A jogszabály mai napon ( 2019.10.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1975. évi 3. törvényerejű rendelet

az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről * 

(Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény párizsi szövegének megerősítéséről szóló okirat letétbehelyezése Párizsban, az UNESCO Főigazgatójánál az 1972. évi szeptember hó 15. napján megtörtént és az Egyezmény a Magyar Népköztársaság vonatkozásában - a IX. Cikk 1. pontjának megfelelően - az 1974. évi július hó 10. napján hatályba lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény Párizsban, 1971. július 24-én felülvizsgált és aláírt szövegét, valamint a 2. számú Jegyzőkönyvét e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény és a 2. számú Jegyzőkönyv hivatalos magyar fordítása a következő:

„A Párizsban 1971. július 24-én felülvizsgált Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény

A Szerződő Államok,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy minden országban biztosítsák az irodalmi, tudományos és művészeti művek szerzői jogainak védelmét, továbbá

abban a meggyőződésben, hogy a szerzői jogvédelemnek a világ összes nemzetei számára megfelelő és olyan egyetemes egyezményben kifejezésre jutó rendszere, amely a már jelenleg hatályban levő nemzetközi rendszerekhez csatlakozik anélkül, hogy sértené azokat, biztosítani fogja az egyének jogainak tiszteletben tartását és elő fogja segíteni az irodalom, a tudomány és művészet fejlődését, végül

abban a meggyőződésben, hogy a szerzői jogok védelmének ilyen egyetemes rendszere meg fogja könnyíteni a szellemi alkotások szélesebb körű elterjesztését és hozzá fog járulni a jobb nemzetközi megértéshez,

elhatározták, hogy a Genfben, 1952. szeptember 6-án aláírt Egyetemes Szerzői Jogi Egyezményt (a továbbiakban: az 1952. évi Egyezmény) felülvizsgálják, következésképpen az alábbiakban állapodtak meg:

I. Cikk

Valamennyi Szerződő Állam kötelezi magát minden szükséges intézkedés megtételére annak érdekében, hogy a szerzőknek és a szerzői jogok egyéb jogosultjainak kielégítő és hatékony jogvédelmet biztosítson az irodalmi, tudományos és művészeti művekre vonatkozólag, ideértve az írói műveket, a zeneműveket, a színpadi műveket és a filmeket, a festményeket, a metszeteket és a szobrokat.

II. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Állam kötelékébe tartozó állampolgárok megjelent művei, valamint azok a művek, amelyek első ízben egy ilyen állam területén jelentek meg, minden más Szerződő Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyen védelmet az illető állam saját állampolgárainak azon művei számára biztosít, amelyek először a saját területén jelentek meg, élvezik továbbá a jelen Egyezmény által biztosított védelmet is.

2. Valamennyi Szerződő Állam állampolgárainak meg nem jelent művei minden más Szerződő Államban ugyanolyan védelemben részesülnek, mint amilyent az illető állam a saját állampolgárai meg nem jelent művei számára biztosít, élvezik továbbá a jelen Egyezmény által biztosított védelmet is.

3. A jelen Egyezmény alkalmazása szempontjából bármely Szerződő Állam - belső törvényhozási rendelkezéssel - a területén lakó bármely személyt saját állampolgáraival egyenlő elbánásban részesülőnek nyilváníthat.

III. Cikk

1. Minden olyan Szerződő Állam, amely belső törvényei szerint a szerzői jogvédelem előfeltételeként bizonyos alakszerűségek betartását követeli meg, mint amilyenek pl. a letétbe helyezés, a nyilvántartásba vétel, a minősítés, a közjegyzői bizonyítvány, illetéklerovás, az illető Szerződő Állam területén való gyártás vagy kiadás, ezeket a követelményeket kielégítetteknek kell hogy tekintse a jelen Egyezmény alapján védelmet élvező minden olyan mű tekintetében, amely első ízben az illető állam területén kívül jelent meg, és amelynek szerzője nem az illető állam állampolgára, feltéve, hogy az ilyen, a szerzőnek vagy a szerzői jog más jogosultjának hozzájárulásával megjelent mű minden példányán a mű első kiadásától kezdve a C jel, a szerzői jog jogosultjának neve és az első kiadás éve olyképpen és olyan helyen van feltüntetve, ami ésszerű módon hívja fel a figyelmet a szerzői jogvédelem igénylésére.

2. E cikk első bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerződő Állam az első ízben a saját területén megjelent művek, vagy saját állampolgárainak bárhol megjelent művei vonatkozásában a szerzői jog megszerzését és gyakorlását bizonyos alakszerűségekhez vagy más feltételek betartásához kösse.

3. E cikk első bekezdésének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Szerződő Állam a bírósághoz jogsegélyért forduló személytől a per megindításakor megkövetelje bizonyos eljárási szabályok betartását, mint pl. hogy a felperest olyan ügyvéd képviselje, aki az illető államban folytat gyakorlatot vagy a jogvita tárgyát képező mű egy példányának a felperes által a bíróságnál vagy valamely államigazgatási szervnél, vagy mind a kettőnél való letétbe helyezése. Mindazonáltal az a tény, hogy az ilyen követelményeknek nem tettek eleget, nem érinti a szerzői jog fennállását. Semmiféle olyan követelmény nem támasztható egy másik Szerződő Állam állampolgáraival szemben, amelynek azon állam polgárai sem tartoznak eleget tenni, ahol a védelmet igénylik.

4. Minden Szerződő Államban gondoskodni kell olyan jogi eszközökről, amelyek a többi Szerződő Állam állampolgárainak meg nem jelent műveit minden alakszerűség nélkül védelemben részesítik.

5. Ha valamely Szerződő Állam több mint egy meghatározott időszakra biztosít jogvédelmet és az első időszak hosszabb a jelen Egyezmény IV. Cikkében előírt legrövidebb időtartamok valamelyikénél, úgy az ilyen államnak jogában áll, hogy ne alkalmazza a jelen Egyezmény III. Cikkének 1. pontját a jogvédelem második vagy ezt követő további időszakaira vonatkozóan.

IV. Cikk

1. A mű védelmének időtartamát a II. Cikk és a jelen cikk alábbi rendelkezéseivel összhangban azon Szerződő Állam törvénye szabályozza, ahol a védelmet igénylik.

2. a) A jelen Egyezmény alapján védett művek védelmi ideje nem lehet rövidebb, mint a szerző élete és a halálát követő huszonöt év. Mindazonáltal, ha valamely Szerződő Állam a jelen Egyezmény saját területén való hatályba lépésének időpontjában a művek bizonyos kategóriái tekintetében ezt az időtartamot a mű első megjelenésétől számított időszakra korlátozta, jogában áll ezeket a kivételeket fenntartani, vagy azokat más kategóriákra is kiterjeszteni. Mindezen kategóriák számára a védelem időtartama nem lehet rövidebb az első megjelenés időpontjától számított huszonöt évnél.

b) Minden olyan Szerződő Állam, amely a jelen Egyezmény saját területén való hatályba lépésének időpontjában a védelem időtartamát nem a szerző élete alapján számítja, jogosult a védelemnek ezt az időtartamát a mű első megjelenésétől, vagy pedig - adott esetben - a megjelenését megelőző nyilvántartásba vételétől számítani, feltéve hogy a védelmi idő nem rövidebb, mint az első megjelenés időpontjától, illetve - adott esetben - a nyilvántartásba vételtől vagy a megjelenést megelőző nyilvántartásba vételtől számított huszonöt év.

c) Ha a Szerződő Állam törvénye két vagy több egymást követő időszakra biztosít jogvédelmet, az első időszak időtartama nem lehet rövidebb a fenti a) és b) alpontokban meghatározott legrövidebb időszakok valamelyikénél.

3. A 2. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a fényképészeti és iparművészeti művekre; mindazonáltal azon Szerződő Államokban, ahol védelemben részesítik a fényképészeti műveket, és mint művészeti műveket az iparművészeti alkotásokat, a védelem időtartama az említett művek tekintetében tíz évnél kevesebb nem lehet.

4. a) Egyetlen Szerződő Állam sem köteles valamely mű védelmét annál hosszabb ideig biztosítani, mint amennyi védelmi időt azon kategória számára, amelybe a mű tartozik - ha meg nem jelent műről van szó - annak a Szerződő Államnak a törvénye állapít meg, amelynek a szerző állampolgára - ha pedig megjelent műről van szó - annak a Szerződő Államnak a törvénye, ahol a mű első ízben megjelent.

b) Ha valamely Szerződő Állam törvénye két vagy több egymást követő időszakra biztosít jogvédelmet, az a) alpont alkalmazása szempontjából az ilyen állam által adott védelmi időnek az említett időszakok együttes időtartamát kell tekinteni. Ha azonban az ilyen állam a második vagy ezt követő bármely időszakra bármilyen okból valamely meghatározott mű számára védelmet nem biztosít, a többi Szerződő Állam sem köteles azt védeni a második vagy azt követő bármelyik időszakban.

5. A 4. bekezdés alkalmazása szempontjából valamely Szerződő Állam állampolgárának olyan művét, amely első ízben egy olyan államban jelent meg, amely nem tartozik a Szerződő Államok közé, úgy kell tekinteni, mintha első ízben abban a Szerződő Államban jelent volna meg, amelynek a szerző állampolgára.

6. A fenti 4. bekezdés alkalmazása szempontjából a két vagy több Szerződő Államban egyidőben történő megjelenése esetében a művet úgy kell tekinteni, mintha első ízben abban az államban jelent volna meg, amely a legrövidebb védelmet nyújtja; - minden olyan művet, amely az első megjelenéstől számított harminc napon belül jelent meg két vagy több Szerződő Államban, a szóban forgó Szerződő Államokban egyidejűleg megjelent műnek kell tekinteni.

IVbis Cikk

1. Az I. Cikkben említett jogok a szerző vagyoni érdekeit biztosító alapvető jogokat ölelik fel, nevezetesen a bármely módon történő többszörösítés, a nyilvános bemutatás és előadás, valamint a rádió és televízió útján történő sugárzás engedélyezésének kizárólagos jogát. E cikk rendelkezéseit a jelen Egyezmény által védett művekre kell alkalmazni akár eredeti formájukban, akár - felismerhető módon - az eredeti műből származó formában jelennek meg.

2. Hazai törvényei útján azonban minden Szerződő Állam kivételeket tehet a jelen cikk 1. bekezdésében említett jogokra nézve, feltéve hogy e kivételek nem ellentétesek a jelen Egyezmény szellemével és rendelkezéseivel. Az említett lehetőséggel esetleg élő államok mindamellett kötelesek mindazon jogok hatékony védelmének ésszerű szintjét biztosítani, melyekre nézve kivételeket tesznek.

V. Cikk

1. Az I. Cikkben említett jogok magukban foglalják a szerző kizárólagos jogát, hogy a jelen Egyezmény értelmében védelemben részesített mű fordítását elkészítse és megjelentesse, valamint azt a kizárólagos jogot, hogy másnak a mű lefordítására és a fordítás megjelentetésére engedélyt adjon.

2. Mindazonáltal minden Szerződő Államnak jogában áll hazai törvényeiben az írói művek fordítási jogát korlátozni, de csak az alábbi rendelkezésekkel összhangban:

a) Ha valamely írói művet első megjelenésétől számított hét év elteltével valamely Szerződő Államban általánosan használt nyelven a fordítás jogának jogosultja, vagy az ő hozzájárulásával másvalaki nem jelenteti meg, e Szerződő Állam bármely állampolgára az állam illetékes hatóságától nem kizárólagos engedélyt kaphat arra, hogy a művet lefordítsa erre a nyelvre, és az így lefordított művet kiadja.

b) Ezt az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmező azon állam hatályban levő rendelkezéseinek megfelelően, ahol a kérelmet előterjesztette, igazolja, hogy a fordítás jogának jogosultjától a fordításra és a fordítás megjelentetésére engedélyt kért, de azt tőle megtagadták, illetőleg hogy megfelelő utánjárással sem tudta a szerzői jog jogosultját megtalálni. Ugyanilyen feltételek mellett adható meg az engedély abban az esetben is, ha az ebben a Szerződő Államban általánosan használt nyelven megjelent előző fordítás összes példányai elfogytak.

c) Ha a kérelmező nem tudta a fordítási jog jogosultját megtalálni, kérelmének másolatát azon kiadónak kell megküldenie, akinek a neve a művön szerepel és amennyiben a fordítási jog jogosultjának állampolgársága ismeretes, azon állam diplomáciai vagy konzuli képviselőjének is, amelynek a fordítási jog jogosultja állampolgára, vagy pedig annak a szervnek, amelyet az illető állam kormánya esetleg e célból kijelölt. Az engedély csak a kérelem másolatainak elküldésétől számított két hónap elteltével adható meg.

d) A hazai törvények útján megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a fordítási jog jogosultja részére a méltányos és a nemzetközi szokásoknak megfelelő díjazás, annak kifizetése és átutalása biztosítva legyen, továbbá, hogy gondoskodás történjék a mű pontos fordításáról.

e) A megjelent fordítás minden egyes példányán fel kell tüntetni az eredeti mű címét és szerzőjének nevét. Az engedély a fordításnak csak azon Szerződő Államok területén való megjelentetésére érvényes, ahol ezt az engedélyt kérték. A példányokat valamely más Szerződő Állam területére bevinni és eladni csak akkor szabad, ha az ebben az államban általánosan használt nyelv azonos az abban az államban általánosan használt nyelvvel, ahol a művet lefordították, és ha az illető állam hazai törvénye lehetővé teszi az ilyen engedély megadását és nem tiltja az ilyen behozatalt és eladást. Az olyan Szerződő Állam területén, ahol az előző feltételek nem állnak fenn, a behozatalt és az eladást az illető állam törvénye, illetve az általa kötött megállapodások szabályozzák. Az engedélyt a kedvezményezett nem ruházhatja át.

f) Ha a szerző a mű összes példányait kivonta a forgalomból, az engedély nem adható meg.

Vbis Cikk

1. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által kialakított gyakorlatnak megfelelően „fejlődő országnak” tekintett minden Szerződő Állam a jelen Egyezmény megerősítése, elfogadása vagy ahhoz történő csatlakozása időpontjában, illetőleg ezt követően az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Főigazgatójánál (a továbbiakban: Főigazgató) letétbe helyezett hivatalos közlésben érvényesítheti saját javára az Vter és Vquater Cikkekben említett összes kivételeket vagy azok bármelyikét.

2. Az első bekezdés rendelkezéseinek megfelelően letétbe helyezett minden hivatalos közlés e jelen Egyezmény hatályba lépésének időpontjától számított tíz esztendeig, vagy e tíz esztendős időszaknak a hivatalos közlés letétbe helyezésének időpontjában még hátralevő részéig marad érvényben, és egészben vagy részben további tízéves időszakokra megújítható, amennyiben a Szerződő Állam a folyamatban levő tízéves időszak lejártát megelőző tizenötödik és harmadik hónap közötti időszakban új hivatalos közlést helyez letétbe a Főigazgatónál. E cikk rendelkezéseinek megfelelő hivatalos közléseket ezen új tízéves időszakok folyamán első ízben is letétbe lehet helyezni.

3. Az a Szerződő Állam, mely az 1. bekezdés meghatározása alapján már nem tekintendő „fejlődő országnak”, a 2. bekezdés rendelkezéseinek ellenére sem jogosult az 1. vagy 2. bekezdés értelmében letétbe helyezett hivatalos közlés megújítására, és ez az Állam, akár hivatalosan érvényteleníti e közlést, akár nem, a folyamatban levő tízéves időszak lejártával, vagy attól az időponttól számított három év múlva, amikor már nem tekintendő fejlődő országnak, elveszti azt a lehetőségét, hogy érvényesíthesse az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételeket. A fenti két időpont közül a hamarabb bekövetkezőket kell alkalmazni.

4. Valamely műnek az Vter és Vquater Cikkekben említett kivételek alapján már elkészült példányainak forgalmazását mindaddig, amíg e példányok ki nem fogynak, folytatni lehet annak az időszaknak elmúltával is, melyre nézve a jelen cikk értelmében tett hivatalos közlések hatályba léptek.

5. Minden Szerződő Állam, mely a XIII. Cikknek megfelelően hivatalos közlést helyezett letétbe a jelen Egyezménynek egyes olyan országra, vagy területre történő alkalmazására vonatkozóan, melynek helyzete azonosnak tekinthető a jelen cikk 1. bekezdésében említett államokéval, a jelen cikk értelmében ezen országra, vagy területre nézve ugyancsak letétbe helyezhet a kivételek érvényesítésére és ennek megújítására vonatkozó hivatalos közléseket. E hivatalos közlések érvényességi ideje alatt az Vter és Vquater Cikkek rendelkezéseit alkalmazni lehet az említett országra, vagy területre. Az említett országból vagy területről származó példányoknak bármi címen a Szerződő Államba juttatását az Vter és Vquater Cikkek szerinti kivitelnek kell tekinteni.

Vter Cikk

1. a) Minden Szerződő Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, az V. Cikk 2. bekezdésében említett hétéves időszakot hároméves időszakkal vagy a hazai törvénye által megállapított bármilyen hosszabb időszakkal helyettesítheti. Az olyan nyelvre történő fordítás esetében azonban, mely nem az általánosan használt nyelv egy vagy több olyan fejlett országban, amely akár a jelen Egyezménynek, akár csupán az 1952. évi Egyezménynek tagja, az említett hároméves időszak helyébe egyéves időszak lép.

b) Minden Szerződő Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, akár a jelen Egyezményhez, akár csupán az 1952. évi Egyezményhez tartozó olyan fejlett országokkal történő egyhangú megegyezéssel, melyeknek ugyanaz az általánosan használt nyelve, az ilyen nyelvre történő fordítás esetében a fenti a) pontban említett hároméves időszakot megegyezésüknek megfelelő más időszakkal helyettesítheti, ez azonban nem lehet egy évnél rövidebb. Ezt a rendelkezést azonban nem lehet alkalmazni, ha a szóban forgó nyelv az angol, a spanyol vagy a francia. Az ilyen megegyezésről szóló hivatalos közlést a Főigazgatóhoz kell intézni.

c) Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmező az abban az államban hatályban levő rendelkezéseknek megfelelően, ahol a kérelmet előterjesztette, igazolja akár azt, hogy engedélyt kért a fordítás jogának jogosultjától, akár azt, hogy megfelelő utánjárás ellenére sem tudta a jogosultat megtalálni, illetőleg tőle az engedélyt megszerezni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmező köteles a kérelemről tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzői jogi tájékoztató központot, akár azon állam kormánya által a Főigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos közlésben megjelölt minden nemzeti vagy regionális tájékoztató központot, melyben a kiadó feltételezhetően szakmai tevékenysége főrészét gyakorolja.

d) Ha a kérelmező nem tudta a fordítás jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének másolatait ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek neve a művön szerepel, továbbá a c) pontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak. Ha ilyen központ létezéséről nem történt hivatalos közlés, a kérelmező egy példányt köteles megküldeni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzői jogi tájékoztató központnak is.

2. a) A jelen cikk alapján: az engedélyt nem lehet megadni hároméves időszak lejártával megszerezhető engedély esetén hathónapos kiegészítő határidő lejárta előtt, egyéves időszak lejártával megszerezhető engedély esetén pedig kilenc hónapos kiegészítő határidő lejárta előtt. A kiegészítő határidőt az 1. bekezdés c) pontjában említett fordítási engedély iránti kérelem időpontjától, abban az esetben pedig, amikor a fordítási jog jogosultjának személye, vagy címe ismeretlen, az engedély elnyerése iránti kérelemnek az 1. bekezdés d) pontjában említett másolatai elküldésének időpontjától kell számítani.

b) Az engedély nem adható meg, ha az említett hathónapos vagy kilenchónapos határidőn belül, a fordítási jog jogosultja, vagy az ő engedélyével más, megjelentette a fordítást.

3. A jelen cikk alapján megadott minden engedély csupán iskolai, egyetemi vagy kutatási célra szólhat.

4. a) Az engedély nem terjed ki példányok kivitelére és csak a kérelem helye szerinti Szerződő Állam területén történő kiadásra érvényes.

b) Az ilyen engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelő nyelven tartalmaznia kell annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerződő Államban kerül terjesztésre, amely az engedélyt kapta; ha a művön a III. Cikk 1. bekezdésében említett megjegyzést feltüntették, az így megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni.

c) A fenti a) pontban említett kiviteli tilalom nem kerül alkalmazásra, ha egy olyan állam kormányszerve vagy más közintézménye, mely e cikknek megfelelően engedélyt adott valamely műnek az angolon, spanyolon vagy francián kívüli más nyelvre történő fordítására, küldi az ilyen engedély alapján készült fordítás példányait más országba, feltéve hogy:

i) a címzettek annak a Szerződő Államnak az állampolgárai, mely az engedélyt adta, illetőleg ilyen állampolgárokat tömörítő szervezetek;

ii) a példányokat kizárólag iskolai, tudományos vagy kutatási célra használják fel;

iii) a példányok megküldésének és azok további terjesztésének a címzettek között nincs hasznot hajtó jellege;

iv) avégből, hogy megengedjék az átvételt és a terjesztést, vagy e két művelet közül az egyiket, a példányok rendeltetési helyének országa és a Szerződő Állam között, megegyezés jön létre, melyet az azt létrehozó kormányok bármelyike hivatalos közlésben a Főigazgató tudomására hoz.

5. Megfelelő rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy

a) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások eredményeként megadott engedélyek esetén szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelő díjazással járjon együtt;

b) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illető országban különleges szabályozás áll fenn a devizában teljesítendő fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó szerveket is igénybe véve minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogdíj konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékű pénznemben átutalásra kerüljön.

6. Valamely Szerződő Állam által e cikk alapján kapott mindennemű engedély megszűnik, ha ebben az államban a fordítás jogának jogosultja, vagy az ő beleegyezésével más, az ebben az államban az ilyenfajta művekre szokásos árhoz hasonló áron kiadja a mű fordítását ugyanazon a nyelven és lényegében ugyanolyan tartalommal, mint az a kiadás, melyre az engedélyt megadták. Az engedély megszűnése előtt már elkészült példányok forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok elfogynak.

7. A főként illusztrációkból álló művek esetében a szöveg lefordítására és az illusztrációk többszörösítésére csak akkor adható engedély, ha az Vquater Cikkben említett feltételek ugyancsak fennállnak.

8. a) A jelen Egyezmény által védett, nyomtatásban megjelent vagy hasonló módon többszörösített mű lefordítására szóló engedély rádió és televíziós társaság részére is adható, ha székhelye olyan Szerződő Állam területén van, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdését alkalmazni kell; az engedélyt a rádió és televíziós társaságnak ebben az Államban előterjesztett kérelmére, az alábbi feltételek mellett lehet megadni:

i) a fordítást a Szerződő Állam törvényeinek megfelelően megjelent és megszerzett példány alapján kell készíteni;

ii) a fordítást csak kizárólag oktatás céljait szolgáló adásokban, vagy meghatározott hivatás szakértői részére szánt tudományos jellegű tájékoztatás sugárzására használják fel;

iii) a fordítást kizárólag a fenti ii) pontban felsorolt célokra használhatják fel a kedvezményezettek szándékának megfelelően a Szerződő Állam területén jogszerűen történő rádió vagy televíziós adásban, ideértve a jogszerűen és kizárólag e rádió vagy televíziós adás céljára készített hang- vagy képi rögzítést;

iv) a fordítás hang- vagy képi rögzítése csak az engedélyt kapott állam területén székhellyel bíró rádió és televíziós társaságok közötti csere tárgyát képezheti;

v) a fordítás bárminemű felhasználásának nem lehet hasznot hajtó jellege.

b) Az a) alpontban felsorolt valamennyi ismérv és feltétel betartása esetén rádió és televíziós társaság részére engedélyezhető a kizárólagosan iskolai és egyetemi felhasználás céljára készült és kiadott, audiovizuális rögzítésekbe foglalt, illetőleg iktatott mindenfajta szöveg fordítása is.

c) Az a) és b) alpontok rendelkezéseinek betartása mellett e cikk rendelkezéseit alkalmazni kell az ilyen engedély megadására és gyakorlására.

9. E cikk rendelkezéseinek betartása mellett valamennyi, e cikk alapján megadott engedélyre az V. Cikk rendelkezései irányadóak, és még az V. Cikk 2. bekezdésében említett hétéves időszak lejártát követően is irányadóak lesznek az V. Cikk és a jelen cikk rendelkezései. Ezen időszak lejárta után azonban az engedély jogosultja kérheti, hogy annak helyébe egy kizárólag az V. Cikk rendelkezései által szabályozott engedély lépjen.

Vquater Cikk

1. Minden Szerződő Állam, melyre az Vbis Cikk 1. bekezdése alkalmazást nyer, elfogadhatja a következő rendelkezéseket:

a) Ha

i) a c) alpontban megszabott valamely, a 3. bekezdésben említett irodalmi, tudományos vagy művészeti mű meghatározott kiadásának első megjelenésétől számított időszak, vagy pedig

ii) bármely más, az állam törvényében megszabott ennél hosszabb időszak elteltével a többszörösítés jogának jogosultja, vagy az ő engedélyével más, az ebben az államban az ilyenfajta művekre szokásos árhoz hasonló áron akár a nagyközönség, akár az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítése céljából nem kínálta fel eladásra e kiadás példányait ebben az államban, az állam bármely polgára - nem kizárólagos - engedélyt szerezhet az illetékes hatóságtól e kiadásnak az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítésére történő megjelentetésére az említett, vagy annál alacsonyabb áron. Az engedélyt csak abban az esetben lehet megadni, ha a kérelmező az államban hatályban levő rendelkezéseknek megfelelően igazolja, hogy a kérelem jogosultjától engedélyt kért e mű megjelentetésére, de megfelelő utánjárás ellenére sem tudta a szerzői jog jogosultját megtalálni, vagy tőle az engedélyt megszerezni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a kérelmező köteles a kérelemről tájékoztatni akár az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzői jogi tájékoztató központot, akár a d) alpontban említett valamennyi nemzeti vagy regionális tájékoztató központot.

b) Az engedélyt ugyanilyen feltételekkel akkor is meg lehet adni, ha egy hathónapos időszak folyamán a szóban forgó kiadás engedélyezett példányait az érintett államban az ilyenfajta művekre szokásos árhoz hasonló áron - a nagyközönség, vagy pedig az iskolai és egyetemi oktatás szükségleteinek kielégítése céljából - már nem árusítják.

c) Az a) alpontban hivatkozott időszakon ötéves határidőt kell érteni. Mindazonáltal:

i) az egzakt tudományokkal foglalkozó művekre, továbbá a természettudományos és a technológiai művekre hároméves időszak,

ii) a képzelet területére tartozó művekre, mint a regények, költői, drámai és zenei művek, valamint a művészeti művekre hétéves időszak érvényesül.

d) Ha a kérelmező nem tudta a többszörösítés jogának jogosultját megtalálni, köteles kérelmének másolatait ajánlott légipostai küldeményként megküldeni annak a kiadónak, akinek a neve a művön szerepel, továbbá azon állam kormánya által a főigazgatónál e célból letétbe helyezett hivatalos közlésben megjelölt minden nemzeti vagy regionális tájékoztató központnak, amelyben a kiadó feltételezhetően szakmai tevékenysége fő részét gyakorolja. Ilyen hivatalos közlés hiányában egy példányt köteles megküldeni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete által létrehozott nemzetközi szerzői jogi tájékoztató központnak is. Az engedély a kérelem másolatainak elküldésétől számított három hónapos időszak eltelte előtt nem adható meg.

e) Azokban az esetekben, amikor az engedély háromévi időszak elteltével megszerezhető, a jelen cikk alapján az csak akkor adható meg, ha

i) az a) alpontban említett engedély iránti kérelemtől, vagy ha a többszörösítési jog jogosultjának személye vagy címe ismeretlen, az engedély elnyerését célzó kérelemnek a d) alpontban említett másolatai elküldésétől számított hat hónap eltelt,

ii) ezen időszak alatt az a) alpontban említett feltételek mellett nem került sor a kiadvány példányainak forgalmazására.

f) A megjelent többszörösítés valamennyi példányán nyomtatásban fel kell tüntetni a szerző nevét és a mű meghatározott kiadása jogcímét. Az engedély nem terjed ki a példányok kivitelére és csak a kérelem helye szerinti Szerződő Államnak területén történő kiadásra érvényes. A jogosult az engedélyt nem engedheti át.

g) A hazai törvényhozó szerveknek megfelelő intézkedéseket kell tenniök annak érdekében, hogy a szóban forgó kiadvány hű többszörösítését biztosítsák.

h) E cikk alapján a következő esetekben nem adható engedély valamely mű fordításának többszörösítésére és megjelentetésére:

i) ha a szóban forgó fordítást nem a szerzői jog jogosultja, vagy az ő engedélyével más adta ki,

ii) ha a fordítás nem az engedély megadására jogosult államban általánosan használt nyelven készült.

2. A következő rendelkezéseket kell alkalmazni a jelen cikk 1. bekezdésében említett kivételekre:

a) a jelen cikk értelmében adott engedély alapján megjelent valamennyi példánynak megfelelő nyelven tartalmaznia kell annak megemlítését, hogy a példány csak abban a Szerződő Államban kerül terjesztésre, amelyre az említett engedély érvényes; ha a művön a III. Cikk 1. bekezdésében említett megjegyzést feltüntették, az így megjelentetett példányokon ugyanezt a megjegyzést fel kell tüntetni;

b) megfelelő rendelkezéseket kell hozni belföldi vonatkozásban avégett, hogy

i) az engedély méltányos és a két érintett országban az érdekeltek közötti szabad megállapodások eredményeként megadott engedélyek esetén, szokásosan fizetett jogdíjak mérvének megfelelő díjazással járjon együtt;

ii) a jogdíjat megfizessék és átutalják. Ha az illető országban különleges szabályozás áll fenn a devizában teljesítendő fizetésekre vonatkozóan, az illetékes hatóságnak az ehhez segítséget nyújtó nemzetközi szerveket is igénybe véve minden erőfeszítést meg kell tennie annak érdekében, hogy a jogdíj konvertibilis valutában vagy ezzel egyenértékű pénznemben átutalásra kerüljön.

c) A jelen cikk alapján kapott mindennemű engedély megszűnik azokban az esetekben, amikor valamely mű kiadványának példányait a többszörösítési jog jogosultja vagy az ő engedélyével más, akár a nagyközönség, akár az iskolai vagy egyetemi oktatás kielégítése céljából a Szerződő Államban az ebben az államban az ilyenfajta művekre szokásos árhoz hasonló áron eladásra kínálta fel, feltéve, hogy ez a kiadvány ugyanazon a nyelven jelent meg, mint az engedély alapján nyilvánosságra hozott kiadvány és ha tartalma lényegében ugyanaz. Az engedély megszűnése előtt már elkészült példányok forgalmazását mindaddig folytatni lehet, míg e példányok elfogynak.

d) Az engedély nem adható meg, ha a szerző valamely kiadvány valamennyi példányát kivonta a forgalomból.

3. a) A b) alpont rendelkezéseinek fenntartása mellett a jelen cikk alkalmazása azokra az irodalmi, tudományos vagy művészeti művekre korlátozódik, amelyek nyomtatott kiadvány formájában vagy a többszörösítés bármely más hasonló formájában jelentek meg.

b) A jelen cikk alkalmazást nyer a jogszerű audiovizuális rögzítések audiovizuális többszörösítéseire is, amennyiben e rögzítések védett műveket képeznek, vagy tartalmaznak, továbbá az ezeket kísérő szövegnek az engedély megadására jogosult állam egy általánosan használt nyelvére történő fordítására, feltéve természetesen, hogy a szóban forgó audiovizuális rögzítéseket kizárólagosan iskolai vagy egyetemi használat céljára szerkesztették és hozták nyilvánosságra.

VI. Cikk

A jelen Egyezmény szempontjából „megjelenésen” a műnek valamely anyagi formában történő többszörösítését és a mű példányainak a közönség körében történő olyan jellegű forgalombahozatalát kell érteni, amely lehetővé teszi a mű elolvasását vagy más vizuális úton történő megismerését.

VII. Cikk

Ez az Egyezmény nem alkalmazható olyan művekre vagy e művek jogaira, amelyek abban a Szerződő Államban, ahol a védelmet igénylik, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjában végérvényesen nem részesülnek szerzői jogvédelemben.

VIII. Cikk

1. Ezt az Egyezményt, amelynek kelte 1971. július 24., a Főigazgatónál kell letétbe helyezni, s azt a jelen Egyezmény keltétől számított százhúsz napig minden, az 1952. évi Egyezményhez tartozó Állam aláírhatja. Az Egyezmény az aláíró államok megerősítésére vagy elfogadására szorul.

2. Bármely állam, amely nem írta alá ezt az Egyezményt, csatlakozhat ahhoz.

3. A megerősítés, az elfogadás vagy a csatlakozás az erről szóló okmánynak a Főigazgatónál való letétbe helyezésével történik.

IX. Cikk

1. Ez az Egyezmény tizenkét megerősítő, elfogadó vagy csatlakozó okmány letételétől számított három hónap elteltével lép hatályba.

2. Ezt követően, az Egyezmény minden egyes állam tekintetében a megerősítő, az elfogadó vagy csatlakozási okmány letételétől számított három hónap elteltével lép hatályba.

3. Az 1952. évi Egyezményhez nem tartozó állam csatlakozása a jelen Egyezményhez egyben csatlakozás az 1952. évi Egyezményhez is; az ilyen állam azonban, ha csatlakozási okmányának letétele a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt történik, az 1952. évi Egyezményhez történő csatlakozását függővé teheti a jelen Egyezmény hatálybalépésétől. A jelen Egyezmény hatálybalépése után egy állam sem csatlakozhat kizárólag az 1952. évi Egyezményhez.

4. Az 1952. évi Egyezmény szabályozza a jelen Egyezményhez tartozó és a csak az 1952. évi Egyezményhez tartozó államok egymás közötti viszonyát. A Főigazgatónál letétbe helyezett hivatalos közlésben azonban a csakis az 1952. évi Egyezményhez tartozó államok bármelyike kijelentheti, hogy elfogadja az 1971. évi Egyezmény alkalmazását a saját állampolgárainak műveire, vagy a jelen Egyezményhez tartozó bármelyik állam által első ízben az ő területén megjelentetett művekre.

X. Cikk

1. Valamennyi Szerződő Állam kötelezi magát, hogy Alkotmánya rendelkezéseivel összhangban foganatosítja mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek ennek az Egyezménynek az alkalmazását biztosítják.

2. Abban az időpontban, amikor ez az Egyezmény valamely államra nézve hatályba lép, az ezen államban hatályos hazai törvényeknek természetesen lehetővé kell tenniük a jelen Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazását.

XI. Cikk

1. Kormányközi Bizottság alakul az alábbi ügykörrel:

a) az Egyetemes Egyezmény alkalmazásával és működésével kapcsolatos kérdések tanulmányozása;

b) ezen Egyezmény időszakonkénti módosításainak előkészítése;

c) a nemzetközi szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bármilyen egyéb kérdés tanulmányozása együttműködésben az érdekelt nemzetközi szervekkel, nevezetesen az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével, az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Unióval és az Amerikai Államok Szervezetével;

d) az Egyetemes Egyezményhez tartozó államok tájékoztatása a tevékenységéről.

2. A Bizottság tizennyolc, a jelen Egyezményhez, vagy csak az 1952. évi Egyezményhez tartozó állam képviselőjéből áll.

3. A Bizottságot a népesség földrajzi helyzetén, a nyelveken és a fejlettség fokán alapuló nemzeti érdekek igazságos egyensúlyának tekintetbevételével kell kijelölni.

4. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Főigazgatója, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Főigazgatója és az Amerikai Államok Szervezetének Főtitkára, vagy képviselőjük a Bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet.

XII. Cikk

A Kormányközi Bizottság felülvizsgálati értekezletet hív össze minden olyan esetben, amikor azt szükségesnek tartja, vagy legalább tíz, a jelen Egyezményhez tartozó állam kérésére.

XIII. Cikk

1. Bármely Szerződő Állam a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okmánya letételének időpontjában vagy azt követően bármikor a Főigazgatóhoz intézett közléssel bejelentheti, hogy a jelen Egyezmény alkalmazása egészben vagy részben azon országokra vagy területekre is kiterjed, amelyeknek a külkapcsolataiért felelős. Ebben az esetben az Egyezmény a közlésben említett országokra vagy területekre vonatkozóan a IX. Cikkben előírt három hónap elteltével kerül alkalmazásra. Ilyen közlés hiányában ennek az Egyezménynek a hatálya ezekre az országokra vagy területekre nem terjed ki.

2. E cikk azonban semmiképpen nem értelmezhető úgy, hogy az magában foglalja bármelyik Szerződő Állam részéről olyan terület tényleges helyzetének hallgatólagos elismerését vagy elfogadását, amelyre a jelen Egyezményt egy másik Szerződő Állam e cikk alapján alkalmazhatóvá teszi.

XIV. Cikk

1. Bármely Szerződő Államnak jogában áll ezt az Egyezményt a saját nevében, vagy egészben vagy részben azon országok vagy területek nevében felmondani, amelyekre vonatkozólag megtette a XIII. Cikk szerinti bejelentését. A felmondás a Főigazgatóval való közléssel történik. Ez a felmondás az 1952. évi Egyezményre is alkalmazást nyer.

2. A felmondás csak azon államra, országra vagy területre vonatkozóan lesz hatályos, amelynek nevében azt tették és csak a közlés kézhezvételétől számított tizenkét hónap elteltével.

XV. Cikk

A jelen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos, két vagy több Szerződő Állam között felmerült minden olyan vitát, amelyet tárgyalások útján elintézni nem lehet, döntés céljából a Nemzetközi Bíróság elé kell bocsátani, kivéve, ha a szóban forgó államok abban állapodtak meg, hogy a vitát más módon döntik el.

XVI. Cikk

1. Ez az Egyezmény angol, francia és spanyol nyelven készül. A három szöveg aláírásra kerül és egyaránt hiteles.

2. A jelen Egyezményből a Főigazgató, az érdekelt kormányokkal történő tanácskozás után, német, arab, olasz és portugál nyelven hivatalos szöveget készíttet.

3. Bármely Szerződő Állam vagy a Szerződő Államok egy csoportja jogosult, hogy a Főigazgatóval, a vele való megállapodás alapján más - választása szerinti - nyelven is készíttethessen szöveget.

4. Mindezeket a szövegeket az Egyezmény aláírt szövegéhez kell csatolni.

XVII. Cikk

1. Ez az Egyezmény semmiben sem érinti az Irodalmi és Művészeti Művek Védelméről szóló Berni Egyezmény rendelkezéseit, sem az utóbbi Egyezménnyel létesített Unióban való tagságot.

2. Az előző bekezdés alkalmazására e cikket Nyilatkozat egészíti ki. Ez a Nyilatkozat a jelen Egyezmény szerves részét képezi azon államok számára, amelyek 1951. január 1-jén részesei voltak a Berni Egyezménynek, vagy amelyek később váltak vagy esetleg a jövőben válnak majd annak részeseivé. Jelen Egyezménynek a fent említett államok által történő aláírása a Nyilatkozat aláírásának is tekintendő; az Egyezménynek az ezen államok által történő megerősítése, elfogadása, vagy pedig az ahhoz való csatlakozás egyúttal a Nyilatkozat megerősítésének, elfogadásának vagy az ahhoz való csatlakozásnak tekintendő.

XVIII. Cikk

Ez az Egyezmény nem érinti azokat a többoldalú, vagy kétoldalú szerzői jogi egyezményeket és megállapodásokat, amelyek kizárólag két vagy több amerikai köztársaság között vannak érvényben vagy a jövőben lépnek hatályba. Ha akár a jelenleg fennálló egyezmények és megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései, akár a jelen Egyezmény hatálybalépése után két vagy több amerikai köztársaság között létrejött valamely új egyezmény vagy megállapodás és a jelen Egyezmény rendelkezései között ellentét állna fenn, a felek egymás közti viszonylatában a legújabban létrejött egyezmény vagy megállapodás lesz irányadó.

Érintetlenül maradnak mindazon művekre vonatkozó jogok, amelyeket valamelyik Szerződő Államban a jelen Egyezménynek az illető államban történt hatálybalépése előtt már fennálló egyezmények vagy megállapodások alapján szereztek.

XIX. Cikk

Ez az Egyezmény nem hatálytalanítja a két vagy több Szerződő Állam között érvényben levő két vagy többoldalú egyezményeket vagy megállapodásokat. Ha ezen már fennálló egyezmények vagy megállapodások és a jelen Egyezmény rendelkezései között eltérés állna fenn, a jelen Egyezmény rendelkezései irányadók. Bármelyik Szerződő Államban a jelen Egyezménynek az illető Államban való hatálybalépését megelőzően egyes művekre vonatkozóan a korábban fennálló egyezmények vagy megállapodások alapján szerzett jogok érintetlenek maradnak. Ez a cikk semmiben sem változtatja meg a XVII. és XVIII. Cikkek rendelkezéseit.

XX. Cikk

Ezzel az Egyezménnyel kapcsolatban nincs helye semmiféle fenntartásnak.

XXI. Cikk

1. A Főigazgató a jelen Egyezmény kellően hitelesített másolatait megküldi az érdekelt államoknak, valamint az Egyesült Nemzetek Főtitkárának, az általa történő nyilvántartásba vétel céljából.

2. Az érdekelt államokat tájékoztatni fogja továbbá a megerősítő, elfogadó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről, a jelen Egyezmény hatálybalépésének időpontjáról, a jelen Egyezmény alapján tett hivatalos közlésekről és a XIV. Cikk alapján bejelentett felmondásokról.

A XVII. Cikkre vonatkozó Nyilatkozat

Az Irodalmi és Művészeti Művek Védelmére Alakult Nemzetközi Unió (a továbbiakban: Berni Unió) azon tagállamai, amelyek tagjai a jelen Egyezménynek,

annak érdekében, hogy az említett Unió alapján szorosabbra fűzzék kölcsönös kapcsolataikat és kikerüljenek minden összeütközést, amely abból adódhat, hogy a Berni Egyezmény és a Szerzői Jogi Egyetemes Egyezmény egyidejűleg fennállanak,

elismerve, hogy egyes államokra nézve ideiglenesen szükség van arra, hogy a szerzői jog védelmének mértékét kulturális, társadalmi és gazdasági fejlettségük szintjéhez alkalmazzák,

közös megegyezéssel elfogadták a következő nyilatkozat rendelkezéseit:

a) A b) bekezdés rendelkezéseinek fenntartása mellett azok a művek, amelyeknek a Berni Egyezmény értelmében olyan ország a származási országa, amely 1951. január 1. után kilépett a Berni Unióból, a Berni Unió országaiban az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény alapján nem részesülhetnek védelemben.

b) Abban az esetben, ha egy Szerződő Állam az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által kialakított gyakorlatnak megfelelően fejlődő országnak tekintendő és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Főigazgatójánál a Berni Unióból való kilépésének időpontjában hivatalos közlést helyezett letétbe, amelyben úgy nyilatkozott, hogy magát fejlődő országnak tekinti, az a) bekezdés rendelkezéseit mindaddig, amíg ez az állam az Vbis Cikk rendelkezéseinek megfelelően élhet a jelen Egyezményben említett kivételekkel, nem kell alkalmazni.

c) Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény nem alkalmazható a Berni Egyezményhez tartozó országok viszonylatában azon művek védelme tekintetében, amelyeknek a Berni Egyezmény szerinti származási országa a Berni Unió egyik országa.

A XI. Cikkre vonatkozó Határozat

Az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény Felülvizsgálati Konferenciája

miután megvizsgálta a jelen Egyezmény - melyhez ezt a határozatot csatolni kell - XI. Cikke alapján létesítendő Kormányközi Bizottságra vonatkozó kérdéseket,

a következőképpen határozott:

1. A Bizottság kezdetben azon tizenkét állam képviselőiből, melyek az 1952. évi Egyezmény XI. Cikke, és az ahhoz csatolt határozat értelmében létrehozott Kormányközi Bizottság tagjai, továbbá a következő államok képviselőiből áll: Algéria, Ausztrália, Japán, Mexikó, Szenegál, Jugoszlávia.

2. Azokat az államokat, melyek nem tagjai az 1952. évi Egyezménynek, és a Bizottságnak ezen Egyezmény hatálybalépését követő első rendes ülése előtt nem csatlakoztak a jelen Egyezményhez az első rendes ülés alkalmával más, a Bizottság által a XI. Cikk 2. és 3. bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kijelölésre kerülő államokkal kell felváltani.

3. A jelen Egyezmény hatálybalépésétől kezdve az 1. bekezdésben említett Bizottságot a jelen Egyezmény XI. Cikkének megfelelően megalakított Bizottságnak kell tekinteni.

4. A Bizottság első ülését a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül meg kell tartani; ezt követően a Bizottság kétévenként legalább egy ízben rendes ülést tart.

5. A Bizottság elnököt és alelnököt választ. Működési szabályzatát - melynek az alábbi elveket kell követnie - maga alkotja meg.

a) A képviselők megbízásának rendes időtartama hat év a tagok egyharmadának kétévenkénti újraválasztásával, azzal azonban, hogy az első megbízások egyharmados arányban a Bizottságnak a jelen Egyezmény hatálybalépését követő második rendes ülésének végével, másik harmada a harmadik rendes ülésének végével és a fennmaradó harmad a negyedik rendes ülésének végével lejárnak.

b) Az üres helyeknek a Bizottság által történő betöltéséről, a megbízatások lejártának rendjéről, az újraválasztásra vonatkozó jogról és a választások eljárási kérdéseiről szóló rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk egyrészről a Bizottság összetételének folyamatossága, másrészről a képviseletben történő sorozatos felváltások szükségességének egyensúlyát, valamint a XI. Cikk 3. bekezdésében említett meggondolásokat.

Kifejezést ad annak a kívánságának,

hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete lássa el a Bizottság titkársági teendőit.

Aminek hiteléül az alulírottak, vonatkozó meghatalmazásuk letétele után, aláírták a jelen Egyezményt.

Kelt Párizsban, 1971. július 24-én, egyetlen példányban.

2. számú Jegyzőkönyv

A Párizsban 1971. július 24-én felülvizsgált Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény melléklete az Egyezménynek bizonyos nemzetközi szervezetek által kiadott művekre való alkalmazásáról.

A Párizsban 1971. július 24-én felülvizsgált Egyetemes Szerzői Jogi Egyezményhez (a továbbiakban: 1971. évi Egyezmény) tartozó, e Jegyzőkönyvben is részessé váló államok,

az alábbiakban állapodtak meg:

1. a) Az 1971. évi Egyezmény II. Cikke 1. bekezdésében megállapított védelem azokra a művekre is vonatkozik, melyeket első ízben az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Szakosított Intézményei vagy az Amerikai Államok Szervezete adott ki.

b) Ugyancsak alkalmazni kell az 1971. évi Egyezmény II. Cikkének 2. bekezdését a fent említett szervezetekre vagy intézményekre.

2. a) Ezt a Jegyzőkönyvet aláírják; a Jegyzőkönyv az aláíró államok megerősítésére vagy elfogadására szorul, és az 1971. évi Egyezmény VIII. Cikke szerint csatlakozni is lehet hozzá.

b) Ez a Jegyzőkönyv az egyes államokra nézve a megerősítő, elfogadó, illetőleg csatlakozási okmány letétbe helyezésével lép hatályba, feltéve, hogy ez az állam már tagja az 1971. évi Egyezménynek.

Fentiek hiteléül alulírottak, mint erre kellően felhatalmazottak, aláírták ezt a Jegyzőkönyvet.

Kelt Párizsban, 1971. július 24-én angol, francia és spanyol nyelven, amely három szöveg egyaránt hiteles, egyetlen példányban, amit letétbe kell helyezni az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének Főigazgatójánál, aki arról hiteles másolatot küld az aláíró államoknak, valamint nyilvántartásba vétel céljából az Egyesült Nemzetek Főtitkárának.”

3. § A Magyar Népköztársaság a megerősítésről szóló okirat letétbe helyezésekor a következő nyilatkozatot tette:

„A Magyar Népköztársaság kijelenti, hogy a Párizsban, 1971. július 24-én felülvizsgált Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény XIII. Cikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezések ellentétesek az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének a gyarmati országok és népek függetlenségéről 1960. december 14-én elfogadott 1514/XV. számú határozatával.”

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az egyezmény rendelkezéseit azonban az 1974. évi július hó 10. napjától kell alkalmazni.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére