A jogszabály mai napon ( 2019.12.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1967. évi 6. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, az 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1967. évi február hó 8. napján cserélték ki.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában Szófiában, az 1966. évi május hó 16. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT A POLGÁRI, CSALÁDJOGI ÉS BŰNÜGYI JOGSEGÉLYRŐL

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége attól az óhajtól áthatva, hogy a két országnak és népeinek baráti kapcsolatait a jogi együttműködés terén is a lehető legjobban megerősítsék és továbbfejlesszék, elhatározták,

hogy a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában szerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikat kinevezték,

akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Jogvédelem

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek az állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai szabadon és akadálytalanul fordulhatnak a másik Szerződő Fél bíróságaihoz, ügyészségeihez, állami közjegyzőihez és más e Szerződés által szabályozott ügyekben eljáró hatóságokhoz, előttük ugyanazon feltételek mellett léphetnek fel, nyújthatnak be kereseteket és terjeszthetnek elő kérelmeket, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(3) E szerződés rendelkezéseit a Szerződő Felek jogi személyeire is megfelelően alkalmazni kell.

2. Cikk

Jogsegély

A Szerződő Felek bíróságai, ügyészségei, állami közjegyzői és az 1. Cikk (2) bekezdésében említett egyéb hatóságai polgári, családjogi és bűnügyekben kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

3. Cikk

Érintkezés módja

A 2. Cikkben említett hatóságok a jogsegélyforgalom során a Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai, illetőleg Legfőbb Ügyészségei útján érintkeznek egymással, kivéve ha e Szerződés másképpen rendelkezik.

4. Cikk

Jogsegély terjedelme

A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények foganatosítására, így különösen felek, tanúk, szakértők és más személyek kihallgatására, szakértői vélemények beszerzésére, házkutatások, lefoglalások és bírói szemlék foganatosítására, tárgyi bizonyítékok megküldésére és kiadására, valamint iratok és okiratok kiállítására, megküldésére és kézbesítésére.

5. Cikk

Jogsegély iránti megkeresés tartalma

(1) A jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság megjelölését;

b) a megkeresett hatóság megjelölését;

c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;

d) az ügy részvevői nevét, lakóhelyét, címét és állampolgárságát;

e) a felek képviselőinek nevét és lakcímét;

f) a megkeresés tárgyát és a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatokat;

g) bűnügyekben a cselekmény leírását és a cselekmény minősítését.

(2) A Szerződő Felek a jogsegély iránti megkeresésekhez kétnyelvű űrlapot használhatnak.

(3) A jogsegély iránti megkereséseket aláírással és pecséttel kell ellátni.

6. Cikk

Jogsegély iránti megkeresés elintézésének módja

(1) A megkeresés teljesítésénél a megkeresett hatóság saját államának joga szerint jár el. Ez a hatóság azonban kérelemre a megkereső hatóság államának eljárási jogát alkalmazza, ha az nem áll ellentétben saját államának kötelező szabályaival.

(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes, a megkeresést átteszi az illetékes hatósághoz és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy pontos címe nem ismeretes, a megkeresett hatóság megfelelő intézkedéseket tesz a cím megállapítására; ha ez nem vezet eredményre, erről a megkereső hatóságot értesíti és a megkeresésre vonatkozó iratokat egyidejűleg visszaküldi.

(4) A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérelmére kellő időben közli a megkeresés teljesítésének helyét és idejét.

(5) A megkeresett hatóság a megkeresés teljesítése után a megkeresésre vonatkozó iratokat a megkereső hatóságnak visszaküldi; ha a megkeresés nem volt teljesíthető, az iratok visszaküldésével egyidejűleg közli a teljesítés akadályát.

7. Cikk

Tanúk és szakértők védelme

(1) Állampolgárságára tekintet nélkül az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki ilyen minőségében idézésre a Szerződő Felek egyikének területén megjelenik olyan bűncselekmény miatt, amelyet még a megkereső állam határának átlépése előtt követett el, büntetőeljárás nem indítható és ellene ilyen bűncselekmény miatt kiszabott büntetés végre nem hajtható.

(2) A tanú és szakértő számára biztosított védelem megszűnik, ha a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen az idézést kibocsátó hatóság közölte vele, hogy további jelenlétére nincs szükség, egy héten belül nem hagyta el. Ebbe a határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el.

8. Cikk

Iratok kézbesítése

(1) A megkeresett hatóság az iratokat saját államának jogszabályai szerint kézbesíti feltéve, hogy a kézbesítendő irat a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült vagy ha ahhoz ezen a nyelven hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a megkeresett hatóság az iratot a címzettnek csak akkor kézbesítheti, ha azt önként elfogadja.

(2) A megkeresésben fel kell tüntetni a címzett pontos lakcímét, valamint a kézbesítendő irat nemét.

(3) Ha a kézbesítés a megkeresésben megjelölt címen nem teljesíthető, a megkeresett hatóság megfelelő intézkedést tesz a pontos cím megállapítására; ha a cím nem állapítható meg, erről a megkereső hatóságot a kézbesíteni kért irat egyidejű visszaküldésével értesíti.

9. Cikk

Kézbesítés igazolása

A kézbesítés megtörténtét a megkeresett Szerződő Félnek a kézbesítésről szóló szabálya szerint kell igazolnia. Az igazolásban fel kell tüntetni a kézbesítés helyét és idejét, valamint azt, hogy az iratot kinek kézbesítették.

10. Cikk

Iratok kézbesítése saját állampolgárok részére

(1) A Szerződő Felek jogosultak saját állampolgáraik részére diplomáciai képviseletük vagy konzuli hatóságuk útján kézbesíteni.

(2) Az ilyen kézbesítésnél kényszert alkalmazni nem szabad.

11. Cikk

Jogsegély költségei

(1) A jogsegély teljesítéséért a megkeresett Szerződő Fél költségmegtérítést nem igényelhet. A Szerződő Felek maguk viselik a jogsegélyforgalom során a saját területükön felmerült költségeket.

(2) A megkeresett hatóság közli a megkereső hatósággal a felmerült költségek összegét. Ha a megkereső hatóság ezeket a költségeket a megtérítésre köteles személytől behajtja, a befolyt összeg azt a Szerződő Felet illeti, amelynek a hatósága azt behajtotta.

12. Cikk

Tájékoztatás jogi kérdésekről

(1) A Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást az államuk jogszabályairól.

(2) A Szerződő Felek Igazságügyminisztériumai, illetőleg Legfőbb Ügyészségei - kérelemre - kölcsönösen tájékoztatják egymást a polgári, családjogi és bűnügyekben eljáró hatóságok joggyakorlatáról.

13. Cikk * 

Tartózkodási hely megállapítása

A jogsegély a Szerződő Felek egyikének területén azon személy tartózkodási helyének megállapítására is kiterjed, aki ellen a másik Szerződő Fél területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy polgári vagy családjogi igénnyel lép fel, továbbá azon személy munkahelyének és jövedelme összegének megállapítására is, akivel szemben tartási igényt jelentenek be. Az ilyen kérelmek teljesítésének megkönnyítése céljából a megkereső Szerződő Fél minden rendelkezésre álló adatot közöl.

14. Cikk

Nyelvhasználat

A Szerződő Felek hatóságai a kölcsönös jogsegélyforgalomban saját államuk nyelvét vagy az orosz nyelvet használják.

15. Cikk

Okiratok érvényessége

(1) Az egyik Szerződő Fél hatóságai által hatáskörükben alakilag megfelelően kiállított vagy hitelesített és hivatalos pecséttel ellátott okiratoknak a másik Szerződő Fél területén való felhasználásához felülhitelesítésre nincs szükség. Ugyanez vonatkozik a magánokiratokon levő aláírásokra is, ha azokat az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint hitelesítették.

(2) Az egyik Szerződő Fél területén közokiratnak tekintendő okiratokat a másik Szerződő Fél területén is megilleti a közokiratok bizonyító ereje.

II. RÉSZ

POLGÁRI ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEK

1. Fejezet

Személyi állapotra vonatkozó ügyek

16. Cikk
Jog- és cselekvőképesség

(1) A személy jog- és cselekvőképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek ez a személy állampolgára.

(2) A jogi személy jogképességére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén megalakult.

(3) A mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körében kötött ügyletek szempontjából a személy cselekvőképességére az ügyletkötés helyének joga irányadó.

17. Cikk
Holtnak nyilvánítás és a halál tényének megállapítása

(1) Valamely személy holtnak nyilvánítására és a halál tényének megállapítására annak a Szerződő Félnek van joghatósága, amelynek ez a személy az életben létére vonatkozó legutolsó adatok szerint állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél hatósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja vagy halálának tényét megállapíthatja

a) olyan személy kérelmére, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő vagyonára örökjogi vagy házassági vagyonjogi igényt kíván érvényesíteni;

b) az eltűnt személy házastársának kérelmére, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor az előbbi Szerződő Fél területén lakik.

(3) Az előző bekezdésekben szabályozott esetekben az illetékes hatóságok annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazzák, amelynek az eltűnt személy az életben létére vonatkozó legutolsó adatok szerint állampolgára volt.

2. Fejezet

Családjogi ügyek

18. Cikk
Házasságkötés

(1) A házasságkötés alakiságait illetően annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.

(2) A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtti házasságkötés alakiságára a diplomáciai vagy konzuli képviselőt küldő állam joga irányadó.

(3) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.

19. Cikk
Házastársak személyes és vagyoni viszonyai

(1) Ha a házastársak az egyik Szerződő Fél állampolgárai és a másik Szerződő Fél területén laknak, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárai.

(2) Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén közös lakhelyük van vagy legutoljára volt.

(3) *  Ha az egyik házastárs az egyik, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, és az egyik Szerződő Fél területén sincs és nem is volt közös lakóhelyük, személyes és vagyoni viszonyaikra az eljáró bíróság illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.

(4) *  Az előző bekezdésben szabályozott esetekben mindkét Szerződő Fél hatósága eljárhat.

20. Cikk
Házasság felbontása

(1) Ha mindkét házastárs az egyik Szerződő Fél állampolgára és a házassági bontóper megindításakor mindketten a másik Szerződő Fél területén laknak, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastársak állampolgárai. A bontóperre mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van. Ha a házassági bontóper megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a házastársak állampolgárai.

(2) Ha a házassági bontóper megindításakor az egyik házastárs az egyik, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és mindketten valamelyik Szerződő Fél területén vagy egyikük az egyik, másikuk pedig a másik Szerződő Fél területén lakik, a házasság felbontására mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van. Az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.

21. Cikk
A házasság érvénytelenségének megállapítása

(1) A házasságkötéshez szükséges alakiságok megsértése esetén a házasság érvénytelenségének megállapítására a házasságkötés helyének joga irányadó.

(2) A házasságkötés anyagi jogi feltételeinek megsértése esetén az érvénytelenség megállapítására a 18. Cikk (3) bekezdésében említett jogot kell alkalmazni.

(3) A bíróság joghatóságának megállapítására a 20. Cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

22. Cikk
Szülők és a gyermekek közötti jogviszony

(1) Az apaság vagy anyaság megállapítására, illetőleg megtámadására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a gyermek születésekor állampolgára volt.

(2) *  Az apaság vagy anyaság elismerésének alakiságai tekintetében elég annak a Szerződő Félnek a jogszabályait megtartani, amelynek területén az elismerés történt.

(3) *  A szülők és gyermekek közötti egyéb jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.

(4) *  Az eljárásra azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a gyermeknek a kereset benyújtásakor lakóhelye van.

23. Cikk
Tartási kötelezettség

(1) A családjogi jogcímen alapuló tartási kötelezettségre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a tartásra jogosult személy állampolgára.

(2) Az előző bekezdésben említett ügyekben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a tartásra jogosult személy lakik.

23/A. Cikk * 
A gyermekekre kedvezőbb jog alkalmazása

Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de állandó lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, a 22. és 23. Cikkekben szabályozott kérdésekben az eljáró hatóság a gyermek állandó lakóhelye szerinti jogot alkalmazhatja, ha ez a gyermek számára kedvezőbb.

24. Cikk
Örökbefogadás

(1) Az örökbefogadásra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökbefogadó állampolgára.

(2) Az örökbefogadáshoz a gyermek, valamint más személy vagy hatóság hozzájárulását be kell szerezni, ha ezt megkívánja annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a gyermek állampolgára.

(3) Ha a gyermeket olyan házastársak fogadják örökbe, akik közül az egyik az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, mindkét Szerződő Fél jogát alkalmazni kell.

(4) Az örökbefogadási eljárásra azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek az örökbefogadó állampolgára; a (3) bekezdésben említett esetben annak a Szerződő Félnek hatósága jár el, amelynek területén a házastársak közös lakóhelye van vagy legutoljára volt.

(5) Ennek a Cikknek a rendelkezéseit az örökbefogadás megszüntetésére is alkalmazni kell.

Gyámság és gondnokság
25. Cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárainak gyámsági és gondnoksági ügyeiben - amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatóságai járnak el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára.

(2) Gyámság és gondokság létesítésére, illetőleg megszüntetésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az (1) bekezdésben említett személy állampolgára.

(3) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy gondnokot kirendelte.

(4) A gyámság, illetőleg gondnokság elfogadásának a kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyám vagy gondnok állampolgára.

(5) Az egyik Szerződő Fél területén lakó gyámolt vagy gondnokolt gyámjául vagy gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára abban az esetben rendelhető ki, ha annak a Szerződő Félnek a területén lakik, ahol a gyámságot, illetőleg a gondnokságot el kell látnia és kirendelése a gyámolt vagy gondnokolt érdekeinek a legjobban megfelel.

26. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára számára, akinek lakó-, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámot vagy gondnokot kell kirendelni, ennek a Szerződő Félnek a hatósága erről haladéktalanul értesíti a 25. Cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot.

(2) Halaszthatatlan esetekben a másik Szerződő Fél hatósága a saját joga szerint megfelelő intézkedéseket tesz, erről azonban haladéktalanul értesítenie kell a 25. Cikk (1) bekezdésében említett hatóságot. Ezek az intézkedések az utóbbi hatóság eltérő határozatáig maradnak hatályban.

27. Cikk

(1) A 25. Cikk (1) bekezdésében említett hatóság a gyámság vagy gondnokság gyakorlását átruházhatja a másik Szerződő Fél hatóságára, ha a gyámoltnak vagy gondnokoltnak e Szerződő Fél területén lakó- vagy tartózkodási helye, illetőleg vagyona van. E jogkör átruházása akkor válik hatályossá, ha a megkeresett hatóság a gyámság vagy gondnokság gyakorlását elvállalja és erről a megkereső hatóságot értesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerint a gyámság vagy gondnokság gyakorlását elvállaló hatóság saját államának jogát alkalmazza, a jog- és cselekvőképesség tekintetében azonban annak a Szerződő Félnek a joga szerint jár el, amelynek a gyámolt vagy gondnokolt állampolgára. Ez a hatóság nem jogosult személyi állapotot érintő határozatok hozatalára, megadhatja azonban a gyámolt vagy gondnokolt hazai joga szerint a házasságkötéshez szükséges engedélyt.

3. Fejezet

Vagyonjogi ügyek

28. Cikk
Jogügyletek alakiságai

(1) A jogügyletek alakiságaira magára a jogügyletre irányadó jogot kell alkalmazni. Elegendő azonban az ügyletkötés helyén érvényes jog alkalmazása is.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó jogügyletek alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

29. Cikk
Ingatlanok

(1) Ingatlanokra vonatkozó ügyekben annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni és azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(2) * 

29/A. Cikk * 
A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősség és joghatóság

(1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a területén a károkozó tevékenység történt.

(2) Ha a károkozó és a károsult ugyanannak a Szerződő Félnek az állampolgára, vagy állandó lakóhelyük ugyanazon Szerződő Fél területén van, ennek a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni.

(3) A vétkesség megállapítására annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a károkozó állampolgára, vagy amelynek területén a jogsértés bekövetkezett.

(4) A szerződésen kívül okozott kárból eredő jogviták elbírálására azon Szerződő Fél hatóságának van joghatósága, amelynek területén a károkozó tevékenység történt, vagy amelynek területén az alperes lakóhelye van.

4. Fejezet

Öröklési ügyek

30. Cikk
Egyenlő elbánás elve

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő javakat törvényes vagy végrendeleti öröklés útján ugyanolyan feltételek mellett szerezhetik meg, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő vagyon tekintetében végintézkedést tehetnek.

31. Cikk
Alkalmazandó jog

(1) Az ingó vagyon öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlan öröklésére annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a területén az ingatlan fekszik.

(3) Ha az egyik Szerződő Fél joga a területén levő javak tekintetében saját állampolgárainak öröklési jogát korlátozza, ezek a korlátozások a másik Szerződő Fél állampolgáraira is kiterjednek.

32. Cikk
Hagyaték átszállása az államra

Ha a Szerződő Felek joga szerint a hagyaték az államra száll, az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.

33. Cikk
Végintézkedés

(1) A végintézkedés tételére vagy visszavonására vonatkozó képesség, valamint az akarathiány joghatásaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó akaratnyilvánítása idején állampolgára volt.

(2) A végintézkedés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végintézkedés megtételekor állampolgára volt. Elegendő azonban, ha annak a Szerződő Félnek a jogát alkalmazták, amelynek területén a végintézkedést tették. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a végintézkedés visszavonására is.

34. Cikk
Joghatóság hagyatéki ügyekben

(1) Az ingó hagyaték tekintetében annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

(2) Az ingatlan hagyaték tekintetében annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(3) Ha az egész ingó hagyaték az egyik Szerződő Fél területén van, a hagyatéki eljárást bármelyik örökös vagy hagyományos kérelmére ennek a Szerződő Félnek a hatósága folytatja le, feltéve, hogy ebbe valamennyi ismert örökös és hagyományos beleegyezik.

(4) Az előző bekezdések rendelkezései az öröklési perekre is irányadók.

35. Cikk
Értesítés a halálesetről

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél területén hal meg, az illetékes helyi hatóság a halálesetről haladéktalanul közvetlenül értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát és közli vele mindazt, ami az örökösökről és hagyományosokról, lakcímükről, a hagyaték állagáról, valamint az esetleges végintézkedésről előtte ismeretes. A helyi hatóság akkor is ad értesítést, ha arról szerez tudomást, hogy az elhunyt után harmadik államban vagyon maradt.

(2) Ha a hagyaték az egyik Szerződő Fél területén nyílik meg és kiderül, hogy olyan örökösök vagy hagyományosok vannak, akik a másik Szerződő Fél állampolgárai és annak a területén is laknak, erről a helyi hatóság a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét haladéktalanul, közvetlenül értesíti.

36. Cikk
A diplomáciai képviselet és konzuli hatóság jogköre

(1) A Szerződő Felek diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága a másik Szerződő Fél hatóságai előtt hagyatéki ügyekben saját állampolgárait külön meghatalmazás nélkül is képviselheti, ha ezek az állampolgárok külföldön vannak és nincs meghatalmazottjuk.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára ideiglenesen tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a nála található tárgyakat minden további eljárás nélkül hazája diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának át kell adni. A tárgyak kiviteléről és a pénzösszegek átutalásáról szóló jogszabályokat ebben az esetben is alkalmazni kell.

37. Cikk
Végrendelet kihirdetése

A végrendeletet annak a Szerződő Félnek a hatósága hirdeti ki, amelynek területén a végrendelet van. A végrendelet, valamint a kihirdetéséről szóló jegyzőkönyv hiteles másolatát meg kell küldeni a másik Szerződő Fél hagyatéki eljárás lefolytatására jogosult hatóságának.

38. Cikk
A hagyaték biztosítását szolgáló intézkedések

(1) Annak a Szerződő Félnek a hatósága, amelynek területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, a hagyaték biztosítására és kezelésére szükséges intézkedéseket a saját joga szerint teszi meg. Ugyanez a kötelezettség terheli a Szerződő Felek illetékes hatóságát olyan hagyaték tekintetében is, amelyben örökösként vagy hagyományosként a másik Szerződő Fél állampolgára érdekelt.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett intézkedésekről értesíteni kell a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletét vagy konzuli hatóságát, amely a hagyaték biztosítására szolgáló intézkedések foganatosításánál közvetlenül vagy meghatalmazott útján közreműködhet. E külképviseleti szervek indítványára a tett intézkedések módosíthatók vagy megszüntethetők.

(3) Annak a hatóságnak az indítványára, amelynek a hagyatéki eljárás lefolytatására joghatósága van, az (1) bekezdés alapján tett intézkedéseket meg kell szüntetni.

39. Cikk
A hagyaték kiszolgáltatása

(1) Ha az ingó hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték eladásából befolyt összeget a hagyatéki eljárás lefolytatása után a másik Szerződő Fél területén lakó vagy tartózkodó olyan örökösöknek vagy hagyományosoknak kell kiadni, akik az eljárásban nem vettek részt és meghatalmazottat sem neveztek meg, az ingó hagyatékot vagy a befolyt összeget e Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának kell kiszolgáltatni.

(2) A hagyatéki vagyon kiszolgáltatására az (1) bekezdés alapján akkor kerülhet sor, ha

a) az örökhagyó hitelezőinek minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet annak a Szerződő Félnek a jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be, amelynek a területén a hagyatéki vagyon van;

b) az örökösödési adót és illetéket kifizették vagy biztosították;

c) az illetékes hatóság a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez, illetőleg az eladásból befolyt összeg átutalásához szükséges engedélyt megadta.

5. Fejezet

Eljárási költségek

40. Cikk
Perköltség-biztosíték alóli mentesség

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt fellép és a Szerződő Felek egyikének területén lakik, nem kötelezhető semmiféle biztosíték adására sem abból az okból, mert külföldi, sem pedig azért, mert nincs lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye annak a Szerződő Félnek a területén, amelynek bírósága előtt fellépett.

(2) Az előző bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti a Szerződő Felek állampolgárait, ha olyan harmadik állam területén laknak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek a határozatok kölcsönös végrehajtását biztosító szerződése van.

Eljárási kedvezmények
41. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén indult eljárásokban ugyanolyan feltételek mellett részesülnek költségmentességben, illetékmentességben és más kedvezményben, valamint az ingyenes jogi képviselet kedvezményében, mint a belföldiek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmények kiterjednek a végrehajtási eljárásra is.

(3) Ha a fél az előző bekezdésekben említett kedvezményben részesült, ez megilleti őt minden olyan eljárási cselekménynél is, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél hatósága előtt foganatosítanak.

42. Cikk

(1) A kérelmező személyi, családi, kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyairól annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állít ki bizonyítványt, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, a bizonyítványt a kérelmező hazájának diplomáciai képviselete vagy konzuli hatósága állíthatja ki.

(3) A 41. Cikkben említett kedvezmények megadásáról határozó hatóság további felvilágosítást kérhet a bizonyítványt kiállító hatóságtól.

43. Cikk

Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél illetékes hatóságától a 41. Cikkben említett kedvezmények megadását kéri, ez iránti kérelmét a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes hatóságnál előterjesztheti. Ez a hatóság a kérelmet vagy a jegyzőkönyvet - amennyiben a jegyzőkönyv felvételét e hatóság államának joga lehetővé teszi - a 42. Cikkben említett bizonyítvánnyal és egyéb iratokkal együtt megküldi a másik Szerződő Fél illetékes hatóságának.

44. Cikk

Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgárát, akinek lakó- vagy tartózkodási helye nem ennek a Szerződő Félnek a területén van, a másik Szerződő Fél hatósága illeték- és eljárási költségek fizetésére kötelezi, a befizetésre megfelelő határidőt kell adni.

6. Fejezet

Határozatok elismerése és végrehajtása

45. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél polgári vagy családjogi ügyekben eljáró hatóságának nem vagyonjogi ügyekben hozott jogerős határozatát a másik Szerződő Fél területén további eljárás nélkül el kell ismerni, kivéve ha az utóbbi Szerződő Fél hatósága ugyanabban az ügyben korábban már jogerős határozatot hozott vagy e Szerződés értelmében a határozat meghozatalára kizárólag az utóbbi Szerződő Fél hatósága jogosult.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit e Szerződés hatálybalépése előtt hozott jogerős határozatokra is alkalmazni kell.

(3) Az egyik Szerződő Fél hatósága által a szülői felügyelet gyakorlása tekintetében hozott jogerős határozatot annak a Szerződő Félnek a területén is végre kell hajtani, ahol a gyermek lakik vagy tartózkodik, feltéve, hogy a gyermek annak a Szerződő Félnek az állampolgára, amelynek hatósága a határozatot hozta.

46. Cikk

(1) A Szerződő Felek elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén 1954. évi január hó 24. napja után

a) polgári és családjogi ügyekben vagyonjogi igények tekintetében hozott jogerős bírói határozatokat, valamint

b) büntető ügyekben a kártérítési igények tárgyában hozott jogerős bírói határozatokat.

(2) Az egyik Szerződő Fél igazságügyminisztere által előterjesztett kérelemre a másik Szerződő Fél igazságügyminisztere hozzájárulhat az (1) bekezdésben említett időpont előtt hozott jogerős bírói határozatok végrehajtásához.

47. Cikk

A Szerződő Felek elismerik és végrehajtják e Szerződés hatálybalépése után hozott jogerős választott bírósági határozatokat és az ilyen bíróságok előtt kötött egyezségeket, ha a választott bírósági szerződés feltételei mindkét Szerződő Fél jogának megfelelnek.

48. Cikk

(1) A határozat végrehajtásának elrendelésére azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani.

(2) A határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelmet az ügyben első fokon eljárt bírósághoz vagy a másik Szerződő Félnek a határozat végrehajtásának elrendelésére illetékes bíróságához kell benyújtani. Az ügyben első fokon eljárt bíróság a hozzá benyújtott kérelmet a másik Szerződő Fél illetékes bíróságához teszi át.

49. Cikk

A határozat végrehajtásának elrendelésére irányuló kérelemhez csatolni kell

a) a bírói határozat teljes hiteles másolatát, valamint - ha ez magából a határozatból nem tűnik ki - a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító igazolást;

b) igazolást arról, hogy az idézést az eljárásban részt nem vett adósnak vagy meghatalmazottjának kellő időben szabályszerűen kézbesítették;

c) a kérelem, valamint az a)-b) pontban említett iratok hiteles fordítását.

50. Cikk

A bíróság a végrehajtási eljárás megindítása előtt - szükség esetén - a felektől felvilágosítást kérhet vagy őket hiánypótlásra hívhatja fel. A bíróság felvilágosítást kérhet attól a bíróságtól is, amely a határozatot hozta.

51. Cikk

(1) A végrehajtás elrendelése annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozat végrehajtását kérik.

(2) A határozat végrehajtásának elrendelése ellen az adós azokat a kifogásokat is érvényesítheti, amelyeket megenged annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek bírósága a határozatot hozta.

52. Cikk

A határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha

a) az adós azért nem vett részt az eljárásban, mert sem neki, sem meghatalmazottjának kellő időben és szabályszerűen nem kézbesítettek idézést;

b) a bírói határozat ellentétes ugyanazon felek között, ugyanazon igényről, ugyanazon jogalapon annak a Szerződő Félnek a bírósága által korábban hozott jogerős határozattal, amelynek területén a határozat elismerését és a határozat végrehajtását kérik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha azok a körülmények, amelyek alapján a korábbi határozat a szolgáltatás mennyiségét vagy tartamát megállapította, lényegesen megváltoztak;

c) azt az igényt, amelyre a határozat vonatkozik, annak a Szerződő Félnek a joga szerint, amelynek az adós állampolgára, nem lehet érvényesíteni;

d) a határozat meghozatalára e Szerződés értelmében ama Szerződő Fél bíróságának volt kizárólagos joghatósága, amelynek területén a határozat végrehajtását kérik.

53. Cikk
Végrehajtási költségek

A határozat végrehajtásával felmerülő költségekre annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozat végrehajtását kérik.

54. Cikk
Bírói egyezségek

A 45-53. Cikkek rendelkezéseit a bírói egyezségekre is alkalmazni kell.

Az eljárási költségekre vonatkozó határozatok végrehajtása
55. Cikk

(1) Ha e Szerződés 40. Cikke értelmében a perköltség-biztosíték letétele alól mentes felet az egyik Szerződő Fél területén jogerős határozattal a másik fél javára eljárási költségek fizetésére kötelezték, a másik Szerződő Fél illetékes bírósága - kérelemre - e költségek behajtása tekintetében a végrehajtást költség- és illetékmentesen rendeli el.

(2) Az eljárási költségekhez tartoznak az 56. Cikkben felsorolt okiratok fordításának és hitelesítésének költségei is.

56. Cikk

(1) A végrehajtás elrendelésére irányuló kérelemhez csatolni kell az eljárási költségeket megállapító bírói határozat hiteles másolatát, valamint igazolást arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható.

(2) Ezeket az okiratokat annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült fordítással kell ellátni, amelynek területén a végrehajtást kérik.

(3) A bíróság a végrehajtási eljárás megindításánál csupán azt vizsgálja, hogy

a) a határozat jogerejét és végrehajthatóságát igazolták-e;

b) e Cikk (1) bekezdésében említett okiratok hiteles fordítását csatolták-e.

57. Cikk

Ha az eljárási költségeket megállapító határozatot a másik Szerződő Fél területén kell végrehajtani, a végrehajtási kérelmet elő lehet terjeszteni

a) annál a bíróságnál, amely az ügyben első fokon határozott; a bíróság ebben az esetben a kérelmet megküldi a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának;

b) közvetlenül a másik Szerződő Félnek annál a bíróságánál, amely a végrehajtás elrendelésére illetékes.

58. Cikk

(1) A bíróság a végrehajtást a felek meghallgatása nélkül rendeli el.

(2) A végrehajtás foganatosítása nem tagadható meg amiatt, hogy a kérelmező nem előlegezte a végrehajtás költségeit.

59. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél első fokon eljárt bíróságának kérelmére behajtja a másik Szerződő Fél területén felmerült le nem rótt illetékeket és az állam által előlegezett költségeket; a behajtott összeget a másik Szerződő Fél diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának rendelkezésére bocsátja.

(2) A kérelemhez csatolni kell az eljárási költségek összegét megállapító határozat hiteles másolatát, a határozat jogerejét igazoló tanúsítványt, valamint ezeknek az okiratoknak a hiteles fordítását.

Tárgyak kiadása és pénzátutalás
60. Cikk

Ha az egyik Szerződő Fél területén levő ingóságot vagy pénzösszeget a másik Szerződő Fél területén lakó személy részére kell kiadni, illetőleg átutalni, az ingóságok kivitelére, illetőleg a pénzösszeg átutalására az előbbi Szerződő Fél jogszabályai irányadók.

61. Cikk

A végrehajtási költségek megállapítására és behajtására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a határozatot végrehajtják.

61/A. Cikk * 
Perfüggőség

Ha mindkét Szerződő Fél bírósága előtt ugyanazon felek között, ugyanazon jogalapból származó ugyanazon igény iránt eljárás indult, és mindkét Szerződő Fél bíróságának joghatósága van, az a bíróság, amely előtt az eljárás később indult meg, a keresetet elutasítja, illetőleg az eljárást megszünteti.

7. Fejezet

Anyakönyvi kivonatok és más okiratok megküldése

62. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak az egyik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozóan a másik Szerződő Fél anyakönyveiben tett bejegyzésekről készült kivonatokat. A kivonatok megküldése díjmentesen, diplomáciai úton történik.

(2) A Szerződő Felek az illetékes hatóságok kérelmére hivatalos használatra kölcsönösen megküldik egymásnak a Szerződő Felek állampolgárainak anyakönyvi kivonatait, valamint a személyi jogaikat és érdekeiket érintő egyéb okiratokat. Az okiratok megküldése díjmentesen, diplomáciai úton történik.

(3) A Szerződő Felek állampolgárai anyakönyvi kivonatok vagy a jogaikat és érdekeiket érintő más okiratok kiállítására irányuló kérelmeiket a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához közvetlenül küldhetik meg. A kért okiratokat a kérelmező számára azon állam diplomáciai képviseletének vagy konzuli hatóságának közvetítésével küldik meg, amelynek hatósága az okiratot kiállította. A diplomáciai képviselet vagy konzuli hatóság a kérelmezőtől egyidejűleg beszedi az okirat kiállításáért járó illetéket.

63. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél anyakönyvi hatósága az anyakönyvbe a másik Szerződő Fél állampolgárának személyi állapotára vonatkozó adatot utólag jegyez be vagy igazít ki, az utólagos bejegyzést vagy kiigazítást is tartalmazó anyakönyvi kivonatot a másik Szerződő Félnek meg kell küldeni.

(2) A Szerződő Felek megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi állapotát érintő jogerős határozatok hiteles másolatát. Ezekben a határozatokban fel kell tüntetni annak a személynek az állampolgárságára vonatkozó adatokat, akire a határozat vonatkozik.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett okiratokat díjmentesen, diplomáciai úton kell megküldeni.

III. RÉSZ

BÜNTETŐ ÜGYEK

64. Cikk

Kiadatási kötelezettség

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy a területükön tartózkodó személyeket ebben a Szerződésben meghatározott feltételek mellett - kérelemre - büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés végrehajtása céljából egymásnak kiadják.

(2) Kiadatásnak olyan bűncselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő vagy amelynek elkövetéséért a megkereső Szerződő Fél bírósága legalább egy évi szabadságvesztést szabott ki. (A továbbiakban: kiadatási bűntett.)

65. Cikk

A kiadatás megtagadása

(1) *  Kiadatásnak nincs helye, ha

a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára;

b) *  a megkeresett Szerződő Fél joga szerint elévülés vagy a büntethetőséget megszüntető egyéb ok következtében a kiadni kért személy ellen a büntetőeljárást nem lehet megindítani, illetőleg a vele szemben hozott ítéletet nem lehet végrehajtani;

c) *  a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén ugyanazon bűncselekmény miatt már jogerős ítéletet hoztak vagy a büntetőeljárást jogerősen megszüntették.

(2) *  A kiadatás megtagadható, ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett Szerződő Fél területén követték el.

66. Cikk

Kiadatási kérelem

(1) A kiadatási kérelemnek tartalmaznia kell a kiadni kért személy nevét, állampolgárságát, a lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vonatkozó adatokat és szükség esetén a bűncselekmény által okozott anyagi kár összegét.

(2) A kiadatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a büntetőeljárás lefolytatására irányuló kérelem esetén elfogatóparancsot a bűncselekmény tényállásának leírásával és minősítésével, ha pedig a kérelem a büntetés végrehajtására irányul, a jogerős ítélet hiteles másolatát;

b) a megkereső Szerződő Fél azon büntetőjogszabályának szövegét, amelynek alapján a cselekményt minősítették;

c) a kiadni kért személy személyleírását és a lehetőséghez képest ujjlenyomatát és fényképét.

(3) Ha az elítélt a büntetésének egy részét már kitöltötte, az erre vonatkozó adatokat közölni kell.

67. Cikk

Kiadatási letartóztatás

A Szerződésnek megfelelően megalapozott kiadatási kérelem esetén a megkeresett Szerződő Fél saját jogszabályának megfelelően haladéktalanul intézkedik a kiadni kért személy letartóztatása iránt.

68. Cikk

A kiadatási kérelem kiegészítése

(1) Ha a kiadatási kérelem nem tartalmazza az összes szükséges adatokat, a megkeresett Szerződő Fél a kérelem kiegészítését kívánhatja és erre két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg. Ez a határidő alapos okból meghosszabbítható.

(2) Ha a megállapított vagy meghosszabbított határidő alatt a kért adatok nem érkeznek meg, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága megszünteti a kiadatási eljárást és a letartóztatott személyt szabadlábra helyezi.

69. Cikk

Ideiglenes letartóztatás

(1) Halasztást nem tűrő esetekben a megkeresett Szerződő Fél hatósága e Szerződés 66. Cikkének megfelelő kiadatási kérelem megérkezése előtt is letartóztathatja a kiadni kért személyt, ha ezt a megkereső Szerződő Fél elfogatóparancsra vagy jogerős ítéletre hivatkozással kéri és közli, hogy késedelem nélkül megküldi a kiadatási kérelmet. Ilyen esetben a letartóztatás iránti kérelem posta, távíró, távbeszélő vagy rádió útján terjeszthető elő.

(2) A Szerződő Fél illetékes hatósága ilyen kérelem nélkül is ideiglenesen letartóztathatja a területén tartózkodó olyan személyt, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy a másik Szerződő Fél területén kiadatási bűntettet követett el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint foganatosított ideiglenes letartóztatásról a másik Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell.

70. Cikk

Az ideiglenes letartóztatás megszüntetése

A Szerződés 69. Cikke alapján letartóztatott személyt szabadlábra kell helyezni, ha a letartóztatásról szóló értesítéstől számított harminc nap alatt nem érkezett meg a másik Szerződő Fél kiadatási kérelme. A letartóztatás megszüntetéséről a másik Szerződő Felet értesíteni kell.

71. Cikk

A kiadatás elhalasztása

Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén büntetőeljárás van folyamatban vagy őt más bűntett miatt elítélték, a kiadatást a büntetőeljárás befejezéséig vagy a büntetés kitöltéséig el lehet halasztani.

72. Cikk

Ideiglenes átadás

(1) Ha a kiadatásnak a 71. Cikk szerinti elhalasztása a büntetőeljárás elévülését eredményezné, vagy a bűntett felderítését jelentősen megnehezítené, a kiadni kért személyt indokolt kérelemre ideiglenesen át lehet adni a megkereső Szerződő Félnek.

(2) Az ideiglenesen átadott személyt haladéktalanul vissza kell szállítani, mihelyt foganatosították azokat az eljárási cselekményeket, amelyek céljára kiadták.

73. Cikk

Kiadatási kérelmek ütközése

Ha ugyanazon személy kiadatását több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél dönti el, hogy melyik kérelemnek tesz eleget.

74. Cikk

A kiadott személy felelősségre vonásának korlátai

(1) A kiadott személy ellen a kiadatása előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntetőeljárás nem indítható, a vele szemben kiszabott büntetés végre nem hajtható.

(2) A kiadott személyt a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül nem lehet harmadik államnak átadni.

(3) Nincs szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha

a) a kiadott személy a megkereső Szerződő Félnek a területét a büntetőeljárás befejezése vagy büntetésének kitöltése után egy hónapon belül nem hagyja el. Az említett határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem hagyhatta el;

b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de ide újból visszatért.

75. Cikk

Átadás

(1) A megkeresett Szerződő Fél közli a megkereső Szerződő Féllel az átadás helyét és időpontját.

(2) A kiadni kért személyt szabadlábra lehet helyezni, ha őt a megkereső Szerződő Fél az átadásra kitűzött időponttól számított tizenöt napon belül nem veszi át.

76. Cikk

Ismételt kiadatás

Ha a kiadott személy a büntetőeljárás vagy a büntetés végrehajtása alól bármi módon kivonja magát és visszatér a megkeresett Szerződő Fél területére, őt újabb kérelemre e Szerződés 66. Cikkében említett iratok megküldése nélkül is ki kell adni.

77. Cikk

A büntetőeljárás eredményének közlése

A Szerződő Felek a kiadott személy elleni büntetőeljárás eredményéről értesítik egymást. Ha a kiadott személyt elítélték, az ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet hiteles másolatát meg kell küldeni.

78. Cikk

Átszállítás

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy azokat a személyeket, akiket valamelyik harmadik állam a másik Szerződő Fél részére kiadott, ennek a Szerződő Félnek a kérelmére saját területükön átszállítják. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha a kiadatást e Szerződés rendelkezései értelmében nem kell engedélyezni.

(2) Az átszállítás engedélyezése iránti kérelmet úgy kell előterjeszteni, mint a kiadatási kérelmet.

(3) A megkeresett Szerződő Fél hatóságai az átszállítást a nekik legmegfelelőbb módon teljesítik.

79. Cikk

A kiadatás költségei

A kiadatás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek, az átszállítás költségeit pedig a megkereső Szerződő Fél viseli.

80. Cikk * 

A büntetőeljárás kötelező átvétele

(1) A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a másik Szerződő Fél felajánlására saját joguk szerint büntetőeljárást indítanak azon állampolgáraik ellen, akik alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy a megkereső Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.

(2) A megkereső Szerződő Fél illetékes hatóságai által jogszabályai szerint lefolytatott bizonyítás anyagát a megkeresett Szerződő Fél hatóságai a büntetőeljárás során felhasználhatják.

(3) A büntetőjogi felelősségrevonásra vonatkozó azon indítvány, amelyet a sértett az előírt határidőben az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága előtt ennek jogával összhangban terjesztett elő, a másik Szerződő Fél területén is érvényes.

(4) Ha az átvett eljárás alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatosan a sértettnek kártérítési igénye keletkezett, és megfelelő kártérítési igényt terjesztett elő, azt a büntetőeljárás során figyelembe kell venni.

80/A. Cikk * 

(1) A büntetőeljárás felajánlására vonatkozó megkeresésnek tartalmaznia kell a gyanúsított családi és utónevét, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, beleértve az állampolgárságát is, továbbá a tényállás leírását és a cselekmény jogi minősítését.

(2) A megkereséshez csatolni kell:

a) az eredeti ügyiratokat, vagy azok hiteles másolatát;

b) az elkövetés helyén hatályos törvény szövegét;

c) a büntetőeljárás megindítására és a kártérítésre vonatkozó indítványokat;

d) a tárgyi bizonyítási eszközöket.

(3) A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet az eljárás eredményéről, és egyúttal megküldi a jogerős ítélet, illetőleg más, az eljárást befejező határozat kiadványát.

80/B. Cikk * 

Amennyiben a büntetőeljárás felajánlásának időpontjában a gyanúsított őrizetben vagy előzetes letartóztatásban van, intézkedni kell a megkeresett Szerződő Fél területére történő átszállítása iránt.

81. Cikk

A letartóztatott személy átadása kihallgatás céljából

Ha az egyik Szerződő Fél területén indult büntetőeljárás során a másik Szerződő Fél területén letartóztatott olyan személyt kell tanúként kihallgatni, akinek személyes meghallgatása nem mellőzhető, az utóbbi Szerződő Fél - kérelemre - e személyt ideiglenesen átadhatja. A tanút a megkereső Szerződő Fél területén továbbra is letartóztatásban kell tartani és kihallgatása után haladéktalanul vissza kell szállítani.

82. Cikk

A bűncselekménnyel kapcsolatos tárgyak kiadása

(1) Azokat a tárgyakat, amelyek a bűntetteshez a kiadatási bűntett következtében kerültek, valamint mind egyéb tárgyat, amely az ügyben bizonyítékul használható fel, a megkereső Szerződő Fél részére még abban az esetben is át kell adni, ha a bűntettes kiadatása annak halála miatt vagy egyéb okból nem foganatosítható.

(2) A megkeresett Szerződő Fél az átadni kért tárgyakat ideiglenesen viszatarthatja, ha ezekre más büntetőeljárásban még szükség van.

(3) Harmadik személyeknek ezekre a tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a büntetőeljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett annak a Szerződő Félnek, amely ezeket kiadta, vissza kell adni.

(4) *  Ha azok a tárgyak, amelyeket a bizonyítási eljárás céljából adnak át, a megkeresett Szerződő Félnél lefoglalás vagy elkobzás alá esnek, e tárgyakat a megkereső Szerződő Fél azzal a feltétellel adhatja át, hogy azokat a megkereső Szerződő Félnek a büntetőeljárás befejezése után vissza kell szolgáltatnia.

83. Cikk * 

Érintkezés módja

A büntetőeljárás átvételével, a bűntettesek kiadatásával, átszállításával, valamint a letartóztatott személyek átadásával (81. Cikk) kapcsolatos ügyekben a Magyar Népköztársaság igazságügyminisztere, illetőleg legfőbb ügyésze és a Bolgár Népköztársaság igazságügyminisztere, illetőleg legfőbb ügyésze közvetlenül érintkezik egymással.

83/A. Cikk * 

A büntetőeljárás átvételének joghatása

Ha az egyik Szerződő Fél a büntetőeljárás átvételéről rendelkező 80. Cikk alapján járt el, akkor az illetékes hatóságai által hozott ügydöntő határozata a megkereső Szerződő Fél területén büntetőeljárási akadályt képez.

84. Cikk

Az elítélések közlése

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról a jogerős ítéletekről, amelyeket bíróságaik a másik Szerződő Fél állampolgáraival szemben hoztak.

(2) A Szerződő Felek indokolt kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást az olyan személyekkel szemben hozott ítéletekről, akik nem állampolgárai a megkereső Szerződő Félnek.

(3) Kérelemre a Szerződő Félnek a lehetőség szerint megküldik egymásnak az (1)-(2) bekezdésben említett személyek ujjlenyomatait is.

(4) Az előző bekezdések szerinti tájékoztatást a Szerződő Felek illetékes hatóságai a Szerződés 3. Cikkében szabályozott módon adják meg.

IV. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. Cikk

A Szerződés alkalmazása és értelmezése során esetleg felmerülő vitás kérdéseket - hatáskörükön belül - a két Szerződő Fél igazságügyminisztere, illetőleg legfőbb ügyésze dönti el.

86. Cikk

Ezt a Szerződést meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba. A megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

87. Cikk

Ezt a Szerződést a Szerződő Felek ötévi időtartamra kötik. Ha a Szerződő Felek egyike sem mondja fel a Szerződést hat hónappal lejárta előtt, annak érvénye minden alkalommal további öt-öt évre meghosszabbodik.

88. Cikk

A Szerződés hatálybalépésével az 1953. évi augusztus hó 8. napján a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a polgári és bűnügyi jogsegély tárgyában kötött szerződés hatályát veszti.

Ez a Szerződés Szófiában, 1966. évi május hó 16. napján két eredeti példányban, magyar és bolgár nyelven készült, mindkét példány egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek meghatalmazottjai ezt a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

(Aláírások)”

3. § (1) *  Ez a törvényerejű rendelet az 1967. évi március hó 11. napján lép hatályba.

(2) *  E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértve gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére