A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1973. évi 7. törvényerejű rendelet

a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról * 

A Magyar Népköztársaság a nemzetközi jognak megfelelően mentességekben részesíti az idegen államokat, kiváltságokat és mentességeket biztosít azok diplomáciai képviselőinek és egyéb megbízottainak. Nemzetközi szervezetek és egyes tisztségviselőik is részesülnek kiváltságokban és mentességekben. Az egyének kiváltságainak és mentességeinek célja nem személyes előnyökben való részesítésük, hanem annak biztosítása, hogy mint az államok képviselői vagy egyéb megbízottai eredményesen teljesíthessék feladataikat, illetőleg, hogy a nemzetközi szervezetek zavartalanul működhessenek. Az arra jogosult személyek kiváltságokban és mentességekben való részesítése nem érinti azt a kötelezettségüket, hogy tiszteletben tartsák a Magyar Népköztársaság törvényeit és más jogszabályait, ezek megsértése esetén felelősségre vonásuk saját államuk joghatósági körébe tartozik.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa annak érdekében, hogy az idegen államokat, azok diplomáciai képviselőit és egyéb megbízottait, valamint a nemzetközi szervezeteket és tisztségviselőiket érintő ügyekben a bíróságok és más hatóságok eljárását egységesen szabályozza, a következő törvényerejű rendelet alkotja:

1. § (1) A bíróság vagy más hatóság e törvényerejű rendelet szerint jár el, ha

a) polgári vagy államigazgatási ügyben félként más állam érdekelt;

b) adat merül fel arra, hogy polgári vagy államigazgatási ügyben félként, illetőleg büntető ügyben terheltként vagy magánvádlóként szereplő személy diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességre jogosult.

(2) E törvényerejű rendelet rendelkezései a munkaügyi viták alapján keletkezett eljárásra is irányadók.

2. § (1) *  Az 1. §-ban meghatározott esetekben a bíróság vagy más hatóság - ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot - az eljárást annak bármely szakaszában hivatalból felfüggeszti.

(2) *  A bíróság az igazságügyért felelős miniszter, más hatóság - ide nem értve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint eljáró hatóságot - pedig a felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban együtt: felügyeletet ellátó szerv) intézkedésére is felfüggeszti az eljárást.

(3) A bíróság vagy más hatóság az eljárás felfüggesztéséről jelentést tesz a felügyeletét ellátó szervnek.

3. § (1) A bíróság vagy más hatóság - anélkül, hogy az eljárást felfüggesztené - jelentést tesz a felügyeletét ellátó szervnek, ha az eljárás során olyan intézkedést kíván tenni, vagy olyan határozatot kíván hozni, amelyben az 1. §-ban említett személy nem az ott meghatározott minőségben (hanem például tanúként) érdekelt.

(2) A bíróság vagy más hatóság az (1) bekezdésben meghatározott intézkedését nem teszi meg, illetőleg a határozatát nem hozza meg mindaddig, amíg a felügyeletét ellátó szerv az arra vonatkozó állásfoglalását vele nem közölte.

4. § Ha az 1. §-ban említett személy büntető eljárásban magánfélként érdekelt, a polgári jogi igény érvényesítése kérdésében a 2. § rendelkezései irányadók.

5. § (1) *  A bíróság vagy más hatóság jelentése alapján a mentesség kérdésében a felügyeletet ellátó szerv a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben határoz. E határozat a hatóságra kötelező.

(2) *  Ha a felügyeletet ellátó szerv a mentesség fennállását állapította meg, a hatóság az 1. és a 4. § esetében a joghatóság hiányára vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, a 3. § esetében pedig az említett személyre nézve intézkedést nem tesz, illetőleg határozatot nem hoz.

6. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére