A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1962. évi 25. törvényerejű rendelet

a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről * 

[A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele New Yorkban 1962. március hó 5-én megtörtént.]

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban, 1958. június 10-én kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„EGYEZMÉNY
A KÜLFÖLDI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI HATÁROZATOK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL

I. Cikk

1. A jelen Egyezmény természetes, vagy jogi személyek között felmerült viták tárgyában hozott olyan választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozik, amelyeket más Állam területén hoztak, mint amelyben e határozatok elismerését és végrehajtását kérik. Az Egyezmény olyan választottbírósági határozatokra is vonatkozik, amelyeket abban az Államban, ahol azok elismerését és végrehajtását kérik, nem tekintenek hazai határozatoknak.

2. A „választottbírósági határozatok” kifejezés nemcsak az egyes esetekre kijelölt választott bírák, hanem az olyan állandó választottbírósági testületek által hozott választottbírósági határozatokat is magában foglalja, amelyeknek a felek magukat alávetették.

3. A jelen Egyezmény aláírása, megerősítése, az ahhoz való csatlakozás vagy a X. Cikkben szabályozott kiterjesztésről szóló értesítés alkalmával a viszonosság alapján minden Állam kijelentheti, hogy az Egyezményt csak egy másik Szerződő Állam területén hozott választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására fogja alkalmazni. A nyilatkozatot tevő Állam kijelentheti továbbá azt is, hogy az Egyezményt csak olyan - akár szerződéses, akár szerződésen kívüli - jogviszonyból eredő vitás ügyekre alkalmazza, amelyeket hazai joga kereskedelmi ügyeknek tekint.

II. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam elismeri az olyan írásbeli megállapodást, amelyben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy meghatározott - akár szerződéses, akár szerződésen kívüli - jogviszonyból keletkezett vagy keletkezhető összes vagy valamely jogvita esetére választottbíróság döntésének vetik alá magukat, feltéve, hogy a jogvita tárgya választottbírósági eljárás útján eldönthető.

2. Az „írásbeli megállapodás” kifejezésen a szerződésben foglalt választottbírósági kikötést, továbbá a felek által aláírt, illetőleg levél- vagy táviratváltásban foglalt választottbírósági megállapodást kell érteni.

3. Az egyik fél kérelmére bármely Szerződő Állam bírósága választottbírósági eljárásra utasítja a feleket, ha olyan ügyben indítottak pert előtte, amelynek tárgyában a felek a jelen cikk értelmében megállapodást kötöttek, kivéve ha megállapítja, hogy az említett megállapodás semmis, hatálytalan vagy nem teljesíthető.

III. Cikk

A választottbírósági határozatokat valamennyi Szerződő Állam kötelezőnek ismeri el és - a következő cikkekben szabályozott feltételekkel - ama terület eljárási szabályai szerint hajtja végre, amelyen a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását kérik. A jelen Egyezmény hatálya alá tartozó választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására nem állapíthatók meg lényegesen szigorúbb feltételek, magasabb díjak vagy költségek, mint amilyeneket a hazai választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása során alkalmaznak.

IV. Cikk

1. Az elismerést és végrehajtást kérő félnek az előző cikkben említett elismerésére és végrehajtására irányuló kérelemmel egyidejűleg be kell csatolnia:

a) a határozat megfelelően hitelesített eredeti példányát vagy annak megfelelően hitelesített másolatát;

b) a II. Cikkben említett eredeti megállapodást vagy annak megfelelően hitelesített másolatát.

2. Ha az említett választottbírósági határozat vagy megállapodás nem annak az országnak hivatalos nyelvén készült, amelyben a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását kérik, a határozat elismerését és végrehajtását kérő fél köteles az iratokhoz ennek az országnak a nyelvén készült fordítást csatolni. A fordítást hatósági vagy hiteles fordító, illetőleg külképviseleti vagy konzuli szerv hitelesítésével kell ellátni.

V. Cikk

1. A választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása annak a félnek kérelmére, akivel szemben azt érvényesíteni kívánják, csak abban az esetben tagadható meg, ha ez a fél annál az illetékes hatóságnál, amelynél az elismerést és a végrehajtást kérik, bizonyítja, hogy:

a) a II. Cikkben említett megállapodásban résztvevő felek a reájuk irányadó jog szerint nem voltak cselekvőképesek, vagy hogy az említett megállapodás a felek által kikötött jog értelmében vagy ilyen kikötés hiányában annak az országnak a joga szerint, amelyben a választottbírósági határozatot hozták, érvénytelen; vagy

b) azt a felet, akivel szemben a választottbírósági határozatot érvényesíteni kívánják, nem értesítették szabályszerűen a választottbíró kijelöléséről vagy a választottbírósági eljárásról vagy pedig ez a fél egyéb okból nyilatkozatát előterjeszteni nem tudta; vagy

c) a választottbírósági határozatot olyan vitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre rendelkezései nem terjednek ki, vagy a határozat a választottbírósági kikötés keretén kívül eső ügyre vonatkozó döntést tartalmaz; ha azonban a választottbíráskodásnak alávetett kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyek a választottbíráskodásnak nem voltak alávetve, a választottbírósági határozatnak az a része, amely a választottbíráskodásnak alávetett ügyekre vonatkozó döntéseket tartalmaz, elismerhető és végrehajtható; vagy

d) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásnáak vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg ama ország jogának, amelyben a választottbíróság eljárt; vagy

e) a választottbírósági határozat a felekre még nem vált kötelezővé, vagy annak az országnak illetékes hatósága, amelyben vagy amely jogának alkalmazásával a határozatot hozták, azt hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette.

2. A választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása abban az esetben is megtagadható, ha annak az országnak illetékes hatósága, amelyben az elismerést és végrehajtást kérik, megállapítja, hogy:

a) ennek az országnak a joga szerint a vita tárgya választottbírói útra nem tartozhat; vagy

b) a határozat elismerése vagy végrehajtása ennek az országnak közrendjébe ütköznék.

VI. Cikk

Ha az V. Cikk 1. bekezdésének e) pontja szerint illetékes hatóságnál a választottbírósági határozat hatályon kívül helyezését vagy felfüggesztését kérték, az a hatóság, amelynél a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását kérik - amennyiben szükségesnek tartja - a választottbírósági határozat végrehajtására irányuló döntés meghozatalát függőben tarthatja és a határozat végrehajtását kérő fél kérelmére a másik felet megfelelő biztosíték adására is kötelezheti.

VII. Cikk

1. A jelen Egyezmény rendelkezései a Szerződő Államok által választottbírósági határozatok elismerése és végrehajtása tárgyában kötött többoldalú, vagy kétoldalú megállapodások hatályát nem érinti és nem fosztják meg az érdekelt feleket attól az esetleges joguktól, hogy valamely választottbírósági határozatot annak az országnak a joga vagy szerződései által megengedett módon és mértékben használjanak fel, amely országban a választottbírósági határozat elismerését és végrehajtását kérik.

2. A választottbírósági kikötésekről szóló 1923. évi genfi jegyzőkönyv és a külföldi választottbírósági határozatok végrehajtása tárgyában létrejött 1927. évi genfi egyezmény a Szerződő Államokra akkor és olyan mértékben veszti hatályát, amikor és amilyen mértékben a jelen Egyezmény által kötelezve lesznek.

VIII. Cikk

1. A jelen Egyezmény 1958. december 31-ig aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek bármely tagja részére, valamint bármely más Állam számára, amely az Egyesült Nemzetek valamely külön intézményének tagja, ezután válik tagjává, vagy amely a Nemzetközi Bíróság Szabályozatához csatlakozott, illetőleg ezután csatlakozik, továbbá bármely más Állam számára, amelynek az Egyesült Nemzetek Közgyűlése ezt ajánlotta.

2. A jelen Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratot az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

IX. Cikk

1. A jelen Egyezmény a VIII. Cikkben említett valamennyi Állam részére csatlakozásra nyitva áll.

2. A csatlakozás a csatlakozásról szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál való letétbehelyezésével történik.

X. Cikk

1. Bármely Állam az aláíráskor, a megerősítéskor vagy a csatlakozáskor kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény az általa a nemzetközi viszonylatokban képviselt összes területre vagy azok közül csak egyesekre terjed ki. Ez a nyilatkozat akkor lép hatályba, amikor az Egyezmény az illető Államra nézve hatályba lép.

2. A továbbiakban minden ilyen kiterjesztés az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítéssel történik és ez vagy attól a naptól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyen az Egyesült Nemzetek Főtitkára az értesítést kézhez vette, vagy pedig az Egyezménynek az illető Államra nézve történő hatálybalépése napján, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi.

3. Azokra a területekre, amelyekre a jelen Egyezményt az aláíráskor, a megerősítéskor vagy a csatlakozáskor nem terjesztik ki, minden érdekelt állam megfontolja annak lehetőségét, hogy a jelen Egyezménynek ezekre a területekre történő kiterjesztése céljából a szükséges lépéseket megtegye, mégpedig az ilyen területek Kormányainak a hozzájárulásától függően, ahol ez alkotmányos okokból szükséges.

XI. Cikk

Szövetségi, illetőleg nem egységes Államokra az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) ami a jelen Egyezménynek azokat a cikkeit illeti, amelyek a szövetség törvényhozási jogkörébe tartoznak, a szövetségi Kormány kötelezettségei e tekintetben azonosak lesznek azoknak a Szerződő Államoknak a kötelezettségeivel, amelyek nem szövetségi Államok;

b) ami a jelen Egyezménynek azokat a cikkeit illeti, amelyek olyan szövetségi tagállamoknak vagy tartományoknak a törvényhozási jogkörébe tartoznak, amelyek a szövetség alkotmányos rendszerénél fogva e tárgyban törvényhozási intézkedést tenni nem kötelesek, a szövetségi Kormány ezeket a cikkeket a lehető legrövidebb időn belül kedvező véleményezésével a tagállamok, illetve tartományok illetékes hatóságainak tudomására hozza.

c) A jelen Egyezményben részes Szövetségi Állam bármely másik Szerződő Államnak az Egyesült Nemzetek Főtitkára által közvetített kérésére nyilatkozik a szövetségben és alkotó egységeiben az Egyezmény egyes rendelkezéseit illetően fennálló jogról és joggyakorlatról, közölve, hogy az illető rendelkezés törvényhozási vagy más intézkedés alapján mennyiben lépett hatályba.

XII. Cikk

1. A jelen Egyezmény a harmadik megerősítő vagy csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. A jelen Egyezmény minden olyan állam tekintetében, amely azt a harmadik megerősítő vagy csatlakozásról szóló okirat letétbehelyezését követően erősítette meg, illetőleg ahhoz ebben az időben csatlakozott, a megerősítő vagy a csatlakozásról szóló okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

XIII. Cikk

1. Bármely Szerződő Állam a jelen Egyezményt az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett írásbeli értesítéssel mondhatja fel. A felmondás az értesítésnek a Főtitkár által történt kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba.

2. Bármely Állam, amely a X. Cikk alapján nyilatkozatot tett vagy értesítést adott, ezt követően bármely időpontban az Egyesült Nemzetek Főtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy a jelen Egyezménynek az érintett területre való kiterjesztése az értesítésnek a Főtitkár által való kézhezvétele napjától számított egy év elteltével megszűnik.

3. Az olyan választottbírósági határozatokra, amelyek elismerése, vagy végrehajtása iránt az eljárást a felmondás hatálybalépése előtt megindították, a jelen Egyezményt továbbra is alkalmazni kell.

XIV. Cikk

Bármely Szerződő Állam a jelen Egyezmény alkalmazását más Szerződő Államtól csak olyan mértékben jogosult igényelni, amilyen mértékben az Egyezmény alkalmazására ő maga kötelezettséget vállal.

XV. Cikk

Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a VIII. Cikkben meghatározott Államokat értesíti:

a) a VIII. Cikk szerinti aláírásokról és megerősítésekről;

b) a IX. Cikk szerinti csatlakozásokról;

c) az I., X. és XI. Cikkek alapján tett nyilatkozatokról és értesítésekről;

d) arról a napról, amelyen a jelen Egyezmény a XII. Cikk szerint hatályba lép;

e) a XIII. Cikk szerinti felmondásokról és értesítésekről.

XVI. Cikk

1. A jelen Egyezményt, amelynek kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek irattárában kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek Főtitkára a VIII. Cikkben meghatározott Államoknak a jelen Egyezmény hiteles másolatát megküldi.”

A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez az alábbi fenntartással csatlakozott:

„A Magyar Népköztársaság az Egyezményt csak valamelyik másik Szerződő Állam területén hozott és csak a magyar jog szerint kereskedelminek tekintendő jogviszonyokból eredő vitákra vonatkozó határozatok elismerésére és végrehajtására fogja alkalmazni.”

3. § *  E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1962. évi június 3. napjától kezdődően kell alkalmazni.

A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére