A jogszabály mai napon ( 2019.12.06. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1972. évi 5. törvényerejű rendelet

a Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezménynek a Magyar Népköztársaság által történt megerősítése kihirdetéséről * 

(A megerősítő okirat letétele Londonban 1971. március 10. napján megtörtént.)

1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben 1970. május 15-én kelt Negyedik Nemzetközi Ónegyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti. * 

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„A NEGYEDIK NEMZETKÖZI ÓNEGYEZMÉNY

BEVEZETÉS

Miután a szerződő Kormányok felismerték:

a) hogy az áruegyezmények az árak stabilizációjának, az exportjövedelmek és az elsőrendű fontosságú árupiacok állandó fejlődésének elősegítésével jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez, különösen a fejlődő termelő országokban;

b) a termelő és a fogyasztó országok közötti, az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája alapelvei és célkitűzései keretében, nemzetközi áruegyezmény útján kifejtett, folyamatos együttműködés jelentőségét az ónra vonatkozó problémák megoldásának elősegítésében;

c) az ón különleges fontosságát számos olyan ország számára, amely nagymértékben függ annak termelésére, fogyasztására vagy kereskedelmére vonatkozó előnyös és igazságos feltételektől;

d) annak szükségét, hogy védjék és előmozdítsák az ónipar egészséges fejlődését és növekedését, különösen a fejlődő termelő országokban, és ily módon biztosítsák a megfelelő ónellátást az importáló országokban a fogyasztók érdekeinek védelmére;

e) az import vásárlóerő fenntartásának és növelésének fontosságát az óntermelő országokban; és

f) az ónfogyasztás sikeres kiterjesztésének kívánatosságát mind a fejlődő, mind az iparosodott országokban;

a következőkben állapodtak meg:

I. fejezet

CÉLKITŰZÉSEK

1. Cikk

Célkitűzések

A jelen Egyezmény célkitűzései:

a) Az ón világtermelése és világfogyasztása közötti egyeztetésről gondoskodni, valamint az ón feleslegéből vagy szűkéből eredő komoly nehézségeket enyhíteni;

b) az ón árának és exportjövedelmének túlságos ingadozásait megakadályozni;

c) olyan lépéseket tenni, amelyek hozzájárulnak az ónból származó exportjövedelmek, különösen a fejlődő termelő országok ilyen jövedelmeinek növeléséhez, ennek révén segítenek az ilyen országok számára forrásokat nyújtani gyorsított gazdasági növekedésükhöz és társadalmi fejlődésükhöz, ugyanakkor azonban figyelembe veszik az importáló országokban levő fogyasztók érdekeit;

d) olyan feltételeket biztosítani, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a termelők részére kifizetődő megtérülés alapján dinamikus és emelkedő ütemű óntermelés legyen elérhető, a fogyasztók számára méltányos árak mellett elegendő kínálat legyen biztosítható, a termelés és a fogyasztás között pedig hosszú távra szóló egyensúly jöjjön létre;

e) megelőzni vagy enyhíteni az ón kínálata és kereslete közötti hibás egyeztetésből származható kiterjedt vagy részleges munkanélküliséget vagy más komoly nehézségeket;

f) az ónellátás szűkének bekövetkezése vagy várható bekövetkezése esetében olyan lépéseket tenni, amelyek a fogyasztó országokat érhető komoly nehézségek enyhítése érdekében az óntermelés növelését és az ónfém igazságos elosztását biztosítják;

g) az ónkínálat fölöslegének bekövetkezése vagy várható bekövetkezése esetében olyan lépéseket tenni, amelyek a termelő országokat érhető komoly nehézségeket enyhítik;

h) figyelemmel kísérni a nem-kereskedelmi jellegű ónkészletekből a Kormányok által eszközölt kibocsátásokat és lépéseket tenni a felmerülhető bizonytalanságok és nehézségek elhárítására;

i) megfigyelés alatt tartani az igényeket az új ónlelőhelyek fejlesztése és kitermelése iránt, továbbá az ónércek leghatékonyabb kitermelési, dúsítási és kohósítási módszereinek - többek között az Egyesült Nemzetek, valamint az Egyesült Nemzetek rendszerébe tartozó más szervezetek műszaki és pénzügyi segélyforrásai révén történő - előmozdítása iránt;

j) a Nemzetközi Óntanácsnak az Első, Második és a Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény hatálya alatt végzett munkáját folytatni.

II. fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

2. Cikk

Fogalommeghatározások

A jelen Egyezményben:

Ón jelenti az ónfémet, egyéb finomított ónt, vagy dúsítványok, vagy - a természetes előfordulásukból kitermelt - ércek óntartalmát. A jelen fogalommeghatározás szempontjából az „érc” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy ezzel ki legyen zárva a) az érc anyagából az előkészítéstől eltérő célra kivont anyag és b) az előkészítés folyamatában elvetett anyag.

Ónfém jelenti a jó kereskedelmi minőségű, finomított ónt, amelynek tiszta tartalma legalább 99,75%.

Kiegyenlítő raktárkészlet jelenti a jelen Egyezmény VIII. fejezetének rendelkezései szerint létesített és kezelt kiegyenlítő készletet.

Ónfémállomány jelenti a kiegyenlítő raktárkészlet fémállományát, amely magában foglalja a kiegyenlítő raktárkészlet igazgatója által a készlet céljára vásárolt, de még meg nem kapott fémet és nem foglalja magában az igazgató által a kiegyenlítő raktárkészletből eladott, de még le nem szállított fémet.

Tonna jelenti a metrikus tonnát, azaz 1000 kilogrammot.

Nettó export jelenti a jelen Egyezmény C) függeléke Első Részében kifejtett körülmények között exportált mennyiséget, az ugyane függelék Második Része szerint meghatározott importált mennyiség levonásával.

Résztvevő ország olyan országot jelent, amelynek Kormánya a jelen Egyezményt ratifikálta, jóváhagyta vagy elfogadta, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tett, vagy ahhoz csatlakozott, vagy olyan területet vagy területeket, amelynek vagy amelyeknek a külön részvétele a 49. Cikk szerint hatályossá vált, hogy - a környező szövegből következően - az ilyen ország vagy ilyen terület vagy területek Kormányát magát.

Termelő ország olyan résztvevő országot jelent, amelyet a Tanács, az illető ország egyetértésével, termelő országnak nyilvánított.

Fogyasztó ország olyan résztvevő országot jelent, amelyet a Tanács, az illető ország egyetértésével, fogyasztó országnak nyilvánított.

Hozzájáruló ország jelenti az olyan résztvevő országot, amelynek a kiegyenlítő raktárkészletben hozzájárulásai vannak.

Egyszerű többség jelenti a résztvevő országok által leadott, egybeszámlált szavazatok többségét.

Egyszerű megosztott többség jelenti a termelő országok által leadott szavazatok többségét és a fogyasztó országok által leadott szavazatok többségét, külön-külön számlálva.

Kétharmados megosztott többség jelenti a termelő országok által leadott szavazatok kétharmados többségét és a fogyasztó országok által leadott szavazatok kétharmados többségét, külön-külön számlálva.

Hatálybalépés - külön meghatározás hiányában - jelenti a jelen Egyezmény kezdeti hatálybalépését, függetlenül attól, hogy ez a hatálybalépés a 47. Cikk szerint ideiglenes vagy a 46. Cikk szerint végleges-e.

Szabályozási időszak jelenti azt az időszakot, amelyet a Tanács ilyennek nyilvánított és amelyre vonatkozóan rögzítették az összes megengedett export mennyiségét.

Negyedév jelenti a január 1-jén, április 1-jén, július 1-jén vagy október 1-jén kezdődő naptári negyedévet.

Pénzügyi év jelenti a július 1-jén kezdődő és a következő és június 30-án végződő, egyéves időtartamot.

III. fejezet

TAGSÁG A TANÁCSBAN

3. Cikk

Részvétel a Tanácsban

Minden egyes Szerződő Kormány a Tanácsnak egy tagját képezi, kivéve a 49. szakaszban előirányzott, eltérő esetet.

4. Cikk

A résztvevők minősítése

a) A Tanács minden egyes tagját a Tanács, az illető ország egyetértésével, termelő vagy fogyasztó országnak nyilvánítja, lehetőleg mihelyt a Tanács megkapta a letéteményes Kormány értesítését arról, hogy az ilyen tag letétbe helyezte ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási vagy csatlakozási okmányát a 45. vagy 48. Cikk szerint, vagy a jelen Egyezmény ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékának közlését a 47. Cikk szerint.

b) A termelő országok és a fogyasztó országok tagsága hazai bányászati óntermelésükön, illetőleg ónfém fogyasztásukon alapul, azzal, hogy:

(i) az olyan termelő ország tagsága, amely a hazai bányászati termeléséből származó ónfémnek számottevő fogyasztója, az ország egyetértésével annak ón-exportján alapul;

(ii) az olyan fogyasztó ország tagsága, amely ónfogyasztásának számottevő részét hazai bányáiból termeli, az ország egyetértésével ón-importján alapul.

c) Ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási vagy csatlakozási okmányában, vagy a jelen Egyezmény ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékának közlésében minden egyes Szerződő Kormány megállapíthatja a résztvevő országoknak azt a kategóriáját, amelyhez tartozni szándékában áll.

d) A Tanács, az Egyezmény hatálybalépését követő első ülésén, meghozza a jelen cikk alkalmazásához szükséges döntéseket, éspedig az A) függelékben felsorolt résztvevő országok által leadott szavazatok többségével és a B) függelékben felsorolt országok által leadott szavazatok többségével, amikor is a szavazatokat külön-külön számlálják és a szavazati jogok a jelen Egyezmény A) és B) függelékeinek felelnek meg.

5. Cikk

A minősítés megváltoztatása

a) Ha valamely résztvevő ország helyzete fogyasztó országból termelő országba váltott át vagy viszont, a Tanács, az illető ország kívánságára, vagy saját kezdeményezéséből és az illető ország egyetértésével, mérlegeli az új helyzetet és meghatározza az alkalmazható mennyiségeket (tonnaszámokat) vagy százalékos részarányokat.

b) A Tanács meghatározza azt az időpontot, amikor a jelen cikk a) szakasza alapján megállapított mennyiségek és/vagy százalékos részarányok - ahogyan az eset kívánja - hatályba lépnek.

c) A hatálybalépésnek a Tanács által a b) szakasz alapján meghatározott napjával az érintett Szerződő Kormány megszűnik a jelen Egyezmény értelmében korábbi kategóriájához tartozó országait megillető bármely jogokat és előjogokat bírni, illetőleg az azokat terhelő bármely kötelezettségeket viselni, egyben megszerzi mindazokat a jogokat és előjogokat, valamint viseli mindazon kötelezettségeket, amelyek a jelen Egyezmény értelmében, az új kategóriájához tartozó országokat megilletik, illetőleg terhelik;

azzal, hogy:

(i) ha a kategória termelő országról fogyasztó országra változott, a változtatott ország mindazonáltal megtartja jogait a kiegyenlítő raktárkészletnek a 30., 31. és 32. Cikk szerinti felszámolásából őt megillető tulajdonrésznek a jelen Egyezmény megszűnésekor történő visszatérítésére;

(ii) ha a kategória fogyasztó országról termelő országra változik, a változtatott országra vonatkozóan a Tanács által rögzített feltételek az ország és az Egyezményben már résztvevő többi termelő ország közötti viszonylatot illetően méltányosak lesznek.

IV. fejezet

SZERVEZET ÉS IGAZGATÁS

6. Cikk

A Nemzetközi Óntanács

a) Az előző Nemzetközi Ónegyezmények által létesített Nemzetközi Óntanács (a továbbiakban: a Tanács) a Negyedik Nemzetközi Ónegyezmény igazgatásának céljából továbbra fennmarad, a jelen Egyezményben előirányzott tagsággal, hatáskörökkel és feladatkörökkel.

b) A Tanács székhelye London, hacsak a Tanács másként nem határoz.

7. Cikk

A Nemzetközi Óntanács összetétele

a) A Tanács valamennyi résztvevő országból áll.

b) (i) Minden egyes résztvevő országot a Tanácsban egy küldött képvisel. Bármely ország a Tanács ülésein való részvételre helyetteseket és tanácsadókat jelölhet ki.

(ii) A helyettes küldöttnek felhatalmazása van arra, hogy a küldött helyett eljárjon és szavazzon, ennek távolléte alatt vagy más különleges körülmények között.

8. Cikk

A Tanács hatásköre és feladatkörei

A Tanács:

a) a jelen Egyezmény igazgatásához és bonyolításához szükséges hatásköröket bírja és az avval járó feladatokat ellátja;

b) saját eljárási szabályait megállapítja;

c) a kívánsága szerinti időpontokban, az Ügyvezető Elnöktől a kiegyenlítő raktárkészlet állományára és műveleteire vonatkozóan olyan tájékoztatást kell, hogy kapjon, amilyent a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítése érdekében szükségesnek lát;

d) bármely résztvevő országot felkérhet arra, hogy termelésre, fogyasztásra, nemzetközi kereskedelemre és készletre vonatkozó vagy egyéb, a jelen Egyezmény kellő igazgatásához szükséges bármely adatokat szolgáltasson, amelyek nem összeférhetetlenek a 41. Cikkben rögzített, nemzetbiztonsággal kapcsolatos rendelkezésekkel, az országok pedig tartoznak az így kért tájékoztatást a lehető legteljesebb mértékben szolgáltatni;

e) legalább negyedévenként megbecsüli a következő negyedévi valószínű óntermelést és ónfogyasztást és mérlegelheti a kérdéses időszakra várható teljes statisztikai ónhelyzetre mérvadó egyéb tényezők hatását;

f) megállapodásokat létesít a világ ónipara rövid- és hosszú távú problémáinak folyamatos tanulmányozására, s e célból az általa célravezetőnek ítélt, az ónipar problémáival foglalkozó tanulmányokat kezdeményezi vagy előmozdítja;

g) állandóan tájékozódik az ón felhasználási lehetőségeiről, valamint az olyan helyettesítő termékekről, amelyek az ón hagyományos felhasználásai terén annak helyébe léphetnek;

h) ösztönzi a részvételt azokban a szervezetekben, amelyek az ónfogyasztás előmozdítására irányuló kutatásokat céloznak;

i) hatáskörében áll, hogy a 15. Cikk szerint létesített Igazgatási Számla terhére kölcsönt vegyen fel;

j) (i) tartozik közzétenni minden negyedév leteltével tárgyévi tevékenységeinek beszámolóját;

(ii) tartozik közzétenni minden negyedév leteltével (de nem korábban, mint három hónappal a tárgynegyedév letelte után, hacsak a Tanács ellenkezően nem határoz) a negyedév végén készletezett ónfém-állomány kimutatását;

k) olyan bizottságokat létesíthet, amelyeknek a közreműködését feladatainak teljesítése szempontjából szükségesnek ítéli, és meghatározhatja azok feladatköreit; ezek a bizottságok, ha a Tanács másképp nem határoz, ügyrendjüket maguk állapíthatják meg;

l) (i) minden olyan hatáskörét, amelyet egyszerű megosztott többséggel gyakorolhat, bármikor, kétharmados megosztott többséggel bármely bizottságra átruházhatja, kivéve a következőkre vonatkozó hatásköröket:

- a hozzájárulások kivetése a 16. Cikk szerint,

- az alsó és felső árhatárt a 19. és 29. Cikk szerint,

- az exportszabályozás mennyiségi meghatározása a 33. Cikk szerint,

- eljárás ónhiány esetében a 37. Cikk szerint;

(ii) bármely ilyen bizottság tagságát és feladatkörét kétharmados megosztott többséggel rögzíti;

(iii) bármilyen hatáskörnek bármely ilyen bizottságra történt átruházását vagy bármely ilyen bizottság létesítését egyszerű többséggel visszavonhatja;

m) bármilyen alkalmas tanácskozási és együttműködési megállapodást létesíthet;

(i) az Egyesült Nemzetekkel, ennek megfelelő szerveivel [különösen az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájával (UNCTAD)], a szakosított ENSZ intézményekkel, egyéb az Egyesült Nemzetek rendszerében működő szervezetekkel és a megfelelő kormányközi szervekkel;

(ii) olyan nem résztvevő országokkal, amelyek az Egyesült Nemzetek vagy szakosított szerveinek tagjai vagy amelyek az előző Nemzetközi Ónegyezmények tagjai voltak.

9. Cikk

A Tanács Ügyvezető Elnöke és Alelnökei

a) A Tanács kétharmados megosztott többséggel és titkos szavazással független Ügyvezető Elnököt választ, aki a résztvevő országok egyikének állampolgára is lehet. Az Ügyvezető Elnök megválasztását a Tanács a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első ülésén tűzi napirendre.

b) Az Ügyvezető Elnök a megválasztását megelőző öt év alatt nem lehetett tevőlegesen érdekelt az óniparban vagy az ónkereskedelemben és meg kell, hogy feleljen a 13. szakaszban meghatározott feltételeknek.

c) Tisztét az Ügyvezető Elnök olyan időtartamra és olyan egyéb határozmányok és feltételek alapján tölti be, amilyeneket a Tanács meghatározni jónak lát.

d) Az Ügyvezető Elnök a Tanács ülésein elnököl, szavazati joggal nem bír.

e) A Tanács évenként egy első Alelnököt és egy második Alelnököt választ, pénzügyi évenként váltakozva a termelő országok küldöttei, illetőleg a fogyasztó országok küldöttei közül;

f) Az Ügyvezető Elnököt időleges távolléte alatt az első Alelnök vagy szükség esetén a második Alelnök helyettesíti, akinek csak az a kötelessége, hogy az üléseken elnököljön, hacsak a Tanács másként nem határoz. Ha az Ügyvezető Elnök lemond vagy kötelességeinek ellátására tartósan képtelen, a Tanács új Ügyvezető Elnököt választ.

g) Ha az Ügyvezető Elnök kötelességeit az Alelnökök egyike látja el, ez nem bír szavazati joggal; az általa képviselt ország szavazati joga a 7. Cikk b) (ii) szakaszának és a 12. Cikk c) szakaszának rendelkezései szerint gyakorolható.

10. Cikk

A Tanács ülései

a) A Tanács évente legalább négy alkalommal tart ülést.

b) A Tanácsnak a jelen Egyezmény hatálya alatt tartandó első ülését a letéteményes kormány Londonba hívja egybe. Ez az ülés az Egyezmény hatálybalépését követő nyolc napon belül kezdődjék.

c) Az üléseket, bármely résztvevő ország kívánságára vagy a jelen Egyezmény rendelkezései által megkövetelt esetekben, az Ügyvezető Elnök vagy ennek akadályoztatása esetében, az első Alelnökkel történt megbeszélés után és az utóbbi nevében a Titkár hívja egybe. Ülést az Ügyvezető Elnök saját elhatározásából is egybehívhat.

d) Az üléseket, ha a Tanács másképp nem határoz, a Tanács székhelyén tartják. A 29. Cikk alapján összehívott ülések esetét kivéve, minden ülésről legalább hét nappal előtte értesítést kell küldeni.

e) A valamennyi termelő ország összes szavazatainak kétharmadával és valamennyi fogyasztó ország összes szavazatainak kétharmadával rendelkező küldöttek a Tanács bármely ülésén a határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot képezik. Ha a Tanács bármely ülésén az előbbiek szerint meghatározott legkisebb létszám nincs együtt, legkorábban hét nap múlva újabb értekezletet kell összehívni, amelyen 1000-nél több szavazattal rendelkező küldöttek együtt a határozatképességhez szükséges legkisebb létszámot képezik.

11. Cikk

Szavazatok

a) A termelő országok együtt 1000 szavazattal rendelkeznek, amelyeket közöttük úgy kell felosztani, hogy minden egyes termelő ország öt kezdeti szavazatot kap, ezenfelül pedig akkora hányadot, amely a lehető legjobban megközelíti azt az arányt, amelyet az országnak az A) függelékben felsorolt, vagy a 33. Cikk q) szakaszával összhangban időről-időre közzétett százalékos hányadrésze valamennyi termelő ország százalékos hányadrészeinek összegéhez képest képvisel.

b) A fogyasztó országok együtt 1000 szavazattal rendelkeznek, amelyeket közöttük úgy kell felosztani, hogy minden egyes fogyasztó ország öt kezdeti szavazatot kap, ezenfelül pedig akkora hányadot, amely a lehető legjobban megközelíti azt az arányt, amelyet az országnak a B) függelékben felsorolt import mennyiség valamennyi fogyasztó ország import mennyiségének összegéhez képest képvisel, azzal, hogy:

(i) ha több mint harminc fogyasztó ország van, minden egyes fogyasztó ország kezdeti szavazatainak száma a legnagyobb egész szám, amely megfelel annak a követelménynek, hogy valamennyi fogyasztó ország összes kezdeti szavazatainak összege nem haladhatja meg a 150-et;

(ii) ha bármely, a B) függelékben fel nem sorolt ország a jelen Egyezményt fogyasztó országként ratifikálja, jóváhagyja, elfogadja, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására, vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tesz, vagy ahhoz ilyenként csatlakozik, vagy kategóriájának termelő országról fogyasztó országra történő megváltoztatását a jelen Egyezmény 15. Cikke szerint változtatta, a Tanács az illető ország számára import mennyiséget határoz meg és tesz közzé. Ez az import mennyiség a Tanács által meghatározott napon a jelen cikk céljai szempontjából ugyanolyan hatályossá válik mintha a B) függelékben felsorolt import mennyiségek egyike lenne;

(iii) első ülése alkalmával a Tanács a B) függeléket módosíthatja, és közzéteszi a módosított függeléket, amely a továbbiakban a jelen cikk céljai tekintetében hatályos; és

(iv) minden naptári év második negyedévében tartandó ülésein a Tanács felülvizsgálja az egyes fogyasztó országoknak a három megelőző naptári évre vonatkozó ónfogyasztási adatait és ezek átlagai alapján az egyes fogyasztó országok részére közzéteszi a felülvizsgált import mennyiségeket, amelyek a következő július 1-jétől a jelen cikk céljai szempontjából ugyanolyan hatályosak, mintha a B) függelékben felsorolt import mennyiségek lennének.

c) Ha akár az A) függelékben, akár a B) függelékben felsorolt egy vagy több országnak a jelen Egyezményre vonatkozó ratifikálása, jóváhagyása, elfogadása, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékának közlése hiányában, akár a jelen Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítése miatt, akár pedig valamely résztvevő ország minősítésének megváltozása miatt a fogyasztó országok vagy a termelő országok szavazatainak összege 1000 alá csökken, a szavazatok maradványát - minden esetben a kezdő szavazatok leszámításával - a többi az esetnek megfelelően fogyasztó, illetőleg termelő ország között a már rendelkezésükre álló szavazatok arányához annyira közeli arányban kell elosztani, amennyire ez összefér azzal, hogy tört szavazatok nincsenek.

d) Egyetlen résztvevő ország sem rendelkezhet 450-nél több szavazattal.

e) Tört szavazatok nincsenek.

12. Cikk

A Tanács szavazási eljárása

a) A Tanács minden egyes tagja a Tanácsban rendelkezésre álló számú szavazat leadására jogosult. Szavazáskor egy küldött sem oszthatja meg szavazatait. Tartózkodó küldöttet úgy kell tekinteni, hogy szavazatait nem adta le.

b) Határozatait a Tanács, egyéb rendelkezés hiányában, egyszerű megosztott többséggel hozza.

c) Bármely résztvevő ország jogosult bármely más résztvevő országot a Tanács számára kielégítő formában felhatalmazni érdekeinek képviseletére és szavazati jogának gyakorlására a Tanács bármely ülésén.

13. Cikk

A Tanács személyzete

a) A 9. Cikk szerint megválasztott Ügyvezető Elnök a Tanácsnak felel a jelen Egyezménynek a Tanács határozataival összhangban történő igazgatásáért és bonyolításáért.

b) Az Ügyvezető Elnök felel továbbá a titkársági szolgálatok és személyzet igazgatásáért a Tanács székhelyén.

c) A Tanács kinevezi a Tanács Titkárát és a Kiegyenlítő Raktárkészlet Igazgatóját (a továbbiakban: az Igazgató) és meghatározza e két tisztviselő szolgálati viszonyának határozmányait és feltételeit.

d) A Tanács instrukciókat ad az Ügyvezető Elnöknek arra nézve, hogy az Igazgató milyen módon lássa el a jelen Egyezményben rögzített, valamint a Tanács által esetleg meghatározott járulékos kötelességeit.

e) Az Ügyvezető Elnököt olyan személyzet támogatja, amilyent a Tanács szükségesnek ítél. A teljes személyzet, beleértve a Tanács Titkárát és az Igazgatót, az Ügyvezető Elnöknek felel. A személyzet kinevezésének módját és munkaviszonyának feltételeit a Tanács hagyja jóvá.

f) Az Ügyvezető Elnök és a Tanács személyzete nem bírhat, illetőleg fel kell, hogy hagyjon bármilyen anyagi érdekeltséggel az óniparban vagy az ónkereskedelemben; feladataik vagy kötelességeik tekintetében sem valamely Kormánytól, sem bármely más személytől vagy szervtől nem kérhet vagy fogadhat el instrukciókat, kivéve a Tanácsot vagy valamely, a Tanács nevében, a jelen Egyezmény határozmányaival összhangban eljáró személyt.

g) Sem az Ügyvezető Elnök, sem az Igazgató, sem a Tanács egyéb személyzete nem adhat semminemű információt a jelen Egyezmény bonyolításáról vagy igazgatásáról, kivéve amennyiben a Tanács erre felhatalmazta vagy a jelen Egyezmény által megszabott kötelességeinek helyes ellátásához ez szükséges.

V. fejezet

ELŐJOGOK ÉS MENTESSÉGEK

14. Cikk

Előjogok és mentességek

a) A Tanács részére minden résztvevő országban olyan valutaátváltási lehetőséget kell biztosítani, amely a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítéséhez szükségessé válhat.

b) A Tanácsnak jogi személyisége, különösen szerződőképessége, ingó és ingatlan tulajdon vonatkozásában szerző és rendelkező képessége, valamint jogi eljárásokat illetően kezdeményező képessége van.

c) A Tanács részére minden résztvevő országban, az ország törvényeivel összeférő mértékben, a Tanács vagyontárgyai, jövedelme és egyéb tulajdona tekintetében olyan adómentességet kell biztosítani, amely a jelen Egyezményből eredő feladatainak teljesítéséhez szükségessé válhat.

d) Az a tag, amelynek területén a Tanács székháza van (a továbbiakban: a házigazda-tag) tartozik a Tanáccsal a jelen Egyezmény hatálybalépése után a lehető legkorábban, a Tanács által jóváhagyandó egyezményt kötni a Tanács, továbbá Ügyvezető Elnökének, személyzetének és szakértőinek, valamint a tagok képviselőinek jogállása, előjogai és mentességei tekintetében, amelyeket akkor élveznek, amikor feladataik ellátása céljából a házigazda-tag területén tartózkodnak.

e) A jelen cikk d) szakaszában előirányzott egyezmény legyen a jelen Egyezménytől független és írja elő saját megszűnésének feltételeit.

f) A házigazda-tag tartozik adómentességet nyújtani a Tanács részéről alkalmazottainak fizetett díjazásokra, kivéve azokat az alkalmazottakat, amelyek a házigazda-tag állampolgárai.

VI. fejezet

PÉNZÜGYEK

15. Cikk

Pénzügyek

a) (i) A jelen Egyezmény igazgatása és bonyolítása céljából két számlát - az Igazgatási Számlát és a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlát - kell vezetni.

(ii) A Tanács igazgatási költségeit, beleértve az Ügyvezető Elnök, a Titkár, az Igazgató és a személyzet díjazását az Igazgatási Számlán kell nyilvántartani.

(iii) Mindazok a kiadások, amelyek egyedül a kiegyenlítő raktárkészlettel kapcsolatos ügyletekre vagy műveletekre vonatkoztathatók, beleértve mindennemű kölcsönmegállapodási, tárolási, bizományi és biztosítási költséget, a résztvevő országok által a jelen Egyezmény alapján a Kiegyenlítő Raktárkészletbe fizetendő hozzájárulásokat terhelik és azokat az Igazgató a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlán tartja nyilván. Bármilyen egyéb jellegű kiadásnak a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlára tartozása felől az Ügyvezető Elnök dönt.

b) A Tanács nem felel a Tanácsba delegáltak költségeiért vagy ezek helyetteseinek és tanácsadóinak költségeiért.

16. Cikk

Az Igazgatási Számla

a) A Tanács a jelen Egyezmény hatálybaléptét követő első ülése alkalmával jóváhagyja az Igazgatási Számlára tartozó hozzájárulásoknak és kiadásoknak a jelen Egyezmény hatálybalépésének keltétől a pénzügyi év végéig terjedő időszakra vonatkozó előirányzatait. A továbbiakban minden pénzügyi évre hasonló, éves előirányzatot hagy jóvá. Ha felmerült vagy felmerülhető, előre nem látott körülmények folytán bármely pénzügyi év során bármely időpontban úgy látszik, hogy az Igazgatási Számlán jelentkező maradvány valószínűleg elégtelen a Tanács igazgatási költségeinek fedezésére, a Tanács a szóban forgó pénzügyi év hátralevő részére a szükséghez mért pótelőirányzatokat hagyhat jóvá.

b) Az ilyen előirányzatok alapján a Tanács sterlingben kiveti minden egyes résztvevő ország hozzájárulását az Igazgatási Számlához, a résztvevő országok pedig kötelesek a kivetési értesítésre teljes hozzájárulásukat befizetni. Minden egyes résztvevő ország minden, a Tanácsban a kivetés napján rendelkezésre álló szavazat után a teljes szükséges összegnek egy kétezredrészét köteles fizetni azzal, hogy egyetlen ország sem fizethet bármely pénzügyi évben 200 fontsterlingnél kevesebbet.

17. Cikk

A pénzbeli hozzájárulások befizetése

a) A résztvevő országoknak a 16. és 53. Cikk alapján az Igazgatási Számlára történő befizetései, a résztvevő országoknak a 21., 22. és 23. Cikk alapján a Kiegyenlítő Számláról az 53. Cikk alapján a résztvevő országoknak történő kifizetések és a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlára történő befizetései, az Igazgatási Számláról az 53. Cikk alapján a résztvevő országoknak történő kifizetések és a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számláról a 21., 22. és 23. Cikk alapján a résztvevő országoknak történő kifizetések sterlingben teljesítendők vagy az érintett résztvevő ország kívánsága szerint, bármely olyan pénznemben, amely a londoni devizapiacon sterlingre szabadon átválthatók.

b) A Tanács bármely résztvevő országot, amely az Igazgatási Számlához való hozzájárulását a kivetési értesítés keltétől számított hat hónap alatt nem fizeti be, megfoszthat a Tanács ülésein való szavazati jogától. Ha hozzájárulását az ilyen ország a kivetési értesítés keltétől számított tizenkét hónap alatt nem fizeti be, a Tanács azt megfoszthatja bármely más, a jelen Egyezményből folyó jogától, azzal, hogy az ilyen kinnlevő hozzájárulás vétele után a Tanács az illető országnak a jelen szakasz erejénél fogva megvont jogait visszaállítja.

18. Cikk

Az elszámolások felülvizsgálata és közzététele

Minden egyes pénzügyi év leteltével a Tanács a lehető legrövidebb időn belül egymástól függetlenül felülvizsgált Igazgatási Elszámolást és Kiegyenlítő Raktárkészlet Elszámolást tesz közzé, azzal azonban, hogy az ilyen Kiegyenlítő Raktárkészlet Elszámolások a pénzügyi tárgyév végét követő három hónapnál korábban nem közölhetők.

VII. fejezet

ALSÓ ÉS FELSŐ ÁRHATÁR

19. Cikk

Alsó és felső árhatár

a) A jelen Egyezmény céljai szempontjából az ónfémre vonatkozóan alsó és felső árhatár érvényes.

b) Az induló alsó és felső árhatár azonos a Harmadik Egyezmény alapján, ugyanezen Egyezmény megszűnésének napján érvényes alsó, illetőleg felső árral.

c) Az alsó és a felső árhatár közötti tartományt három ársávra kell osztani. A Tanács bármely ülése alkalmával valamennyi vagy bármelyik ársáv terjedelmét meghatározhatja.

d) (i) A Tanács a jelen Egyezmény hatálybalépését követő első ülése alkalmával és ezt követően időről-időre vagy a 29. Cikk rendelkezései szerint mérlegeli, hogy az alsó és a felső árhatár a jelen Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából megfelel-e, és bármelyiket vagy mindkettőt felülvizsgálhatja.

(ii) Ilyen eljárás alkalmával a Tanács figyelembe veszi az ón termelésének és fogyasztásának rövid távú fejleményeit és középtávú irányzatait, a meglevő bányászati kitermelőképességet, a folyóárnak elegendő jövőbeli bányászati kitermelőképesség fenntartására való alkalmasságát, valamint az egyéb mérvadó tényezőket.

e) A mindenkori módosított alsó vagy felső árhatárt a Tanács a lehető legkorábban közzéteszi, ideértve bármely, a 29. Cikk alapján megszabott ideiglenes vagy módosított árat, valamint az ártartomány bármely módosított felosztását.

VIII. fejezet

A KIEGYENLÍTŐ RAKTÁRKÉSZLET

20. Cikk

Kiegyenlítő raktárkészlet létesítése

a) Kiegyenlítő raktárkészletet kell létesíteni.

b) (i) A kiegyenlítő raktárkészlethez hozzájárulásokat tenni a termelő országok, a 21. Cikk rendelkezései szerint tartoznak.

(ii) A kiegyenlítő raktárkészlethez önkéntes hozzájárulást bármely, az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciájára meghívott ország, a 22. Cikk szerint tehet.

c) A jelen cikk céljai szempontjából valamely hozzájárulás bármely, készpénzben eszközölt részét egyenértékűnek kell tekinteni azzal az ónfémmennyiséggel, amely a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes alsó áron lett volna vásárolható.

21. Cikk

Kötelező hozzájárulások

a) (i) A termelő országok együttesen 20 000 tonna ónfémmel egyenértékű hozzájárulásra kötelesek.

(ii) Ebből, az (i) alszakaszban említett összes hozzájárulásból 7500 tonna az Egyezmény hatálybalépésekor esedékes és azt, a (iii) alszakasz rendelkezéseinek alávetve, a Tanácsnak a jelen Egyezmény alapján tartott első ülése napján kell teljesíteni.

(iii) A Tanács meghatározza, hogy az (i) vagy (ii) alszakasz alapján teljesítendő hozzájárulásoknak mely részeit kell készpénzben, illetőleg ónfémben teljesíteni. A termelő országok a készpénzből álló rész fizetését a Tanács által meghatározott napon, az ónfémből álló rész fizetését pedig az ilyen határozat keltétől számított legkésőbb három hónapon belül tartoznak teljesíteni.

(iv) A Tanács bármikor meghatározhatja, hogy az összes hozzájárulás egyenlegeinek egészét vagy részét milyen részletekben kell teljesíteni. Mindazonáltal a Tanács felhatalmazhatja az Ügyvezető Elnököt arra, hogy tizenöt napnál nem rövidebb határidőre szóló felhívással az egyenlegek részleteinek befizetését igényelje.

(v) Bármikor, amikor a Tanács a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlán olyan készpénzvagyonnal rendelkezik, amely a (ii) alszakasz alapján eszközölt hozzájárulásokat és a 22. Cikk alapján esetleg eszközölt önkéntes hozzájárulásokat meghaladja, a Tanács az ilyen fölöslegből a termelő országok részére a jelen szakasz alapján addig eszközölt hozzájárulásaik arányában visszatérítéseket engedélyezhet. Az ilyen visszatérítésekkel a (iv) alszakasz alapján esedékesnek nyilvánított egyenlegeket meg kell növelni. Valamely termelő ország kívánságára az őt megillető visszatérítés továbbra is az ütköző készletben tartható.

b) A jelen cikk a) szakasza szerint teljesítendő hozzájárulások, az érintett hozzájáruló ország egyetértésével, a Harmadik Egyezmény alapján meglevő kiegyenlítő raktárkészletből való átutalással is teljesíthetők.

c) A jelen cikk a) szakaszában említett hozzájárulásokat a termelő országokra az A) függelékben foglalt, illetőleg a Tanács első ülésén a 33. Cikk m) szakasza szerint felülvizsgált és újra meghatározott százalékos részarányban kell kivetni.

d) (i) Ha a jelen Egyezmény hatálybalépésekor vagy ezt követően valamely, az A) függelékben felsorolt ország a jelen Egyezményt ratifikálja, jóváhagyja vagy elfogadja, vagy annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról közlést tesz, vagy ahhoz csatlakozik, vagy valamely fogyasztó ország az 5. Cikk szerint kategóriáját termelő országra változtatta, az illető ország hozzájárulását a Tanács az országnak az A) függelékben foglalt százalékos részaránya alapján határozza meg.

(ii) Az (i) alszakasz alapján megállapított hozzájárulásokat az okmány letétbehelyezésének napján vagy a Tanács által az 5. Cikk b) szakasza alapján meghatározott napon kell teljesíteni.

(iii) A Tanács az (i) alszakasz alapján kapott, esetleges hozzájárulás összegét halmazatban meg nem haladó visszatérítéseket irányíthat a többi termelő országokhoz vagy a fogyasztó országokhoz. Ha a Tanács úgy határoz, hogy az ilyen visszatérítéseket vagy ezek részeit ónfémben kell eszközölni, e visszatérítésekhez olyan feltételeket fűzhet, amilyeneket szükségesnek ítél. Valamely termelő ország kívánságára az őt megillető visszatérítés továbbra is a kiegyenlítő raktárkészletben tartható.

e) (i) Az a termelő ország, amely a jelen cikk alapján eszközlendő hozzájárulás céljaira az országban tároló készletből ónt exportálni kíván, a Tanácstól engedélyt kérhet arra, hogy az így kívánt mennyiséget a 33. Cikk alapján esetleg meghatározott, részére megengedett export mennyiségen felül exportálhassa.

(ii) A Tanács bármely ilyen kérdést megfontolni tartozik és azt olyan feltételekkel hagyhatja jóvá, amilyeneket szükségesnek ítél. Feltéve az említett feltételek teljesítését és a kiegyenlítő raktárkészletbe szállított fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosításához a Tanács által igényelt bizonyítékok nyújtását, az ilyen exportra a 33. Cikk n), o) és p) szakaszai nem alkalmazhatók.

f) Ónfémben eszközölt hozzájárulásokat az Igazgató csak a Londoni Fémtőzsde által hivatalosan elismert raktárakban vagy más, a Tanács által kijelölt helyen vagy helyeken vehet át. Az így szállított ón minősége a Londoni Fémtőzsdénél lajstromozott és általa elfogadott minőség legyen.

22. Cikk

Önkéntes hozzájárulások

a) Bármely, az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciájára meghívott ország a Tanács egyetértésével és a visszatérítésre is kiterjedő feltételek alapján, a kiegyenlítő raktárkészlethez készpénzben vagy ónfémben vagy mindkettőben önkéntes hozzájárulásokat tehet. Ilyen önkéntes hozzájárulás a 21. Cikk a) szakaszában említett hozzájárulásokon felül tehető.

b) Az Ügyvezető Elnök minden ilyen önkéntes hozzájárulás vételéről értesíti a résztvevő országokat, valamint minden olyan nem-résztvevő országot, amely a jelen cikk a) szakasza alapján önkéntes hozzájárulást tett.

c) Tekintet nélkül a jelen cikk a) szakasza alapján már megszabott feltételekre, a Tanács bármikor visszatérítheti valamely országnak, amely a kiegyenlítő raktárkészlethez a jelen cikk a) szakasza alapján önkéntes hozzájárulást tett, az ilyen hozzájárulás egészét vagy bármely részét. Ha az ilyen visszatérítés vagy ennek része ónfémben történik, a Tanács ehhez a visszatérítéshez olyan feltételeket fűzhet, amilyeneket szükségesnek ítél.

23. Cikk

Kötbérek

a) A Tanács megszabja azokat a kötbéreket, amelyeket a 21. Cikk a) (iv) szakaszán alapuló kötelezettségeiket nem teljesítő országokra alkalmazni kell.

b) Ha valamely termelő ország a 21. Cikkben alapuló kötelezettségeit nem teljesíti, a Tanács az illető országot megfoszthatja a jelen Egyezményen alapuló bármely vagy valamennyi jogától és előjogától, a többi termelő országtól pedig megkövetelheti, hogy a hiányt készpénzben vagy ónfémben vagy mindkettőben pótolják.

c) Ha hiány egy részét ónfémben kell pótolni, azok a termelő országok, amelyek az említett hiányt pótolják, engedélyt kapnak arra, hogy a tőlük követelt mennyiségeket a 33. Cikk alapján esetleg meghatározott, részükre megengedett exportmennyiségeken felül exportálhassák. Az ilyen exportokra, feltéve a kiegyenlítő raktárkészletbe szállított fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosítására a Tanács által megkövetelt bizonyítékok nyújtását, a 33. Cikk n), o) és p) szakaszai nem alkalmazhatók.

d) A Tanács bármikor, és az általa tetszőlegesen meghatározott feltételekkel:

(i) kinyilváníthatja, hogy a mulasztást jóvátették;

(ii) visszaállíthatja az illető ország jogait, előjogait, és

(iii) visszatérítheti a többi termelő ország részéről a jelen cikk b) szakasza alapján eszközölt pótlólagos hozzájárulásokat, olyan kamataikkal együtt, amelyek mértékét a Tanács a fennálló nemzetközi kamatlábak figyelembevételével állapítja meg azzal, hogy a pótlólagos hozzájárulás ónfémben eszközölt részére vonatkozóan ezt a kamatot annak a készpénz egyenértéknek az alapján kell számítani, amely megfelel az ónfémnek a Londoni Fémtőzsdén, a Tanács által a jelen cikk b) szakasza alapján hozott határozat napján jegyzett „settlement” árának. Ha az ilyen visszatérítések vagy ezek részei ónfémben eszközöltetnek, a Tanács ezekhez a visszatérítésekhez olyan feltételeket fűzhet, amilyeneket szükségesnek ítél.

24. Cikk

Kölcsönfelvétel a kiegyenlítő raktárkészlet céljaira

a) A Tanács a kiegyenlítő raktárkészlet céljaira, a kiegyenlítő raktárkészlet állományában tartott ónutalványok biztosítékával, az általa szükségesnek ítélt összeg vagy összegek erejéig kölcsönt vehet fel, feltéve, hogy az ilyen kölcsönök maximális összegét, valamint azok feltételeit a fogyasztó országok részéről leadott szavazatok többsége és a termelő országok részéről leadott valamennyi szavazat jóváhagyta.

b) A Tanács kétharmados megosztott többséggel bármilyen egyéb intézkedést megtehet, amelyet a kiegyenlítő raktárkészlet céljaira történő kölcsönzés szempontjából alkalmasnak vél.

c) A jelen cikk alapján a résztvevő országok egyike sem terhelhető semmilyen kötelezettséggel az illető ország egyetértése nélkül.

25. Cikk

Műveletek a kiegyenlítő raktárkészlettel

a) Az Igazgató a 13. Cikk rendelkezései szerint, az Egyezmény rendelkezéseinek és a Tanács instrukciói kereteinek betartásával felel az Ügyvezető Elnöknek a kiegyenlítő raktárkészlet bonyolításáért.

b) A jelen cikk céljai szempontjából az ón piaci ára a promt ónnak a Londoni Fémtőzsdén jegyzett ára vagy más olyan ár, amelyet a Tanács időről időre meghatározhat.

c) Ha az ón piaci ára:

(i) a felső árhatárral egyenlő vagy ennél magasabb, az Igazgató a Tanács eltérő instrukciója hiányában, ha ón rendelkezésére áll és a 26. és 27. Cikk feltételével, tartozik ónt a Londoni Fémtőzsdén a piaci áron mindaddig eladásra kínálni, amíg az ón piaci ára a felső árhatár alá nem esik vagy a rendelkezésre álló ón ki nem merült;

(ii) az alsó és a felső árhatár közötti tartomány felső ársávjában van, az Igazgató a Londoni Fémtőzsdén piaci áron bonyolíthat, ha szükségesnek tartja a piaci ár túl gyors emelkedésének megelőzését, feltéve, hogy nettó eladóként tevékenykedik;

(iii) az alsó és a felső árhatár közötti tartomány középső ársávjában van, az Igazgató ónt csak a Tanács külön meghatalmazásával vásárolhat és/vagy adhat el;

(iv) az alsó és a felső árhatár közötti tartomány alsó ársávjában van, az Igazgató a Londoni Fémtőzsdén piaci áron bonyolíthat, ha szükségesnek tartja a piaci ár túl gyors esésének megelőzését, feltéve, hogy nettó vásárlóként működik;

(v) az alsó árhatárral egyenlő vagy annál alacsonyabb, az Igazgató, ha alapok állnak a rendelkezésére és a Tanács a 26. és 27. Cikk értelmében másként nem rendelkezik, tartozik a Londoni Fémtőzsdén az alsó áron ónt megvételre keresni mindaddig, amíg az ón piaci ára az alsó árhatár fölé nem emelkedik vagy a rendelkezésre álló alapok ki nem merültek.

d) Ha az Igazgató a jelen cikk c) szakaszának rendelkezései szerint a Londoni Fémtőzsdén ónt vásárolhat (illetőleg, az esettől függően, eladhat), akkor vásárolhat (illetőleg, az esettől függően, eladhat) ónt bármely más, elismert ónpiacon is, feltéve, hogy határidős ügyletekbe csak akkor bocsátkozik, ha azok a jelen Egyezmény megszűnéséig teljesülnek.

26. Cikk

A kiegyenlítő raktárkészlet műveleteinek korlátozása vagy felfüggesztése; a Tanács beavatkozása

a) Tekintet nélkül a 25. Cikk a) szakasza (ii) és (iv) alszakaszainak rendelkezéseire, a Tanács a határidős ónügyleteket korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha ezt a Tanács a jelen Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítása céljából szükségesnek látja.

b) Tekintet nélkül a 25. Cikk c) szakasza (i) és (v) alszakaszainak rendelkezéseire, a Tanács, ülésezése alatt, a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit korlátozhatja vagy felfüggesztheti, ha véleménye szerint a hivatkozott alszakaszokkal az Igazgatóra háruló kötelezettségek teljesítése nem szolgálná a jelen Egyezmény céljait.

c) A Tanács a 27. Cikk a) szakasza alapján történt bármely korlátozást vagy felfüggesztést megerősítheti vagy amennyiben az Ügyvezető Elnök a 27. Cikk b) szakasza alapján valamely korlátozást vagy felfüggesztést visszavont, az ilyen korlátozást vagy felfüggesztést visszaállíthatja. Ha a Tanács nem jut határozatra, a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit, az eset jellegétől függően újra meg kell indítani, illetőleg korlátozás nélkül folytatni kell.

d) Mindaddig, amíg a kiegyenlítő raktárkészletnek a jelen vagy a 27. Cikk alapján meghatározott bármely korlátozása vagy felfüggesztése hatályban marad, a Tanács tartozik azt a határozatot hat hétnél nem rövidebb időközökben felülvizsgálni. Ha az ilyen felülvizsgálatot tárgyaló ülésén a Tanács nem jut a korlátozás vagy felfüggesztés fenntartásának értelmében határozatra, a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit újra meg kell indítani.

27. Cikk

A kiegyenlítő raktárkészlet műveleteinek korlátozása vagy felfüggesztése; az Ügyvezető Elnök beavatkozása

a) Olyan időben, amikor a Tanács nem ülésezik, a műveleteknek a 26. Cikk b) szakasza alapján történő korlátozására vagy felfüggesztésére vonatkozó hatáskörrel az Ügyvezető Elnök van felruházva.

b) Az Elnök a jelen cikk a) szakasza alapján, általa elhatározott korlátozást vagy felfüggesztést bármikor visszavonhatja.

c) Az Elnök, mihelyt a jelen cikk a) szakasza alapján reá ruházott hatáskörben a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteinek korlátozását vagy felfüggesztését elhatározta, tartozik a Tanács ülését az ilyen határozat felülvizsgálása végett egybehívni. Az ilyen értekezletet a korlátozás vagy felfüggesztés keltétől számított 14 napon belül kell megtartani.

28. Cikk

Egyéb műveletek a kiegyenlítő raktárkészlettel

a) Adott körülmények között a Tanács felhatalmazhatja az Igazgatót arra, hogy a 40. Cikk rendelkezései szerint ónt valamely kormányzati nemkereskedelmi készletből vásároljon, annak eladjon, vagy annak a számlájára vásároljon vagy eladjon. Arra az ónfémre, amelyre ilyen meghatalmazást adtak, a 25. Cikk e) szakaszának rendelkezései nem alkalmazhatók.

b) Tekintet nélkül a 25., 26. és 27. szakasz rendelkezéseire, a Tanács az Igazgatót felhatalmazhatja arra, hogy amennyiben műveleti költségeinek fedezésére alapjai nem elegendők, költségei fedezéséhez elegendő ónmennyiséget folyó áron értékesítsen.

29. Cikk

A kiegyenlítő raktárkészlet és a valutaárfolyamok változásai

a) Az alsó és a felső árhatár felülvizsgálata céljából a Tanács azonnali értekezletét az Elnök összehívhatja vagy bármely résztvevő ország annak összehívására az Elnököt felkérheti, ha az esettől függően az Elnök, illetőleg a résztvevő ország úgy véli, hogy a valuták egymás közötti árfolyamainak változásai az ilyen felülvizsgálatot szükségessé teszik. A jelen szakasz alapján az ülések kevesebb mint hét napon belüli értesítéssel is összehívhatók.

b) A jelen cikk a) szakaszában leírt körülmények között az Elnök, a Tanácsnak ugyanazon szakaszban említett üléséig, ideiglenesen korlátozhatja vagy felfüggesztheti a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit, ha véleménye szerint az ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükséges annak a megakadályozására, hogy az Igazgató ónt olyan mennyiségben vásároljon, vagy eladjon, amely a jelen Egyezmény céljait várhatóan sértené.

c) A Tanács a jelen cikk alapján a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit korlátozhatja vagy felfüggesztheti, illetőleg korlátozásukat vagy felfüggesztésüket megerősítheti. Ha a Tanács nem jut határozatra, a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit, amennyiben ideiglenes korlátozásukra vagy felfüggesztésükre sor került, újra meg kell indítani.

d) A kiegyenlítő raktárkészlet műveleteinek korlátozására vagy felfüggesztésére vagy a korlátozás vagy felfüggesztés megerősítésére a jelen cikk alapján hozott határozatától számított 30 napon belül a Tanács tartozik alsó és felső árhatár megállapítását mérlegelni és ezeket az árakat meg is állapíthatja.

e) Ideiglenes alsó és felső árhatár megállapításától számított 90 napon belül a Tanács tartozik ezeket az árakat felülvizsgálni és új alsó és felső árhatárt állapíthat meg.

f) Ha a Tanács nem állapít meg e jelen cikk d) szakasza szerint ideiglenes alsó és felső árhatárt, bármely következő ülése alkalmával megállapíthatja, hogy mi legyen az alsó és a felső árhatár.

g) A kiegyenlítő raktárkészlet műveleteit annak az alsó és felső árnak az alapján kell újra megindítani, amely az esettől függően, a jelen cikk d), e) vagy f) szakasza szerint meghatározásra került.

30. Cikk

A kiegyenlítő raktárkészlet felszámolása az Egyezmény megszűnésekor

a) Amikor a Tanács a 33. Cikk rendelkezései szerint valamely szabályozási időszakra vonatkozóan rögzíti az összes megengedett exportmennyiséget, az 53. Cikk a) szakasza alapján az Egyezmény megújításának szentelt megfontolás fényében tartozik eldönteni, hogy kívánatos-e a kiegyenlítő raktárkészlet ónfémállományának mennyiségét csökkenteni. Ilyen esetben az összes megengedett exportmennyiség - a Tanács határozata szerint - alacsonyabb számértékben is rögzíthető, mint az a számérték, amelyet a Tanács, mint a szóban forgó időszakra vonatkozó összes megengedett exportmennyiséget, egyébként rögzítette volna.

b) A Tanács instrukcióinak keretén belül az Igazgató a kiegyenlítő raktárkészlet bármely, az alsó árnál nem alacsonyabb folyó piaci áron eladhatja azokat az ónfémmennyiségeket, amelyekkel az összes megengedett exportmennyiséget a Tanács a jelen cikk a) szakaszának rendelkezései szerint csökkentette.

c) A jelen Egyezmény megszűnésével mindennemű kiegyenlítő raktárkészlettel a 25., 26., 27., 28., 29. Cikk alapján vagy a jelen cikk b) szakasza alapján folytatott műveletnek meg kell szűnnie. Ezután az Igazgató nem eszközölhet többé ónfémvásárlásokat, ónfémet eladnia pedig csak annyiban szabad, amennyiben erre őt a 31. Cikk a) szakasza vagy a 32. Cikk b) szakasza felhatalmazza vagy a jelen cikk d) szakasza alapján a Tanács felhatalmazta.

d) Hacsak a Tanács a 31. és 32. Cikkben foglalt intézkedések helyett időről időre más intézkedéseket nem hoz, az Igazgató tartozik a kiegyenlítő raktárkészlet felszámolásával kapcsolatban a 31. és 32. Cikkben és a H) függelékben leírt lépéseket megtenni.

31. Cikk

Felszámolási eljárás

a) Az Igazgató tartozik a jelen Egyezmény megszűnése után a lehető legrövidebb időn belül a kiegyenlítő raktárkészletnek a jelen cikk rendelkezései szerinti felszámolásával várható összes kiadásokra nézve költségelőirányzatot készíteni és a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlán maradó egyenlegből akkora összeget félretenni, amely véleménye szerint a kiadások fedezésére elegendő. Ha e kiadások fedezésére a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számlán maradó egyenleg nem lenne elegendő, az Igazgató tartozik a szükséges többletösszeg biztosításához elegendő ónfémmennyiséget eladni.

b) A jelen Egyezmény határozmányainak feltételével és azokkal összhangban, minden egyes hozzájáruló országnak a kiegyenlítő raktárkészletben levő tulajdonrészét az illető ország részére vissza kell téríteni.

c) (i) Az egyes hozzájáruló országok tulajdonrészeit a H) függelék szerint kell megállapítani.

(ii) Valamennyi hozzájáruló ország kívánságára a Tanács tartozik a H) függeléket felülvizsgálni.

32. Cikk

A felszámolás eredményének kiutalása és kifizetése

a) A 31. Cikk a) szakasza rendelkezéseinek feltételével minden egyes hozzájáruló országnak a felosztáshoz rendelkezésre álló készpénzből és ónfémből a H) függelék szerint számított tulajdonrészét ki kell utalni, azzal azonban, hogy ha a hozzájáruló országok bármelyike a 17., 23., 33., 42., 43. vagy 52. Cikk erejénél fogva elvesztette a kiegyenlítő raktárkészlet felszámolásának eredményéből való részesedés jogát vagy e jogának egy részét, azt ebben a mértékben ki kell zárni tulajdonrészének visszatérítéséből, az ebből eredő maradványt pedig a többi hozzájáruló ország között, a H) függeléknek az esetleges hiány felosztására vonatkozó (iv) alszakaszában rögzített módon fel kell osztani.

b) Az egyes hozzájáruló országok részére a 31. Cikk b) és c) szakasza és a jelen cikk a) szakasza rendelkezéseinek alapján kiutalt ónfém és készpénz arányának azonosnak kell lennie.

c) Minden egyes hozzájáruló ország részére vissza kell fizetni a H) függelékben leírt eljárás eredményeként kiutalt készpénzt. Evégett, vagy:

(i) az egyes hozzájáruló országok részére így kiutalt ónfémet kell, a Tanács által alkalmasnak ítélt részletekben és idő alatt, de huszonnégy hónapnál semmilyen esetben nem későbben transzferálni; vagy

(ii) valamely résztvevő ország kívánságára bármely ilyen részlet eladható és részére az ilyen eladás tiszta eredménye kifizethető.

d) Ha a jelen cikk c) szakasza szerint már minden ónfémről rendelkezés történt, az Igazgató tartozik a hozzájáruló országok között a 31. Cikk a) szakasza alapján félretett összegből esetleg fennmaradó egyenleget az egyes országokra a 31. Cikk c) szakasza és a H) függelék szerint megállapított arányokban felosztani.

IX. fejezet

EXPORTSZABÁLYOZÁS

33. Cikk

Az exportszabályozás meghatározása

a) A 8. Cikk e) szakasza alapján végzett termelés és fogyasztásbecslések vizsgálatának fényében, továbbá figyelembe véve a kiegyenlítő raktárkészletben levő ónfém és készpénzállományt, az egyéb készletek mennyiségét, hozzáférhetőségét és valószínű irányzatát, az ón kereskedelmi forgalmát, az ónfém folyóárát és egyéb mérvadó tényezőket, a Tanács időről időre meghatározhatja a termelő országokból a jelen cikk rendelkezései szerint exportálható ónmennyiségeket és szabályozási időszakot állapíthat meg; ugyanezen határozatával pedig rögzíti az e szabályozási időszakra vonatkozó megengedett összes export mennyiségét. Ilyen mennyiség rögzítésekor a Tanács kötelessége, hogy a kínálatot a kereslettel úgy hangolja össze, hogy az ón árát az alsó és a felső árhatár között tartsa. A Tanács tartozik továbbá arra törekedni, hogy a kiegyenlítő raktárkészletben annyi ónfémet és készpénzt tartson rendelkezésre, amely előre nem látott körülmények folytán a kínálat és a kereslet között felmerülhető eltérések kiigazítására elegendő.

b) A szabályozási időszakok feleljenek meg a negyedéveknek azzal, hogy bármely alkalommal, amikor az exportok korlátozását a jelen Egyezmény hatályának tartama alatt első ízben vagy olyan időköz után vezetik be, amely időköz alatt exportkorlátozás nem állt fenn, a Tanács szabályozási időszaknak nyilváníthat bármely időszakot, amely öt hónapnál nem hosszabb és két hónapnál nem rövidebb és március 31-én, június 30-án, szeptember 30-án vagy december 31-én végződik.

c) Az exportnak a jelen Egyezmény alapján, bármely szabályozási időszakban történő korlátozása a Tanács határozatához van kötve és semmilyen ilyen korlátozás semmilyen időszakban nem lehet érvényes, amíg ezt a Tanács szabályozási időszaknak nem nyilvánította és reá vonatkozóan meg nem határozta az összes megengedett export mennyiségét.

d) Valamely már megállapított szabályozási időszakot a Tanács a kérdéses időszak kezdete előtt visszavonhat vagy annak tartama alatt lezárhat, az így visszavont vagy lezárt időszak pedig nem tekintendő szabályozási időszaknak a jelen cikk (i) szakaszának, valamint p) szakasza (ii), (iii) és (iv) alszakaszainak alkalmazásában.

e) A Tanács csak akkor állapíthat meg szabályozási időszakot, ha úgy találja, hogy az illető időszak kezdetén a kiegyenlítő raktárkészlet ónfémállománya valószínűen legalább 10 000 tonna lesz, azzal, hogy

(i) ha olyan időköz után, amely alatt exportkorlátozás nem volt érvényben, első ízben állapítanak meg szabályozási időszakot, a jelen szakasz céljaira mérvadó határérték 5000 tonna, amely határérték alkalmazható a már megállapított szabályozási időszak érvényes kezdetétől vagy más, a Tanács által elhatározandó határnap(ok)tól és határnap(ok)ig; és

(ii) a Tanács kétharmados megosztott többséggel bármely időszakra vonatkozóan csökkentheti az előírt, az esettől függően 10 000, illetőleg 5000 tonnányi mennyiséget.

f) A hatályossá vált összes megengedett exportmennyiség annak az időszaknak a folyamán, amelyre vonatkozik, nem vesztheti hatályát egyedül amiatt a tény miatt, hogy a kiegyenlítő raktárkészlet állománya a jelen cikk e) szakaszában előírt minimális ónfémmennyiség vagy ezt ugyanazon szakasz értelmében helyettesíthető bármely más mennyiség alá csökkent.

g) Szabályozási időszakokat és rögzített összes megengedett exportmennyiségeket a Tanács a kiegyenlítő raktárkészlet műveleteinek a 26., 27. vagy 29. Cikk rendelkezései szerinti korlátozására vagy felfüggesztésére tekintet nélkül állapíthat meg.

h) A jelen cikk a) szakasza alapján korábban rögzített összes megengedett exportmennyiséget a Tanács felülvizsgálhatja azzal azonban, hogy az összes megengedett exportmennyiség abban a szabályozási időszakban, amelyre vonatkozik, nem csökkenthető.

i) Ha a Tanács a jelen cikk a) szakaszának rendelkezései alapján valamely szabályozási időszakot állapított meg és erre az időszakra vonatkozóan valamely összes megengedett exportmennyiséget rögzített, ugyanakkor felkérhet bármely, az Egyesült Nemzetek 1970. évi ónkonferenciájára meghívott országot, amely a területén vagy területein levő bányákból eredően az ónnak termelője is, arra hogy a szóban forgó időszakra vonatkozóan az említett termelésből származó ón exportjára olyan korlátozást léptessen életbe, amelynek megfelelő voltát illetően a Tanács és az érintett ország megegyezik.

j) Tekintet nélkül a jelen cikk rendelkezéseire, amennyiben a Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény alapján, ugyanazon Egyezmény utolsó negyedévére vonatkozóan valamely összes megengedett exportmennyiséget rögzítettek és ez ugyanazon Egyezmény megszűnésekor még hatályos, akkor:

(i) a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha egy, a jelen Egyezmény hatálybalépésével kezdődő szabályozási időszakot a jelen Egyezmény alapján állapítottak volna meg; és

(ii) az ilyen szabályozási időszakra vonatkozó összes megengedett exportmennyiség legyen időarányos a Harmadik Egyezmény által ugyanazon Egyezmény utolsó negyedévére vonatkozóan rögzített mennyiséggel, feltéve, hogy és amíg ezt a Tanács a jelen cikk rendelkezései szerint felül nem vizsgálja; azzal hogy ha a Tanácsnak a jelen Egyezmény hatálya alatt tartott első ülése időpontjában a kiegyenlítő raktárkészlet ónfémállománya kevesebb, mint 10 000 tonna, a Tanács a helyzetet első ülésén fontolóra veszi, ha pedig az exportkorlátozás fenntartását illetően határozatra nem jut, a kérdéses időszak megszűnik szabályozási időszak lenni.

k) A bármely szabályozási időszakra vonatkozó összes megengedett exportmennyiséget a termelő országok között az A) függelékben felsorolt százalékos részarányban vagy a százalékos részarány bármely, a jelen Egyezmény szerint közzétett, felülvizsgált táblázatában felsorolt százalékos részarányban kell felosztani; az egyes országok tekintetében bármely szabályozási időszakra vonatkozóan így számított ónmennyiség jelenti az illető ország részére a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiséget.

l) Ha a jelen Egyezmény hatálybalépése után bármely ország termelő országként ratifikálja, hagyja jóvá, fogadja el azt, vagy tesz közlést annak ratifikálására, jóváhagyására vagy elfogadására irányuló szándékáról, vagy járul ahhoz hozzá, vagy minősítésének fogyasztó országról termelő országra történő megváltoztatását az 5. Cikk szerint a Tanács elfogadta, a Tanács, miután megállapította az illető ország százalékos részarányát, valamennyi többi ország részarányát folyó százalékos részesedésük arányában újra meghatározza.

m) (i) A termelő országok százalékos részarányait a G) függelék szabályaival összhangban vizsgálja felül és határozza újra meg. Az első újrameghatározást kivéve, amely a Tanács első ülése alkalmával történik, bármely, tizenkét hónapos időszak alatt nem szabad valamely termelő ország százalékos részarányát ez időszak kezdetén érvényes százalékos részarányának több mint egytizedével csökkenteni.

(ii) Bármely, a G) függelék szabályaival összhangban tenni javasolt intézkedés során a Tanács kellően figyelembe kell hogy vegyen bármely termelő ország részéről kivételesnek jelzett bármely körülményt és e szabályok teljes alkalmazását kétharmados megosztott többséggel felfüggesztheti vagy módosíthatja.

(iii) A G) függelék szabályait a Tanács időről időre, kétharmados megosztott többséggel módosíthatja, minden ilyen módosítás pedig ugyanúgy hatályos lesz, mintha abban a Függelékben foglaltaknék.

(iv) A jelen szakaszban leírt eljárásból eredő százalékos részarányok közzéteendők és a Tanácsnak az A) függelékben felsorolt százalékos részarányok helyettesítését kimondó határozata keltét követő negyedév első napjával lépnek hatályba.

n) (i) Tekintet nélkül a jelen cikk k) szakaszának rendelkezéseire, a Tanács valamely termelő ország beleegyezésével csökkentheti annak részarányát az összes megengedett exportmennyiségben és a csökkentés mennyiségét újra eloszthatja a többi termelő ország között, ezen országok százalékos részesedésének arányában vagy ha a körülmények úgy kívánják, más módon.

(ii) A bármely termelő ország részére, bármely szabályozási időszakra vonatkozóan a jelen cikk céljai szempontjából úgy kell tekinteni, mint az illető ország részére, a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett export mennyiséget.

o) (i) Bármely termelő országnak, amely úgy véli, hogy bármely szabályozási időszakban várhatóan nem képes annyi ónt exportálni, mint amennyinek exportálására - a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiség szerint - jogosult, kötelessége, hogy erre nézve a Tanácsnak a lehető legkorábban, de legkésőbben az ilyen megengedett exportmennyiség hatálybalépésének napjától számított két naptári hónapon belül, nyilatkozatot tegyen.

(ii) Ha a Tanács ilyen nyilatkozatot kapott vagy úgy véli, hogy bármely termelő ország, bármely szabályozási időszakban valószínűleg nem képes annyi ónt exportálni, mint amennyinek exportálására a részére megengedett exportmennyiség szerint jogosult, a Tanács az összes megengedett exportmennyiséget a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan akkora mennyiséggel növelheti, amely a Tanács véleménye szerint a szükségelt összes megengedett exportmennyiség tényleges exportálását biztosítja.

p) (i) Az egyes termelő országok nettó ónexportját az egyes szabályozási időszakokban, amennyiben erről a jelen cikk másként nem rendelkezik, az illető ország részére a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiség korlátozza.

(ii) Amennyiben, a jelen szakasz (i) alszakaszának rendelkezései ellenére, valamely termelő ország nettó exportja bármely szabályozási időszakban több mint 5%-kal meghaladja a szóban forgó szabályozási időszakra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiséget, a Tanács az illető országot felszólíthatja arra, hogy a kiegyenlítő raktárkészlethez többlet-hozzájárulást teljesítsen, amely nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amellyel az ilyen exportok meghaladják az ország részére megengedett exportmennyiséget. Az ilyen hozzájárulást ónfémben, vagy készpénzben, vagy ónfém és készpénz olyan arányában, olyan időpontig vagy időpontokig kell teljesíteni, ahogyan a Tanács esetenként határoz. A hozzájárulásnak esetleg készpénzben fizetendő részét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes alsó árhatáron kell számítani. A hozzájárulásnak esetleg ónfémben teljesítendő része beszámít a szóban forgó ország részére, arra a szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiségben, amelyben az ilyen hozzájárulás megtörténik, és ahhoz hozzá nem számítható.

(iii) Amennyiben, a jelen szakasz (i) alszakaszának rendelkezései ellenére, valamely termelő ország halmozott nettó ónexportja bármely négy, egymást követő szabályozási időszakban, ideszámítva, ha úgy helyes, a jelen szakasz (ii) alszakaszában említett szabályozási időszakot is, több mint 1%-kal meghaladják a szóban forgó időszakokra vonatkozóan részére megengedett exportmennyiségek halmazatát, az illető ország részére a következő négy szabályozási időszak mindegyikére vonatkozóan megengedett exportmennyiségek az így meghaladó, halmozott mennyiség egynegyedével, vagy, ha a Tanács úgy határoz, annak valamely nagyobb, de a felét meg nem haladó törtrészével csökkenthetők. Az ilyen csökkentés a Tanács határozathozatalának időszakát követő, legközelebbi szabályozási időszakban és ettől kezdve válik hatályossá.

(iv) Ha bármely ilyen négy egymást követő szabályozási időszak után [amelyek alatt az egy országból szállított, halmozott nettó ónexportmennyiségek meghaladták az ország részére a jelen szakasz (iii) alszakaszában említett, megengedett exportmennyiséget], az illető ország halmozott nettó ónexport-mennyiségei bármely négy további egymást követő szabályozási időszakban [amelyek nem foglalhatják magukban az (iii) alszakaszban tárgyalt szabályozási időszakok egyikét sem], meghaladják a szóban forgó négy szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiségek halmazatát, a Tanács azon felül, hogy az illető ország részére megengedett összes exportmennyiséget az (iii) alszakasz rendelkezései szerint csökkenti, kijelentheti, hogy az ország elveszti a kiegyenlítő raktárkészlet felszámolásában való részesedésre vonatkozó jogainak egy részét, amely rész az első alkalommal a felet nem haladhatja meg. A Tanács bármely időpontban az érintett ország számára visszaállíthatja jogainak így elvesztett hányadát, olyan határozmányok és feltételek szerint, amilyeneket a Tanács megszab.

(v) Annak a termelő országnak, amely részére megengedett exportmennyiségnél vagy bármely, a jelen cikk egyéb rendelkezései szerint engedélyezett mennyiségnél nagyobb ónmennyiséget exportált, kötelessége, hogy a legkorábbi lehetséges alkalommal hatékony lépéseket tegyen a jelen Egyezmény megszegésének jóvátételére. A Tanács, amikor a jelen szakasz alapján teendő intézkedések felől határoz, figyelembe veszi az ilyen lépések megtételének bármilyen elmulasztását vagy késedelmét.

q) Ha valamely termelő ország százalékos részhányadának meghatározása vagy módosítása, vagy valamely termelő ország kilépése miatt a százalékos részarányok összege többé nem éri el a 100-at, a többi termelő ország mindegyikének százalékos hányadrészét arányosan, úgy kell kiigazítani, hogy a százalékos hányadrészek összege ismét 100 legyen. A Tanács ezután a lehető legkorábban közzéteszi a százalékos részarányok módosított táblázatát, amely az exportok szabályozásának céljaira annak a szabályozási időszaknak az első napjától válik hatályossá, amely a százalékos részarányok módosítására hozott határozat időszakát követi.

r) Minden egyes termelő ország tartozik a jelen cikk rendelkezéseinek fenntartásához és érvényesítéséhez szükséges rendszabályokat foganatosítani, olyképpen, hogy exportjai a lehető legszorosabban megfeleljenek a részére az egyes szabályozási időszakokra vonatkozóan megengedett exportmennyiségeknek.

s) A jelen cikk céljai érdekében a Tanács úgy határozhat, hogy bármely termelő ország ónexportja magában foglalja az illető ország ásványtermeléséből származó bármely anyag óntartalmát.

t) Az ónt exportáltnak kell tekinteni, ha valamely a C) függelékben megnevezett ország esetében, az ugyanazon függelékben az illető ország neve mellett részletezett formalitásoknak eleget tettek, azzal, hogy:

(i) a Tanács időről időre, az érintett ország beleegyezésével, a C) függeléket módosíthatja, bármely ilyen módosítás pedig ugyanúgy hatályos lesz, mintha abban a függelékben foglaltatnék;

(ii) ha bármely termelő országból bármennyi ónt valamely a C) függelékben elő nem irányzott eljárással kell exportálni, a Tanács meghatározza, hogy az ilyen ónt a jelen Egyezmény céljai szempontjából exportáltnak kell-e tekinteni és ha igen, meghatározza azt az időpontot is, amelyben az ilyen exportot kell megtörténtnek tekinteni.

u) A jelen cikk p) szakasza (ii), (iii) és (iv) alszakaszainak alkalmazásában azokat a szabályozási időszakokat, amelyekre vonatkozóan az összes megengedett exportmennyiségeket a Harmadik Egyezmény VII. Cikke alapján rögzítettek, valamint az ugyanennek alapján kiszabott szankciókat a jelen Egyezmény hatálybalépésétől kezdve úgy kell tekinteni, mintha rögzítésükre vagy kiszabásukra a jelen cikk alapján került volna sor.

34. Cikk

Különleges exportok

a) A Tanács bármikor, miután szabályozási időszakot állapított meg, ha úgy látja, hogy a D) függelékben foglalt feltételek teljesülnek, kétharmados megosztott többséggel megengedheti egy meghatározott ónmennyiség exportját (a továbbiakban: különleges export) a 33. Cikk k) szakaszában említett, megengedett exportmennyiségen felül.

b) A Tanács kétharmados megosztott többséggel a különleges exportra olyan feltételeket szabhat meg, amilyeneket szükségesnek ítél.

c) Ha a 36. Cikk rendelkezései és a Tanács által a jelen cikk b) szakasza alapján megszabott feltételek teljesülnek, a különleges exportot a 33. Cikk n), o) és p) szakaszainak alkalmazásakor nem kell számításba venni.

d) A Tanács kétharmados megosztott többséggel bármikor módosíthatja a D) függelékben foglalt feltételeket azzal, hogy az ilyen módosítás nem lehet visszamenő hatályú semmi olyanra nézve, amit valamely ország a megadott engedély és a jelen cikk b) szakasza alapján már megszabott feltételek szerint eljárva tett meg.

35. Cikk

Különleges letétek

a) Valamely termelő ország a Tanács egyetértésével bármely időpontban ónfémből különleges letéteket helyezhet el az Igazgatónál. A különleges letétet nem szabad a kiegészítő raktárkészlet részeként kezelni és afölött az Igazgató nem rendelkezhet.

b) Az a termelő ország, amely a Tanácsot arról tájékoztatta, hogy az országon belülről származó ónfémből különleges letétet szándékozik elhelyezni, azzal a feltétellel, hogy a különleges letét tárgyát képező fém vagy ónfémmel exportált dúsítványok azonosítására a Tanács által kívánt bizonyítást teljesíti, engedélyt kap arra, hogy az ilyen fémet vagy dúsítványokat bármely olyan megengedett exportmennyiségen felül exportálja, amelyek az illető ország részére a 33. Cikk alapján esetleg megállapítottak; az ilyen exportokra pedig, feltéve, hogy a termelő ország a 36. Cikk követelményeit kielégíti, a 33. Cikk n), o) és p) szakaszai nem alkalmazhatók.

c) Különleges letéteket az Igazgató csak a számára megfelelő helyen vagy helyeken tartozik elfogadni.

d) Az Ügyvezető Elnök a résztvevő országokat értesíti, bármely ilyen különleges letét átvételéről, de az átvétel napjától számított három hónapnál nem korábban.

e) Az a termelő ország, amely ónfémből különleges letétet helyezett el, a részére bármely szabályozási időszakra vonatkozóan megengedett exportmennyiség egészének vagy egy részének teljesítése céljából ennek a különleges letétnek egészét vagy egy részét visszavonhatja. Ilyen esetben a különleges letétből visszavont mennyiséget a 33. Cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, mint amelyet a visszavonás megtételének szabályozási időszakában exportáltak.

f) Bármely negyedévben, amelyet nem nyilvánítottak szabályozási időszakká, bármely különleges letét a letétet elhelyezett ország rendelkezésére áll, csupán a 36. Cikk h) szakasza rendelkezéseinek feltételével.

g) Bármely különleges letéttel kapcsolatban felmerült minden költséget az az ország visel, amely a letétet elhelyezte, a Tanács pedig semmilyen költséget nem visel.

X. fejezet

KÉSZLETEK

36. Cikk

A termelő országokban levő készletek

a) (i) Az egyes termelő országokban levő olyan ónkészletek, amelyek a C) függelékben az illető országra vonatkozóan foglalt meghatározások szerint nem kerültek exportra, bármely szabályozási időszak bármely időpontjában nem haladhatják meg az E) függelékben az illető országra vonatkozóan megadott mennyiséget.

(ii) Az ilyen készletekbe nem szabad beszámítani a bánya és a C) függelékben meghatározott exportálási hely között szállításban levő ónt.

(iii) A Tanács az E) függeléket felülvizsgálhatja, de ha ilyen eljárásakor megnövelte valamely országra az E) függelékben megadott mennyiséget, bármely ilyen többletre vonatkozóan feltételeket szabhat meg, beleértve az időtartamra és az ezt követő exportra vonatkozó feltételeket is.

b) Az aránynak, a Harmadik Egyezmény XIV. Cikk 2. szakasza alapján jóváhagyott és ugyanazon Egyezmény megszűnésekor még érvényben volt bármely növelése és minden ezzel kapcsolatban megszabott feltétel úgy tekintendő, mintha azt a jelen Egyezmény alapján hagyták volna jóvá, illetőleg szabták volna meg, hacsak a Tanács az Egyezmény hatálybaléptét követő hat hónapon belül másként nem határoz.

c) Bármely, a 35. Cikk alapján elhelyezett különleges letét levonandó a jelen cikk alapján valamely szabályozási időszak tartama alatt, az érintett termelő országon belül tartani engedélyezett készletek összegéből.

d) (i) Ahol valamely, az F) függelékben említett termelő országban ónércet természetes előfordulásából, a hivatkozott függelékben említett egyéb ásványok bányászata során elkerülhetetlenül kitermelnek és ennél fogva a jelen cikk a) szakaszában előírt készletkorlátozás ésszerűtlenül kötné meg az említett egyéb ásványok kitermelését, az illető országban dúsítványokban levő ónból további (járulékos) készletek tarthatók, az illető ország Kormánya által olyan értelemben igazolt mértékig, hogy azokat a készleteket kizárólag az említett egyéb ásványokkal összefüggésben nyerték ki és az illető országban ténylegesen visszatartották azzal, hogy az ilyen járulékos készleteknek a kitermelt egyéb ásványok teljes mennyiségéhez viszonyított aránya egyetlen időpontban sem haladhatja meg az F) függelékben rögzített arányt.

(ii) A Tanács egyetértése nélkül az ilyen járulékos készletek értékesítése a kiegyenlítő raktárkészlet állományában levő összes ónfém felszámolása előtt nem kezdődhet meg, az ezt követő értékesítés negyedévenkénti mértéke pedig nem haladhatja meg az egésznek, egynegyvened részét, illetőleg a 250 tonnát, aszerint, hogy melyik a nagyobb.

e) Minden, az E) vagy az F) függelékben felsorolt ország tartozik, a Tanáccsal konzultálva, az ilyen járulékos készletek fenntartására, védelmére és ellenőrzésére vonatkozó szabályozásokat eszközölni.

f) A Tanács, az érintett termelő ország egyetértésével, módosíthatja az E) függeléket és az F) függeléket.

g) Minden egyes termelő ország tartozik a Tanács által kívánt időközökben a Tanácsnak kimutatásokat szolgáltatni a területén belül levő olyan ónkészletekről, amelyeket a C) függelékben az illető országra vonatkozóan foglalt meghatározás értelmében nem exportáltak. Az ilyen kimutatások nem tartalmazzák a bánya és a C) függelékben meghatározott exportálási hely között szállításban levő ónt. Ezek a kimutatások külön tüntessék fel a jelen cikk d) szakasza alapján tartott készleteket.

h) Az az ország, amely a 35. Cikk alapján különleges letéteket tart vagy a jelen cikk a) szakasza alapján a mennyiségek növelésére kapott engedélyt, tartozik a jelen Egyezmény megszűnése előtt legalább tizenkét hónappal tájékoztatni a Tanácsot a különleges letéteknek, valamint az említett megnövelt készletek (nem ideértve a jelen cikk d) szakaszában szabályozott exportra vonatkozó, járulékos készleteket) egészének vagy részének exportálására vonatkozó terveiről és a Tanáccsal konzultálni annak legkedvezőbb módjairól, hogy az ilyen exportokra az ónpiac elkerülhető megzavarása nélkül és az ütköző készlet felszámolásáról szóló, a 30. Cikkben foglalt rendelkezésekkel összhangban kerüljön sor. Az érintett termelő ország tartozik a Tanács ajánlásait kellően megfontolni.

XI. fejezet

ÓNHIÁNY

37. Cikk

Eljárás ónhiány esetében

a) Bármikor, amikor a Tanács arra a megállapításra jut, hogy az ónellátásban komoly hiány állt be vagy valószínűleg beáll, a Tanács minden szükséges vizsgálatot megtesz annak érdekében, hogy az összes ónkeresletet és ónkínálatot az általa tetszőlegesen meghatározott időszakokra vonatkozóan megbecsülhesse.

b) Ha a tanulmányok és vizsgálatok a tartós tényezőkkel együtt megerősítik az ónhiány veszélyét, a Tanács:

(i) a résztvevő országoknak azt ajánlja, hogy olyan intézkedést kezdeményezzenek, amely biztosítja az általuk hozzáférhetővé tehető ónmennyiség lehető leggyorsabb növekedését;

(ii) felhívhatja a résztvevő országokat, hogy vele olyan megállapodásokat létesítsenek, amelyek a rendelkezésre álló ónkínálatnak a fogyasztó országok számára méltányos elosztását biztosítják;

(iii) esetleges ónhiány megelőzésére nézve mindenkor figyeli a piac alakulását.

XII. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

38. Cikk

Igazságos bérszínvonalak

A résztvevő országok kinyilvánítják, hogy az életszínvonalak süllyedését, valamint a világkereskedelembe tisztességtelen versenyfeltételek benyomulását megelőzendő, az óniparban tisztességes bérszínvonalak biztosítására törekednek.

39. Cikk

Általános rendelkezések

a) A jelen Egyezmény érvényének tartama alatt a résztvevő országok legjobb szándékaikat latba vetik és együttműködnek az Egyezmény célkitűzéseinek érvényre juttatása érdekében.

b) A résztvevő országok vállalják, hogy a Tanácsnak a jelen Egyezmény alapján hozandó minden határozatát kötelezőnek ismerik el.

c) A jelen cikk a) szakasza általános tartalmának sérelme nélkül a résztvevő országok különösen a következőket tartoznak betartani:

(i) Mindaddig, amíg teljes szükségleteik fedezésére elegendő ónmennyiségek állnak rendelkezésre, nem szabad az ónnak meghatározott végcélokra való felhasználását megtiltaniuk vagy korlátozniuk, kivéve az olyan körülményeket, amelyek között az ilyen tilalom vagy korlátozás egyéb nemzetközi kereskedelmi egyezményekkel nem összeférhetetlen;

(ii) tartoznak olyan feltételeket teremteni, amelyek előmozdítják az óntermelésnek a kevésbé hatékony vállalkozásoktól termelékenyebb vállalkozásokra való áthelyezését; és

(iii) tartoznak - a telepek kitermelésének idő előtti felhagyását megelőzve - az ón természetes forrásai fenntartására ösztönözni.

40. Cikk

Nem kereskedelmi készletekből történő kibocsátások

a) Az a résztvevő ország, amely nem kereskedelmi készletekből kíván ónt kibocsátani, tartozik kibocsátási terveiről kellő közlés után a Tanáccsal konzultálni.

b) Amikor egy résztvevő ország közlést tesz arra vonatkozó tervéről, hogy ónt nem kereskedelmi készletekből kibocsásson, a Tanács az illető országgal a terv tekintetében azonnal hivatalos tárgyalásba bocsátkozik a jelen cikk d) szakaszában foglalt rendelkezések megfelelő teljesítése végett.

c) A Tanács az ilyen kibocsátások alakulását időről időre megvizsgálja és a kibocsátást eszközlő résztvevő országnak ajánlásokat tehet.

d) A kibocsátások során kellő figyelemmel kell lenni a termelők, feldolgozók és fogyasztók védelmére szokásos piacaik elkerülhető megbontásával szemben. Figyelembe kell továbbá venni az ilyen kibocsátások következményeit az új források hasznosításával és fejlesztésével járó tőkeberuházásokra és a termelő országok ónbányászatának gazdaságosságára és növekedésére. A kibocsátásokat olyan mennyiségekben és olyan idők alatt kell eszközölni, hogy ne zavarják méltánytalanul a termelő országok ónipari termelését és foglalkoztatottságát és ne okozzanak nehézségeket a résztvevő termelő országok népgazdaságaiban.

41. Cikk

Nemzetbiztonsági rendelkezések

a) A jelen Egyezmény tartalma semmilyen vonatkozásban nem használható fel a következőkre:

(i) valamely résztvevő országtól azt követelni, hogy bármely olyan tájékoztatást nyújtson, amelynek felfedését lényeges biztonsági érdekeivel ellentétesnek tekinti;

(ii) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy akár magában, akár más országokkal együtt bármely olyan intézkedést foganatosítson, amelyet lényeges biztonsági érdekeinek védelmében szükségesnek tart, amennyiben az ilyen intézkedése fegyverek, lőszer vagy hadiszükségletek vagy más olyan javak és anyagok forgalmára vonatkozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve bármely ország katonai intézményének ellátását szolgálják, vagy az háború vagy egyéb, nemzetközi viszonylatú szükségállapot idején kerül foganatosításra;

(iii) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy bármely olyan kormányközi egyezménybe (vagy valamely ország nevében, a jelen szakaszban meghatározott célra kötött egyéb olyan egyezménybe) belépjen vagy ilyent végrehajtson, amely valamely katonai intézmény által vagy érdekében, az ilyen egyezményekben részt vevő egy vagy több ország biztonságát célzó lényeges követelmények kielégítésére köttetett; vagy

(iv) valamely résztvevő országot megakadályozni abban, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányából eredő, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására irányuló kötelezettségei folytán bármilyen intézkedést foganatosítson.

b) A résztvevő országok tartoznak az Ügyvezető Elnököt a lehető legkorábban értesíteni minden olyan intézkedésről, amelyet ónra vonatkozóan a jelen cikk a) szakasza (ii) vagy (iv) alszakaszainak következtében foganatosítanak, az Ügyvezető Elnök pedig tartozik a többi résztvevő országot értesíteni.

c) Bármely résztvevő ország, amely úgy látja, hogy a valamely más résztvevő ország vagy országok által a jelen cikk a) szakaszának rendelkezései alapján foganatosított intézkedések, kivéve háború idején foganatosított intézkedést, komoly mértékben sértik a jelen Egyezményen alapuló gazdasági érdekeit, a Tanácshoz panasszal fordulhat.

d) Ilyen panasz vételekor a Tanács tartozik a helyzet tényeit felülvizsgálni és a fogyasztó országok rendelkezésére álló összes szavazatok többségével és a termelő ország rendelkezésére álló összes szavazatok többségével dönteni arról, hogy a panaszos ország panasza jogos-e, és ha így döntött, a panaszos országnak megengedi, hogy a jelen Egyezményből kilépjen.

XIII. fejezet

PANASZOK ÉS VITÁK

42. Cikk

Panaszok

a) Minden olyan panaszt, amely szerint valamely résztvevő ország a jelen Egyezmény olyan megszegését követte el, amelyre nézve a jelen Egyezmény más helye jogorvoslatról nem rendelkezik, a panaszos ország kívánságára döntés végett a Tanács elé kell vinni.

b) Hacsak a jelen Egyezmény más rendelkezést nem tartalmaz, egyetlen résztvevő ország sem tekinthető olyannak, mint amely a jelen Egyezményt megszegte, amíg ilyen értelmű határozat létre nem jött. Minden ilyen megállapításnak meg kell határoznia az egyezményszegés jellegét és mértékét.

c) Ha a Tanács a jelen cikk alapján úgy találja, hogy valamely résztvevő ország a jelen Egyezmény megszegését követte el, a Tanács, feltéve, hogy a jelen Egyezmény más helyén egyéb büntetésről nem rendelkezik, megfoszthatja az érintett országot szavazati és egyéb jogaitól mindaddig, amíg az egyezményszegést jóvá nem tette vagy kötelezettségeit egyébként nem teljesítette.

d) A jelen cikk szempontjából a „jelen Egyezmény megszegése” kifejezést úgy kell érteni, hogy ez magában foglalja bármely, a Tanács által szabott feltétel megszegését vagy bármely résztvevő országra a Tanács részéről a jelen Egyezménnyel összhangban kirótt bármely kötelezettség teljesítésének elmulasztását.

43. Cikk

Viták

a) A jelen Egyezmény értelmezését vagy alkalmazását illető bármely vitát, ha ez megegyezéssel nem rendeződött, bármely résztvevő ország kívánságára döntés végett a Tanács elé kell vinni.

b) Ha valamely vitát a jelen cikk szerint a Tanács elé vitték, a résztvevő országok többsége vagy bármely, a Tanácsban a szavazatok legalább egyharmadával rendelkező résztvevő országok felkérhetik a Tanácsot, hogy kimerítő vita után, mielőtt döntését meghozza, a vitás pontokra vonatkozóan a jelen cikk c) szakaszában említett tanácsadó testület véleményét kérje.

c) (i) Hacsak a Tanács a leadott szavazatok egyhangú döntésével másként nem határoz, a testület álljon:

két, a termelő országok által megnevezett személyből, akik közül az egyiknek a vitatott kérdésekkel rokon ügyekben széles körű tapasztalata, a másiknak pedig jogi pozíciója és tapasztalata van;

két ugyanilyen, a fogyasztó országok részéről megnevezett személyből; és

a fent említett négy személy által egyhangúan vagy ha ezek nem jutnak megegyezésre, az Ügyvezető Elnök által kijelölt elnökből.

(ii) A tanácsadó testületbe kijelöltek személyes minőségükben, bármely Kormánytól eredő instrukciók nélkül tartoznak eljárni.

(iii) A tanácsadó testület költségeit a Tanács viseli.

d) A tanácsadó testület véleményét és ennek indokait a Tanács elé kell terjeszteni, amely a vitában minden mérvadó tájékoztatás mérlegelése után dönt.

XIV. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. Cikk

Aláírás

A jelen Egyezmény Londonban, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormányánál (a továbbiakban: a letéteményes Kormány) 1970. július 1-jétől 1971. január 29-ig bezárólag nyitva áll a Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény résztvevő országai nevében, valamint az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján képviselt független államok Kormányai nevében való aláírásra.

45. Cikk

Ratifikálás, jóváhagyás, elfogadás

A jelen Egyezmény az aláíró Kormányok részéről, saját alkotmányos eljárásaik szerint történő ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás tárgyát képezi. A ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányokat a letéteményes Kormánynál kell letétbe helyezni.

46. Cikk

Végleges hatálybalépés

a) A jelen Egyezmény azon Kormányokra nézve, amelyek ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányt letétbe helyeztek, véglegesen hatálybalép 1971. június 30-át követően akkor, amikor az okmányokat az A) függelékben felsoroltak közül legalább hat, az ugyanezen függelékben feltüntetett szavazatok közül együttesen legalább 950-nel rendelkező termelő országot és a B) függelékben felsoroltak közül legalább kilenc, az ugyanazon függelékben feltüntetett szavazatok közül együttesen legalább 300-zal rendelkező fogyasztó országot képviselő Kormányok nevében letétbe helyezték.

b) Az olyan aláíró Kormányra nézve, amely ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányát a jelen Egyezmény végleges hatálybalépése után helyezte el, az Egyezmény az ilyen okmány letételének napjával lép véglegesen hatályba.

c) Ha a jelen Egyezmény a 47. Cikk a) szakasza alapján ideiglenesen hatályba lépett, akkor, mihelyt a jelen cikk a) szakaszában rögzített feltételeket kielégítő országokat képviselő Kormányok nevében a ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányok letétbe helyeztettek, az Egyezmény az országokra nézve véglegesen hatályba lép.

d) Ha a jelen Egyezmény a jelen cikk a) szakasza vagy c) szakasza alapján véglegesen hatályba lépett és ha bármely Kormány, amely ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékáról közlést tett, a végleges hatálybalépés keltétől számított kilencvennapos időszakon belül elmulasztja ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmány letétbe helyezését, úgy ez a Kormány megszűnik a jelen Egyezményben résztvenni, azzal, hogy a Tanács az előbb említett időszakot az illető Kormány kívánságára meghosszabbíthatja, továbbá azzal, hogy az illető Kormány az említett időszak vagy esetleges meghosszabbításának letelte előtt megszűnhet a jelen Egyezményben résztvenni, amennyiben erről a letéteményes Kormánynak legalább harminc nappal előbb közlést tesz.

47. Cikk

Ideiglenes hatálybalépés

a) (i) Ha a jelen Egyezmény végleges hatálybalépésére vonatkozó, a 46. Cikk a) szakaszában rögzített feltételek nem teljesültek, a jelen Egyezmény azon Kormányokra nézve, amelyek ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányukat letétbe helyezték, vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékukról közlést tettek, ideiglenesen hatályba lép a Harmadik Egyezmény megszűnését követő napon, feltéve, hogy az ilyen okmányok vagy közlések a letéteményes Kormánynál

1971. június 30-ig vagy ha a Harmadik Egyezmény meghosszabbításra kerül, annak az Egyezménynek megszűnése napjáig, éspedig

az A) függelékben felsoroltak közül legalább hat, az ugyanazon függelékben feltüntetett szavazatok közül együttesen, legalább 950-nel rendelkező termelő országot és a B) függelékben felsoroltak közül legalább kilenc, az ugyanazon függelékben feltüntetett szavazatok közül együttesen legalább 300-zal rendelkező fogyasztó országot képviselő Kormányok nevében.

letétbe helyeztettek.

(ii) Az egyes olyan aláíró Kormányokra nézve, amelyek a jelen Egyezmény ideiglenes hatályának tartama alatt helyezték letétbe ratifikálási, jóváhagyási vagy elfogadási okmányukat, illetőleg tettek ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékukról közlést, az Egyezmény ideiglenesen, az ilyen okmány vagy közlés letétbe helyezése napjával lép hatályba.

b) Ha a jelen Egyezmény a Harmadik Egyezmény megszűnésétől számított hat hónapon belül ideiglenesen hatályba lépett, de nem lépett a 46. Cikkely alapján véglegesen hatályba, az Ügyvezető Elnök tartozik a Tanácsnak a helyzet megfontolása céljából tartandó ülését vagy üléseit a lehető legkorábban összehívni. Ha azonban a hatálybalépés ideiglenes marad, az Egyezményt, legkésőbb az ideiglenes hatálybalépéstől számított egy év múlva meg kell szüntetni.

48. Cikk

Csatlakozás

a) Bármely, az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján képviselt Kormánynak vagy bármely, a Harmadik Nemzetközi Ónegyezményben résztvevő országnak jogában áll, hogy a jelen Egyezményhez a Tanács által meghatározandó feltételek szerint csatlakozzék.

b) Bármely, az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján nem képviselt Kormány, amely tagja az Egyesült Nemzeteknek vagy szakosított intézményeinek, a jelen Egyezményhez a Tanács által meghatározandó feltételek szerint csatlakozhat.

c) A Tanács által rögzített feltételeknek a szavazati jogok és pénzügyi kötelezettségek tekintetében méltányosaknak kell lenniök a csatlakozásra törekvő országok és a többi már résztvevő ország közötti viszonylatban.

d) Valamely termelő országnak a jelen Egyezményhez történő csatlakozását követően a Tanács

(i) az illető ország egyetértésével rögzíti az országra vonatkozóan az E) függelékben feltüntetendő mennyiséget és - amennyiben helyénvaló - az F) függelékben feltüntetendő arányt és

(ii) rögzíti az exportszabályozás céljából a C) függelék első részében az illető ország neve mellett feltüntetendő körülményt. Az így rögzített mennyiség, arány, illetőleg feltételek ugyanolyan érvényes lesz, mintha abban a függelékben foglaltatnék.

e) A csatlakozás a csatlakozási okmánynak a letéteményes Kormánynál való letétbe helyezésével történik, mely Kormány az ilyen csatlakozásról valamennyi érdekelt Kormányt és a Tanácsot értesíti.

49. Cikk

Külön részvétel

Valamely Szerződő Kormány, amikor ratifikálási, jóváhagyási, elfogadási, vagy csatlakozási okmányát letétbe helyezi vagy ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékáról közlést tesz vagy ezután bármikor javasolhatja - ahogyan az eset kívánja - termelő vagy fogyasztó országként való részvételét bármely, az ón termelésében vagy fogyasztásában érdekelt olyan területnek vagy területeknek, amelynek vagy amelyeknek a nemzetközi kapcsolataiért ez a Szerződő Kormány a felelős és amelyre nézve az Egyezmény hatályos vagy hatályos lesz, amikor az Egyezmény hatályba lép. Az ilyen külön részvétel alá van vetve a Tanács egyetértésének és a Tanács részéről esetleg megszabott feltételeknek.

50. Cikk

A Nemzetközi Ónegyezményben résztvehet olyan Kormányközi Szervezet, amely nemzetközi Egyezmények bonyolítása tekintetében felelősségeket visel. Ilyen szervezetnek magának nincs szavazati joga. A hatáskörébe tartozó ügyekben Tagországainak szavazati jogai együttesen gyakorolhatók.

51. Cikk

Módosítás

a) A Tanács a termelő országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével és a fogyasztó országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével a Szerződő Kormányoknak a jelen Egyezményre vonatkozóan módosításokat ajánlhat. Ajánlásában a Tanács kitűzi azt a határidőt, amelyen belül minden egyes Szerződő Kormány tartozik a letéteményes Kormányt arról értesíteni, hogy a módosítást ratifikálja, jóváhagyja illetőleg elfogadja-e vagy sem.

b) A Tanács a határidőt, amely a jelen cikk a) szakasza alapján a ratifikálásról, jóváhagyásról vagy elfogadásról szóló közlésre kitűzött, meghosszabbíthatja.

c) Ha valamely módosítás a jelen cikk a) szakasza alapján rögzített vagy a jelen cikk b) szakasza alapján meghosszabbított határidőn belül valamennyi résztvevő ország részéről ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra kerül, a módosítás haladéktalanul hatályba lép, amint a letéteményes Kormány az utolsó ratifikálást, jóváhagyást vagy elfogadást kézhez vette.

d) Ha valamely módosítás a jelen cikk a) szakasza alapján rögzített vagy a jelen cikk h) szakasza alapján meghosszabbított határidőn belül nem kerül a termelő országok összes szavazataival rendelkező országok részéről és a fogyasztó országok összes szavazatainak kétharmadával rendelkező résztvevő országok részéről ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra, a módosítás nem léphet hatályba.

e) Ha valamely módosítás a jelen cikk a) szakasza alapján rögzített vagy a jelen cikk b) szakasza alapján meghosszabbított határidő lejártával a termelő országok összes szavazataival rendelkező résztvevő országok részéről és a fogyasztó országok összes szavazatainak kétharmadával rendelkező résztvevő országok részéről ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra került:

(i) A módosítás azokra a résztvevő országokra nézve, amelyek részéről a ratifikálást, jóváhagyást bejelentették, hatályba lép attól számított három hónap leteltekor, hogy a letéteményes Kormány a termelő országok összes szavazatainak és a fogyasztó országok összes szavazatainak kétharmada eléréséhez szükséges utolsó ratifikálást, jóváhagyást vagy elfogadást kézhez vette.

(ii) Bármely Szerződő Kormány, amely valamely módosítást ennek hatálybalépése napjáig nem ratifikál, nem hagy jóvá és nem fogad el, e nappal megszűnik az Egyezményben résztvenni, hacsak valamely ilyen Szerződő Kormány a Tanácsnak, a módosítás hatálybalépését követő első ülésén, kielégítő közlést nem tesz arról, hogy a módosítás kellő időben történő ratifikálása, jóváhagyása vagy elfogadása alkotmányos nehézségek miatt nem volt biztosítható és a Tanács az ilyen Szerződő Kormány számára a ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra kitűzött határidőt addig, amíg ezek a nehézségek át nem hidalódtak, meg nem hosszabbítja.

f) Ha valamely fogyasztó ország úgy véli, hogy érdekeit valamely módosítás kedvezőtlenül érinti, ennek hatálybalépése előtt a jelen Egyezményből való kilépéséről értesítheti a letéteményes Kormányt. A kilépés a módosítás hatálybalépésének napján válik hatályossá. A Tanács bármikor, az általa megfelelőnek tartott feltételek mellett megengedheti az ilyen országnak, hogy visszavonja kilépési nyilatkozatát.

g) A jelen cikk bármely módosítása csak valamennyi résztvevő ország által történt ratifikálás, jóváhagyás vagy elfogadás feltételével léphet hatályba.

h) A jelen cikk rendelkezései nem érintik a jelen Egyezmény bármely függelékének módosítására vagy kibővítésére vonatkozó, a jelen Egyezményen alapuló hatáskörök egyikét sem.

52. Cikk

Kilépés

Az a résztvevő ország, amely a jelen Egyezményből annak érvénye alatt kilép, kivéve ha ez

(i) a 41. Cikk d) szakaszának vagy az 51. Cikk f) szakaszának rendelkezései szerint vagy

(ii) legalább tizenkét hónapra szóló, a letéteményes Kormánynak, a jelen Egyezmény hatálybalépését követően legkorábban egy év múlva tett közléssel

történik, a jelen Egyezmény megszűnésekor nem jogosult a kiegyenlítő raktárkészletnek a 31. és 32. Cikk határozmányai szerint történő felszámolása eredményében részesedni és nem jogosult a Tanács egyéb vagyonából az 53. Cikk határozmányai szerint részesedni.

53. Cikk

Érvényességi időtartam, meghosszabbítás és megszűnés

a) A jelen Egyezmény tartama, eltekintve a jelen cikkben vagy a 47. Cikk b) szakaszában foglalt eltérő rendelkezésektől, a hatálybalépés napjától számított öt év.

b) A Tanács a termelő országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével és a fogyasztó országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével a jelen Egyezmény tartamát egy tizenkét hónapot meg nem haladó időszakkal vagy ennyit összesen meg nem haladó időszakokkal meghosszabbíthatja.

c) A Tanács tartozik, a Szerződő Kormányoknak a jelen Egyezmény hatálybaléptét követően legkésőbben négy éven belül teendő ajánlatában, őket tájékoztatni arról, vajon szükséges és helyes-e a jelen Egyezmény megújítása és, ha igen, milyen formában; ugyanakkor tartozik mérlegelni, hogy a jelen Egyezmény leteltekor milyen lesz az ón kínálatának és keresletének valószínű viszonya.

d) (i) Valamely Szerződő Kormány az Ügyvezető Elnökkel írásban bármikor közölheti, hogy a Tanács következő ülésén a jelen Egyezmény megszüntetését javasolni szándékozik.

(ii) Ha a Tanács a megszüntetésre irányuló javaslatot a termelő országok és a fogyasztó országok rendelkezésére álló összes szavazatok kétharmados többségével elfogadja, a Szerződő Kormányoknak azt ajánlja, hogy a jelen Egyezmény megszüntetésre kerüljön.

(iii) Ha a termelő országok összes szavazatainak kétharmadával és a fogyasztó országok összes szavazatának kétharmadával rendelkező Szerződő Kormányok a Tanácsot arról értesítik, hogy az ajánlást elfogadják, a jelen Egyezmény a Tanács által meghatározott napon szűnik meg azzal, hogy ez a nap nem lehet hat hónappal későbbi annál a napnál, amelyen az említett Szerződő Kormányok közlései közül a legutolsót a Tanács kézhez vette.

e) A Tanács mindaddig létében fennmarad, amíg erre a jelen cikk f) szakaszának végrehajtása céljából, a kiegyenlítő raktárkészlet és a termelő országokban a 36. Cikk alapján esetleg tartott készletek felszámolásának felügyelete céljából, valamint a jelen Egyezmény alapján a Tanács által, vagy a Harmadik Egyezmény alapján megszabott feltételek kellő teljesítésének felügyelete céljából szükség van; a Tanács a célhoz esetenként szükséges, a jelen Egyezménnyel reáruházott hatáskörökkel és feladatkörökkel rendelkezik.

f) A jelen Egyezmény megszűnésekor:

(i) a kiegyenlítő raktárkészletet a 30., 31. és 32. Cikk rendelkezései szerint fel kell számolni;

(ii) a Tanács tartozik megállapítani a személyzetével szemben vállalt kötelezettségeit és szükség esetén lépéseket tenni az iránt, hogy az ilyen kötelezettségek kielégítése céljából, az Igazgatási Számla javára a 15. és 16. Cikk szerint felemelt pótelőirányzat révén, elegendő alapok bocsáttassanak rendelkezésre;

(iii) minden, a Kiegyenlítő Raktárkészlet Számla kötelezettségeitől eltérő, a Tanács által vállalt kötelezettség kielégítése után a maradvány vagyonról a jelen cikkben rögzített módon rendelkezni kell.

g) Ha a Tanács fennmarad vagy valamely, a Tanács helyébe lépő testület alakul, a Tanács tartozik irattárát, statisztikai anyagát és más, a Tanács által meghatározandó dokumentumokat az ilyen utód testületnek átadni, összes vagy egyes vagyontárgyait pedig megosztott kétharmados többséggel átadhatja az ilyen utód testületnek.

h) Ha a Tanács nem marad fenn és utód testület sem alakul:

(i) a Tanács tartozik irattárát, statisztikai anyagát és minden egyéb okmányát az Egyesült Nemzetek Főtitkárának vagy az általa kijelölt, ilyen kijelölés hiányában pedig a Tanács határozata szerinti nemzetközi szervezetnek átadni;

(ii) a Tanács fennmaradó, nem pénzbeli vagyontárgyait el kell adni vagy más, a Tanács irányítása szerinti módon kell értékesíteni; majd

(iii) az ilyen értékesítés eredményét és mindennemű fennmaradó pénzbeli vagyont oly módon kell felosztani, hogy minden egyes résztvevő ország a 15. Cikk alapján létesített Igazgatási Számlához tett hozzájárulásainak összegével arányos részt kapjon.

54. Cikk

A letéteményes Kormány közlései

A letéteményes Kormány az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján képviselt valamennyi Kormányt, a Harmadik Nemzetközi Ónegyezményben tagként résztvett valamennyi Kormányt, a jelen Egyezményhez a 48. Cikk rendelkezései szerint csatlakozott valamennyi Kormányt, a Tanács Titkárát és az Egyesült Nemzetek Főtitkárát értesíti a következőkről:

(i) a 44., 45. vagy 47. Cikk szerint történt aláírások, ratifikálások, jóváhagyások, elfogadások és a ratifikálásra, jóváhagyásra vagy elfogadásra irányuló szándékról tett közlések;

(ii) a jelen Egyezménynek a 46. vagy 47. Cikk szerinti, akár végleges, akár ideiglenes hatálybalépése;

(iii) a 48. vagy 49. Cikk szerint történt csatlakozások, illetőleg külön részvételre vonatkozó közlések;

(iv) az 51. Cikk szerinti módosítások ratifikálásáról, jóváhagyásáról vagy elfogadásáról tett közlések és az egyes módosítások hatálybalépésének napja;

(v) visszalépésről és a részvétel megszűnéséről tett közlések; és

(vi) a jelen Egyezmény megszűnéséről az 53. Cikk szerint tett közlések.

55. Cikk

Az Egyezmény hitelesített példánya

A letéteményes Kormány a jelen Egyezmény hatálybalépése után a lehető legkorábban megküldi a jelen Egyezmény hitelesített másolatát az 56. Cikkben említett valamennyi nyelven az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés végett. Hasonlóan kell közölni a jelen Egyezmény minden módosítását.

56. Cikk

Az Egyezmény hiteles szövegei

A jelen Egyezmény angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövegei egyaránt hitelesek, ezek eredeti példányai pedig letétbe helyeztettek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormányánál, amely azokról hitelesített másolatokat küld minden egyes aláíró és csatlakozó Kormánynak és a Tanács Titkárának.

MINEK HITELÉÜL az alulírottak, Kormánya részéről ki-ki az erre kellő meghatalmazással bírván, a jelen Egyezményt az aláírásuk mellett feltüntetett keletekkel aláírták.

A) függelék

A termelő országok százalékos részaránya és szavazatai

Ország *  Százalékos Kezdeti Járulékos Összes
hányadrész szavazatok
Ausztrália 2,82 5 27 32
Bolívia 16,98 5 164 169
Kongó Demokratikus Köztársaság 4,51 5 44 49
Indonézia 9,14 5 88 93
Malájföld 45,83 5 442 447
Nigéria Szövetségi Köztársaság 6,36 5 61 66
Thaiföld 14,36 5 139 144
Összesen 100,00 35 965 1000

Megjegyzés

A jelen függelékben felsorolt országok, százalékos részarányok és szavazatok megfelelnek az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján elért adatoknak, amikor is a Negyedik Nemzetközi Ónegyezmény elkészült. A nevek és számadatok jegyzéke az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával időről időre felülvizsgálatra kerül.

B) függelék

A fogyasztó országok importmennyiségei és szavazatai

Ország *  Mennyiség, Kezdeti Járulékos Összes
metrikus tonnában szavazatok
Ausztria 600 5 3 8
Belgium-Luxemburg 2 770 5 15 20
Bulgária 254 5 1 6
Kanada 4 508 5 24 29
Kína (Taivan) 284 5 2 7
Csehszlovákia 3 153 5 17 22
Dánia 737 5 4 9
Német Szövetségi Köztársaság 12 010 5 63 68
Franciaország 10 430 5 55 60
Magyarország 1 151 5 6 11
India 4 234 5 22 27
Olaszország 6 319 5 33 38
Japán 23 046 5 121 126
Mexikó 1 612 5 8 13
Hollandia 4 555 5 24 29
Fülöp-szigetek 630 5 3 8
Lengyelország 3 470 5 18 23
Koreai Köztársaság 265 5 1 6
Spanyolország 1 798 5 9 14
Törökország 914 5 5 10
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság
17 705

5

93

98
Amerikai Egyesült Államok 58 970 5 310 315
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége
6 600

5

35

40
Jugoszlávia 1 565 5 8 13
Összesen 167 580 120 880 1000

Megjegyzés

A jelen függelékben felsorolt országok, importmennyiségek és szavazatok megfelelnek az Egyesült Nemzetek 1970. évi Ónkonferenciáján elért adatoknak, amikor is a Negyedik Nemzetközi Ónegyezmény elkészült. A nevek és számadatok jegyzéke az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával időről időre felülvizsgálatra kerül.

C) függelék

Első rész

Az ónexport meghatározása az exportszabályozás szempontjából

A jelen Egyezmény C) függelékének szövegéül a C) függeléknek a Harmadik Nemzetközi Ónegyezmény megszűnése napján hatályos, felülvizsgált szövege szolgáljon.

Ausztrália esetében az ónt a kiszállításnak azon a napján kell exportáltnak tekinteni, amelyet a Vám (Tiltó Export) Szabályzat [Customs (Prohibited Export) Regulations] alapján kiállított Korlátozott Javak Export Engedélye (Restricted Goods Export Permit) feltüntet, feltéve, hogy a tényleges elszállítás e naptól számított tizennégy napon belül megtörténik.

Második rész

Import termelő országokba

A nettó ónexportoknak a 33. Cikk alapján történő meghatározása céljából az egyes szabályozási időszakok alatti exportokból levonható importoknak tekintendő az a mennyiség, amelyet a szóban forgó termelő országba a kérdéses szabályozási időszakot közvetlenül megelőző negyedévben importáltak azzal, hogy a kohósításra importált, majd exportált ónt nem szabad figyelembe venni.

D) függelék

A különleges export feltételei

A 34. Cikkben hivatkozott feltételek annyit jelentenek, hogy a javasolt különleges export valamely kormányzati készlet részéül rendeltetett és az Egyezmény hatályának tartama alatt várhatóan semmilyen kereskedelmi vagy ipari célú felhasználásra nem kerül.

E) függelék

Készletek a termelő országokban a 36. Cikk alapján

Ország *  Mennyiség, metrikus tonnában
Ausztrália 2 200
Bolívia 7 511
Kongó Demokratikus Köztársaság 2 000
Indonézia 4 126
Malájföld 18 331
Nigéria Szövetségi Köztársaság 2 185
Thaiföld 5 298

F) függelék

Járulékos készletek más ásványokból


Ország

Egyéb ásvány
A kitermelt egyéb ásványok koncentrátumában 1 tonna egyéb fém után megengedhető ónkinyerés, tonnában
Ausztrália Tantalocolumbit 1,5
Kongó Dem. Köztársaság Tantalocolumbit 1,5
Nigéria Szöv. Köztársaság Columbit 1,5
Thaiföld Wolframitscheelit 1,5

G) függelék

A termelő országok százalékos részesedési hányadának újrameghatározására irányadó szabályok

1. szabály

A termelő országok százalékos részesedési hányadának első újrameghatározását a Tanácsnak a jelen Egyezmény alapján tartandó első ülésén kell eszközölni. Ezt az újrameghatározást az utolsó négy olyan negyedév alapján kell végezni, amelyre vonatkozóan minden egyes termelő ország óntermelésének számadatai rendelkezésre állnak.

2. szabály

A százalékos részesedési hányadok további újrameghatározásait az első újrameghatározást követő éves időközökben kell eszközölni, feltéve, hogy nem nyilvánítottak szabályozási időszaknak valamely, az 1. szabályban említett negyedévekre következő időszakot.

3. szabály

Ha valamely időszakot szabályozási időszaknak nyilvánítottak, a százalékos részesedési hányadok újrameghatározásának mindaddig nincs helye, amíg nem telt el további négy, egymást követő olyan negyedév, amelyet nem nyilvánítottak szabályozási időszaknak; további újrameghatározást ezután akkor kell eszközölni, mihelyt négy ilyen, egymást követő negyedévre vonatkozóan minden egyes termelő ország óntermelésének számadatai rendelkezésre állanak; a rendre következő újrameghatározásokat pedig éves időközökben kell eszközölni mindaddig, amíg egyetlen időszakot sem nyilvánítanak szabályozási időszaknak. Hasonló eljárást kell követni, ha valamely rendre következő időszakot szabályozási időszaknak nyilvánítottak.

4. szabály

A 2. és 3. szabály alkalmazásában az újrameghatározásokat éves időközökben történtnek kell tekinteni, ha azokat a naptári évnek ugyanabban a negyedévében eszközölték, mint az előző újrameghatározásokat.

5. szabály

Az 1. szabály alapján eszközlendő, első újrameghatározás alkalmával a termelő országok százalékos hányadrészeit az egyes országok százalékos hányadrészeit az egyes országoknak az 1. szabályban említett négy negyedév alatti óntermelésével egyenes arányban kell megállapítani.

6. szabály

További, a 2. szabály alapján eszközlendő újrameghatározások alkalmával az új százalékos hányadrészeket a következőképpen kell kiszámítani:

(i) a második újrameghatározás százalékos részesedési hányadai álljanak egyenes arányban az egyes termelő országok óntermelésével az utolsó huszonnégy, egymást követő olyan naptári hónapban, amelyre vonatkozóan a számadatok rendelkezésre állnak; és

(ii) a harmadik és minden későbbi újrameghatározás százalékos részesedési hányadai álljanak egyenes arányban az egyes termelő országok óntermelésével az utolsó harminchat, egymást követő olyan naptári hónapban, amelyre vonatkozóan a számadatok rendelkezésre állnak.

7. szabály

További, a 3. szabály alapján eszközlendő újrameghatározások alkalmával az új százalékos hányadrészeket a következőképpen kell kiszámítani:

(i) az első további újrameghatározás százalékos hányadrészei álljanak egyenes arányban az egyes termelő országok összes óntermelésével az utolsó tizenkét, egymást követő olyan naptári hónapban, amelyre vonatkozóan a számadatok rendelkezésre állnak, valamint az említett szabályozási időszakot közvetlenül megelőző négy negyedévben; és

(ii) a rendre következő újrameghatározások százalékos hányadrészei, feltéve, hogy egyetlen időszakot sem nyilvánítottak szabályozási időszaknak, álljanak egyenes arányban az egyes termelő országok óntermelésével a legutóbbi, huszonnégy, illetőleg harminchat egymást követő olyan naptári hónapból álló időszakban, amely hónapokra vonatkozóan a számadatok rendelkezésre állnak.

8. szabály

Az előbbi szabályok alkalmazásában, ha valamely termelő ország valamely, tizenkét egymást követő hónapból álló időszakra vonatkozó termelési számadatait nem bocsátotta a Tanács rendelkezésére attól a naptól számított egy hónapon belül, amely napig négy termelő ország a maga számadatait már rendelkezésre bocsátotta, a szóban forgó ország termelését az ilyen tizenkét hónapnyi időszakra vonatkozóan úgy kell számítani, hogy a rendelkezésre álló számadatokkal esetenként jellemzett időszak alatti termelés átlagos havi mértékét tizenkettővel megszorozzák és az így számított mennyiséget öt százalékkal csökkentik.

9. szabály

Valamely termelő ország óntermelésének bármely újrameghatározás napjától számítva negyvenkét hónapnál korábbi időszakra vonatkozó számadatait nem szabad az említett újrameghatározásban számításba venni.

10. szabály

Tekintet nélkül az előbbi szabályok rendelkezéseire, a Tanács csökkentheti bármely olyan termelő ország százalékos hányadrészét, amely nem exportálta a teljes, a 33. Cikk k) szakasza alapján részére megengedett exportmennyiséget vagy az e cikk n) szakasza alapján a részéről esetleg elfogadott nagyobb mennyiséget. Döntésének mérlegelésekor a Tanács tartozik enyhítő körülményeknek tekinteni azt, hogy az érintett termelő ország a részére megengedett exportmennyiség egy részéről a 33. Cikk n) szakasza alapján olyan időben mondott le, amikor a többi termelő ország hatékony intézkedéseket tehetett a hiány pótlására vagy azt, hogy az érintett termelő ország, ha nem is exportálta a 33. Cikk o) szakasza alapján meghatározott mennyiséget, mégis a 33. Cikk k) vagy n) szakasza alapján meghatározott, részére megengedett exportmennyiséget teljes egészében exportálta.

11. szabály

Ha a 10. szabály alapján sor került valamely termelő ország százalékos részesedési hányadának csökkentésére, az így rendelkezésre álló százalékos részhányadot a többi termelő ország között a csökkentést kimondó határozat napján érvényes százalékos részesedési hányad arányában kell elosztani.

12. szabály

Ha az előbbi szabályok alkalmazása folytán valamely termelő ország százalékos részhányada a 33. Cikk m) (i) szakaszában foglalt kikötés érvényesítésével adódó, legkisebb megengedett számérték alá csökkenne, a szóban forgó ország százalékos részesedési hányadát vissza kell állítani az ilyen minimális számértékre és a többi termelő ország százalékos részesedési hányadát arányosan úgy kell csökkenteni, hogy a százalékos részhányadok összege százra álljon vissza.

13. szabály

A 33. Cikk m) (ii) szakaszának alkalmazásában egyebek között kivételes körülményeknek tekinthetők: nemzeti szerencsétlenség, az ónbányaipart számottevő időre megbénító nagyobb sztrájk, az energiaellátás vagy a tengerparthoz vezető szállítási főútvonal nagyobb mérvű kiesése.

14. szabály

A jelen szabályok alkalmazásában az olyan termelő országokra vonatkozóan, amelyek a belföldi bányászati termelésükből származó ónnak számottevő fogyasztói, a számításhoz ónexportjukat, nem pedig bányászati óntermelésüket kell alapul venni. Az A) függeléknek az 1. szabály alapján eszközlendő első újrameghatározásakor az Ausztráliára vonatkozó számítás a négy utolsó olyan negyedév alapján történjen, amelyre vonatkozólag az ónexport számadatai rendelkezésre állnak azzal, hogy a megállapított százalékos hányadrész számértéke legalább 4572 tonnányi mennyiséggel legyen egyenértékű.

15. szabály

A jelen függelékben az „óntermelés” kifejezést kizárólag a bányászati termelésre kell érteni, ennek megfelelően pedig a kohászati termelést figyelmen kívül kell hagyni.

H) függelék

Eljárás a kiegyenlítő raktárkészletben levő részesedés felértékelésére

Az egyes hozzájáruló országoknak a kiegyenlítő raktárkészletben levő tulajdonrészei megállapítása végett az Igazgató a következő eljárást tartozik alkalmazni:

(i) Az egyes hozzájáruló országoknak a kiegyenlítő raktárkészlethez tett hozzájárulásait (kivéve bármely önkéntes hozzájárulást vagy ilyen önkéntes hozzájárulásnak bármely részét, amelyet a 22. Cikk a) szakasza alapján tettek és amelyet a 22. Cikk c) szakasza alapján visszatérítettek) értékelni kell; e célból a hozzájáruló ország fémben tett bármely hozzájárulását vagy bármely hozzájárulásának részét a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján érvényes alsó árhatáron kell számítani és az illető ország részéről készpénzben tett hozzájárulások összegéhez hozzá kell adni.

(ii) A jelen Egyezmény megszűnése napján az Igazgató rendelkezése alatt levő egész ónfémállományt a promt ónnak a Londoni Fémtőzsdén ugyanazon a napon jegyzett „settlement” árát kell értékelni és az ennek az értéknek megfelelő összeget az ugyanazon a napon rendelkezése alatt levő összes készpénzhez hozzá kell adni, miután a 31. Cikk a) szakasza szerint megkövetelt összeget félretették.

(iii) Ha a jelen függelék (ii) pontja alapján kapott végösszeg nagyobb, mint az ütköző készlethez valamennyi hozzájáruló ország részéről tett valamennyi [a jelen függelék (i) pontja szerint számított] hozzájárulás végösszege, a többletet a hozzájáruló országok között olyan arányban kell felosztani, amely megfelel az egyes hozzájáruló országok részéről a kiegyenlítő raktárkészlethez tett összes hozzájárulásoknak, megszorozva ezeket azoknak a napoknak a számával, amelyek tartama alatt ezek a hozzájárulások a jelen Egyezmény megszűnéséig az Igazgató rendelkezésére álltak. E célból az ónfémben tett hozzájárulásokat a jelen függelék (i) pontja szerint kell számítani és minden egyes (fémben vagy készpénzben tett) hozzájárulást meg kell szorozni azoknak a napoknak a számával, amelyek tartama alatt az az Igazgató rendelkezésére állt; azon napok számának megállapításakor pedig, amelyek tartama alatt valamely hozzájárulás az Igazgató rendelkezésére állt, nem szabad beszámítani sem azt a napot, amelyen ő a hozzájárulást megkapta, sem a jelen Egyezmény megszűnésének napját. Az egyes hozzájáruló országokra kiosztott többletösszeget hozzá kell adni az illető ország [a jelen függelék (i) pontja szerint számított] hozzájárulásainak összegéhez, azzal azonban, hogy az ilyen többlet felosztásának számításakor valamely elkobzott hozzájárulást nem szabad úgy tekinteni, mintha az elkobzás időszaka alatt az Igazgató rendelkezésére állt volna.

(iv) Ha a jelen függelék (ii) pontja alapján kapott végösszeg kevesebb, mint valamennyi hozzájáruló ország részéről a kiegyenlítő raktárkészlethez tett [a jelen alszakasz (i) pontja szerint számított] valamennyi hozzájárulás összege, a hiányt a hozzájáruló országok közötti összes [a jelen alszakasz (i) pontja szerint számított] hozzájárulásaik arányában kell felosztani. Az egyes hozzájáruló országokra így kivetett hiányösszeget le kell vonni az illető ország részéről tett [a jelen alszakasz (i) pontja szerint számított] hozzájárulások összegéből.

(v) Az előzőekben leírt számítás eredményét minden egyes hozzájáruló országra nézve a kiegyenlítő raktárkészletben levő tulajdonrészeként kell kezelni.”

3. § A Magyar Népköztársaság a megerősítő okirat letétele alkalmával a következő nyilatkozatokat tette:

1. A Magyar Népköztársaság az Egyezmény 4. Cikkének a) bekezdésében biztosított lehetőség alapján kijelenti, hogy az Egyezménynek, mint fogyasztó ország kíván a részesévé válni.

2. A Magyar Népköztársaság az Egyezmény aláírásakor felhívja a figyelmet az Egyezmény 48. Cikke a) és b) bekezdésének azon rendelkezéseire, amelyek egyes államok részességét az Egyezményben lehetetlenné teszik. A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy ezek a rendelkezések ellentétben állnak a nemzetközi jognak az univerzalitásra vonatkozó alapelveivel.

3. A Magyar Népköztársaság rámutat arra, hogy az Egyezmény 49. Cikkének rendelkezései ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én hozott határozattal.

4. § *  Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1971. július 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére