A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1966. évi 9. törvényerejű rendelet

a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányai között a közúti gépjárművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozás vámkezeléséről Prágában, 1965. november 19-én megkötött egyezmény kihirdetéséről * 

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormányai között a közúti gépjárművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozás vámkezeléséről Prágában, 1965. november 19-én megkötött egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„EGYEZMÉNY
a közúti gépjárművel lebonyolított nemzetközi árufuvarozás vámkezeléséről

(AGT-egyezmény)

A Szerződő Felek a közúti gépjárművekkel fuvarozott áruk vámkezelésének meggyorsítására és egyszerűsítésére törekedve, az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezései áruknak a Szerződő Felek egyikében nyilvántartásba vett közúti gépjárművekkel lebonyolított nemzetközi fuvarozására vonatkoznak, amikor a szállítás a Szerződő Felek területei között és határain belül történik.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései vonatkoznak az olyan szállítótartályokban levő áru fuvarozására is, amelyet közúti gépjárműveken szállítanak.

(3) A közúti gépjárművek és a szállítótartályok fogalmának meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. Cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott vámkezelések alapjául az AGT-nyilatkozatnak nevezett vámkísérőokmány szolgál, amelynek mintáját a 2. számú melléklet határozza meg.

(2) Az AGT-nyilatkozathoz feltétlenül csatolni kell a küldemény rendeltetési országának vámszervei részére előirányzott specifikációkat, amelyek tartalmazzák a fuvarozott áruk megnevezését és mennyiségét.

3. Cikk

(1) Az AGT-nyilatkozatot a fuvarozók vagy a Szerződő Felek illetékes szervei által felhatalmazott más szervek adják ki.

(2) A Szerződő Felek vámigazgatásai tájékoztatják egymást a fuvarozók vagy szervezetek megnevezéséről, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról.

4. Cikk

(1) Az AGT-nyilatkozat csak egy fuvarozásra használható fel; emellett a küldemények az áruszállítás ideje alatt részletekben is kirakhatók vagy azokhoz hozzá lehet rakni.

(2) Az AGT-nyilatkozat alkalmazása akkor ér véget, amikor a vám- vagy a rendeltetési ország belső előírásainak megfelelően felhatalmazott egyéb szervek igazolják az áruk fuvarozásának a megfelelő befejezését.

(3) Az AGT-nyilatkozat használatának rendjét a 3. számú melléklet határozza meg.

5. Cikk

(1) A fuvarozást olymódon kell végrehajtani, hogy az áruk:

a) vámzárral ellátott közúti gépjárműbe, vagy

b) olyan vámzárral ellátott szállítótartályokba legyenek elhelyezve, amelyeket a közúti gépjárművekre pótlólagos vámzárak elhelyezése nélkül fel lehet rakni.

(2) A fent említett közúti gépjárműveknek meg kell felelniök a 4. számú mellékletben meghatározott feltételeknek. Az áruk fuvarozására vonatkozó alkalmasságot azon Szerződő Feleknek belső előírásai szerint kiadott okmányokkal kell igazolni, amelyeknek területén ezeket a közúti gépjárműveket rendszámtáblával látták el.

(3) A fent említett szállítótartályoknak meg kell felelniök a 4. számú mellékletben foglalt feltételeknek.

6. Cikk

(1) A nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruk fuvarozása is a jelen Egyezményben előirányzott feltételek alapján bonyolítható le. Ezen áruk fogalmának meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A nagysúlyú vagy rendkívüli méretű árukra a feladási országban azonosítási jeleket - lehetőség és szükségesség esetében - vámzárakat is el kell helyezni.

7. Cikk

(1) A vámzárat azon Szerződő Fél területén kell felrakni, amelynek területén az áruk fuvarozása az AGT-nyilatkozat alkalmazásával megkezdődik.

(2) Valamennyi Szerződő Fél vámszerve elismeri a másik Szerződő Fél vámzárait és azonosítási jeleit.

(3) Ha a fuvarozás folyamán a jelen Egyezményben meghatározott esetekben a vámzárakat eltávolítják, akkor az illetékes vámszerveknek új vámzárakat kell felrakniok.

8. Cikk

(1) Ha a vámzárak vagy az azonosítási jelek a fuvarozás folyamán megsérülnek, vagy a vámzárak megsérülése nélkül az áruk megsérülését, vagy elvesztését állapítják meg, a gépkocsivezető köteles a legközelebbi vámhivatalnál vagy más állami szervnél jelentkezni, vagy azokat arról értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a vám- vagy más állami szerv köteles az ellenőrzést végrehajtani és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni, amelynek tartalmaznia kell az AGT-nyilatkozat számát, a fuvarozó megnevezését, valamint a károsodás leírását és okát és a megtett intézkedéseket. A jegyzőkönyvet az azt kiállító szervnek, valamint a gépkocsivezetőnek is alá kell írnia, aki - kívánsága szerint - a jegyzőkönyvben megfelelő magyarázatot adhat. Az ellenőrzés után új vámzárakat tesznek fel és szükség esetén azonosítási jeleket helyeznek el.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a vám- vagy egyéb állami szervek az (1) bekezdésben meghatározott tényeket feltárták.

9. Cikk

A jelen Egyezményben előirányzott valamennyi feltétel figyelembevétele esetében a Szerződő Felek vámszervei:

a) általában nem vizsgálják meg a fuvarozott árukat, ha nem hajtanak végre az áruk egészére vagy azok egy részére kiterjedő végleges kiviteli, illetőleg behozatali vámkezelést;

b) az áruk után a vámok és egyéb illetékek megfizetésére nem szednek be semmiféle pénzbiztosítékot.

10. Cikk

Árunak AGT-nyilatkozat alkalmazásával történő fuvarozása folyamán a fuvarozó köteles a vámzárak és azonosítási jelek épségét biztosítani, és az árukat, a megfelelő módon kitöltött AGT-nyilatkozattal és a 2. Cikk (2) bekezdésének megfelelően mellékelt specifikációkkal együtt az egész útja folyamán valamennyi vámszervnél bemutatni.

11. Cikk

(1) A fuvarozó felelősséggel tartozik a Szerződő Felek vámigazgatásainak a vámzár alatt fuvarozott áruk után esedékes vámok, büntetések és egyéb vámilleték megfizetéséért, amelyeket a jelen Egyezmény rendelkezéseinek, valamint azon Szerződő Felek törvényeinek be nem tartása miatt szabnak ki, amelyeknek területén a szabálysértő cselekmény történt.

(2) A vámok, büntetések és egyéb vámilletékek megfizetésére irányuló követelés a követelés jogának felmerülése napjától számított egy év folyamán terjeszthető elő.

(3) A jelen cikk rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos elszámolások a Szerződő Felek között érvényben levő fizetési megállapodásoknak megfelelően történnek.

12. Cikk

A jelen Egyezmény rendelkezései semmilyen mértékben nem érintik a Szerződő Felek törvényeit és belső előírásait, amelyek az engedélyezésre, a közbiztonságra, közegészségügyre, állat- és növény-egészségügyi korlátozásokra és ezekhez hasonló szabályokra vonatkoznak.

13. Cikk

A jelen Egyezmény csak a minimális vámkönnyítéseket irányozza elő és nem zárja ki a Szerződő Felek részére annak lehetőségét, hogy kedvezményesebb eljárást állapítsanak meg.

14. Cikk

A jelen Egyezmény mellékletei annak elválaszthatatlan részét képezik.

15. Cikk

A jelen Egyezmény 1966. január 31-ig áll nyitva aláírásra és ez után az időpont után nyitva marad csatlakozásra.

16. Cikk

Bármely ország Szerződő Fele lehet ennek az Egyezménynek

a) aláírással,

b) aláírás utáni megerősítéssel, a megerősítés fenntartásával,

c) csatlakozással.

17. Cikk

(1) A jelen Egyezmény 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy azt három ország a megerősítés fenntartása nélkül aláírta vagy a megerősítési, illetve csatlakozási okmányokat letétbe helyezte.

(2) Más országok részére a jelen Egyezmény a megerősítés fenntartása nélkül történt aláírástól, vagy a megerősítésről vagy a csatlakozásról szóló okiratoknak a letéteményesnek történő átadásától számított 90 nap elteltével lép hatályba.

18. Cikk

(1) Bármelyik Szerződő Fél jogosult a jelen Egyezménynek megfelelő módosítását - javaslatának a letéteményeshez történő megküldésével - indítványozni, aki erről a többi Szerződő Felet értesíti.

(2) Az Egyezmény módosításához valamennyi Szerződő Fél egyetértése szükséges. Ha a letéteményes valamelyik Szerződő Féltől az (1) bekezdésben említett értesítés kézhez vételét követő hat hónapon belül nem kap választ, úgy tekintik, hogy ez a Szerződő Fél a javasolt módosítással egyetértett. A módosítás 90 nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes a Szerződő Felek közül az utolsótól is megkapta az egyetértési nyilatkozatot.

(3) A jelen Egyezmény mellékletei valamennyi Szerződő Fél vámigazgatásának egyetértésével módosíthatók. Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit megfelelőképpen kell alkalmazni.

19. Cikk

(1) Bármely Szerződő Fél jogosult felmondani a jelen Egyezményt a letéteményeshez intézett értesítéssel. A felmondás hat hónappal a felmondásnak a letéteményeshez történő beérkezését követően lép hatályba.

(2) Azután, hogy a jelen Egyezmény a felmondó Fél tekintetében hatályát veszti, annak rendelkezései érvényben maradnak mindazon fuvarozások tekintetében, amelyeket addig a napig megkezdtek.

20. Cikk

A jelen Egyezmény letéteményese a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya, amely valamennyi Szerződő Félnek megküldi az Egyezmény hitelesített másolatát, értesítést küld valamennyi aláírásról, megerősítésről és csatlakozásról, a jelen Egyezmény hatálybalépéséről, ezen Egyezmény hatálybalépéséről minden egyes Szerződő Fél esetében, valamint az Egyezmény módosítására vagy felmondására vonatkozó minden értesítésről.

Készült Prágában, 1965. november 19. napján, egy eredeti példányban, orosz nyelven.

Ennek igazolására a Szerződő Felek a jelen Egyezményt aláírták.

A Bolgár Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából:

A megerősítés fenntartásával

Bonev Lázár s. k.

A Magyar Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából:

Szemelka Ernő s. k.

A Német Demokratikus Köztársaság Kormányának meghatalmazásából:

Stauch Gerhard s. k.

A Lengyel Népköztársaság Kormányának meghatalmazásából:

A megerősítés fenntartásával

Konarzewski Jozef s. k.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának meghatalmazásából:

Saur Stanislav s. k.

1. számú melléklet

Meghatározások

1. Gépjármű alatt minden áruszállításra szolgáló gépkocsit, pótkocsit és félpótkocsit kell érteni.

2. Szállítótartályok alatt kell érteni az áruszállításra szolgáló berendezéseket (rakszekrényt, mozgatható tartályt vagy hasonló berendezést), amely legalább 1m3 űrtartalmú, elég szilárd ahhoz, hogy többszöri használatra szolgáljon; olymódon van megszerkesztve, hogy könnyen be- és kirakható legyen; különlegesen alkalmas mind gépjárművel, mind más szállítóeszközzel történő, átrakás nélküli szállításra; valamint gépjárműről más szállítóeszközre való átrakásra. A szállítóeszközök és a szokásos burkolatok nem tekintendők szállítótartályoknak.

3. Nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áru alatt minden olyan tárgyat kell érteni, amely szállítás céljából egyáltalán nem szedhető szét vagy csak nagyon nehezen szedhető szét, és egy mérete meghaladja az 5 m-t, vagy két mérete meghaladja a 2 métert, vagy magassága meghaladja a 2 m-t és a súlya meghaladja a 7000 kg-ot.

2. számú melléklet

AGT-nyilatkozat

Szám: .....

1. oldal

1. Az AGT-nyilatkozatot kiadó szervezet megnevezése
2. A fuvarozó megnevezése
3. A gépjármű .....
a pótkocsi (félpótkocsi) .....
rendszáma
4. A specifikációk mennyisége és sorszáma

Az 1-4. rovatokat a fuvarozó képviselője vagy erre felhatalmazott más szervezet tölti ki.

2. oldal

5. A vámszerv igazolása az áru kezeléséről az AGT-nyilatkozat alkalmazásával történő fuvarozás kezdetén
6. A feltett vámzárak és azonossági jelek fajtája és mennyisége
7. A vám (állami) szervek igazolása a fuvarozás folyamán

3. oldal

8. A vámszervek további igazolásai:
Belépéskor Kilépéskor

4. oldal

9. A vám (állami) szervek egyéb megjegyzései a fuvarozás folyamán

3. számú melléklet

Az AGT-nyilatkozat használatának módja

1. Az AGT-nyilatkozat űrlapjait orosz vagy német nyelven nyomtatják, szükség esetén azon ország nyelvére történő fordításával, amelynek szervezete a nyilatkozatot kiadta.

2. Az AGT-nyilatkozat megfelelő rovatait a fuvarozók vagy az erre felhatalmazott szervezetek saját országuk nyelvén töltik ki.

3. Az AGT-nyilatkozatokat a fuvarozók vagy a szervezetek sorszámmal látják el. A sorszám előtt fel kell tüntetni az országnak a nemzetközi forgalomban a gépjárművek számára elfogadott betűjelzéses rövidítését.

4. Az AGT-nyilatkozatot egy gépjárműre rakott árura lehet kiadni. Pótkocsi esetében, a pótkocsira rakott árura külön AGT-nyilatkozatot állítanak ki.

5. Abban az esetben ha az áru, amelyre az AGT-nyilatkozatot kiadták több címzett részére szól, mindegyik címzett részére külön specifikációt kell kiállítani. A szállítótartályokban történő árufuvarozásnál a szállítótartály tartalma csak egy címzett részére küldhető.

6. Azon ország vámszerve, ahonnan az áru fuvarozása kezdődik, ellenőrzi, hogy illetékes fuvarozó vagy szervezet adta-e ki az AGT-nyilatkozatot, hogy helyesen van-e kitöltve, és többek között, helyesen vannak-e rajta feltüntetve a gépjárműre és a specifikációkra vonatkozó megjegyzések.

7. Az AGT-nyilatkozattal történő árufuvarozás megkezdésekor az áru kezelése után a vámszerv a nyilatkozat 5. rovatában megfelelő megjegyzést tesz, a 6. rovatban pedig feltünteti a vámzárak fajtáját és mennyiségét, valamint a nagysúlyú vagy rendkívüli méretű áruk fuvarozásánál az azonossági jeleket.

8. A gépjármű útja folyamán a kezelést végző határvámszervek az AGT-nyilatkozat 8. rovatában igazolják a belépést és a kilépést.

9. Az AGT-nyilatkozat 9. rovatában feltüntetik a vámszervek

a) az áru részleges kirakását;

b) áru hozzárakását, a nyilatkozatban azonban fel kell tüntetni pótlólagosan a specifikációk mennyiségét és sorszámát;

c) a fent említett a) és b) pontokban említett esetekben az újonnan feltett vámzárakat;

d) az Egyezmény 8. Cikkében előirányzott esetekben a jegyzőkönyv felvételét.

10. Ha az AGT-nyilatkozat rovataiban nincsen elegendő hely a megjegyzések számára, úgy ebben az esetben, a pótlólagos megjegyzéseket a nyilatkozat 4. oldalán kell megtenni, a megfelelő rovatok számára hivatkozással.

11. Az Egyezmény 8. Cikkében említett jegyzőkönyvet azon ország nyelvén állítják ki, amelyben a tényt megállapították. A jegyzőkönyvnek egy példányát az AGT-nyilatkozathoz csatolják.

12. Azon ország vám- (állami) szervei, amely országban az áru fuvarozása befejeződik, a nyilatkozat és a hozzácsatolt specifikációk alapján végzik el a kezelést, és ha a vámszabályok szempontjából a fuvarozás megfelelő módon történt, az Egyezmény 4. Cikkének megfelelően a nyilatkozatot igazolják.

13. Az AGT-nyilatkozat alkalmazásával történő fuvarozás befejezése után a nyilatkozat a vámszervnél marad.

14. Szükség esetén a vámszervek követelni fogják, hogy az AGT-nyilatkozat 4. pontjában foglalt adatokat a gépkocsi vezetője aláírásával igazolja.

4. számú melléklet

Gépjárművek és szállítótartályok műszaki feltételei

A) Gépjárművek
I. Általános rendelkezések

A gépjárműveket olyan módon kell megépíteni és felszerelni, hogy

1. a jármű vámzárral lezárt részéből ne lehessen semmiféle árut kivenni vagy oda betenni, látható nyomot hagyó sérülés vagy a felrakott vámzár megsértése nélkül;

2. az áru elrejtésére ne álljon semmiféle titkos tér rendelkezésre;

3. egyszerűen és hatékonyan lehessen rajtuk elhelyezni a vámzárakat;

4. valamennyi áru befogadására alkalmas üres térség (kamrák, tartályok vagy egyéb helyiségek) a vámellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető legyen;

5. amennyiben azok között a válaszfalak között, amelyek a jármű falait, padlózatát és tetejét alkotják, üres térség lenne, úgy a belső burkolatnak szilárdnak és hézagmentesnek, továbbá olyannak kell lennie, hogy ne lehessen látható nyomok nélkül elmozdítani.

II. Rakomány részére fenntartott térség

A rakomány részére fenntartott térségnek a következő módon kell megszerkesztve lennie:

1. a falat, padlózatot és tetőt megfelelő erősségű és kellő vastagságú lapokból, deszkákból vagy fémlemezekből kell készíteni, erősen összeszerelni (hegeszteni, szegecselni vagy hornyolni stb.), hogy semmiféle rés ne legyen, amelyen keresztül a rakományhoz hozzá lehet férni;

ezeknek a részeknek, szorosan egymáshoz kell illeszkedniök és olymódon kell azokat rögzíteni, hogy egyetlen részt se lehessen elmozdítani vagy eltávolítani anélkül, hogy a sérülés látható nyoma meg ne maradna vagy a vámzár ne sérülne meg;

2. ha az összeszerelés szegecseléssel történt, a szegecseket a gépjárművön belsőleg vagy külsőleg lehet behelyezni; a falak, a padlózat és a tető főrészeit összekapcsoló szegecseknek át kell hatolniok az összeszerelt részeken. Ha nem szegecseléssel történt az összeszerelés, a falakat, a padlózatot és a tető főrészeit összefogó csavaroknak vagy egyéb kapcsoló szerkezeteknek a gépjármű belső részébe kell behatolniok, ahol kielégítő módon, csavarral, szegecseléssel vagy hegesztéssel kell azokat rögzíteni; a csavarokat és a felszerelésre szolgáló egyéb szerkezeteket belülről is el lehet helyezni, feltéve, hogy az anyacsavart kívülről megfelelő módon hegesztéssel rögzítik, és nem vonják be semmiféle átlátszatlan anyaggal. A fémlemezek vagy lapok összeillesztése történhet a gépjármű belsejében azok széleinek behajlításával és e széleknek lezárásával és rögzítésével, a behajlított, illetve lezárt széleken áthatoló szegecsek, csavarok vagy egyéb az összeszerelésre szolgáló más szerkezetek, vagy szükség esetén az ezeket összekapcsoló szerkezetek vagy olyan fémszalagok segítségével, amelyeket az összeszerelendő elemek széleivel együtt nyomás alatt hevederek alakjában hajlítanak meg és biztosítják az ilymódon készített kötés állandó összenyomását, mint az 1. számú rajz mutatja.

3. Szellőzőnyílások megengedettek, feltéve, hogy legnagyobb kiterjedésük nem haladja meg a 400 mm-t. Ha közvetlenül a rakomány részére fenntartott belső térségre nyílnak, úgy fémszitával vagy perforált fémlappal kell ellátni (a lyukak mérete mindkét esetben legfeljebb 3 mm lehet) és hegesztett fémráccsal kell védeni őket (a nyílások mérete legfeljebb 100 mm lehet). Ha nem nyílnak közvetlenül a rakomány részére fenntartott térségre (például válaszfalas vagy könyökös légvezeték alkalmazása folytán), úgy hasonló védőberendezéssel kell ellátni őket, azonban a felszereléseken levő lyukak és nyílások mérete legfeljebb 10, illetőleg 20 mm-es lehet (3 mm, illetőleg 10 mm helyett). E felszereléseknek nem szabad kívülről eltávolíthatónak lenniök anélkül, hogy ennek látható nyoma ne maradna. A fémszitának legalább 1 mm-es átmérőjű szálakból kell állnia, és úgy kell szerkeszteni, hogy az egyes szálakat ne lehessen összetolni és az egyes lyukak méreteit ne lehessen kitágítani anélkül, hogy ennek látható nyoma ne maradna.

4. Ablakok megengedettek, feltéve, hogy üveggel és szorosan rögzített fémráccsal vannak ellátva, amelyeket kívülről nem lehet eltávolítani. A rács lyukainak legnagyobb mérete nem haladhatja meg a 10 mm-t.

5. A padlózatban levő és műszaki célokra (mint olajozás, karbantartás, homoktartóláda feltöltése) szolgáló nyílások csak abban az esetben engedhetők meg, ha oly módon felerősített fedelekkel látják el őket, hogy a rakomány céljait szolgáló helyiséget kívülről ne lehessen megközelíteni.

III. Záróberendezések

A záróberendezések módszerei meg kell feleljenek a következő feltételeknek:

1. A rakterület lezárására szolgáló mindenféle berendezést (pl. ajtókat) olyan szerkezetekkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik a vámzár egyszerű és hatékony elhelyezését. Ezeket a szerkezeteket vagy hegesztéssel kell az ajtó falához rögzíteni, vagy legalább két csavarral kell odaerősíteni, amelyeket belülről kell az anyacsavarhoz hozzászegecselni vagy hegeszteni.

2. A csuklóspántokat oly módon kell elkészíteni és felszerelni, hogy az ajtókat és egyéb záróberendezéseket ne lehessen sarkaiból kiemelni; a csuklóspántok külső részéhez kell hozzáhegeszteni a csavarokat, reteszeket, csapokat és egyéb rögzítő berendezéseket. Mindamellett ez nem kötelező akkor, ha az ajtókat és egyéb záróberendezéseket olyan zárószerkezettel látják el, amelyhez nem lehet kívülről hozzáférni és amelynek bezárása után többé nem lehet az ajtókat sarkaiból kiemelni.

3. Az ajtókat olyan módon kell lezárni, hogy semmiféle rés ne maradjon és biztosítsák a teljesen hatékony lezárást.

4. A gépjárművet olyan berendezéssel kell ellátni, amely megfelelő védelmet biztosít a vámzárak részére vagy pedig magát a járművet kell olyan módon szerkeszteni, hogy kielégítő védelmet nyújtson a vámzárak számára.

IV. Különleges rendeltetésű járművek

A fenti előírások vonatkoznak a különleges rendeltetésű gépjárművekre (állandó hőmérsékletű gépjárművekre, hűtőkocsikra, tartály- és bútorszállító kocsikra stb.) annyiban, amennyiben az összeegyeztethető az említett járművek rendeltetésével együttjáró műszaki sajátosságokkal. A nyílások zárósapkáit, csővezetékének csapjait, valamint a tartályok tisztítónyílásait úgy kell megoldani, hogy a vámzárakat egyszerűen és hatékonyan lehessen elhelyezni.

V. Ponyvatetős járművek

A ponyvatetős gépjárműveknek a következő feltételeknek kell megfelelniök:

1. a jelen melléklet A) része II-IV. Fejezetében említett feltételeknek olyan mértékben, amilyen mértékben azok alkalmazhatók;

2. a szellőzőnyílások záró- és védőberendezésének rendszere (jelen melléklet A) része, 3. pont II. fejezet) állhat külső perforált fémlemezből és belső fémszitából vagy más erős szitából (a fémszálakat ne lehessen összetolni anélkül, hogy ennek látható nyoma ne maradna), emellett a lemeznek vagy szitának a ponyvához olyan módon kell hozzáerősítve lennie, hogy ezt az összeerősítést látható nyomok hátrahagyása nélkül ne lehessen megsérteni;

3. a ponyvának vagy erős lenvászonból vagy műanyaggal bevont szövetből, vagy gumírozott, nem gyúlékony erős szövetből kell készítve lennie, azzal a feltétellel, hogy az nem lehet sötét színű. A ponyvának egyetlen darabból vagy olyan sávokból kell készülnie, amelyek mindegyike egyetlen darabból áll;

4. a ponyva állapotának kifogástalannak kell lennie és olyan módon kell elkészíteni, hogy a zárószerkezet felerősítése után ne lehessen hozzáférni a rakományhoz anélkül, hogy annak látható nyoma ne maradjon;

5. ha a ponyva több sávból készült, az egyik sáv szegélyét rá kell hajtani a másik sávra és két varrással kell összetűzni azokat úgy, hogy a két varrás között legalább 15 mm legyen a távolság.

A varrásnak meg kell felelnie a 2. sz. vázlatnak; ha azonban a ponyva egyes részeinél (mint amilyenek a lecsapható védőlapok hátul, valamint a megerősített sarkok) nem lehet a sávokat az említett módon összetűzni, úgy elegendő, ha a felső rész szegélyét hajtják be és a varrást a 3. számú vázlatnak megfelelően eszközlik. A két varrásnál teljesen különböző színű cérnát kell alkalmazni; az egyik varrás csak a belső oldalon látható és az erre használt fonal színének teljesen különböznie kell a ponyva színétől. Valamennyi varrást varrógéppel kell készíteni;

6. ha a ponyva több, műanyaggal bevont szövetsávból készült, akkor a sávok a 4. számú rajznak megfelelően hegesztéssel kapcsolhatók össze. Minden sáv szélének a másik sáv szélét legalább 15 mm szélességben kell fednie. A sávok összeillesztését teljes szélességben kell biztosítani. Az összekapcsolás külső szélét legalább 7 mm szélességű műanyag szalaggal kell fedni, ugyanolyan összehegesztéses módszerrel. Ezen szalagon, valamint minden végén legalább 3 mm szélességben, azonos mintájú, éles lenyomatot kell alkalmazni. Az összehegesztés olyan módon történik, hogy a sávokat ne lehessen szétválasztani és újból összekapcsolni látható nyomok hátrahagyása nélkül;

7. az 5. számú rajzban feltüntetett módon történő javításnál az összevarrásra kerülő széleket egymásra kell hajlítani és két egymástól legfeljebb 15 mm távolságban levő, élesen látható varrással kell összetűzni. A kívülről látható fonal színének el kell térnie a belülről látható fonalnak és ponyvának a színétől. Az összes varrásokat géppel kell eszközölni. A műanyaggal bevont szövetből készült ponyva javítása a 6. pontban leírt módszer alapján történhet;

8. a ponyvát rögzítő gyűrűket oly módon kell elhelyezni, hogy azokat kívülről ne lehessen leszakítani. A ponyvába illesztett nyílásokat fém- vagy bőrgyűrűkkel kell peremezni. Az egyes nyílások közötti távolság nem haladhatja meg a 200 mm-t;

9. a ponyvát oly módon kell a rakterület falaihoz rögzíteni, hogy semmiképpen se lehessen hozzáférni a rakományhoz. A ponyvát legalább három hosszanti irányú rúdnak vagy lécnek kell tartania, a rakterület mindkét szélén a bordákhoz vagy a rakterület falaihoz erősítve; ha a rakterület hossza a 4 m-t meghaladja, feltétlenül még legalább egy közbehelyezett bordát kell alkalmazni. Ezeknek a bordáknak úgy kell megerősítve lenniök, hogy helyzetüket kívülről ne lehessen megváltoztatni;

10. a ponyva megerősítésére szolgálnak:

- a) legalább 3 mm átmérőjű drótkötelek vagy

- b) legalább 8 mm átmérőjű kender vagy szizálkötelek, amelyek átlátszó, nem táguló műanyagburkolattal bírnak, vagy

- c) legalább 8 mm átmérőjű vasrudak.

A drótköteleket nem lehet bevonni, az átlátszó és nem táguló műanyagburkolatot kivéve. A vasrudakat nem szabad át nem látszó burkolattal ellátni;

11. minden drótkötélnek vagy kötélnek egyetlen darabból kell állnia és mindkét végén fémvéggel kell ellátni. Mindegyik fémvégnek csatlakozó szerkezetén olyan lyukaknak kell lennie, amely áthalad a drótkötélen vagy a kötélen és lehetővé teszi a vámpecsét vagy zár fonalának áthúzását. A drótkötélnek vagy kötélnek láthatónak kell lennie a lyuk mindkét oldalán (amint a 6. számú rajz mutatja) úgy, hogy meg lehessen győződni arról, valóban egy darabból áll-e a drótkötél vagy kötél;

12. minden a rögzítés célját szolgáló vasrúdnak egyik végét a záróberendezés számára kell alkalmassá tenni, másik végére olyan rúdfejet kell alkalmazni, amely lehetetlenné teszi, hogy a rudat a tengelye körül forgassák, - a fej egy darabból álljon;

13. drótköteleket vagy köteleket csak abban az esetben lehet használni, ha a járművek fala legalább 350 mm magas és a ponyva a falakat legalább 300 mm-es magasságig fedi;

14. a jármű be- és kirakodásához szükséges nyílásoknál a ponyva két végének megfelelő módon fednie kell egymást. Azonkívül ezeket zárólappal kell összekapcsolni, amely az 5. pontban foglalt utasításoknak megfelelően van kívülről megvarrva, vagy a jelen Fejezet 10. pontjában említett eszközökkel, vagy bőrszíjakkal, vagy nem táguló, gumírozott szövetből készült szíjakkal, azzal a feltétellel, hogy szélességük legalább 20 mm, vastagságuk legalább 3 mm.

B) Szállítótartályok
I. Általános rendelkezések

A szállítótartályokat olyan módon kell megjelölni, szerkeszteni és felszerelni, hogy:

1. tartós formában legyen feltüntetve rajta a tulajdonos neve és címe, az önsúly, az ismertető jelek és számok, valamint a vámzár alatt történő szállításra alkalmasság jelzése, a 7. számú rajz szerint;

2. a vámzárral bezárt részből ne lehessen semmiféle árut kivenni vagy oda betenni látható nyomot hagyó sérülés vagy a vámzár megsértése nélkül;

3. semmiféle titkos tér ne legyen, ahol áru elrejthető;

4. egyszerűen és hatékonyan lehessen elhelyezni rajtuk a vámzárakat;

5. minden üres térség, amely áru befogadására alkalmas, vámellenőrzés céljából könnyen hozzáférhető legyen;

6. az üres térségek között a falakat, padlózatot és tetőt alkotó különböző falak között, a belső burkolatnak szilárdan felerősítettnek, hézagmentesnek kell lennie, hogy ne lehessen látható nyomok nélkül elmozdítani.

II. A szállítótartályok szerkezete

A szállítótartályoknak a következő módon kell megépítve lenniök:

1. a falakat, padlózatot és a tetőt megfelelő erősségű és kellő vastagságú lapokból, deszkákból vagy fémlemezekből kell készíteni és olymódon kell összeszerelni (hegeszteni, szegecselni, hornyolni), hogy semmiféle rés ne támadjon, amelyen keresztül a rakományhoz hozzá lehet férni. Az egyes részeknek szorosan egymáshoz kell illeszkedniök és olyan módon kell azokat rögzíteni, hogy egyetlen részt ne lehessen elmozdítani vagy eltávolítani a feltörés látható nyomának hátrahagyása vagy a vámzár megrongálása nélkül;

2. az összeszerelés lényeges eszközeit, mint csavarokat, szegecseket stb. kívülről kell elhelyezni úgy, hogy behatoljanak a belső részbe, ahol azokat megbízható módon kell csavarral ellátni, szegecselni vagy hegeszteni. Amennyiben a falak, a padozat és a tető lényeges részein ezen tartócsavarokat kívülről helyezik el, a többi csavart belülről lehet felszerelni, feltéve, hogy a csavaranya kívülről megbízhatóan hegesztve van és nincs befedve át nem látszó festékkel;

3. szellőzőnyílások megengedettek, feltéve, hogy legnagyobb kiterjedésük nem haladja meg a 400 mm-t. Ha közvetlenül a tartály belsejére nyílnak, úgy fémszitával vagy perforált fémlappal kell befedni (a lyukak mérete legfeljebb 3 mm lehet), és forrasztott fémszitával kell azokat védeni (a nyílások mérete legfeljebb 10 mm lehet). Ha nem nyílnak közvetlenül a tartály belsejébe, ugyanolyan berendezéssel kell ellátni azokat, azonban a berendezéseken levő lyukak és nyílások mérete legfeljebb 10, illetőleg 20 mm lehet (3 mm, illetőleg 10 mm helyett). E felszereléseket úgy kell elhelyezni, hogy ezek kívülről ne legyenek eltávolíthatók anélkül, hogy ennek látható nyoma ne maradna. A fémszitának legalább 1 mm átmérőjű szálakból kell állnia, és úgy kell szerkeszteni, hogy az egyes szálakat ne lehessen összetolni és ezzel a lyukakat kitágítani anélkül, hogy ennek látható nyoma ne maradna;

4. lefolyónyílások megengedettek azzal a feltétellel, hogy legnagyobb méretük nem haladhatja meg a 35 mm-t. Fémszitával vagy perforált fémlemezzel kell ezeket befedni (a lyukak legnagyobb mérete 3 mm lehet) és mindkét esetben hegesztett fémszitával kell védeni (a nyílások mérete legfeljebb 10 mm lehet). E felszereléseknek nem szabad kívülről eltávolíthatónak lenniök látható nyom hátrahagyása nélkül.

III. A szállítótartályok záróberendezése

A szállítótartályok záróberendezései módjai a következő feltételeknek feleljenek meg:

1. a szállítótartályok mindenféle záróberendezéseit (pl. ajtók) olyan szerkezetekkel kell ellátni, amelyek megengedik a vámzár egyszerű és hatékony elhelyezését. Ezeket vagy a zárószerkezetekhez kell hegeszteni, vagy legalább két csavarral kell odaerősíteni, amelyeket belülről kell az anyacsavarhoz hozzászegecselni vagy hegeszteni;

2. a csuklóspántokat oly módon kell elkészíteni és felszerelni, hogy a záróberendezéseket ne lehessen sarkaiból kiemelni, ha egyszer lezárták azokat. A csavarokat, reteszeket, csapokat és egyéb rögzítő elemeket a csuklóspántok külső részéhez kell hozzáhegeszteni. Mindamellett ez nem kötelező, ha az ajtókat és egyéb záróberendezéseket olyan elzárószerkezettel látják el, amelyhez nem lehet kívülről hozzáférni, és amelynek lezárása után többé nem lehet az ajtókat sarkából kiemelni;

3. az ajtókat oly módon kell lezárni, hogy semmiféle rést ne hagyjanak és biztosítsák a teljes és hatékony lezárást;

4. a szállítótartályt olyan berendezéssel kell ellátni, amely védelmet biztosít a vámzárak részére és oly módon kell szerkeszteni, hogy elegendő védelmet nyújtson a vámzárak számára.

IV. Különleges rendeltetésű tartályok

A fenti előírások a különleges rendeltetésű tartályokra is vonatkoznak (pl. állandó hőmérsékletű tartályok, hűtőkocsik, tartálykocsik, a légi szállítások számára szolgáló különleges szállítótartályok) amennyiben ezek összeegyeztethetők az említett tartályok rendeltetésével együttjáró műszaki sajátosságokkal. A szállítótartályok záró sapkáit, csővezetékének csapjait, valamint a tisztítónyílásokat úgy kell megoldani, hogy lehetővé váljék a vámzár egyszerű és hatékony elhelyezése.

V. Összerakható vagy szétszedhető szállítótartályok

Az összerakható vagy szétszedhető szállítótartályoknak ugyanazon követelményeknek kell megfelelniök, mint az össze nem rakható és szét nem szedhető szállítótartályoknak, azzal a feltétellel, hogy azokra a szerkezetekre, amelyek lehetővé teszik a szállítótartály összerakását vagy szétszedését, vámzárak legyenek ráhelyezhetők és a tartály egy részének sem szabad a helyéből elmozdíthatónak lennie a vámzárak megsérülése nélkül.

VI. Ponyvatetős szállítótartályok

A zárószerkezet helyett ponyvatetővel ellátott szállítótartályok - úgy mint más tartályok - vámzárral történt ellátás mellett nemzetközi fuvarozásra engedélyezhetők, azzal a feltétellel, hogy azok megfelelnek az A) Rész V. Fejezete előírásainak, valamint a jelen B) Rész feltételeinek, amennyiben azok alkalmazhatók. A jelen B) Rész I/1. pontjában említett jelzéseknek láthatóaknak kell lenniök a ponyvatetős tartályoknál akkor is, amikor azok a gépjárműre vannak helyezve.

1. sz. rajz

Horizontális metszet

2. sz. rajz

A ponyva metszete

3. sz. rajz

A ponyva metszete

4. sz. rajz

5. sz. rajz

A ponyva javítása

6. sz. rajz

A záróvégződések mintája

7. sz. rajz

Vámzár alatt történő nemzetközi áruszállításra engedélyezett szállítótartályok jelzései

3. § *  E törvényerejű rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1966. február 17-től kezdve kell alkalmazni. Végrehajtásáról az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére