A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1959. évi 41. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az 1959. évi január hó 30. napján kötött egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Prágában az 1959. évi november hó 6. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a szociálpolitikai együttműködésről Budapesten az 1959. évi január hó 30. napján kötött egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti szociálpolitikai együttműködésről

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Csehszlovák Köztársaság Elnöke

azon óhajtól vezetve, hogy a két ország közötti baráti kapcsolatok szellemében tovább mélyítsék és szélesítsék a szociálpolitikai együttműködést, elhatározták, hogy Egyezményt kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikként kinevezték, akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat kicserélték és az alábbiakban állapodtak meg:

I. Az együttműködés alapelvei

1. Cikk

A Szerződő Felek együttműködnek a szociálpolitikának és ennek keretében a társadalombiztosításnak mindkét országban, valamint nemzetközi vonatkozásban a szociális haladás irányában való fejlesztése érdekében. Ezért:

a) mindkét Szerződő Fél illetékes szervei kölcsönösen közlik egymással a szociálpolitikai és különösen a társadalombiztosítási jogszabályaikat;

b) kölcsönösen rendelkezésre bocsátják a szociálpolitikai és a társadalombiztosítási kérdések elméleti vizsgálatára alkalmas statisztikai adatokat;

c) elősegítik a szociálpolitikai és társadalombiztosítási kérdésekben érdekelt szervek és szervezetek közötti tapasztalatcserét és kölcsönös látogatásokat;

d) támogatják a gyermekek, fiatalkorúak és a dolgozók részére az illetékes szervek által szervezett kölcsönös üdültetést;

e) kölcsönösen együttműködnek a nemzetközi szociális szolgálatnak a Szerződő Felek állampolgárait érintő célkitűzései megvalósításában, úgymint: okmányok beszerzése, adatok közlése stb.;

f) a jelen Egyezmény rendelkezései szerint biztosítják dolgozóik, valamint azok családtagjai társadalombiztosításból eredő igényeinek kielégítését.

2. Cikk

Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárai, akik a másik Szerződő Fél területén dolgoznak, illetőleg tartózkodnak, úgyszintén családtagjaik - ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik - a munkajogi rendelkezések, a társadalombiztosítási és egyéb szociális szolgáltatások, valamint a családi pótlék tekintetében a saját állampolgáraival azonos elbánásban részesülnek; ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik őket, mint a saját állampolgáraikat.

II. Társadalombiztosítás

1. Fejezet

Általános rendelkezések

3. Cikk

(1) A jelen Egyezmény a Szerződő Felek jogszabályai által szabályozott alábbi társadalombiztosítási ágazatokra terjed ki:

a) a betegség és anyaság esetére szóló biztosítás,

b) az öregségi, rokkantsági és halál esetére szóló biztosítás, beleértve az üzemi baleset és foglalkozási betegség esetére szóló biztosítást is (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítás).

(2) A jelen Egyezmény rendelkezései nem terjednek ki a fegyveres testületek hivatásos tagjainak társadalombiztosítására.

4. Cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtásánál annak a Szerződő Félnek társadalombiztosítási jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a dolgozó a társadalombiztosítás szempontjából döntő tevékenységét folytatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően

a) az egyik Szerződő Fél területén székhellyel bíró vállalatnak a másik Szerződő Fél területére, munka végzése céljából átmenetileg kiküldött dolgozóira továbbra is annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén a vállalat székhelye van;

b) a közlekedési és szállítási vállalatok dolgozóira, ideértve a légiközlekedés, a hajózás és a posta dolgozóit is, továbbá a két ország közötti forgalom ellenőrzését ellátó szervek dolgozóira továbbra is annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén vállalatuk, illetőleg szervük székhelye van.

(3) A nemdolgozó nyugdíjasokra annak a Szerződő Félnek a betegségi és anyasági biztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek illetékes szerve a nyugellátást folyósítja; ha a nyugdíjas mindkét Szerződő Fél illetékes szervétől részesül nyugdíjban, akkor reá csak annak a Szerződő Félnek a betegségi és anyasági biztosítási jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén állandó lakóhelye van.

5. Cikk

(1) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél állampolgára saját diplomáciai vagy konzuli képviseleténél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál áll munkaviszonyban, az említett képviseleteket a másik Szerződő Fél területén fenntartó Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoznak reá, ha a dolgozó állandó lakóhelye nem azon a területen van, ahol a képviselet működik.

(2) Abban az esetben, ha a diplomáciai vagy konzuli képviseletnél, vagy azok vezetőinél, tagjainál és egyéb alkalmazottainál munkaviszonyban álló dolgozó nem e képviseleteket fenntartó Szerződő Fél állampolgára, vagy állampolgára ugyan, de állandó lakóhelye azon a területen van, ahol e képviseletek működnek, a 4. Cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. Cikk

A Szerződő Felek illetékes központi szervei megállapodhatnak abban, hogy a dolgozók, valamint a nyugellátásban részesülő személyek egyes külön meghatározott csoportjainak társadalombiztosítását a 4-5. Cikkben foglalt rendelkezésektől eltérően szabályozzák.

7. Cikk

(1) A társadalombiztosítási szolgáltatásokra való igényjogosultság elbírálásánál és azok összegének megállapításánál be kell számítani azokat a szolgálati (biztosítási), valamint az annak tekintendő minden olyan időket, amelyeket mindkét Szerződő Fél területén szereztek.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható az olyan szolgáltatásokra való igényjogosultság elbírálásánál, amelyeket csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai biztosítanak.

(3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett kötelező biztosítás ideje fedi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint önkéntes biztosításban szerzett idejét, csak a kötelező biztosítás idejét kell figyelembe venni. Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett kötelező biztosítás ideje fedi a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint azonos elbírálás alá eső időt, csak a kötelező biztosítás idejét kell figyelembe venni.

(4) Azok a társadalombiztosításból származó jogok, amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárait harmadik állam területén szerzett szolgálati és annak tekintendő idő alapján illetik meg, a másik Szerződő Fél állampolgárait nem illetik meg.

8. Cikk

(1) Azokban az esetekben, amikor bármelyik Szerződő Fél jogszabályai a jogok szerzését, érvényét és feléledését vagy a szolgáltatások összegét a saját területükön való tartózkodástól teszik függővé, a másik Szerződő Fél területén tartózkodást saját területén való tartózkodásnak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a nyugellátás vagy más pénzben járó szolgáltatás folyósításánál akkor is, ha az igényjogosult a másik Szerződő Fél területére költözik át.

(3) Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve a tőle járó társadalombiztosítási szolgáltatásokat a másik Szerződő Fél harmadik államban tartózkodó igényjogosult állampolgára részére saját állampolgáraival azonos feltételek mellett folyósítja.

9. Cikk

Az egyik Szerződő Félnek a társadalombiztosítási szolgáltatás megállapítását és folyósítását korlátozó és szüneteltető jogszabályait abban az esetben is alkalmazni kell, ha a szolgáltatás korlátozására vagy szüneteltetésére okot adó körülmények a másik Szerződő Fél területén keletkeztek.

2. Fejezet

Betegségi és anyasági biztosítás

10. Cikk

(1) A betegségi és anyasági biztosítás pénzben járó szolgáltatásait saját jogszabályai szerint és saját terhére az a társadalombiztosítási szerv nyújtja, amelynél a jogosult személy az említett szolgáltatásokra vonatkozó igény megnyílásakor biztosítva van, illetőleg utoljára biztosítva volt.

(2) Amennyiben az igényjogosult személy az előző bekezdés szerinti szolgáltatások esedékességének időpontjában a másik Szerződő Fél területén tartózkodik, úgy a szolgáltatás nyújtására köteles társadalombiztosítási szerv a szolgáltatás kifizetésével megbízhatja a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervét. Az így teljesített kifizetéseket a szolgáltatás nyújtására köteles társadalombiztosítási szerv megtéríti.

11. Cikk

(1) Azoknak a személyeknek, akiknek állandó lakóhelyük az egyik Szerződő Fél területén van és a másik Szerződő Fél területén dolgoznak, a betegségi és anyasági biztosítás alapján járó természetbeni szolgáltatásokat (megelőző és gyógyító ellátás) elsősorban a lakóhelyük, szükség esetén a munkahelyük szerint illetékes szerv nyújtja. E személyek hozzátartozóinak a betegségi és anyasági biztosítás alapján járó természetbeni szolgáltatásokat (megelőző és gyógyító ellátás) a lakóhelyük szerint illetékes szerv nyújtja.

(2) Az egyik Szerződő Fél azon állampolgárainak, akik átmenetileg tartózkodnak a másik Szerződő Fél területén, ezen Szerződő Fél illetékes szerve nyújtja a halasztást nem tűrő esetekben a feltétlenül szükséges gyógykezelést. Az illetékes szerv kérésére ez a szerv az említett kereten túlmenő gyógykezelést is nyújt.

(3) A nemdolgozó nyugdíjasoknak - ideértve a 14. Cikkben említett személyeket - és ezek családtagjainak a betegségi és anyasági biztosítás természetbeni szolgáltatásait (megelőző és gyógyító ellátás) a lakóhelyük szerint illetékes szerv nyújtja.

(4) A jelen cikk rendelkezései alapján járó természetbeni szolgáltatások (megelőző és gyógyító ellátás) nyújtásának feltételeit és módját a Szerződő Feleknek a 30. Cikk alapján kijelölt központi szervei külön megállapodással szabályozzák. E megállapodás keretében kell szabályozni a gyógyintézeti ápolás (kórház, szanatórium és gyógyfürdő), valamint a költségesebb gyógyászati segédeszközök költségeinek megtérítését is.

3. Fejezet

Nyugdíjbiztosítás

12. Cikk

(1) A nyugellátásra vonatkozó igényt a Szerződő Felek illetékes szervei elbírálják saját jogszabályaik szerint a 7. Cikkben foglalt rendelkezések figyelembevételével és ha az igénylő az előírt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, a nyugellátást mindkét területen szerzett szolgálati (biztosítási) idők egybeszámításával megállapítják. Mindegyik Szerződő Fél illetékes szerve az ily módon megállapított nyugellátásnak a saját területén szerzett szolgálati (biztosítási) idő tartamára eső arányos részét köteles a jogosult részére folyósítani.

(2) Ha az igénylő a két Szerződő Fél területén szerzett idők egybeszámításával is csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint előírt jogosultsági feltételekkel rendelkezik, ennek a Szerződő Félnek illetékes szerve az (1) bekezdés szerinti nyugdíjrészt folyósítja. Ha az igénylő a jogosultsági feltételeket a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint utóbb megszerzi, a nyugellátás összegét az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével újból meg kell állapítani.

(3) Abban az esetben, ha a két Szerződő Fél illetékes szerve által az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint folyósítandó nyugellátási részösszegek együttes összege kisebb, mint a jogosult lakóhelye szerint illetékes Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott legkisebb összegű nyugellátás, a mutatkozó különbözet erejéig a jogosultat kiegészítés illeti meg. A kiegészítést a jogosult részére a lakóhely szerint illetékes szerv folyósítja.

(4) Ha a két Szerződő Fél illetékes szerve által az (1) bekezdés szerint folyósítandó nyugdíjrészek összege, illetőleg a (2) bekezdés szerint megállapított nyugdíjrész kisebb, mint az az összeg, amely az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a saját területén szerzett szolgálati (biztosítási) idő alapján a jogosultat megilletné, úgy ezen Szerződő Fél illetékes szerve az általa folyósított nyugdíjrészt erre az összegre egészíti ki.

(5) Ha az időknek az (1) bekezdés alapján egybeszámítását végző illetékes szervre érvényes jogszabályok szerint egészségre ártalmas munkakörben, illetőleg nehéz körülmények között végzett munkában eltöltött idő az igénylő részére kedvezményt biztosít, a másik Szerződő Fél területén ilyen munkakörben eltöltött időt is kedvezményre jogosító időként kell számításba venni.

(6) Ha a Szerződő Felek egyikének jogszabályai szerint szerzett szolgálati (biztosítási) idő nem éri el a hat hónapot, e Szerződő Fél illetékes szervével szemben nyugdíjigény nem támasztható. A másik Szerződő Fél illetékes szerve ezen a címen az általa folyósítandó nyugdíjat nem csökkentheti.

13. Cikk

Abban az esetben, ha a nyugellátásban részesülő személy bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél újabb szolgálati (biztosítási) időt szerez és nyugellátásának ezen idő figyelembevételével való megállapítását kéri, a 12. Cikk szerinti megállapító eljárást meg kell ismételni.

14. Cikk

(1) A katonai és háborús rokkantak, valamint a felszabadító harcok és a fasiszta üldözés áldozatai részére járó nyugellátást, a rendkívüli érdemekért járó személyi nyugellátásokat és a rászorultság alapján folyósított szociális nyugellátásokat a Szerződő Felek illetékes szervei a rájuk érvényes jogszabályok szerint állapítják meg és folyósítják.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél az általános társadalombiztosítás keretén kívül olyan nyugdíjat vagy egyéb pénzben járó szolgáltatást nyújt, illetőleg nyújtott, amely nyugdíjpénztári tagságon, vagy olyan szerződésen alapul, amely szolgálati viszonnyal függ össze, e szolgáltatásokat mindenkor az illető Szerződő Fél illetékes szerve a reá nézve érvényes jogszabályok szerint állapítja meg és folyósítja.

15. Cikk

(1) Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén járó szolgáltatások nyújtására annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles a reá nézve érvényes jogszabályok szerint - mindkét Fél területén szerzett szolgálati (biztosítási) idők egybeszámításával - amelynek társadalombiztosítási jogszabályai az igénylőre az üzemi baleset időpontjában, illetőleg a foglalkozási betegség keletkezésekor vonatkoztak. Ha az igénylő mindkét Szerződő Fél területén ugyanolyan foglalkozási betegséget okozó ártalomnak kitett munkahelyen (munkakörben) dolgozott, a szolgáltatások nyújtására annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles, amelynek társadalombiztosítási jogszabályai az igénylőre abban az időpontban vonatkoztak, amikor ilyen munkakörben utoljára dolgozott.

(2) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében munkaképesség-csökkenést szenvedett dolgozónak újabb üzemi baleset vagy más foglalkozási betegség következtében a munkaképesség csökkenése fokozódik, a nyugellátást a teljes munkaképesség-csökkenés figyelembevételével annak a Szerződő Félnek illetékes szerve köteles nyújtani, amelynek társadalombiztosítási jogszabályai az igénylőre a munkaképesség-csökkenés fokozódásának időpontjában vonatkoztak. Ha az így megállapítandó nyugellátás összege nem érné el a korábban megállapított nyugellátás összegét, úgy az eddigi nyugellátást tovább kell folyósítani.

(3) Ha az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség által okozott munkaképesség-csökkenés újabb üzemi baleset vagy foglalkozási betegség nélkül állapotrosszabbodás miatt fokozódik, a nyugellátás összegének módosítására a nyugellátást folyósító szerv köteles, még abban az esetben is, ha az igénylőre az állapotrosszabbodás időpontjában a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási jogszabályai vonatkoztak.

16. Cikk

A Szerződő Felek illetékes központi szervei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél illetékes szervének a rokkantság fennállása és foka (a munkaképesség-csökkenés mértéke) tekintetében hozott döntése a másik Fél illetékes szervére is kötelező.

17. Cikk

Ha a nyugellátást meghatározott tartamú szolgálati (biztosítási) idő alatt elért átlagos munkabér alapján kell kiszámítani, az átlagos munkabért az említett idő alatt mindkét Szerződő Fél területén elért munkabér alapján annak a Szerződő Félnek jogszabályai szerint kell kiszámítani, amelynek illetékes szerve a nyugellátást megállapítja.

III. Családi pótlék

18. Cikk

(1) A családi pótlékot annak a Szerződő Félnek az illetékes szerve állapítja meg és folyósítja a reá nézve érvényes jogszabályok szerint és saját terhére, amelynek területén az igényjogosult személy gyermeke lakik.

(2) Amennyiben azon gyermek, aki után családi pótlék jár, a másik Szerződő Fél területére költözik át, az átköltözés napját követő hónap első napjától kezdődően a családi pótlék folyósítása megszüntetendő és azt saját jogszabályai szerint és saját terhére a másik Szerződő Fél illetékes szerve folyósítja.

(3) Az egyik Szerződő Fél határmenti területén lakó és a másik Szerződő Fél határmenti területén alkalmazásban álló dolgozó gyermekei után a családi pótlékot a munkahelye szerinti Szerződő Fél illetékes szerve saját jogszabályai szerint és saját terhére folyósítja.

(4) A családi pótlék megállapításánál vagy összegszerű meghatározásánál az illetékes szerv figyelembe veszi mindkét Szerződő Fél területéről származó keresetet, jövedelmet és vagyont.

IV. Szociális gondozás

19. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak, ha állandó lakóhelyük a másik Szerződő Fél területén van, a szociális gondozást és segélyezést (anyagi támogatás, szociális otthonba való elhelyezés stb.) a másik Szerződő Fél illetékes szervei azonos mértékben és feltételekkel nyújtják, mint saját állampolgáraiknak.

(2) Az (1) bekezdés szerint nyújtott szociális gondozás költségeinek megtérítését a Szerződő Felek egymástól nem követelik. A költségek megtérítését azonban követelni lehet a gondozásban részesült személyektől, vagy eltartásra köteles hozzátartozóiktól.

V. Vegyes rendelkezések

20. Cikk

(1) A Szerződő Felek társadalombiztosítási és egyéb illetékes szervei a jelen Egyezmény végrehajtásánál egymást kölcsönösen és ugyanolyan mértékben támogatják, mintha a saját szociálpolitikai jogszabályaikat hajtanák végre.

(2) A szolgáltatásokra vonatkozó kérelmeket és egyéb beadványokat (fellebbezések stb.) bármelyik Szerződő Fél illetékes szervénél elő lehet terjeszteni. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervénél benyújtott kérelmet a másik Szerződő Fél illetékes szervénél is egyidejűleg benyújtott kérelemnek kell tekinteni.

(3) Ha a jelen Egyezményen alapuló jogok megállapításához és érvényesítéséhez, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez a másik Szerződő Fél területén tartózkodó érdekelt orvosi felülvizsgáltatása, életbenlétének igazolása, valamint más adatok megállapítása vagy körülmények tisztázása szükséges, a megállapításra, illetőleg a szolgáltatás teljesítésére köteles illetékes szerv megkeresésére a tartózkodási hely szerint illetékes szerv a vizsgálatokat lefolytatja és a vizsgálatok eredményeit, illetőleg a megállapított adatokat a megkereső szervvel közli.

(4) Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervének megkeresésére a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve, mint meghatalmazott eljár a társadalombiztosítási jogszabályokból eredő követelések érvényesítése és behajtása végett, amelyeket a megkereső szerv olyan természetes vagy jogi személlyel szemben kíván érvényesíteni, akinek lakóhelye, illetőleg székhelye a másik Szerződő Fél területén van.

(5) A jelen cikk rendelkezései szerint végzett tevékenységekért, illetőleg szolgálatokért a Szerződő Felek egymással szemben költségmegtérítési igényt nem támasztanak.

21. Cikk

Az Egyezménnyel kapcsolatos írásbeli érintkezés az illetékes szervek között, illetőleg az érdekelt személyekkel a Szerződő Felek bármelyikének hivatalos nyelvén történhet.

22. Cikk

A jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos eljárás megkönnyítése érdekében mindegyik Szerződő Fél illetékes központi szerve a saját területén kijelöli azokat a szerveket, amelyek gondoskodnak a másik Szerződő Fél illetékes szervei által megküldött igénybejelentéseknek elbírálásáról, illetőleg az igényjogosultság elbírálásához, valamint a szolgáltatások teljesítéséhez, illetőleg a megállapított nyugellátások folyósításához szükséges adatok, igazolások, okmányok beszerzéséről és megküldéséről.

23. Cikk

Mindkét Szerződő Fél diplomáciai és konzuli szervei jogosultak saját állampolgáraikat külön meghatalmazás nélkül képviselni és nevükben a jelen Egyezményből eredő és annak végrehajtását célzó minden ügyben a másik Szerződő Fél hivatalainál, társadalombiztosítási és egyéb szerveinél eljárni, feltéve, hogy az érdekelt személy más meghatalmazottat nem bízott meg.

24. Cikk

A jelen Egyezmény végrehajtása során esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek illetékes központi szervei akár írásbeli érintkezés útján, akár paritásos alapon létesített szakértő bizottság útján közös megegyezéssel döntik el.

25. Cikk

(1) Ha a jelen Egyezmény alapján nyugellátást vagy más pénzbeni szolgáltatást igénylő jogosultsága megállapítható, de vita merül fel abban a tekintetben, hogy melyik társadalombiztosítási szervet, illetőleg, hogy az illetékes szerveket milyen arányban terheli a folyósítás, a vitának a 24. Cikk szerinti eldöntéséig a jogosultat előleg illeti meg. A megállapítható szolgáltatással azonos összegű előleget saját jogszabályai szerint annak a Szerződő Félnek az illetékes társadalombiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja, amelynek területén a jogosult lakik.

(2) Az (1) bekezdés szerint folyósított előleget a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve olyan mértékben köteles az előleget folyósító szervnek megtéríteni, mint amilyen mértékben a 24. Cikkben foglalt rendelkezés alapján hozott döntés szerint a szolgáltatás folyósítása terheli.

(3) Ha az előleg nagyobb, mint amilyen összeg a jogosultat a két Szerződő Fél társadalombiztosítási szerveitől együttesen megilletné, a többletet ezek a szervek az általuk folyósított szolgáltatásból levonhatják. A levonás összege a folyósított szolgáltatás 20%-át nem haladhatja meg.

26. Cikk

Az egyik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve felhatalmazhatja a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szervét, hogy terhére meghatározott összegű előleget fizessen ki a másik Szerződő Fél területén tartózkodó olyan jogosult részére, akit a felhatalmazást adó társadalombiztosítási szervtől nyugellátás vagy más pénzben járó szolgáltatás illeti meg.

27. Cikk

A jelen Egyezményen alapuló jogok érvényesítését szolgáló beadványok, iratok és okmányok díj- és illetékmentesek. Ezeket az iratokat diplomáciai vagy konzuli szervekkel hitelesíttetni nem kell.

28. Cikk

A jelen Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél területére történő fizetésekre a nem kereskedelmi fizetések elszámolása tárgyában létrejött és az átutalás időpontjában a két Szerződő Félre érvényes megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. Cikk

(1) A jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges intézkedéseket mindkét Szerződő Fél illetékes központi szervei teszik meg. A végrehajtási rendelkezéseket e szervek kölcsönösen közlik egymással.

(2) Az (1) bekezdésben említett központi szervek állandó közvetlen kapcsolatot tartanak fenn egymással és szükség szerint sor kerül képviselőik összejöveteleire az Egyezmény végrehajtásával összefüggő egyes kérdések megtárgyalása érdekében, valamint annak érdekében, hogy megszervezzék a tapasztalatok kölcsönös kicserélését a szociálpolitika terén. Mindkét Szerződő Fél illetékes központi szerveinek képviselői ezen összejöveteleiket a Szerződő Felek területén felváltva tartják.

30. Cikk

Mindkét Szerződő Fél jelen Egyezmény hatálybalépését követően értesíti egymást arról, hogy mely központi szervek illetékesek az Egyezmény végrehajtására és haladéktalanul értesítik egymást mindazon változásokról, amelyek a jövőben e tekintetben bekövetkeznek.

31. Cikk

A jelen Egyezmény hatálya kiterjed azokra a jogszabályokra is, amelyekkel a Szerződő Felek az Egyezményben rendezett kérdésekre vonatkozó jogszabályokat a jövőben módosítják vagy kiegészítik.

32. Cikk

Mindkét Szerződő Fél jelen Egyezményt a szakszervezetekkel való szoros együttműködésben hajtja végre.

VI. Átmeneti és záró rendelkezések

33. Cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek hatálya azokra a nyugellátásokra is kiterjed, amelyekre a vonatkozó igény az Egyezmény hatálybalépése előtt nyílott meg.

(2) A jelen Egyezmény alkalmazásánál az Egyezmény hatálybalépését megelőzően szerzett szolgálati (biztosítási) vagy ennek tekintendő időket is figyelembe kell venni.

34. Cikk

(1) Az Egyezmény aláírásának napját megelőzően szerzett szolgálati (biztosítási) vagy ennek tekintendő időket - ideértve azokat az időket is, amelyeken a 14. Cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatások alapulnak - annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint megszerzett időknek kell tekinteni, amelynek területén az aláírás napján a nyugellátásra jogosult személynek állandó lakóhelye volt.

(2) Azokat a nyugellátásokat, - ideértve a 14. Cikk (2) bekezdésében említett nyugellátásokat is, - amelyekre vonatkozó igény az Egyezmény aláírásának napját megelőzően nyílott meg, annak a Szerződő Félnek a társadalombiztosítási szerve állapítja meg és folyósítja a reá nézve érvényes jogszabályok szerinti feltételekkel és mértékben, amelynek területén az aláírás napján a jogosultnak állandó lakóhelye volt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a jogosult részére a másik Szerződő Fél társadalombiztosítási szerve a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt nyugellátást állapított meg. Ha a nyugellátást a jelen Egyezmény szerint illetékes szerv már az Egyezmény hatálybalépése előtt megállapította és folyósította, azt változatlanul tovább kell folyósítani.

(3) Az Egyezmény hatálybalépését követő egy hónapon belül mindkét Szerződő Fél átadja egymásnak az Egyezmény hatálybalépése előtt megállapított és a másik állam területére folyósított azon nyugdíjak jegyzékét, amelyeket a (2) bekezdés rendelkezései alapján a nyugdíjas lakóhelye szerint illetékes szervnek kell folyósítani. A jegyzékben felsorolt nyugellátásokat az átvevő Szerződő Fél az eddigi összegben tovább folyósítja abban az esetben is, ha a nyugellátás összege magasabb, mint amilyen összegű nyugellátás a jogosultat a jelen Egyezmény rendelkezései szerint megilletné.

(4) A jelen cikk alapján történő szolgálati (biztosítási) idő beszámításokért, nyugdíjmegállapításokért és folyósításokért a Szerződő Felek egymással szemben megtérítési igényt nem támasztanak.

35. Cikk

(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okmányokat a lehető legrövidebb időn belül Prágában kell kicserélni. Az Egyezmény a megerősítő okmányok kicserélését követő hónap első napjával lép hatályba.

(2) Az Egyezmény hatálybalépése napjától öt évig marad érvényben és érvénye mindannyiszor öt évvel meghosszabbodik, amíg azt a Szerződő Felek bármelyike a lejárat előtt legalább egy évvel nem mondja fel.

(3) Az Egyezmény felmondása esetén rendelkezései továbbra is érvényben maradnak azoknak a nyugellátásoknak a tekintetében, amelyeket az Egyezmény érvényének megszűnése előtt állapítottak meg; változatlanul érvényben maradnak továbbá a 34. Cikkében foglalt rendelkezések is.

36. Cikk

A jelen Egyezmény két eredeti példányban, mindegyik magyar és szlovák nyelven készült. Mindkét nyelvű szöveg azonos érvényű.

Ennek hiteléül a kinevezett Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Budapesten 1959. évi január hó 30. napján.

(Aláírások)”

3. § *  A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1959. évi december hó 1. napjával kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, az egészségbiztosításért felelős miniszter, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére