A jogszabály mai napon ( 2019.12.08. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1972. évi 22. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Budapesten 1969. július 24-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Havannában 1972. augusztus 9-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Kormánya között Budapesten 1969. július 24-én aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett egyezmény eredeti magyar szövege a következő:

„KONZULI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya között

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Kubai Köztársaság Forradalmi Kormánya

attól az óhajtól vezetve, hogy konzuli kapcsolataikat rendezzék és a két ország közötti viszony mélyítése szellemében fejlesszék,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és e célból meghatalmazottaikat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

1. Cikk

Fogalommeghatározások

A jelen Egyezmény alkalmazásában a következő kifejezéseken az alábbiakat kell érteni:

(a) „konzuli képviselet” főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus vagy konzuli ügynökség;

(b) „konzuli kerület” az a terület, ahol a konzuli képviselet a konzuli feladatok végzésére jogosult;

(c) „konzuli képviselet vezetője” az a személy, akit megbíztak azzal, hogy e minőségben mint főkonzul, konzul, alkonzul vagy konzuli ügynök tevékenykedjék;

(d) „konzuli tisztviselő” minden olyan személy - ideértve a konzuli képviselet vezetőjét is -, akit e minőségben megbíztak azzal, hogy konzuli feladatokat végezzen;

(e) „konzuli alkalmazott” a konzuli képviseleten igazgatási vagy műszaki munkakörben alkalmazott minden személy;

(f) „kisegítő személyzet tagja” a konzuli képviseleten kisegítő munkakörben alkalmazott minden személy;

(g) „konzuli képviselet tagjai” a konzuli tisztviselők, a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

(h) „konzuli személyzet tagjai” a konzuli képviselet vezetőjét kivéve a konzuli tisztviselők, valamint a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

(i) „magánszemélyzet tagjai” a konzuli képviselet valamely tagjának kizárólagos magánszolgálatára alkalmazott személy;

(j) „családtagok” a konzuli tisztviselők és alkalmazottak házastársai és kiskorú gyermekei, valamint az általuk eltartott egyéb hozzátartozók;

(k) „konzuli helyiségek” a konzuli képviselet kizárólagos céljaira használt épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre;

(l) „konzuli irattár” a konzuli képviselet minden irata, okmánya, rejtjelanyaga, katalógusa, nyilvántartása, levelezése, könyve, pecsétje, bélyegzője, filmje, hangszalagja és lemeze, valamint az ezek őrzésére és védelmére szolgáló iratszekrények és egyéb bútorok.

I. rész

Általános rendelkezések

2. Cikk

Konzuli képviseletek létesítése

(1) Mindkét Szerződő Fél konzuli képviseletet létesíthet a másik Szerződő Fél területén.

(2) A konzuli képviseletek létesítéséről, valamint rangjuk, székhelyük és konzuli kerületük meghatározásáról a Szerződő Felek esetenként állapodnak meg.

(3) A konzuli képviseletek székhelyének és rangjának, valamint a konzuli kerületnek a megváltoztatása a küldő és a fogadó állam közötti megállapodás útján történik.

3. Cikk

Kinevezési okirat és exequatur

(1) A konzuli képviselet vezetője akkor kezdheti meg működését, amikor a fogadó államtól - kinevezési okiratának a Külügyminisztériumnál diplomáciai úton történő bemutatása után - működési engedélyt (exequaturt) kapott.

(2) A kinevezési okiratban fel kell tüntetni a konzuli képviselet vezetőjének nevét és rangját, valamint a konzuli képviselet rangját, konzuli kerületét és székhelyét.

(3) A fogadó állam a konzuli képviselet vezetőjének hivatalbalépéséhez ideiglenesen hozzájárulhat az exequatur kiadása előtt is.

4. Cikk

A konzuli tisztviselők állampolgársága

Konzuli képviselő csak a küldő állam polgára lehet.

5. Cikk

Persona non grata

A fogadó állam bármikor - indoklási kötelezettség nélkül - értesítheti a küldő államot arról, hogy valamely konzuli tisztviselő persona non grata, illetve, hogy a konzuli személyzet bármely más tagja nem elfogadható. Ebben az esetben a küldő állam az érintett személyt visszahívja.

6. Cikk

A konzuli képviselet tagja működésének megszűnése

A konzuli képviselet tagjának működése megszűnik, különösen, ha:

(a) a küldő állam közli a fogadó állammal e működés megszűnését;

(b) az exequaturt visszavonják;

(c) a fogadó állam közli a küldő állammal, hogy az érdekelt személyt nem tekinti többé a konzuli személyzet tagjának.

7. Cikk

A konzuli teendők ideiglenes ellátása

(1) A konzuli képviselet vezetőjének visszahívása vagy halála esetén, valamint ideiglenes távolléte alatt vagy bármilyen akadályoztatása esetén a konzuli teendők ideiglenes ellátására a konzulátus valamely más tisztviselője vagy a küldő állam diplomáciai képviseletének egyik tagja jogosítható fel. Az ilyen megbízást előzetesen írásban közölni kell a fogadó állam illetékes hatóságával.

(2) Ez a személy ideiglenes megbízatása során ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket élvezi, amelyek a konzuli képviselet vezetőjét megilletik.

II. rész

A konzuli tisztviselők jogköre és feladata

8. Cikk

A Szerződő Felek közötti kapcsolatok ápolása

A konzuli tisztviselő tevékenységével előmozdítja a két Szerződő Fél közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését és a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlesztését és a két ország közötti baráti kapcsolatok elmélyítését.

9. Cikk

A küldő állam és állampolgárai érdekvédelme

A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben védelemben részesíti a küldő állam és annak polgárai jogait és érdekeit, a jogi személyekét is ideértve.

10. Cikk

A küldő állam polgárainak jogi képviselete

(1) A konzuli képviselő a konzuli kerületben külön meghatalmazás nélkül képviselheti a küldő állam polgárait a bíróságok és más hatóságok előtt, ha ezek távollét folytán vagy más okból nem képesek kellő időben megvédeni jogaikat és érdekeiket, és nem jelöltek ki meghatalmazottat. Ez a képviselet addig tart, amíg a képviselt személy meghatalmazottat nem jelöl vagy személyesen át nem veszi jogai és érdekei védelmét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a fogadó államnak a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezéseit.

11. Cikk

Útlevelek és vízumok kiállítása

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam polgárai részére útlevelet és egyéb útiokmányt kiállítani és meghosszabbítani.

(2) A konzuli tisztviselő jogosult vízumot adni és azt meghosszabbítani.

12. Cikk

Anyakönyv-vezetői feladatok

(1) A konzuli tisztviselő - ha erre a küldő állam felhatalmazza - anyakönyvezheti a küldő állam polgárainak születését, házasságát, állampolgárságát és halálát, és kiállíthatja az ezekkel kapcsolatos bizonyítványokat.

(2) A konzuli tisztviselő a küldő állam joga szerint érvényes jogerős ítélet alapján az általa anyakönyvezett házasság felbontását is bejegyezheti a házassági anyakönyvbe.

(3) A fenti rendelkezések nem mentesítik az érdekelt személyeket a fogadó állam törvényeiben a születésre, házasságkötésre és halálesetre vonatkozóan előírt bejelentési kötelezettség alól.

13. Cikk

Közjegyzői feladatok

(1) Amennyiben a fogadó állam törvényei nem tiltják, a konzuli tisztviselő a konzuli kerületben az alábbi cselekményeket végezheti:

(a) átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárainak nyilatkozatait;

(b) írásba foglalja, hitelesíti vagy megőrzésre átveszi a küldő állam polgárainak végrendeleteit;

(c) írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam polgárai között létrejövő szerződéseket és azok egyoldalú jognyilatkozatait, ha ezek nem sértik a fogadó állam jogszabályait; a konzuli tisztviselő azonban nem foglalhat írásba és nem hitelesíthet olyan szerződést, illetve jognyilatkozatot, amely a fogadó államban fekvő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog alapítására vagy átruházására irányul;

(d) írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő és a fogadó állam polgárai között létrejövő szerződéseket, ha azok joghatása kizárólag a küldő állam területén jelentkezik vagy ott teljesítendők, feltéve, hogy az ilyen szerződés a fogadó állam jogszabályait nem sérti;

(e) hitelesíti a küldő vagy a fogadó állam hatóságaitól származó iratokat, azok másolatát, kivonatát vagy fordítását;

(f) hitelesíti a küldő állam polgárainak aláírását bármely okiraton, amelynek tartalma nem sérti a fogadó állam jogszabályait;

(g) a küldő állam polgáraitól vagy azok részére pénzt, vagyontárgyakat és iratokat megőrzésre átvesz, ha e letét nem sérti a fogadó állam jogszabályait;

(h) végzi a küldő állam által rábízott egyéb cselekményeket.

(2) A konzul által átvett pénz és egyéb vagyontárgy a fogadó államból csak annak jogszabályai szerint vihető ki.

14. Cikk

Hagyatéki ügyek

(1) Ha a küldő állam polgára a fogadó állam területén hal meg, ez utóbbinak illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a konzuli képviseletet és közli vele mindazt, ami az örökösökre, kötelesrészre jogosultakra, hagyományosokra, azoknak lakó- vagy tartózkodási helyére és címére, a hagyaték állagára és az esetleges végrendeletre vonatkozóan előtte ismeretes. Az említett hatóság hasonló értesítést küld a küldő állam konzuli képviseletének akkor is, ha arról szerez tudomást, hogy az elhunyt után harmadik államban maradt hagyaték.

(2) A fogadó állam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a küldő állam konzuli képviseletét, ha a fogadó állam területén megnyíló hagyaték tekintetében az örökös, a kötelesrészre jogosult vagy a hagyományos a küldő állam polgára.

(3) (a) A fogadó állam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a küldő állam konzuli képviseletét azokról az intézkedésekről, amelyeket a küldő állam polgárának halála folytán a fogadó állam területén maradt hagyatéki javak biztosítása és kezelése érdekében tett;

(b) az (a) pontban említett intézkedések foganatosításánál a konzuli tisztviselő közvetlenül vagy meghatalmazottja útján közreműködhet;

(c) a konzuli tisztviselő javaslatára az (a) pontban említett intézkedések módosíthatók, hatályon kívül helyezhetők, illetve foganatosításuk elhalasztható.

(4) Ha a fogadó államban lefolytatott hagyatéki eljárás befejezése után a hagyatékot, illetőleg az ingó vagy ingatlan hagyatéki javak eladásából befolyt pénzösszeget a küldő állam területén lakó vagy tartózkodó olyan örökösnek, hagyományosnak vagy kötelesrészre jogosultnak kell kiadni vagy átutalni, aki az eljárásban nem vett részt és meghatalmazottat sem nevezett meg, a hagyatéki javakat, illetőleg az eladásból befolyt pénzösszeget a küldő állam konzuli képviseletének rendelkezésére kell bocsátani, feltéve, hogy:

(a) az örökhagyó hitelezőjének minden olyan követelését kielégítették vagy biztosították, amelyet a fogadó állam jogszabályaiban meghatározott határidőn belül jelentettek be;

(b) a megfelelő illetéket kifizették vagy biztosították;

(c) az illetékes hatóságok a hagyatéki vagyontárgyak kiszolgáltatásához, illetve az eladásból befolyt pénzösszeg átutalásához a szükséges engedélyt megadták.

(5) Ha a küldő állam polgára ideiglenesen tartózkodik a fogadó állam területén és ott meghal, a nála található tárgyakat minden további eljárás nélkül ki kell adni a küldő állam konzuli képviseletének; a tárgyak kivitelére és a pénzösszeg átutalására vonatkozó szabályokat ebben az esetben is meg kell tartani.

(6) A jelen Egyezmény 10. Cikkének rendelkezéseit a hagyatéki ügyekben is értelemszerűen alkalmazni kell.

15. Cikk

Gyám- és gondnokrendelés

(1) A konzuli tisztviselő a küldő állam polgárai számára gyámot, illetve gondnokot rendelhet.

(2) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam polgárai részére rendelt gyám, illetve gondnok működésének felügyeletére.

(3) A konzuli tisztviselő - ha tudomására jut, hogy a küldő állam polgárának vagyona felügyelet nélkül maradt - a fogadó állam jogszabályainak megfelelően vagyonkezelőt nevezhet ki, feltéve, hogy ezt a küldő állam joga megengedi.

16. Cikk

A hajózással kapcsolatos feladatok

(1) A konzuli tisztviselő segítséget nyújthat a küldő állam honosságával bíró hajónak.

(2) A konzuli tisztviselőt előzetesen értesíteni kell, ha a fogadó állam bíróságai vagy egyéb szervei a küldő állam hajóján eljárási cselekményt kívánnak végezni, árut szándékoznak lefoglalni vagy a hajó parancsnokát vagy legénységének valamely tagját ki akarják hallgatni.

(3) Sürgős esetekben vagy ha az eljárás a hajó parancsnokának kérésére történik, a konzuli tisztviselőt eljárás közben, illetőleg amint erre lehetőség nyílik, értesíteni kell.

(4) A fogadó állam szervei a konzuli tisztviselőt - kívánságára - tájékoztatják a távollétében végzett eljárási cselekményekről.

(5) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a fogadó állam szervei által végzett vám-, útlevél- és egészségügyi vizsgálatokra.

(6) A fogadó állam illetékes szervei haladéktalanul értesítik a konzuli tisztviselőt, ha a küldő állam hajója a fogadó állam vizein hajókárt szenved, és egyidejűleg tájékoztatják a személyek, a hajó és a rakomány biztonságba helyezése végett tett vagy tenni szándékolt intézkedésekről.

17. Cikk

A légi közlekedéssel kapcsolatos feladatok

A 16. Cikk rendelkezéseit a légi közlekedésre is megfelelően alkalmazni kell, feltéve, hogy nincsenek ellentétben a Szerződő Felekre kötelező nemzetközi szerződésekkel.

18. Cikk

Egyéb konzuli cselekmények

A konzuli tisztviselő a küldő állam felhatalmazása alapján egyéb cselekményeket is végezhet, amennyiben azokat a fogadó állam jogszabályai nem tiltják és annak hatóságai nem emelnek ellenük kifogást.

III. rész

A konzuli képviseletekre vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

19. Cikk

A konzuli képviselet tevékenységéhez nyújtott könnyítések

A fogadó állam minden könnyítést megad a konzuli képviselet feladatainak teljesítéséhez.

20. Cikk

A nemzeti lobogó és címer használata

(1) A küldő államnak joga van arra, hogy nemzeti lobogóját és címerét - a jelen cikk rendelkezéseinek megfelelően - a fogadó államban használja.

(2) A küldő állam lobogója vagy címere kitűzhető a konzuli képviselet épületére, annak kapujára, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására és - ha hivatalos útra használja - közlekedési eszközeire.

(3) A jelen cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait és szokásait.

21. Cikk

Elhelyezés

(1) A fogadó állam köteles megkönnyíteni - törvényei és más jogszabályai keretei között - a küldő államnak a konzuli képviselet számára szükséges helyiségek területén való megszerzését vagy segítségére lenni a képviselet más módon való elhelyezésében.

(2) A fogadó állam szükség esetén köteles segítséget nyújtani a konzuli képviseletnek abban is, hogy tagjai megfelelő lakást kapjanak.

22. Cikk

A konzuli helyiségek sérthetetlensége

(1) A konzuli helyiségek sérthetetlenek.

(2) A fogadó állam hatóságai nem léphetnek be a konzuli helyiségek azon részébe, melyet a konzuli képviselet kizárólag munkája céljára használ, kivéve, ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, az általa megbízott személy vagy a küldő állam diplomáciai képviseletének vezetője kifejezetten hozzájárult.

(3) A jelen cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a fogadó állam tartozik különösen arról gondoskodni, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket mindenféle behatolás vagy kártevés ellen és hogy megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását.

(4) A konzuli helyiségek, azok berendezése, a konzuli képviselet vagyontárgyai és közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekű célokra történő igénybevétel minden formája alól.

23. Cikk

A konzuli helyiségek adómentessége

(1) A konzuli helyiségek és a konzuli képviselet vezetőjének lakása - ha azok tulajdonosa vagy bérlője a küldő állam vagy a küldő állam nevében eljáró bármely személy - mentesek - a tényleges szolgáltatások díjának kivételével - mindennemű országos, regionális vagy községi adó és illeték alól.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésében említett adómentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyek a fogadó állam jogszabályai szerint a küldő állam nevében eljáró személlyel szerződő személyt terhelik.

24. Cikk

A konzuli irattár és konzuli okmányok sérthetetlensége

A konzuli irattár és a konzuli okmányok mindenkor sérthetetlenek, bárhol is vannak elhelyezve.

25. Cikk

Szabad érintkezés

(1) A fogadó állam megengedi és védelembe részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A küldő állam kormányával, valamint a küldő állam bárhol levő diplomáciai képviseleteivel és más konzuli képviseleteivel való érintkezése során a konzuli képviselet minden megfelelő eszközt felhasználhat, ideértve a diplomáciai futárokat, a diplomáciai vagy konzuli poggyászt, és a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióállomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. Hivatalos levelezésen a konzuli képviselettel és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezést kell érteni.

(3) A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad.

(4) A konzuli poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni s az csak hivatalos levelezést vagy hivatalos okmányokat, illetve kizárólag hivatalos használatra szánt tárgyakat tartalmazhat.

26. Cikk

Érintkezés a küldő állam polgáraival

(1) A küldő állam polgáraival kapcsolatos konzuli feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében:

(a) konzuli tisztviselők szabadon érintkezhetnek a küldő állam polgáraival és őket felkereshetik. A küldő állam polgárai hasonlóképpen szabadon érintkezhetnek a konzuli tisztviselőkkel és őket felkereshetik;

(b) a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha annak konzuli kerületében a küldő állam honosságával rendelkező valamely személyt letartóztattak vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztottak. A letartóztatott vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott személy részéről a konzuli képviselethez intézett mindenfajta közlést a fogadó állam illetékes hatóságai ugyancsak késedelem nélkül továbbítani tartoznak és az érdekelt személyt kötelesek haladéktalanul felvilágosítani a jelen bekezdésben biztosított jogairól;

(c) a konzuli tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy a küldő állam letartóztatott vagy személyes szabadságától bármely más módon megfosztott honosát felkeressék, vele személyesen beszéljenek, levelezzenek vele és jogi képviseletét ellássák.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésében biztosított jogokat csak a fogadó állam törvényei és más jogszabályai keretei között lehet gyakorolni.

27. Cikk

Értesítés gyámságról vagy gondnokságról, hajótörésről és repülőszerencsétlenségről

Ha a fogadó állam illetékes hatóságai megfelelő értesülések birtokában vannak, kötelesek:

(a) késedelem nélkül közölni az illetékes konzuli képviselettel minden olyan esetet, amikor a küldő állam kiskorú vagy cselekvőképtelen honosa számára gyám vagy gondnok rendeléséről kell gondoskodni. A gyám vagy gondnok rendelése tekintetében azonban ilyen esetben is a fogadó állam törvényei és más jogszabályai az irányadók;

(b) késedelem nélkül értesíteni a baleset színhelyéhez legközelebb levő konzuli képviseletet, ha a küldő állam honosságával bíró hajó a fogadó állam parti tengerében vagy belső vizein hajótörést szenved vagy zátonyra fut, illetve ha a küldő államban bejegyzett repülőgépeit a fogadó állam területén baleset éri.

28. Cikk

Érintkezés a fogadó állam hatóságaival

A konzuli tisztviselők feladataik végzése során a következő hatóságokhoz fordulhatnak:

(a) konzuli kerületük illetékes helyi hatóságaihoz.

(b) a fogadó állam illetékes központi hatóságaihoz.

29. Cikk

Konzuli díjak és illetékek

(1) A konzuli képviselet a fogadó állam területén olyan díjakat és illetékeket szedhet, amelyeket a konzuli cselekményekért a küldő állam törvényei és más jogszabályai előírnak.

(2) A jelen cikk (1) bekezdésében említett díjak és illetékek címén beszedett összegek a fogadó államban mentesek minden adó és illeték alól.

IV. rész

A konzuli tisztviselőkre és a konzuli képviselet egyéb tagjaira vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

30. Cikk

A konzuli tisztviselők védelme

A fogadó állam a konzuli tisztviselőkkel illő tisztelettel bánik és minden megfelelő intézkedést megtesz a személyük, szabadságuk vagy méltóságuk elleni bármilyen sérelem megakadályozására.

31. Cikk

Joghatóság alóli mentesség

(1) A konzuli tisztviselők a konzuli feladatok ellátása során végzett cselekmények tekintetében nem tartoznak a fogadó állam joghatósága alá. Ugyanez vonatkozik a konzuli alkalmazottakra is, ha azok nem a fogadó állam polgárai.

(2) Ha a konzuli tisztviselő hivatali működésén kívül a fogadó állam törvényeibe ütköző cselekményt követ el, vele szemben csak a Szerződő Felek előzetes megállapodása alapján kerülhet sor bármilyen kényszerintézkedés foganatosítására.

(3) A küldő állam lemondhat a konzuli képviselet tagjainak az előző bekezdésekben biztosított mentességeiről. A lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állammal.

32. Cikk

Tanúzási kötelezettség

(1) A konzuli képviselet tagjait fel lehet hívni arra, hogy bírói vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek. A konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai a tanúvallomást - a (3) bekezdésben említett esetek kivételével - nem tagadhatják meg. Ha a konzuli tisztviselő megtagadja a tanúvallomást, vele szemben semmilyen kényszerintézkedés vagy egyéb szankció nem alkalmazható.

(2) A tanúvallomást kérő hatóság köteles elkerülni, hogy a konzuli tisztviselőt feladatai teljesítésében akadályozza. E hatóság a konzuli tisztviselő tanúvallomását - ha erre lehetőség van - annak lakásán vagy a konzuli képviseleten is felveheti vagy írásbeli nyilatkozat formájában is elfogadhatja.

(3) A konzuli képviselet tagjai nem kötelesek vallomást tenni azokról a tényekről, amelyek hivataluk gyakorlásával kapcsolatosak, és nem kötelesek bemutatni az ezekre vonatkozó levelezést és hivatalos okmányokat. Joguk van megtagadni azt is, hogy mint a küldő állam jogának szakértői tegyenek vallomást.

33. Cikk

A konzuli képviselet vezetője lakásának sérthetetlensége

(1) A konzuli képviselet vezetőjének lakása sérthetetlen.

(2) A konzuli képviselet vezetőjének lakása céljára szolgáló helyiségekbe a fogadó állam hatóságai nem léphetnek be, kivéve ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, az általa megbízott személy vagy a küldő állam kifejezetten hozzájárult.

34. Cikk

Mentesség a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedély alól

(1) A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak, valamint a háztartásukban élő családtagok mentesek mindazon kötelezettségek alól, melyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedélyek tekintetében előírnak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései azonban nem alkalmazhatók sem arra a konzuli alkalmazottra, aki a küldő államnak nem állandó alkalmazottja vagy aki a fogadó államban hasznot hajtó magántevékenységet folytat, sem az ilyen konzuli alkalmazott családtagjára.

35. Cikk

Mentesség a társadalombiztosítási szabályok alól

(1) A jelen cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezés fenntartásával a konzuli képviselet tagjai - a küldő államnak teljesített szolgálataik tekintetében -, valamint velük együttélő családtagjaik mentesek a fogadó államban esetleg érvényben levő társadalombiztosítási szabályok alól.

(2) Az (1) bekezdésben említett mentesség a magánszemélyzet azon tagjaira is kiterjed, akik kizárólag a konzuli képviselet tagjainak alkalmazásában állnak, feltéve, hogy:

(a) a fogadó államnak nem polgárai vagy nem állandó lakosai; és

(b) kiterjednek rájuk a küldő államban vagy valamely harmadik államban hatályos társadalombiztosítási szabályok.

(3) A konzuli képviselet azon tagjainak, akik a (2) bekezdésben említett mentességben nem részesülő személyeket alkalmaznak, teljesíteniük kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.

(4) A jelen cikk (1)-(2) bekezdésében említett mentesség nem zárja ki a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében való önkéntes részvételt, feltéve, hogy azt a fogadó állam lehetővé teszi.

36. Cikk

Adó- és vámmentesség

(1) A konzuli képviselet tagjai és a háztartásukban élő családtagjaik mentesek a fogadó állam polgárait terhelő adók és egyéb pénzbeli szolgáltatások alól, feltéve, hogy ezek alól a fogadó államban levő diplomáciai képviseletek azonos vagy hasonló kategóriába tartozó munkatársai is mentesek.

(2) A konzuli képviselet tagjait és a háztartásukban élő családtagjaikat ugyanazok a vámkedvezmények illetik meg, mint a diplomáciai képviseletek azonos vagy hasonló kategóriába tartozó munkatársait.

37. Cikk

A fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak tiszteletben tartása

(1) Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül e kiváltságokat és mentességeket élvező minden személy köteles tiszteletben tartani a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.

(2) A konzuli helyiségeket nem szabad a konzuli feladatok ellátásával összeegyeztethetetlen módon használni.

V. rész

Vegyes és záró rendelkezések

38. Cikk

Konzuli feladatok végzése diplomáciai képviselet útján

(1) A jelen Egyezmény rendelkezései abban az esetben is alkalmazandók, ha a konzuli feladatokat diplomáciai képviselet végzi.

(2) A diplomáciai képviselet azon tagjainak nevét, akik a képviselet konzuli osztályán dolgoznak vagy akiket más módon konzuli feladatok végzésével bíztak meg, közölni kell a fogadó állam Külügyminisztériumával.

(3) Azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a diplomáciai képviseletnek a jelen cikk (2) bekezdésében említett tagjai élveznek, továbbra is a nemzetközi jognak a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályai határozzák meg.

39. Cikk

Megerősítés

Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő iratokat Havannában kell kicserélni.

40. Cikk

Hatálybalépés

A jelen Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harminc nap elteltével lép hatályba és meghatározatlan ideig marad érvényben.

41. Cikk

Az Egyezmény hatályának megszűnése

A jelen Egyezmény hatályát veszti attól a naptól számított egy év elteltével, amikor azt a Szerződő Felek egyike felmondja.

A jelen Egyezmény Budapesten az 1969. évi július hó 24. napján készült két eredeti példányban, mindkettő magyar és spanyol nyelven.

Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. szeptember 8-tól kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter - az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére