A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1969. évi 1. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről szóló, Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, az 1968. évi december hó 18. napján cserélték ki.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről Belgrádban, az 1968. évi március hó 7. napján aláírt szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„SZERZŐDÉS a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegélyről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya elhatározták, hogy a kölcsönös jogi érintkezés rendezése érdekében polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek és ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság Kormánya

Marjai József rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban,

a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya

Dr. Borislav T. Blagojevic professzort, a Külügyi Államtitkárság jogi főtanácsosát,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyi és vagyoni jogaikat illetően ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint ennek a Szerződő Félnek állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél bíróságai előtt ugyanolyan feltételek mellett léphetnek fel, mint ennek a Szerződő Félnek állampolgárai.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a jogi személyekre is alkalmazni kell.

2. Cikk

(1) *  A Szerződő Felek bíróságai magyar részről az Igazságügyi Minisztérium, jugoszláv részről pedig Bosznia-Hercegovina, Crna Gora, Horvát, Macedón, Szlovén és Szerb Szocialista Köztársaság, valamint Koszovo és Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány illetékes igazságügyi hatósága útján érintkeznek egymással, amennyiben ez a szerződés másképpen nem rendelkezik.

(2) Magyar részről az ügyészségek bűnügyekben a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége útján érintkeznek e Cikk (1) bekezdésében említett jugoszláv szervekkel.

3. Cikk

(1) *  A Szerződő Felek bíróságai a szerződéssel szabályozott jogsegélyforgalom során magyar, vagy szerbhorvát, horvát irodalmi, szlovén, macedón nyelven érintkeznek egymással, amennyiben ez a szerződés másképpen nem rendelkezik.

(2) Azokat az iratokat és okiratokat, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél bíróságának megkeresésére állít ki, az (1) bekezdésben említett nyelvek egyikén kell elkészíteni.

4. Cikk * 

(1) Magyar részről az Igazságügyi Minisztérium, jugoszláv részről pedig az illetékes szövetségi igazságügyi hatóság kérelemre megküldik egymásnak az államukban hatályos vagy ott hatályban volt jogszabályok szövegét és szükség szerint jogi kérdésekben tájékoztatják egymást.

(2) Magyar részről jogi kérdésekben tájékoztatást és jogszabályok szövegét az illetékes szövetségi igazságügyi hatóságtól a Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyészsége is kérhet.

5. Cikk

E Szerződésnek a bíróságokat érintő rendelkezései azokra a szervekre is vonatkoznak, amelyek hazájuk jogszabályai szerint polgári, családjogi és bűnügyekben eljárhatnak.

MÁSODIK RÉSZ

JOGSEGÉLY POLGÁRI ÉS CSALÁDJOGI ÜGYEKBEN

I. fejezet

Perköltségbiztosíték alóli mentesség, költség- és illetékmentesség

6. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt felperesként vagy beavatkozóként fellép - feltéve, hogy valamelyik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik - sem perköltségbiztosíték adására, sem az eljárás során felmerülő illetékek előlegezésére nem kötelezhető.

(2) E cikk (1) bekezdésében foglalt kedvezmény a Szerződő Felek állampolgárait abban az esetben is megilleti, ha olyan harmadik állam területén laknak vagy tartózkodnak, amellyel a kedvezményt nyújtó Szerződő Félnek a költségekre és illetékekre vonatkozó határozatok kölcsönös végrehajtását biztosító szerződése van.

(3) Az egyik Szerződő Fél állampolgára, mint fél, az őt terhelő költségek előlegezésére ugyanolyan feltételek mellett és terjedelemben kötelezhető, mint a másik Szerződő Fél állampolgára.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a jogi személyekre is megfelelően alkalmazni kell.

7. Cikk

(1) Ha a 6. Cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményben részesített felet az eljárási költségek viselésére, illetőleg az illetékek lerovására jogerős bírói határozattal kötelezték, az erről szóló határozatot a másik Szerződő Fél területén - kérelemre - költség- és illetékmentesen hajtják végre.

(2) A perköltség végrehajtását az a fél kéri, akinek javára azt megítélték; a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek végrehajtására irányuló kérelmet az állam terjeszti elő.

(3) A kérelem közvetlenül a másik Szerződő Fél illetékes bíróságánál vagy az ügyben első fokon eljárt bíróságnál terjeszthető elő; az utóbbi bíróság a kérelmet megküldi a másik Szerződő Fél bíróságának.

(4) A kérelemhez csatolni kell a határozatnak a perköltségekre és illetékekre vonatkozó hiteles kivonatát, igazolást arról, hogy a határozat jogerős és végrehajtható, valamint az említett iratoknak a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hiteles fordítását.

8. Cikk

(1) A másik Szerződő Fél bírósága által hozott, a 7. Cikk (1) bekezdésében említett határozatokat minden vizsgálat nélkül ugyanúgy kell végrehajtani, mint a hazai bíróságok határozatait.

(2) A végrehajtási eljárás során perköltség címén befolyt pénzösszeget a végrehajtást kérő félnek vagy hazája diplomáciai, illetőleg konzuli képviseletének, a le nem rótt illetékek és az állam által előlegezett költségek címén befolyt pénzösszeget pedig a végrehajtást kérő Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell átutalni.

9. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgára a másik Szerződő Fél bírósága előtt a költség- és illetékmentességben, valamint az illeték lerovására vonatkozó bármely más kedvezményben ugyanolyan feltételek mellett és terjedelemben részesül, mint e Szerződő Fél állampolgára.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára bármelyik Szerződő Fél területén az (1) bekezdésben megjelölt mentességben, illetőleg kedvezményben részesül, ez minden olyan eljárási cselekménynél is megilleti őt, amelyet ugyanabban az ügyben a másik Szerződő Fél bírósága előtt foganatosítanak.

10. Cikk

(1) A 9. Cikkben foglalt jog elnyeréséhez szükséges, a kérelmező személyi, kereseti és vagyoni viszonyaira vonatkozó bizonyítványt annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmezőnek lakó- vagy tartózkodási helye van.

(2) Ha a kérelmezőnek az egyik Szerződő Fél területén sincs lakó- vagy tartózkodási helye, elegendő, ha a bizonyítványt annak a Szerződő Félnek a diplomáciai vagy konzuli képviselete állítja ki, amelynek a kérelmező állampolgára.

(3) Az (1) bekezdésben említett bizonyítvány kiállítására illetékes hatóság a másik Szerződő Fél illetékes hatóságától felvilágosítást kérhet a kérelmező személyi, kereseti és vagyoni viszonyairól.

(4) Az a bíróság, amely a költség- és illetékmentesség megadásáról határoz, az előterjesztett iratok és közlések helyességét a másik Szerződő Fél illetékes hatósága útján is felülvizsgálhatja és e hatóságtól kiegészítő adatokat kérhet.

11. Cikk

(1) Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára, akinek az egyik Szerződő Fél területén van lakó- vagy tartózkodási helye, a másik Szerződő Fél bírósága előtt a 9. Cikkben említett joggal kíván élni, ez iránti kérelmét vagy közvetlenül a másik Szerződő Fél bíróságánál vagy a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróságnál terjesztheti elő; ez utóbbi bíróság a kérelmet mellékleteivel együtt a 2. Cikkben meghatározott módon a másik Szerződő Fél bíróságához küldi meg.

(2) Ha a kérelem és melléklete nem annak a Szerződő Félnek a nyelvén készült, amelynek bírósága a kérelem tekintetében határoz, azok hiteles fordítását is csatolni kell.

II. Fejezet

Jogsegély és kézbesítés

12. Cikk

A Szerződő Felek bíróságai polgári és családjogi ügyekben megkeresésre kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak és kézbesítést teljesítenek.

13. Cikk

(1) A megkeresésnek tartalmaznia kell az ügy tárgyát, a felek nevét, foglalkozását és lakóhelyét.

(2) A kézbesítés iránti megkeresésnek az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a címzett lakcímét, a kézbesíteni kért irat nemét, a jogsegély iránti megkeresésben pedig fel kell tüntetni azokat a körülményeket, amelyekre a bizonyítás foganatosítását kérik, valamint szükség esetén a meghallgatni kért személyhez intézendő kérdéseket is.

14. Cikk

(1) A Szerződő Felek bíróságától származó megkereséseket és iratokat aláírással és a bíróság pecsétjével kell ellátni; további hitelesítésre nincs szükség.

(2) A megkeresést a megkereső Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő alakban kell elkészíteni.

15. Cikk

(1) A megkeresett bíróság a megkeresést a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint teljesíti, a megkereső bíróság kérelmére azonban ettől eltérő módon is eljár, amennyiben ez a megkeresett Szerződő Fél jogelveivel nem ellentétes.

(2) A megkeresett bíróság a megkeresés teljesítése során - ha szükséges - ugyanazokat a kényszereszközöket alkalmazza, mint a hazai bíróság megkeresése esetében. Kényszereszköz alkalmazásának nincs helye, ha a peres felek megjelenéséről van szó.

16. Cikk

(1) Ha a megkeresett bíróság a megkeresés teljesítésére nem illetékes, a megkeresést az illetékes bírósághoz teszi át és erről a megkereső bíróságot értesíti.

(2) A megkereső bíróságot kérelmére kellő időben közvetlenül értesíteni kell a kért eljárási cselekmény teljesítésének helyéről és idejéről.

(3) Ha a megkeresésben megjelölt személy a megadott címen nem található, a megkeresett bíróság megteszi a szükséges intézkedéseket a cím megállapítása iránt.

(4) Ha a megkeresett bíróság a megkeresést nem teljesíti, erről a megkereső bíróságot haladéktalanul értesíti és közli a teljesítés akadályát.

17. Cikk

(1) A megkeresett bíróság a kézbesítés során saját államának jogát alkalmazza.

(2) Ha a kézbesíteni kért irat nem a megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült vagy ahhoz ezen a nyelven hiteles vagy hivatalos fordítást nem csatoltak, a megkeresett bíróság az iratot csak akkor kézbesíti, ha azt a címzett önként elfogadja.

18. Cikk

(1) A kézbesítést keltezéssel, a kézbesítő és az átvevő személy aláírásával, valamint a bíróság pecsétjével ellátott tértivevénnyel vagy a megkeresett bíróság olyan bizonyítványával kell igazolni, amely tartalmazza a kézbesítés tényét, módját és idejét.

(2) Ha a kézbesíteni kért iratot két példányban küldik meg, a kézbesítés a másodpéldányon is igazolható.

19. Cikk

(1) A Szerződő Felek jogosultak diplomáciai vagy konzuli képviseletük útján a másik Szerződő Fél területén saját állampolgáraik részére iratokat kézbesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett kézbesítésnél kényszereszköz alkalmazásának nincs helye.

20. Cikk

(1) A Szerződő Felek - a szakértői költségek és díjak kivételével - nem tartanak igényt a jogsegély és kézbesítés teljesítésével felmerült költségek megtérítésére.

(2) A szakértői bizonyítás lefolytatását csak akkor lehet a szakértői költségek és díjak előzetes letételétől függővé tenni, ha azokat valamelyik félnek kell viselnie.

(3) A megkeresett bíróság a megkereső bírósággal közli a jogsegély teljesítése során felmerült költségek összegét.

21. Cikk

A jogsegély és kézbesítés megtagadható, ha teljesítése a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint szuverenitását vagy biztonságát veszélyezteti vagy jogelveibe ütközik.

22. Cikk

A Szerződő Felek e Szerződés 2. Cikkében meghatározott módon segítséget nyújtanak egymásnak a területükön tartózkodó személyek címének megállapításában, ha azt állampolgáraik jogának bírói eljárás útján való érvényesítése céljából kérik és ehhez megfelelő adatokat közölnek.

III. Fejezet

Nemzetközi magánjogi rendelkezések

Jog- és cselekvőképesség
23. Cikk

(1) A természetes személy jog- és cselekvőképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek ez a személy állampolgára.

(2) A jogi személy jogképességét annak a Szerződő Félnek a joga határozza meg, amelynek területén székhelye van.

Gyámság és gondnokság
24. Cikk

(1) A gyámság és gondnokság tekintetében - amennyiben e Szerződés másképpen nem rendelkezik - annak a Szerződő Félnek a hatósága jár el, amelynek a gyámság vagy gondnokság alá helyezendő személy állampolgára.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárának gyámjául vagy gondnokául a másik Szerződő Fél állampolgára is kirendelhető, feltéve, hogy annak a Szerződő Félnek a területén van állandó lakóhelye, ahol a gyámi, illetőleg gondnoki tisztet el kell látnia és kirendelése legjobban megfelel a gyámolt, illetőleg gondnokolt érdekeinek.

(3) A gyámság, illetőleg a gondnokság elfogadásának kötelezettségére annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a leendő gyám, illetőleg gondnok állampolgára.

(4) A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és gondnokolt közötti jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek hatósága a gyámot vagy a gondnokot kirendelte.

25. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél olyan állampolgára érdekében, akinek tartózkodási helye vagy vagyona a másik Szerződő Fél területén van, gyámhatósági intézkedést kell tenni, ennek a Szerződő Félnek illetékes hatósága erről haladéktalanul értesíti annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek a szóban levő személy állampolgára.

(2) Halasztást nem tűrő esetekben a másik Szerződő Fél gyámhatósága feltétlenül szükséges ideiglenes intézkedéseket tehet, erről azonban haladéktalanul értesítenie kell annak a Szerződő Félnek diplomáciai vagy konzuli képviseletét, amelynek az érintett személy állampolgára. Ezek az intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg annak a Szerződő Félnek illetékes hatósága, amelynek az érintett személy állampolgára, az ügyben nem határoz; a határozatról értesíteni kell az ideiglenes intézkedéseket elrendelő hatóságot.

Házassági ügyek
26. Cikk

(1) A házasságkötés anyagi jogi feltételeit illetően mindegyik házasulóra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgára.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem zárják ki a házasságkötés helye szerinti Szerződő Fél jogának alkalmazását azokra az okokra, amelyek a házasságkötést feltétlenül akadályozzák.

(3) A házasságkötés alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házasságot kötik.

(4) *  A házasságkötésre felhatalmazott diplomáciai vagy konzuli képviselő előtt kötött házasság alakiságára a küldő állam joga irányadó.

27. Cikk

(1) Azonos állampolgárságú házastársak személyes és vagyoni viszonyaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek állampolgárai.

(2) *  Ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, személyes és vagyonjogi viszonyaikra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén közös lakóhelyük van.

(3) *  Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az egyik házastárs lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, személyi és vagyoni viszonyaikra annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

(4) *  Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, vagy utolsó közös lakóhelyük harmadik állam területén volt, személyes és vagyoni viszonyaikra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek bíróságához a házastársak egyike fordul.

28. Cikk

(1) E Szerződés 27. Cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a házastársak személyes és vagyoni viszonyai tekintetében ama Szerződő Fél bírósága jogosult eljárni, amelynek a házastársak állampolgárai. Ha a házastársaknak a keresetindításkor a másik Szerződő Fél területén van lakóhelyük, e Szerződő Fél bírósága is eljárhat.

(2) *  E Szerződés 27. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a bírósága jogosult eljárni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelyük van vagy volt.

(3) *  E Szerződés 27. cikk (4) bekezdésében említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye van.

29. Cikk

(1) A házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a házastársak a keresetindításkor állampolgárai.

(2) *  Ha a házassági bontókereset benyújtásakor az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek területén a házastársaknak közös lakóhelye van.

(3) *  Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben az egyik házastárs lakóhelye az egyik Szerződő Fél, a másik házastárs lakóhelye pedig a másik Szerződő Fél területén van, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

(4) *  Ha az e cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben a házastársaknak nem volt közös lakóhelye, illetve az utolsó közös lakóhelye harmadik állam területén van, a házasság felbontására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek bíróságához bármelyik házastárs fordul.

30. Cikk

(1) E Szerződés a 29. Cikk (1) bekezdésében foglalt esetben a házasság felbontására ama Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a házastársak a keresetindításkor állampolgárai. Ha ebben az időpontban a házastársak a másik Szerződő Fél területén laknak, a házasság felbontása tekintetében e Szerződő Fél bírósága is eljárhat. Az utóbbi esetben a házasság nem bontható fel olyan okból, amely ellentétes ama Szerződő Fél törvényhozási alapelveivel, amelynek bírósága a bontóperben eljár.

(2) *  E Szerződés 29. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetben annak a Szerződő Félnek a bírósága jogosult eljárni, amelynek területén a házastársaknak utolsó közös lakóhelyük van vagy volt.

(3) *  E Szerződés 29. cikk (4) bekezdésében említett esetben azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek területén az alperes állandó lakóhelye van.

31. Cikk * 

(1) A házasság létezésének vagy nem létezésének, továbbá a házasság érvénytelenségének megállapítására, együttesen irányadó annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a területén a házasságot kötötték és annak a Szerződő Félnek a joga, amelynek a házastársak az állampolgárai.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett jogviszonnyal kapcsolatos joghatósági szabályokra a Szerződés 30. cikkének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A szülők és gyermekek közötti jogviszony
32. Cikk

(1) *  A szülők és gyermekek közötti jogviszonyra - ideértve a származás megállapítását, valamint a származás vélelmének megdöntését - annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek a gyermek állampolgára.

(2) *  Ha a gyermek az egyik Szerződő Fél állampolgára, de lakóhelye a másik Szerződő Fél területén van, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott viszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amely kedvezőbb a gyermekre nézve.

33. Cikk

(1) *  E Szerződés 32. Cikkében említett jogviszonyra vonatkozó határozatok hozatalára ama Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek a gyermek állampolgára, vagy amelynek területén a gyermeknek lakó- vagy szokásos tartózkodási helye van.

(2) *  A gyermek vagy törvényes képviselője által előterjesztett tartási igények ügyében hozott határozatok hozatalára ama Szerződő Fél bíróságának is joghatósága van, melynek területén az alperesnek lakó vagy szokásos tartózkodási helye van.

Tartási kötelezettség
34. Cikk

Testvérek között kiskorú testvér, valamint e Szerződés 32. Cikkében nem említett egyenesági rokon tartására annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek a tartásra jogosult állampolgára.

35. Cikk

E Szerződés 34. Cikkében említett tartási ügyekben határozathozatalra

a) testvérek közötti tartás tekintetében a tartásra jogosult,

b) egyenesági rokon tartása tekintetében a tartásra kötelezett

lakó- vagy szokásos tartózkodási helye szerinti Szerződő Fél bíróságának van joghatósága.

Örökbefogadás
36. Cikk

(1) Ha az örökbefogadó az egyik, az örökbefogadott pedig a másik Szerződő Fél állampolgára, az örökbefogadás, valamint annak megszüntetése anyagi jogi feltételeire az örökbefogadó és az örökbefogadott hazai jogát együttesen kell alkalmazni.

(2) *  Abban az esetben, ha az egyik házastárs az egyik Szerződő Fél, a másik pedig a másik Szerződő Fél állampolgára és közösen fogadnak örökbe, az örökbefogadás, valamint annak megszüntetése anyagi jogi feltételeire mindkét Szerződő Fél jogát együttesen kell alkalmazni.

(3) *  Az örökbefogadásra és annak megszüntetésére mindkét Szerződő Fél hatóságának joghatósága van.

Holtnaknyilvánítás és a halál tényének megállapítása
37. Cikk

(1) Eltűnt személy holtnaknyilvánítására, illetőleg a halál tényének megállapítására azon Szerződő Fél bíróságának van joghatósága, amelynek ez a személy eltűnésekor állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél bírósága a másik Szerződő Fél állampolgárát holtnak nyilváníthatja, valamint halálának tényét megállapíthatja, ha

a) a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eltűntnek az előbbi Szerződő Fél területén levő ingatlan vagyonára örökjogi igényt kíván érvényesíteni, vagy

b) a kérelmet az eltűnt házastársa terjeszti elő, mégpedig a házasság fennállását vagy a házassági vagyonjogi igényt illetően, feltéve, hogy a házastárs a kérelem előterjesztésekor az előbbi Szerződő Fél területén lakik és a házastársak utolsó közös lakóhelye ugyanennek a Szerződő Félnek a területén volt, továbbá házassági vagyonjogi igény érvényesítése esetén ez a vagyon e Szerződő Fél területén van.

(3) A (2) bekezdés alapján az eltűnt személy holtnaknyilvánítására, illetőleg halála tényének megállapítására e személy hazai jogát kell alkalmazni.

Vagyonjogi ügyek
38. Cikk

(1) A jogcselekmények alakiságaira magára a jogcselekményre irányadó jogot kell alkalmazni, elegendő azonban a jogcselekmény helyén érvényes jog alkalmazása is.

(2) Ingatlanra vonatkozó jogcselekmények alakiságaira annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén az ingatlan fekszik.

39. Cikk

(1) Ingatlanra vonatkozó dologi jogokra annak a Szerződő Félnek a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ingatlan fekszik.

(2) E cikk (1) bekezdésében említett jogokkal kapcsolatos ügyekben az ingatlan fekvése szerinti Szerződő Fél bíróságának van joghatósága.

Szerződésen kívül okozott károkért való felelősség * 
39/A. Cikk * 

(1) A szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre annak a Szerződő Félnek a joga az irányadó, amelynek a területén a kárt okozták.

(2) Ha a kár az egyik Szerződő Fél területén keletkezett, de a károsult és a kár okozó a másik Szerződő Fél állampolgára és ennek a területén is laknak, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre ennek a Szerződő Félnek a joga irányadó.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyok megítélésére joghatósága van azon Szerződő Fél bíróságának, amelynek a területén a kárt okozták, s úgyszintén azon Szerződő Fél bíróságának is, amelynek területén az alperes lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye vagy vagyona van.

IV. Fejezet

Hagyatéki ügyek

40. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben szerezhetnek törvényes vagy végrendeleti öröklés alapján vagyoni jogokat, mint ennek a Szerződő Félnek az állampolgárai.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén levő vagyonukról végrendelkezhetnek.

41. Cikk

Az öröklési jogviszonyokra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

42. Cikk * 

Ha e Szerződés 41. cikke alapján alkalmazott jog szerint az állam az örökös, az ingó hagyaték azt az államot illeti, amelynek az örökhagyó a halálakor az állampolgára volt, az ingatlan hagyaték pedig azt az államot, amelynek területén az ingatlan fekszik.

43. Cikk

(1) A végrendelet alkotására vagy visszavonására való képesség, valamint a végrendeletnek az örökhagyó akarathiánya (kényszer, megtévesztés, tévedés stb.) miatti érvénytelensége tekintetében annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó a végrendelet megalkotásakor vagy visszavonásakor állampolgára volt.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgára által tett végrendelet alakilag érvényes, ha megfelel:

a) ama állam jogának, amelyben készítették, vagy

b) ama Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végrendelkezés vagy halála időpontjában állampolgára volt, vagy ama állam jogának, amelyben az örökhagyónak az említett időpontok valamelyikében lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye volt, vagy

c) az ingatlan fekvése helye szerinti jognak.

(3) Azt a kérdést, hogy az örökhagyónak adott helyen volt-e lakó- vagy szokásos tartózkodási helye, az e helyen hatályos jog szerint kell elbírálni.

(4) E cikk (2)-(3) bekezdése a végrendelet visszavonására is vonatkozik.

44. Cikk

Az ingatlan hagyaték tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására és az ingatlanra vonatkozó örökléssel, kötelesrésszel vagy hagyománnyal összefüggő jogviták eldöntésére kizárólag azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, amelynek területén az ingatlan fekszik.

45. Cikk

(1) A Szerződő Felek állampolgárainak ingó hagyatéka tekintetében a hagyatéki eljárás lefolytatására, valamint az e hagyatéki ingóságokra vonatkozó örökléssel, kötelesrésszel vagy hagyománnyal összefüggő jogviták eldöntésére azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, melynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt, amennyiben e Szerződés másként nem rendelkezik.

(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgára után a másik Szerződő Fél területén maradt ingóhagyatékot - e Szerződés 49. és 51. Cikkében említett eseteket kivéve - a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából kiszolgáltatják ama Szerződő Fél illetékes hatóságának vagy diplomáciai, illetőleg konzuli képviseletének, amelynek az örökhagyó állampolgára volt, feltéve, hogy e Szerződés 55. Cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett feltételt teljesítették.

(3) A Szerződő Felek fenntartják maguknak a jogot arra, hogy az ingóhagyaték e cikk (2) bekezdése szerinti kiszolgáltatása előtt saját jogszabályaiknak megfelelően a hagyaték után járó adót és illetéket behajtsák.

46. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára meghal, a bíróság (hatóság) a halálesetről haladéktalanul értesíti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét és közli vele mindazt, ami az örökösökre, ezek lakóhelyére és címére, a hagyaték összetételére és értékére, valamint - ha van ilyen - a végrendeletre vonatkozólag előtte ismeretes. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a bíróság (hatóság) tudomására jut, hogy saját államában a másik Szerződő Fél olyan állampolgárának maradt vagyona, aki hazájában vagy harmadik államban halt meg.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél területén indult hagyatéki eljárás során azt állapítják meg, hogy az örökös a másik Szerződő Fél állampolgára, erről a bíróság (hatóság) a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletét értesíti.

(3) *  Ha az egyik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete e Szerződő Fél állampolgárának a haláláról előbb szerez tudomást, a hagyaték biztosítása céljából értesíti a másik Szerződő Fél megfelelő hatóságát.

47. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgára után hagyaték maradt, a bíróság (hatóság) hivatalból vagy kérelemre megfelelő intézkedéseket tesz a hagyaték biztosítására és kezelésére. Ilyen esetben a hagyatéki ingóságokat leltározni kell és szükséghez képest arra alkalmas személyt hagyatéki gondnokul kell kirendelni.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a bíróság (hatóság) saját államának jogszabályai szerint foganatosítja; a másik Szerződő Fél kérelmére azonban ettől eltérő módon is eljár, amennyiben ez a megkeresett Szerződő Fél jogelveivel nem ellentétes.

(3) Ha azon Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének, amelynek az elhunyt állampolgára volt, abban a helységben van a székhelye, ahol a hagyaték található, az (1) bekezdésben említett intézkedéseket - a halaszthatatlanul szükséges intézkedések kivételével - csak akkor lehet megtenni, ha a diplomáciai vagy konzuli képviseletet erről kellő időben értesítették. A diplomáciai vagy konzuli képviselet az intézkedések foganatosításánál jogosult közreműködni és indítványokat tenni.

(4) Egyéb esetekben a diplomáciai vagy konzuli képviseletet a hagyaték biztosítására és kezelésére tett intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell. A diplomáciai vagy konzuli képviselet indítványára ezek az intézkedések harmadik személy jogának sérelme nélkül megváltoztathatók vagy megszüntethetők.

48. Cikk

(1) Ha az egyik Szerződő Fél bírósága (hatósága) a másik Szerződő Fél állampolgárának végrendeletét hirdeti ki, a végrendelet hiteles másolatát a végrendelet tartalmáról és állapotáról, továbbá kihirdetéséről felvett jegyzőkönyv hiteles másolatát megküldi azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának), amelynek az örökhagyó állampolgára volt, feltéve ha e Szerződés értelmében a hagyatéki eljárásra nem azon Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) van joghatósága, amelynek területén a végrendeletet kihirdették. Hasonlóképpen kell eljárni akkor is, ha a hagyatéki eljárásra a másik Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) is joghatósága van.

(2) A végrendeletet kihirdető bíróság (hatóság) a másik Szerződő Fél bíróságának (hatóságának) kérelmére az eredeti végrendeletet is megküldheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a szóbeli végrendeletről készült jegyzőkönyv, illetőleg okirat tekintetében is alkalmazni kell.

49. Cikk

(1) Azoknak az örökösöknek vagy hagyományosoknak kérelmére, akik annak a Szerződő Félnek állampolgárai, amelynek területén az ingó hagyaték található vagy akik e Szerződő Fél területén tartózkodnak, a bíróság (hatóság) az egész ingó hagyatéki vagyont, illetőleg ennek megfelelő részét visszatarthatja mindaddig, amíg az örökösök vagy hagyományosok igényéről az örökhagyó hazai bírósága (hatósága) jogerősen nem döntött.

(2) Ugyanezeket az intézkedéseket megteheti a bíróság (hatóság) az olyan hitelezők kérelmére is, akik annak a Szerződő Félnek állampolgárai, amelynek területén a hagyaték található vagy akik e Szerződő Fél területén tartózkodnak, feltéve, hogy követeléseiket bejelentették és szükség esetén követeléseik jogosságának megállapítása iránt eljárást indítottak.

50. Cikk

(1) A 49. Cikkben említett igények bejelentésére a bíróság (hatóság) hirdetményi úton háromtól hat hónapig terjedhető határidőt tűz ki, amelyen belül az örökösöknek és hitelezőknek igényeiket be kell jelenteniük és igényeik elismerésére szükséghez képest az eljárást meg kell indítaniok. Ha a kitűzött határidőn belül az igényt nem jelentették be, illetőleg annak érvényesítése iránt az eljárást nem indították meg, az ingó hagyaték kiszolgáltatását a 49. Cikkre hivatkozással nem lehet megtagadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételére annak a Szerződő Félnek a jogszabálya irányadó, amelynek területén az ingó hagyaték található.

51. Cikk

(1) Ha az örökhagyó az egyik Szerződő Fél állampolgára volt és utoljára a másik Szerződő Fél területén lakott, az örökhagyónak e Szerződő Fél területén lakó örökösei az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül e Szerződő Fél bíróságánál (hatóságánál) kérhetik, hogy a területén levő ingóhagyaték tekintetében az eljárást folytassa le. A kérelem csak abban az esetben teljesíthető, ha annak előterjesztéséről az érdekelteket a bíróság (hatóság) tájékoztatta és ettől számított három hónapon belül az eljárás lefolytatása ellen egyetlen örökös, kötelesrészre jogosult személy vagy hagyományos sem emelt kifogást.

(2) *  Ha valamennyi ingóság az egyik Szerződő Fél területén található, a hagyatéki eljárást az örökösök vagy hagyományosok bármelyikének kérelmére ennek a Szerződő Félnek a hatóságai folytathatják le, feltéve, hogy ehhez valamennyi ismert örökös és hagyományos hozzájárul.

(3) *  Az (1) és (2) bekezdésben említett esetben az öröklési jogviszonyra annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek az örökhagyó halálakor állampolgára volt.

52. Cikk

Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára átmenetileg tartózkodik a másik Szerződő Fél területén és ott meghal, a magával vitt tárgyakat - az azokról készült jegyzékkel együtt - minden egyéb alakiság nélkül hazája diplomáciai vagy konzuli képviseletének ki kell szolgáltatni.

53. Cikk

A diplomáciai vagy konzuli képviselet a másik Szerződő Fél területén saját állampolgárait a hagyatéki eljárásban, valamint az örökléssel kapcsolatos perekben ennek a Szerződő Félnek bíróságai (hatóságai) előtt külön meghatalmazás nélkül képviselheti, feltéve, hogy ezek távol vannak és meghatalmazottat nem neveztek meg.

54. Cikk

Annak meghatározásánál, hogy milyen vagyontárgyakat kell ingónak vagy ingatlannak tekinteni, annak a Szerződő Félnek a joga irányadó, amelynek területén a vagyontárgy található.

55. Cikk

(1) Ha az ingóhagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyaték eladásából származó ellenértéket a hagyatéki eljárás lefolytatása után olyan örökös részére kell kiadni, akinek a másik Szerződő Fél területén van lakó- vagy szokásos tartózkodási helye és akinek személyesen vagy meghatalmazottjának azokat közvetlenül átadni nem lehet, a hagyatékot, illetőleg ellenértékét a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének kell kiszolgáltatni.

(2) E cikk (1) bekezdése szerinti eljárásra akkor kerülhet sor, ha

a) *  a hitelezők a hirdetmény közzétételét követően hat hónapon belül nem jelentik be követeléseiket, illetve, ha a bejelentett követeléseket kiegyenlítették vagy azokat biztosították;

b) *  az öröklési adót és illetéket kifizették vagy biztosították;

c) *  az illetékes hatóság a hagyatéki vagyontárgyak kiviteléhez vagy a pénzösszeg átutalásához a szükséges engedélyt megadta.

V. Fejezet

A bírói határozatok elismerése és végrehajtása

56. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik és végrehajtják a másik Szerződő Fél területén hozott alábbi határozatokat:

a) polgári, családjogi és kereskedelmi ügyekben hozott jogerős és végrehajtható bírói határozatokat, valamint ezekben az ügyekben kötött bírói egyezségeket, a csődhatározatok és a csődön kívüli bírói egyezségek kivételével,

b) bűnügyekben vagyonjogi igények tekintetében hozott jogerős és végrehajtható bírói határozatokat,

c) választott bíróságok által gazdasági kapcsolatból származó ügyekben hozott jogerős és végrehajtható határozatokat, valamint e bíróságok előtt kötött egyezségeket, feltéve, hogy legalább az egyik fél gazdasági szervezet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett bíróságokon a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság gazdasági bíróságait is érteni kell.

(3) Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdés c) pontja értelmében valamely jogvita gazdasági kapcsolatból származik-e, a választott bíróság határozatát végrehajtó Szerződő Félnek a jogszabályai irányadók.

(4) *  E cikk (1) bekezdés a) pontjában szereplő családjogi ügyekben a gyermekelhelyezési ügyekben hozott határozatokat is érteni kell.

57. Cikk

A Szerződő Felek az 56. Cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határozatokat abban az esetben ismerik el és hajtják végre, ha

a) a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint a másik Szerződő Fél bírósága a megjelölt ügyben eljárhatott,

b) a bírói határozat a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint jogerős és végrehajtható,

c) a bírói határozat nem ütközik az elismerés és végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél közrendjébe,

d) a fél távollétében hozott ítélet esetén a marasztalt felet a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint szabályszerűen és kellő időben megidézték,

e) ugyanazon jogvitában, ugyanazon felek között a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél rendes vagy választott bírósága korábban jogerős ítéletet nem hozott,

f) az adós annak a Szerződő Félnek állampolgára, amelynek területén a határozat végrehajtását kérik és annak az igénynek az érvényesítése, amelyre a határozat vonatkozik, az adós hazai joga szerint megengedett.

58. Cikk

A Szerződő Felek az 56. Cikk (1) bekezdés c) pontjában említett választott bírósági határozatokat az 57. Cikkben megállapított feltételek fennállásán kívül abban az esetben ismerik el és hajtják végre, ha

a) a választott bíróság határozatának alapja olyan írásbafoglalt választott bírósági szerződés, amelyben a felek meghatározott vagy jövőben keletkező jogvita eldöntésére választott bírósági eljárást kötöttek ki,

b) a határozatot a választott bírósági szerződésben kikötött választott bíróság hozta,

c) a választott bírósági szerződés a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél jogszabályai szerint érvényes.

59. Cikk

Az 57. és 58. Cikkben megállapított feltételek fennállása esetén sem hajtható végre a választott bíróság határozata, ha

a) annak a félnek, akivel szemben a határozatot végre kellene hajtani, eljárási hiányosságok miatt nem állt módjában az eljárásban részt venni,

b) a választott bíróság a választott bírósági szerződésben részére megállapított felhatalmazás korlátait túllépte.

60. Cikk

(1) Amennyiben e Szerződés másképpen nem rendelkezik, a végrehajtás elrendelésére és foganatosítására annak a Szerződő Félnek a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a határozatot végrehajtják.

(2) A határozatok végrehajthatóságának elbírálásakor a bíróságok kizárólag az 57-59. Cikkben meghatározott feltételek fennforgását vizsgálják. Ha e feltételek fennállanak, a végrehajtást el kell rendelni.

61. Cikk

(1) A határozatok végrehajtására irányuló kérelem előterjeszthető közvetlenül ama Szerződő Fél illetékes bíróságánál, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani, vagy az ügyben első fokon határozatot hozó bíróságnál; ez utóbbi bíróság a kérelmet e Szerződés 2. Cikkében meghatározott módon továbbítja a másik Szerződő Fél végrehajtásra illetékes bíróságához.

(2) A végrehajtási kérelemhez az ügytől függően csatolni kell:

a) a bírói határozat vagy bírói egyezség hiteles kiadmányát, a jogerőre emelkedés és végrehajthatóság igazolásával együtt,

b) ha az adós nem vett részt az eljárásban, annak igazolását, hogy őt a határozatot hozó bíróság államának jogszabályai szerint szabályszerűen és kellő időben megidézték,

c) bizonyítékot arról, hogy a végrehajtást választott bíróság határozata alapján kérik,

d) bizonyítékot arról, hogy az ügy eldöntése választott bíróság joghatósága alá tartozik,

e) az a)-d) pontban említett iratoknak a végrehajtás iránt megkeresett Szerződő Fél nyelvén készült hivatalos vagy hiteles fordítását.

62. Cikk

E Szerződés 56-61. Cikkeinek rendelkezéseit az 1961. február 13-a után jogerőre emelkedett és végrehajtható vagyoni ügyekkel kapcsolatos határozatokra és egyezségekre, - a házassági ügyekben hozott, valamint a Szerződés 34. és 35. Cikkében említett határozatokra pedig akkor kell alkalmazni, ha ezek e Szerződés hatálybalépése után váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.

63. Cikk

(1) A Szerződő Felek e Szerződés 57. Cikkének a), b), d) és e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén kölcsönösen elismerik a saját állampolgáraik személyállapotára vonatkozó ügyekben a Szerződő Felek illetékes bíróságainak határozatait, feltéve, ha azok nincsenek ellentétben a személyállapotra vonatkozó belső jogszabályaikkal.

(2) A Szerződő Felek a másik Szerződő Fél bírósága által harmadik állam polgárainak személyállapota tekintetében hozott határozatát abban az esetben ismerik el, ha a határozat abban az államban is érvényes, amelynek az illető személy állampolgára.

64. Cikk

(1) Személyállapotra vonatkozó ügyekben hozott bírói határozat elismerését bárki kérheti, akinek ehhez jogi érdeke fűződik.

(2) A 63. Cikk értelmében elismert határozatnak ugyanolyan joghatása van, mint a hazai bíróság határozatának.

(3) Személyállapotra vonatkozó ügyekben hozott határozatok elismerése tekintetében e Szerződés 60. Cikkének (1) bekezdését és 61. Cikkét megfelelően alkalmazni kell.

65. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága által saját állampolgárainak személyállapotára vonatkozó ügyekben hozott jogerős határozatot a másik Szerződő Fél területén e Szerződés 63. és 64. Cikke figyelmen kívül hagyásával minden külön vizsgálat nélkül el kell ismerni.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozat alapján a személyállapotban bekövetkezett változást - szükség szerint - magyar részről az Igazságügyminisztérium, jugoszláv részről a Szövetségi Belügyi Titkárság előzetes jóváhagyásával jegyzik be az anyakönyvbe.

(3) A Szerződő Felek a (2) bekezdés szerinti bejegyzést az érdekelt fél vagy azon Szerződő Fél illetékes hatóságának kérelmére teljesítik, amelynek bírósága a határozatot hozta.

(4) Ha a (2) bekezdésben említett hatóság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés iránti kérelem saját állampolgárának személyállapotára vonatkozik, e Szerződés 63. és 64. Cikkének megfelelően kell eljárni.

65/A. Cikk * 

A végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek felszámításánál és behajtásánál ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldi bíróságok határozatának végrehajtásánál.

66. Cikk

A bírói határozatok végrehajtására vonatkozó rendelkezések nem érintik a határozatot végrehajtó Szerződő Félnek azokat a jogszabályait, amelyek készpénz vagy vagyontárgyak átutalására, illetőleg kivitelére vonatkoznak.

VI. Fejezet

Okiratok

A személyállapotra vonatkozó okiratok megküldése
67. Cikk

(1) A Szerződő Felek megküldik egymásnak azokat az okiratokat és azoknak a jogerős bírói határozatoknak a másolatait, amelyek a másik Szerződő Fél állampolgárának személyállapotára vonatkoznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett okiratokat és másolatokat költség- és illetékmentesen a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek kell megküldeni.

(3) A halotti anyakönyvi kivonatokat azonnal, az egyéb kivonatokat és a bírói határozatok másolatát pedig három havonként kell megküldeni.

68. Cikk

(1) A Szerződő Felek közérdeken alapuló felkérésre költség- és illetékmentesen megküldik egymásnak a személyállapotra vonatkozó okiratokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet diplomáciai vagy konzuli úton kell előterjeszteni.

69. Cikk

A 67. Cikkben említett személyállapotra vonatkozó okiratok alatt a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a halva született gyermek születésének bejegyzéséről szóló anyakönyvi kivonatot kell érteni.

70. Cikk

Anyakönyvi kivonatok és más okiratok megküldését az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél illetékes szerveitől közvetlenül kérhetik. Ha az illetéket előre nem rótták le, az okiratot a kérelmezőnek ama Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete útján továbbítják, amelynek szerve az okiratot kiállította.

Okiratok hitelesítése
71. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más szerve által kiállított, aláírással és hivatalos pecséttel ellátott közokirat felülhitelesítésére a másik Szerződő Fél bírósága vagy más szerve előtt való felhasználásához nincs szükség. Hasonlóképpen nem szükséges felülhitelesíteni azt a magánokiratot sem, amelyet bíróság vagy más illetékes szerv hitelesített.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak a közokiratoknak és a magánokiratoknak olyan másolatára is, amelyet bíróság vagy más illetékes szerv hitelesített.

Közokiratok bizonyító ereje
72. Cikk

A Szerződő Felek illetékes szerve által kiállított közokiratnak ugyanolyan bizonyító ereje van, mint a hazai közokiratnak.

HARMADIK RÉSZ

BŰNÜGYI JOGSEGÉLY

I. Fejezet

Jogsegély és kézbesítés

73. Cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy bűnügyekben kérelemre kölcsönösen jogsegélyt nyújtanak egymásnak és kézbesítéseket teljesítenek.

74. Cikk * 

(1) A jogsegély és a kézbesítés megtagadható:

a) ha az a cselekmény, amelyre a kérelem vonatkozik, a megkeresett Szerződő Fél joga szerint nem bűncselekmény;

b) ha a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kérelem teljesítése a szuverenitását, a biztonságát vagy a közrendjét sértené;

c) olyan cselekmény esetében, amelyet a megkeresett állam politikai bűncselekménynek vagy ilyennel összefüggő más bűncselekménynek vagy katonai bűncselekménynek tekint;

d) a kérelem alapjául szolgáló cselekmény a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint kizárólag vám- vagy devizajogszabályok megsértéséből áll;

e) a terhelt a megkeresett Szerződő Fél állampolgára és nem tartózkodik a megkereső Szerződő Fél területén.

(2) A jogsegély és kézbesítés minden teljes vagy részleges megtagadását indokolni kell.

75. Cikk

(1) A jogsegély kiterjed egyes eljárási cselekmények teljesítésére, különösen a terhelt, a tanúk és szakértők kihallgatására, házkutatásra, személymotozásra, szemle foganatosítására, valamint tárgyi bizonyítékok és iratok kiadására.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyakat és iratokat csak akkor kell átadni, ha azok a megkeresett Szerződő Fél hatóságainak birtokában vannak és különleges indokok nem szólnak az átadás ellen.

(3) A kiadott tárgyakat és iratokat a lehetőséghez képest mielőbb vissza kell szolgáltatni.

75/A. Cikk * 

A házkutatásra, a személymotozásra és a lefoglalásra vonatkozó megkeresést akkor teljesítik, ha az olyan cselekményre vonatkozik, amely a megkeresett Szerződő Fél joga szerint is büntetendő.

75/B. Cikk * 

(1) Tárgyak és iratok csak abban az esetben foglalhatók le és adhatók át, ha a megkereső Szerződő Fél illetékes hatósága határozatot hozott a lefoglalásról.

(2) A megkeresett Szerződő Félnek, illetve harmadik személynek az átadott tárgyakra és iratokra vonatkozó jogai érintetlenül maradnak.

(3) Ha az átadni kért tárgyakra és iratokra a megkeresett Szerződő Félnek folyamatban levő büntető eljárásban szüksége van, ideiglenesen visszatarthatja azokat.

(4) A megkeresett Szerződő Fél a kért iratoknak csak a hitelesített másolatát vagy hitelesített fénymásolatát küldi meg. Ha a megkereső Szerződő Fél kifejezetten az eredeti iratok megküldését kéri, e kérésnek a lehetőség szerint legnagyobb mértékben eleget kell tenni.

(5) A megkeresés alapján átadott tárgyakat és eredeti iratokat, a megkereső Szerződő Fél a lehető legrövidebb időn belül visszaszolgáltatja a megkeresett Szerződő Félnek, feltéve, hogy az nem mond le róluk.

76. Cikk

(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen, aki - tekintet nélkül állampolgárságára - a megkeresett Szerződő Fél bírósága által részére kézbesített idézésre büntető vagy polgári ügyben a megkereső Szerződő Fél bírósága előtt önként megjelenik, sem a büntető eljárás alapjául szolgáló bűntett, sem olyan más bűntett miatt, amelyet a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt követett el, büntető eljárás nem indítható, letartóztatás nem foganatosítható és ellene ilyen bűntett miatt a megkereső Szerződő Fél területén kiszabott büntetés végre nem hajtható. A tanú és szakértő ellen a határ átlépése előtt elkövetett cselekménye miatt nem lehet államigazgatási (szabálysértési) eljárást lefolytatni, illetőleg a szabálysértés miatt megállapított büntetést végrehajtani nem lehet.

(2) Megszűnik az (1) bekezdésben meghatározott védelem akkor, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területét attól a naptól számítva, amelyen a bíróság közölte vele, hogy további jelenlétére nincsen szükség, hét napon belül nem hagyta el, jóllehet erre megvolt a lehetősége.

(3) A tanú és szakértő személyes megjelenésével kapcsolatban felmerülő költségeket a megkereső Szerződő Fél viseli. Az idézés kézbesítésére irányuló megkeresésben fel kell tüntetni azt az összeget, amelyet a tanúnak vagy szakértőnek az utazásával és külföldön tartózkodásával kapcsolatban felmerülő költségei fedezésére ki fognak fizetni. A megkereső Szerződő Fél a megidézett személynek - kérelmére - e költségeket előlegezi.

(4) A tanúk kérhetik keresetveszteségük megtérítését, a szakértők pedig ezen felül szakértői díjra is igényt tarthatnak.

77. Cikk * 

(1) Ha az egyik Szerződő Fél letartóztatott személy szakértőként, tanúként vagy szembesítés céljából történő megjelenését kéri, ezt a személyt ideiglenesen, s azzal a feltétellel adják át a másik Szerződő Félnek, amelynek területén a kihallgatásra szükség van, hogy a megkeresett Szerződő Fél által meghatározott határidőre visszaszállítják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átadását meg kell tagadni:

a) ha a letartóztatott személy ezzel nem ért egyet;

b) az átadás következtében a személyes szabadságának korlátozása meghosszabbodna.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személy átadása megtagadható, ha fontos indokok szólnak a megkereső Szerződő Fél területére való átszállítása ellen.

(4) Az átadás elhalasztható, ha a letartóztatott személy jelenléte a megkeresett Szerződő Fél területén folytatott büntető eljárásban szükséges.

(5) Ha a letartóztatott személyt tanúkihallgatás, szakértőként való meghallgatás vagy szembesítés céljából harmadik államból szállítanak át az egyik Szerződő Fél területén keresztül a másik Szerződő Fél területére, az átszállítást akkor engedélyezik, ha ez a személy nem az előbbi Szerződő Fél állampolgára.

(6) A letartóztatott személy jogi helyzete az átadás, illetve az átszállítás idején az előzetes letartóztatásban levő személy jogi helyzetével azonos.

78. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél kérelmére a másik Szerződő Fél abban az esetben is visszaadja azokat a tárgyakat, amelyeket az elkövető a bűntett elkövetésével kapcsolatban a másik Szerződő Fél területére vitt át, vagy amelyeket az említett tárgyakért cserébe kapott, ha kiadatásra nem kerül sor. Ha a birtoklás jóhiszeműsége tekintetében vita merül fel, ezt annak a Szerződő Félnek a bírósága dönti el, amelynek területén a tárgyak vannak.

(2) A megkeresett Szerződő Fél az (1) bekezdésben említett tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra a területén folyamatban levő büntető eljárásban feltétlenül szükség van.

79. Cikk

A bűnügyekben teljesített jogsegélyre és kézbesítésre a 13-19. Cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

79/A. Cikk * 

(1) A jogsegély iránti megkeresés írásban, az erre felhatalmazott személy aláírásával készül, és azt a megkereső hatóság a hivatalos bélyegző lenyomatával hitelesíti.

(2) A jogsegély iránti megkeresésnek tartalmaznia kell:

a) a megkereső hatóság elnevezését, s lehetőség szerint a megkeresett hatóság elnevezését is;

b) a büntető ügyirat jelzését és a megkeresés tárgyát;

c) a bűncselekmény rövid leírását, az elkövetés időpontjának és helyének megjelölésével;

d) az elkövetett cselekmény jogi minősítését;

e) a terhelt, illetőleg az elítélt pontos adatait, állampolgárságát és lehetőség szerint címét;

f) ha a terheltnek van védője, a védő vezeték- és utónevét, valamint a címét;

g) a megkeresésnek a megkeresett Szerződő Fél területén való teljesítéséhez szükséges más adatokat.

(3) A házkutatásra, a személymotozásra és a lefoglalásra vonatkozó megkereséshez mellékelni kell az erre vonatkozó határozat egy kiadmányát vagy hitelesített másolatát.

(4) A megkeresett Szerződő Fél kérheti a megkeresés teljesítéséhez szükséges tájékoztatás kiegészítését.

79/B. Cikk * 

(1) A megkeresett hatóság, kérelemre, a megfelelő időben értesíti a megkereső hatóságot a kérelem teljesítésének időpontjáról és helyéről. Ez az értesítés közvetlenül történik a megkereső és a megkeresett Szerződő Fél hatóságai között.

(2) A büntető ügyekben eljáró igazságügyi hatóságok és a büntető eljárásban résztvevő személyek, ideértve a jogi képviselőiket is, jelen lehetnek a megkeresés teljesítésénél, amennyiben azzal a megkeresett Szerződő Fél egyetért.

(3) Az eljáró hatóságok és a személyek e cikk (2) bekezdésében meghatározott jelenlétéhez a Magyar Népköztársaságban a Legfőbb Ügyészség, illetőleg az Igazságügyi Minisztérium, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban az illetékes köztársasági, illetve tartományi igazságügyi hatóság nyilvánít egyetértést.

80. Cikk

(1) A Szerződő Felek három hónaponként diplomáciai úton kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgárainak bűnösséget megállapító jogerős ítéletekről készült bűnügyi nyilvántartó lapok másolatát. Ezt a rendelkezést az említett ítéleteket érintő, később hozott határozatokra is alkalmazni kell.

(2) A Szerződő Felek ezenkívül kérelemre kölcsönösen megküldik egymásnak az (1) bekezdésben említett ítéletek kivonatát is.

81. Cikk

A Szerződő Felek - kérelemre - diplomáciai úton kölcsönösen tájékoztatják egymást a bűnügyi nyilvántartás adatairól, ha a kérelem

a) az értesítést kérő Szerződő Fél állampolgára, vagy

b) az értesítést kérő Szerződő Fél területén tartózkodó más olyan személyre vonatkozik, aki ellen ennek a Szerződő Félnek a területén büntető eljárás van folyamatban. A megkeresett Szerződő Fél a kérelem teljesítését megtagadhatja, ha az saját állampolgárára vonatkozik.

I/A. Fejezet * 

A büntető eljárás átvétele * 

82. Cikk * 

(1) Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára, illetőleg állandó lakosa olyan bűncselekményt követett el a másik Szerződő Fél területén, amely mindkét Szerződő Fél államában bírósági úton büntetendő, az a Szerződő Fél, amelynek a területén a cselekményt elkövették, megkeresheti a másik Szerződő Felet, hogy a bűncselekmény miatti eljárást vegye át.

(2) Ha az egyik Szerződő Fél a büntetőeljárás átvétele iránt keresi meg a másik Szerződő Felet, a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága megvizsgálja, hogy joga szerint átveheti-e a büntetőeljárást. Amennyiben a megkeresett Szerződő Fél a kérelem megvizsgálása után úgy találja, hogy saját joga szerint nem tudja átvenni a büntetőeljárást, erről értesíti a megkereső felet, s azt indokolni köteles. Ha a megkeresett Félnek van az ügyre nézve joghatósága, nem utasíthatja vissza a büntetőeljárást azzal az indokkal, hogy a cselekményt külföldön követték el.

(3) A mindkét állam joga szerint szükséges magánindítvány, ha azt a sértett a megkereső Fél illetékes hatóságainak a meghatározott határidőben benyújtotta, a másik Szerződő Fél államában is joghatással bír. Ha a magánindítványra csak a megkeresett Fél joga szerint van szükség, az törvényes határidőben utólag is előterjeszthető. A határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a megkeresett Fél illetékes hatósága a kérelmet átvette.

(4) Ha azon Szerződő Fél illetékes hatóságának, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették, vagyonjogi igényt nyújtottak be, a megkeresett Szerződő Fél a büntetőeljárás átvétele után úgy jár el, mintha ezt az igényt az ő bíróságánál érvényesítenék.

82/A. Cikk * 

(1) A büntetőeljárás átvétele iránti megkeresésnek tartalmaznia kell a tényállás minél pontosabb leírását, valamint a terhelt pontos adatait, állampolgárságát és lakcímét. A megkereséshez mellékelni kell:

a) az eredeti ügyiratot vagy annak hitelesített másolatát és a tárgyi bizonyítási eszközöket;

b) az elkövetés helyén hatályos és a cselekményre alkalmazandó jogszabályok szövegét;

c) a sértett magánindítványát, ha az szükséges a büntetőeljárás megindításához, valamint a vagyonjogi igényét, amennyiben ilyen előterjesztésre sor kerülhet.

(2) Az iratok és a tárgyi bizonyítási eszközök megküldésére a Szerződés 13-19. cikkeinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

82/B. Cikk * 

A megkereső Fél igazságügyi hatóságai a büntetőeljárás átvétele iránti megkeresésre tekintettel ideiglenesen eltekintenek attól, hogy a megkeresés alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárási cselekményeket foganatosítsanak.

Ilyen cselekmények foganatosításától véglegesen eltekintenek, ha a megkeresett államban

a) az illetékes bíróság vagy más hatóság a büntetőeljárást megszüntette;

b) a terheltet jogerősen felmentették;

c) a bíróság határozatát már végrehajtották, továbbá, ha a végrehajtásnak a törvény szerint, avagy közkegyelem vagy egyéni kegyelem folytán nincs helye, illetve elévülés következett be.

82/C. Cikk * 

A megkeresett Fél értesíti a megkereső Felet a büntetőeljárás átvétele iránti kérelme alapján indult büntetőeljárás eredményéről és ebből a célból megküldi a jogerős határozat egy kiadmányát vagy hitelesített másolatát.

83. Cikk

(1) A bűnügyekben a jogsegély teljesítésével, a kézbesítéssel, valamint az értesítés adásával felmerült költségeket az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok keletkeztek. E költségek összegét a másik Szerződő Féllel közölni kell.

(2) Azokat a költségeket, amelyek a szakértői bizonyítás lefolytatásával, vagy a megkeresett Szerződő Fél területén letartóztatásban levő személy ideiglenes átszállításával kapcsolatban merültek fel, a megkereső Szerződő Fél megtéríteni tartozik.

II. Fejezet

Kiadatás és átszállítás

84. Cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy az e Szerződésben foglalt feltételek mellett kérelemre kölcsönösen kiadják egymásnak azokat a személyeket, akik ellen a megkereső Szerződő Fél területén büntető eljárás van folyamatban, vagy akikkel szemben a megkereső Szerződő Fél bírósága jogerősen büntetést szabott ki.

85. Cikk

(1) *  Kiadatásnak csak olyan cselekmény miatt van helye, amely mindkét Szerződő Fél joga szerint bűncselekmény és egy évi szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő.

(2) A kiadatási kérelmet megalapozottnak kell tekinteni, ha ahhoz a megkereső Szerződő Fél bírósága által kibocsátott elfogatóparancsot vagy más hasonló hatályú bírói határozatot mellékeltek. Az ilyen határozatnak tartalmaznia kell az elkövetett cselekményt és az elkövetés körülményeit, a cselekmény elkövetésének helyét és idejét, valamint a cselekmény jogi minősítését.

86. Cikk

(1) Ki kell adni az olyan személyt is, akit jogerős bírói ítélettel a 85. Cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő bűncselekmény miatt legalább hathónapi szabadságvesztésre ítéltek.

(2) A kiadatási kérelmet megalapozottnak kell tekinteni, ha ahhoz a megkereső Szerződő Fél jogerős bírói ítéletet mellékel. Ha az ítéletet a kiadni kért személy távollétében hozták, a megkereső Szerződő Fél a kiadatási kérelem alapjául szolgáló ítéletet nem hajtja végre, hanem az eljárást a kiadott személy részvételével újból lefolytatja.

87. Cikk

A megkeresett Szerződő Fél a kiadatást megtagadhatja, ha

a) a kiadni kért személy a bűntettet a megkeresett Szerződő Fél területén követte el,

b) a kiadatást harmadik állam területén elkövetett olyan bűntett miatt kérik, amely miatt ebben az államban már ítéletet hoztak.

88. Cikk

A kiadatásnak nincsen helye, ha

a) a kiadni kért személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgára,

b) a kiadni kért személyt ugyanezen cselekmény miatt a megkeresett Szerződő Fél bírósága már jogerősen elítélte vagy az eljárást érdemi okból jogerősen megszüntette. A kiadatásnak azonban helye van akkor, ha a megkeresett Szerződő Fél bírósága saját államának jogszabályai alapján a perújítás előfeltételeinek fennforgását jogerősen megállapítja,

c) bármelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint törvényes akadály (elévülés, kegyelem stb.) folytán a büntető eljárás nem folytatható le, vagy az ítélet nem hajtható végre. A kiadatási kérelem az elévülést félbeszakítja,

d) magánindítványt vagy magánvádat nem terjesztettek elő, illetőleg felhatalmazást nem adtak olyan esetekben, amikor a megkereső államnak vagy annak az államnak a jogszabálya értelmében, amelynek a területén a bűncselekményt elkövették, a büntető eljárás megindításának feltétele a magánindítvány vagy a magánvád előterjesztése, illetőleg a felhatalmazás megadása.

89. Cikk

A megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint politikai bűncselekménynek tekintendő cselekmény miatt kiadatásnak helye nincs.

90. Cikk

Kiadatásnak nincsen helye olyan cselekmények miatt, amelyek kizárólag katonai kötelezettségek megszegéséből állanak (katonai bűntettek), valamint a sajtó útján elkövetett bűntettek miatt.

91. Cikk

(1) Kiadatási ügyekben a Szerződő Felek illetékes központi hatóságai közvetlenül érintkeznek egymással.

(2) A kiadatási kérelemhez az e szerződés 85. Cikkének (2) bekezdésében és a 86. Cikk (2) bekezdésében említett bírósági határozatokon kívül mellékelni kell:

a) a kiadni kért személy állampolgárságára vonatkozó bizonyítékokat vagy adatokat,

b) a kiadatási bűntettre és annak büntetésére vonatkozólag a megkereső Szerződő Fél területén - amennyiben pedig a bűntettet harmadik állam területén követték el - az utóbbi államban hatályos jogszabályok szövegét is.

(3) A kiadatási kérelemhez - lehetőség szerint - csatolni kell a kiadni kért személy személyleírását, közölni kell személyi adatait, valamint a tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, továbbá mellékelni kell, amennyiben rendelkezésre áll, a fényképét és ujjlenyomatát is.

(4) Ha a kiadatást a 86. Cikk alapján kérik, az ítélet mellett jogerősségi záradékot is mellékelni kell.

(5) A kiadatási kérelmet és annak mellékleteit a megkeresett Szerződő Fél hivatalos nyelvén készült hiteles fordítással kell ellátni. A mellékleteket eredetben vagy hiteles másolatban kell megküldeni.

(6) A kiadatási kérelem mellékleteit a megkereső Szerződő Fél jogszabályainak megfelelő alakban kell elkészíteni.

92. Cikk

(1) Az e Szerződés feltételeinek megfelelő kiadatási kérelem megérkezte után a megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért személy kézrekerítése iránt haladéktalanul intézkedik és szükség esetén a kiadni kért személyt letartóztatja.

(2) Ha a közölt adatok a kiadatási kérelem elintézéséhez nem elegendőek, a megkeresett Szerződő Fél azok kiegészítését köteles kérni. A megkeresett Szerződő Fél a megkereső Szerződő Fél számára a kiegészítő adatok közlésére legfeljebb két hónapig terjedő határidőt állapíthat meg; a megkereső Szerződő Fél kérelmére ez a határidő meghosszabbítható.

(3) Ha a megkereső Szerződő Fél a (2) bekezdésben megállapított határidő alatt a kiegészítő adatokat nem közli, a kiadni kért személyt szabadlábra kell helyezni. Ha a kiegészítő adatok később megérkeznek, a kiadatási eljárást folytatni kell.

93. Cikk

(1) *  A kiadni kért személlyel szemben, szökésének vagy elrejtőzködésének megakadályozása céljából a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a kiadatási kérelem megérkezése előtt is megfelelő intézkedést, ideértve az előzetes letartóztatást lehet foganatosítani, ha ezt az egyik Szerződő Fél illetékes bírósága vagy bűnüldöző szerve írásban vagy táviratban közvetlenül kéri. A kérelemben közölni kell, hogy az e Szerződés 85. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 86. cikkének (2) bekezdésében említett határozatok közül a kiadni kért személlyel szemben milyen határozatot hoztak; meg kell nevezni a határozatot hozó hatóságot, valamint fel kell tüntetni a határozat számát és keltét.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelmet diplomáciai úton meg kell erősíteni.

(3) A megkereső Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell a foganatosított ideiglenes intézkedésről, illetőleg azokról az okokról, amelyek folytán kérelme nem teljesíthető.

(4) A Szerződő Felek illetékes bíróságai és bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben említett kérelem nélkül is ideiglenes letartóztatásba helyezhetik azt a személyt, akiről tudomásukra jut, hogy a másik Szerződő Fél területén olyan bűntettet követett el, amely miatt e Szerződés értelmében kiadatásnak van helye. A másik Szerződő Felet erről haladéktalanul értesíteni kell.

(5) Az (1) és (4) bekezdésben említett eljárást meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél illetékes hatósága által legfeljebb két hónapban megszabott határidőn belül a kiadatási kérelem nem érkezik meg. A megkereső Szerződő Fél indokolt kérelmére ezt a határidőt meg lehet hosszabbítani.

94. Cikk

(1) A kiadatási kérelem teljes vagy részbeni elutasítását, illetőleg teljesítésének elhalasztását indokolni kell.

(2) A kiadatási kérelem teljesítése esetén az erről szóló értesítéssel egyidejűleg a megkereső Szerződő Féllel közölni kell az átadás helyét és időpontját.

95. Cikk

A megkereső Szerződő Fél a kiadott személyt a meghatározott helyen, a kitűzött időponttól számított legkésőbb nyolc napon belül köteles átvenni, ellenkező esetben a megkeresett Szerződő Fél a kiadni kért személyt szabadlábra helyezheti.

96. Cikk

(1) Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett Szerződő Fél területén, más bűntett miatt büntető eljárás van folyamatban, vagy őt más bűntett miatt elítélték, a megkeresett Szerződő Fél a kiadatás tekintetében határozatot hoz, a kiadatást azonban mindaddig elhalasztja, amíg az eljárást befejezték, illetőleg az ítéletet végrehajtották, vagy a büntetést elengedték.

(2) A kiadni kért személyt az (1) bekezdésben említett esetben is ideiglenesen át lehet adni annak a Szerződő Félnek, amely a kiadatást kéri, ha a kiadatás elhalasztása a bűntett elévülését eredményezné, vagy a nyomozás lefolytatását jelentős mértékben megnehezítené. Az ideiglenesen átadott személyt a büntető eljárás lefolytatása után nyomban - legkésőbb azonban az átadás napjától számított három hónap elteltével - vissza kell szállítani.

97. Cikk

Ha ugyanannak a személynek a kiadatását ugyanazon, vagy különböző bűntettek miatt több állam kéri, a megkeresett Szerződő Fél az eset körülményeinek figyelembevételével dönti el, hogy melyik kérelmet teljesíti.

98. Cikk

(1) A kiadott személy a kiadatás előtt elkövetett olyan bűntett miatt, amelyre a kiadatás nem terjed ki, a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulása nélkül büntető eljárás alá nem vonható, vele szemben a kiszabott büntetés végre nem hajtható és harmadik államnak ki nem adható. A hozzájárulást nem lehet megtagadni olyan bűntett miatt, amelyre e Szerződés értelmében kiadatási kötelezettség áll fenn.

(2) Nincs szükség a megkeresett Szerződő Fél hozzájárulására, ha

a) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét a büntető eljárás befejezése, elítélése esetén pedig a büntetés kitöltése vagy elengedése után egy hónapon belül nem hagyja el: ebbe a határidőbe nem számít be az az idő, amely alatt a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területét önhibáján kívül nem tudta elhagyni,

b) a kiadott személy a megkereső Szerződő Fél területéről eltávozott, de oda önként visszatért.

99. Cikk

A megkereső Szerződő Fél a megkeresett Szerződő Felet a kiadott személy ellen lefolytatott büntető eljárás eredményéről értesíti. Ha a kiadott személy ellen ítéletet hoztak, arról a jogerőre emelkedés után másolatot kell küldeni. Ez a kötelezettség a 98. Cikkben meghatározott esetekre is kiterjed.

100. Cikk

(1) A Szerződő Felek a kiadatási eljárás során külön kérelem nélkül kölcsönösen megküldik egymásnak

a) azokat a tárgyakat, amelyek a kiadni kért személy ellen bizonyítékul szolgálhatnak. A megkeresett Szerződő Fél ezeket a tárgyakat ideiglenesen visszatarthatja, ha azokra más büntető eljárás lefolytatásához feltétlenül szükség van,

b) a kiadni kért személynél vagy harmadik személynél talált mindazokat a tárgyakat, amelyek ehhez vagy tettestársához a kiadatás alapjául szolgáló bűntett következtében kerültek, vagy amelyeket az elkövető ilyen tárgyak ellenértékeként, vagy a bűntett végrehajtásának jutalma fejében szerzett meg. Amennyiben a birtoklás jóhiszeműsége tekintetében vita merül fel, ezt annak a Szerződő Félnek a bírósága dönti el, amelynek területén a tárgyak vannak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tárgyakat a kiadott személy átadásakor, ha pedig ez nem lehetséges, később kell a megkereső Szerződő Félnek átadni. A tárgyakat akkor is ki kell szolgáltatni, ha az elkövető meghalt, megszökött vagy kiadatására egyéb okból nem kerül sor.

(3) Harmadik személynek az átadott tárgyakra vonatkozó joga érintetlen marad. Ezeket a tárgyakat a büntető eljárás befejezése után a jogosult részére történő kiszolgáltatás végett a megkeresett Szerződő Félnek ellenérték nélkül vissza kell adni. Ha nem lehet megállapítani azt a személyt, akit a tárgyak megilletnek, azokat a megkeresett Szerződő Félnek kell ellenérték nélkül visszaadni.

101. Cikk

Ha a kiadott személy a büntető eljárás vagy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát és visszatér a megkeresett Szerződő Fél területére, őt újabb kérelemre minden alakiság nélkül ki kell adni.

102. Cikk

(1) A Szerződő Felek kölcsönösen engedélyezik azoknak a személyeknek az átszállítását, akiket harmadik állam részükre ki kíván adni. Az átszállítás kötelezettsége nem áll fenn, ha e Szerződés értelmében kiadatásnak nincs helye.

(2) Az átszállítás iránti kérelmet a 91. Cikk (1) bekezdésében meghatározott módon kell előterjeszteni.

(3) A megkeresett Szerződő Fél az átszállítást a neki legmegfelelőbb módon engedélyezi.

103. Cikk

A kiadatás költségeit az a Szerződő Fél viseli, amelynek területén azok felmerültek, míg az átszállítás költségei a megkereső Szerződő Felet terhelik.

104. Cikk

A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy a kiadni kért személyt a kiadatási kérelem eldöntéséig nem honosítják.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

105. Cikk

A Szerződő Felek az e Szerződés alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket diplomáciai úton tisztázzák.

106. Cikk

(1) E szerződést meg kell erősíteni, a megerősítő okiratokat Budapesten kell kicserélni.

(2) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba.

(3) A Szerződés határozatlan ideig marad érvényben és hatályát veszti attól a naptól számított egy év elteltével, amikor azt a Szerződő Felek egyike felmondja.

107. Cikk

E Szerződés hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kölcsönös jogsegély tárgyában Belgrádban 1960. évi május 7. napján aláírt szerződés hatályát veszti.

108. Cikk

E Szerződés nem érinti a Szerződő Felek között Belgrádban, az 1956. évi május hó 29. napján aláírt egyezmény rendelkezéseit, amely a Szerződő Felek között függőben volt pénzügyi és gazdasági kérdések rendezéséről szól.

E Szerződés Belgrádban, 1968. március 7. napján készült két eredeti példányban, mindkettő magyar és szerbhorvát nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

Ennek hiteléül a Meghatalmazottak e Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

(Aláírások)”

3. § (1) *  Ez a törvényerejű rendelet az 1969. évi január hó 18. napján lép hatályba.

(2) *  E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére