A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1973. évi 19. törvényerejű rendelet

a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság csatlakozó okiratának átadása a Belga Királyság Kormányánál 1972. január 21-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló 1969. július 1-jén Brüsszelben a Belga Királyság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Chilei Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, az Olasz Köztársaság, az Osztrák Köztársaság és a Spanyol Állam kormányai által aláírt Egyezményt és a Nemzetközi Állandó Bizottság Szabályzatát, valamint annak mellékleteit e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az 1. §-ban említett Egyezmény és mellékleteinek hivatalos magyar fordítása a következő.

„EGYEZMÉNY
a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről

A Német Szövetségi Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Belga Királyság, a Chilei Köztársaság, a Spanyol Állam, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya:

megállapítva, hogy a kézi lőfegyverek hivatalos próbabélyegeinek kölcsönös elismerésére szolgáló egységes szabályok megalkotása céljából 1914. július 15-én megkötött Egyezmény már nem felel meg a modern technika követelményeinek,

megegyeztek a következő rendelkezésekben:

I. Cikk

Egy Nemzetközi Állandó Bizottság alakult a kézi lőfegyverek vizsgálatára, ami a továbbiakban Commission Internationale Permanente néven, röviden C. I. P.-ként szerepel.

Ennek feladatai:

1. Kijelölni egyrészt azokat a készülékeket, amelyek etalonként szolgálnak a lövéskor fellépő nyomás méréséhez, másrészt kijelölni azokat a mérési eljárásokat, amelyek a hivatalos méréseknél használandók, hogy a lehető legpontosabban és legpratikusabban határozzák meg a normál- és a próbalőszerek által kifejtett nyomást:

a) vadászfegyverekben, céllövő fegyverekben, önvédelmi fegyverekben, kivéve a szárazföldi, vízi és légi hadviselés céljára szolgáló fegyvereket; a Szerződő Feleknek azonban jogában áll az utóbbi fegyvereknél is, teljesen, illetve részben használni az elfogadott mérőeszközöket és mérési eljárásokat;

b) minden egyéb kézi szerkezetben, illetve fent meg nem nevezett ipari, vagy szakrendeltetésű fegyverben, amelyek robbanó töltetet használnak, akár lövedék, akár bármiféle mechanikus alkatrész mozgatására és amelynek kipróbálását a C. I. P. szükségesnek ítéli.

Ezeket a készülékeket „etalon készülékeknek” nevezik.

2. Meghatározni azoknak a hivatalos próbáknak a természetét, illetve végrehajtását, amelyeknek - a teljes biztonság szavatolására - minden, az 1. a)-b) pontban leírt fegyvert alá kell vetni. Ezeket a próbákat „etalon próbáknak” nevezik.

3. Bevezetni az etalon mérőkészülékeknél és kezelési módjuknál, valamint az etalon próbáknál minden olyan tökéletesítést, módosítást és kiegészítést, amelyet a méréstechnikának, a kézifegyverek, illetve az ipari és szakrendeltetésű készülékek és lőszereik gyártásának fejlődése megkíván.

4. Kutatni a kereskedelmi forgalomban levő lőfegyverek töltényűr méreteinek egységesítését, valamint lőszereik ellenőrzési és kipróbálási módozatait.

5. Megvizsgálni a szerződő Kormányoknak a kézi lőfegyverek hivatalos kipróbálására kiadott törvényeit és rendeleteit, annak ellenőrzésére, hogy ezek megfelelnek-e a fenti 2. szakasz alkalmazásával jóváhagyott rendelkezéseknek.

6. Bejelenteni, hogy mely szerződő Államokban felel meg a próbák végrehajtása a 2. szakasz szerinti etalon próbáknak, és közzé tenni egy táblázatot, ami az ezen Államok hivatalos vizsgálóállomásai által - mind jelenleg, mind az 1914. július 15-i Egyezmény aláírása óta - használt próbabélyeg-mintákat tartalmazza.

7. Visszavonni a fenti 6. szakasz szerint kiadott bejelentést és módosítani a táblázatot, mihelyt a 6. szakaszban előírt feltételek már nem teljesülnek.

II. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél hivatalos vizsgálóállomásainak próbabélyegeit a többi Szerződő Fél felségterületén elismerik azzal a feltétellel, hogy ezek az I. Cikk 6. szakaszában szereplő bejelentés tárgyát képezik.

III. Cikk

A Nemzetközi Állandó Bizottság (C. I. P.) összetételét és hatáskörét a jelen Egyezményhez mellékelt Szabályzat határozza meg. Ez a Szabályzat az Egyezménynek elválaszthatatlan része.

IV. Cikk

Amennyiben kétség vagy vita merülne fel a C. I. P. valamelyik döntésében rögzített műszaki rendelkezés valamelyik pontjának értelmezéséről, vagy alkalmazásáról, amely döntést a jelen Egyezmény I. Cikkének és a Szabályzat 5. Cikkének alkalmazásával hoztak, akkor az érdekelt Kormány kérje ki a C. I. P. véleményét.

V. Cikk

A jelen Egyezmény 1969. július 1-je után írható alá.

VI. Cikk

1. Mindegyik aláíró Kormány hivatalosan értesíti a Belga Királyság Kormányát arról, hogy teljesítette az alkotmányosan előírt alakiságokat a jelen Egyezmény hatálybalépése érdekében.

2. A jelen Egyezmény a harmadik hivatalos értesítés átvételétől számított harmincadik napon lép hatályba.

3. A többi aláíró Kormány szempontjából a jelen Egyezmény az 1. szakasz szerinti hivatalos értesítésnek a Belga Királyság Kormánya által történt átvételét követő harmincadik napon lép hatályba.

VII. Cikk

1. A jelen Egyezmény hatálybalépése után bármelyik nem aláíró Kormány is csatlakozhatik hozzá, megküldve a Belga Királyság Kormányához, diplomáciai úton, csatlakozási kérelmét, a saját felségterületén érvényben levő vizsgáló hivatali Szabályzat kíséretében.

A Belga Királyság Kormánya eljuttatja a kérelmet és a mellékelt Szabályzatot valamennyi szerződő Kormánynak. A csatlakozás akkor válik hatályossá, ha minden szerződő Kormány megadja hozzájárulását. Ha valamelyik szerződő Kormány nem válaszol, akkor ezt a Belga Királyság Kormányától a Szerződő Feleknek hivatalosan eljuttatott kérelem átvételének keltétől számított egy év lejáratával érvényes hozzájárulásnak kell tekinteni.

2. A Belga Királyság Kormánya minden szerződő Kormánnyal és a C. I. P. titkárával közli minden új csatlakozás hatályossá válásának keltét.

VIII. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél felmondhatja a jelen Egyezményt, legkorábban három évve azután, hogy az rávonatkozólag hatályba lépett.

A felmondást a Belga Királyság Kormányának hivatalosan kell megküldeni és a felmondás a hivatalos értesítés átvétele után egy évvel lép érvénybe.

2. A Szerződő Felek egyikének felmondása kizárólag rá vonatkozik.

IX. Cikk

A Belga Királyság Kormánya minden aláíró és csatlakozó Kormányt értesít a VI. 1. és 3., VII. és VIII. 1. szakaszokban szereplő hivatalos értesítések átvételének keltéről.

X. Cikk

A Bizottságnak (C. I. P.) a Szabályzat 5. Cikk 1. bekezdése értelmében hozott döntéseinek hatálybalépéséig érvényben maradnak a következők: a C. I. P. Szabályzat I. mellékletében leírt nyomásmérő etalon készülékek és etalon próbák, valamint a nyomásmérő etalon készülékek töltényűrjeinek minimális méreteire vonatkozó előírások, melyeket a Szabályzat II. melléklete említ.

XI. Cikk

A jelen Egyezmény helyettesíti a kézi lőfegyverek hivatalos próbabélyegeinek kölcsönös elismerésére szolgáló egységes szabályok megalkotása céljából Brüsszelben 1914. július 15-én aláírt Egyezményt, annak I-II. mellékletével együtt.

Készült Brüsszelben, 1969. július 1-jén, francia nyelven, egyetlen eredeti példányban, amely a Belga Királyság Kormánya levéltárában kerül elhelyezésre, s az minden aláíró és csatlakozó Kormánynak az eredetivel egyező hiteles másolatot küld.

A Nemzetközi Állandó Bizottság (C. I. P.) szabályzata

1. Cikk

A kézi lőfegyverek vizsgálatára alakult Nemzetközi Állandó Bizottság az összes Szerződő Felek küldötteiből tevődik össze.

Minden Szerződő Fél egy szavazattal rendelkezik, bármennyi legyen is a küldöttek száma.

2. Cikk

1. A C. I. P. minden egyes ülésszaka végén megválasztja a következő ülésszak elnökét annak az Államnak küldötteiből, amelynek területén a következő ülésszakot tartják.

2. Amennyiben az Egyezmény I. Cikkének alkalmazása céljából a Bizottság célszerűnek látja, hogy bizonyos kutatásokat, vagy kísérleteket folyamatos jelleggel végezzen, összeülhet a szóban forgó kísérletekre kiválasztott helyen, akár bizottság, akár albizottság formájában.

Az Elnök, a küldöttségekkel egyetértésben dönt az albizottságok összetételét, célját és munkáit illetően. Az albizottságok tagjaik közül választanak elnököt és titkárt, aki megszerkeszti a jelentéseket az albizottság nevében.

3. Cikk

Az Állandó Iroda, melynek élén a Belga Királyság Kormánya által, a Szerződő Felekkel egyetértésben kijelölt igazgató áll, a következőket köteles biztosítani:

1. az ülésszakok alatt a Nemzetközi Állandó Bizottság titkársági teendőinek ellátását;

2. az ülésszakok közötti időszakban a levelező, adminisztrációs és irattári szolgálatot; e célból központilag összegyűjti az iratokat, okmányokat és műszaki közleményeket, őrzi a hivatalosan elismert próbabélyegek lenyomatait, osztályozza, lefordítja és közli a Szerződő Felekkel a kézi lőfegyverek, az ipari és szakrendeltetésű fegyverek vizsgálatára, továbbá e fegyverek lőszereinek ellenőrzési és vizsgálati módozataira vonatkozó, nemcsak a Szerződő Felektől, hanem az összes többi Államból is beszerzett összes különféle információkat;

3. az Állandó Iroda székhelye Belgiumban van.

4. Cikk

1. A Nemzetközi Állandó Bizottság az Állandó Iroda összehívására ül össze. Össze lehet hívni a Bizottságot a Szerződő Felek küldöttségei egyikének kérésére; viszont össze kell hívni akkor, ha a Szerződő Feleknek legalább két küldöttsége ezt kéri.

2. Ennek biztosítására mindegyik Szerződő Fél tájékoztatja a Belga Királyság Kormányát a küldöttek névsorában eszközölt minden esetleges módosításról, amely közli ezt az Irodával.

Engedélyezhető, hogy bizonyos, pontosan meghatározott kérdések megtárgyalásában az albizottságok műszaki ülésein tanácsadóként szakértők résztvegyenek.

3. Engedélyezhető egy megfigyelő részvétele bármely nem aláíró Államból a Nemzetközi Állandó Bizottság ülésszakain, a Szerződő Felek közös beleegyezésével és azzal a feltétellel, hogy erre őt Kormánya hivatalosan kijelöli.

Ha valamely Kormány, amely megfigyelőjével három egymást követő ülésszakon képviseltette magát, nem kéri csatlakozását az Egyezményhez, akkor a megfigyelő részvétele a további ülésszakon nem engedélyezhető.

4. Az albizottságok műszaki üléseire, bizonyos, pontosan meghatározott kérdések megtárgyalására, meghívhatók nem aláíró Államok szakemberei is tanácsadóként az albizottságok Elnökének felkérésére és az illető albizottság valamennyi tagjának hozzájárulásával.

5. Cikk

1. A Szerződő Felek felhatalmazzák a Nemzetközi Állandó Bizottságot, hogy az Egyezmény I. Cikkében meghatározott feladatai keretében meghozza az alkalmas határozatokat.

2. Az Állandó Iroda a Belga Királyság Kormánya közvetítésével eljuttatja a Szerződő Feleknek a Nemzetközi Állandó Bizottság által hozott határozatokat, nevezetesen a nyomásmérő etalon készülékek rajzait és terveit, a töltényűrök és a töltények szabványosított méreteit tartalmazó táblázatokat, valamint a nemzetközileg elismert próbabélyegek jelöléseinek leírásait. Az említett dokumentációkat a Bizottságnak állandóan naprakész állapotban kell tartania.

6. Cikk

Az előbbiekben felsorolt rendelkezések végrehajtásának biztosítására a Szerződő Felek diplomáciai úton közlik a Belga Királyság Kormányával - amely ezeket az Állandó Irodához továbbítja - a kézi lőfegyverek vizsgálatára vonatkozó törvényeket, rendeleteket és utasításokat, valamint az összes egyéb vonatkozó dokumentációt, amelyeket az Állandó Iroda kér.

7. Cikk

1. A Nemzetközi Állandó Bizottság határozatait szavazás útján hozza, vagy az ülésszakon, vagy levelezés útján.

2. A határozathozatal a jelenlevő vagy a képviselt küldöttségek szavazatainak egyszerű szótöbbségével történik, azzal a feltétellel, hogy a leadott szavazatok száma legalább a Nemzetközi Állandó Bizottság tagállamai össz-számának kétharmadával egyenlő.

A tartózkodás, a kitöltetlen vagy az áthúzott szavazólap nem tekinthető kifejezett szavazatnak.

Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

3. Olyan esetben, amikor valamelyik Szerződő Fél próbabélyegei elismeréséről van szó, ez a Szerződő Fél nem rendelkezik szavazati joggal.

4. Egy adott ülésszakra, akadályoztatás esetében bármelyik Szerződő Fél megbízhatja képviseletével bármelyik Szerződő Felet, a megbízó Kormánya által adott meghatalmazás határain belül.

5. Levelezés útján történő szavazás esetében a küldöttségek hat hónapon belül kötelesek válaszolni, a hivatalos közleményt az Állandó Iroda igazgatója tértivevényes átvételi elismervénnyel ellátott küldemény formájában juttatja el hozzájuk.

A szóban forgó határidő letelte a hivatalos közlemény átvételének napján kezdődik.

A válasz elmaradása az említett határidő után a szavazástól való tartózkodásnak tekintendő.

8. Cikk

1. A határozatok akkor lépnek hatályba, ha az 5. Cikk 2. szakaszában előírt hivatalos értesítés megküldésétől számított hat hónapon belül a Szerződő Felek egyike sem ellenzi, vagy nem közli kikötéseit a Belga Királyság Kormányánál.

Amennyiben az egyik Szerződő Fél ellenzi valamelyik határozatot, ez nem joghatályos a többi Szerződő Fél szempontjából.

Amennyiben valamelyik Szerződő Fél egy adott határozattal szemben közli kikötéseit, akkor ez a határozat csak akkor lép hatályba, ha a szóban forgó Szerződő Fél visszavonja kikötéseit.

A visszavonás napjának az a nap számít, amelyen a Belga Királyság Kormánya átvette a hozzá intézett hivatalos értesítést.

A Belga Királyság Kormánya minden ellenvéleményről, kikötésről, vagy a kikötés visszavonásáról tájékoztatja a Nemzetközi Állandó Bizottságot.

2. A Bizottságnak az Egyezmény I. Cikk 7. szakaszának alapján hozott határozatai esetében, az a Szerződő Fél, amelynek próbabélyegét, vagy próbabélyegeit már nem ismerik el, és amelyeket törölni kell a hivatalos táblázatból, nem jogosult sem ellenvéleményt nyilvánítani, sem kikötéseket közölni.

9. Cikk

A Nemzetközi Állandó Bizottság hivatalos nyelve: francia.

10. Cikk

Az Állandó Iroda költségeit a szerződő Államok együttesen viselik.

A Nemzetközi Állandó Bizottság kiküldötteinek a Bizottság teljes ülésén, vagy az albizottságok ülésén történő részvétel alkalmával, vagy az Állandó Irodánál tett beszámolóik során felmerülő általános költségeit, napidíját és utazási költségét saját Kormányuk viseli.

11. Cikk

A jelen Szabályzat hatálya és érvényességi időtartama megegyezik az Egyezmény érvényességével és időtartamával, amelynek elválaszthatatlan részét képezi.

Készült: Brüsszelben, 1969. július 1-jén, francia nyelven, egyetlen eredeti példányban.

I. melléklet a Nemzetközi Állandó Bizottság (C. I. P.) Szabályzatához

I. Az etalon próbák

A szerződő vagy a csatlakozó Államok kötelezik magukat arra, hogy a saját, nemzeti vizsgálóállomásaikon használt próbabélyegekkel egyenértékűnek ismerik el azoknak a külföldi, hivatalos vizsgálóállomásoknak a próbabélyegeit, amelyeknek szabályzata nincs ellentétben az alábbi elvekkel:

A fegyver teljes próbája egy meghatározott értékűvel legalább egyenlő nyomáson végrehajtott tüzelésből, az ezt megelőző és az ezt követő, s az alábbiak kiküszöbölésére szolgáló szigorú ellenőrzésből áll:

tüzelés előtt:

hibás működtető szerkezetek és nem kielégítően csiszolt, vagy a fegyver szilárdságát veszélyeztető hiányosságokkal rendelkező csövek, amelyeket nem ellenőriztek próbalövéssel;

tüzelés után:

a próbalövés következtében fellépett hiányosságokkal rendelkező, vagy alakváltozást szenvedett csövek, vagy lényeges alkatrészek.

A tulajdonképpeni próba elvégezhető akár olyan fegyveren, amelynek gyártási állapota olyan, hogy a későbbiek során a fegyver szilárdságát jelentős mértékben befolyásoló műveleteknek már nem vetik alá, akár teljesen készre gyártott, szállítási állapotban levő fegyveren.

II. Sima csövű, hátultöltős vadászfegyverek próbái

A sima csövű, hátultöltős vadászfegyverek vizsgálata kétfajta próbából áll:

- rendes próba, amelyet olyan töltények kilövésére szolgáló fegyvereknél alkalmaznak, ahol a közepes maximális nyomás nem haladja meg a 650 bar-t (crusher-mérés);

- fokozott próba, olyan fegyvereknél, amelyekben a töltények ennél nagyobb teljesítményűek.

1. Rendes próba:

Ez a próba olyan 12, 16, 20 kaliberű fegyverekre vonatkozik, amelyeknél a közepes maximális nyomás nem haladja meg a 650 bar-t (20 lövés középértéke).

A rendes próba legalább két töltény kilövéséből áll. E két töltény kilövésénél legalább egy alkalommal biztosítani kell mindegyik alábbi feltételt:

a) A töltényűrben olyan nyomás keletkezzék, hogy az etalon készülék 30 mm2-es dugattyúval ellátott 1 crusherébe helyezett LCA rézhenger deformált magassága legfeljebb 3,78 mm legyen (850 bar).

b) A csőfuratban olyan nyomás keletkezzék, hogy a tűzfaltól 162 mm távolságban elhelyezett, 30 mm2-es dugattyúval ellátott 2 crusherébe helyezett LCA rézhenger deformált magassága legfeljebb 4,40 mm legyen (500 bar).

2. Fokozott próba:

Ez a próba olyan 12, 16 és 20 kaliberű fegyverekre vonatkozik, amelyeknél a közepes maximális nyomás meghaladja a 650 bar-t. A próba legalább két töltény kilövéséből áll, az esetleges rendes próba figyelembevételével.

E két töltény kilövésénél legalább egy alkalommal biztosítani kell mindegyik alábbi feltételt:

a) A töltényűrben olyan nyomás keletkezzék, hogy az etalon készülék 30 mm2-es dugattyúval ellátott 1 crusherébe helyezett LCA rézhenger deformált magassága legfeljebb 3,16 mm legyen (1200 bar).

b) A csőfuratban olyan nyomás keletkezzék, hogy a 2 crusherébe helyezett rézhenger deformált magassága legfeljebb 4,4 mm legyen (500 bar).

A két próbára fent megállapított feltételek megvalósíthatók:

- vagy külön, két különböző tölténnyel,

- vagy két azonos tölténnyel, amelyek egyidejűleg felelnek meg az a)-b) szerinti feltételeknek.

Különböző próbabélyeg felel meg a rendes próbának és a fokozott próbának.

II. melléklet a Nemzetközi Állandó Bizottság (C. I. P.) Szabályzatához

1. A vadászfegyverek töltényűreinek európai szabványosítása. A töltényűrök főméretei sörétes töltényhez. - 1. sz. táblázat.

2. A töltényűrök hossza. - 2. sz. táblázat.

3. Az Európai Lőszergyárak Műszaki Bizottsága által elfogadott vadásztöltény hüvelyméretek.

A töltényhüvelyek főméretei - sörétes töltényekhez. - 3. sz. táblázat.

4. A töltényhüvelyek hossza. - 4. sz. táblázat.

Az 1-4. táblázatot a polgári kézi lőfegyverek vizsgálatáról szóló 9/1970. (XII. 24.) BM-KGM együttes rendeletet tette közzé.

5. A „.22 short”, „.22 long” és „.22 long rifle” kaliberű töltények maximális és minimális méretei.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 2. sz. táblázata * 

6. A „.22. for Claybirding” kaliberű töltényűrök minimális méretei.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 2. sz. táblázata * 

7. A töltényűrök minimális méretei automata pisztolyoknál és revolvereknél.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 3. sz. táblázata * 

8. A töltényűrök minimális méretei hornyos „Magnum” lőszerekhez.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 4. sz. táblázata * 

9. A töltényűrök minimális méretei hornyos lőszerekhez.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 5. sz. táblázata * 

10. A töltényűrök minimális méretei peremes lőszerekhez.

Az 1/1973. (I. 21.) BM-KGM együttes rendelet 6. sz. táblázata * 

3. § *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1972. év december hó 12. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az iparügyekért és a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére