A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1971. évi 29. törvényerejű rendelet

az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételeiről szóló, Berlinben, az 1970. évi december 5. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbehelyezése a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságánál Moszkvában, az 1971. évi augusztus hó 13. napján megtörtént)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételeiről szóló, Berlinben, az 1970. évi december hó 5. napján kelt Egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„EGYEZMÉNY
az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételeiről

A Szerződő Felek

arra törekedve, hogy a gazdasági, valamint a tudományos és kulturális kapcsolatok, és a turistacsere bővítése és elmélyítése, továbbá országaik közlekedésének elősegítése céljából a nemzetközi személyfuvarozás területén kölcsönös együttműködést továbbfejlesszék,

figyelembe véve a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa ezzel kapcsolatos kezdeményezését,

a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk

1. A Szerződő Felek megfelelő szervezetei és vállalatai az autóbusszal a Szerződő Felek területei között, valamint azok területén átmenetben végzett nemzetközi személyfuvarozást a jelen Egyezményhez csatolt és annak szerves részét képező „Az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás Általános Feltételei” (a továbbiakban: „Általános Feltételek”) szerint bonyolítják le.

2. A Szerződő Felek az országaik szomszédos határmenti övezetei között végzett nemzetközi személyfuvarozás lebonyolításának más feltételeiben is megállapodhatnak.

II. Cikk

1. A jelen Egyezményben nem szabályozott olyan kérdésekben, amelyek az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozásnak a másik Szerződő Fél területén történő teljesítésével összefüggésben keletkeznek, annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a fuvarozást teljesítik.

2. A jelen Egyezményben nem szabályozott olyan kérdésekben, amelyek az autóbusszal végzett személyfuvarozásra vonatkozó fuvarozási szerződésből keletkeznek, a fuvarozó államának joga az irányadó.

III. Cikk

A Szerződő Felek a jelen Egyezmény végrehajtása során széles körű együttműködést valósítanak meg és a szükséges segítséget megadják egymásnak.

IV. Cikk

A Szerződő Felek tájékoztatják egymást az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozásra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezéseikről.

V. Cikk

1. A jelen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint az Egyezmény alkalmazása során esetleg felmerülő kérdések megoldása céljából a Szerződő Felek illetékes szervei vagy szervezeteinek képviselői értekezletet tartanak.

2. Az értekezletet a jelen Egyezmény letéteményese az országok nevének orosz ABC sorrendje szerint meghatározott Szerződő Fél területére hívja össze, attól az időponttól számított 60 napon belül, amikor a letéteményes legalább két Szerződő Félnek az erre irányuló javaslatát vagy hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatát kézhez vette.

3. Az értekezlet előkészítését és lebonyolítását a jelen Egyezmény letéteményesének közreműködésével az a Szerződő Fél biztosítja, amelynek területére az értekezletet összehívják.

VI. Cikk

1. A jelen egyezmény valamennyi Szerződő Fél egyetértése esetén módosítható, illetőleg kiegészíthető.

2. A Szerződő Felek a kiegészítésekre és módosításokra vonatkozó javaslataikat közlik a jelen Egyezmény letéteményesével, aki azokat egyeztetés céljából haladéktalanul megküldi a többi Szerződő Félnek.

3. A Szerződő Felek a javasolt módosításokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos álláspontjukat a javaslatok kézhezvételétől számított 90 napon belül közlik a letéteményessel. A letéteményes az utolsó álláspont kézhezvételétől számított 15 napon belül közli a Szerződő Felekkel valamennyi Szerződő Fél álláspontját.

4. Az egyeztetett kiegészítéseket és módosításokat a Szerződő Felek belső jogszabályaik szerint hagyják jóvá és azok a jelen Egyezmény IX. Cikkében meghatározott előírásoknak megfelelően lépnek hatályba.

VII. Cikk

A Szerződő Felek illetékes szervei vagy szervezetei a jelen Egyezmény végrehajtása céljából a különleges kérdésekre vonatkozóan kiegészítő egyezményeket köthetnek egymással.

VIII. Cikk

1. A jelen Egyezményhez, valamennyi Szerződő Fél egyetértése esetén más állam is csatlakozhat, a csatlakozásra vonatkozó bejelentést a letéteményes részére kell átadni, amelyről a letéteményes haladéktalanul értesíti a Szerződő Feleket.

2. A Szerződő Feleknek a bejelentést tevő állam jelen Egyezményhez történő csatlakozására vonatkozó döntéséről a letéteményes értesíti a bejelentést tevő államot.

IX. Cikk

1. Jelen Egyezményt a Szerződő Feleknek belső jogszabályaik előírásainak megfelelően jóvá kell hagyniok.

2. Az Egyezmény attól a naptól számított 30 nap elteltével lép hatályba, amikor az Egyezményt aláíró legalább három állam jóváhagyásáról szóló okmányát a letéteményesnek megőrzésre átadják.

3. A jelen Egyezményt aláíró, valamint a jelen Egyezmény VIII. Cikkében foglaltak szerint ahhoz csatlakozó többi állam mindegyike vonatkozásában a jelen Egyezmény attól a naptól számított 30 nap elteltével lép hatályba, amelyen az illető állam ezen Egyezménynek - a jelen cikk 1. pontjának megfelelően történt - jóváhagyásáról szóló okmányát a letéteményesnek átadta.

X. Cikk

Jelen Egyezményben való részvételét bármelyik Szerződő Fél felmondhatja, a folyó naptári év letelte előtt legalább hat hónappal közölte ezt a letéteményessel. Az ilyen felmondást a következő naptári év január hó 1. napjától lép hatályba.

XI. Cikk

A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek között autóbusszal végzett személyfuvarozásokra vonatkozóan érvényben levő kétoldalú egyezmények rendelkezéseit. Szükség esetén a Szerződő Felek ezeket az egyezményeket összehangolják a jelen Egyezmény rendelkezéseivel.

XII. Cikk

1. A jelen Egyezményt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának adják át megőrzésre, amely az Egyezmény letéteményesének szerepét tölti be. Az Egyezmény hiteles másolatát a letéteményes megküldi valamennyi aláíró államnak, továbbá azoknak az államoknak, amelyek az Egyezményhez csatlakoznak.

2. A letéteményes haladéktalanul értesíti a jelen Egyezményt aláíró és az ahhoz csatlakozó államokat az Egyezménynek, valamint csatlakozásnak a jóváhagyására vonatkozó okmányok megőrzésre történt átadásának időpontjáról, az Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, valamint a jelen Egyezmény bármely Szerződő Fél által történt felmondásáról.

Készült Berlinben 1970. december 5-én, orosz nyelven, egy példányban.

A Magyar Népköztársaság Kormánya meghatalmazásából

Csanádi Gy.

A Német Demokratikus Köztársaság Kormánya meghatalmazásából

Weiprecht H.

A Lengyel Népköztársaság Kormánya meghatalmazásából

Zaifryd M.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Kormánya megbízásából

Supljakov Sz.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya meghatalmazásából

Knizka J.

Melléklet az 1970. december 5-én kelt, az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételeiről szóló Egyezményhez

Az autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás általános feltételei
(ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK)

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § A jelen Általános Feltételek értelmezése szempontjából

a) utas az a személy, akit egyénileg vagy csoport tagjaként a jelen Általános Feltételek alapján fuvaroznak;

b) autóbusz az olyan személyszállító gépkocsi, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több ülőhely van;

c) autóbusszal végzett nemzetközi személyfuvarozás (a továbbiakban: „nemzetközi fuvarozás”) az autóbusszal végzett olyan személyfuvarozás, amelyet legalább egy államhatáron keresztül valósítanak meg; nemzetközi fuvarozásnak minősül az is, ha az autóbusz a nemzetközi fuvarozás teljesítése előtt vagy után üresen közlekedik;

d) fuvarozó a saját államának illetékes szerve által autóbusszal végzett nemzetközi fuvarozásra jogosított vállalat, illetőleg szervezet;

e) menetrendszerű fuvarozás az autóbusszal végzett olyan fuvarozás, amelyet a fuvarozási szerződés közzétett feltételeinek és a meghirdetett díjszabásnak, valamint a menetrendnek megfelelően, az autóbusz meghatározott útvonalán megjelölve az utasok fel- és leszállására szolgáló helyeket (megállók), bonyolítanak le;

f) ingajárattal végzett fuvarozás, egyes utascsoportoknak meghatározott időpontban az egyik állam területéről a másik állam területén levő ideiglenes tartózkodási helyre történő odafuvarozása, majd ugyanezen utascsoportnak a fuvarozó autóbuszával a kiinduló államba történő visszafuvarozása; ingajárattal végzett fuvarozásnál az első visszaút és az utolsó odaút általában üresjáratban történik;

g) nem menetrendszerű fuvarozás minden olyan nemzetközi személyfuvarozás, amely a jelen cikk e) és f) pontjaiban szereplő meghatározásokat figyelembe véve nem minősül menetrendszerű fuvarozásnak.

2. § 1. Jelen Általános Feltételek alapján Nemzetközi fuvarozást csak olyan fuvarozó végezhet, akinek a székhelye a Szerződő Felek valamelyikének a területén van, és olyan autóbusszal, amelyet ezen a területen jegyeztek be.

2. A nemzetközi fuvarozást a nemzetközi gépjárműforgalom számára megnyitott útvonalon és határátkelőhelyeken át kell lebonyolítani.

3. § 1. A menetrendszerű nemzetközi fuvarozáshoz mindazon Szerződő Felek illetékes szervének engedélye szükséges, amelyek területén az autóbusz menetvonala áthalad.

2. Az ingajárattal végzett és a nem menetrendszerű nemzetközi fuvarozás azon Szerződő Fél illetékes szervének engedélyével történik, amelynek területén a fuvarozó a fuvarozást lebonyolítani szándékozik, feltéve, hogy a Szerződő Fél jogszabályai szerint ilyen engedélyre szükség van. Az érdekelt Felek kétoldalú megállapodással megegyezhetnek az ingajárattal végzett és a nem menetrendszerű nemzetközi fuvarozásoknak illetékes szervei engedélye nélkül történő lebonyolításában.

3. Tilos az egyik Szerződő Fél fuvarozójának nemzetközi személyfuvarozást lebonyolítani:

a) a másik Szerződő Fél területén fekvő két helység között;

b) a másik Szerződő Fél területéről egy harmadik állam területére, valamint

c) harmadik állam területéről másik Szerződő Fél területére.

Az a), b) és c) alpontok rendelkezéseit nem alkalmazzák, ha:

- a másik Szerződő Fél illetékes szerve erre engedélyt adott, vagy

- a másik Szerződő Fél jogszabályai ilyen engedélyt nem írnak elő, vagy

- a fenti fuvarozások kérdését külön, kétoldalú megállapodásban szabályozták.

4. § A Szerződő Felek az Általános Feltételek alapján a területükön végzett nemzetközi fuvarozást járvány, elemi csapás vagy más nyomós ok fennállása esetén időlegesen korlátozhatják, vagy időlegesen szüneteltethetik.

II. fejezet

A fuvarozási engedélyek kiadásának rendje

5. § 1. A menetrendszerű nemzetközi fuvarozáshoz szükséges engedélyt a fuvarozónak saját állama illetékes szerve útján azoknak az államoknak az illetékes szervétől kell - az ilyen engedély kiadására vonatkozó igénybejelentéssel - kérnie, amelyek területén az autóbuszvonal szervezését tervezi.

2. Az igénybejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a fuvarozó neve és székhelye;

b) az autóbuszjárat meghatározása (menetvonal, útvonal, az államhatáron való áthaladási helyek);

c) a megállóhelyek felsorolása;

d) az utasok étkeztetése, éjszakai szállása, pihenése, kirándulása stb. céljából eszközölt megállóhelyek;

e) a fuvarozás teljesítésének határideje (határidői);

f) a menetrend, a megállóhelyek közötti km távolságok, a megállóhelyekre, valamint a határ- és vámkezelési helyekre való érkezés és indulás napjának és órájának a feltüntetésével;

g) az utas- és poggyászdíjszabás, azoknak az országoknak a pénznemében, amelyek területén az utasok fel- és leszállása történik;

h) a fuvarozás különleges feltételei;

i) az autóbuszjárat üzemeltetése kezdetének időpontja;

j) az autóbuszjárat üzemeltetése célszerűségének indokolása.

3. A fuvarozó államának illetékes szerve a fuvarozó igénybejelentését mindazon Szerződő Felek illetékes szervéhez továbbítja, amelyek területén az autóbuszjárat megszervezését tervezik.

4. Az igénybejelentés továbbítása egyidejűleg annak bizonyításául is szolgál, hogy a fuvarozót a saját államában autóbusszal történő nemzetközi személyfuvarozás végzésére felhatalmazták.

6. § 1. Annak az államnak az illetékes szerve, amely az 5. §-ban említett igénybejelentést megkapta, haladéktalanul - de legalább a fuvarozó kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül - kiadja az engedélyt vagy elutasítja az engedély kiadására vonatkozó kérelmet.

2. Az engedélyt vagy az elutasítást a fuvarozóval az ő államának illetékes szerve útján kell közölni.

7. § 1. A menetrendszerű nemzetközi fuvarozásra szóló engedélynek tartalmaznia kell:

a) a fuvarozó nevét és székhelyét;

b) az autóbuszjárat megnevezését;

c) az autóbuszjárat útvonalának meghatározását, az engedélyt kiadó állam területén;

d) az utasok fel- és leszállására szolgáló megállóhelyek megnevezését, az engedélyt kiadó állam területén;

e) a fuvarozás lebonyolítási időtartamát (határideje) és a menetrendet;

f) az utas- és poggyászdíjszabást abban az esetben, ha az engedélyt kiadó állam területén olyan megállóhelyeket jelöltek ki, amelyeken utasok szállhatnak fel és le;

g) a fuvarozónak azt a kötelezettségét, hogy a fuvarozást az Általános Feltételeknek és az engedélyben meghatározott különleges feltételeknek megfelelően kell lebonyolítania;

h) az engedély érvényességének időtartamát;

i) az autóbuszjárat üzemeltetése kezdetének időpontját.

2. Az engedély az útvonalnak arra a részére érvényes, amely az engedélyt kiadó állam területén van.

8. § 1. Ha két vagy több olyan fuvarozó, akinek székhelye különböző Szerződő Felek területén van, közösen kívánnak autóbuszjárattal nemzetközi fuvarozást végezni, kötelesek az engedély iránti igénybejelentés benyújtása előtt a fenti fuvarozás lebonyolítására vonatkozó feltételeket egymás között egyeztetni.

2. Az 1. pontban említett fuvarozóknak, az autóbuszvonal kiszolgálásában való részvételükből fakadó kölcsönös kapcsolatait - beleértve a vonal üzemeltetésével járó költségeket és bevételeket -, a fuvarozók között erre vonatkozóan kötendő megállapodás szabályozza.

3. A 2. pontban említett megállapodásban figyelembe kell venni mindegyik fuvarozó jegyeladási - beleértve az előzetes jegyeladási - kötelezettségét azokra a járatokra, amelyeket az adott fuvarozásban résztvevő többi fuvarozó tart fenn autóbuszával.

4. Az 1. pontban említett fuvarozók felhatalmazást adhatnak valamely körükbe tartozó fuvarozónak, hogy nevükben menetrendszerű nemzetközi fuvarozás közös lebonyolításának engedélyezését kérje.

9. § 1. Az autóbuszjárattal nemzetközi fuvarozást lebonyolító fuvarozónak az üzemeltetés megkezdése előtt legalább két héttel közzé kell tennie a fuvarozási feltételeket, a díjszabást és a menetrendet mindazon államokban, amelyek területén az utasok fel- és leszállása céljára megállóhelyek vannak.

2. Az 1. pontban említett közzétételi kötelezettség a fuvarozót a nemzetközi fuvarozás megszüntetése, időleges szüneteltetése és újra megindítása esetén, valamint a fuvarozási feltételek, a díjszabás, illetőleg a menetrend változása esetén is terheli.

3. Az 1. és 2. pontban említett közléseket minden államban - amelynek területén a fent nevezett nemzetközi fuvarozás lebonyolításra kerül - annak nyelvén, az illető államban elfogadott rendnek megfelelően kell kihirdetni.

10. § Menetrendszerű nemzetközi autóbuszjárat üzemeltetése a fuvarozó kezdeményezése alapján csak akkor szüntethető meg vagy korlátozható, ha ezt a tervezett megszüntetés, vagy korlátozás előtt legalább 30 nappal mindazon államok illetékes szerveivel közölték, amelyek területén a járat áthalad, és ennek közzététele a 9. § rendelkezéseinek megfelelően megtörtént.

11. § A nemzetközi fuvarozást végző autóbusz vezetőjének rendelkeznie kell annak az engedélynek a hiteles másolatával (fényképmásolatával), amelynek alapján a nemzetközi fuvarozást végzi.

12. § 1. Ha a nemzetközi ingajárat lebonyolításához engedély szükséges, a fuvarozónak azon állam illetékes szervéhez kell igénybejelentéssel fordulnia, amelynek területén a fuvarozás lebonyolítását tervezi.

2. Az 1. pontban említett igénybejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a fuvarozó neve és székhelye;

b) a helységek megnevezése, amelyek között a fuvarozó a fuvarozást lebonyolítani kívánja;

c) az ingajárat útvonala, a határátkelőhelyek feltüntetésével;

d) az utascsoportok száma, valamint ezen csoportok tervezett elfuvarozásának időtartama;

e) a járatok száma.

13. § 1. Az illetékes szerv, amely a 12. §-ban említett igénybejelentést megkapta, köteles a kérelmet haladéktalanul - de legalább a kézhezvételtől számított 30 napon belül - teljesíteni vagy elutasítani.

2. A nemzetközi ingajárat lebonyolítására jogosító engedélynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a fuvarozó neve és székhelye;

b) a helységek megnevezése, amelyek között a nemzetközi ingajárat lebonyolítható;

c) az útvonalon levő határátkelőhelyek megnevezése;

d) a járatok száma, amelyeket a fuvarozó az engedély alapján jogosult lebonyolítani;

e) a fuvarozás kezdetének és befejezésének időpontja;

f) a fuvarozó kötelezettsége a fuvarozás az Általános Feltételeknek és az engedélyben feltüntetett különleges feltételeknek megfelelő lebonyolítására.

14. § Az ingajárattal végzett vagy a nem menetrendszerű nemzetközi fuvarozás lebonyolítása során a gépkocsivezetőnél utaslistának kell lennie.

III. fejezet

Fuvarozási feltételek a menetrendszerű autóbuszvonalakon

15. § 1. A fuvarozó felelősséggel tartozik az utassal szemben, az utas pedig a fuvarozóval szemben a fuvarozási szerződés feltételeinek teljesítéséért.

2. A fuvarozási szerződés megkötését a nemzetközi autóbusz fuvarozási menetjegy elnevezésű okmány tanúsítja; a menetjegy hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti sem a fuvarozási szerződés létét, sem pedig annak érvényességét.

3. A jegy névre vagy felmutatóra szólhat.

4. A jegy árát az egyeztetett díjszabás határozza meg.

5. A jegynek olyan utalást kell tartalmaznia, hogy a fuvarozás során a jelen Általános Feltételeket alkalmazzák.

6. A jegyet azoknak az államoknak nyelvén kell kinyomtatni, amelyekben az autóbuszjárat kezdő- és végpontja van.

16. § A fuvarozási szerződés a fuvarozó által az utasoknak nyújtott kiegészítő szolgáltatásokra is szólhat (pl. szállás, menetközbeni étkezés stb.). Ezek árát a jegyen külön fel kell tüntetni vagy más módon kell igazolni.

17. § A menetjegy kiadása után a fuvarozó köteles:

a) biztosítani az utas biztonságos és kényelmes utazását egy meghatározott autóbuszjáraton, a jegy, a közzétett menetrend és a fuvarozási szerződés feltételeinek megfelelően;

b) kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani az utasnak a 16. §-ban foglaltaknak megfelelően;

c) ha az utazás megszakad és azt nem lehet ugyanezzel az autóbusszal folytatni, a fuvarozó köteles az utas továbbutazását a jegyen feltüntetett végállomásig biztosítani, anélkül, hogy az utasnak ezáltal további kiadása merülne fel, valamint biztosítani részére a fenti utazás megszakítása miatt szükségessé vált egyéb szolgáltatásokat.

18. § Olyan körülmények felmerülése esetén, amelyeket a fuvarozó kellő gondosság ellenére előre nem láthatott és el nem kerülhetett, a fuvarozónak jogában áll azt az autóbuszjáratot, amelyre az utasnak jegyet adott el, nem útbaindítani.

19. § 1. Az utasnak az igénybe vett autóbuszjáratra érvényes menetjeggyel kell rendelkeznie és köteles azt az autóbusz szolgálati személyzete vagy az ellenőrző szervek felszólítására felmutatni.

2. Nem fuvarozhatók vagy az autóbuszból a legközelebbi megállóhelyen eltávolíthatók (útiköltség és poggyászfuvardíj-visszakövetelési jog nélkül) a következő személyek:

a) akik nem tartják be a fuvarozási szerződés feltételeit;

b) akiknek viselkedése nem megfelelő vagy a többi utas számára terhes;

c) akik betegségük folytán vagy más okból kifolyólag a többi utas számára veszélyesek lehetnek.

20. § Az utas a következő jogokkal rendelkezik:

a) utazhat az autóbuszjáraton, a menetjegynek megfelelően;

b) díjtalanul (vagy díjkedvezménnyel) magával vihet gyermeket, kézipoggyászt, valamint - a díjszabásnak megfelelő mennyiségben és feltételek mellett - háziállatokat;

c) az autóbusznak kifejezetten erre a célra szolgáló részében a díjszabásban meghatározott külön díj ellenében poggyászt szállíthat;

d) az utazás folyamán igénybe veheti a pótlólag kifizetett szolgáltatásokat.

21. § 1. Az autóbuszba felszállás és abból való kiszállás a menetrendben feltüntetett helyeken, továbbá halaszthatatlan esetekben az autóbusz szolgálati személyzete által megjelölt egyéb helyeken is megengedett, annak a Szerződő Félnek a területén érvényes rendnek megfelelően, ahol az autóbusz tartózkodik.

2. Szemmel láthatóan rokkantak, terhes nők és gyermekeket karjukon tartó személyek soron kívül szállhatnak be.

3. Az utasok magatartását az autóbusz-pályaudvarokon, az autóbuszokba felszállást és abból való kiszállást a helyi szabályok szabályozzák. Az utas köteles magát ezeknek a szabályoknak alávetni és a pályaudvari szolgálati személyzet utasításainak eleget tenni.

22. § 1. A menetjegy az utazás megkezdése után más személynek nem adható át. Az utazás akkor kezdődik, amikor az utas utazás céljából az autóbuszba beszáll. Az utazás akkor fejeződik be, amikor az autóbusz az utas rendeltetési helyére megérkezik és az utas az autóbuszt elhagyja.

2. Nem jogosít az utazás ideiglenes megszakítására a menetjegy, kivéve, ha arra a menetjegyen levő előírás engedélyt ad.

3. Ha az utas a határőrségi-, vám- vagy más közigazgatási szervek követelésére, illetőleg rossz egészségi állapota miatt utazását ideiglenesen megszakítani kénytelen, jogában áll az utazást az ideiglenes megszakítás napjától számított 30 napon belül egy következő autóbuszjárattal folytatni, ha az autóbuszban van szabad hely. Ilyen esetben fel kell mutatni azt a menetjegyet, amelyen az utazás ideiglenes megszakításának okát igazolták; az igazolást vagy az a szolgálati közeg adja ki, akivel az utas az út megszakításáig utazott, vagy pedig az autóbusz-megállóhelyen levő jegypénztár (abban az esetben, ha az utazás megszakítására megállóhelyen, az autóbusz állásideje alatt került sor és ott jegypénztár van).

23. § A menetjegy az utazás megkezdése előtt a jegyvásárlás helyén vagy az autóbusz indulási helyén - ha ezen a helyen van jegypénztár - visszaadható. Ebben az esetben a kifizetett menetjegy árát - beleértve a kiegészítő szolgáltatások díját is - 10 százalékos levonással vissza kell téríteni az utasnak. A fuvarozó azonban megtagadhatja a visszatérítést, ha a menetjegyet annak az autóbusznak a menetrendszerinti indulását megelőző 24 órán belül nyújtották be, amelyre a menetjegy szól.

24. § 1. Ha azt az autóbuszjáratot, amelyre az utas menetjegyet váltott, nem indítják el, a fuvarozó köteles ennek kihirdetése után a menetjegy árát, valamint a kiegészítő szolgáltatások díját az utasnak haladéktalanul visszatéríteni. Ezenkívül - az adott helyen általában szokásos legolcsóbb közlekedési eszköz igénybevételéből származó költségek alapulvételével - meg kell térítenie az utasnak a menetjegyből megállapítható helyre történő oda- és onnan visszautazásával felmerült, megfelelően igazolt kiadásait.

2. Az 1. pont rendelkezései abban az esetben is alkalmazandók, ha a kiindulási helyen annak az autóbusznak az indulása, amelyre az utas jegyet váltott, legalább egy órát késik és az utasnak ez alatt az idő alatt nem volt lehetősége a fuvarozó másik autóbuszát igénybe venni.

3. Abban az esetben, ha az autóbusz útja megszakad és az utazás folytatása lehetetlenné válik, az utasnak - ha az utat a fuvarozó szervezésében folytatni nem kívánja - jogában áll a kifizetett menetdíj meg nem tett útnak megfelelő részét, valamint az általa fel nem használt kiegészítő szolgáltatások díját visszakérni.

4. A jelen §-ban említett esetekben az ellenértékek megtérítése a jegy visszaszolgáltatása ellenében és mindennemű levonás nélkül történik.

25. § Az olyan utas, aki a 22. § 3. pontjában említett okokból megszakított utazást nem folytatja, az út meg nem tett részére eső, kifizetett menetdíjat - beleértve az általa kifizetett kiegészítő szolgáltatásokat is - 10 százalék levonással visszakaphatja.

26. § Az az utas, aki ellenőrzés során nem tudja menetjegyét felmutatni, köteles a megtett útért járó útiköltséget a díjszabás által megállapított pótdíjjal együtt kifizetni. Azt az utast, aki az útiköltség kifizetését megtagadja, az utazásból ki kell zárni.

27. § 1. Az utas poggyászát vele egyidejűleg és ugyanazzal az autóbusszal fuvarozzák, amelyen az utas utazik.

2. Az utas csak olyan kézipoggyászt vihet magával, amely az ölében, az általa foglalt hely ülése alatt vagy polcon az ülés feletti hálóban elhelyezhető. Tilos az autóbusz átjáróit poggyásszal elfoglalni. A kézipoggyász súlya nem haladhatja meg a 20 kg-ot.

3. Az utasnak jogában áll kézipoggyászán kívül az autóbuszon olyan poggyászt szállítani, amelynek súlya nem haladja meg a 30 kg-ot.

4. Az autóbusz szolgálati személyzetének jogában áll az olyan poggyászt, amely alkalmatlan arra, hogy az autóbusz belsejében fuvarozzák, megfelelő poggyászjegy (vevény) kiadása mellett az autóbusznak erre a célra kijelölt poggyászterében elhelyezni.

28. § 1. A fuvarozó a fuvarozásra átvett minden egyes poggyászdarab után poggyászjegyet (vevényt) ad ki az utasnak.

2. A fuvarozó a poggyászjegyen (vevényen) feltünteti a poggyász fuvardíját és rendeltetési helyét.

3. A poggyászjegyen (vevényen) utalni kell arra, hogy a fuvarozás az Általános Feltételek alapján történik.

4. A fuvarozónak jogában áll a poggyászjegyen (vevényen) a poggyász csomagolásának állapotát feltüntetni és ezt az utas aláírásával igazoltatni. Ha az utas erre nem hajlandó, a fuvarozó a poggyász fuvarozásra való átvételét megtagadhatja.

5. Ha a fuvarozó a poggyászt észrevételezés nélkül vette át, vélelmezendő, hogy a poggyászt jó állapotban és megfelelő csomagolásban adták fel.

29. § Tilos autóbuszon kézipoggyászként, illetőleg poggyászként fuvarozni:

a) olyan tárgyat, amelyeknek fuvarozását azoknak az államoknak a jogszabálya tiltja, amelyek területén a fuvarozást végzik;

b) olyan tárgyat, amely a többi utasnak kárt okozhat vagy az autóbuszt megrongálhatja, illetőleg beszennyezheti;

c) veszélyes (gyúlékony, robbanó, maró, radioaktív, mérgező stb.) anyagot, illetőleg ilyen anyagból készült tárgyat;

d) undort keltő tárgyat;

e) lőfegyvert, védő tok nélküli szúró-, illetőleg vágóeszközt;

f) olyan tárgyat, amely térfogatánál és alakjánál fogva autóbusszal történő fuvarozásra nem alkalmas (kerékpár, össze nem csukható gyermekkocsi stb.).

30. § 1. Az utas a poggyász fuvarozásra történő átadásakor jogosult annak értékét bevallani.

2. A poggyász bevallott értékét az utas köteles a feladási hely államának pénznemében megjelölni és azt a poggyászjegyen (vevényen) feltüntetni. A bevallott érték összegének felső határát a díjszabás határozza meg.

3. Az értékbevallásért a fuvarozó jogosult a díjszabás által meghatározott díjat szedni.

31. § 1. A fuvarozásra átadott poggyászt a fuvarozó a poggyászjegyen (vevényen) feltüntetett rendeltetési helyen a jegy (vevény) ellenében szolgáltatja ki, feltéve, hogy az utas a 33. §-ban meghatározott kötelezettségeit teljesítette.

2. Az ellenkező bizonyítás hiányában vélelmezni kell, hogy a fuvarozó jóhiszeműen járt el, amikor a poggyászt a poggyászjegy (vevény) bemutatója részére kiszolgáltatta.

3. A poggyászjegy bemutatása nélkül a fuvarozó nem köteles kiadni a poggyászt, kivéve, ha a poggyász kiadását követelő személy a poggyászra vonatkozó tulajdonjogát bizonyítja.

4. A rendeltetési helyen vagy az autóbuszjárat végállomásán 24 óra letelte után át nem vett poggyászt a fuvarozó köteles biztonságos helyen tárolni és az utas terhére hat hónapig megőrizni.

5. A poggyász kiadásával és tárolásával összefüggő egyéb kérdésekben annak az országnak a belső jogszabályai irányadóak, amelynek területén a poggyász fuvarozását végző járat végállomása van.

32. § Az utas felelős az autóbusz, valamint a fuvarozó tulajdonát képező berendezések megrongálása, illetőleg beszennyezése esetén az általa okozott minden kárért. Ugyancsak köteles megtéríteni a fuvarozónak mindazokat a költségeket, amelyeket a fuvarozó visel más utasok vagyontárgyainak az utas hibájából történt megrongálása vagy eltulajdonítása következtében.

33. § 1. Az utasnak az utazás idején az országhatár átlépésére feljogosító okmányokkal kell rendelkeznie, és köteles magát alávetni a reá, valamint a poggyászára vonatkozó vámkezelési-, adófizetési-, pénzügyi-, valutáris- és egyéb adminisztratív előírásoknak. A fuvarozó nem felelős azért, ha az utas ezeknek az előírásoknak nem tesz eleget.

2. Az utas köteles megtéríteni a fuvarozónak azokat a költségeit, amelyek annak következtében keletkeztek, hogy az utas az 1. pontban említett szabályokat megszegte.

34. § 1. A fuvarozó felelős az utas által neki átadott poggyász megsérüléséért, teljes vagy részleges elveszéséért, - a 36. § 2. pontjában foglalt rendelkezések szerint.

2. A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha a poggyász sérülése, teljes vagy részleges elvesztése az utas vétkessége az utasnak a fuvarozó vétkességére vissza nem vezethető intézkedése vagy olyan körülmények folytán keletkezett, amelyeket a fuvarozó nem kerülhetett el és amelynek következményeit nem állott módjában elhárítani.

35. § 1. A fuvarozónak fuvarozás céljából átadott olyan poggyászt, amelyet az utas részére azt a napot követő 14 nap elteltével nem szolgáltatták ki, amely napon a poggyász kiszolgáltatását kérte, elveszettnek kell tekinteni.

2. Ha az elveszettnek tekintett poggyász az elvesztést követő egy éven belül megkerül, a fuvarozó köteles intézkedni az utas értesítése érdekében; az utasnak az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül jogában áll követelnie, hogy részére a poggyászt - a kapott kártérítés visszafizetése ellenében - feladási- vagy a rendeltetési helyen szolgáltassák ki.

36. § 1. A fuvarozó köteles megtéríteni a poggyász teljes vagy részleges elveszésével kapcsolatos kárt, ha a 34. § értelmében a kárért ő a felelős.

2. A kártérítés összegét az utas által a 30. §-nak megfelelően tett értékbevallás alapján kell meghatározni. Ha ilyen értékbevallás nem történt, akkor a kártérítés összegét a fuvarozó országának jogszabályai alapján állapítják meg. A fuvarozásra átadott poggyászban elhelyezett pénz, ékszer, értékpapír és más nagy értékű tárgy (pl. műalkotás, régiség) elveszése, megfogyatkozása vagy megsérülése folytán keletkezett kárt a fuvarozó csak abban az esetben köteles megtéríteni a díjszabásban meghatározott mértékben, ha az utas az ilyen tárgy értékét bevallotta.

37. § 1. A poggyász megsérülése esetén a fuvarozó köteles megfizetni azt az összeget, amellyel a poggyász bevallott vagy egyéb megbízható módon megállapított értéke csökkent; a térítés azonban nem haladhatja meg a poggyász elveszése esetén járó kártérítési összeget.

2. Abban az esetben, ha az utas látható sérülésekre vonatkozó észrevételek nélkül átvette a poggyászt, vélelmezni kell, hogy a poggyászt épségben és jó állapotban vette át.

38. § A fuvarozó nem felel a kézipoggyász elveszéséért vagy megsérüléséért, kivéve, ha bizonyítják, hogy az a fuvarozó hibájából keletkezett. Ha a kézipoggyász elveszése vagy megsérülése a szállítóeszköz üzemeltetésének a következménye, a fuvarozó felelősségére országának jogszabályai irányadók.

39. § A fuvarozó felelős alkalmazottainak és más olyan személyeknek cselekményeiért és mulasztásaiért, akiknek szolgálatát a fuvarozás teljesítésénél igénybe veszi, ha ezek a személyek a fuvarozó által rájuk bízott feladatokat teljesítik.

IV. fejezet

Az autóbuszokra és azok szolgálati személyzetére vonatkozó rendelkezések

40. § 1. A nemzetközi fuvarozásra használt autóbusznak megfelelő műszaki állapotban kell lennie, kifogástalan külalakkal kell rendelkeznie és biztosítania kell az utasok kényelmes utazását.

2. Az utasokat - ha a fuvarozás időtartama a 2 órát meghaladja - csak állandó ülőhelyen szabad szállítani.

3. Ha az egyik állam fuvarozójának autóbusza a másik állam területén való közlekedés során valamilyen okból nem tudja folytatni útját, akkor ennek az államnak az illetékes szervei - az autóbusz személyzetének kérésére közreműködnek - az adott autóbusz utasainak a fuvarozó terhére a legközelebbi olyan pontig történő elfuvarozása megszervezésében, amely pontból lehetséges az utasok bármely irányban való elfuvarozása.

41. § Az autóbusz vezetője köteles megtartani annak az államnak az autóbusz vezetésére engedélyezett időtartamra vonatkozó szabályait, amelynek területén a nemzetközi fuvarozást végzik.

42. § A biztosítási okmánynak, valamint a megfelelő módon kitöltött, a fuvarozó államában érvényes menetlevélnek a fuvarozás során az autóbusz szolgálati személyzetének birtokában kell lennie, és azokat minden állam - amelynek területén a nemzetközi fuvarozást végzik - ellenőrző szerveinek kívánságára fel kell mutatni; a menetlevélnek alkalmasnak kell lennie a fuvarozási útvonal és a vezetési időtartam ellenőrzésére is. Nincs szükség biztosítási okmányra abban az esetben, ha a Szerződő Felek biztosító szervei közötti megállapodás ezt szükségtelenné teszi.

43. § A nemzetközi fuvarozást végző autóbuszt csak olyan gépkocsivezető vezethet, aki államának belföldi jogszabályai szerint erre jogosult.

44. § 1. Az autóbusz szolgálati személyzete köteles megtartani annak az államnak a közigazgatási előírásait, amelyeknek területén a nemzetközi fuvarozás történik.

2. E célból az autóbusz szolgálati személyzetének ismernie kell azoknak az államoknak az útlevél-, vám- és devizakezelési szabályait, amelyeknek a területén a fuvarozást lebonyolítják.

3. Az autóbusz szolgálati személyzetének azon tagjait, akik nem tesznek eleget e paragrafus 1. pontjában előírt kötelezettségeknek vagy akiknek viselkedése egyébként kifogásolható, a nemzetközi fuvarozásból ki kell zárni.

45. § Az autóbusz szolgálati személyzete köteles az országhatáron levő ellenőrző szervek kívánságára az autóbusz és a fuvarozásra átadott poggyászok ellenőrzését lehetővé tenni.

46. § 1. A nemzetközi fuvarozást végző autóbuszok szolgálati személyzetének egyenruhát kell viselnie.

2. A szolgálati személyzet köteles:

a) részletesen ismerni a kiszolgált autóbuszvonal útirányát és menetrendjét;

b) ha a hazai nyelv nem eléggé ismert azokban az államokban, amelyeken keresztül az autóbuszvonal áthalad, legalább egy idegen nyelvet ismerni, - a kiszolgált autóbuszvonalon való eligazodáshoz szükséges fokon;

c) ismerni az Általános Feltételeket.

47. § 1. A nemzetközi fuvarozást végző autóbuszt el kell látni az útvonalat jelző tájékoztató táblákkal, amelyeken az alábbiakat tüntetik fel:

a) a fuvarozó nevét (rövidített formában);

b) a végállomásokat és lehetőleg az autóbuszvonalnak az autóbusz-menetrendben megnevezett fontosabb közbenső megállóhelyeit.

2. Tájékoztatót kell elhelyezni az autóbusz belsejében azoknak az államoknak a nyelvén, amelyekben az autóbuszvonal kiinduló és végállomásai vannak.”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1971. évi szeptember hó 12. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére