(A kormányjóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1969. évi szeptember hó 2. napján megtörtént.)
1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti fuvarozás tárgyában Budapesten, 1969. évi április hó 12. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya,
attól a kívánságtól vezetve, hogy a két ország közötti, valamint azok területén áthaladó, közúti járművekkel végzett személy- és árufuvarozást szabályozza,
a következőkben állapodott meg:
A két ország között, valamint azok területén áthaladó autóbusszal végzett személyfuvarozás - a 4. Cikkben említett fuvarozások kivételével - engedélyezési kötelezettség alá esik.
1. A két ország közötti, valamint azok területén áthaladó menetrendszerű autóbusz vonalakat a Szerződő Felek illetékes szervei viszonosság alapján és közös megegyezéssel engedélyezik.
2. A Szerződő Felek illetékes szervei az engedélyeket a vonalak arra a részére adják ki, amely területükön áthalad.
3. Az engedély iránti kérelmet a gépjárművet nyilvántartó Szerződő Fél illetékes szervéhez kell előterjeszteni.
4. A kérelemhez csatolni kell a szükséges bizonylatokat (menetrend-, díjszabás- és útvonaltervezetet, a fuvarozás időtartamára vonatkozó adatok, az üzem megnyitásának tervezett időpontja). A Szerződő Felek illetékes szervei más, szükségesnek tartott adatok szolgáltatását is kérhetik.
5. Az egyik Szerződő Fél illetékes szerve átadja a másik Szerződő Fél illetékes szervének az általa engedélyezni szándékolt kérelmet az összes előírt adattal együtt.
Az autóbusszal végzett esetenkénti személyfuvarozáshoz - a 4. Cikkben közölt fuvarozások kivételével - a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek engedélye szükséges. Az engedély kiadásának feltételeit a Szerződő Felek illetékes szervei közösen állapítják meg.
Az autóbusszal végzett esetenkénti személyfuvarozás nem esik engedélyezési eljárás alá akkor, ha ugyanazokat a személyeket ugyanaz a gépjármű fuvarozza:
a) olyan körutazás esetén, amikor a kiindulási és a végpont egyaránt a gépjárművet nyilvántartó ország területén van;
b) olyan járat esetében, amikor az indulási hely a gépjárművet nyilvántartó ország területén, a végpont pedig a másik Szerződő Fél területén vagy harmadik ország területén van, azzal a feltétellel, hogy a gépjármű - ha csak külön engedéllyel nem rendelkezik - üresen tér vissza annak az országnak a területére, ahol a nyilvántartásban szerepel.
1. A nemzetközi autóbusz-fuvarozásokat menetlevéllel kell végezni, melynek legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a fuvarozó neve (cége) és telephelye,
b) az autóbusz (pótkocsi) forgalmi rendszáma,
c) a gépkocsivezető neve,
d) a kalauz (kísérő) neve,
e) a fuvarozás útvonala (a fontosabb megállóhelyek felsorolása),
f) a fuvarozás időpontja.
2. A 3-4. Cikk szerinti fuvarozásoknál utasjegyzék is szükséges.
3. Minden fuvarozó a saját vállalatánál rendszeresített menetlevelet használja és annak rovatait saját állama nyelvén tölti ki.
1. Személyeknek a gépkocsit nyilvántartó ország területéről a másik Szerződő Fél területére személygépkocsival ellenszolgáltatás ellenében végzett fuvarozása, valamint ugyanazoknak a személyeknek a visszafuvarozása nem esik engedélyezési kötelezettség alá.
2. Személygépkocsin jelen Egyezmény értelmezése szempontjából az olyan gépjárművet kell érteni, amelynek befogadóképessége - a gépjárművezetőt is beleértve - nem haladja meg a 9 főt.
A két ország között, valamint azok területén átmenetben végzett árufuvarozás engedélyezés alá esik, kivéve a 9. Cikkben közölt fuvarozásokat.
1. A jelen Egyezmény alapján végezhető árufuvarozások számát a Szerződő Felek illetékes szervei a következő évre minden év október hó 31-ig a 20. Cikkben említett Vegyesbizottságban állapítják meg.
2. A Vegyesbizottság megállapítja:
a) a kölcsönösen adó- és illetékmentes fuvarozások végzésére jogosító engedélykontingenst;
b) az adók és illetékek alá eső árufuvarozásra jogosító engedélyek mennyiségét.
3. Ha az e cikk 2. bekezdése szerint megállapított engedélymennyiség nem bizonyul elegendőnek, a Szerződő Felek illetékes szervei az év folyamán közös megegyezéssel további engedélyeket adhatnak ki.
1. Nem esik engedélyezési kötelezettség alá:
a) átköltözködési ingóságok fuvarozása,
b) vásárokra és kiállításokra rendelt tárgyak fuvarozása,
c) versenylovak, versenyjárművek és sportrendezvényekre rendelt egyéb sporteszközök, továbbá campingfelszerelések fuvarozása,
d) színházi díszletek és kellékek fuvarozása,
e) hangszerek, valamint rádió-, televízió- és filmfelvételek céljára szolgáló tárgyak és berendezések fuvarozása,
f) az elhalálozottak maradványait tartalmazó koporsók, vagy urnák fuvarozása,
g) sérült gépjárművek, valamint a rajtuk továbbított rakományok elfuvarozása,
h) az olyan gépjárművel, vagy járműszerelvénnyel végzett fuvarozás, amelynek raksúlya az 1000 kg-ot nem haladja meg.
2. A b)-e) pontokban említett kivételek csak akkor érvényesek, ha a fuvarozott rakományt a járművet nyilvántartó Szerződő Fél területére vissza-, vagy harmadik állam területére továbbfuvarozzák.
1. Minden gépjárműre, vagy szerelvényre külön, a két Szerződő Fél illetékes szervei között egyeztetett mintának megfelelő engedélyt kell kiadni.
2. Egy engedély oda- és visszaútra, vagy meghatározott időtartamra szól.
3. A járműnek vagy a szerelvénynek a másik állam területén történő áthaladása folyamán az engedélyt az illetékes szervek kívánságára fel kell mutatni.
4. A Szerződő Felek illetékes szervei a felhasznált és a fel nem használt engedélyeket a következő év első hónapjának végéig visszaszolgáltatják egymásnak.
Ennek az Egyezménynek az alapján személyek és áruk fuvarozását csak olyan fuvarozók végezhetik, akiknek székhelye valamelyik Szerződő Fél területén van és akik államuk belső előírásai alapján nemzetközi közúti fuvarozás végzésére jogosultak.
A járművek és áruk vámkezelése a mindkét Szerződő Félre kötelező nemzetközi megállapodásokkal összhangban történik; ha ilyen szabályozás nincs, akkor az illető Szerződő Fél belső előírásait alkalmazzák.
1. A gépjárműbe tartósan beépített és az adott járműtípusnak megfelelő tartályokban levő üzemanyag vám-, illeték- és adómentes.
2. Az ideiglenesen behozott gépjármű javításához szükséges pótalkatrészek ugyancsak vám-, illeték- és adómentesek.
3. A kicserélt pótalkatrészeket újból ki kell szállítani, vagy azokat hivatalos felügyelet mellett meg kell semmisíteni.
A fuvarozó köteles az ennek az Egyezménynek az alapján fuvarozást végző gépjárművekre előzetesen szavatossági biztosítást kötni; a biztosításnak a harmadik személynek okozott minden kárra ki kell terjednie.
Külön engedély nélkül tilos:
a) minden, a másik Szerződő Fél területén levő két hely között végzett fuvarozás,
b) minden, a másik Szerződő Fél területéről harmadik ország területére végzett fuvarozás.
Abban az esetben, ha a fuvarozásra használt gépjármű, illetve a rakomány súlya, vagy mérete meghaladja a másik ország területén engedélyezett legnagyobb súlyt vagy méreteket, akkor a fuvarozáshoz ezen állam illetékes szerveinek külön engedélye szükséges.
A járművek személyzetét, a rakományt kísérő személyeket, valamint a fuvarozott utasokat érvényes útiokmányokkal kell ellátni.
1. A jelen Egyezmény alapján végzett személyfuvarozások, valamint a 8. Cikk 2. bekezdésének a) pontja szerint kiadott engedélyek alapján végzett árufuvarozások kölcsönösen mentesek minden, a közúti fuvarozást terhelő adók, illetékek és díjak alól. A mentesítés a gépjárművekre és a fuvarozási engedélyek kiadásával kapcsolatos illetékekre is kiterjed.
2. A 8. Cikk 2. bekezdésének b) pontja és 3. bekezdése szerint kiadott engedélyek alapján végzett fuvarozások után fizetendő adók és illetékek mértékét a 20. Cikk értelmében létesített Vegyesbizottság állapítja meg.
Az ennek az Egyezménynek a végrehajtásából eredő fizetési kötelezettségeket a két ország közötti érvényes pénzügyi megállapodások szerint kell kiegyenlíteni.
1. Mindkét Szerződő Fél közli a másik Szerződő Féllel, hogy az ennek az Egyezménynek a végrehajtását érintő kérdések szabályozására mely szervek illetékesek.
2. Az említett illetékes szervek képviselői a fuvarozási feltételek és az engedélyek mennyiségének megállapítása, valamint az ennek az Egyezménynek a végrehajtása során felmerülhető egyéb kérdések megoldása céljából Vegyesbizottságban ülnek össze.
3. A Vegyesbizottság határozatai Szerződő Felek illetékes szerveinek utólagos jóváhagyására szorulnak.
A Szerződő Felek illetékes szervei megállapodnak egymással az ennek az Egyezménynek az alapján végzett fuvarozásokra vonatkozó statisztikai adatok kicserélésének módozataiban.
Az egyik Szerződő Fél fuvarozói a jelen Egyezmény alapján végzett fuvarozások végrehajtásának biztosítása céljából a másik állam területén képviseletet létesíthetnek. A képviselet tevékenységének összhangban kell lennie ennek az államnak a vonatkozó belföldi előírásaival.
Ha a jelen Egyezmény rendelkezéseit valamelyik Szerződő Fél területén megsértik, a gépjárművet nyilvántartó Szerződő Fél illetékes szerve köteles a másik Szerződő Fél illetékes szervének megkeresésére a fuvarozóval szemben megfelelő rendszabályokat alkalmazni és erről a másik Szerződő Fél illetékes szervét értesíteni.
Minden olyan esetben, amelyet ennek az Egyezménynek a rendelkezései, vagy mindkét Szerződő Felet kötelező nemzetközi egyezmények határozmányai nem szabályoznak, a Szerződő Felek belső jogszabályait kell alkalmazni.
1. Ez az Egyezmény a Szerződő Felek belső jogszabályainak megfelelő jóváhagyására szorul és a jóváhagyásról szóló jegyzékváltás napján lép hatályba.
2. Ez az Egyezmény az életbelépés napjától számított egy évig marad érvényben és érvénye évről évre hallgatólagosan meghosszabbodik, hacsak azt valamelyik Szerződő Fél, legkésőbb három hónappal a lejárat előtt írásban fel nem mondja.
Ennek bizonyítékaként a Meghatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.
Készült Budapesten, 1969. évi április hó 12-én két eredeti példányban, mindkettő magyar és cseh nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások)”
3. § * Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1969. évi szeptember hó 2. napjától kezdődően kell alkalmazni. Végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
