A jogszabály mai napon ( 2019.10.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1978. évi 9. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a növényvédelmi együttműködésről Budapesten, 1976. évi április hó 5. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás az 1977. évi december hó 6. napján megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Osztrák Köztársaság Kormánya között a növényvédelmi együttműködésről Budapesten, 1976. évi április hó 5. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

Egyezmény
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a növényvédelmi együttműködésről

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek) a növényi betegségek és kártevők elterjedésének és behurcolásának megakadályozása céljából minden növényvédelmi kérdésben szoros együttműködést kívánnak kifejteni, mindenekelőtt a határmenti területen fellépő, különösen veszélyes növényi betegségek és kártevők ellen eredményesnek mutatkozó védekezési eljárások közös megszervezése, az említett növényi betegségek és kártevők fellépésére vonatkozó adatok kölcsönös közlése, a növényvédelmi tapasztalatok és ismeretek cseréje, valamint az erre vonatkozó törvények és rendeletek haladéktalan közlése útján. Ezért a Szerződő Felek a következőkben állapodnak meg:

1. Cikk

Különösen veszélyes növényi betegségeknek és kártevőknek tekintendők a következők:

1. körtefahajtás száradása és rákosodása (Erwinia amylovora),

2. burgonyafonálféreg (eterodera rostochiensis),

3. burgonyamoly (Phthorimaea operculella),

4. burgonyarák (Synchytrium endobioticum),

5. amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea),

6. gyümölcsfák vírusbetegségei,

7. földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata),

8. barackmoly (Anarsia lineatella),

9. keleti gyümölcsmoly (Laspeyresia molesta),

10. kukorica levélfoltosodása és száradása (Helminthosporium maydis),

11. krizantém aszkohitás betegsége (Ascochyta chrysanthemi),

12. gabonaüszög (Puccinia horiana),

13. lucfenyőlevéldarázs (Pristiphora abictina),

14. gyapjaspille (Lymantria dispar),

15. gabonarozsda (Puccinia graminis).

Ezt a jegyzéket a Szerződő Felek egyetértőleg kiegészíthetik vagy módosíthatják.

2. Cikk

A Szerződő Felek, amennyiben saját belső jogszabályaik ezt lehetővé teszik, a másik államban érvényes növényegészségügyi behozatali és átmenő forgalmi szabályokat figyelembe veszik. Olyan növényeket, növényi részeket és növényi termékeket tartalmazó küldemények kivitele vagy átszállítása esetén, amelyek karantén kártevők és betegségek hordozói, az illetékes növényvédelmi szerv bizonyítványt állít ki, ha alapos növényegészségügyi vizsgálat alapján megállapította, hogy a küldemény karantén kártevőkkel és betegségekkel fertőzve nincs.

3. Cikk

Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy minden szükségesnek tartott intézkedést megtesznek a veszélyes kártevőknek és betegségeknek a másik Szerződő Fél államának területére való behurcolás megakadályozására.

4. Cikk

Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy amennyiben a földközi-tengeri gyümölcslégy és az amerikai fehér szövőlepke a másik Szerződő Fél területén veszélyes mértékben fellép, a hatékony védekezés érdekében a következő intézkedéseket teszik:

Mindkét Szerződő Fél a közös államhatár mentén, 50 km széles övezetben saját területén szabályos időközökben megvizsgálja a földközi-tengeri gyümölcslégy és az amerikai fehér szövőlepke fellépését. Fertőzés esetén a megfelelő védekezési eljárásokat a szóban levő határövezetben haladéktalanul el kell végezni.

5. Cikk

Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az 1. Cikkben felsorolt betegségek és kártevők veszélyének elkerülése végett

1. évenként legkésőbb december hó 1. napjáig részletesen tájékoztatják a másik Szerződő Felet e betegségek és kártevők fellépéséről és elterjedéséről az illető évben lehetőleg a fertőzött területek (városok, községek) és az elvégzett védekezési eljárások közlésével, valamint azonnal értesítést küldenek egymásnak az olyan betegségek és kártevők fellépéséről, amelyeknek kártétele különösen jelentős;

2. a lakosságot az említett betegségek és kártevők kártételeiről, sajátosságairól és az ellenük való védekezésről értesítik;

3. ezen betegségek és kártevők ellen a lehetőség szerint a legújabb tudományos és gyakorlati eredmények figyelembevételével védekeznek.

6. Cikk

A Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy növényvédelmi szolgálataik az egyezmény keretei között a tapasztalatok kicserélése végett legalább kétévenként, felváltva a két ország egyikében találkoznak.

A Szerződő Felek központi növényvédelmi szolgálatai az egyezmény végrehajtásával összefüggő növényvédelmi intézkedések tekintetében, ide értve az értesítéseket is, egymással közvetlen érintkezhetnek.

7. Cikk

Ez az egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy valamely nemzetközi növényvédelmi szervezethez vagy nemzetközi növényvédelmi egyezményhez csatlakozzanak.

8. Cikk

Ez az egyezmény azt követő 60 nap elteltével lép hatályba, amikor a Szerződő Felek egymással közölték, hogy az egyezmény hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos előírásokat teljesítették. Szerződő Felek az egyezmény 1-7. Cikkének rendelkezéseit 1973. augusztus 8-tól folyamatosan alkalmazzák. Az egyezmény 5 évig marad hatályban. Az egyezmény hatálya esetenként további 5 évre meghosszabbodik, ha legkésőbb 1 évvel annak lejárta előtt valamelyik Szerződő Fél az egyezményt diplomáciai úton fel nem mondja.

Készült Budapesten, 1976. április 5-én két eredeti példányban, magyar és német nyelven, mindkettő egyaránt hiteles.

(Aláírások)

3. § (1) E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1973. évi augusztus hó 8. napjától kell alkalmazni.

(2) *  E törvényerejű rendelet végrehajtásáról az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter gondoskodik.

(3) * 


  Vissza az oldal tetejére