A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1970. évi 14. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaságnak New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményhez való csatlakozása kihirdetéséről * 

(A csatlakozásról szóló okmány letétele Londonban 1969. november 27. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa New Yorkban, 1965. április 14-én kelt Harmadik Nemzetközi Ónegyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„A Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény

Miután a szerződő kormányok felismerték:

a) hogy az áruegyezmények, amidőn az árak rövid lejáratú stabilizációjának, és az elsőrendű fontosságú árupiacok hosszú lejáratú fejlődésének elősegítésével jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, különösen a fejlődő termelő országokban;

b) a termelő és a fogyasztó országok közötti folyamatos együttműködés jelentőségét az ónra vonatkozó problémák megoldását elősegítő nemzetközi áruegyezmény keretén belül;

c) az ón különleges fontosságát számos ország számára, amelyek nagymértékben függnek annak gyártására, fogyasztására vagy kereskedelmére vonatkozó előnyös és igazságos feltételektől;

d) annak szükségét, hogy az ónipar egészséges fejlődését és növekedését védjék és előmozdítsák, különösen a fejlődő termelő országokban, és ily módon biztosítsák a megfelelő ónellátást, az importáló országokban a fogyasztók érdekeinek védelmére;

e) az import vásárlóerő fenntartásának és növelésének fontosságát az óntermelő országokban;

a következőkben állapodtak meg:

I. Cikkely

Célkitűzések

A jelen Egyezmény célkitűzései:

a) az ón világtermelése és világfogyasztása közötti egyeztetésről gondoskodni, valamint az ón feleslegéből vagy szűkéből eredő komoly nehézségeket enyhíteni;

b) az ón árának túlságos ingadozásait megakadályozni;

c) olyan lépéseket tenni, amelyek hozzájárulnak az ónból származó exportjövedelmek, különösen a fejlődő, termelő országok ilyen jövedelmeinek fenntartásához és növeléséhez, ennek révén segítenek az ilyen országok számára gyorsított gazdasági növekedésükhöz és társadalmi fejlődésükhöz forrásokat nyújtani, ugyanakkor azonban figyelembe veszik az importáló országokban levő fogyasztók érdekeit;

d) olyan feltételeket biztosítani, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a termelők részére kifizetődő haszon alapján dinamikus és emelkedő ütemű óntermelés legyen elérhető, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a fogyasztók számára méltányos árak mellett elegendő kínálat legyen biztosítható, s amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a termelés és a fogyasztás között hosszú távra szóló egyensúly jöjjön létre;

e) megelőzni vagy enyhíteni az ón kínálata és kereslete közötti hibás egyeztetésből származó kiterjedt vagy részleges munkanélküliséget vagy más komoly nehézségeket;

f) az ónellátás komoly szűkének bekövetkezése vagy várható bekövetkezése esetében olyan lépéseket tenni, amelyek az óntermelés növelését és az ónfém méltányos árakon való igazságos elosztását biztosítják;

g) az ónkínálat komoly fölöslegének bekövetkezése vagy várható bekövetkezése esetén olyan lépéseket tenni, amelyek a termelő országokban esetleg bekövetkező komoly nehézségeket enyhítik;

h) felülvizsgálni azokat a kibocsátásokat, amelyeket a Kormányok eszközölnek a nem kereskedelmi jellegű ónkészletekből, és az ilyen kibocsátásokra olyan kritériumokat kialakítani, amelyek alkalmasak bármely felmerülhető bizonytalanság és nehézség kiküszöbölésére;

i) lépéseket tenni a világ ónipara rövid- és hosszú távú problémáinak folyamatos tanulmányozására;

j) megfigyelés alatt tartani az ón új lelőhelyeinek fejlesztésére, valamint a meglevő lelőhelyeknek fölösleges kimerítés vagy idő előtti felhagyás elleni védelmére vonatkozó igényeket;

k) az érdeklődést felkelteni az ónfogyasztás előmozdítását célzó kutatásokra hivatott szervezetekben való szélesebb körű részvétel iránt; és

l) a Nemzetközi Óntanácsnak az Első és a Második Nemzetközi Ónegyezmény hatálya alatt végzett munkáját folytatni.

II. Cikkely

Fogalommeghatározások

A jelen Egyezményben:

Ón jelenti az ónfémet, egyéb finomított ónt, vagy dúsítványok vagy - természetes előfordulásukból kitermelt - ércek óntartalmát. A jelen fogalommeghatározás szempontjából az „érc” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy ezzel ki legyen zárva a) az érc anyagából az előkészítéstől eltérő célra kivont anyag és b) az előkészítés folyamatában elvetett anyag.

Ónfém jelenti a jó kereskedelmi minőségű, finomított ónt, amelynek tiszta tartalma legalább 99,75%.

Ütköző készlet jelenti a jelen Egyezmény X-XI. Cikkelyeinek rendelkezései szerint létesített és kezelt kiegyenlítő készletet.

Ónfém állomány az ütköző készlet (tartása) vonatkozásában magában foglalja az ütköző készlet Igazgatója által az ütköző készlet céljára vásárolt, de még meg nem kapott fémet és nem foglalja magában az Igazgató által az ütköző készletből eladott, de még le nem szállított fémet.

Tonna jelenti a 2440 libre *  tömeggel egyenlő, ún. hosszú tonnát (longton).

Nettó export jelenti a jelen Egyezmény C) Függeléke Első Részében kifejtett körülmények között exportált mennyiséget, az ugyane Függelék Második Része szerint meghatározott, importált mennyiség levonásával.

Résztvevő ország jelenti, a környező szöveg összefüggéseinek megfelelően, valamely olyan ország Kormányát, amely a maga nevében összes területeire vagy azok egy részére vonatkozóan, vagy olyan ország vagy terület vagy országok vagy területek nevében, amelynek vagy amelyeknek az ilyen bevonására fel van hatalmazva, a jelen Egyezményt ratifikálta, jóváhagyta vagy elfogadta vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékáról közlést tett vagy ahhoz csatlakozott, vagy valamely olyan ország vagy terület vagy országok vagy területek Kormányát, amelynek nevében külön részvételt nyilvánítottak a jelen Egyezmény III. Cikkelye vagy XXV. Cikkelye rendelkezései szerint, vagy magát az országot vagy területet, vagy magukat az országokat vagy területeket.

Termelő ország olyan résztvevő országot jelent, amely ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási, közlési vagy csatlakozási okmányában magát termelő országnak nyilvánította, vagy a reá vonatkozó okmányban ilyennek nyilváníttatott.

Fogyasztó ország jelenti az olyan résztvevő országot, amely ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási, közlési vagy csatlakozási okmányában magát fogyasztó országnak nyilvánította vagy a reá vonatkozó okmányban ilyennek nyilváníttatott.

Hozzájáruló ország jelenti az olyan résztvevő országot, amelynek az ütköző készletben hozzájárulásai vannak.

Egyszerű többség jelenti a résztvevő országok által leadott, egybeszámlált szavazatok többségét.

Egyszerű megosztott többség jelenti a termelő ország által leadott szavazatok többségét és a fogyasztó országok által leadott szavazatok többségét, külön-külön számlálva.

Kétharmados megosztott többség jelenti a termelő országok által leadott szavazatok kétharmados többségét és a fogyasztó országok által leadott szavazatok kétharmados többségét, külön-külön számlálva.

Hatálybalépés, külön meghatározás hiányában jelenti a jelen Egyezmény kezdeti hatálybalépését, függetlenül attól, hogy ez a hatálybalépés a XXIV. Cikkely 4. szakasza szerint ideiglenes, vagy ugyanazon cikkely 3. szakasza szerint végleges-e.

Szabályozási időszak jelenti azt az időszakot, amelyet ilyennek nyilvánítottak és amelyre vonatkozóan rögzítették a megengedett teljes export mennyiségét.

Negyedév jelenti a január 1-jén, április 1-jén, július 1-jén vagy október 1-jén kezdődő naptári negyedévet.

III. Cikkely

A résztvevő országok kategóriája

1. Minden egyes Szerződő Kormány - a XXIV. Cikkely alapján letétbe helyezett ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányban vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékának közlésében, vagy a XXV. Cikkely alapján letétbe helyezett csatlakozási okmányában - tartozik kijelenteni, hogy a jelen Egyezményben termelő országként vagy fogyasztó országként kíván-e részt venni. Amennyiben valamely Szerződő Kormány a jelen Egyezményt ratifikálta, jóváhagyta vagy elfogadta, vagy ennek ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tett, vagy ahhoz csatlakozott, úgy ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási, közlési vagy csatlakozási okmányában vagy ezt követően bármely időben a XXV. Cikkely 2. szakaszának rendelkezéseivel összhangban és feltételei szerint bejelentheti valamely - az ón termelésében vagy fogyasztásában érdekelt olyan országnak, vagy területnek vagy országoknak vagy területeknek - amelynek ilyen irányú bevonására fel van hatalmazva, a mindenkori helyzetnek megfelelően termelő vagy fogyasztó országként való külön részvételét.

2. Az olyan résztvevő ország kívánságára, amely kategóriájának, ahogyan a helyzet kívánja, fogyasztó országról termelő országra, vagy termelő országról fogyasztó országra való megváltoztatását mérlegeli, a Tanács, mihelyt lehetséges, ideiglenesen meghatározza azokat a mennyiségeket (tonnaszámokat) és/vagy százalékos hányadokat, amilyeneket az eset igényel.

3. Az ilyen ideiglenes meghatározást követően az érintett résztvevő ország Kormánya a Tanácsnak kijelentheti, hogy az 1. szakasz feltételei szerint már megtett nyilatkozata kategóriáját megváltoztató értelemben módosul.

4. Az ilyen kijelentés vétele után a Tanács meghatározza azt az időpontot, amikor a 2. szakasz alapján, az eset követelményeinek megfelelően megállapított ideiglenes mennyiségek és/vagy százalékos hányadok véglegessé válnak és hatályba lépnek.

5. A hatálybalépésnek a Tanács által a 4. szakasz alapján meghatározott keltétől kezdve az érintett Szerződő Kormány megszűnik a jelen Egyezmény értelmében korábbi kategóriájának országait megillető bármely jogokat és előjogokat bírni, illetve az azokat terhelő bármely kötelezettségeket viselni, valamint megszerzi mindazokat a jogokat és előjogokat, és viseli mindazon kötelezettségeket, amelyek a jelen Egyezmény értelmében, az új kategóriájába tartozó országokat megilletik illetőleg terhelik;

azzal, hogy:

a) ha a kategória termelő országról fogyasztó országra változott, a változtatott ország mindazonáltal megtartja jogait az ütköző készletnek a XIII. Cikkellyel összhangban történő felszámolásából őt megillető tulajdonrészének a jelen Egyezmény megszűnésekor visszatérítésére; és

b) ha a kategória fogyasztó országról termelő országra változik, a változtatott országra vonatkozóan a Tanács által rögzített feltételek ugyanolyanok lesznek az ország és az Egyezményben már résztvevő többi termelő ország közötti viszonylatban.

IV. Cikkely

A Nemzetközi Óntanács

A) Alapszabály

1. a) A Második Nemzetközi Ónegyezmény által létesített Nemzetközi Óntanács (a továbbiakban: a Tanács) a Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény igazgatásának céljából továbbra fennmarad, a jelen Egyezményben előirányzott tagsággal, hatáskörökkel és feladatkörökkel.

b) A Tanács székhelye London.

2. A Tanács az Elnökből és a résztvevő országok küldötteiből áll.

3. Minden egyes résztvevő országot a Tanácsban egy küldött képvisel. A Tanács ülésein bármely küldött kíséretében lehetnek helyettesei, akik fel vannak hatalmazva a küldött távollétében vagy más különleges körülmények között az ő nevében való eljárásra és szavazásra, valamint tanácsadók.

4. a) A Tanács kétharmados megosztott többséggel megválasztja a független Elnökét, aki a résztvevő országok egyikének állampolgára lehet. Az Elnök megválasztását a Tanács a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első ülésén tűzi napirendre.

b) Az Elnök a megválasztását megelőző öt év alatt nem lehetett tevőlegesen érdekelt az óniparban vagy az ónkereskedelemben és meg kell, hogy feleljen a 8. szakaszban meghatározott feltételeknek.

c) Tisztét az Elnök olyan időtartamra és olyan egyéb határozmányok és feltételek alapján tölti be, amilyeneket a Tanács meghatározni jónak lát.

d) Az Elnök a Tanács ülésein nem bír szavazati joggal.

5. Az Elnök a Tanács ülésein elnököl és a Tanácsnak felel a jelen Egyezménynek a Tanács határozataival összhangban történő igazgatásáért és bonyolításáért.

6. A Tanács évenként két Elnökhelyettest választ, egyet a termelő országok küldöttei, és egyet a fogyasztó országok küldöttei közül. A Tanács Elnökeként való működése alatt az Elnökhelyettest megilleti az Elnök valamennyi hatásköre és kötelessége, kivéve, ha a Tanács másképp határoz. Az Elnökhelyettes, mialatt Elnökként működik, nem bír szavazati joggal, de küldöttsége szavazati jogainak gyakorlására más személyt kijelölhet.

7. a) A Tanács kinevezi a Titkárt és a X. Cikkely szerint létesített ütköző készlet Igazgatóját (a továbbiakban: az Igazgatót) és meghatározza e két tisztviselő szolgálati viszonyának határozmányait és feltételeit.

b) A Tanács meghatározza a Titkár kötelességeit és instrukciókat adhat az Elnöknek arra nézve, hogy az Igazgató milyen módon lássa el a jelen Egyezményben rögzített, valamint olyan járulékos kötelességeit, amelyeket a Tanács reá bízni helyesnek ítél.

c) Ezek a tisztviselők kötelességeik teljesítése tekintetében elsősorban az Elnöknek felelősek. Őket olyan személyzet támogatja, amilyent a Tanács szükségesnek ítél. E személyzet kinevezésének módját és munkaviszonyának határozmányait és feltételeit a Tanács hagyja jóvá.

8. Az Elnök, a Titkár, az Igazgató és a személyzet kinevezésének és munkaviszonyának az a feltétele, hogy nem bírnak, vagy megszűnnek bírni bármilyen anyagi érdekeltséggel az óniparban vagy az ónkereskedelemben, továbbá, hogy feladataik vagy kötelességeik tekintetében sem valamely Kormánytól, sem bármely más személytől, vagy hatóságtól nem kérnek vagy fogadnak el instrukciókat, kivéve a Tanácsot vagy valamely, ennek nevében, a jelen Egyezmény határozmányaival összhangban eljáró személyt.

9. A Tanács egyetlen tisztviselője, vagy alkalmazottja sem adhat semminemű információt a jelen Egyezmény bonyolításáról vagy igazgatásáról, kivéve, ha erre a Tanács által fel van hatalmazva vagy amennyiben ez a jelen Egyezmény által megszabott kötelességeinek kellő ellátásához szükséges.

B) Ülések

10. a) A Tanács évente legalább négy alkalommal tart ülést.

b) Az üléseket, bármely résztvevő ország kívánságára vagy a jelen Egyezmény rendelkezései által megkövetelt esetekben, az Elnök vagy ennek akadályoztatása esetén a Titkár hívja össze. Értekezletet az Elnök saját elhatározásából is összehívhat.

c) Az üléseket, ha a Tanács másképp nem határoz, a Tanács székhelyén tartják. A XII. Cikkely alapján összehívott ülések esetét kivéve, minden ülésről legalább két nappal előtte kell értesítést küldeni.

11. A valamennyi termelő ország összes szavazatainak kétharmadával és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatainak kétharmadával rendelkező küldöttek a Tanács bármely ülésén a határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot képezik, azzal, hogy ha a Tanács bármely ülésén az előbbiek szerint meghatározott legkisebb létszám nincs együtt, legkorábban hét nap múlva egy újabb értekezletet kell összehívni, amelyen az 1000-nél több szavazattal rendelkező küldöttek együtt képezik a határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot.

12. Bármely résztvevő ország jogosult más résztvevő országot, a Tanácsot kielégítő formában felhatalmazni érdekeinek képviseletére és szavazati jogának gyakorlására a Tanács bármely ülésén.

C) Szavazás

13. A termelő országok együtt 1000 szavazattal rendelkeznek, amelyeket közöttük úgy kell megosztani, hogy minden egyes termelő ország öt kezdeti szavazatot kap, ezenfelül pedig akkora hányadot, amely a lehető legjobban megközelíti azt az arányt, amit az országnak az A) Függelékben felsorolt, vagy a VII. Cikkely 10. szakaszával összhangban időről-időre közzétett százalékos aránya valamennyi termelő ország százalékos részesedésének összegéhez képest képvisel.

14. A fogyasztó országok együtt 1000 szavazattal rendelkeznek, amelyeket közöttük úgy kell megosztani, hogy minden egyes fogyasztó ország öt kezdeti szavazatot kap, ezenfelül pedig akkora hányadot, amely a lehető legjobban megközelíti az országnak a B) Függelékben felsorolt tonnaszámának arányát valamennyi fogyasztó ország tonnaszámainak összegéhez;

azzal, hogy:

a) ha több mint harminc fogyasztó ország van, minden egyes fogyasztó ország kezdeti szavazatainak száma a legnagyobb egész szám, amely megfelel annak a követelménynek, hogy valamennyi fogyasztó ország összes kezdeti szavazatainak összege nem haladhatja meg a 150-et;

b) ha bármely, a B) Függelékben fel nem sorolt ország a jelen Egyezményt fogyasztó országként ratifikálja, jóváhagyja, elfogadja, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására, vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tesz, vagy ahhoz csatlakozik, vagy kategóriájának termelő országról fogyasztó országra történő megváltoztatását a jelen Egyezmény III. Cikkelyének 3. szakasza szerint kinyilvánította, a Tanács az illető ország számára mennyiséget (tonnaszámot) határoz meg és tesz közzé. Ez a tonnaszám a Tanács által meghatározott napon a jelen cikkely céljai szempontjából ugyanolyan hatályossá válik, mintha a B) Függelékben felsorolt tonnaszámok egyike lenne;

c) a Tanács a B) Függeléket első ülése alkalmával módosíthatja, és közzéteszi a módosított Függeléket, amely a továbbiakban a jelen cikkely céljai tekintetében hatályos; és

d) a minden naptári év második negyedévében tartandó üléseken a Tanács felülvizsgálja az egyes fogyasztó országoknak a három megelőző naptári évre vonatkozó ónfogyasztási adatait és ezeknek a fogyasztási adatoknak az átlagai alapján az egyes fogyasztó országok részére közzéteszi a felülvizsgált tonnaszámokat, amelyek a következő július 1-től a jelen cikkely céljai szempontjából ugyanolyan hatályosak, mintha a B) Függelékben felsorolt tonnaszámok lennének.

15. Egyetlen résztvevő ország sem rendelkezhet több mint 450 szavazattal.

16. Tört szavazatok nincsenek.

17. Ha akár az A) Függelékben vagy a B) Függelékben felsorolt egy vagy több ország ratifikálása, jóváhagyása, elfogadása, vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékának közlése hiányában, akár a jelen cikkely 13-14. szakaszai vagy az V., X., XIX-XXII. vagy XXIV. Cikkely rendelkezéseinek érvényesítése miatt, akár pedig valamely résztvevő ország kategóriájának a III. Cikkely alapján történt megváltoztatása miatt a fogyasztó országok vagy a termelő országok szavazatainak összege 1000 alá csökken, a szavazatok maradványát, a többi, az esetnek megfelelően fogyasztó, illetőleg termelő ország között - minden esetben az öt kezdő szavazat leszámításával - a már rendelkezésükre álló szavazatok arányához annyira közeli arányban kell elosztani, amennyire ez összefér azzal, hogy tört szavazatok nincsenek.

18. Határozatait a Tanács, egyéb rendelkezés hiányában, egyszeri megosztott többséggel hozza. Tartózkodás nem minősíthető elfogadó vagy elutasító szavazat leadásának. Szavazás alkalmával a küldött nem oszthatja meg szavazatait.

D) Feladatkörök és kötelességek

19. a) A Tanács kívánsága szerinti időpontokban, az Elnöktől az ütköző készlet állományára és műveleteire vonatkozóan olyan tájékoztatást kell, hogy kapjon, amilyent a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítése érdekében szükségesnek lát.

b) A Tanács közzéteszi:

(i) minden pénzügyi év leteltével tárgyévi tevékenységeinek beszámolóját; és

(ii) minden negyedév leteltével az általa a negyedév végén készletezett ónfémállományról szóló kimutatást,

azzal, hogy a jelen alcikkelyben említett kimutatások vagy beszámolók a tárgyidőszak végétől számított három hónapnál korábban nem kerülnek közzétételre, hacsak a Tanács így nem határoz.

20. A Tanács bármilyen alkalmas tanácskozási és együttműködési megállapodást létesíthet:

a) az Egyesült Nemzetekkel, ennek megfelelő szerveivel, különösen az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD), valamint szakosított szerveivel, és

b) olyan nem résztvevő országokkal, amelyek az Egyesült Nemzetek vagy szakosított szerveinek tagjai vagy amelyek a Második Nemzetközi Ónegyezmény tagjai voltak.

21. A Tanács bármely résztvevő országot felkérhet arra, hogy bármely, a jelen Egyezmény kellő igazgatásához szükséges tájékoztatást nyújtson, a résztvevő országok pedig, a XIX. Cikkely rendelkezései feltételével kötelesek az így kért tájékoztatást a lehető legteljesebb mértékben szolgáltatni.

22. A Tanács, legalább negyedévenként, megbecsüli a következő negyedévi valószínű óntermelést és ónfogyasztást.

23. A Tanács rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és ellátja mindazokat a kötelességeket, amelyek a jelen Egyezmény igazgatásához és működéséhez szükségesek, beleértve azt a hatáskört, hogy az V. Cikkely alapján létesített Igazgatási Számla terhére kölcsönt vegyen fel.

24. A Tanács az ónipar rövidtávú és hosszú távú problémáira vonatkozó tanulmányokat kezdeményezhet vagy előmozdíthat.

25. a) A Tanács olyan bizottságokat szervezhet, amelyeknek a közreműködését feladatainak teljesítése szempontjából szükségesnek ítéli.

b) Minden olyan hatáskörét, amelyet egyszerű megosztott többséggel gyakorolhat, a Tanács bármikor, kétharmados megosztott többséggel, bármely bizottságra átruházhatja. Minden ilyen bizottság feladatának meghatározásához és tagjainak megválasztásához a Tanács kétharmados megosztott többsége szükséges. Az ilyen átruházást a Tanács bármikor, egyszerű többséggel visszavonhatja.

26. a) Ügyrendjét a Tanács maga állapítja meg.

b) A Tanács bizottságai, ha a Tanács másképp nem határoz, ügyrendjüket maguk állapíthatják meg.

E) Előjogok és mentességek

27. A Tanács részére minden résztvevő országban olyan valutaátváltási lehetőséget kell biztosítani, amely a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítéséhez szükségessé válhat.

28. A Tanács részére minden résztvevő országban, az ország törvényeivel összeférő mértékben, olyan jogképességet kell biztosítani, amely a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítéséhez szükségessé válhat.

29. A Tanács részére minden résztvevő országban, az ország törvényeivel összeférő mértékben, a Tanács vagyontárgyai, jövedelme és egyéb tulajdona tekintetében olyan adómentességet kell biztosítani, amely a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítéséhez szükségessé válhat.

30. Annak az országnak a kormánya, amelyben a Tanács székhelye van, adómentességet tartozik nyújtani azokra a díjazásokra, amelyeket nem a Tanács székhelye országának állampolgárai részére fizetett.

V. Cikkely

Pénzügyek

1. a) A jelen Egyezmény igazgatása és bonyolítása céljára két számlát kell vezetni.

b) A Tanács igazgatási és irodai költségeit, beleértve az Elnök, a Titkár, az Igazgató és a személyzet díjazását az egyik számlán kell nyilvántartani (a továbbiakban: Igazgatási Számla).

c) Mindazok a kiadások, amelyek az ütköző készlettel kapcsolatos ügyletek vagy műveletek során merülnek fel vagy azokra vonatkoztathatók, beleértve mindennemű tárolási, bizományi, biztosítási, valamint távbeszélő- és távíró-használati költséget, a résztvevő országok által a jelen Egyezmény alapján az ütköző készletbe fizetendő hozzájárulásokat terhelik és azokat az Igazgató egy másik számlán tartja nyilván (a továbbiakban: ütköző Készlet Számla).

2. A Tanács a jelen Egyezmény hatálybaléptét követő első ülése alkalmával:

a) meghatározza pénzügyi évét; és

b) jóváhagyja az Igazgatási Számlára tartozó hozzájárulásoknak és kiadásoknak a jelen Egyezmény hatálybalépésének keltétől a pénzügyi év végéig terjedő időszakra vonatkozó előirányzatait.

A továbbiakban minden egyes pénzügyi évre hasonló éves előirányzatokat hagy jóvá. Ha bármely pénzügyi év során bármely időpontban úgy látszik, hogy az Igazgatási Számlán jelentkező maradvány valószínűleg elégtelen a Tanács igazgatási és irodai költségeinek fedezésére, a Tanács az illető pénzügyi év hátralevő részére pótelőirányzatokat hagyhat jóvá.

3. Az ilyen előirányzatok alapján a Tanács sterlingben kiveti minden egyes részt vevő ország hozzájárulását az Igazgatási Számlához, a résztvevő országok pedig kötelesek teljes hozzájárulásukat a Tanács Titkárának kivetési értesítésére befizetni. Minden egyes résztvevő ország minden, a Tanácsban a kivetés napján rendelkezésére álló szavazat után, a teljes szükséges összegnek egy kétezredrészét köteles fizetni azzal, hogy egyetlen ország egyetlen pénzügyi évben sem fizethet 100 font sterlingnél kevesebbet.

4. A résztvevő országoktól a jelen, valamint a VII. és X. Cikkely alapján a Tanácsot illető kifizetések, valamint a Tanácstól a X., XIII., és XXIII. Cikkely alapján a résztvevő országokat illető kifizetések sterlingben teljesítendők, vagy a résztvevő ország kívánsága szerint, bármely olyan pénznemben, amely a londoni devizapiacon sterlingre szabadon átváltható.

5. A Tanács bármely résztvevő országot, amely az Igazgatási Számlához való hozzájárulását a kivetési értesítés keltétől számított hat hónap alatt nem fizeti be, megfoszthat a Tanács ülésein való szavazati jogától. Ha hozzájárulását az ilyen ország a kivetési értesítés keltétől számított tizenkét hónap alatt nem fizeti be, a Tanács azt megfoszthatja bármely más, a jelen Egyezményből folyó jogától, beleértve a meg nem fizetett hozzájárulással arányos részét ama jogának, hogy az ütköző készletnek a XIII. Cikkely feltételei szerinti felszámolásából részesedjék, azzal, hogy az ilyen kinnlevő hozzájárulás vételét követően a Tanács az illető országnak a jelen szakasz erejénél fogva megvont jogait visszaállítja.

6. Minden egyes pénzügyi év leteltével a Tanács a lehető legrövidebb időn belül felülvizsgált Igazgatási Elszámolást és ütköző Készlet Elszámolást tesz közzé, azzal azonban, hogy az ilyen ütköző Készlet Elszámolások a pénzügyi tárgyév végét követő három hónapnál korábban nem közölhetők.

7. A Tanács nem felelős a Tanácsba, vagy a Tanács bizottságaiba delegáltaknak költségeiért, vagy ezek helyetteseinek és tanácsadóinak költségeiért.

VI. Cikkely

Minimális és maximális árak

1. A jelen Egyezmény céljai szempontjából az ónfémre vonatkozóan minimális és maximális ár érvényes.

2. A kezdeti minimális és maximális ár azonos a Második Egyezmény alapján, ugyanezen Egyezmény megszűnésének napján érvényes minimális, illetőleg maximális árral.

3. A minimális és a maximális ár közötti tartományt három sávra kell osztani. A Tanács bármely ülése alkalmával e sávok bármelyikének terjedelmét meghatározhatja.

4. a) A Tanács a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első ülése alkalmával és ezt követően időről időre vagy a XII. Cikkely rendelkezései szerint mérlegeli, hogy a minimális és a maximális ár a jelen Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából megfelelő-e, és azok bármelyikét vagy mindkettőt felülvizsgálhatja.

b) Ilyen eljárása alkalmával a Tanács figyelembe veszi az ón termelésének és fogyasztásának akkori irányzatait, a meglevő termelési kapacitást, a folyóár alkalmasságát megfelelő jövőbeli termelőkapacitás fenntartására és más mérvadó tényezőket.

5. A Tanács a bármikor felülvizsgált, minimális vagy maximális árat a lehető legkorábban közzéteszi, ideértve bármely, a XII. Cikkely alapján meghatározott ideiglenes vagy felülvizsgált árat, valamint az ártartomány bármely felülvizsgált felosztását.

VII. Cikkely

Exportszabályozás

1. A Tanács időről időre meghatározza a termelő országokból a jelen cikkely rendelkezéseivel összhangban exportálható ónmennyiségeket.

2. a) A IV. Cikkely 22. szakasza alapján történt termelés- és fogyasztás-becslések vizsgálatának fényében, továbbá figyelembe véve az ütköző készletben levő ónfém- és készpénzállományt, az egyéb készletek mennyiségét, hozzáférhetőségét és valószínű irányzatát, az ón kereskedelmi forgalmát, az ónfém folyóárát és egyéb mérvadó tényezőket, a Tanács szabályozási időszakot állapíthat meg és ugyanezen határozatával rögzíti az e szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett összes export mennyiségét. Ilyen mennyiség rögzítésekor a Tanács kötelessége, hogy a szállítást a kereslettel úgy hangolja össze, hogy az ón árát a minimális és a maximális ár között tartsa. A Tanács tartozik tovább arra törekedni, hogy az ütköző készletben annyi ónfémet és készpénzt tartson rendelkezésre, amely előre nem látott körülmények folytán a kínálat és a kereslet között felmerülhető eltérések kiigazítására elegendő.

b) A szabályozási időszakok feleljenek meg a naptári negyedéveknek, azzal, hogy bármely alkalommal, amikor az exportok korlátozását a jelen Egyezmény hatályának tartama alatt első ízben, vagy olyan időköz után vezetik be, amely alatt exportkorlátozás nem állt fenn, a Tanács szabályozási időszaknak nyilváníthat bármely időszakot, amely öt hónapnál nem hosszabb és két hónapnál nem rövidebb és március 31-én, június 30-án, szeptember 30-án vagy december 31-én végződik.

c) Az exportnak a jelen Egyezmény alapján, bármely szabályozási időszakban történő korlátozása a Tanácsnak e szabályozási időszakra vonatkozó pozitív döntéséhez van kötve és semmilyen ilyen korlátozás semmilyen időszakban nem lehet érvényes, amíg a Tanács azt szabályozási időszaknak nem nyilvánította és arra vonatkozóan meg nem határozta az összes megengedett export mennyiségét.

d) A Tanács csak akkor állapíthat meg szabályozási időszakot, ha úgy találja, hogy az illető időszak kezdetén az ütköző készlet ónfémállománya valószínűen legalább 10 000 tonna lesz, azzal, hogy:

(i) ha olyan időköz után, amely alatt exportkorlátozás nem volt érvényben, első ízben állapítanak meg szabályozási időszakot, a jelen szakasz céljaira mérvadó határérték 5000 tonna; és

(ii) a Tanács kétharmados megosztott többséggel bármely időszakra vonatkozóan csökkentheti az esettől függően 10 000 tonna, illetőleg 5000 tonna előírt mennyiséget.

e) A hatályossá vált összes megengedhető exportmennyiség annak az időszaknak a folyamán, amelyre vonatkozik, nem vesztheti hatályát egyedül amiatt a tény miatt, hogy az ütköző készlet állománya a jelen szakasz d) pontjában előírt minimális ónfémmennyiség, vagy ezt ugyanazon alszakasz értelmében helyettesítő bármely más mennyiség alá csökkent.

f) Szabályozási időszakokat és rögzített összes megengedhető exportmennyiségeket a Tanács az ütköző készletezési műveleteknek a XI. Cikkely 6. szakasza vagy a XII. Cikkely 3. szakasza rendelkezései szerinti korlátozására vagy felfüggesztésére tekintet nélkül megállapíthat.

g) A jelen szakasz a) alszakasza alapján korábban rögzített összes megengedhető export mennyiséget a Tanács felülvizsgálhatja, azzal azonban, hogy az összes megengedhető exportmennyiség abban a szabályozási időszakban, amelyre vonatkozik, nem csökkenthető.

h) Ha a Tanács a jelen szakasz rendelkezései alapján valamely szabályozási időszakot megállapított és erre az időszakra vonatkozóan valamely összes megengedhető exportmennyiséget rögzített, ugyanakkor felkérhet bármely olyan fogyasztó országot, amely a területén vagy területein levő bányákból kifolyólag az ónnak egyben termelője is, arra, hogy az illető időszakra vonatkozóan az említett termeléséből származó ón exportjára olyan korlátozást léptessen életbe, amelynek megfelelő voltát illetően a Tanács és az érintett ország megegyezik.

3. Tekintet nélkül a 2. szakasz rendelkezéseire, amennyiben a Második Nemzetközi Ónegyezmény alapján, ugyanazon Egyezmény utolsó negyedévére vonatkozóan valamely összes megengedett exportmennyiséget rögzítettek és ez ugyanazon Egyezmény megszűnésekor még hatályos, akkor:

a) egy, a jelen Egyezmény hatálybalépésével kezdődő szabályozási időszakot úgy kell tekinteni, mintha azt a jelen Egyezmény alapján állapították volna meg; és

b) az ilyen szabályozási időszakra vonatkozó összes megengedett exportmennyiség mértéke legyen arányos a Második Egyezmény által ugyanazon Egyezmény utolsó negyedévére vonatkozóan rögzített mennyiséggel, feltéve, hogy és mindaddig, amíg azt a Tanács a jelen cikkely rendelkezéseivel összhangban felül nem vizsgálja;

azzal, hogy ha a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján az ütköző készlet ónfémállománya kevesebb, mint 10 000 tonna, a Tanács a helyzetet első ülésén fontolóra veszi és ha az export korlátozásának fenntartását illetően határozatra nem jut, a kérdéses időszak megszűnik szabályozási időszak lenni.

4. A bármely szabályozási időszakra vonatkozó összes megengedett exportmennyiséget a termelő országok között az A) Függelékben felsorolt százalékos hányad arányában, vagy a százalékos hányadoknak bármely, a jelen Egyezménnyel összhangban közzétett, felülvizsgált táblázatban felsorolt százalékos hányadaik arányában kell felosztani, az egyes országok tekintetében bármely szabályozási időszakra vonatkozóan így számított ónmennyiség pedig az illető ország részére az illető szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett export mennyiséget jelenti.

5. Ha a jelen Egyezmény hatálybalépése után bármely ország termelő országként ratifikálja, hagyja jóvá, fogadja el azt, vagy tesz közlést annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról, vagy járul ahhoz hozzá, vagy kategóriájának fogyasztó országról termelő országra történő megváltoztatását nyilvánította ki a III. Cikkely 3. szakasza szerint, a Tanács, miután megállapította az illető ország százalékos hányadát, valamennyi többi résztvevő ország százalékos hányadait folyó százalékos hányadaik arányában újra meghatározza.

6. a) A Tanács a termelő országok százalékos hányadrészeit a G) Függelékkel összhangban vizsgálja felül és határozza újra meg. Az első újrameghatározást kivéve, amely a Tanács első ülése alkalmával történik, valamely termelő ország százalékos arányát bármely, tizenkét hónapos időszak alatt nem szabad ez időszak kezdetén érvényes százalékos hányadrészének több mint egytizedével csökkenteni.

b) Bármely, a G) Függelék szabályaival összhangban tenni javasolt intézkedése során a Tanács kellően figyelembe kell, hogy vegye bármely termelő ország által kivételesnek jelzett bármely körülményt és kétharmados megosztott többséggel felfüggesztheti vagy módosíthatja e szabályok teljes alkalmazását.

c) A Tanács időről időre, kétharmados megosztott többséggel módosíthatja a G) Függeléket, és minden ilyen módosítás ugyanolyan hatályos lesz, mintha abban a Függelékben foglaltatnék.

d) A jelen szakaszban leírt eljárásból eredő százalékos hányadrészeket közzé kell tenni és azok a Tanácsnak az A) Függelékben felsorolt százalékos hányadrészek pótlására vonatkozó határozata keltét követő negyedév első napjával lépnek hatályba.

7. a) Tekintet nélkül a 4. szakasz rendelkezéseire, a Tanács valamely termelő ország beleegyezésével csökkentheti annak részarányát az összes megengedett exportmennyiségben és a csökkentés mennyiségét újra eloszthatja a többi termelő ország között, ez országok százalékos hányadrészeinek arányában, vagy ha a körülmények úgy kívánják, valamely más módon.

b) A bármely termelő ország részére, bármely szabályozási időszakra vonatkozóan a jelen szakasz a) alszakasza szerint meghatározott ónmennyiséget a jelen cikkely céljai szempontjából úgy kell tekinteni, mint az illető ország részére, a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett export mennyiséget.

8. a) Bármely termelő országnak, amely úgy véli, hogy bármely szabályozási időszakban várhatóan nem képes annyi ónt exportálni, mint amennyinek exportálására - a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiséggel összhangban - jogosult, kötelessége, hogy erre vonatkozólag a Tanácsnak, a lehető legkorábban, de legkésőbben az ilyen megengedett exportmennyiség hatálybalépésének napjától számított egy naptári hónapon belül, nyilatkozatot tegyen.

b) Ha a Tanács ilyen nyilatkozatot kapott, vagy azon a véleményen van, hogy bármely termelő ország, bármely szabályozási időszakban valószínűleg nem képes annyi ónt exportálni, mint amennyinek az exportálására a részére megengedett exportmennyiség szerint jogosult lenne, a Tanács az összes megengedett exportmennyiséget a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan akkora mennyiséggel növelheti, amely a Tanács véleménye szerint a szükségelt összes megengedett exportmennyiség tényleges exportálását biztosítja.

9. a) Az egyes termelő országok nettó ónexportját, az egyes szabályozási időszakokban, amennyiben erről a jelen cikkely másként nem rendelkezik, az illető ország részére a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiség határolja le.

b) Amennyiben, a jelen szakasz a) alszakaszának rendelkezései ellenére, valamely termelő ország nettó exportja bármely szabályozási időszakban több mint 5%-kal meghaladja a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiséget, a Tanács az illető országot felszólíthatja arra, hogy az ütköző készlethez többlet-hozzájárulást teljesítsen, amely nem haladja meg azt a mennyiséget, amellyel az ilyen exportok meghaladták az ország részére megengedett exportmennyiséget. Az ilyen hozzájárulás ónfémben, vagy készpénzben, vagy ónfém és készpénz olyan arányában, olyan időpontig vagy időpontokig történjen, ahogyan a Tanács esetenként határoz. A hozzájárulásnak esetleg készpénzben fizetendő részét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes minimális áron kell számítani. A hozzájárulásnak esetleg ónfémben teljesítendő része beszámít a szóban forgó ország részére arra a szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett export mennyiségébe, amelyben az ilyen hozzájárulás megtörténik és ahhoz hozzá nem számítható.

c) Amennyiben, a jelen szakasz a) alszakaszának rendelkezései ellenére, valamely termelő ország halmozott nettó ónexportjai bármely négy, egymást követő szabályozási időszakban, ideszámítva, ha úgy helyes, a jelen szakasz b) alszakaszában említett szabályozási időszakot is, több mint egy százalékkal meghaladják a szóban forgó időszakokra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiségek halmazatát, az illető ország részére a következő négy szabályozási időszak mindegyikére vonatkozóan megengedett exportmennyiségek az így túlexportált, halmozott tonnaszám egynegyedével, vagy ha a Tanács úgy határoz, annak valamely nagyobb, de a felét meg nem haladó törtrészével csökkenthetők. Az ilyen csökkentés a Tanács határozathozatalának időszakát követő szabályozási időszakban és attól kezdve válik hatályossá.

d) Ha bármely ilyen négy egymást követő szabályozási időszak után (amelyek alatt a valamely országból szállított, halmozott nettó ónexport-mennyiségek meghaladták az ország részére a jelen szakasz c) alszakaszában említett, megengedett exportmennyiséget), az illető ország halmozott nettó ónexport-mennyiségei bármely négy további, egymást követő szabályozási időszakban (amelyek nem foglalhatják magukban a c) alszakaszban tárgyalt szabályozási időszakok egyikét sem), meghaladják a szóban forgó négy szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiségek halmazatát, a Tanács azon felül, hogy az illető ország részére megengedett összes exportmennyiséget a c) alszakasz rendelkezéseivel összhangban csökkenti, kijelentheti, hogy az ország elveszti az ütköző készlet felszámolásában való részesedésre vonatkozó jogainak egy részét, amely rész az első alkalommal a felet nem haladhatja meg. A Tanács bármely időpontban az érintett ország számára visszaállíthatja jogainak így elvesztett hányadát, olyan határozmányok és feltételek szerint, amilyeneket a Tanács megszab.

e) Annak a termelő országnak, amely a részére megengedett exportmennyiségnél vagy bármely, a jelen cikkely egyéb rendelkezései szerint engedélyezett mennyiségnél nagyobb ónmennyiséget exportált, kötelessége, hogy a legkorábbi lehetséges alkalommal a jelen Egyezmény megszegésének jóvátételére hatékony lépéseket tegyen. A Tanács, amikor a jelen szakasz alapján teendő intézkedések felől határoz, figyelembe veszi az ilyen lépések megtételének bármilyen elmulasztását vagy késedelmét.

10. a) Ha valamely termelő ország százalékos hányadrészének meghatározása vagy módosítása, vagy valamely termelő ország kilépése miatt a százalékos hányadrészek összege többé nem éri el a 100-at, a többi termelő ország mindegyikének százalékos hányadrészét arányosan úgy kell kiigazítani, hogy a százalékos hányadrészek összege ismét 100 legyen.

b) A Tanács ezután a lehető legkorábban közzéteszi a százalékos hányadrészek módosított táblázatát, amely az exportok szabályozásának céljaira annak a szabályozási időszaknak az első napjától válik hatályossá, amely a százalékos hányadrészek módosítására hozott határozat időszakát követi.

11. Minden egyes termelő ország tartozik a jelen cikkely rendelkezéseinek fenntartásához és érvényesítéséhez szükséges rendszabályokat foganatosítani olyképpen, hogy exportjai a lehető legszorosabban megfeleljenek a részére az egyes szabályozási időszakokra vonatkozóan megengedett exportmennyiségeknek.

12. A jelen cikkely céljai érdekében a Tanács úgy határozhat, hogy bármely termelő ország ónexportjai magukban foglalják az illető ország ásványi termeléséből származó bármely anyag óntartalmát.

13. Az ónt exportáltnak kell tekinteni, ha valamely a C) Függelékben megnevezett ország esetében, az ugyanazon Függelékben az illető ország neve mellett részletezett alakiságoknak eleget tettek azzal, hogy:

a) a Tanács időről időre, az illető ország beleegyezésével, a C) Függeléket módosíthatja és bármely ilyen módosítás ugyanúgy hatályos lesz, mintha abban a Függelékben foglaltatnék;

b) ha bármely termelő országból bármennyi ónt valamely, a C) Függelékben elő nem irányzott eljárással kell exportálni, a Tanács meghatározza, hogy az ilyen ónt a jelen Egyezmény céljai szempontjából exportáltnak kell-e tekinteni és ha igen, meghatározza azt az időpontot is, amelynél fogva az ilyen exportot megtörténtnek kell tekinteni.

14. A 9. b)-d) szakaszok céljai szempontjából azokat a szabályozási időszakokat, amelyekre vonatkozóan az összes megengedett exportmennyiségeket a Második Egyezmény VII. Cikkelyének 2. szakasza alapján rögzítettek, valamint a Második Egyezmény VII. Cikkelye alapján kiszabott szankciókat a jelen Egyezmény hatálybalépésétől kezdve úgy kell tekinteni, mintha azok a jelen cikkely alapján kerültek volna rögzítésre vagy kiszabásra.

VIII. Cikkely

Különleges exportok

1. A Tanács bármikor, miután szabályozási időszakot állapított meg, ha úgy látja, hogy a D) Függelékben foglalt feltételek teljesülnek, kétharmados megosztott többséggel megengedheti egy meghatározott ónmennyiség exportját (a továbbiakban: különleges export) a VII. Cikkely 4. szakaszában említett, megengedett exportmennyiségen felül.

2. A Tanács kétharmados megosztott többséggel a különleges exportra olyan feltételeket szabhat meg, amilyeneket szükségesnek ítél.

3. Ha a XIV. Cikkely rendelkezései és a Tanács által a 2. szakasz alapján megszabott feltételek teljesítve vannak, a különleges exportot a VII. Cikkely 7-9. szakaszainak alkalmazásakor nem kell számításba venni.

4. A Tanács kétharmados megosztott többséggel bármikor módosíthatja a D) Függelékben foglalt feltételeket, azzal, hogy az ilyen módosítás nem lehet visszamenő hatályú semmi olyanra nézve, amit valamely ország a megadott engedély és a 2. szakasz alapján már megszabott feltételek szerint eljárva tett meg.

IX. Cikkely

Különleges letétek

1. Valamely termelő ország a Tanács egyetértésével bármely időpontban ónfémből különleges letéteket helyezhet el az Igazgatónál. A különleges letétet nem szabad az ütköző készlet részeként kezelni és a fölött az Igazgató nem rendelkezhet.

2. Az a termelő ország, amely a Tanácsot arról tájékoztatta, hogy az országán belülről származó ónfémből különleges letétet szándékozik elhelyezni, azzal a feltétellel, hogy a különleges letét tárgyát képező fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosítására a Tanács által kívánt bizonyítást teljesíti, engedélyt kap arra, hogy az ilyen fémet vagy dúsítványokat bármely olyan megengedett exportmennyiségen felül exportálja, amelyet az illető ország részére a VII. Cikkely 4. szakasza alapján esetleg megállapítottak, és az ilyen exportokra, feltéve, hogy a termelő ország a XIV. Cikkely követelményeit kielégíti, a VII. Cikkely 7-9. szakaszai nem alkalmazhatók.

3. Különleges letéteket az Igazgató csak a Tanács által kijelölt helyen vagy helyeken fogadhat el.

4. Az Elnök a résztvevő országokat bármely ilyen különleges letét átvételéről értesíti.

5. Az a termelő ország, amely ónfémből különleges letétet helyezett el, a részére bármely szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiség egészének vagy egy részének teljesítése céljából ennek a különleges letétnek egészét vagy egy részét visszavonhatja. Ilyen esetben a különleges letétből visszavont mennyiséget úgy kell tekinteni, mint amelyet a visszavonás megtételének szabályozási időszakában a VII. Cikkely céljai szempontjából exportáltak.

6. Bármely negyedévben, amelyet nem nyilvánítottak szabályozási időszakká, bármely különleges letét a letétet elhelyezett ország rendelkezésére áll, csupán a XIV. Cikkely 4. szakasza rendelkezéseinek feltételével. * 

7. Bármely különleges letéttel kapcsolatban felmerült minden költséget az az ország visel, amely a letétet elhelyezte, a Tanács pedig semmilyen költséget nem visel.

X. Cikkely

Az ütköző készlet létesítése

1. A jelen cikkely rendelkezései szerint ütköző készletet kell létesíteni és fenntartani. Ehhez a termelő országok hozzájárulásaikat a 2. szakasszal összhangban tartoznak megtenni. Önkéntes hozzájárulásaikat az ütköző készlethez a résztvevő országok a 7. szakasszal összhangban tehetik meg.

2. a) A termelő országok együttesen 20 000 tonna ónfémmel egyenértékű hozzájárulásra kötelesek. Ennek az összes hozzájárulásnak a fele az Egyezmény hatálybalépésekor esedékes és azt, a jelen szakasz b) alszakasza rendelkezéseinek alávetve, a Tanácsnak a jelen Egyezmény alapján tartott első ülése napján kell teljesíteni. A Tanács bármikor meghatározhatja, hogy az összes hozzájárulás második felét mely napon vagy napokon és milyen részletekben kell teljesíteni.

b) A Tanács meghatározza, hogy a jelen szakasz a) alszakasza alapján teljesítendő hozzájárulásoknak milyen részeit kell készpénzben, illetőleg ónfémben teljesíteni. A termelő országok a készpénzből álló rész fizetését a Tanács határozatának napján, az ónfémből álló rész fizetését pedig az ilyen határozat keltétől számított legkésőbb három hónapon belül tartoznak teljesíteni.

3. A 2. szakasszal összhangban teljesítendő hozzájárulások, az illető hozzájáruló ország egyetértésével, a Második Egyezmény alapján meglevő ütköző készletből való átutalással is teljesíthetők.

4. a) A 2. szakaszban említett hozzájárulásokat a termelő országokra az A) Függelékben foglalt százalékos hányadok arányában kell lebontani. A hozzájárulásokat a Tanács első ülésén a VII. Cikkely 6. szakasza és a G) Függelékben foglaltak szerint újra kell arányosítani.

b) A Tanács, miután beszedte az újraarányosítás alapján őt megillető összegeket, haladéktalanul tartozik minden egyes olyan ország részére, amelyet az újraarányosítás alapján folyósítás illet meg, a megfelelő folyósításokat eszközölni.

5. a) Ha a jelen Egyezmény hatálybalépését követően valamely termelő ország a jelen Egyezményt ratifikálja, jóváhagyja vagy elfogadja, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tesz, vagy ahhoz csatlakozik, vagy valamely fogyasztó ország a III. Cikkely szerint kategóriájának termelő országra való megváltoztatását kinyilvánította, az illető ország hozzájárulásait a Tanács az országnak az A) Függelékben foglalt százalékos hányada alapján határozza meg.

b) A jelen szakasz a) alszakasza alapján megállapított hozzájárulásokat az okmány letétbe helyezésének napján, vagy a Tanács által a III. Cikkely 4. szakasza alapján meghatározott napon kell teljesíteni.

c) A Tanács a jelen szakasz a) alszakasza alapján kapott bármely hozzájárulás összegét halmazatban meg nem haladó visszatérítéseket a többi termelő országokhoz irányíthatja és ha úgy határoz, hogy az ilyen térítéseket vagy ezek részeit ónfémben kell eszközölni, e térítésekhez olyan feltételeket fűzhet, amilyeneket szükségesnek ítél.

6. a) A Tanács az ütköző készlet céljaira, az ütköző készlet állományában tartott ónutalványok biztosítékával az általa szükségesnek ítélt összeg vagy összegek erejéig kölcsönt vehet fel, feltéve, hogy az ilyen kölcsönök maximális összegét, valamint azok feltételeit a fogyasztó országok részéről leadott szavazatok többsége és a termelő országok részéről leadott valamennyi szavazat jóváhagyta, továbbá, azzal a feltétellel, hogy az ilyen kölcsön vonatkozásában a fogyasztó országok egyike sem kerülhet semmilyen kötelezettségbe.

b) A Tanács kétharmados megosztott többséggel bármilyen egyéb intézkedést megtehet, amelyet az ütköző készlet céljaira történő kölcsönzés szempontjából alkalmasnak vél, ütköző készlet birtokába levő ónraktárjegyek biztosítékával azzal, hogy a jelen alszakasz alapján a résztvevő országok egyike sem terhelhető semmilyen kötelezettséggel az illető ország egyetértése nélkül.

7. a) A Tanács egyetértésével és meghatározott feltételek alapján, amelyek közé a visszatérítésre vonatkozó feltételek is tartoznak, bármely résztvevő ország az ütköző készlethez készpénzben vagy ónfémben vagy mindkettőben önkéntes hozzájárulásokat tehet.

b) Az Elnök a résztvevő országokat bármely ilyen önkéntes hozzájárulás vételéről értesíti.

c) Tekintet nélkül a jelen szakasz a) alszakasza alapján már megszabott feltételekre, a Tanács valamely résztvevő ország kívánságára bármikor visszatérítheti ennek az országnak az általa az ütköző készlethez tett önkéntes hozzájárulása egészét vagy bármilyen részét. Ha az ilyen visszatérítést vagy ennek egy részét ónfémben kell eszközölni, a Tanács ehhez a visszatérítéshez olyan feltételeket fűzhet, amilyeneket szükségesnek lát.

8. a) Az a termelő ország, amely a jelen cikkely alapján eszközölendő hozzájárulás céljaira az országban tároló készletekből exportálni kíván, a Tanácstól engedélyt kérhet arra, hogy az így kívánt mennyiséget a VII. Cikkely alapján esetleg meghatározott, részére megengedett exportmennyiségen felül exportálhassa.

b) A Tanács bármely ilyen kérdést megfontolni tartozik és azt olyan feltételekkel hagyhatja jóvá, amilyeneket szükségesnek lát.

c) Feltéve az említett feltételek teljesítését és az ütköző készletbe szállított fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosításához a Tanács által igényelt bizonyítékok nyújtása az ilyen exportokra a VII. Cikkely 7-9. szakaszai nem alkalmazhatók.

9. Ónfémben eszközölt hozzájárulásokat az Igazgató csak a Londoni Fémtőzsde által hivatalosan elismert raktárakban vagy más, a Tanács által kijelölt helyen vagy helyeken vehet át.

10. a) Ha valamely termelő ország a jelen cikkelyen alapuló kötelezettségeit nem teljesíti, a Tanács az illető országot megfoszthatja a jelen Egyezményen alapuló valamennyi és/vagy bármely jogától és előjogától, ezenkívül a többi termelő országtól pedig megkövetelheti, hogy a hiányt készpénzben vagy ónfémben vagy mindkettőben pótolják.

b) Ha a hiány egy részét ónfémben kell pótolni, azok a termelő országok, amelyek az említett hiányt pótolják, engedélyt kapnak arra, hogy a tőlük követelt mennyiségeket bármely, a VII. Cikkely alapján esetleg meghatározott, részükre megengedett exportmennyiségen felül exportálhassák. Az ilyen exportokra, feltéve az ütköző készletbe szállított fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosítására a Tanács által megkövetelt bizonyítékok nyújtását, a VII. Cikkely 7-9. szakaszai nem alkalmazhatók.

c) A Tanács bármikor, és az általa tetszőlegesen meghatározott feltételekkel:

(i) kinyilváníthatja, hogy a mulasztást jóvá tették;

(ii) visszaállíthatja az illető ország jogait és előjogait; és

(iii) visszatérítheti a többi termelő ország által a jelen szakasz a) alszakasza alapján eszközölt pótlólagos hozzájárulásokat, évi 5%-os kamataikkal együtt, azzal, hogy a pótlólagos hozzájárulás ónfémben eszközölt részére vonatkozóan ezt a kamatot annak a készpénzegyenértéknek az alapján kell számítani, amely megfelel az ónfémnek a Londoni Fémtőzsdén, a Tanács által a jelen szakasz a) alszakasza alapján hozott határozat napján jegyzett „settlement” árának. Ha az ilyen visszatérítések vagy azok részei ónfémben eszközöltetnek, a Tanács ezekhez a visszatérítésekhez az általa szükségesnek ítélt feltételeket fűzheti.

11. A jelen cikkely céljai szempontjából valamely készpénzben eszközölt hozzájárulás bármely részét egyenértékűnek kell tekinteni azzal az ónfémmennyiséggel, amely a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes minimális áron lett volna vásárolható.

XI. Cikkely

Az ütköző készlet igazgatása és működése

1. Az Igazgató a Tanács instrukcióinak keretében felelős az ütköző készlet működéséért, különösen ónfémkészleteknek a jelen cikkely és a XIII. Cikkely rendelkezései szerint történő vásárlásáért, értékesítéséért és fenntartásáért.

2. A jelen cikkely céljai szempontjából az ón piaci ára a prompt ónnak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ára vagy más olyan ár, amelyet a Tanács időről időre meghatározhat.

3. Ha az ón piaci ára:

a) a maximális árral egyenlő vagy annál magasabb, az Igazgató tartozik, ha prompt ón rendelkezésére áll és az 5. szakasz feltételével, az ilyen ónt a Londoni Fémtőzsdén a maximális áron mindaddig eladásra kínálni, amíg az ón piaci ára a maximális ár alá nem esik vagy a rendelkezésére álló prompt ón ki nem merült;

b) a minimális és a maximális ár közötti tartománynak a felső sávjában van, az Igazgató a Londoni Fémtőzsdén prompt ónt piaci áron értékesíthet, ha szükségesnek tartja a piaci ár túl gyors emelkedésének megelőzését;

c) a minimális és a maximális ár közötti tartomány középső sávjában van, az Igazgató ónt csak a Tanács külön meghatalmazásával vásárolhat és/vagy adhat el;

d) a minimális és a maximális ár közötti tartománynak az alsó sávjában van, az Igazgató a Londoni Fémtőzsdén prompt ónt piaci áron vásárolhat, ha szükségesnek tartja a piaci ár túl gyors esésének megelőzését;

e) a minimális árral egyenlő vagy annál alacsonyabb, az Igazgató tartozik, ha alapok állnak a rendelkezésére és az 5. szakasz feltételei fennforognak, a Londoni Fémtőzsdén prompt ónt a minimális áron megvételre keresni mindaddig, amíg az ón piaci ára a minimális ár fölé nem emelkedik vagy a rendelkezésére álló alapok ki nem merültek.

4. Ha az Igazgató a 3. szakasz rendelkezései szerint a Londoni Fémtőzsdén prompt ónt vásárolhat (illetőleg, az esettől függően, eladhat), akkor a Londoni Fémtőzsdén vásárolhat (illetőleg, az esettől függően, eladhat) határidős ónt is, vagy vásárolhat (illetőleg, az esettől függően, eladhat) akár prompt ónt, akár határidős ónt bármely más, elismert ónpiacon is, feltéve, hogy határidős ügyletekbe csak akkor bocsátkozik, ha azok a jelen Egyezmény megszűnéséig teljesülnek.

5. A Tanács felhatalmazhatja az Igazgatót arra, hogy valamely kormányzati nem-kereskedelmi készletből vásároljon, annak eladjon vagy annak a számlájára vásároljon vagy eladjon. Az olyan ónfémre, amelyre ilyen meghatalmazást adtak, a 3. szakasz rendelkezései nem alkalmazhatók.

6. a) Tekintet nélkül a 3. szakasz a) és e) alszakaszainak rendelkezéseire, a Tanács ülésezése alatt, az ütköző készlet műveleteit korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha véleménye szerint a hivatkozott alszakaszokkal az Igazgatóra háruló kötelezettségek teljesítése nem szolgálná a jelen Egyezmény céljait.

b) Olyan időben, amikor a Tanács nem ülésezik, a műveletek jelen szakasz a) alszakasza alapján történő korlátozásának vagy felfüggesztésének joga az Elnökre van ruházva.

c) Az Elnök bármikor visszavonhatja a b) alszakasz alapján reá ruházott jogánál fogva általa elhatározott korlátozást vagy felfüggesztést.

d) Az Elnök tartozik, haladéktalanul a b) alszakasszal reá ruházott hatáskörében az ütköző készlet műveleteinek korlátozását vagy felfüggesztését kimondó határozata után, a Tanács ülését az ilyen határozat felülvizsgálása céljából összehívni. Az ilyen értekezletet a korlátozás vagy felfüggesztés keltétől számított 14 napon belül kell megtartani.

e) Ha a Tanács az a) alszakasz alapján az ütköző készlet műveleteit korlátozta vagy felfüggesztette, az Elnök tartozik a Tanács értekezletét a határozat felülvizsgálata céljából összehívni. Az ilyen ülést a korlátozás vagy felfüggesztés keltétől számított hat héten belül kell megtartani.

f) Az ilyen felülvizsgálat alkalmával a Tanács az a) vagy b) alszakaszok alapján történt bármely korlátozást vagy felfüggesztést megerősítheti, vagy amennyiben az Elnök a c) alszakasz alapján valamely korlátozást vagy felfüggesztést visszavont, az ilyen korlátozást vagy felfüggesztést visszaállíthatja. Ha a Tanács nem jut határozatra, az ütköző készlet műveleteit az eset jellege szerint újra meg kell indítani, illetőleg korlátozás nélkül folytatni kell.

g) Az ütköző készlet műveleteinek bármely korlátozását vagy felfüggesztését a Tanács hat hétnél nem hosszabb időközökben felülvizsgálni tartozik. Ha az ülésen a Tanács nem jut a korlátozás vagy felfüggesztés fenntartásának értelmében határozatra, az ütköző készlet műveleteit újra meg kell indítani.

7. Tekintet nélkül a jelen cikkely rendelkezéseire, a Tanács az Igazgatót, ha alapjai nem elegendők műveleti költségeinek fedezésére, felhatalmazhatja arra, hogy költségei fedezéséhez elegendő ónmennyiségeket folyóáron értékesítsen.

XII. Cikkely

Az ütköző készlet és a valutaár átértékelése

1. A minimális és a maximális ár felülvizsgálata céljából a Tanács azonnali értekezletét az Elnök összehívhatja, vagy bármely résztvevő ország annak összehívására az Elnököt felkérheti, ha az esettől függően az Elnök, illetőleg a résztvevő ország úgy ítéli, hogy a valuták egymás közötti árfolyamainak mozgásai az ilyen felülvizsgálatot szükségessé teszik. A jelen szakasz alapján az ülések kevesebb mint hat napon belüli értesítéssel is összehívhatók.

2. Az 1. szakaszban leírt körülmények között az Elnök, a Tanácsnak ugyanazon szakaszban említett üléséig, az ütköző készlet műveleteit ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha véleménye szerint az ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükséges annak a megakadályozására, hogy az Igazgató ónt olyan mennyiségben vásároljon vagy eladjon, amely a jelen Egyezmény céljait várhatóan sértené.

3. A Tanács az ütköző készlet műveleteit korlátozhatja vagy felfüggesztheti vagy a jelen cikkely alapján történt korlátozásukat vagy felfüggesztésüket megerősítheti. Ha a Tanács nem jut határozatra, az ütköző készlet műveleteit, amennyiben ideiglenesen korlátozásra vagy felfüggesztésre kerültek, újra meg kell indítani.

4. Az ütköző készlet műveleteinek korlátozására vagy felfüggesztésére, vagy a korlátozás vagy felfüggesztés megerősítésére a jelen cikkely alapján hozott határozatától számított 30 napon belül a Tanács ideiglenes minimális és maximális árak megállapítását kell, hogy mérlegelje és ezeket az ideiglenes minimális és maximális árakat meg is állapíthatja.

5. Ideiglenes minimális és maximális ár megállapításától számított 90 napon belül a Tanács tartozik ezeket az árakat felülvizsgálni és új minimális és maximális árat állapíthat meg.

6. Ha a Tanács nem állapít meg a 4. szakasz szerint ideiglenes minimális és maximális árat, bármely következő ülése alkalmával megállapíthatja, hogy mi legyen a minimális és maximális ár.

7. Az ütköző készlet műveleteit olyan minimális és maximális árak alapján kell újra megindítani, amilyenek, az esettől függően, a 4-5., illetőleg a 6. szakasz szerint meghatározásra kerültek.

XIII. Cikkely

Az ütköző készlet felszámolása

1. Amikor a Tanács a VII. Cikkely rendelkezései szerint valamely szabályozási időszakra vonatkozóan az összes megengedett exportmennyiséget rögzíti, szükség esetén figyelmet szentel annak is, hogy kívánatos-e az ütköző készlet ónfémállományának mennyiségét a jelen Egyezmény megszűnésének napjáig csökkenteni. Rögzítheti ezért az összes megengedett exportmennyiséget megítélése szerinti számértékben úgy, hogy az alacsonyabb is lehet annál a számértéknél, amelyet a Tanács egyébként a szóban forgó időszakra vonatkozóan, mint összes megengedett exportmennyiséget rögzített volna.

2. A Tanács instrukcióinak keretén belül az Igazgató az ütköző készletből bármely, a minimális árnál nem alacsonyabb, folyó piaci áron eladhatja azokat az ónfémmennyiségeket, amelyekkel a Tanács az összes megengedett exportmennyiséget az 1. szakasz rendelkezései szerint csökkentette.

3. A jelen Egyezmény megszűnésétől fogva az ütköző készlettel a XI. Cikkely alapján folytatott mindennemű műveletnek meg kell szűnnie. Ezután az Igazgató nem eszközölhet többé ónfém vásárlásokat, ónfémet eladnia pedig csak annyiban szabad, amennyiben őt az 5. és 7. szakasz felhatalmazza vagy a 4. szakasz alapján a Tanács felhatalmazta.

4. Hacsak a Tanács az 5-8. szakaszokban foglalt intézkedések helyébe időről időre másokat nem határoz el, az Igazgató tartozik az ütköző készlet felszámolásával kapcsolatban az 5-8. szakaszokban leírt lépéseket megtenni.

5. Az Igazgató tartozik a jelen Egyezmény megszűnése után a lehető legrövidebb időn belül az ütköző készletnek a jelen cikkely rendelkezései szerinti felszámolásával járható összes kiadásokra nézve költség-előirányzatot készíteni és az ütköző Készlet Számlán maradó egyenlegből akkora összeget félretenni, amely véleménye szerint a kiadások fedezésére elegendő. Ha e kiadások fedezésére, az ütköző Készlet Számlán maradó egyenleg nem lenne elegendő, az Igazgató tartozik a szükséges többletösszeg biztosításához elegendő ónfémmennyiséget eladni.

6. a) A jelen Egyezmény határozmányainak feltételével és azokkal összhangban, minden egyes hozzájáruló országnak az ütköző készletben levő tulajdonrészét az illető ország részére vissza kell téríteni.

b) Az egyes hozzájáruló országok tulajdonrészeinek megállapítása végett az Igazgató tartozik a következő eljárást alkalmazni:

(i) Az egyes hozzájáruló országoknak az ütköző készlethez tett hozzájárulásait (kivéve bármely önkéntes hozzájárulást vagy ilyen önkéntes hozzájárulásnak bármely részét, amelyet a X. Cikkely 7. szakasza a) alszakasza alapján tettek és amelyet ugyanazon szakasz c) alszakasza alapján visszatérítettek) értékelni kell; e célból a hozzájáruló ország fémben tett bármely hozzájárulását vagy bármely hozzájárulásának részét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes minimális áron kell számítani és az illető ország részéről készpénzben tett összes hozzájáruláshoz hozzá kell adni.

(ii) A jelen Egyezmény megszűnése napján az Igazgató rendelkezése alatt levő egész ónfémállományt a prompt ónnak a Londoni Fémtőzsdén ugyanazon napon jegyzett settlement árán kell értékelni és ennek az értéknek megfelelő összeget az ugyanazon napon a rendelkezése alatt levő összes készpénzhez hozzá kell adni, miután az 5. szakasz szerint megkövetelt összeget félretették.

(iii) Ha a jelen alszakasz (ii) pontja alapján kapott végösszeg nagyobb, mint az ütköző készlethez valamennyi hozzájáruló ország részéről tett valamennyi [a jelen alszakasz i) pontja szerint számított] hozzájárulás végösszege, a felesleget a hozzájáruló országok között olyan arányban kell felosztani, amely megfelel az egyes hozzájáruló országok részéről az ütköző készlethez tett összes hozzájárulásoknak, megszorozva ezeket azoknak a napoknak a számával, amelyek tartama alatt ezek a hozzájárulások a jelen Egyezmény megszűnéséig az Igazgató rendelkezésére álltak. E célból az ónfémben tett hozzájárulásokat a jelen alszakasz i) pontja szerint kell számítani és minden egyes (fémben vagy készpénzben tett) hozzájárulást meg kell szorozni azoknak a napoknak a számával, amelyeknek a tartama alatt az az Igazgató rendelkezésére állt; azon napok számának megállapítása céljából, amelyek tartama alatt valamely hozzájárulás az Igazgató rendelkezésére állt, nem szabad beszámítani sem azt a napot, amelyen ő a hozzájárulást megkapta, sem a jelen Egyezmény megszűnésének napját. A feleslegnek az egyes hozzájáruló országokra így felosztott összegét hozzá kell adni az illető ország [a jelen alszakasz i) pontja szerint számított] hozzájárulásainak összegéhez: azzal azonban, hogy az ilyen többlet felosztásának számításakor az elkobzott hozzájárulást nem szabad úgy tekinteni, mint amely az elkobzás időszaka alatt az Igazgató rendelkezésére állt.

(iv) Ha a jelen alszakasz (ii) pontja alapján kapott végösszeg kevesebb, mint valamennyi hozzájáruló ország részéről az ütköző készlethez tett [a jelen alszakasz (i) pontja szerint számított] valamennyi hozzájárulás összege, a hiányt a hozzájáruló országok közötti összes [a jelen alszakasz i) pontja szerint számított] hozzájárulásaik arányában kell felosztani. Az egyes hozzájáruló országok között így felosztott hiány összegét le kell vonni az illető ország részéről tett [a jelen alszakasz (i) pontja szerint számított] hozzájárulások összegéből.

(v) Az előzőekben leírt számítás eredményét minden egyes hozzájáruló ország esetében az ütköző készletben levő tulajdonrészeként kell kezelni.

c) Ezek után az Igazgató, az 5. szakasz rendelkezéseinek feltételével, tartozik a rendelkezésére álló készpénzből és ónfémből minden egyes hozzájáruló országnak (az előbbiek szerint számított) tulajdonrészét kiutalni, azzal azonban, ha a hozzájáruló országok bármelyike a jelen Egyezmény V., VII., X., XX. vagy XXII. Cikkelye erejénél fogva elvesztette az ütköző készlet felszámolásának eredményéből való részesedés jogát vagy e jogának egy részét, azt ilyen mértékben ki kell zárni tulajdonrészének visszatérítéséből és az ebből eredő maradványt a többi hozzájáruló ország között a jelen szakasz b) alszakaszának a hiány felosztására vonatkozó (iv) pontjában rögzített módon fel kell osztani.

d) Az egyes hozzájáruló országoknak a jelen szakasz alapján kiutalt ónfém és készpénz közötti aránynak azonosnak kell lennie.

7. Ezek után az Igazgató tartozik minden egyes hozzájáruló országnak a 6. szakaszban leírt eljárás eredményeként az illető országnak kiutalt készpénzt visszafizetni. Tartozik továbbá:

a) az egyes hozzájáruló országoknak így kiutalt ónfémet tizenkét, lehetőleg közel egyenlő havi részletben az illető országnak transzferálni, vagy

b) valamely résztvevő ország kívánságára bármely ilyen részletet eladni és részére az ilyen eladás tiszta eredményét megfizetni.

8. Ha a 7. szakasz rendelkezései szerint minden ónfémet már kibocsátottak, az Igazgató tartozik a hozzájáruló országok között az 5. szakasz alapján félretett összegből maradt esetleges egyenleget az egyes országokra a 6. szakasz szerint megállapított arányokban felosztani.

XIV. Cikkely

A termelő országokban levő készletek

1. a) Az egyes termelő országokban levő azok a készletek, amelyek a C) Függelékben az illető országra vonatkozóan foglalt meghatározások szerint nem kerültek exportra, bármely szabályozási időszak bármely időpontjában nem haladhatják meg az E) Függelékben az illető országra vonatkozóan megadott mennyiség egynegyedét.

b) Az ilyen készletekbe nem szabad beszámítani a bánya és a C) Függelékben meghatározott exportálási hely között szállításban levő ónt.

c) A Tanács az E) Függelékben felsorolt valamennyi mennyiséget helyettesítheti bármely időszak nettó exportjaival, amely legalább négy egymást követő negyedévből származik és amelyek közül egyik sem volt szabályozási időszak.

2. A Tanács megengedheti, hogy bizonyos országokban, az 1. szakasz a) alszakaszában rögzített hányadot meghatározott időszakok tartama alatt túllépjék, és ha ilyen engedélyt ad, megszabhatja ennek feltételeit is, beleértve az ezt követő értékesítésre vonatkozó feltételeket is.

3. A hányadok bármely, a Második Egyezmény XII. Cikkelye 2. szakasza alapján jóváhagyott és ugyanazon egyezmény megszűnésekor még érvényben volt növelése és minden, ezzel kapcsolatban megszabott feltétel úgy tekintendő, mintha azt a jelen Egyezmény alapján hagyták volna jóvá, illetőleg szabták volna meg, hacsak a Tanács az Egyezmény hatályba léptét követő hat hónap letelte előtt másként nem határoz.

4. Bármely, a Tanács által a VIII. Cikkely alapján engedélyezett különleges export és bármely, a IX. Cikkely alapján elhelyezett különleges letét levonandó a jelen cikkely alapján valamely szabályozási időszak tartama alatt, az érintett termelő országon belül tartani engedélyezett készletek összegéből.

5. a) Olyan, az F) Függelékben említett termelő országban, ahol ónfémet természetes előfordulásából, a hivatkozott Függelékben említett egyéb ásványok bányászata során elkerülhetetlenül kitermelnek és ahol ezen oknál fogva az 1. szakaszban előírt készletkorlátozás ésszerűtlenül korlátozná az illető egyéb ásvány kitermelését, dúsítványokban levő ónból az illető országban további (járulékos) készletek tarthatók, az illető ország Kormánya által olyan értelemben igazolt mértékig, hogy azokat a készleteket kizárólag az illető egyéb ásvánnyal összefüggésben nyerték ki és az illető országban ténylegesen visszatartották, azzal, hogy az ilyen járulékos készleteknek az egész kitermelt ásvány mennyiségéhez viszonyított aránya egyetlen időpontban sem haladhatja meg az F) Függelékben rögzített arányt.

b) A Tanács egyetértése nélkül az ilyen járulékos készletek értékesítése az ütköző készlet állományában levő összes ónfém felszámolása előtt nem kezdődhet meg és az ezt követő értékesítés negyedévenkénti mértéke nem haladhatja meg az egésznek egynegyvened részét, illetőleg a 250 tonnát, aszerint, hogy melyik a nagyobb.

6. Minden, az E) vagy F) Függelékben említett ország tartozik, a Tanáccsal konzultálva, az ilyen járulékos készletek fenntartására, védelmére és ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokat eszközölni.

7. A Tanács, az érintett termelő ország egyetértésével, módosíthatja az E) Függeléket és az F) Függeléket.

8. Minden egyes termelő ország tartozik a Tanács által kívánt időközökben a Tanácsnak kimutatásokat szolgáltatni a területén belül levő olyan ónkészletekről, amelyeket a C) Függelékben az illető országra vonatkozóan foglalt meghatározás értelmében nem exportáltak. Az ilyen kimutatások nem tartalmazzák a bánya és a C) Függelékben meghatározott exportálási hely között szállításban levő ónt. Ezek a kimutatások külön tüntessék fel az 5. szakasz alapján tartott készleteket.

9. Minden egyes termelő ország tartozik a jelen Egyezmény megszűnése előtt legalább hat hónappal tájékoztatni a Tanácsot a különleges letétek, valamint az 1-2. szakaszokban említett készletek (nem ide értve az 5. szakaszban szabályozott elhelyezésű, járulékos készleteket) egészének vagy részének elhelyezésére vonatkozó terveiről és a Tanáccsal konzultálni annak legkedvezőbb módjairól, hogy az ilyen elhelyezések megtétele az ónpiac elkerülhető megzavarása nélkül és az ütköző készlet felszámolására nézve a XIII. Cikkelyben foglalt rendelkezésekkel összhangban történjen. Az érintett termelő ország tartozik a Tanács ajánlásait kellően megfontolni.

XV. Cikkely

Eljárás ón-szűke esetében

1. Bármikor, amikor a Tanács arra a megállapításra jut, hogy az ónellátásban komoly hiány állt be vagy áll be valószínűleg, a Tanács minden szükséges vizsgálatot megtesz annak érdekében, hogy lehetővé tegye számára az összes ónkereslet és ónkínálat felbecslését az általa tetszőlegesen meghatározott időszakokra vonatkozóan.

2. E becslések fényében és az ütköző készlet állományában levő ónfém és készpénz mennyiségét, az egyéb készletek mennyiségét, hozzáférhetőségét és valószínű irányzatait, a kereskedelmi ónforgalmat, az ónfém folyó árát és egyéb mérvadó tényezőket figyelembe véve a Tanács:

a) a résztvevő országoknak ajánlásokat tehet és ezeket az országokat felkérheti arra, hogy olyan intézkedést kezdeményezzenek, amelyek a lehető leghamarabb biztosítják az általuk hozzáférhetővé tehető ónfémmennyiség rohamos növekedését, és

b) felhívhatja a résztvevő országokat olyan megállapodások létesítésére, amelyek a fogyasztó országok számára a rendelkezésre álló ónkínálat méltányos elosztását biztosítják.

XVI. Cikkely

Igazságos bérszínvonalak

A résztvevő országok kinyilvánítják, hogy az életszínvonalak süllyedésének, valamint a világkereskedelembe tisztességtelen versenyfeltételek benyomulásának megelőzése végett törekednek arra, hogy az óniparban tisztességes bérszínvonalakat biztosítsanak.

XVII. Cikkely

Mellékrendelkezések

1. A jelen Egyezmény érvényességének tartama alatt a résztvevő országok legjobb szándékaikat latba vetik és együttműködnek az Egyezmény célkitűzéseinek érvényre juttatása érdekében.

2. Az 1. szakasz általános tartalmának sérelme nélkül a résztvevő országok különösen a következőket tartoznak betartani:

a) Mindaddig, amíg teljes szükségleteik fedezésére elegendő ónmennyiségek állnak rendelkezésre, nem szabad az ónnak meghatározott végcélokra való felhasználását megtiltaniuk vagy korlátozniuk, kivéve az olyan körülményeket, amelyek között az ilyen tilalom vagy korlátozás nem összeférhetetlen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménnyel (GATT);

b) Tartoznak olyan feltételeket teremteni, amelyek előmozdítják az óntermelésnek a kevésbé hatékony vállalkozásoktól termelékenyebb vállalkozásokra való áthelyezését; és

c) tartoznak a telepek kitermelése idő előtti felhagyásának megelőzése útján az ón természetes forrásai állagának fenntartására ösztönözni.

XVIII. Cikkely

Nem kereskedelmi készletekből történő kibocsátások

1. Az a résztvevő ország, amely nem kereskedelmi készletekből kíván ónt kibocsátani, tartozik kibocsátási terveiről a Tanácsnak nyilvánosan megfelelő közlést tenni.

2. Amikor egy résztvevő ország közlést tesz arra vonatkozó tervéről, hogy ónt nem kereskedelmi készletekből bocsásson ki, a Tanács az illető országgal azonnal tárgyalásba bocsátkozik a tervet illetően.

3. A Tanács az ilyen kibocsátások alakulását időről időre megvizsgálja és a kibocsátást eszközlő résztvevő országnak ajánlásokat tehet.

4. A kibocsátásokat kellő figyelemmel kell végrehajtani a termelők, feldolgozók és fogyasztók szokásos piacai megbontásának elkerülése érdekében. Figyelembe kell továbbá venni az ilyen kibocsátások következményeit az új források hasznosításával és fejlesztésével járó tőkeberuházásokra és a termelő országok ónbányászatának (gazdasági) egészségére és növekedésére. A kibocsátásokat olyan mennyiségekben és olyan időszakok alatt kell eszközölni, hogy ne zavarják méltánytalanul a termelő országokban az ón termelését és az ónnal kapcsolatos foglalkoztatottságot és ne okozzanak nehézségeket a résztvevő termelő országok népgazdaságaiban.

XIX. Cikkely

Nemzetbiztonsággal kapcsolatos intézkedések

1. A jelen Egyezmény tartalma semmilyen vonatkozásban nem használható fel a következőkre:

a) valamely résztvevő országtól azt megkövetelni, hogy bármely olyan tájékoztatást nyújtson, amelynek felfedését lényeges biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekinti;

b) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy akár magában, akár más országokkal együtt bármely olyan intézkedést foganatosítson, amelyet lényeges biztonsági érdekeinek védelmében szükségesnek tart, amennyiben az ilyen intézkedés:

(i) a fegyverek, lőszer vagy hadiszükségletek, vagy más javak és anyagok forgalmára vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve bármely ország katonai intézményének ellátását szolgálja, vagy

(ii) háború, vagy egyéb, nemzetközi viszonylatú szükségállapot idején kerül foganatosításra;

c) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy bármely olyan kormányközi egyezménybe (vagy valamely ország részéről a jelen szakaszban meghatározott célra kötött egyéb egyezménybe) belépjen vagy ilyent végrehajtson, amely valamely katonai intézmény által vagy érdekében, az ilyen egyezményekben résztvevő egy vagy több ország biztonságát célzó lényeges követelmények kielégítésére köttetett; vagy

d) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányából folyó, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló kötelezettségeiből kifolyólag bármilyen intézkedést foganatosítson.

2. A résztvevő országok tartoznak az Elnököt a lehető legkorábban értesíteni minden olyan intézkedésről, amelyet ónra vonatkozóan az 1. szakasz b) (ii) vagy d) alszakaszainak következtében foganatosítanak, az Elnök pedig tartozik a többi résztvevő országot értesíteni.

3. Bármely résztvevő ország, amely úgy látja, hogy a valamely más résztvevő ország vagy országok által foganatosított intézkedések, kivéve az 1. szakasz rendelkezései alapján, háború idején foganatosított intézkedést, komoly mértékben sértik a jelen Egyezményen alapuló gazdasági érdekeit, a Tanácshoz panasszal fordulhat.

4. Ilyen panasz vételekor a Tanács tartozik a helyzet tényeit felülvizsgálni és a valamennyi fogyasztó ország rendelkezésére álló összes szavazatok többségével, valamint a valamennyi termelő ország rendelkezésére álló összes szavazatok többségével határozni arról, hogy a panaszos ország panasza igazolt-e, és ha így határozott, a panaszos országnak megengedni, hogy a jelen Egyezményből kilépjen.

XX. Cikkely

Panaszok és viták

1. Minden olyan panaszt, amely szerint valamely résztvevő ország a jelen Egyezménynek olyan megszegését követte el, amelyre nézve a jelen Egyezmény más helye jogorvoslatról nem rendelkezik, a panaszt tevő ország kívánságára határozathozatal végett a Tanács elé kell vinni.

2. Hacsak a jelen Egyezmény más rendelkezést nem tartalmaz, egyetlen résztvevő ország sem tekinthető olyannak, mint amely a jelen Egyezményt megszegte, amíg ilyen értelmű határozat létre nem jött. Minden ilyen megállapításnak meg kell határoznia az egyezményszegés jellegét és mértékét.

3. Ha a Tanács a jelen cikkely alapján úgy találja, hogy valamely résztvevő ország a jelen Egyezmény megszegését követte el, a Tanács, feltéve, hogy a jelen Egyezmény más helyén egyéb büntetésről nem rendelkezik, megfoszthatja az érintett országot szavazati és egyéb jogaitól mindaddig, amíg az egyezményszegést jóvá nem tette vagy kötelezettségeit egyéb módon nem teljesítette.

4. A jelen cikkely szempontjából az „egyezményszegés” kifejezést úgy kell érteni, hogy ez magában foglalja bármely, a Tanács által szabott feltétel megszegését vagy valamely résztvevő országra a Tanács részéről a jelen Egyezmény szerint kirótt bármely kötelezettség teljesítésének elmulasztását.

5. A jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illető bármely vitát, bármely résztvevő ország kívánságára, döntés végett a Tanács elé kell vinni.

6. Minden olyan esetben, amikor valamely vitát az 5. szakasz alapján a Tanács elé vittek, vagy minden olyan esetben, amikor a jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását érintő vitával kapcsolatos valamely panaszt az 1. szakasz alapján a Tanács elé vittek, a résztvevő országok többsége vagy bármely, a Tanácsban a szavazatok legalább egyharmadával rendelkező résztvevő országok felkérhetik a Tanácsot, hogy kimerítő vita után, a vitás pontokra vonatkozóan a 7. szakaszban említett tanácsadó testület véleményét kérje, mielőtt döntését meghozza.

7. a) Hacsak a Tanács a leadott szavazatok egyhangú döntésével másként nem határoz, a testület álljon:

(i) két, a termelő országok által megnevezett személyből, akik közül az egyiknek a vitatott kérdésekkel rokon ügyekben széles körű tapasztalata, a másiknak pedig jogi pozíciója és tapasztalata van;

(ii) két ugyanilyen, a fogyasztó országok részéről megnevezett személyből; és

(iii) az (i)-(ii) pontok alapján megnevezett négy személy által egyhangúan vagy ha ezek nem jutnak megegyezésre, a Tanács Elnöke által kijelölt elnökből.

b) A résztvevő országok állampolgárai a tanácsadó testületben való működésre választhatók, és az ilyen tanácsadó testületbe kijelölt személyek személyes minőségükben, bármely Kormánytól eredő instrukciók nélkül tartoznak tevékenykedni.

c) A tanácsadó testület költségeit a Tanács viseli.

8. A tanácsadó testület véleményét és ennek indokait a Tanács elé kell terjeszteni, amely a vonatkozó összes tájékoztatás mérlegelése után a vitában dönt.

XXI. Cikkely

Módosítások és felfüggesztések

1. a) A Tanács az összes termelő országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével és az összes fogyasztó országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével a Szerződő Kormányoknak a jelen Egyezményre vonatkozó módosításokat ajánlhat. A Tanács ajánlásában rögzíti azt a határidőt, amelyen belül minden egyes Szerződő Kormány értesíteni tartozik Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormányát, a továbbiakban: az Egyesült Királyság Kormányát arról, hogy a módosítást ratifikálja, jóváhagyja vagy elfogadja-e, vagy sem.

b) A Tanács az általa a jelen szakasz a) alszakasza alapján a ratifikálásról, jóváhagyásról vagy elfogadásról szóló közlésre kitűzött határidőt meghosszabbíthatja.

2. Ha valamely módosítás az 1. szakasz a) alszakasza alapján rögzített vagy b) alszakasza alapján meghosszabbított határidőn belül valamennyi résztvevő ország által vagy nevében ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra kerül, a módosítás haladéktalanul hatályba lép, amint az Egyesült Királyság Kormánya az utolsó ratifikálást, jóváhagyást vagy elfogadást kézhez vette.

3. Ha valamely módosítás az 1. szakasz a) alszakasza alapján rögzített vagy b) alszakasza alapján meghosszabbított határidőn belül nem kerül a termelő országok összes szavazataival rendelkező résztvevő országok által vagy nevében és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatainak kétharmadával rendelkező résztvevő országok által vagy nevében ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra, a módosítás nem léphet hatályba.

4. Ha valamely módosítás az 1. szakasz a) alszakasza alapján rögzített vagy a b) alszakasza alapján meghosszabbított határidő lejártával a termelő országok összes szavazataival rendelkező résztvevő országok által vagy nevében és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatai kétharmadával rendelkező résztvevő országok által vagy nevében ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra került:

a) A módosítás hatályba lép azokra a résztvevő országokra vonatkozóan, amelyek részéről vagy nevében a ratifikálást, jóváhagyást vagy elfogadást három hónap végéig bejelentették attól számítva, hogy az Egyesült Királyság Kormánya a valamennyi termelő ország összes szavazatainak és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatai kétharmadának eléréséhez szükséges utolsó ratifikálást, jóváhagyást vagy elfogadást kézhez vette.

b) A módosítás hatályba lépte után a Tanács a lehető legkorábban meghatározza, hogy a módosítás olyan jellegű-e, hogy az azt nem ratifikáló, jóváhagyó vagy elfogadó fogyasztó országokat a jelen szakasz a) alszakasza alapján történt hatálybalépés keltétől számítva az Egyezménytől fel kell-e függeszteni, és erről valamennyi résztvevő országot megfelelően tájékoztatja. Ha a Tanács úgy határozott, hogy a módosítás ilyen jellegű, az azt nem ratifikáló, jóváhagyó vagy elfogadó fogyasztó országok e meghatározást követő egy hónapon belül tartoznak a Tanácsot tájékoztatni arról, hogy a módosítás még elfogadhatatlan-e és azok a fogyasztó országok, amelyek így járnak el, az Egyezménytől automatikusan felfüggesztettnek, azzal, hogy ha valamely ilyen fogyasztó ország a Tanácsnak megnyugtató közlést tesz arról, hogy valamely módosítás ratifikálása, jóváhagyása vagy elfogadása a módosításnak a jelen szakasz a) alszakasza alapján történt hatálybalépéséig alkotmányos nehézségek miatt nem volt biztosítható, a Tanács a felfüggesztést elhalaszthatja, amíg ezek a nehézségek át nem hidalódtak és a fogyasztó ország a Tanácsot határozatáról nem értesítette; és

c) A Tanács a jelen szakasz b) alszakasza alapján felfüggesztett fogyasztó országot az általa méltányosnak tekintett határozmányok és feltételek alapján visszahelyezheti.

5. Ha valamely fogyasztó ország úgy véli, hogy érdekeit valamely módosítás kedvezőtlenül érinti, úgy az 1. szakasz a) alszakasza alapján rögzített vagy b) alszakasza alapján meghosszabbított időszak letelte előtt, vagy valamely fogyasztó országnak a 4. szakasz b) alszakaszának rendelkezései alapján foganatosított felfüggesztésig tartó meghatározott időszak letelte előtt értesítheti az Egyesült Királyság Kormányát a jelen Egyezményből való kilépésről, és ez a kilépés ugyanazon a napon lép hatályba, mint a módosítás, vagy a felfüggesztésre meghatározott napon, az ilyen Kormány választása és közlése szerint.

6. A jelen cikkely bármely módosítása csak valamennyi résztvevő ország által vagy nevében történt ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás feltételével léphet hatályba.

7. A jelen cikkely rendelkezései a jelen Egyezmény bármely Függelékének módosítására vagy kibővítésére vonatkozó, a jelen Egyezményen alapuló hatáskörök egyikét sem érintik.

XXII. Cikkely

Kilépés

1. Az a résztvevő ország, amely a jelen Egyezményből ennek érvénye alatt kilép, kivéve

a) a XIX. Cikkely 4. szakaszának vagy a XXI. Cikkely 5. szakaszának rendelkezései szerinti esetet, vagy

b) legalább tizenkét hónapra szóló, az Egyesült Királyság Kormányának, a jelen Egyezmény hatálybalépését követően legkorábban egy év múlva tett közlés esetét,

nem jogosult az ütköző készletnek a XIII. Cikkely határozmányai szerint történő felszámolása eredményében részesedni, és nem jogosult a Tanácsnak a jelen Egyezmény megszűnésekor, a XXIII. Cikkely határozmányai szerint nyújtandó egyéb térítéseiben részesedni.

2. Az a fogyasztó ország, amelyet a XXI. Cikkely 4. szakasza b) alszakaszának rendelkezései szerint felfüggesztettek, mindamellett nem veszíti el semminemű jogosultságát az ütköző készletnek a XIII. Cikkely határozmányai szerint történő felszámolás eredményében való részesedésére vagy a jelen Egyezmény megszűnésekor a Tanácsnak a XXIII. Cikkely határozmányai szerint nyújtandó egyéb térítéseiben való részesedésére.

XXIII. Cikkely

Tartam, megszűnés és megújítás

1. a) A jelen Egyezmény tartama, amennyiben a jelen cikkely vagy a XXIV. Cikkely eltérően nem rendelkezik, a hatálybalépéstől számított öt év.

b) A Tanács a valamennyi termelő ország rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével és a valamennyi fogyasztó ország rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével a jelen Egyezmény tartamát, összesen tizenkét hónapot meg nem haladó időszakkal vagy időszakokkal, meghosszabbíthatja.

2. Valamely Szerződő Kormány bármikor közölheti, hogy a Tanács következő ülésén a jelen Egyezmény megszüntetését javasolni szándékozik. Ha a Tanács az ilyen javaslatot a valamennyi termelő ország rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével és a valamennyi fogyasztó ország rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével elfogadja, a Szerződő Kormányoknak azt ajánlja, hogy a jelen Egyezmény megszüntetésre kerüljön. Ha a valamennyi termelő ország összes szavazatainak kétharmadával és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatának kétharmadával rendelkező országok a Tanácsot arról értesítik, hogy az ajánlást elfogadják, a jelen Egyezmény a Tanács határozata szerinti napon szűnik meg, amely nap nem lehet hat hónapnál később annál a napnál, amelyen ez országok közlései közül a legutolsót a Tanács kézhez vette.

3. A Tanács tartozik időről időre mérlegelni, hogy a jelen Egyezmény leteltekor milyen lesz a valószínű viszony az ón kínálata és kereslete között, és a Szerződő Kormányoknak a jelen Egyezmény hatálybaléptét követően legkésőbben négy éven belül ajánlani, vajon szükséges és helyes-e a jelen Egyezmény megújítása és, ha igen, milyen formában.

4. A jelen Egyezmény megszűnésekor:

a) az ütköző készletet a XIII. Cikkely rendelkezései szerint fel kell számolni;

b) miután minden, az ütköző készlet kötelezettségeitől eltérő, a Tanács által vállalat kötelezettséget kielégítettek, a maradvány vagyonról a jelen szakaszban rögzített módon rendelkezni kell;

c) ha a Tanács fennmarad, vagy valamely, a Tanács helyébe lépő testület alakul, a Tanács tartozik irattárát, statisztikai anyagát és más, a Tanács által meghatározandó dokumentumokat az ilyen utód testületnek átadni, összes vagy egyes vagyontárgyait pedig megosztott kétharmados többséggel átadhatja az ilyen utód testületnek;

d) ha a Tanács nem marad fenn és utód testület nem alakul:

(i) a Tanács tartozik irattárát, statisztikai anyagát és minden egyéb okmányát az Egyesült Nemzetek Főtitkárának vagy bármely, általa megnevezett, vagy ilyen megnevezés hiányában a Tanács határozata szerinti egyéb nemzetközi szervezetnek átadni;

(ii) a Tanács fennmaradó, nem pénzbeli vagyontárgyait el kell adni vagy más, a Tanács irányítása szerinti módon kell értékesíteni; és

(iii) az ilyen értékesítés eredményét és mindennemű fennmaradó pénzbeli vagyont ezután oly módon kell felosztani, hogy minden egyes résztvevő ország az V. Cikkely alapján létesített Igazgatási Számlához tett hozzájárulásaival arányos részt kapja.

5. A Tanács mindaddig létében megmarad, amíg az a 4. szakasz végrehajtása céljából, az ütköző készletnek, valamint a termelő országokban a XIV. Cikkely alapján tartott bármely készlet felszámolásának felügyelete céljából, valamint a jelen Egyezmény alapján a Tanács által vagy a Második Egyezmény alapján megszabott feltételek kellő teljesítésének felügyelete céljából szükséges, és a Tanács a jelen Egyezménnyel reáruházott, az esetenkénti cél szempontjából szükséges hatáskörökkel és feladatkörökkel rendelkezik.

XXIV. Cikkely

Aláírás, ratifikálás, jóváhagyás, elfogadás és hatálybalépés

1. A jelen Egyezmény Londonban 1965. június 1-jétől december 31-ig nyitva áll a Második Nemzetközi Ónegyezmény résztvevő országai nevében, valamint az Egyesült Nemzetek Ónkonferenciájának 1965-ben tartott ülésszakán képviselt független Államok kormányai nevében való aláírásra.

2. A jelen Egyezmény az aláíró Kormányok által vagy nevében, erre vonatkozó alkotmányos eljárásaik szerint történő ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás tárgyát képezi. A ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányokat az Egyesült Királyság Kormányánál kell letétbe helyezni.

3. a) A jelen Egyezmény azon Kormányokra nézve, amelyek ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányt letétbe helyeztek, véglegesen hatályba lép 1966. június 30-át követően akkor, amikor az okmányokat a B) Függelékben felsoroltak közül legalább kilenc, az ugyanazon Függelékben felsorolt szavazatok közül együttesen legalább 400-zal rendelkező fogyasztó országot és az A) Függelékben felsoroltak közül legalább hat, az ugyanazon Függelékben felsorolt szavazatok közül együttesen legalább 950-nel rendelkező termelő országot képviselő Kormányok nevében letétbe helyezték.

b) Az egyes aláíró olyan Kormányokra nézve, amelyek ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányt a jelen Egyezmény végleges hatálybalépése után helyeztek el, az Egyezmény az ilyen okmány letételének napjával lép véglegesen hatályba.

4. a) Ha a 3. szakasz a) alszakaszában rögzített, a jelen Egyezmény végleges hatálybalépésére vonatkozó feltételek nem teljesültek, a jelen Egyezmény azon Kormányok részére, amelyek ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányt letétbe helyeztek, vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékukról közlést tettek, ideiglenesen hatályba lép a Második Egyezmény megszűnését követő napon, feltéve, hogy az ilyen okmányok vagy közlések az Egyesült Királyság Kormányánál

(i) 1966. június 30-ig, vagy ha a Második Egyezmény meghosszabbításra kerül, ennek az Egyezménynek megszűnése napjáig; és

(ii) a B) Függelékben felsoroltak közül legalább kilenc, az ugyanazon Függelékben felsorolt szavazatok közül együttesen legalább 400-zal rendelkező fogyasztó országot és az A) Függelékben felsoroltak közül legalább hat, az ugyanazon Függelékben felsorolt szavazatok közül együttesen legalább 950-nel rendelkező termelő országot képviselő Kormányok nevében

letétbe helyeztettek.

b) Az egyes parafáló olyan Kormányok részére, amelyek a jelen Egyezmény ideiglenes hatályának tartama alatt helyeztek letétbe ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányát, illetőleg tettek ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékukról közlést, az Egyezmény ideiglenesen, az ilyen okmány vagy közlés letétbe helyezése napjával lép hatályba.

5. Ha a jelen Egyezmény a 4. szakasz alapján ideiglenesen hatályba lépett, akkor, mihelyt a 3. szakasz a) alszakaszában rögzített feltételeket kielégítő országokat képviselő Kormányok nevében a ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányok letétbe helyeztettek, az Egyezmény az országok számára véglegesen hatályba lép.

6. Ha a jelen Egyezmény a 4. szakasz alapján ideiglenesen hatályba lépett, de a Második Egyezmény megszűnésétől számított hat hónapon belül nem lépett az 5. szakasz alapján véglegesen hatályba, az Elnök tartozik a Tanács ülését a lehető legkorábban összehívni. A Tanács határozhat vagy úgy, hogy a jelen Egyezményt az általa rögzítendő napon megszünteti, vagy úgy, hogy az általa alkalmasnak vélt időpontban vagy időpontokban felülvizsgálja a jelen Egyezmény megszüntetésének kérdését. Ha azonban a jelen Egyezmény véglegesen nem lép hatályba, azt az ideiglenes hatálybalépéstől számított legkésőbben egy év múlva meg kell szüntetni.

7. Ha a jelen Egyezmény a 3. szakasz a) alszakasza alapján vagy az 5. szakasz alapján véglegesen hatályba lépett és ha bármely Kormány, amely ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékáról közlést tett, a végleges hatálybalépés keltétől számított kilencven napos időszakon belül elmulasztja ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmány letétbe helyezését, úgy ez a Kormány megszűnik a jelen Egyezményben részt venni, azzal, hogy a Tanács az előbb említett időszakot az illető Kormány kívánságára meghosszabbíthatja, továbbá azzal, hogy az illető Kormány az említett időszak vagy esetleges meghosszabbításának letelte előtt megszűnhet a jelen Egyezményben részt venni, amennyiben erről az Egyesült Királyság Kormányának legalább harminc nappal előbb közlést tesz.

8. Az Egyesült Királyság Kormánya a Tanácsnak a jelen Egyezmény alapján tartandó első ülését Londonba hívja össze. Ez az ülés az Egyezmény hatálybalépésétől számított 8 napon belül kezdődjék meg.

XXV. Cikkely

Csatlakozás

1. a) Bármely, az Egyesült Nemzetek Ónkonferenciájának 1965-ben tartott ülésszakán képviselt Kormánynak vagy bármely, a Második Nemzetközi Ónegyezményben résztvevő országnak jogában áll, hogy a jelen Egyezményhez a Tanács által meghatározandó feltételek szerint csatlakozzék.

b) Bármely az Egyesült Nemzetek Ónkonferenciájának 1965-ben tartott ülésszakán nem képviselt Kormány, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek vagy szakosított szerveinek, a jelen Egyezményhez a Tanács egyetértésével és a Tanács által meghatározandó feltételek szerint csatlakozhat.

2. Valamely Szerződő Kormány a Tanács egyetértésével és az általa meghatározandó feltételek szerint kijelentheti a külön részvételét bármely országnak vagy területnek vagy országoknak vagy területeknek, amely, illetőleg amelyek a III. Cikkely alapján külön részvételre jogosult(ak) és amelynek, illetőleg amelyeknek külön részvételét a Szerződő Kormány ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási, közlési vagy csatlakozási okmányában nem jelentették ki; a jelen Egyezmény rendelkezései pedig az ilyen országra vagy területre, vagy országokra, vagy területekre megfelelően alkalmazandók.

3. a) A Tanács által rögzített feltételeknek a szavazati jogok és pénzügyi kötelezettségek tekintetében méltányosaknak kell lenniük a csatlakozásra vagy részvételre törekvő országok és az egyéb, már résztvevő országok közötti viszonylatban.

b) Valamely termelő országnak a jelen Egyezményhez történt csatlakozását követően a Tanács az ilyen ország egyetértésével rögzíti az illető országra vonatkozóan az E) Függelékben feltüntetendő mennyiséget és rögzítheti az F) Függelékben feltüntetendő, bizonyos egyéb ásványok bányászata során elkerülhetetlenül nyert és ezért készletezni engedélyezett járulékos ónmennyiséget; az így rögzített mennyiségek ugyanolyan érvényesek lesznek, mintha ezekben a Függelékekben foglaltatnának.

4. A csatlakozást a csatlakozási okmánynak az Egyesült Királyság Kormányánál történő letétbe helyezésével kell eszközölni, amely Kormány az ilyen csatlakozásról valamennyi érdekelt Kormányt és a Tanácsot értesíti.

5. Az a Szerződő Kormány, amely a 2. szakasz alapján valamely ország vagy terület, vagy országok, vagy területek külön részvételét nyilvánítja, ezt az Egyesült Királyság Kormányának tett közléssel eszközli.

6. Az olyan országot vagy területet, amelynek külön részvételét a III. Cikkely alapján vagy a jelen cikkely 2. szakasza alapján valamely Szerződő Kormány kinyilvánította, úgy kell tekinteni, amikor független állammá válik, mint Szerződő Kormányt, a jelen Egyezmény rendelkezései pedig az ilyen Állam Kormányára ugyanúgy alkalmazandók, mintha az a jelen Egyezményben már résztvevő, eredeti Szerződő Kormány lenne.

XXVI. Cikkely

A letéteményes értesítései

Az Egyesült Királyság Kormánya az Egyesült Nemzetek 1965-ben tartott Ónkonferenciáján képviselt valamennyi Kormányt, a Második Nemzetközi Ónegyezményben résztvevő valamennyi tagországot, a jelen Egyezményhez a XXV. Cikkely rendelkezései szerint csatlakozott valamennyi Kormányt, a Tanács Titkárát és az Egyesült Nemzetek Főtitkárát értesíti a következőkről:

a) A XXIV. Cikkely szerint történő aláírások, ratifikálások, jóváhagyások, elfogadások és ratifikálásra, jóváhagyásra, vagy elfogadásra irányuló szándékról tett közlések;

b) a jelen Egyezménynek a XXIV. Cikkely szerinti, akár ideiglenes, akár végleges hatálybalépése;

c) a XXV. Cikkely szerint történő csatlakozások és külön részvételre vonatkozó közlések;

d) a XXI. Cikkely szerinti módosítások ratifikálásáról, jóváhagyásáról vagy elfogadásáról tett közlések és e módosítások hatálybalépése; és

e) elállásról és a részvétel megszűnéséről tett közlések.

XXVII. Cikkely

Az Egyezmény hitelesített példánya

Az Egyesült Királyság Kormánya a jelen Egyezmény hatálybalépése után a lehető legkorábban megküldi a jelen Egyezmény hitelesített másolatát az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkelye szerinti bejegyzés végett. Hasonlóan kell közölni a jelen Egyezmény minden módosítását.

XXVIII. Cikkely

Az Egyezmény hiteles szövegei

A jelen Egyezmény angol, francia és spanyol nyelvű szövegei egyaránt hitelesek, ezek eredeti példányai letétbe helyeztettek az Egyesült Királyság Kormányánál, amely azokról hitelesített másolatokat küld minden egyes aláíró és csatlakozó Kormánynak és a Tanács Titkárának.

MINEK HITELÉÜL az alulírottak, Kormányaik részéről erre kellő meghatalmazással bírva, a jelen Egyezményt az aláírásuk mellett feltüntetett keletekkel aláírták.”

3. § A Magyar Népköztársaság a csatlakozásról szóló okirat letétele alkalmával a következő nyilatkozatokat tette:

„1. A Magyar Népköztársaság - az Egyezmény III. Cikk 1. bekezdésben biztosított lehetőség alapján - kijelenti, hogy az Egyezményhez mint fogyasztó ország csatlakozik.

2. A Magyar Népköztársaság az Egyezményhez való csatlakozásakor felhívja a figyelmet az Egyezmény XXIV-XXV. Cikkeinek azon rendelkezéseire, amelyek egyes államok részességét az Egyezményben lehetetlenné teszik. A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy ezek a rendelkezések ellentétben állnak a nemzetközi jognak az univerzalitásra vonatkozó alapelveivel.

3. A Magyar Népköztársaság rámutat arra, hogy az Egyezmény XXV. Cikkének 2. és 5. bekezdéseiben írt rendelkezések ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én hozott határozattal.”

4. § *  Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. november 27-től kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére