A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1971. évi 1. törvényerejű rendelet

a háborús, és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétele New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkáránál, az 1969. évi június hó 24. napján megtörtént)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a háborús, és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által New Yorkban az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott nemzetközi egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„Egyezmény
a háborús és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról

Az Egyezményben részes államok

figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a háborús bűnösök kiadatásáról és megbüntetéséről szóló az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I/ számú és az 1947. évi október hó 4. napján kelt 170/II/ számú határozatait, továbbá a nemzetközi jognak a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság Alapokmánya és a Bíróság ítéletei által elismert alapelveit megerősítő az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I/ számú határozatát, valamint az 1966. évi december hó 12. napján kelt 2184/XXI/ számú és az 1966. évi december hó 16. napján kelt 2202/XXI/ számú határozatokat, amelyekben a Közgyűlés kifejezetten az emberiség elleni bűntettként ítélte el egyrészt a bennszülött lakosság gazdasági és politikai jogainak megsértését, másrészt az apartheid politikát,

figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazdasági és Szociális Tanácsának az 1965. évi július hó 28. napján kelt 1074/D/XXXIX/ számú és az 1966. évi augusztus hó 5. napján kelt 1158/XLI/ számú határozatait a háborús bűnösök és olyan személyek megbüntetéséről, akik emberiség elleni bűntettet követtek el,

megállapítva, hogy a háborús és az emberiség elleni bűntettek üldözésére és megbüntetésére vonatkozó ünnepélyes nyilatkozatok, okmányok és egyezmények egyike sem tartalmaz időbeli korlátozást,

tekintetbe véve, hogy a háborús és az emberiség elleni bűntettek a nemzetközi jogban a legsúlyosabb bűntettek közé tartoznak,

meggyőződve arról, hogy a háborús és az emberiség elleni bűntettek hathatós megbüntetése az ilyen bűntettek megelőzésének, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmének, a bizalom növelésének, a népek közötti együttműködés elősegítésének, valamint a nemzetközi béke és biztonság előmozdításának fontos eleme,

megállapítva, hogy a közönséges bűncselekmények elévülésére vonatkozó belső jogszabályoknak a háborús és az emberiség elleni bűntettekre való alkalmazása a világ közvéleményét mélyen nyugtalanító kérdés, mert megakadályozza az ezekért a bűntettekért felelős személyek elleni büntető eljárás megindítását és ezek megbüntetését,

elismerve, hogy szükséges és időszerű, hogy ez az Egyezmény a nemzetközi jogban megerősítse a háborús és az emberiség elleni bűntettek el nem évülésének alapelvét és biztosítsa ennek általános alkalmazását,

a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk

Függetlenül elkövetésük időpontjától nem évülhetnek el a következő bűncselekmények:

a) A Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I/ számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I/ számú határozataival megerősített háborús bűntettek, különösen azok, amelyeket a háború áldozatainak védelméről szóló, az 1949. évi augusztus hó 12. napján kelt genfi egyezmények „súlyos jogsértések”-ként sorolnak fel;

b) a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróságnak az 1945. évi augusztus hó 8. napján kelt Alapokmányában meghatározott és az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének az 1946. évi február hó 13. napján kelt 3/I/ számú és az 1946. évi december hó 11. napján kelt 95/I/ számú határozataival megerősített - akár háború, akár béke idején elkövetett - emberiség elleni bűntettek, a fegyveres támadás vagy megszállás útján való elűzés, és az apartheid politikából eredő embertelen cselekmények, valamint a népirtás bűntette, ahogyan azt a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló 1948. évi egyezmény meghatározza, - még akkor is, ha e cselekmények nem sértik annak az országnak belső jogát, ahol azokat elkövették.

II. Cikk

Ha az I. Cikkben említett bűntettek valamelyikét elkövették, ennek az Egyezménynek a rendelkezéseit kell alkalmazni az állami hatóságoknak azokra a képviselőire és azokra a magánszemélyekre, akik - tekintet nélkül a bűntett befejezettségére - ebben tettesként vagy részesként résztvettek, vagy akik másokat e bűntettek valamelyikének elkövetésére közvetlenül rábírtak, vagy akik ezek elkövetésére szövetkeztek, valamint az állami hatóságoknak azokra a képviselőire, akik e bűntettek elkövetését eltűrték.

III. Cikk

Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy minden szükséges belső törvényhozási vagy egyéb intézkedést megtesznek, hogy lehetővé váljék az Egyezmény II. Cikkében említett személyeknek a nemzetközi joggal összhangban történő kiadatása.

IV. Cikk

Az Egyezményben részes államok kötelezik magukat arra, hogy a vonatkozó alkotmányos rendelkezéseikkel összhangban megteszik mindazokat a törvényhozási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Egyezmény I. és II. Cikkében említett bűntettek tekintetében a büntethetőség és a büntetés végrehajtásának elévülését kizárják, illetőleg ahol ilyen elévülés van, azt eltöröljék.

V. Cikk

Ez az Egyezmény 1969. december 31-ig aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezete, vagy valamely szakosított intézménye, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bármely tagállama, vagy a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatában részes bármely állam, valamint bármely más állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése meghív arra, hogy az Egyezmény részese legyen.

VI. Cikk

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

VII. Cikk

Ez az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll az V. Cikkben említett bármely állam számára. A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

VIII. Cikk

1. Ez az Egyezmény a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál történt letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

2. Minden olyan állam tekintetében, amely az Egyezményt a tizedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény az illető állam megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

IX. Cikk

1. Az Egyezmény hatálybalépésétől számított tíz év eltelte után bármelyik Szerződő Fél bármikor kérheti az Egyezmény módosítását, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárához írásban intézett bejelentéssel.

2. Arról, hogy az ilyen kérelemmel kapcsolatban milyen esetleges intézkedéseket kell tenni, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése dönt.

X. Cikk

1. Ezt az Egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára az Egyezmény hiteles másolatát az V. Cikkben említett valamennyi államnak megküldi.

3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Főtitkára az V. Cikkben említett valamennyi államot tájékoztatja a következő adatokról:

a) az Egyezmény aláírásairól, az V., VI., VII. Cikkek alapján letétbe helyezett megerősítő és csatlakozási okiratokról,

b) arról az időpontról, amikor ez az Egyezmény a VIII. Cikk szerint hatályba lépett,

c) a IX. Cikk alapján kapott közlésekről.

XI. Cikk

Ez az Egyezmény - amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles - az 1968. évi november hó 26. napján kelt.

Fentiek hiteléül az e célra kellően felhatalmazottak ezt az Egyezményt aláírták.”

3. § A Magyar Népköztársaság a megerősítő okiratának letételekor a következő nyilatkozatot tette:

„A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a háborús, és az emberiség elleni bűntettek elévülésének kizárásáról szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által az 1968. évi november hó 26. napján elfogadott egyezmény V. és VII. Cikkében foglalt rendelkezések - amelyek egyes államokat elzárnak attól a lehetőségtől, hogy az egyezmény részeseivé váljanak - diszkriminatív jellegűek, ellentétben állnak az államok szuverén egyenlőségének elvével és különösen összeegyeztethetetlenek az említett egyezmény tárgyával és céljával.”

4. § *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1970. évi november hó 11. napjától kezdődően kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére