A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1965. évi 11. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatáron előforduló események kivizsgálásával kapcsolatos eljárásról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A megerősítő okiratok kicserélése Bécsben, 1965. április 9-én megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatáron előforduló események kivizsgálásával kapcsolatos eljárásról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett szerződés magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS
A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatáron előforduló események kivizsgálásával kapcsolatos eljárásról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke attól az óhajtól vezettetve, hogy a határesemények kivizsgálását szabályozzák, elhatározták, hogy szerződést kötnek és ebből a célból meghatalmazottaikat kinevezték.

A meghatalmazottak jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. Fejezet

Vizsgálóbizottság megalakítása

1. Cikk

A Szerződő Államok a határincidensek kivizsgálására, valamint azoknak a károknak megállapítására, amelyek az egyik Szerződő Állam felségterületéről a másik Szerződő Állam felségterületére történő behatások folytán keletkeznek, „Határeseményeket Kivizsgáló Magyar-Osztrák Bizottság” elnevezésű bizottságot (a továbbiakban Vizsgáló bizottság) alakítanak.

2. Cikk

(1) A Vizsgálóbizottság nyolc tagból áll. Mindegyik Szerződő Állam négy bizottsági tagot nevez ki, akik helyettesíttethetik magukat. Szükség szerint bármelyik Szerződő Állam szakértőket és segédszemélyzetet hívhat meg.

(2) Mindegyik Szerződő Állam az általa kinevezett egyik bizottsági tagot saját tagozatának vezetőjévé, egy további tagot pedig a vezető helyettesévé nevez ki.

(3) A Szerződő Államok diplomáciai úton közlik egymással mindenkor tagozatuk vezetőjének és a vezető helyettesének nevét.

(4) Mindkét Szerződő Állam maga viseli az általa kinevezett bizottsági tagok költségeit, beleértve az igénybevett szakértők és segédszemélyzet költségeit is. A Vizsgálóbizottság tevékenysége során felmerülő egyéb költségeket a Szerződő Államok egyenlő arányban viselik.

3. Cikk

(1) A Vizsgálóbizottság az egyik tagozat vezetőjének meghívására ülésezik.

(2) A meghívást a másik tagozat vezetőjéhez a legrövidebb úton - lehetőleg távbeszélő útján - kell intézni. A meghívásnak tartalmaznia kell a kivizsgálandó esemény leírását, valamint az ülés helyére és időpontjára vonatkozó javaslatot.

(3) A Vizsgálóbizottság legkésőbb a meghívás vételétől számított 24 órán belül összeül.

4. Cikk

(1) A 3. Cikkben foglaltaktól eltekintve a Vizsgálóbizottság hathavonként rendszeresen a Szerződő Államok felségterületén felváltva ülésezik.

(2) A Szerződő Államok ez esetben az ülés helyében és időpontjában diplomáciai úton állapodnak meg.

II. Fejezet

A Vizsgálóbizottság szervezete és tevékenysége

5. Cikk

(1) Azok a határvédelmi szervek, amelyek a határincidenst vagy a másik állam felségterületéről történt behatás folytán okozott kárt észlelik, erről felettes hatóságaikat lehetőleg mielőbb, a legrövidebb úton értesítik.

(2) A Szerződő Államok gondoskodnak arról, hogy a határeseményekre vonatkozó valamennyi nyom és bizonyíték megmaradjon.

6. Cikk

A Vizsgálóbizottságnak a határeseményt általában az esemény helyszínén, vagy annak közvetlen közelében kell kivizsgálnia. A Vizsgálóbizottság feladata teljesítése céljából mindkét Szerződő Állam felségterületére léphet és feladatát akár nappal, akár éjszaka bármikor elvégezheti.

7. Cikk

(1) A Vizsgálóbizottságban az elnöklés joga az első tárgyalási napon ama Szerződő Állam vezetőjét illeti meg, akinek meghívására a Bizottság összeül. A továbbiakban a tagozatok vezetői naponta felváltva elnökölnek.

(2) A Vizsgálóbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, tárgyalási nyelve a magyar és a német.

(3) A Vizsgálóbizottság ülésszakáról két eredeti példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, mindkettőt magyar és német nyelven, amelyet a két tagozat vezetője ír alá.

(4) A Vizsgálóbizottság mindkét tagozata államának címerét, a Vizsgálóbizottság elnevezését és a tagozat megjelölését feltüntető száraz és nedves bélyegzőt használ.

8. Cikk

(1) A Vizsgálóbizottságnak határozatait egyhangúlag kell hoznia.

(2) A Vizsgálóbizottság megállapításairól értesíti a Szerződő Államok kormányait. Ezenkívül a Vizsgálóbizottság a kormányoknak egyes esetekben javaslatokat is tehet.

(3) A Vizsgálóbizottság azokat az ügyeket, amelyekben nem tudott megegyezni, utalással a véleménykülönbségekre a Szerződő Államok kormányai elé terjeszti.

III. Fejezet

A Vizsgálóbizottság tagjainak jogállása

9. Cikk

A Vizsgálóbizottság tagjai, valamint az igénybe vett szakértők és segédszemélyzet a Vizsgálóbizottság ülése esetén az államhatárt a meghívásban megjelölt helyen és időben átléphetik és a másik Szerződő Állam felségterületén a kivizsgálás időtartama alatt a szükséges mélységben tartózkodhatnak; ez alkalommal egyenruhát viselhetnek, fegyvert azonban nem.

10. Cikk

A 9. Cikkben említett személyekre, valamint a magukkal hozott tárgyakra a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, 1964. október 31-én aláírt Szerződés *  26-27. Cikkeinek rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

11. Cikk

A Vizsgálóbizottság tagjaira alkalmazást nyernek az őket kinevező Szerződő Államnak a hivatali titoktartásról szóló hatályos jogszabályai.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

12. Cikk

(1) E Szerződést meg kell erősíteni; a megerősítő okiratokat Bécsben cserélik ki.

(2) A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba és ettől számított egy évig marad érvényben. A Szerződés továbbra is érvényes marad, amennyiben azt az egyik Szerződő Állam hathónapi határidővel fel nem mondja.

E Szerződés két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven készült. Mindkét szöveg hiteles.

Ennek hiteléül a Szerződő Államok Meghatalmazottai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Budapesten, az 1964. évi október hó 31. napján.”

3. § *  Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1965. április 9-től kell alkalmazni. Végrehajtásáról a határrendészetért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére