A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1959. évi 19. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben 1958. évi október hó 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten az 1959. évi április hó 7. napján cserélték ki.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Bukarestben 1958. évi október hó 7. napján aláírt szerződést a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

SZERZŐDÉS
a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és

a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége

attól az óhajtól áthatva, hogy a két országnak és népeinek testvéri kapcsolata még jobban erősödjék és hogy az együttműködés a jogi kapcsolatok terén is hatékonyabbá váljék, elhatározták, hogy polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek.

E célból meghatalmazottaikként kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:

Dr. Réczei Lászlót, az igazságügyminiszter első helyettesét,

a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének Elnöksége:

Rudolf Rosmant, az igazságügyminiszter helyettesét,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a jogszabályainak megfelelően létrejött jogi személyei (a továbbiakban: állampolgárok) a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek a saját állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai szabadon és akadálytalanul fordulhatnak a másik Szerződő Fél bíróságaihoz, ügyészségeihez és állami közjegyzőihez (a továbbiakban: igazságügyi hatóságaihoz), valamint más olyan hatóságaihoz, amelyek polgári, családjogi és bűnügyekben eljárnak, e hatóságok előtt érdekeik védelmében ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be beadványokat, terjeszthetnek elő kereseteket, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

2. Cikk

Jogsegély nyújtása

(1) Mindkét Szerződő Fél igazságügyi hatóságai kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak polgári, családjogi és bűnügyekben.

(2) Az igazságügyi hatóságok az (1) bekezdésben említett ügyekben eljáró más hatóságoknak is jogsegélyt nyújtanak.

3. Cikk

Az érintkezés módja

(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegélyforgalom során központi hatóságaik útján érintkeznek egymással, kivéve ha a jelen Szerződés másképpen rendelkezik.

(2) A Szerződő Felek polgári és családjogi ügyekben eljáró más hatóságai egymással vagy az igazságügyi hatóságokkal az Igazságügyminisztérium útján érintkeznek, kivéve ha a jelen Szerződés másképpen rendelkezik.

4. Cikk

A jogsegély tárgya

A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, így különösen okiratok elkészítésére, megküldésére és kiadására, tárgyi bizonyítékok megküldésére és kiadására, szakértői és helyszíni szemle foganatosítására, a felek, terheltek, tanúk, szakértők és más személyek meghallgatására, a házkutatásra, valamint a zár alá vételre.

5. Cikk

Nyelvhasználat a jogsegély nyújtása során

(1) A Szerződő Felek igazságügyi és más hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalom során saját nyelvüket vagy az orosz nyelvet használják.

(2) A jogsegély iránti megkeresést, valamint a csatolt iratokat a megkereső Szerződő Fél nyelvén kell elkészíteni és ehhez mellékelni kell az iratoknak a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását.

(3) A jogsegélyt a megkeresett Szerződő Fél a saját nyelvén teljesíti.

6. Cikk

A jogsegély iránti megkeresés tartalma

A jogsegély iránti megkeresésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a megkereső hatóság megjelölését;

b) a megkeresett hatóság megjelölését;

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;

d) a felek, terheltek, vádlottak vagy elítéltek családi és utónevét, lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét, állampolgárságát, foglalkozását, valamint bűnügyekben - a lehetőség szerint - a terheltek vagy vádlottak születési helyét és idejét, továbbá a szülők nevét is;

e) a jogi képviselők családi és utónevét, valamint lakcímét;

f) a megkeresés tárgyára vonatkozó szükséges adatokat, bűnügyekben pedig a cselekmény leírását.

7. Cikk

Az elintézés módja

(1) A jogsegély teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. A megkeresett hatóság azonban kérelemre a megkereső Szerződő Fél eljárási jogát alkalmazza, ha az nem áll ellentétben saját államának kötelező szabályaival.

(2) Ha a megkeresett hatóság a megkeresés elintézésére nem illetékes, azt hivatalból megküldi az illetékes hatósághoz, egyúttal erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal kérelemre megfelelő időben közli a jogsegély teljesítésének helyét és idejét.

(4) A jogsegély teljesítése után a megkeresett hatóság a megkeresésre vonatkozó iratokat visszaküldi a megkereső hatósághoz. Ha a jogsegély nem teljesíthető, a megkeresett hatóság az iratok visszaküldésével egyidejűleg közli a teljesítés akadályát.

8. Cikk

Az iratok alakiságai

A jelen Szerződés alapján továbbításra kerülő iratokat hivatali pecséttel kell ellátni.

9. Cikk

A tanúk és a szakértők védelme

(1) Állampolgárságára tekintet nélkül nincs helye büntető eljárás megindításának vagy letartóztatás foganatosításának a megkeresett Szerződő Fél hatósága által részére kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenő tanú vagy szakértő ellen sem az eljárás tárgyát tevő bűntett, sem valamely oly más bűntett miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, és ellene ilyen bűntett miatt kiszabott büntetést sem lehet végrehajtani.

(2) Ez a védelem megszűnik, ha a tanú vagy a szakértő a megkereső Szerződő Fél területét nem hagyja el attól a naptól számított egy héten belül, amelyen a kihallgató hatóság vele közölte, hogy további jelenlétére nincs szükség. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét akaratán kívüli okból nem hagyhatta el.

10. Cikk

Az iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések

(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a saját állama jogszabályainak megfelelően teljesíti, feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült, vagy ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor adja át, ha azt önként elfogadja.

(2) A kézbesítési kérelemben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat nemét.

(3) Ha a kézbesítés a kérelemben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság a cím megállapítására szükséges intézkedéseket hivatalból teszi meg.

11. Cikk

A kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabályai szerint kell igazolni.

12. Cikk

Kézbesítés saját állampolgárok részére

Mindegyik Szerződő Fél jogosult saját állampolgárai részére diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága útján kézbesíteni, ha az iratot önként elfogadják.

13. Cikk

Az okiratok érvényessége

(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság vagy közhitelességgel felruházott személy által ügykörén belül a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiállított vagy hitelesített és hivatali pecséttel ellátott okiratok a másik Szerződő Fél területén felülhitelesítés nélkül is érvényesek. Ez a rendelkezés irányadó valamely Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően hitelesített aláírásokra is.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak minősülő okiratnak a másik Szerződő Fél területén is közokirati bizonyító ereje van.

14. Cikk

A jogsegély költségei

(1) A megkeresett Szerződő Fél a jogsegély teljesítéséért semmiféle költségmegtérítést nem igényel. A Szerződő Felek a jogsegélyforgalom következtében a saját területükön felmerült valamennyi költséget - ideértve a bizonyítás foganatosításával felmerült költségeket is - maguk viselik.

(2) A megkeresett hatóság a megkereső hatósággal közli a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre kötelezett személytől behajtja, a befolyt összeg azt a Szerződő Felet illeti, amelynek hatósága azt behajtotta.

15. Cikk

A jogsegély megtagadása

A jogsegély megtagadható, ha annak teljesítése a megkeresett Szerződő Fél társadalmi-gazdasági rendjét sértené.

16. Cikk

Tájékoztatás jogi kérdésekben

(1) A Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai hivatalból megküldik egymásnak a jelen Szerződés hatálybalépése után közzétett jogszabályok szövegét.

(2) A Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai, illetőleg legfőbb ügyészei jogi kérdésekben - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást.

II. RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Jogsegély polgári és családjogi ügyekben

I. Cím
Eljárási költségek
17. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető semmiféle biztosíték adására sem abból az okból, mert külföldi, sem pedig azért, mert nincs lakóhelye, tartózkodási helye, vagy székhelye annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek bírósága előtt fellépett.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény megilleti a Szerződő Felek állampolgárait abban az esetben is, ha oly állam területén laknak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek kölcsönös végrehajtást biztosító szerződése van.

18. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén költségmentességben, illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezményben, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményében ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben részesülnek, mint a belföldiek. Ezek a kedvezmények minden eljárási cselekményre kiterjednek, ideértve a végrehajtási cselekményeket is.

(2) Ha a fél az egyik Szerződő Fél területén az (1) bekezdésben megjelölt kedvezményben részesül, ez a felet megilleti minden olyan perbeli cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.

19. Cikk

(1) A költségmentesség, az illetékmentesség, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezmény, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményének a megadásához szükséges és a kérelmező személyi, családi, kereseti, illetőleg vagyoni viszonyait igazoló bizonyítványt annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmezőnek lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek egyik Szerződő Fél területén sincs lakóhelye vagy tartózkodási helye, elegendő a kérelmező hazájának diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága által kiállított vagy hitelesített bizonyítvány.

(3) Az a hatóság, amely a költségmentesség, az illetékmentesség, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezmény, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményének a megadásáról határoz, kiegészítő felvilágosításokat kérhet.

20. Cikk

Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél hatósága előtt költségmentességben, illetékmentességben, az illetékekre vonatkozó bármely más kedvezményben vagy az ingyenes jogi képviselet kedvezményében kíván részesülni, ezt a kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi hatóságnál jegyzőkönyvbe mondhatja. A jegyzőkönyvet a 19. cikk (1) bekezdésében megjelölt és a kérelmező által csatolt más okiratokkal együtt meg kell küldeni a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságának.

II. Cím
Személyi és családi jog
21. Cikk
A személy jog- és cselekvőképessége

(1) A személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.

(2) A jogi személy jogképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely szerint a jogi személy megalakult.

22. Cikk
A házasságkötés

(1) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.

(2) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtt létrejött házasságkötés alakiságaira a diplomáciai vagy konzuli képviselőt küldő állam joga irányadó.

(3) A házasság anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastárs állampolgára.

23. Cikk
A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyai

(1) A házastársak személyes és vagyonjogi viszonyaira annak az államnak a joga irányadó, amelynek a házastársak állampolgárai.

(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van vagy utoljára volt.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a házastársak utolsó közös lakhelye harmadik állam területén volt, de mindkét házastárs valamelyik Szerződő Fél területén lakik, anélkül, hogy ez közös lakóhelyük lenne, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén laknak.

24. Cikk
A házasság felbontása

(1) Ha mindkét házastárs az egyik Szerződő Fél állampolgára, és a bontókereset megindításakor mindketten a másik Szerződő Fél területén laknak, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a házastársak állampolgárai. A bontóperre mindkét Szerződő Fél bíróságának van joghatósága.

(2) Ha a bontókereset megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, és mindketten valamelyik Szerződő Fél területén, vagy egyikük az egyik, másikuk pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására bármelyik Szerződő Fél bíróságának van joghatósága. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.

25. Cikk
A házasság érvénytelensége és semmissége

(1) A házasságkötéshez szükséges alakiságok megsértése miatt a házasságot akkor lehet érvénytelenné, illetőleg semmissé nyilvánítani, ha az alakiságok megsértéséhez az érvénytelenség, illetőleg a semmisség jogkövetkezményét fűzi mind a házasságkötés helyének, mind pedig annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a házastársak állampolgárai.

(2) A házasság anyagi jogi feltételeinek megsértése miatt a házasságot akkor lehet érvénytelenné, illetőleg semmissé nyilvánítani, ha a 22. Cikk (3) bekezdése értelmében alkalmazandó jog az anyagi jogi feltételek megsértéséhez az érvénytelenség, illetőleg a semmisség jogkövetkezményét fűzi. Ugyanezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítására.

(3) A joghatóságra a 24. Cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A szülők és a gyermekek közötti jogviszony

26. Cikk

(1) A származás megállapítására, valamint a származás vélelmének megdöntésére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.

(2) Ha a gyermek a másik Szerződő Fél területén lakik, és számára ennek joga kedvezőbb, ezt kell alkalmazni.

27. Cikk

A szülők és a gyermekek közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek az állampolgára. A 26. Cikk (2) bekezdésének a rendelkezéseit ebben az esetben is alkalmazni kell.

28. Cikk

(1) A 26. és 27. Cikkben említett jogviszonyokra vonatkozó határozatok hozatalára azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára.

(2) Ha mind a felperes, mind pedig az alperes ugyanannak a Szerződő Félnek a területén lakik, ennek a Szerződő Félnek a bírósága is eljárhat; a 26. és 27. Cikk rendelkezéseit ebben az esetben is meg kell tartani.

29. Cikk

Eltűntnek vagy holtnaknyilvánítás

(1) Valamely személy eltűntnek, illetőleg holtnaknyilvánítására, valamint halála tényének vagy időpontjának megállapítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy az életbenlétére utaló legutolsó adatok alkalmával állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgára eltűntnek, illetőleg holtnaknyilvánítására, valamint halála tényének vagy időpontjának megállapítására a következő feltételek együttes fennállása esetében jogosult:

a) a kérelmet a Szerződő Fél területén lakó olyan személy terjeszti elő, akinek az eljárás megindításához e Szerződő Fél joga szerint jogi érdeke fűződik,

b) az eltűnt személy utolsó lakóhelye annak a Szerződő Félnek a területén volt, amelynél a kérelmet előterjesztették.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott esetekben a Szerződő Felek bíróságai saját államuk jogát alkalmazzák.

Gyámság és gondnokság

30. Cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.

(2) A gyámság és a gondnokság létesítésének, illetőleg megszüntetésének feltételeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt, illetőleg a gondnokolt állampolgára.

(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámságot vagy a gondnokságot létesítette.

(4) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.

(5) Az egyik Szerződő Fél területén lakó gyámolt vagy gondnokolt gyámjául, illetőleg gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén lakik, amelyen a gyámi, illetőleg gondnoki tisztet el kell látnia és kirendelése legjobban megfelel a gyámolt, illetőleg gondnokolt érdekének.

31. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Félnek olyan állampolgára érdekében, akinek lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámsággal vagy gondnoksággal kapcsolatos hatósági intézkedés szükséges, a másik Szerződő Fél hatósága erről a 30. Cikk (1) bekezdése értelmében illetékes hatóságot haladéktalanul értesíti.

(2) Halasztást nem tűrő esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a körülményeknek megfelelően saját joga szerint ideiglenes intézkedéseket tehet, köteles azonban erről a 30. Cikk (1) bekezdése értelmében illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni. Ezek az intézkedések az említett hatóság eltérő intézkedéséig maradnak hatályban.

32. Cikk

(1) A 30. Cikk (1) bekezdése értelmében illetékes hatóság a gyámságot vagy gondnokságot átruházhatja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságára, ha a gyámoltnak vagy gondnokoltnak e Szerződő Fél területén van lakóhelye, tartózkodási helye vagy vagyona. A gyámság vagy a gondnokság átruházása akkor válik hatályossá, amikor a megkeresett hatóság a gyámság, vagy a gondnokság átvételéhez hozzájárul és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(2) Az a hatóság, amely a gyámságot vagy a gondnokságot az (1) bekezdés értelmében átvette, a saját jogát alkalmazza. A jog és cselekvőképességre azonban annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyámolt vagy a gondnokolt állampolgára. Ez a hatóság személyállapotot érintő határozat hozatalára nem jogosult.

33. Cikk

Örökbefogadás

(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.

(2) Ha a gyermek a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadáshoz annak hozzájárulása is szükséges. Ha a Szerződő Fél jogszabályai elrendelik, meg kell szerezni az örökbefogadottnak, a törvényes képviselőjének, illetőleg gyámhatóságának *  a hozzájárulását is.

(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Félnek, a másik pedig a másik Szerződő Félnek az állampolgára, mindkét Szerződő Fél jogát alkalmazni kell.

(4) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára. A jelen cikk (3) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye vagy tartózkodási helye van vagy volt.

III. Cím
Anyakönyvi és más okiratok megküldése
34. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél hatóságai a másik Szerződő Fél hatóságainak kérelmére - központi hatóságaik útján - megküldik a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó anyakönyvi kivonatokat, képesítést és munkaviszonyban eltöltött időt tanúsító bizonyítványokat.

(2) A kérelemben fel kell tüntetni a szükséges adatokat. Az okiratok a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készülnek. Az okiratokat ingyenesen kell megküldeni.

(3) Mindegyik Szerződő Fél Igazságügyminisztériuma hivatalból megküldi a másik Szerződő Fél Igazságügyminisztériumának a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő bírósági határozatokat.

IV. Cím
Az öröklésre vonatkozó rendelkezések
35. Cikk
Az egyenlő elbánás elve

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javaknak öröklés, valamint hagyomány útján való megszerzése, úgyszintén az e javakra vonatkozó végintézkedés tétele és visszavonása tekintetében a másik Szerződő Fél állampolgáraival egyenlőek.

(2) Azokat a különös rendelkezéseket, amelyeket valamelyik Szerződő Fél joga a saját területén levő javak és jogok öröklésének feltételeit illetően a saját állampolgáraira nézve megállapít, a másik Szerződő Fél állampolgáraira is alkalmazni kell.

36. Cikk
Az alkalmazandó jog

(1) Az ingó vagyon öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlan vagyon öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlanvagyon fekszik.

37. Cikk
Uratlan hagyaték

Ha a hagyaték uratlan, az ingó vagyon arra a Szerződő Félre száll, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan vagyon pedig arra a Szerződő Félre, amelynek területén az fekszik.

38. Cikk
Végintézkedés

(1) A végintézkedés tételére, visszavonására való képesség, úgyszintén az akarat hiányosságának joghatása tekintetében annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az örökhagyó a végintézkedés tétele vagy visszavonása időpontjában állampolgára volt. Ez a jog irányadó annak megállapítására is, hogy milyen intézkedéseket lehet a végintézkedésben tenni.

(2) A végintézkedés tételének és visszavonásának alaki kellékeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek az elhalt a végintézkedés tétele vagy visszavonása idején állampolgára volt, illetőleg amelynek területén a végintézkedést tette vagy visszavonta.

39. Cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben

(1) Ingó hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - annak a Szerződő Félnek a hatóságai jogosultak, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlan hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás, valamint az örökléssel kapcsolatos perek lefolytatására annak a Szerződő Félnek a hatóságai jogosultak, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára után maradt ingó vagyon teljes egészében a másik Szerződő Fél területén van, a joghatóság bármely örökös vagy öröklésre jogosult más személy kérelmére a másik Szerződő Fél hatóságára száll át, ha ebbe valamennyi örökös beleegyezik.

40. Cikk
Értesítés a halálesetről

(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára meghal, a halálesetről az illetékes hatóságok a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát haladéktalanul értesítik, ugyanakkor közlik mindazokat az adatokat, amelyek az örökösökre, a hagyományosokra, azok lakóhelyére vagy tartózkodási helyére, az örökség állagára és értékére, valamint az esetleges végintézkedésre vonatkozóan ismeretesek. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha valamely Szerződő Fél illetékes hatósága arról szerez tudomást, hogy a másik Szerződő Fél állampolgára harmadik állam területén halt meg, és a Szerződő Fél területén maradt utána vagyon.

(2) Ha a diplomáciai képviselet vagy a konzuli hatóság az (1) bekezdésben említett halálesetre vonatkozó adatokról tudomást szerez, azt az illetékes hatósággal közli, hogy az megtegye az örökség biztosítására szükséges intézkedéseket.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ennek a Szerződő Félnek a területén hal meg és alaposan feltehető, hogy olyan örökösei vagy hagyományosai vannak, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai és annak a területén is laknak, erről annak a Szerződő Félnek az Igazságügyminisztériuma, amelynek területén az örökhagyó meghalt, a másik Szerződő Fél Igazságügyminisztériumát értesíti.

41. Cikk
A diplomáciai képviselet vagy a konzuli hatóság jogai hagyatéki ügyekben

(1) Az egyik Szerződő Fél területén folyó bármely hagyatéki ügyben a másik Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága minden külön meghatalmazás nélkül bármely hatóság előtt jogosult saját állampolgárát képviselni, ha az illető állampolgár nincs jelen, vagy más meghatalmazottat nem bízott meg.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén utazás közben halt meg, s ott sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nem volt, a nála talált tárgyakat minden további eljárás nélkül azon Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága rendelkezésére kell bocsátani, amelynek az elhalt állampolgára volt.

42. Cikk
A végrendelet kihirdetése (felbontása)

(1) A végrendeletet annak a Szerződő Félnek a hatósága hirdeti ki (bontja fel), amelynek területén a végrendelet van. A végrendelet hiteles másolatát, valamint a végrendelet kihirdetéséről (felbontásáról, állapotáról és tartalmáról) készült jegyzőkönyv hiteles másolatát - kérelemre a végrendelet eredeti példányát is - meg kell küldeni a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának, ha az örökhagyó e Szerződő Fél állampolgára, illetőleg e Szerződő Fél hatóságának van joghatósága az eljárás lefolytatására.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásáról készült jegyzőkönyv tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

43. Cikk
A hagyaték biztosítása

(1) Mindkét Szerződő Fél hatóságai saját joguk szerint megteszik a másik Szerződő Fél állampolgárának halála folytán területükön maradt hagyatéki javak megőrzésére és kezelésére szükséges intézkedéseket.

(2) A másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell; a diplomáciai képviselet vagy konzuli hatóság az intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazott útján közreműködhetik. A diplomáciai képviselet vagy a konzuli hatóság javaslatára az (1) bekezdés értelmében tett intézkedések módosíthatók és hatályon kívül helyezhetők, illetőleg a hozandó intézkedések megtétele elhalasztható.

(3) Annak a Szerződő Félnek, amelynek az elhalt állampolgára volt, a 39. Cikk (1) bekezdése értelmében eljáró hatósága kérheti az (1) bekezdés értelmében tett intézkedés felfüggesztését.

44. Cikk
A hagyaték kiszolgáltatása

Ha a hagyatéki eljárást az egyik Szerződő Fél hatóságai folytatták le és az ingóhagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlanhagyatéki javak eladásából befolyt pénzösszeget olyan örökösöknek kell átadni, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye a másik Szerződő Fél területén van, a hagyatékot, illetőleg az eladásból befolyt pénzösszeget a másik Szerződő Fél diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága rendelkezésére kell bocsátani, feltéve, hogy

a) az állami közjegyző felhívta az örökhagyó hitelezőit, hogy követeléseiket hat hónapon belül jelentsék be, ha ez szükséges annak a Szerződő Félnek a joga szerint, ahol a hagyaték fekszik;

b) az egész örökösödési illetéket és valamennyi bejelentett követelést kifizettek vagy biztosítottak;

c) az illetékes hatóságok a hagyatéki javak kiviteléhez a jogszabályok által esetleg elrendelt engedélyt megadták; a pénzösszeg kiszolgáltatása a hatályos devizajogszabályoknak megfelelően történik.

V. Cím
A határozatok elismerése és végrehajtása
45. Cikk
Nem vagyonjogi ügyben hozott határozatok elismerése

(1) Az egyik Szerződő Fél igazságügyi hatósága vagy gyámhatósága *  által nem vagyonjogi ügyben hozott jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén minden külön eljárás nélkül el kell ismerni, kivéve, ha ennek a Szerződő Félnek az igazságügyi hatósága vagy a gyámhatósága *  ugyanebben az ügyben már jogerős határozatot hozott, illetőleg, ha a jelen Szerződés szerint e Szerződő Fél igazságügyi hatóságának vagy gyámhatóságának *  a joghatósága kizárólagos.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jelen Szerződés hatálybalépése előtt hozott határozatokra is alkalmazni kell.

A vagyonjogi ügyben hozott határozatok elismerése és végrehajtása

46. Cikk

Mindkét Szerződő Fél elismeri és saját területén végrehajtja;

a) a polgári és családjogi ügyekben a másik Szerződő Fél területén a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős vagyonjogi határozatot;

b) a büntető ügyekben a sértett kártérítési igénye tárgyában a másik Szerződő Fél területén a jelen Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős bírói határozatot.

47. Cikk

(1) A végrehajtási eljárás megindítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a végrehajtást foganatosítani kell.

(2) A végrehajtási eljárás megindítására irányuló kérelmet annál a bíróságnál kell benyújtani, amely az ügyben első fokon járt el. Ezt a kérelmet meg kell küldeni annak a hatóságnak, amely a végrehajtást foganatosítja. A kérelmet közvetlenül is el lehet küldeni az utóbbi hatósághoz.

(3) A kérelemnek a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását csatolni kell a kérelemhez.

(4) A végrehajtási kérelem kellékei tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtást foganatosítani kell.

48. Cikk

(1) A végrehajtási kérelemhez csatolni kell

a) a határozat teljes szövegét, és ha a határozat szövegéből nem állapítható meg, annak igazolását, hogy a határozat jogerős és végrehajtható;

b) olyan iratot vagy annak hiteles másolatát, amelyből kitűnik, hogy a határozat által kötelezett személynek, aki nem vett részt a perben (az eljárásban) az idézést legalább egy ízben megfelelő módon és időben kézbesítették;

c) az a) és b) pontban említett iratok hiteles fordítását.

(2) A végrehajtás elrendelésére irányuló kérelemmel egy időben lehet kérni a végrehajtás foganatosítását is.

49. Cikk

(1) A végrehajtás elrendelésére és a végrehajtás foganatosítására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a végrehajtás történik.

(2) A végrehajtásra vonatkozó bármilyen kifogást az a hatóság döntheti el, amely a végrehajtást megindította.

(3) A végrehajtási eljárás megindításáról határozó bíróság előtt az adós csak olyan kifogásokat terjeszthet elő, amelyek annak a Szerződő Félnek a joga szerint érvényesíthetők, amelynek területén a határozatot hozták.

50. Cikk

Az elismerés és végrehajtás megtagadása

Valamely határozat elismerése vagy végrehajtása megtagadható, ha

a) a határozatban kötelezett személy amiatt nem vehetett részt az eljárásban, hogy neki vagy meghatalmazottjának kellő időben és módon az idézést nem kézbesítették, vagy őt hirdetmény útján idézték;

b) a bírói határozat ellentétes az ugyanazon felek között azonos tárgyban és jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban hozott jogerős határozattal, amely Szerződő Félnek a területén a határozatot elismerni és végrehajtását foganatosítani kellene; ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kérelem eldöntésére illetékes bíróság joga szerint a korábbi határozat azon az alapon, hogy a körülmények megváltoztak, módosítható vagy új határozattal helyettesíthető.

51. Cikk

Bírói egyezség

A 46-50. cikkek rendelkezéseit a bíróságok előtt kötött egyezségekre is alkalmazni kell.

A perköltség behajtása

52. Cikk

(1) Ha a perköltségbiztosíték alól a 17. Cikk értelmében mentes fél a bíróság jogerős határozata folytán köteles a másik fél részére az eljárási költséget megfizetni, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága e költségek tekintetében a végrehajtást kérelemre ingyenesen rendeli el.

(2) Az eljárási költségekhez tartoznak a kiállított bizonyítványok költségei, valamint az 53. Cikkben megjelölt fordítási és hitelesítési költségek is.

53. Cikk

(1) A végrehajtás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell a költségekre vonatkozó határozat hiteles másolatát, igazolni kell, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, végül csatolni kell ezeknek az iratoknak a hiteles fordítását.

(2) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításáról a felek meghallgatása nélkül dönt, s csupán annak a vizsgálatára szorítkozik, hogy a határozat jogerős és végrehajtható-e. A bíróság a végrehajtási eljárást az 52. Cikk (2) bekezdésében említett költségek tekintetében is megindítja; ezeket a költségeket annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága állapítja meg, amelynek területén azok felmerültek.

54. Cikk

(1) Az állam által előlegezett költségek behajtása úgy történik, hogy annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek területén a költségek felmerültek, felkéri a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát, hogy ezeket hajtsa be. Az utóbbi hatóság a végrehajtást foganatosítja és a behajtott összegeket a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának rendelkezésére bocsátja.

(2) Kérelemre csatolni kell a költségek összegére vonatkozó határozat másolatát, a határozat jogerejének igazolását, valamint ezek hiteles fordítását.

55. Cikk

A vagyontárgyak kiszolgáltatása

A másik Szerződő Fél területén lakó hitelező részére vagyontárgyak kiszolgáltatása vagy valamely pénzösszeg átutalása a vagyontárgyak kivitelére, illetőleg a pénz átutalására vonatkozó hatályos rendelkezések szerint történik.

56. Cikk

A végrehajtás költségei

A végrehajtás költségeire annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a határozatot végrehajtják.

II. Fejezet

Bűnügyi jogsegély

57. Cikk
Kiadatási kötelezettség

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket a jelen Szerződésben meghatározott feltételek mellett kérelemre büntető eljárás lefolytatása, vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kölcsönösen kiadják.

(2) Kiadatásnak oly bűntett miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint legalább egy évi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő (a továbbiakban: kiadatási bűntett), valamint olyan jogerős határozat végrehajtása céljából, amely ilyen büntetést állapított meg.

58. Cikk
A kiadatás megtagadása

Kiadatásnak nincs helye, ha

a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára,

b) a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követték el,

c) a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint elévülés vagy más törvényes akadály folytán a büntető eljárás nem folytatható le, vagy a határozat nem hajtható végre,

d) azt a személyt, akinek a kiadatását kérik, a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűntett miatt elítélték vagy vele szemben a büntető eljárást bírósági vagy ügyészi határozattal megszüntették.

59. Cikk
A büntető eljárás kötelező megindítása

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére, ha erre elegendő adat van, saját joguk szerint büntető eljárást indítanak olyan állampolgáraik ellen, akik a megkereső Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követtek el.

(2) A kérelemhez csatolni kell a cselekmény leírását tartalmazó iratot, a bűntett elkövetésére és minősítésére vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékokat és - a lehetőség szerint - közölni kell a 61. Cikk c) pontjában megjelölt adatokat.

(3) A megkeresett Szerződő Fél köteles a másik Szerződő Felet a büntető eljárás eredményéről értesíteni.

60. Cikk
Az érintkezés módja

A kiadatás tekintetében a Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai és Legfőbb Ügyészségei közvetlenül érintkeznek egymással.

61. Cikk
A kiadatási kérelemhez csatolandó iratok

A kiadatási kérelemhez csatolni kell

a) az elfogató parancs hiteles másolatát, a büntetés végrehajtására irányuló kiadatási kérelemhez pedig a jogerős határozat hiteles másolatát; ezeknek az iratoknak tartalmazniuk kell a bűntett elkövetésének helyére, idejére és jogi minősítésére, valamint a büntetés már kitöltött részére vonatkozó adatokat; ha a bűntett anyagi kárt okozott, közölni kell ennek megállapított vagy valószínű összegét is;

b) a megkereső Szerződő Fél azon jogszabályának szövegét, amely a bűntett minősítését, valamint a büntetés tételét megállapítja;

c) a lehetőség szerint a kiadni kért személy állampolgárságára vonatkozó adatokat, lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozó okiratokat és adatokat, személyi adatait, valamint személyleírását, fényképét és ujjlenyomatát.

62. Cikk
Kiegészítő adatok

(1) Ha vitás, hogy kiadatási bűncselekményről van-e szó, vagy ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre egy hónaptól két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő a megkereső Szerződő Fél kérelmére alapos okból meghosszabbítható.

(2) Ha a megkereső Szerződő Fél a megállapított határidőn belül a kiegészítő adatokat nem közli, a megkeresett Szerződő Fél a letartóztatott személyt szabadlábra helyezheti.

Kiadatási letartóztatás
63. Cikk

A kiadatási kérelem megérkezése után a megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul intézkedik a kiadni kért személy letartóztatása iránt, kivéve ha a jelen Szerződés értelmében kiadatásnak nincs helye.

64. Cikk

(1) Valamely személyt a kiadatási kérelem megérkezése előtt is le lehet tartóztatni, ha a megkereső Szerződő Fél ezt indítványozza. Az indítványnak utalnia kell arra, hogy a szóban levő személy ellen elfogatóparancsot bocsátottak ki, vagy jogerős bírói határozatot hoztak, egyúttal közölni kell, hogy a kiadatási kérelmet utólag fogják megküldeni. A kiadatási kérelem átvétele előtt az előzetes letartóztatás iránti indítványt postán, távíró, távbeszélő vagy rádió útján lehet előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt indítvány nélkül is letartóztatható az a személy, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján történt letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.

65. Cikk

A 64. Cikk alapján letartóztatott személyt szabadlábra lehet helyezni, ha a kiadatási kérelem a letartóztatásról szóló értesítés elküldése napjától számított egy hónap alatt nem érkezik meg.

66. Cikk

Ha a megkeresett Szerződő Fél területén a kiadni kért személy ellen más bűntett miatt büntető eljárás van folyamatban, vagy más bűntett miatt elítélték, a kiadatás elhalasztható mindaddig, amíg az eljárást megszüntették, az ítéletet végrehajtották, vagy az elítéltet a büntetés letöltése előtt véglegesen szabadlábra helyezték.

67. Cikk
Ideiglenes átadás

(1) Ha a 66. Cikkben említett esetben a kiadatás elhalasztása a bűncselekmény elévülését eredményezné, vagy a bűntett megállapítását súlyosan veszélyeztetné, a kiadni kért személy indokolt kérelem alapján ideiglenesen is átadható.

(2) Az ideiglenesen átadott személyt annak az eljárási cselekménynek a befejeztével, amelynek céljára átadták, haladéktalanul vissza kell szállítani.

68. Cikk
Több államból érkező kiadatási kérelem

Ha valamely személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik állam kérelmét teljesíti.

69. Cikk
A büntető eljárás korlátozása

(1) A kiadott személyt olyan bűntett miatt, amelyet a kiadatás előtt követett el, és amelyre a kiadatás nem vonatkozik, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem lehet büntető eljárás alá vonni, a reá kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani és ezt a személyt harmadik állam részére nem lehet kiadni.

(2) Nincs szükség hozzájárulásra, ha az a kiadott személy, aki nem állampolgára annak a Szerződő Félnek, amelynek a területén van, a Szerződő Fél területét a büntető eljárás befejezésétől, elítélése esetén a büntetés kitöltésétől számított egy hónapon belül nem hagyja el, vagy pedig ennek a területére visszatér. Ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét akaratán kívüli okból nem hagyhatta el.

70. Cikk
Átadás

A megkeresett Szerződő Fél köteles a megkereső Szerződő Féllel az átadás időpontját és helyét közölni. Ha a megkereső Szerződő Fél az átadásra megállapított időponttól számított tizenöt napon belül nem veszi át a kiadni kért személyt, őt szabadlábra lehet helyezni.

71. Cikk
Ismételt kiadatás

Ha a kiadott személy a nyomozás, a bírói eljárás, valamint a büntetés végrehajtása alól kivonja magát és a megkeresett Szerződő Fél területére visszatér, őt újabb kérelemre a jelen Szerződés 61. és 62. Cikkeiben említett okiratok megküldése nélkül is ki kell adni.

72. Cikk
A büntető eljárás eredményének közlése

A Szerződő Felek kölcsönösen közlik egymással a kiadott személy ellen lefolytatott büntető eljárás eredményét. Ha a kiadott személyt jogerősen elítélték, az ítélet másolatát is meg kell küldeni.

73. Cikk
Átszállítás

(1) Mindegyik Szerződő Fél kérelemre engedélyezi, hogy a másik Szerződő Fél által harmadik államtól kikért személyt saját területén átszállítsák.

(2) Az átszállítási kérelmet a kiadatási kérelemre vonatkozó szabályok szerint kell előterjeszteni és elintézni.

(3) A Szerződő Felek nem kötelesek megengedni az olyan személyek átszállítását, akiknek kiadatása a jelen Szerződés szerint megtagadható.

74. Cikk
A letartóztatott személyek ideiglenes átszállítása

(1) Ha olyan személyt kell tanúként kihallgatni, aki a másik Szerződő Fél területén letartóztatásban van, a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítása iránt ennek a Szerződő Félnek a 60. Cikkben megjelölt hatóságai intézkednek; ezek a személyek ott letartóztatásban maradnak, és őket kihallgatásuk után a legrövidebb időn belül vissza kell szállítani.

(2) Ha olyan személyeket kell tanúként kihallgatni, akik harmadik állam területén vannak letartóztatásban, a megkeresett Szerződő Félnek a jelen Szerződés 60. Cikkében említett hatóságai engedélyezik ennek a személynek államuk területén való át- és visszaszállítását; a 9. Cikk rendelkezéseit ilyen esetben is meg kell tartani.

75. Cikk
Tárgyak kiadása

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy kölcsönösen kiadják egymásnak

a) azokat a tárgyakat, amelyeket a terhelt a kiadatási bűntett által szerzett;

b) azokat a tárgyakat, amelyeknek mint bizonyítási eszközöknek a büntető eljárásban jelentőségük lehet; ezeket a tárgyakat még abban az esetben is ki kell adni, ha a terhelt kiadatására halála miatt, vagy annak folytán, hogy az eljárás alól magát kivonta, illetőleg egyéb okból nem kerülhet sor.

(2) Ha a kiadni kért tárgyakra, mint bizonyítási eszközökre a megkeresett Szerződő Félnek valamely bűnügyben szüksége van, a tárgyak kiadása az eljárás befejezéséig elhalasztható.

(3) Harmadik személyeknek a kiadandó tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a tárgyakat a büntető eljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett annak a Szerződő Félnek kell visszaadni, amely ezeket kiadta.

76. Cikk
A büntetést megállapító ítéletek közlése

A Szerződő Felek kölcsönösen közlik egymással a másik Szerződő Fél állampolgárai ellen hozott jogerős büntető határozatokat, egyszersmind megküldik az elítéltek ujjlenyomatait is.

77. Cikk
A büntetett előéletre vonatkozó adatok közlése

Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél bíróságait és ügyészeit - kérelemre - díjmentesen tájékoztatja a másik Szerződő Fél területén elítélt, vagy büntető eljárás alatt álló személy büntetett előéletéről.

III. RÉSZ

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

78. Cikk

A jelen Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a legrövidebb időn belül Budapesten kell kicserélni.

79. Cikk

(1) A jelen Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és hatálybalépésétől számított öt éven át marad érvényben.

(2) Ha az említett ötéves időtartam lejárta előtt hat hónappal a Szerződő Felek egyike sem közölte azt a szándékát, hogy a Szerződést felmondja, az határozatlan ideig marad hatályban és attól a naptól számított egy év elteltével veszti hatályát, amikor azt a Szerződő Felek valamelyike felmondja.

80. Cikk

A jelen Szerződés hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között Budapesten, 1948. évi augusztus hó 28. napján a bűntettesek kiadása és bűnügyi jogsegély tárgyában kötött szerződés hatályát veszti.

81. Cikk

A jelen Szerződés két eredeti példányban, magyar és román nyelven készült, mindkét példány egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Bukarestben, az 1958. évi október hó 7. napján.

(Aláírások)

3. § *  A szerződés 3. Cikkének (1) bekezdésében említett központi hatóság: az igazságügyért felelős miniszter, illetőleg a legfőbb ügyész.

4. § (1) *  A jelen törvényerejű rendelet az 1959. évi május hó 7. napján lép hatályba.

(2) *  A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére