A jogszabály mai napon ( 2019.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1975. évi 2. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése Budapesten, 1974. október 15-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, 1973. november 28-án aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Konzuli Egyezmény a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa

attól az óhajtól áthatva, hogy az országaik közötti baráti kapcsolatokat a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés alapján tovább fejlesszék,

azt kívánva, hogy fejlesszék konzuli kapcsolataikat,

elhatározták, hogy megkötik ezt a Konzuli Egyezményt és e célból Meghatalmazottaikat kinevezték, akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. fejezet

Meghatározások

1. Cikk

Az Egyezményben használt meghatározások jelentése a következő:

a) a „konzuli képviseleten” a főkonzulátust, a konzulátust, az alkonzulátust és a konzuli ügynökséget kell érteni;

b) a „konzuli kerületen” azt a területet kell érteni, ahol a konzuli képviselet konzuli feladatok végzésére jogosult;

c) a „konzuli képviselet vezetője” az a személy - főkonzul, konzul, alkonzul és konzuli ügynök -, akit a konzuli képviselet vezetésével megbíztak;

d) a „konzuli tisztviselő” minden olyan személy - ideértve a konzuli képviselet vezetőjét is -, akit konzuli feladatok ellátására hatalmaztak fel;

e) a „konzuli alkalmazott” minden olyan személy, aki a konzuli képviseleten igazgatási vagy műszaki feladatot lát el;

f) a „kisegítő személyzet tagjain” minden olyan személyt kell érteni, akik a konzuli képviseleten kisegítő munkakörben teljesítenek szolgálatot;

g) a „konzuli képviselet tagja” a konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a kisegítő személyzet tagja;

h) a „konzuli helyiségek” kizárólagosan a konzuli képviselet céljaira használt épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó földterületek, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre;

i) a „konzuli irattáron” a konzuli képviselet minden iratát, okmányát, levelezését, könyvét, filmjét, hangszalagját, nyilvántartását, valamint rejtjelanyagát és az ezek védelmére, illetőleg őrzésére szolgáló iratszekrényeket és egyéb bútorokat, továbbá más irodai felszerelési tárgyakat kell érteni;

j) a „küldő állam állampolgára” alatt a jogi személyt is érteni kell;

k) a „hajón” a küldő állam lobogójának használatára jogosult hajót kell érteni, ide nem értve a hadihajókat.

II. fejezet

Konzuli kapcsolatok

2. Cikk

(1) Mindkét Szerződő Félnek jogában áll az Egyezménynek megfelelően a másik Szerződő Fél területén konzuli képviseleteket létesíteni.

(2) A konzuli képviselet székhelyét, rangját és a konzuli kerületet a küldő és a fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

(1) A küldő állam a konzuli képviselet vezetőjének kinevezése előtt diplomáciai úton megkéri a fogadó állam hozzájárulását a kinevezéshez.

(2) A küldő állam e hozzájárulás kézhezvétele után diplomáciai képviselete útján megküldi a fogadó állam külügyminisztériumának a konzuli kinevezési okiratot (konzuli pátens) vagy a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló más okiratot; ebben fel kell tüntetni a konzuli képviselet vezetőjének családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, a konzuli kerületet és a konzuli képviselet székhelyét.

(3) A fogadó állam a konzuli kinevezési okirat vagy a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló más okirat bemutatása után a lehető legrövidebb időn belül kiadja a konzuli képviselet vezetője részére a működési engedélyt (exequatur) vagy más engedélyt.

(4) A konzuli képviselet vezetője csak a fogadó állam által kiadott működési engedély (exequatur) vagy más engedély kiadása után kezdheti meg feladatai ellátását.

(5) A fogadó állam a működési engedély (exequatur) vagy más engedély kiadása előtt hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzuli képviselet vezetője ideiglenesen elláthassa feladatait. Ebben az esetben reá nézve az Egyezménynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Miután a konzuli képviselet vezetője működési engedélyt vagy más engedélyt, illetőleg az ideiglenes hozzájárulást megkapta, a fogadó állam haladéktalanul értesíti erről a konzuli kerület illetékes hatóságait és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetője a feladatait elláthassa.

4. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet vezetője bármilyen okból nem láthatja el feladatait, vagy ha a tisztsége nincs betöltve, a küldő állam a konzuli képviselet ideiglenes vezetésével megbízhatja a konzuli képviselete vagy a fogadó államban működő másik konzuli képviselete konzuli tisztviselőjét, illetőleg a fogadó államban működő diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének egyik tagját. Ennek a személynek családi és utónevét előzetesen közölni kell a fogadó állam külügyminisztériumával.

(2) A konzuli képviselet ideiglenes vezetésével megbízott személyt ugyanazok a kötelezettségek terhelik és ugyanazok a jogok, kiváltságok, mentességek és könnyítések illetik meg, mint amelyeket az Egyezmény a konzuli képviselet vezetője számára biztosít.

(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltak szerint a konzuli képviselet ideiglenes vezetésével a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagját bízzák meg, e megbízatás nem érinti diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

5. Cikk

(1) Konzuli tisztviselő csak a küldő állam állampolgára lehet és nem lehet a fogadó állam állandó lakosa.

(2) A konzuli alkalmazott és a kisegítő személyzet tagja csak a küldő állam vagy a fogadó állam állampolgára lehet.

(3) A fogadó állam állampolgárának vagy a küldő államnak a fogadó államban lakó állampolgárának konzuli alkalmazottként vagy a kisegítő személyzet tagjaként történő alkalmazásával kapcsolatban meg kell tartani a fogadó állam jogszabályait.

6. Cikk

A küldő állam - diplomáciai úton - közli a fogadó állam külügyminisztériumával:

a) annak a konzuli tisztviselőnek családi és utónevét, valamint rangját, akit a konzuli képviseletre nem a konzuli képviselet vezetőjének nevez ki;

b) a konzuli képviseletre kinevezett konzuli alkalmazott és a kisegítő személyzet tagjának családi és utónevét, valamint beosztását;

c) az a) és b) pontban említett személyek érkezését és végleges eltávozását.

7. Cikk

(1) A fogadó állam diplomáciai úton - anélkül, hogy a döntését meg kellene indokolnia - bármikor közölheti a küldő állammal, hogy a konzuli képviselet vezetőjének az Egyezmény 3. Cikkében meghatározott működési engedélyét visszavonja, illetőleg, hogy a konzuli képviselet valamelyik tagja elfogadhatatlan. Ilyen közlés esetén a küldő állam az érintett személyt visszahívja, illetőleg megszünteti megbízatását a konzuli képviseleten.

(2) Ha a küldő állam ésszerű határidőn belül nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a fogadó állam megtagadhatja, hogy ezt a személyt a konzuli képviselet vezetőjének, illetőleg a konzuli képviselet tagjának elismerje.

III. fejezet

Konzuli feladatok

8. Cikk

A konzuli képviselet feladatai:

a) előmozdítja minden eszközzel a küldő állam és a fogadó állam közötti baráti kapcsolatokat;

b) elősegíti a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatok, valamint az idegenforgalom fejlesztését;

c) védelmezi a küldő állam, valamint a küldő állam állampolgárainak jogait és érdekeit;

d) segíti és támogatja a küldő állam állampolgárait;

e) tájékozódik minden megengedett módon a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, tudományos, kulturális életének és idegenforgalmának viszonyairól és ezek alakulásáról.

9. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő az Egyezményben meghatározott feladatait a konzuli kerületben látja el. A konzuli tisztviselő e feladatait a fogadó állam előzetes hozzájárulásával a konzuli kerületen kívül is elláthatja.

(2) A konzuli tisztviselő feladatainak ellátása során jogosult szóban és írásban:

a) a konzuli kerület illetékes helyi hatóságaihoz,

b) amennyiben ezt a fogadó állam jogszabályai és szokásai lehetővé teszik, ennek az államnak központi hatóságaihoz

fordulni.

10. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületben a küldő állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem mentesítik a küldő állam állampolgárait az alól, hogy tiszteletben tartsák a fogadó államnak a külföldiek nyilvántartására vonatkozó jogszabályait.

11. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult:

a) a küldő állam állampolgárainak születéséről és elhalálozásáról értesítést kapni és a születést vagy elhalálozást anyakönyvezni;

b) közreműködni a házasságkötésnél, feltéve, hogy mindkét házasuló a küldő állam állampolgára.

(2) A konzuli tisztviselő tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait a konzuli képviseleten az (1) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően elvégzett anyakönyvi bejegyzésekről, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések nem mentesítik az érintett személyeket a fogadó állam jogszabályaiban előírt kötelezettségeik teljesítése alól.

12. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

a) a küldő állam állampolgárai részére útiokmányt kiállítani, meghosszabbítani, megújítani, ezekbe a szükséges bejegyzéseket megtenni, az útiokmányt érvényteleníteni;

b) beutazásra és átutazásra jogosító vízumot kiadni.

13. Cikk

A konzuli tisztviselő a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában érvényben levő szerződés rendelkezéseinek megfelelően a konzuli kerület hatóságaihoz fordulhat örökbefogadási, gyámsági és gondnoksági ügyekben intézkedések megtétele céljából.

14. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatait a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegély tárgyában érvényben levő szerződés rendelkezéseinek megfelelően látja el.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik a konzuli tisztviselőt, amikor a fogadó állam területén olyan hagyaték nyílt meg, amelyben a küldő állam állampolgára mint örökös vagy hagyományos érdekelt.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságai akkor is értesítik a konzuli tisztviselőt, ha arról szereznek tudomást, hogy a küldő állam állampolgára után harmadik ország területén örökség vagy hagyomány maradt, illetőleg a küldő állam állampolgára javára ott ilyen hagyaték nyílt meg.

15. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult a fogadó állam jogszabályainak figyelembevételével arra, hogy a küldő állam állampolgárait képviselje vagy megfelelő képviseletüket biztosítsa a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtt, ha azok távollétük miatt vagy más okból jogaikat és érdekeiket nem tudják kellő időben megvédeni.

(2) Az (1) bekezdésben említett képviselet megszűnik, ha az érintett személyek meghatalmazottat neveznek ki vagy maguk látják el jogaik és érdekeik védelmét.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli képviseleten, lakásán vagy a küldő állam állampolgárának lakásán, valamint ezen állam hajóján vagy repülőgépén - amennyiben a fogadó állam jogszabályai nem tiltják - az alábbi cselekmények végzésére:

a) átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárainak nyilatkozatait;

b) írásba foglalja, hitelesíti vagy megőrzi a küldő állam állampolgárainak végrendeleteit;

c) átveszi, írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárai között létrejött jogügyletekre vagy ezek egyoldalú jogügyleteire vonatkozó iratokat, kivéve azokat, amelyek a fogadó államban levő ingatlanra vonatkozó dologi jogi alapítására vagy átruházására irányulnak;

d) hitelesíti a küldő állam állampolgárának aláírását bármely iraton;

e) hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól származó aláírásokat és pecséteket, valamint ezeknek az iratoknak a másolatát, kivonatát és fordítását;

f) megőrzésre átvesz a küldő állam állampolgáraitól vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat;

g) okiratokról fordítást készít és annak hitelességét igazolja;

h) ellát a küldő állam által rábízott egyéb közjegyzői feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett és a konzuli tisztviselő által készített, hitelesített vagy lefordított okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel rendelkeznek, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai készítették, hitelesítették vagy fordították volna le.

17. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő konzuli kerületében jogosult arra, hogy a küldő állam állampolgáraival találkozzék, érintkezzék, nekik tanácsot adjon, szükség esetén segítséget nyújtson, ideértve a jogi segítség nyújtására tett intézkedéseket is. A fogadó állam semmilyen módon nem akadályozza a küldő állam állampolgárait abban, hogy a konzuli képviselettel a kapcsolatot felvegyék, vagy a konzuli képviseletet felkeressék.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb a kényszerintézkedések megtételétől számított négy napon belül értesítik a küldő állam konzuli tisztviselőjét a küldő állam állampolgárának őrizetbevételéről, letartóztatásáról vagy személyes szabadságának más módon történt korlátozásáról.

(3) A konzuli tisztviselőt megillető azt a jogot, hogy a küldő állam állampolgárát meglátogassa, illetve vele érintkezzék, az őrizetbe vételre, a letartóztatásra vagy a személyes szabadságának más módon való korlátozására irányuló intézkedések megtételétől számított öt napon belül meg kell adni.

(4) A konzuli tisztviselőnek azt a jogát, hogy a küldő állam őrizetbe vett, letartóztatott, személyes szabadságában más módon korlátozott vagy szabadságvesztés büntetését töltő állampolgárát meglátogassa és vele érintkezzék, időszakos alapon biztosítani kell.

(5) Az e cikkben említett jogokat a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával kell gyakorolni azzal a feltétellel, hogy ezek a jogszabályok nem érvényteleníthetik e jogokat.

18. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam hajóinak, amelyek a konzuli kerületben levő kikötőbe vagy más horgonyzó helyre érkeznek, minden segítséget és támogatást megadni, s elősegíteni a kikötőbe való érkezésüket, ott-tartózkodásukat és a kikötők elhagyását.

(2) Mihelyt a hajónak a parttal való szabad érintkezést engedélyezték, a konzuli tisztviselő a hajó fedélzetére mehet, a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai pedig felvehetik vele a kapcsolatot.

(3) A konzuli tisztviselő segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz a küldő állam hajóival, ezek parancsnokával és személyzetével kapcsolatos feladataival összefüggő bármely ügyben.

(4) A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy - a fogadó állam illetékes szervei hatáskörének tiszteletben tartásával - megtegye a szükséges intézkedéseket a hajó rendjének és fegyelmének biztosítása érdekében és eldöntse a hajó parancsnoka és a személyzet tagjai között keletkezett vitát, ha ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik.

19. Cikk

A konzuli tisztviselőnek - a fogadó állam illetékes hatóságai jogkörének megsértése nélkül - joga van arra, hogy

a) a küldő állam hajóján útközben vagy a kikötőben történt bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldő állam hajójának parancsnokát és a személyzetének tagjait meghallgassa, a hajóokmányokat ellenőrizze és tájékoztatást kapjon a hajó útjáról és rendeltetési helyéről;

b) megtegye a szükséges intézkedéseket a hajó parancsnokának, vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetőleg hazatérése érdekében;

c) a küldő állam jogszabályainak megfelelően a hajókkal kapcsolatban bármilyen nyilatkozatot vagy okiratot átvegyen, elkészítsen vagy hitelesítsen.

20. Cikk

(1) Ha a fogadó állam hatóságai hatáskörüknek megfelelően a küldő állam hajójának fedélzetén bármilyen végrehajtási, vagy kényszerintézkedést szándékoznak tenni, illetőleg nyomozást kívánnak folytatni, erről előzetesen értesítik a konzuli tisztviselőt avégből, hogy az a fenti intézkedések megtételénél jelen lehessen. Ha a konzuli tisztviselő nem volt jelen az intézkedések megtételénél, a fogadó állam illetékes hatóságai késedelem nélkül tájékoztatást adnak a történtekről és a tett intézkedésekről. A konzuli tisztviselőt értesíteni kell akkor is, amikor a fogadó állam hatóságai a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagját a parton hallgatják ki.

(2) Az e cikk rendelkezései nem vonatkoznak a szokásos vám-, útlevél- és egészségügyi ellenőrzésre, valamint azokra a cselekményekre, amelyek a hajó parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történnek.

21. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai késedelem nélkül értesítik a legközelebbi konzuli képviseletet, ha a küldő állam hajója a fogadó állam területén hajótörést szenved, zátonyra fut, partra kerül, vagy más hajókárt szenved, illetőleg ha a küldő államnak vagy állampolgárnak a tulajdonában levő bármilyen vagyontárgyat - ideértve a harmadik állam hajója rakományának a részét is - a fogadó állam partján vagy partja közelében megtalálnak, vagy ha ez ennek az államnak a kikötőjébe kerül.

A fogadó állam illetékes hatóságai ugyanígy tájékoztatják a konzuli képviseletet azokról az intézkedésekről is, amelyeket a személyek, a hajó és rakománya, a hajón levő más vagyontárgyak, vagy a hajóhoz, illetőleg a hajórakományhoz tartozó, de a hajóról lekerült vagyontárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzuli tisztviselő minden segítséget megadhat az (1) bekezdésben említett hajónak, személyzetének és utasainak. A fogadó állam illetékes hatóságai a konzuli tisztviselőnek megadják az intézkedések megtételéhez szükséges segítséget.

A konzuli tisztviselő intézkedhet a hajó megjavítása érdekében, vagy a fogadó állam illetékes hatóságaihoz fordulhat ilyen intézkedések megtételét vagy folytatását kérve.

(3) Ha a kárt szenvedett hajót, vagy bármilyen, a hajóhoz tartozó vagyontárgyat a fogadó állam területén megtalálnak, illetőleg ha az a fogadó állam kikötőjébe kerül és sem a hajó parancsnoka, sem a tulajdonosa, sem a hajó biztosítója, illetőleg ezek meghatalmazottai nincsenek olyan helyzetben, hogy a hajó vagy a vagyontárgy megőrzésére intézkedést tegyenek, vagy azzal rendelkezzenek, a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni arra, hogy a hajó tulajdonosa nevében megtegye azokat az intézkedéseket, amelyeket e célból maga a hajótulajdonos is megtenne.

E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan vagyontárgy tekintetében is, amely a hajó rakományának részét képezi és a küldő állam, vagy annak állampolgárának a tulajdonában van.

(4) Ha a fogadó állam területén bármely olyan tárgyat találnak, amely harmadik állam hajótörést szenvedett hajójának rakományához tartozik, de a küldő állam, vagy a küldő állam állampolgárának a tulajdonában van, feltéve, hogy sem a hajó parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa, sem az érdekelt biztosítók, illetőleg ezek meghatalmazottai nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megőrzéséről gondoskodjanak, illetőleg hogy rendelkezzenek vele, a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

22. Cikk

A 18-21. Cikkek rendelkezéseit - amennyiben nem ellentétesek a Szerződő Felek közötti más hatályos légügyi egyezményekkel - a polgári légi közlekedési eszközökre is megfelelően alkalmazni kell.

23. Cikk

A konzuli tisztviselő az Egyezményben meghatározott feladatai mellett elláthat a küldő állam által ráruházott bármely más konzuli feladatot, amennyiben e feladatok nem állnak ellentétben a fogadó állam jogszabályaival, illetőleg, ha azok ellátását a fogadó állam - jogszabály hiányában - megengedi.

IV. fejezet

Könnyítések, kiváltságok, mentességek

24. Cikk

(1) A fogadó állam biztosítja a konzuli képviselet részére a feladatainak ellátásához szükséges összes könnyítéseket.

(2) A konzuli helyiségek sérthetetlenek.

(3) A fogadó állam hatóságai a konzuli képviselet vezetőjének, a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének vagy az általuk meghatalmazott személynek az engedélye nélkül nem léphetnek be a konzuli helyiségekbe.

(4) A fogadó állam köteles minden megfelelő intézkedéssel megvédeni a konzuli helyiségeket bármely engedély nélküli behatolás vagy kártétel ellen és megakadályozza a konzuli képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának megsértését.

(5) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott lakását ugyanaz a sérthetetlenség és védelem illeti meg, mint a konzuli helyiségeket, feltéve, hogy a konzuli alkalmazott nem a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa.

25. Cikk

(1) A fogadó állam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy a konzuli képviselet tagjai tevékenységüket kifejthessék és az Egyezményben biztosított könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket élvezhessék.

(2) A fogadó állam a konzuli tisztviselővel, valamint a konzuli alkalmazottal a tisztségüket megillető tisztelettel bánik és megteszi az összes intézkedéseket arra nézve, hogy megakadályozza személyük, szabadságuk és méltóságuk bármilyen megsértését.

26. Cikk

(1) A küldő állam címerét, valamint a küldő állam és a fogadó állam nyelvén a konzuli képviselet elnevezését el lehet helyezni azon az épületen, amelyben a konzuli képviselet van.

(2) A konzuli képviselet épületére, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására ki lehet tűzni a küldő állam zászlaját.

(3) A konzuli képviselet vezetője hivatalos tevékenysége gyakorlása során kitűzheti közlekedési eszközeire a küldő állam zászlaját.

(4) Az e cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam szokásait.

27. Cikk

A konzuli irattár mindig és elhelyezésétől függetlenül sérthetetlen.

28. Cikk

(1) A fogadó állam megengedi és védelemben részesíti a küldő állam konzuli képviseletének szabad érintkezését kormányával, a küldő államnak bárhol levő diplomáciai képviseletével és konzuli képviseletével. E célra a konzuli képviselet igénybe veheti a hírközlés valamennyi szokásos eszközét, rejtjeles vagy számjeles üzeneteket, futárokat, diplomáciai vagy konzuli küldeményeket. A konzuli képviselet rádióadó-állomást csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat. A szokásos távközlési eszközök vagy egyéb postai szolgáltatások igénybevételénél a konzuli képviseletre ugyanaz a díjszabás irányadó, mint a diplomáciai képviseletre.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen.

(3) A konzuli küldeményt nem szabad felnyitni, sem visszatartani.

(4) A konzuli küldeményt alkotó csomagokat a jellegükre utaló, látható külső jellel kell ellátni, azok csak a hivatalos levelezést vagy a hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhatják.

(5) A konzuli futárt olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely e minőségét tanúsítja, és feltünteti a konzuli küldeményt alkotó csomagok számát. Az ilyen futár ugyanazokat a kiváltságokat és mentességeket élvezi, mint a küldő állam diplomáciai futára. Konzuli futár csak a küldő állam állampolgára lehet, aki a fogadó államnak nem állandó lakosa.

(6) Konzuli küldeményt hajó vagy repülőgép parancsnoka is vihet. A parancsnokot ilyen esetben el kell látni olyan okirattal, amelyben feltüntetik a küldemény darabszámát. A parancsnokot azonban nem lehet konzuli futárnak tekinteni. A konzuli tisztviselő a konzuli küldeményt közvetlenül és akadálymentesen veheti át a hajó vagy a repülőgép parancsnokától.

29. Cikk

A konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a háztartásukban élő családtagok személye sérthetetlen. Nem lehet őket letartóztatni, sem a személyes szabadságukat más módon korlátozni.

30. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. Mentes továbbá a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is, kivéve:

a) a fogadó állam területén fekvő magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó dologi jogi pert, hacsak a konzuli tisztviselő az ingatlant nem a küldő állam javára, a képviselet céljára tartja birtokában;

b) az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos pert, amelyben a konzuli tisztviselő magánszemélyként, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos és nem a küldő állam képviselőjeként szerepel;

c) az olyan szerződésből eredő polgári pert, amelyet a konzuli tisztviselő kifejezetten vagy hallgatólagosan nem a küldő állam megbízottjaként kötött;

d) harmadik személy által a fogadó állam területén jármű által okozott balesetből származó kártérítés iránt indított pert.

(2) A konzuli tisztviselővel szemben semmiféle végrehajtási intézkedést nem lehet tenni, kivéve az (1) bekezdés a), b), c) és d) pontjában említett eseteket, amennyiben a végrehajtás személye vagy lakása sérthetetlensége csorbítása nélkül foganatosítható.

31. Cikk

A konzuli alkalmazott mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. Mentes továbbá hivatali kötelessége teljesítése körében a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is, a 30. Cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.

32. Cikk

A kisegítő személyzet tagja - hivatali kötelessége teljesítése körében - mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól.

33. Cikk

Az Egyezmény 29-32. Cikkeiben említett mentességek értelemszerűen megilletik a konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott, valamint a kisegítő személyzet háztartásában élő családtagját is.

34. Cikk

(1) A küldő állam lemondhat a konzuli képviselet tagjai és a háztartásukban élő családtagjai joghatóság alóli mentességéről. A lemondásnak minden esetben kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni. A joghatóság alóli mentességről való lemondás polgári jogi és államigazgatási ügyekben nem jelent lemondást a meghozott határozat végrehajtása alóli mentességről, ehhez külön lemondás szükséges.

(2) Ha az Egyezmény 30-33. Cikkeinek rendelkezései szerint a joghatóság alól mentes személy keresetet indít, az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességére.

35. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő nem köteles tanúvallomást tenni a fogadó állam bírósága, vagy más hatósága előtt.

(2) A konzuli alkalmazottat és a kisegítő személyzet tagját fel lehet kérni, hogy tegyen tanúvallomást a fogadó állam bírósága, vagy más hatósága előtt; hivatali tevékenységüket érintő körülményekről azonban a tanúvallomás megtételét megtagadhatják.

(3) A fogadó állam hatóságai ésszerű intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy a konzuli alkalmazott, vagy a kisegítő személyzet tagjának tanúvallomás tétele a konzuli képviselet tevékenységét ne zavarja. Ha lehetséges, a tanúvallomást szóban vagy írásban a konzuli képviseleten, a konzuli alkalmazott, illetőleg a kisegítő személyzet tagjainak lakásán is meg lehet tenni.

(4) E cikk rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell a konzuli képviselet tagjának háztartásában élő családtagjára is.

36. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó állam jogszabályai által megengedett módon földterületek, épületek, vagy épületrészek tulajdonjogát megszerezheti, azokat bérelheti vagy használhatja a konzuli képviselet elhelyezése vagy a konzuli képviselet tagjai lakása céljára. A küldő állam a fogadó állam jogszabályainak megfelelően a fenti célokra épületeket emelhet vagy átalakíthat.

(2) A fogadó állam, jogszabályainak megfelelően megkönnyíti a küldő államnak a földterületek az épületek vagy épületrészeknek e cikk (1) bekezdésében foglalt célokra történő megvásárlását, vagy segítséget nyújt a küldő államnak azoknak más formában való megszerzéséhez.

(3) E cikk rendelkezései nem mentesítik a küldő államot a fogadó állam városrendezési- és városfejlesztési jogszabályai megtartása alól.

37. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes minden országos, valamint helyi adó és illeték kivetése és behajtása alól:

a) a kizárólag konzuli célokat szolgáló földterületek, épületek és épületrészek - ideértve a konzuli képviselet tagjainak lakását is -, amelyeknek a küldő állam tulajdonosa vagy bérlője, illetőleg a nevében bérlik azokat;

b) az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó jogügylet vagy okirat tekintetében, ha a küldő állam ezeket az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg;

c) a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában levő kizárólag konzuli célokat szolgáló ingó vagyon - ideértve a közlekedési eszközöket is - vagy ezek megszerzése tekintetében.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett mentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint a küldő állammal vagy annak nevében eljáró megbízottal szerződő személynek kell fizetnie.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, a konzuli alkalmazott és a háztartásukban élő családtagok a fogadó államban mentesek minden országos, valamint helyi adó és illeték alól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség nem vonatkozik:

a) az áruk, vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókra;

b) a fogadó állam területén levő személyi tulajdonban álló ingatlanok után járó adókra és illetékekre;

c) azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam a területén levő hagyatékokkal, valamint vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban kiró;

d) a fogadó államban levő bármely forrásból eredő jövedelem után járó adókra és illetékekre, kivéve a szolgálati kötelezettségek teljesítése alapján kapott munkabéreket;

e) ingatlanvagyonnal kapcsolatos bejegyzési, bírósági, jelzálog- és bélyegilletékre;

f) az igénybe vett szolgáltatások díjaira.

(3) A kisegítő személyzet tagjai mentesek minden olyan adó és illeték alól, amely a konzuli képviseleten a szolgálati kötelezettségek teljesítése alapján kapott munkabérekre vonatkozik.

39. Cikk

(1) A fogadó állam jogszabályai szerint engedélyezi a behozatalt és mentességet biztosít minden vám és adó, valamint a kapcsolatos közterhek alól, kivéve a raktározási, a fuvar és hasonló szolgáltatási díjakat;

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra;

b) a konzuli tisztviselő és a háztartásában élő családtagjai személyes használatára szolgáló tárgyakra, ideértve a berendezési tárgyakat is.

(2) A konzuli alkalmazott és a kisegítő személyzet tagjai, valamint a háztartásukban élő családtagjaik az e cikk (1) bekezdésében említett kiváltságokat és mentességeket az első berendezkedés céljából behozott tárgyak tekintetében élvezik.

(3) A konzuli tisztviselő és a háztartásában élő családtagja személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól, kivéve, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az olyan tárgyat tartalmaz, amely az e cikk (1) bekezdésében nem szerepel, vagy amelynek behozatala vagy kivitele a fogadó állam jogszabályai szerint tilos, vagy ennek az államnak a vesztegzárra vonatkozó jogszabályai hatálya alá esik. Ilyen vizsgálatnak csak a konzuli tisztviselő vagy a családtagja, illetőleg meghatalmazott képviselőjük jelenlétében lehet helye.

40. Cikk

A konzuli képviselet tagjai, valamint a háztartásukban élő családtagok mentesek a fogadó államban a honvédelmi kötelezettség, illetőleg bármely más kötelező közérdekű szolgálat teljesítése alól.

41. Cikk

A konzuli képviselet tagjai, valamint a háztartásukban élő családtagok mentesek a fogadó államnak a külföldiek bejelentkezésére, tartózkodására és letelepedése engedélyezésére vonatkozó jogszabályai alól.

42. Cikk

A fogadó állam a területén - bizonyos övezetekbe való belépést állambiztonsági okokból tiltó, vagy szabályokhoz kötő jogszabályainak és más rendelkezéseinek fenntartásával - a konzuli képviselet tagjai számára biztosítja a szabad mozgást és közlekedést.

43. Cikk

Ha a konzuli képviselet tagja vagy a háztartásában élő családtagja meghal, a fogadó állam:

a) megengedi az elhunyt ingóságainak adó és illetékmentes kiszállítását, kivéve azokat a fogadó államban szerzett ingóságokat, amelyeknek kivitele az elhalálozás időpontjában tilos volt;

b) mentesíti bármely örökösödési adó és illeték alól az olyan ingó hagyatékot, amely kizárólag azért volt a fogadó államban, mert az elhunyt mint a konzuli képviselet tagja vagy háztartásában élő családtagja tartózkodott ott.

44. Cikk

Az Egyezményben foglalt könnyítések, kiváltságok és mentességek a 35. Cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a konzuli képviselet alkalmazottaira, a kisegítő személyzet tagjaira, valamint a konzuli képviselet tagjai háztartásában élő családtagokra nem vonatkoznak, amennyiben ezek a fogadó állam állampolgárai vagy állandó lakosai.

45. Cikk

(1) A konzuli képviselet a fogadó államban a küldő állam jogszabályainak megfelelően a konzuli szolgáltatásokért díjat és illetéket szedhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján beszedett összegek a fogadó államban mentesek minden adó és illeték alól.

46. Cikk

A konzuli képviselet tagjai és a háztartásukban élő családtagjaik kötelesek az Egyezményben biztosított kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül tiszteletben tartani a fogadó állam jogszabályait, ideértve a közúti közlekedés rendjére és a járművek biztosítására vonatkozó szabályokat is.

47. Cikk

Az Egyezménynek a konzuli tisztviselők jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit megfelelő módon alkalmazni kell a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének azokra a tagjaira, akik a fogadó államban konzuli teendőket látnak el. A konzuli teendők ellátása nem érinti e személyek diplomáciai kiváltságait és mentességét.

V. fejezet

Záró rendelkezések

48. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat a lehetőség szerint minél előbb kell kicserélni.

(2) Az Egyezmény még további hat hónapig érvényben marad, attól a naptól számítva, amikor a Szerződő Felek egyike írásban közli a másik Szerződő Féllel az Egyezmény megszüntetésére irányuló szándékát.

(3) Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között Budapesten az 1959. évi március hó 18. napján aláírt Konzuli Egyezmény hatályát veszti.

Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült Bukarestben, az 1973. évi november hó 28. napján, két példányban, mindegyik magyar és román nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A Magyar Népköztársaság
Elnöki Tanácsa nevében:
A Román Szocialista Köztársaság
Államtanácsa nevében”

3. § Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1974. november 14. napjától kezdődő hatállyal kell alkalmazni. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére