A jogszabály mai napon ( 2019.12.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1980. évi 14. törvényerejű rendelet

a Szabadalmi Együttműködési Szerződés kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbehelyezése a Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatójánál az 1980. évi március hó 27. napján megtörtént. A Szerződés a Magyar Népköztársaság vonatkozásában az 1980. évi június hó 27. napján lépett hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Washingtonban az 1970. évi június 19-én kelt Szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Szerződés hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Szabadalmi együttműködési szerződés

Készült Washingtonban, 1970. június 19-én

A Szerződő Államok,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy:

előmozdítsák a tudomány és a technológia fejlődését,

tökéletesítsék a találmányok jogi oltalmát,

egyszerűsítsék és gazdaságosabbá tegyék a találmányok oltalmának elnyerését, ha az oltalmat több országban igénylik,

mindenki számára megkönnyítsék és meggyorsítsák az új találmányok leírását tartalmazó iratokban rejlő műszaki információhoz való hozzáférést,

ösztönözzék és meggyorsítsák a fejlődő országok gazdasági haladását olyan intézkedések elfogadásával, amelyek alkalmasak a találmányok oltalmát szolgáló hazai vagy regionális jogrendszereik hatékonyságának fokozására, lehetőséget nyújtva számukra, hogy könnyen hozzáférhessenek a sajátos szükségleteiknek megfelelő műszaki megoldások megszerzését biztosító információkhoz, és megkönnyítve számukra az egyre növekvő tömegben jelentkező korszerű technológiához a hozzáférést,

abban a meggyőződésben, hogy a nemzetközi együttműködés meg fogja könnyíteni e célok elérését,

megkötötték a jelen Szerződést.

Bevezető rendelkezések

1. Cikk

Unió létesítése

1. A jelen Szerződésben részes Államok (a továbbiakban: „Szerződő Államok”) uniót alkotnak a találmányok oltalma iránti bejelentések benyújtásával, kutatásával és vizsgálatával kapcsolatos együttműködés, valamint sajátos műszaki szolgáltatások céljára. Az Unió neve: Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió.

2. A jelen Szerződés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben részes országok állampolgárai vagy ott lakóhellyel bíró személyek javára biztosított jogokat.

2. Cikk

Meghatározások

A jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat alkalmazásában - kivéve, ha kifejezetten másként van megjelölve -:

(i) „bejelentésen” valamely találmány oltalma iránti bejelentés értendő: „bejelentésre” történő minden utalás úgy értendő, mint a találmányi szabadalmak, szerzői tanúsítványok, hasznossági tanúsítványok, használati minták, pótszabadalmak vagy póttanúsítványok, szerzői póttanúsítványok és hasznossági póttanúsítványok bejelentésére történő utalás;

(ii) a „szabadalomra” történő minden utalás úgy értendő, mint a találmányi szabadalmakra, a találmányi szerzői tanúsítványokra, a hasznossági tanúsítványokra, használati mintákra, pót szabadalmakra vagy póttanúsítványokra, pót találmányi szerzői tanúsítványokra és pót hasznossági tanúsítványokra történő utalás;

(iii) „nemzeti szabadalmon” a nemzeti hatóság által megadott szabadalom értendő;

(iv) „regionális szabadalmon” az egynél több országban érvénnyel bíró szabadalmak megadására jogosított nemzeti vagy kormányközi hatóság által megadott szabadalom értendő;

(v) „regionális bejelentésen” a regionális szabadalom iránti bejelentés értendő;

(vi) „nemzeti bejelentésre” történő minden utalás úgy értendő, mint a jelen Szerződésnek megfelelően benyújtott bejelentéstől különböző, nemzeti szabadalmi vagy regionális szabadalmi bejelentésre történő utalás;

(vii) „nemzetközi bejelentésen” a jelen Szerződésnek megfelelően benyújtott bejelentés értendő;

(viii) „bejelentésre” történő minden utalás úgy értendő, mint nemzetközi és nemzeti bejelentésekre történő utalás;

(ix) „szabadalomra” vonatkozó minden utalás úgy értendő, mint nemzeti és regionális szabadalmakra történő utalás;

(x) „nemzeti törvényhozásra” vonatkozó minden utalás úgy értendő, mint valamely Szerződő Állam nemzeti törvényhozására, vagy ha regionális bejelentésről vagy regionális szabadalomról van szó, a regionális bejelentés benyújtását vagy a regionális szabadalom engedélyezését szabályozó szerződésre történő utalás;

(xi) „elsőbbségi napon” - a határidők számítása szempontjából - az alábbiak értendők:

a) ha a nemzetközi bejelentés a 8. Cikk szerinti elsőbbség igénylését tartalmazza - annak a bejelentésnek a benyújtási napja, amelynek elsőbbségét igénylik;

b) ha a nemzetközi bejelentés a 8. Cikk alapján több elsőbbség igénylését tartalmazza - annak a legkorábbi bejelentésnek a benyújtási napja, amelynek elsőbbségét igénylik;

c) ha a nemzetközi bejelentés a 8. Cikk alapján elsőbbségi igényt nem tartalmaz - a bejelentés nemzetközi benyújtásának napja;

(xii) „nemzeti hivatalon” valamely Szerződő Államnak szabadalmak megadására jogosult hatósága értendő; a „nemzeti hivatalra” történő minden utalás egyben úgy értendő, mint a több állam által a regionális szabadalmak engedélyezésével megbízott valamely kormányközi hatóságra történő utalás, feltéve, hogy ezeknek az államoknak legalább egyike valamely Szerződő Állam, és ezek az államok felhatalmazták az említett hatóságot mindazoknak a kötelezettségeknek teljesítésére és jogok gyakorlására, amelyeket a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat a nemzeti hivatalokra ruház;

(xiii) „megjelölt hivatalon” annak az államnak a nemzeti hivatala vagy az ezen állam helyett eljáró hivatal értendő, amelyet a bejelentő a jelen Szerződés I. fejezetének megfelelően megjelölt;

(xiv) „kiválasztott hivatalon” annak az államnak a nemzeti hivatala vagy az ezen állam helyett eljáró hivatal értendő, amelyet a bejelentő a jelen Szerződés II. fejezetének megfelelően kiválasztott;

(xv) „átvevő hivatalon” az a nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet értendő, ahol a nemzetközi bejelentést benyújtották;

(xvi) „Unión” a Nemzetközi Szabadalmi Együttműködési Unió értendő;

(xvii) „Közgyűlésen” az Unió Közgyűlése értendő;

(xviii) „Szervezeten” a Szellemi Tulajdon Világszervezete értendő;

(xix) „Nemzetközi Irodán” a Szervezet Nemzetközi Irodája és - amíg fennáll - a Szellemi Tulajdon Oltalmára Létesült Egyesített Nemzetközi Irodák (BIRPI) értendők;

(xx) „Főigazgatón” a Szervezet Főigazgatója és - amíg a BIRPI fennáll - a BIRPI Igazgatója értendő.

I. fejezet

Nemzetközi bejelentés és nemzetközi kutatás

3. Cikk

Nemzetközi bejelentés

1. Találmány oltalmára irányuló bejelentés, mint a jelen Szerződés szerinti nemzetközi bejelentés, bármely Szerződő Államban benyújtható.

2. A nemzetközi bejelentésnek - a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat értelmében - kérelemből, leírásból, egy vagy több igénypontból, egy vagy több rajzból (amennyiben szükséges) és kivonatból kell állnia.

3. A kivonat kizárólag a műszaki tájékoztatás céljára szolgál; az semmilyen más célra, nevezetesen az igényelt oltalom terjedelmének megállapítására, nem vehető figyelembe.

4. A nemzetközi bejelentéssel összefüggő követelmények:

(i) az előírt nyelvek egyikén készüljön;

(ii) feleljen meg az előírt alaki követelményeknek;

(iii) tegyen eleget a találmány egységére előírt követelménynek;

(iv) fizessék meg az előírt illetéket.

4. Cikk

Kérelem

1. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

(i) annak kérését, hogy a nemzetközi bejelentést a jelen Szerződésnek megfelelően kezeljék;

(ii) a Szerződő Állam vagy Államok megjelölését, ahol a nemzetközi bejelentés alapján a találmány oltalmát igénylik („megjelölt államok”); ha a bejelentő bármely megjelölt állam vonatkozásában nemzeti szabadalom helyett regionális szabadalmat tud vagy óhajt szerezni, ezt a kérelemben fel kell tüntetni; ha a bejelentő a regionális szabadalomra vonatkozó szerződés értelmében nem korlátozhatja bejelentését az említett szerződésben részes egyes államokra, úgy ezen államok egyikének megjelölése és a regionális szabadalom elnyerésére irányuló óhaj nyilvánítása úgy tekintendő, mint mindegyik ilyen állam megjelölése; ha a megjelölt állam nemzeti törvényhozása szerint ennek az államnak a megjelölése regionális bejelentés hatályával bír, ezt a megjelölést úgy kell tekinteni, mint regionális szabadalom elnyerésére irányuló óhaj kinyilvánítását;

(iii) a bejelentő és (adott esetben) meghatalmazottja nevét és a reájuk vonatkozó egyéb előírt adatokat;

(iv) a találmány címét;

(v) a feltaláló nevét és a reá vonatkozó egyéb előírt adatokat abban az esetben, ha legalább egy megjelölt állam törvénye a nemzeti bejelentés benyújtásakor megköveteli ezeknek az adatoknak a feltüntetését; egyébként ezek az adatok akár a kérelemben, akár pedig minden olyan megjelölt hivatalhoz intézett külön közlésben szerepelhetnek, amelynek nemzeti törvényhozása ezeknek az adatoknak a feltüntetését megköveteli, de megengedi, hogy azt csak a nemzeti bejelentés benyújtása után teljesítsék.

2. Minden megjelölés után az előírt határidőben az előírt illetéket kell megfizetni.

3. Ha a bejelentő a 43. Cikkben említett más oltalmi formákat nem igényel, a megjelölés úgy tekintendő, hogy az oltalom igénylése a megjelölt állam által adott vagy a területére érvényes szabadalom engedélyezésére irányul. A jelen bekezdésre a 2. Cikk (ii) pontjában foglaltak nem vonatkoznak.

4. Ha a kérelemben a feltaláló neve és a feltalálóra vonatkozó egyéb adat nincs feltüntetve, ehhez semmiféle következmény nem fűződik azokban a megjelölt államokban, amelyeknek nemzeti törvényhozása ennek feltüntetését megköveteli, de megengedi, hogy azt csak a nemzeti bejelentés benyújtása után teljesítsék. Ha ezek az adatok a külön közlésből hiányoznak, ehhez semmiféle következmény nem fűződik azokban a megjelölt államokban, amelyeknek nemzeti törvényhozása ezeknek az adatoknak a feltüntetését nem követeli meg.

5. Cikk

Leírás

A leírásban a találmányt kellő világossággal és teljességgel kell kifejteni, úgy, hogy azt szakember megvalósíthassa.

6. Cikk

Igénypontok

Az igénypont(ok)nak meg kell határozni(uk) az igényelt oltalom tárgyát. Az igénypontok legyenek világosak és tömörek. Teljes egészükben a leíráson kell alapulniuk.

7. Cikk

Rajzok

1. A 2. bekezdés (ii) pontja kivételével rajzok benyújtását akkor kell megkövetelni, ha azok a találmány megértéséhez szükségesek.

2. Ha a találmány olyan jellegű, hogy rajzokkal érzékeltethető, bár megértéséhez azok nem szükségesek, úgy

(i) a bejelentő a nemzetközi bejelentés benyújtásakor mellékelheti ezeket a rajzokat;

(ii) bármely megjelölt hivatal megkövetelheti, hogy a bejelentő ezeket a rajzokat az előírt határidőre nyújtsa be.

8. Cikk

Elsőbbség igénylése

1. A nemzetközi bejelentés a Végrehajtási Szabályzat előírásainak megfelelő nyilatkozatot tartalmazhat, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény bármely tagállamában vagy annak vonatkozásában benyújtott egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét igényli.

2. a) A b) pontban foglaltak kivételével az 1. bekezdésnek megfelelően benyújtott bármely elsőbbségi igény feltételei és hatálya ugyanaz, mint amelyeket az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény Stockholmi Szövegének 4. Cikke előír.

b) Ha a nemzetközi bejelentés valamely Szerződő Államban vagy annak vonatkozásában benyújtott egy vagy több korábbi bejelentés elsőbbségét igényli, a nemzetközi bejelentés ennek az államnak a megjelölését tartalmazhatja. Ha a nemzetközi bejelentés a megjelölt államban vagy annak vonatkozásában benyújtott egy vagy több nemzeti bejelentés elsőbbségét vagy olyan nemzetközi bejelentés elsőbbségét igényli, amely egyetlen államot jelölt meg, úgy az elsőbbségi igény feltételei és a hozzá fűződő joghatály az említett államban ugyanaz, mint amelyeket ez utóbbi nemzeti törvényhozása előír.

9. Cikk

Bejelentő

1. Nemzetközi bejelentést benyújthat bárki, akinek valamely Szerződő Államban lakhelye van vagy aki ilyen államnak állampolgára.

2. A Közgyűlésnek jogában áll dönteni arról, hogy megengedi-e nemzetközi bejelentés benyújtását olyan országban lakhellyel bíró személyeknek vagy olyan ország állampolgárainak, amely ország részese az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezménynek, de nem részese a jelen Szerződésnek.

3. A lakhely és az állampolgárság fogalmát, valamint e fogalom alkalmazását olyan esetekben, amikor több bejelentőről van szó, vagy amikor a bejelentők nem ugyanazok valamennyi megjelölt ország vonatkozásában, a Végrehajtási Szabályzat határozza meg.

10. Cikk

Átvevő hivatal

A nemzetközi bejelentést az előírt átvevő hivatalnál kell benyújtani, amely azt a jelen Szerződésnek és a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megvizsgálja és intézi.

11. Cikk

A nemzetközi bejelentés benyújtási napja és hatálya

1. Az átvevő hivatal a nemzetközi benyújtás napjaként a nemzetközi bejelentés átvételi időpontját ismeri el, ha az átvételkor megállapítja, hogy

(i) a bejelentő, lakhelye vagy állampolgársága alapján, nyilvánvalóan jogosult az átvevő hivatalnál nemzetközi bejelentést benyújtani;

(ii) a nemzetközi bejelentés az előírt nyelven készült;

(iii) a nemzetközi bejelentés legalább az alábbi elemeket tartalmazza:

a) utalást arra, hogy nemzetközi bejelentésként nyújtották be;

b) legalább egy Szerződő Állam megjelölését;

c) a bejelentőnek az előírt módon feltüntetett nevét;

d) olyan részt, amely leírásnak tekinthető;

e) olyan részt, amely igénypontnak vagy igénypontoknak tekinthető(k).

2. a) Ha az átvevő hivatal megállapítja, hogy a nemzetközi bejelentés az átvételkor nem felel meg az 1. bekezdésben felsorolt feltételeknek, a bejelentőt a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően hiánypótlásra hívja fel.

b) Ha a bejelentő a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően eleget tesz a felhívásnak, az átvevő hivatal nemzetközi benyújtási napként a megkívánt hiánypótlás átvételi időpontját ismeri el.

3. A 64. Cikk 4. bekezdésében foglaltak kivételével minden olyan nemzetközi bejelentésnek, amely megfelel az 1. bekezdés (i)-(iii) pontjaiban felsorolt feltételeknek és amelyre nemzetközi benyújtási napot ismertek el, e nemzetközi benyújtás napjától kezdődően ugyanaz a hatálya, mint a megjelölt államban szabályszerűen benyújtott nemzeti bejelentésnek; ez az időpont úgy tekintendő, mint a megjelölt államban érvényes tényleges benyújtási nap.

4. Minden olyan nemzetközi bejelentésnek, amely megfelel az 1. bekezdés (i)-(iii) pontjaiban felsorolt feltételeknek, ugyanaz a hatálya, mint az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény értelmében szabályszerűen benyújtott nemzeti bejelentésnek.

12. Cikk

A nemzetközi bejelentés továbbítása a Nemzetközi Irodához és a nemzetközi kutatási szervhez

1. A nemzetközi bejelentés egy példányát az átvevő hivatal őrzi („az átvevő hivatal példánya”), egy példányát („eredeti példány”) a Nemzetközi Irodának, egy példányát pedig („kutatási példány”) a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően a 16. Cikkben jelzett nemzetközi kutatási szervnek kell átadni.

2. Az eredeti példány a nemzetközi bejelentés hiteles példányának tekintendő.

3. Ha a Nemzetközi Iroda az előírt határidőn belül nem kapja kézhez az eredeti példányt, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni.

13. Cikk

A megjelölt hivatalok igénye a nemzetközi bejelentés másolatára

1. A megjelölt hivatal kérheti a Nemzetközi Irodától, hogy a nemzetközi bejelentés másolatát a 20. Cikk szerinti közlést megelőzően küldje meg számára; a Nemzetközi Iroda ezt a másolatot az elsőbbség napjától számított egy év elteltével, mihelyt lehetséges, megküldi a megjelölt hivatalnak.

2. a) A bejelentő bármikor jogosult arra, hogy nemzetközi bejelentésének másolatát a megjelölt hivatalnak megküldje.

b) A bejelentő bármikor kérheti a Nemzetközi Irodától, hogy nemzetközi bejelentésének másolatát a megjelölt hivatalnak küldje meg; a Nemzetközi Iroda, mihelyt lehetséges, ezt a másolatot megküldi az említett hivatalnak.

c) A nemzeti hivatal közölheti a Nemzetközi Irodával, hogy nem kívánja a b) pontban jelzett másolatok megküldését; ilyen esetben az említett pont e hivatal vonatkozásában nem kerül alkalmazásra.

14. Cikk

A nemzetközi bejelentés egyes hiányosságai

1. a) Az átvevő hivatal a nemzetközi bejelentést megvizsgálja abból a szempontból, hogy

(i) az aláírás megfelel-e a Végrehajtási Szabályzatnak;

(ii) tartalmazza-e a bejelentővel kapcsolatban előírt adatokat;

(iii) feltünteti-e a találmány címét;

(iv) tartalmaz-e kivonatot;

(v) megfelel-e a Végrehajtási Szabályzatban előírt alaki követelményeknek.

b) Ha az átvevő hivatal megállapítja, hogy az említett előírások valamelyikét nem tartották meg, felhívja a bejelentőt a nemzetközi bejelentés hiányainak az előírt határidőn belül történő pótlására; ennek elmulasztása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni, és azt az átvevő hivatal ilyennek nyilvánítja.

2. Ha a nemzetközi bejelentés rajzokra utal, jóllehet ilyeneket a bejelentéshez nem csatoltak, az átvevő hivatal erről értesíti a bejelentőt, aki a rajzokat az előírt határidőn belül benyújthatja; ilyen esetben a nemzetközi bejelentés benyújtási napja az az időpont lesz, amikor a rajzokat az átvevő hivatal megkapja. Ellenkező esetben a rajzokra történő bármely utalást figyelmen kívül kell hagyni.

3. a) Ha az átvevő hivatal megállapítja, hogy a 3. Cikk 4. bekezdése (iv) pontjában előírt illetékeket az előírt határidőre nem fizették be, vagy a 4. Cikk 2. bekezdésében előírt illetéket nem fizették meg egyik megjelölt állam vonatkozásában sem, a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni és azt az átvevő hivatal ilyennek nyilvánítja.

b) Ha az átvevő hivatal megállapítja, hogy a 4. Cikk 2. bekezdésében előírt illetéket egy vagy több megjelölt állam (de nem valamennyi ilyen állam) vonatkozásában az előírt határidőn belül megfizették, a megjelölést azon államokra nézve, amelyek vonatkozásában az illetéket az előírt határidőn belül nem fizették meg, visszavontnak kell tekinteni és azt az átvevő hivatal ilyennek nyilvánítja.

4. Ha az átvevő hivatal - azt követően, hogy a nemzetközi bejelentésre benyújtási napot ismert el - az előírt határidőn belül azt állapítja meg, hogy a 11. Cikk 1. bekezdése (i)-(iii) pontjaiban felsorolt követelmények valamelyikének az említett napig nem tettek eleget, a vonatkozó bejelentést visszavontnak kell tekinteni és azt az átvevő hivatal ilyennek nyilvánítja.

15. Cikk

Nemzetközi kutatás

1. Minden nemzetközi bejelentésre nemzetközi kutatást kell végezni.

2. A nemzetközi kutatás célja a vonatkozó technika állásának feltárása.

3. A nemzetközi kutatás az igénypontok alapján történik, figyelembe véve a leírást és (adott esetben) a rajzokat.

4. A 16. Cikkben említett nemzetközi kutatási szerv minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik feltárni a technika állását és minden esetben köteles számba venni a Végrehajtási Szabályzatban megnevezett dokumentációs anyagot.

5. a) A Szerződő Állam nemzeti hivatalánál vagy az ilyen állam helyett eljáró hivatalnál benyújtott nemzeti bejelentés bejelentője kérheti - ha az állam nemzeti törvényhozása ezt lehetővé teszi, e törvényhozásban megszabott feltételek mellett -, hogy a bejelentés alapján a nemzetközi kutatáshoz hasonló kutatást („nemzetközi jellegű kutatás”) végezzenek.

b) A Szerződő Állam nemzeti hivatala vagy az ilyen állam helyett eljáró hivatal - ha az állam nemzeti törvényhozása ezt lehetővé teszi - a nála benyújtott nemzeti bejelentés vonatkozásában nemzetközi jellegű kutatást végezhet.

c) A nemzetközi jellegű kutatást a 16. Cikkben említett az a nemzetközi kutatási szerv végzi, amely illetékes lenne a nemzetközi kutatás lefolytatására, ha a nemzeti bejelentés az a) és b) pontban említett hivatalnál benyújtott nemzetközi bejelentés volna. Ha a nemzeti bejelentés olyan nyelven készül, amelyen a nemzetközi kutatási szervnek nem áll módjában a bejelentést intézni, a nemzetközi jellegű kutatást fordítás alapján végzik el; a fordítást a bejelentő a nemzetközi bejelentésekre előírt azon a nyelven készíti el, amelyet az említett szerv nemzetközi bejelentés nyelveként elfogadni késznek nyilatkozott. A nemzeti bejelentést és - ha megkívánják - a fordítást a nemzetközi bejelentésekre előírt alakban kell benyújtani.

16. Cikk

Nemzetközi kutatási szerv

1. A nemzetközi kutatást nemzetközi kutatási szerv végzi; ez lehet akár nemzeti hivatal, akár kormányközi szervezet, mint például a Nemzetközi Szabadalmi Intézet, amelynek hatáskörébe tartozik a szabadalmi bejelentések tárgyát képező találmányok vonatkozásában a technika állásával kapcsolatos dokumentációs kutatási jelentések készítése.

2. Mindaddig, amíg egyetlen nemzetközi kutatási szerv nem létesül és több nemzetközi kutatási szerv működik, a 3. bekezdés b) pontja szerint alkalmazható megállapodás rendelkezéseinek megfelelően e szervek közül az átvevő hivatal jelöli meg azt vagy azokat, amelyek a hivatalnál benyújtott nemzetközi bejelentések vonatkozásában a kutatás elvégzésére illetékesek lesznek.

3. a) A nemzetközi kutatási szerveket a közgyűlés jelöli ki. Bármely nemzeti hivatal és bármely kormányközi szervezet, amely eleget tesz a c) pontban előírt követelményeknek, nemzetközi kutatási szervként kijelölhető.

b) A kijelölés az érintett nemzeti hivatal vagy kormányközi szervezet beleegyezésétől és a Közgyűlés által jóváhagyandó olyan megállapodástól függ, amelyet az említett hivatal vagy szervezet és a Nemzetközi Iroda kötnek egymással. A megállapodás meghatározza a felek jogait és kötelességeit, különösen az említett hivatal vagy szervezet kifejezett kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a nemzetközi kutatás valamennyi közös szabályát alkalmazza és betartja.

c) A Végrehajtási Szabályzat előírja azokat a minimális követelményeket, különösen a személyzet és a dokumentáció vonatkozásában, amelyeket kijelölése előtt minden hivatalnak vagy szervezetnek ki kell elégítenie, és amelyeknek továbbra is eleget kell tennie mindaddig, amíg a kijelölés fennáll.

d) A kijelölés határozott időtartamra szól és meghosszabbítható.

e) Mielőtt a Közgyűlés akár a nemzeti hivatal vagy a kormányközi szervezet kijelölése, akár a kijelölés meghosszabbítása tekintetében határozna, vagy mielőtt hozzájárulna, hogy a kijelölés hatályát veszítse, meghallgatja a kérdéses hivatalt vagy szervezetet, és kikéri - mihelyt megalakult - az 56. Cikkben említett műszaki együttműködési bizottság véleményét.

17. Cikk

A nemzetközi kutatási szerv eljárása

1. A nemzetközi kutatási szerv eljárását a jelen Szerződés, a Végrehajtási Szabályzat és az a megállapodás határozza meg, amelyet a Nemzetközi Iroda a jelen Szerződésnek és a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően az említett szervvel köt.

2. a) Ha a nemzetközi kutatási szerv úgy véli, hogy

(i) a nemzetközi bejelentés tárgyát - a Végrehajtási Szabályzat értelmében - nem köteles kutatni, és adott esetben úgy határoz, hogy kutatást nem végez, vagy

(ii) a leírás, az igénypontok vagy a rajzok oly mértékben nem felelnek meg az előírt követelményeknek, hogy érdemleges kutatás nem végezhető, az említett szerv erre vonatkozóan nyilatkozik és közli a bejelentővel és a Nemzetközi Irodával, hogy nemzetközi kutatási jelentést nem készít.

b) Ha az a) pontban említett esetek valamelyike csupán egyes igénypontok tekintetében áll fenn, ezt a nemzetközi kutatási jelentés az ilyen igénypontokra nézve megállapítja, a többi igénypontokra viszont a 18. Cikk rendelkezéseinek megfelelően jelentés készül.

3. a) Ha a nemzetközi kutatási szerv úgy véli, hogy a nemzetközi bejelentés nem felel meg a találmány egysége követelményének úgy, amint azt a Végrehajtási Szabályzat meghatározza, a bejelentőt pótilleték fizetésére hívja fel. A nemzetközi kutatási szerv a nemzetközi kutatási jelentést a nemzetközi bejelentés azon részeire készíti el, amelyek az igénypontokban elsősorban említett találmányra („főtalálmány”) vonatkoznak, és ha a pótilletéket az előírt határidőben megfizették, a nemzetközi bejelentés azon részeire, amelyek azokra a találmányokra vonatkoznak, amelyek tekintetében az említett illetéket megfizették.

b) A megjelölt állam nemzeti törvényhozása előírhatja, hogy ha az állam nemzeti hivatala az a) pontban említett és a nemzetközi kutatási szerv által tett felhívást indokoltnak tartja, és ha a bejelentő a teljes pótilletéket nem fizette meg, a nemzetközi bejelentés azon részeit, amelyekre ennek folytán nem végeztek kutatást, az említett államban fennálló hatályukat illetően visszavontnak kell tekinteni, hacsak a bejelentő az állam nemzeti hivatalának a külön illetéket nem fizette meg.

18. Cikk

Nemzetközi kutatási jelentés

1. A nemzetközi kutatási jelentést az előírt határidőre és az előírt alakban kell elkészíteni.

2. A nemzetközi kutatási jelentést, mihelyt elkészült, a nemzetközi kutatási szerv megküldi a bejelentőnek és a Nemzetközi Irodának.

3. A nemzetközi kutatási jelentést vagy a 17. Cikk 2. bekezdése a) pontjában említett nyilatkozatot a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően le kell fordítani. A fordításokat a Nemzetközi Iroda készíti el, illetőleg gondoskodik azok elkészítéséről.

19. Cikk

Az igénypontok módosítása a Nemzetközi Irodánál

1. A nemzetközi kutatási jelentés kézbesítése után a bejelentőnek egy ízben jogában áll a nemzetközi bejelentés igénypontjait módosítási bejelentésben a Nemzetközi Irodánál az előírt határidőn belül módosítani. Ehhez a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően rövid nyilatkozatot csatolhat, amelyben előadja a módosításokat és megjelöli, hogy a módosítások mennyiben érintik a leírást és a rajzokat.

2. A módosítások nem haladhatják meg a benyújtás napján a nemzetközi bejelentésben szereplő találmány feltárásának terjedelmét.

3. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések figyelmen kívül hagyása nem jár következményekkel azokban a megjelölt államokban, amelyekben nemzeti törvényhozása megengedi, hogy a módosítások meghaladják a találmány feltárásának terjedelmét.

20. Cikk

Közlés a megjelölt hivatalok számára

1. a) A nemzetközi bejelentést a nemzetközi kutatási jelentéssel [beleértve a 17. Cikk 2. bekezdése b) pontjában foglalt megállapítást] vagy a 17. Cikk 2. bekezdése a) pontjában említett nyilatkozattal együtt a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően közölni kell minden olyan megjelölt hivatallal, amely a közlésről egészben vagy részben nem mondott le.

b) A közlés az említett jelentés vagy nyilatkozat (előírt módon készített) fordítását tartalmazza.

2. Ha az igénypontokat a 19. Cikk 1. bekezdése szerint módosították, a közlésnek tartalmaznia kell vagy az igénypontok teljes szövegét a bejelentett és módosított alakban egyaránt, vagy az igénypontok teljes szövegét a bejelentett alakban és a módosítások megjelölésével; adott esetben a közlésnek tartalmaznia kell a 17. Cikk 1. bekezdésében említett nyilatkozatot is.

3. A megjelölt hivatal vagy a bejelentő kérésére a nemzetközi kutatási szerv a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megküldi számukra a nemzetközi kutatási jelentésben felsorolt iratok másolatát.

21. Cikk

Nemzetközi közzététel

1. A Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentéseket közzéteszi.

2. a) A b) pontban és a 64. Cikk 3. bekezdésében említett kivételektől eltekintve a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételének a bejelentés elsőbbségi napjától számított 18. hónap eltelte után késedelem nélkül meg kell történnie.

b) A bejelentő kérheti a Nemzetközi Irodát, hogy nemzetközi bejelentését az a) pontban megjelölt határidő letelte előtt tegye közzé. A Nemzetközi Iroda ennek megfelelően a Végrehajtásai Szabályzatban előírtak szerint jár el.

3. A nemzetközi kutatási jelentést vagy a 17. Cikk 2. bekezdése a) pontjában említett nyilatkozatot a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően kell közzétenni.

4. A nemzetközi közzététel nyelvét és alakiságát, valamint az egyéb részleteket a Végrehajtási Szabályzat írja elő.

5. Nem kerül sor nemzetközi közzétételre akkor, ha a nemzetközi bejelentést a közzététel műszaki előkészítésének befejezése előtt visszavonják vagy azt visszavontnak kell tekinteni.

6. Ha a Nemzetközi Iroda úgy véli, hogy a nemzetközi bejelentés a közerkölcsbe ütköző vagy a közrendet sértő kifejezéseket vagy rajzokat, avagy a Végrehajtási Szabályzat értelmezése szerint becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, ezeket a közzétételből kihagyhatja, megjelölve a kihagyott szavak vagy rajzok helyét és számát. A kihagyott részekről kívánságra egyedi másolatokat adhat.

22. Cikk

Másolatok, fordítások és illetékek a megjelölt hivatalok részére

1. *  A bejelentő legkésőbb az elsőbbség napjától számított 30. hónap eltelte előtt a nemzetközi bejelentés másolatát (kivéve, ha a 20. Cikkben említett közlés már megtörtént) és annak (az előírásoknak megfelelően készített) fordítását benyújtja mindegyik megjelölt hivatalnak és (szükség esetén) megfizeti a nemzeti illetéket. Abban az esetben, ha a megjelölt állam nemzeti törvényhozása előírja a feltaláló nevének és a feltalálóval kapcsolatos egyéb adatoknak a feltüntetését, de megengedi, hogy ezeket az adatokat a nemzeti bejelentés benyújtását követően közöljék, a bejelentő köteles - amennyiben ezeket az adatokat a kérelem nem tartalmazza - legkésőbb az elsőbbség napjától számított 30. hónap eltelte előtt közölni ezeket az említett állam nemzeti hivatalával vagy az utóbbi helyett eljáró hivatallal.

2. *  Ha a nemzetközi kutatási szerv a 17. Cikk (2) bekezdés a) pontja értelmében úgy nyilatkozik, hogy nem készít nemzetközi kutatási jelentést, a jelen cikk (1) bekezdésében említett cselekmények végrehajtásának határideje ugyanaz, mint az (1) bekezdésben előírt határidő.

3. Az 1. és 2. bekezdésben említett cselekmények teljesítésére a Szerződő Állam törvényhozása az e bekezdésben szereplő időpontoknál későbbi határidőket állapíthat meg.

23. Cikk

A nemzeti eljárás halasztása

1. A 22. Cikk szerint alkalmazandó határidő lejárta előtt egyetlen megjelölt hivatal sem járhat el és nem vizsgálhatja a nemzetközi bejelentést.

2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintet nélkül a bejelentő kifejezett kérelmére a megjelölt hivatal bármikor eljárhat és vizsgálhatja a nemzetközi bejelentést.

24. Cikk

Esetleges hatályvesztés a megjelölt államokban

1. Az alábbi (ii) pontban említett esetben, a 25. Cikk rendelkezéseitől függően, a nemzetközi bejelentésnek a 11. Cikk 3. bekezdésében előírt hatálya megszűnik a megjelölt államban és megszűnésének ebben az államban ugyanazok a következményei, mint a nemzeti bejelentés visszavonásának:

(i) ha a bejelentő visszavonja nemzetközi bejelentését vagy az állam megjelölését;

(ii) Ha a nemzetközi bejelentés a 12. Cikk 3. bekezdése, a 14. Cikk 1. bekezdése b) pontja, a 14. Cikk 3. bekezdése a) pontja vagy a 14. Cikk 4. bekezdése értelmében visszavontnak tekintendő, vagy ha az államnak a megjelölése a 14. Cikk 3. bekezdése b) pontja szerint visszavontnak tekintendő;

(iii) ha a bejelentő az alkalmazandó határidőben nem teljesíti a 22. Cikkben említett cselekményeket.

2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintet nélkül bármely megjelölt hivatal fenntarthatja a 11. Cikk 3. bekezdésében említett hatályt, még abban az esetben is, ha ezt a hatályt a 25. Cikk 2. bekezdése értelmében nem kell fenntartani.

25. Cikk

Felülvizsgálat a megjelölt hivatalok részéről

1. a) Ha az átvevő hivatal a nemzetközi bejelentési nap elismerését megtagadja vagy úgy nyilatkozik, hogy a nemzetközi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, vagy ha a Nemzetközi Iroda a 12. Cikk 3. bekezdése szerinti megállapítást teszi, a Nemzetközi Iroda a bejelentő kérelmére az ügyhöz tartozó valamennyi irat másolatát haladéktalanul megküldi a bejelentő által megjelölt bármely hivatalnak.

b) Ha az átvevő hivatal úgy nyilatkozik, hogy valamely állam megjelölését visszavontnak tekinti, a Nemzetközi Iroda a bejelentő kérelmére az ügyhöz tartozó valamennyi irat másolatát haladéktalanul megküldi az állam nemzeti hivatalának.

c) Az a) vagy b) ponton alapuló kérelmet az előírt határidőben kell előterjeszteni.

2. a) A b) pontban foglalt rendelkezések kivételével minden megjelölt hivatal - ha a nemzeti illetéket (szükség esetén) megfizették és a szükséges fordítást (az előírás szerint) a megjelölt határidőben benyújtották - határoz a tekintetben, hogy az 1. bekezdésben említett megtagadás, nyilatkozat vagy megállapítás a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat értelmében indokolt volt-e; ha megállapítja, hogy a megtagadás vagy a nyilatkozat az átvevő hivatal tévedésének vagy mulasztásának, illetőleg a megállapítás a Nemzetközi Iroda tévedésének vagy mulasztásának a következménye, a nemzetközi bejelentést - a megjelölt hivatal államában fennálló hatályát illetően - úgy intézi, mintha az említett tévedés vagy mulasztás nem következett volna be.

b) Ha az eredeti példány a bejelentő tévedése vagy mulasztása folytán a 12. Cikk 3. bekezdésében előírt határidő eltelte után érkezik a Nemzetközi Irodához, az a) pont alkalmazására csak a 48. Cikk 2. bekezdésében említett körülmények esetén kerül sor.

26. Cikk

Hiánypótlási lehetőség a megjelölt hivataloknál

Nemzetközi bejelentést egyik megjelölt hivatal sem utasíthat vissza azzal az indoklással, hogy az nem felel meg a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban előírt követelményeknek, anélkül, hogy előzetesen ne nyújtott volna alkalmat a bejelentőnek az említett bejelentés hiányainak pótlására ugyanolyan mértékben és ugyanolyan eljárás szerint, amint azt azonos vagy hasonló esetekre a nemzeti bejelentésekkel kapcsolatban a nemzeti törvényhozás előírja.

27. Cikk

Nemzeti követelmények

1. A nemzeti törvényhozás a nemzetközi bejelentés alakját vagy tartalmát illetően a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban foglaltaktól eltérő vagy ezeket kiegészítő követelményeket nem írhat elő.

2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem érintik a 7. Cikk 2. bekezdése alkalmazását, és nem akadályozhatnak meg egyetlen nemzeti törvényhozást sem abban, hogy - ha a megjelölt hivatal a nemzetközi bejelentés ügyében már eljár - megkövetelje,

(i) hogy ha a bejelentő jogi személy, egyik vezető tisztviselőjét, mint meghatalmazott képviselőjét nevezze meg;

(ii) hogy bemutassanak olyan iratokat, amelyek, bár nem részei a nemzetközi bejelentésnek, de bizonyítják a bejelentésben közölt állításokat vagy nyilatkozatokat, beleértve a nemzetközi bejelentésnek a bejelentő aláírásával történő megerősítését abban az esetben, ha a bejelentést - úgy, amint benyújtották - a bejelentő képviselője vagy meghatalmazottja írta alá.

3. Ha a bejelentő a megjelölt állam vonatkozásában, ez utóbbi nemzeti törvényhozása szerint, nem jogosult nemzeti bejelentés benyújtására, mert nem ő a feltaláló, a megjelölt hivatal a nemzetközi bejelentést elutasíthatja.

4. Ha a nemzeti bejelentés alakját vagy tartalmát illetően a nemzeti törvényhozás olyan követelményeket ír elő, amelyek a bejelentők szempontjából kedvezőbbek, mint a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban a nemzetközi bejelentésekre előírt követelmények, úgy a nemzeti hivatal, a bíróságok és a megjelölt állam egyéb illetékes szerve vagy az ezen állam helyett eljáró más illetékes szerv a nemzetközi bejelentésekre az utóbbi követelmények helyett az előbbieket alkalmazhatja, kivéve, ha maga a bejelentő kéri, hogy nemzetközi bejelentésére a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban előírt követelményeket alkalmazzák.

5. A jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban előírtak nem értelmezhetők úgy, mintha azok bármely Szerződő Állam szabadságát korlátoznák abban, hogy a szabadalmazhatóság anyagi jogi feltételeit tetszés szerint szabályozza. Nevezetesen a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat a technika állásának meghatározására vonatkozó minden rendelkezése kizárólag a nemzetközi eljárás célját szolgálja; ennek folytán a nemzetközi bejelentésben igényelt találmány szabadalmazhatóságának meghatározásakor bármely Szerződő Állam szabadon alkalmazhatja nemzeti törvényhozásának a technika állására és a szabadalmazhatóság egyéb feltételeire vonatkozó követelményeit, amennyiben ezek nem minősülnek a bejelentések alakiságára vagy tartalmára vonatkozó követelményeknek.

6. A nemzeti törvényhozás megkövetelheti a bejelentőtől, hogy a szabadalmazhatóság általa előírt anyagi jogi feltételeinek vonatkozásában bizonyítékot nyújtson be.

7. Minden átvevő hivatal, továbbá minden olyan megjelölt hivatal, amely a nemzetközi bejelentés intézését megkezdte, jogosult nemzeti törvényhozásának bármely olyan rendelkezését alkalmazni, amely a bejelentőnek e hivatal előtti eljárásban meghatalmazott útján történő kötelező képviseletére és/vagy amely a megjelölt államban az értesítések átvételének céljára szolgáló cím kötelező megjelölésére vonatkozik.

8. A jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban előírtak nem értelmezhetők úgy, mintha azok bármely Szerződő Állam szabadságát korlátoznák abban, hogy nemzetbiztonsági érdekből az általa szükségesnek tartott intézkedéseket megtegye, vagy hogy általános gazdasági érdekeinek megóvása céljából állampolgárainak vagy a területén lakhellyel rendelkező személyeknek nemzetközi bejelentések benyújtására vonatkozó jogát korlátozza.

28. Cikk

Az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítása a megjelölt hivataloknál

1. A bejelentőnek módot kell nyújtani arra, hogy az előírt határidőn belül bármely megjelölt hivatalnál az igénypontokat, a leírást és a rajzokat módosítsa. E határidő eltelte előtt a megjelölt hivatal a szabadalmat nem engedélyezheti és a bejelentést nem utasíthatja el, kivéve, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárul.

2. A módosítások nem haladhatják meg a benyújtás napján a nemzetközi bejelentésben szereplő találmány feltárásának terjedelmét, hacsak ezt a megjelölt állam nemzeti törvényhozása kifejezetten meg nem engedi.

3. A módosításoknak összhangban kell lenniük a megjelölt állam nemzeti törvényhozásával mindabban, amit a jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat nem szabályoz.

4. Ha a megjelölt hivatal a nemzetközi bejelentés fordítását követeli meg, a módosításokat a fordítás nyelvén kell elkészíteni.

29. Cikk

A nemzetközi közzététel hatálya

1. A megjelölt államban a bejelentő jogának oltalma szempontjából a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételének ugyanolyan hatálya van - a 2-4. bekezdésekben foglalt rendelkezések kivételével - mint amilyen hatályt ezen állam nemzeti törvényhozása olyan nemzeti bejelentés kötelező nemzeti közzétételéhez fűz, amelyet még nem vizsgáltak.

2. Ha a nemzetközi közzététel nyelve különbözik attól a nyelvtől, amelyen a megjelölt állam nemzeti törvényhozása által megkívánt közzététel történik, az említett törvényhozás előírhatja, hogy az 1. bekezdésben említett hatály csak attól az időponttól kezdődik, amikor

(i) ez utóbbi nyelven készült fordítást a nemzeti törvényhozásnak megfelelően közzétették; vagy

(ii) ez utóbbi nyelven készült fordítás, megtekintés céljából, a nemzeti törvényhozásnak megfelelően a nyilvánosság rendelkezésére áll; vagy

(iii) ez utóbbi nyelven készült fordítást a nemzetközi bejelentés tárgyát képező találmány jogosulatlan - tényleges vagy lehetséges - használójának a bejelentő átadja; vagy

(iv) az (i) és (iii) pontokban jelzett mindkét cselekményt vagy az (ii) és (iii) pontokban jelzett mindkét cselekményt végrehajtották.

3. A megjelölt állam nemzeti törvényhozása előírhatja, hogy ha a nemzetközi bejelentést a bejelentő kérelmére az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte előtt közzétették, az 1. bekezdésben említett hatály csak az elsőbbség napjától számított 18 hónap eltelte után következzék be.

4. A megjelölt állam nemzeti törvényhozása előírhatja, hogy az 1. bekezdésben említett hatály csak az után az időpont után következzék be, amikor a 21. Cikknek megfelelően közzétett nemzetközi bejelentés egy példányát ezen állam nemzeti hivatala vagy az ezen állam helyett eljáró hivatal kézhez kapta. Az említett hivatal a kézhezvétel időpontját, mihelyt lehetséges, közlönyében közzéteszi.

30. Cikk

A nemzetközi bejelentés bizalmas jellege

1. a) A Nemzetközi Iroda és a nemzetközi kutatási szervek - a b) pontban foglaltak kivételével - senkinek és semmilyen hatóságnak nem engedhetik meg, hogy a nemzetközi bejelentéshez, ennek nemzetközi közzététele előtt, hozzáférjenek, hacsak a bejelentő ezt nem kéri, vagy erre felhatalmazást nem ad.

b) Az a) pontban foglaltak nem vonatkoznak az illetékes nemzetközi kutatási szerv részére történő átadásra, a 13. Cikkben említett átadásra és a 20. Cikkben említett közlésekre.

2. a) A nemzeti hivatal nem engedheti meg, hogy harmadik személyek a nemzetközi bejelentéshez hozzáférjenek - kivéve, ha a bejelentő ezt kéri, vagy erre felhatalmazást ad - az alábbiak közül a legkorábbi időpont előtt:

(i) a nemzetközi bejelentés nemzetközi közzétételének időpontja;

(ii) a nemzetközi bejelentés 20. Cikk szerinti közlésének átvételi időpontja;

(iii) a nemzetközi bejelentés 22. Cikk szerinti másolatának átvételi időpontja.

b) Az a) pontban előírtak nem akadályozzák a nemzeti hivatalt abban, hogy a megjelölésről harmadik személyeket tájékoztasson, sem pedig abban, hogy ezt a tényt nyilvánosságra hozza. Ez a tájékoztatás vagy nyilvánosságra hozatal azonban csak az alábbi adatokat tartalmazhatja: az átvevő hivatal meghatározását, a bejelentő nevét, a nemzetközi bejelentés benyújtási napját, a nemzetközi bejelentés számát és a találmány címét.

c) Az a) pontban foglaltak nem akadályozzák meg a megjelölt hivatalt abban, hogy a nemzetközi bejelentést a bíróságok számára hozzáférhetővé tegye.

3. A 2. bekezdés a) pontja valamennyi átvevő hivatalra vonatkozik, kivéve a 12. Cikk 1. bekezdésében említett átadást.

4. A jelen cikk alkalmazásában a „hozzáférés” kifejezés minden olyan módozatot magában foglal, amelynek révén harmadik személyek valamiről tudomást szerezhetnek, beleértve az egyedi közlést és az általános közzétételt, azonban egyik nemzeti hivatal sem teheti általánosan közzé a nemzetközi bejelentést vagy annak fordítását a nemzetközi közzététel előtt vagy az elsőbbség napjától számított 20 hónap eltelte előtt, ha a nemzetközi közzététel e határidő elteltéig nem történt meg.

II. fejezet

Nemzetközi elővizsgálat

31. Cikk

Nemzetközi elővizsgálati kérelem

1. A nemzetközi bejelentésre - a bejelentő kérelmére - az alábbi rendelkezéseknek és a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően nemzetközi elővizsgálatot kell végezni.

2. a) Minden olyan bejelentő, aki a II. fejezet által kötelezett Szerződő Államban lakhellyel rendelkezik vagy ilyen állam állampolgára, és aki nemzetközi bejelentését az állam átvevő hivatalánál vagy az állam helyett eljáró hivatalnál nyújtotta be, nemzetközi elővizsgálati kérelmet terjeszthet elő.

b) A Közgyűlés úgy határozhat, hogy azoknak a személyeknek, akik a nemzetközi bejelentés benyújtására jogosultak, megengedi nemzetközi elővizsgálati kérelem előterjesztését, még akkor is, ha lakhelyük nem Szerződő Államban vagy a II. fejezet által nem kötelezett államban van, vagy ha ilyen államnak az állampolgárai.

3. A nemzetközi elővizsgálati kérelmet a nemzetközi bejelentéstől függetlenül kell előterjeszteni. A kérelemnek az előírt adatokat kell tartalmaznia és az előírt nyelven, valamint az előírt alakban kell készülnie.

4. a) A kérelemben meg kell jelölni azt a Szerződő Államot vagy azokat a Szerződő Államokat, ahol a bejelentő a nemzetközi elővizsgálat eredményeit felhasználni kívánja („kiválasztott államok”). Utóbb további Szerződő Államok is kiválaszthatók. A kiválasztás csak azokra a Szerződő Államokra vonatkozhat, amelyeket a 4. Cikknek megfelelően már megjelöltek.

b) A 2. bekezdés a) pontjában említett bejelentők bármely olyan Szerződő Államot kiválaszthatnak, amelyet a II. fejezet kötelez. A 2. bekezdés b) pontjában említett bejelentők csak a II. fejezet által kötelezett olyan Szerződő Államot választhatnak ki, amely úgy nyilatkozott, hogy az ilyen bejelentők részéről történt kiválasztást elfogadja.

5. A nemzetközi elővizsgálati kérelem után az előírt illetéket az előírt határidőn belül meg kell fizetni.

6. a) A nemzetközi elővizsgálati kérelmet a 32. Cikkben említett illetékes nemzetközi elővizsgálati szervnél kell előterjeszteni.

b) Minden utólagos kiválasztást a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

7. Kiválasztásáról minden kiválasztott hivatalt értesíteni kell.

32. Cikk

Nemzetközi elővizsgálati szerv

1. Nemzetközi elővizsgálatot a nemzetközi elővizsgálati szerv végez.

2. A 31. Cikk 2. bekezdése a) pontjában említett nemzetközi elővizsgálati kérelmek tekintetében az átvevő hivatal, illetve a 31. Cikk 2. bekezdése b) pontjában említett ilyen kérelmek tekintetében a Közgyűlés - az érdekelt nemzetközi elővizsgálati szerv vagy szervek és a Nemzetközi Iroda között kötött megállapodás előírásainak megfelelően - megjelöli azt vagy azokat a nemzetközi elővizsgálati szerveket, amelyek illetékesek lesznek az elővizsgálat lefolytatására.

3. A 16. Cikk 3. bekezdése rendelkezései megfelelően alkalmazandók a nemzetközi elővizsgálati szervekre.

33. Cikk

Nemzetközi elővizsgálat

1. A nemzetközi elővizsgálat célja előzetes és nem kötelező vélemény kialakítása abban a vonatkozásban, hogy a találmány, amelyre oltalmat igényelnek, újnak látszik-e, találmányi szintet képvisel-e (nem nyilvánvaló-e) és iparszerűen hasznosítható-e.

2. A nemzetközi elővizsgálat szempontjából a találmány, amelyre oltalmat igényelnek, akkor tekintendő újnak, ha a technikának a Végrehajtási Szabályzat által meghatározott állása nem újdonságrontó.

3. A nemzetközi elővizsgálat szempontjából a találmány, amelyre oltalmat igényelnek, akkor tekintendő olyannak, amely a találmányi szintet képvisel, ha - figyelemmel a technikának a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott állására - a vonatkozó előírt időpontban a szakember számára nem nyilvánvaló.

4. A nemzetközi elővizsgálat szempontjából a találmány, amelyre oltalmat igényelnek, akkor tekintendő iparszerűen hasznosíthatónak, ha jellegének megfelelően az ipar valamely ágazatában (technológiai értelemben) előállítható vagy használható. Az „ipar” kifejezés, miként az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben, a legtágabban értelmezendő.

5. A fenti követelmények csupán a nemzetközi elővizsgálat céljára szolgálnak. Bármely Szerződő Állam további vagy eltérő követelményeket is alkalmazhat annak eldöntése céljából, hogy a találmány ebben az államban szabadalmazható-e vagy sem.

6. A nemzetközi elővizsgálat során figyelembe kell venni a nemzetközi kutatási jelentésben felsorolt összes iratokat. Figyelembe vehetők olyan további iratok, amelyek adott esetben lényegesnek tekintendők.

34. Cikk

A nemzetközi elővizsgálati szerv eljárása

1. A nemzetközi elővizsgálati szerv eljárására a jelen Szerződés, a Végrehajtási Szabályzat és az a megállapodás az irányadó, amelyet a Nemzetközi Iroda a jelen Szerződésnek és a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően az említett szervvel köt.

2. a) A bejelentő jogosult a nemzetközi elővizsgálati szervvel szóban és írásban érintkezni.

b) A bejelentő a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítése előtt jogosult az igénypontokat, a leírást és a rajzokat az előírt módon és az előírt határidőben módosítani. A módosítások nem haladhatják meg a benyújtás napján a nemzetközi bejelentésben szereplő találmány feltárásának terjedelmét.

c) A bejelentő legalább egy ízben írásos véleményt kap a nemzetközi elővizsgálati szervtől, kivéve, ha e szerv úgy véli, hogy az összes alábbi feltételeknek eleget tettek:

(i) a találmány megfelel a 33. Cikk 1. bekezdésében előírt követelményeknek;

(ii) a nemzetközi bejelentés megfelel a jelen Szerződésben és a Végrehajtási Szabályzatban foglalt követelményeknek, amennyiben azokat az említett szerv ellenőrizte;

(iii) a 35. Cikk 2. bekezdése utolsó mondatának megfelelően nem szándékoznak észrevételeket tenni.

d) A bejelentő az írásos véleményre válaszokat adhat.

3. a) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv úgy véli, hogy a nemzetközi bejelentés nem tesz eleget a találmány egysége követelményének, mint ezt a Végrehajtási Szabályzat előírja, felhívhatja a bejelentőt, hogy választása szerint vagy korlátozza az igénypontokat e követelménynek megfelelően, vagy pótilletéket fizessen.

b) A kiválasztott állam nemzeti törvényhozása előírhatja, hogy abban az esetben, ha a bejelentő az a) pont szerinti igénypontkorlátozást választja, a nemzetközi bejelentés azon részei, amelyekre a korlátozás következtében nem végeznek nemzetközi elővizsgálatot, az említett államban fennálló hatályt illetően visszavontnak tekintendők, kivéve, ha a bejelentő ezen állam nemzeti hivatalának külön illetéket fizet.

c) Ha a bejelentő az előírt határidőben nem tesz eleget az a) pontban említett felhívásnak, a nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi bejelentés azon részeire készíti el a nemzetközi elővizsgálati jelentést, amelyek főtalálmánynak tekinthetők, és az erre vonatkozó adatokat a jelentésben megjelöli. A kiválasztott állam nemzeti törvényhozása előírhatja, hogy ha nemzeti hivatala a nemzetközi elővizsgálati szerv felhívását indokoltnak tartja, a nemzetközi bejelentés azon részeit, amelyek nem a főtalálmányra vonatkoznak, az említett államban fennálló hatályt illetően visszavontnak tekinti, hacsak a bejelentő ennek a hivatalnak külön illetéket nem fizet.

4. a) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv úgy véli,

(i) hogy a nemzetközi bejelentés olyan tárgyra vonatkozik, amelyre nézve a Végrehajtási Szabályzat szerint a nemzetközi elővizsgálati szerv nem köteles nemzetközi elővizsgálatot végezni, és az adott esetben úgy határoz, hogy ilyen vizsgálatot nem végez, vagy

(ii) hogy a leírás, az igénypontok vagy a rajzok nem világosak, avagy az igénypontok nem alapulnak teljes mértékben a leíráson, olyannyira, hogy az oltalmazni kívánt találmány újdonsága, találmányi szintje (nem nyilvánvalósága) vagy iparszerű hasznosíthatósága tekintetében nem alakítható ki megalapozott vélemény -,

a szerv nem érinti a 33. Cikk 1. bekezdésében említett kérdéseket és ezt a véleményt, valamint indokait közli a bejelentővel.

b) Ha az a) pontban említett esetek valamelyike csupán bizonyos igénypontokban vagy bizonyos igénypontokkal kapcsolatban áll fenn, az a) pontban említett rendelkezések csak ezen igénypontokra alkalmazandók.

35. Cikk

Nemzetközi elővizsgálati jelentés

1. A nemzetközi elővizsgálati jelentést az előírt határidőn belül és az előírt alakban kell elkészíteni.

2. A nemzetközi elővizsgálati jelentés nem tartalmaz nyilatkozatot arra a kérdésre vonatkozólag, hogy a találmány, amelyre oltalmat igényelnek, valamely nemzeti törvényhozás szerint szabadalmazható-e vagy olyannak tűnik-e, avagy sem. A 3. bekezdésben foglaltak kivételével a jelentés minden egyes igényponttal kapcsolatban nyilatkozik arra nézve, hogy az adott igénypont az újdonság, a találmányi szint (a nem nyilvánvalóság) és az iparszerű hasznosíthatóság követelményeinek megfelelni látszik-e úgy, amint ezeket a nemzetközi elővizsgálat céljaira a 33. Cikk 1-4. bekezdései meghatározzák. E nyilatkozathoz azokból az iratokból vett idézeteket kell csatolni, amelyek a nyilatkozatban foglalt következtetést alátámasztani látszanak, olyan magyarázatokkal együtt, amelyek az adott esetben szükségesek lehetnek. A nyilatkozathoz a Végrehajtási Szabályzatban előírt egyéb észrevételeket is csatolni kell.

3. a) Ha a nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálati jelentés készítésekor úgy véli, hogy a 34. Cikk 4. bekezdése a) pontjában említett esetek bármelyike fennáll, ezt jelentésében meg kell állapítania és indokolnia. A jelentés nem tartalmazhat semmilyen, a 2. bekezdés szerinti nyilatkozatot.

b) Ha a 34. Cikk 4. bekezdése b) pontjában említett esetek valamelyike áll fenn, a nemzetközi elővizsgálati jelentés a kérdéses igénypontok vonatkozásában az a) pontban előírt megállapítást, a többi igénypont tekintetében pedig a 2. bekezdésben említett nyilatkozatot tartalmazza.

36. Cikk

A nemzetközi elővizsgálati jelentés továbbítása, fordítása és közlése

1. A nemzetközi elővizsgálati jelentést az előírt mellékletekkel együtt továbbítani kell a bejelentőhöz és a Nemzetközi Irodához.

2. a) A nemzetközi elővizsgálati jelentést és mellékleteit le kell fordítani az előírt nyelvekre.

b) Az említett jelentés minden fordítását a Nemzetközi Iroda készíti vagy készítteti el; a mellékletek minden fordítását viszont a bejelentő készíti.

3. a) A nemzetközi elővizsgálati jelentést, ennek (előírás szerint készített) fordítását és mellékleteit (az eredeti nyelven) a Nemzetközi Iroda minden kiválasztott hivatallal közli.

b) A mellékletek előírt fordítását a bejelentő az előírt határidőn belül továbbítja a kiválasztott hivatalokhoz.

4. A 20. Cikk 3. bekezdését megfelelően alkalmazni kell minden olyan irat másolatára, amelyet a nemzetközi elővizsgálati jelentés felsorol, és amelyet a nemzetközi kutatási jelentés nem sorolt fel.

37. Cikk

A nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy a kiválasztások visszavonása

1. A bejelentő bármelyik vagy valamennyi kiválasztást visszavonhatja.

2. Ha valamennyi kiválasztott állam kiválasztását visszavonják, a nemzetközi elővizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

3. a) Minden visszavonást közölni kell a Nemzetközi Irodával.

b) A Nemzetközi Iroda erről közlést küld az érdekelt kiválasztott hivataloknak és az érdekelt nemzetközi elővizsgálati szervnek.

4. a) A b) pontban foglaltak kivételével a nemzetközi elővizsgálati kérelemnek vagy valamely Szerződő Állam kiválasztásának visszavonását - amennyiben erre nézve az említett állam törvényhozása másként nem rendelkezik - ez állam vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint a nemzetközi bejelentés visszavonását.

b) A nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy a kiválasztás visszavonása nem tekintendő a nemzetközi bejelentés visszavonásának, ha ez a visszavonás a 22. Cikk szerint alkalmazandó határidő lejárta előtt történik; bármely Szerződő Állam nemzeti törvényhozásában azonban előírhatja, hogy az előbb említettek alkalmazására csak akkor kerül sor, ha nemzeti hivatala a nemzetközi bejelentés másolatát, annak (az előírás szerint készült) fordítását és a nemzeti illetéket az előírt határidőn belül kézhez kapja.

38. Cikk

A nemzetközi elővizsgálat bizalmas jellege

1. Feltéve, hogy a bejelentő nem kéri, vagy erre felhatalmazást nem ad, a Nemzetközi Iroda és a nemzetközi elővizsgálati szerv semmikor, sem személynek, sem hatóságnak nem engedheti meg, hogy a nemzetközi elővizsgálat anyagához - a 30. Cikk 4. bekezdése értelmében és az ott előírt feltételek mellett - hozzáférjen; ez alól kivételek a kiválasztott hivatalok, a nemzetközi elővizsgálati jelentés elkészítése után.

2. Az 1. bekezdésben, a 36. Cikk 1. bekezdésében, 3. bekezdésében és a 37. Cikk 3. bekezdése b) pontjában foglaltak kivételével sem a Nemzetközi Iroda, sem a nemzetközi elővizsgálati szerv a nemzetközi elővizsgálati jelentés kiadásáról vagy a kiadás megtagadásáról, vagy a nemzetközi elővizsgálati kérelem vagy valamely kiválasztás visszavonásáról vagy fenntartásáról semmiféle tájékoztatást nem adhat, kivéve, ha a bejelentő azt nem kéri, vagy arra felhatalmazást nem ad.

39. Cikk

Másolatok, fordítások és illetékek a kiválasztott hivatalok részére

1. a) *  Ha a Szerződő Állam kiválasztása az elsőbbség napjától számított 19. hónap eltelte előtt történt, a 22. Cikk erre az államra nem alkalmazható; a nemzetközi bejelentés másolatát (kivéve, ha a 20. Cikkben említett közlés már megtörtént) és annak (az előírás szerint készült) fordítását a bejelentő - legkésőbb az elsőbbség napjától számított 30. hónapos határidő elteltéig - megküldi mindegyik kiválasztott hivatalnak és (adott esetben) megfizeti ez utóbbinak a nemzeti illetéket.

b) A nemzeti törvényhozás az a) pontban említett cselekmények teljesítésére az e pontban megjelölt határidőnél később lejáró határidőket állapíthat meg.

2. A 11. Cikk 3. bekezdésében biztosított hatály a kiválasztott államban ugyanazokkal a következményekkel szűnik meg, mint amelyek ebben az államban a nemzeti bejelentés visszavonásához fűződnek, ha a bejelentő az 1. bekezdés a) pontjában említett cselekményeket az 1. bekezdés a) vagy b) pontjában előírt határidőre nem teljesíti.

3. A kiválasztott hivatal fenntarthatja a 11. Cikk 3. bekezdésében biztosított hatályt még akkor is, ha a bejelentő nem tesz eleget az 1. bekezdés a) vagy b) pontjában előírt követelményeknek.

40. Cikk

A nemzeti vizsgálat és egyéb eljárás elhalasztása

1. Ha valamely Szerződő Állam kiválasztása az elsőbbség napjától számított 19. hónap eltelte előtt történt, erre az államra a 23. Cikk nem alkalmazható és a nemzeti hivatal vagy az ezen állam helyett eljáró bármely hivatal - a 2. bekezdésben foglaltak kivételével - a 39. Cikk szerint alkalmazandó határidő eltelte előtt a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban vizsgálatot nem végez, és semmiféle eljárást nem kezd.

2. Az 1. bekezdésben előírt rendelkezésekre tekintet nélkül a kiválasztott hivatal, a bejelentő kifejezett kérelmére, bármikor elvégezheti a vizsgálatot, és elkezdhet más eljárást a nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban.

41. Cikk

Az igénypontok, a leírás és a rajzok módosítása a kiválasztott hivataloknál

1. A bejelentőnek módot kell nyújtani arra, hogy az előírt határidőn belül az igénypontokat, a leírást és a rajzokat bármely kiválasztott hivatalnál módosíthassa. E határidő eltelte előtt a kiválasztott hivatal nem adhatja meg a szabadalmat és nem is utasíthatja el a bejelentést, kivéve, ha ehhez a bejelentő kifejezetten hozzájárul.

2. A módosítások nem haladhatják meg a benyújtás napján a nemzetközi bejelentésben szereplő találmány feltárásának terjedelmét, kivéve, ha ezt a kiválasztott állam nemzeti törvényhozása kifejezetten megengedi.

3. A módosításoknak összhangban kell lenniük a kiválasztott állam nemzeti törvényhozásával mindabban, amit a jelen Szerződés vagy a Végrehajtási Szabályzat nem szabályoz.

4. Ha a kiválasztott hivatal a nemzetközi bejelentés fordítását követeli meg, a módosításokat a fordítás nyelvén kell elkészíteni.

42. Cikk

A nemzeti vizsgálat eredménye a kiválasztott hivatalban

A kiválasztott hivatal a nemzetközi elővizsgálati jelentés kézhezvétele után nem követelheti a bejelentőtől, hogy más kiválasztott hivatalnál benyújtott azonos nemzetközi bejelentés vizsgálatára vonatkozó iratok másolatát neki megküldje vagy az ilyen iratok tartalmára vonatkozóan részére tájékoztatást adjon.

III. fejezet

Közös rendelkezések

43. Cikk

Meghatározott oltalmi formák igénylése

A bejelentő a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megjelölheti, hogy nemzetközi bejelentése szerzői tanúsítvány, hasznossági tanúsítvány vagy használati minta és nem szabadalom, illetőleg pótszabadalom vagy póttanúsítvány, szerzői póttanúsítvány vagy hasznossági póttanúsítvány engedélyezésére irányul olyan megjelölt vagy kiválasztott államban, amelynek törvényhozása találmányi szerzői tanúsítvány, hasznossági tanúsítvány, használati minta, pótszabadalom vagy póttanúsítvány, pót találmányi szerzői tanúsítvány vagy pót hasznossági tanúsítvány engedélyezését írja elő; e megjelölésből eredő hatályt illetően a bejelentő választása az irányadó. A jelen cikkre és a vele kapcsolatos bármely szabályra a 2. Cikk (ii) pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

44. Cikk

Két oltalmi forma igénylése

Minden olyan megjelölt vagy kiválasztott állam vonatkozásában, amelynek törvényhozása lehetővé teszi, hogy a bejelentés - amely szabadalom vagy a 43. Cikkben említett más oltalmi formák valamelyikének engedélyezésére irányul - második ilyen oltalmi formára is irányulhasson, a bejelentő a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően megjelölheti azt a két oltalmi formát, amelynek engedélyezését kéri; az ebből eredő hatályt illetően a bejelentő megjelölése az irányadó. A jelen cikkre a 2. Cikk (ii) pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak.

45. Cikk

Regionális szabadalmi szerződés

1. Minden olyan szerződés, amely regionális szabadalom engedélyezését írja elő („regionális szabadalmi szerződés”), és amely a 9. Cikk szerint nemzetközi bejelentés benyújtására jogosult minden személyt feljogosít, hogy ilyen szabadalom engedélyezésére irányuló bejelentést tegyen, úgy rendelkezhet, hogy az a nemzetközi bejelentés, amely mind a regionális szabadalmi szerződésben, mind a jelen Szerződésben részes valamely állam megjelölését vagy kiválasztását tartalmazza, ilyen szabadalom elnyerése céljából benyújtható legyen.

2. Az ilyen megjelölt vagy kiválasztott állam nemzeti törvényhozása úgy rendelkezhet, hogy az említett államnak a nemzetközi bejelentésben történő bármely megjelölését vagy kiválasztását úgy kell tekinteni, mint utalást arra, hogy a bejelentő a regionális szabadalmi szerződésnek megfelelően regionális szabadalmat kíván kapni.

46. Cikk

A nemzetközi bejelentés hibás fordítása

Ha a nemzetközi bejelentés hibás fordítása következtében az e bejelentés alapján engedélyezett szabadalom oltalmi köre meghaladná az eredeti nyelv szerinti nemzetközi bejelentésben foglalt oltalmi kört, a Szerződő Állam illetékes hatósága ennek megfelelően és visszamenő hatállyal korlátozhatja a szabadalom oltalmi körét és kijelentheti, hogy az abban a mértékben semmis, amely mértékben az oltalmi kör az eredeti nyelv szerinti nemzetközi bejelentés oltalmi körét meghaladja.

47. Cikk

Határidők

1. A jelen Szerződésben előírt határidők számítását a Végrehajtási Szabályzat rendezi.

2. a) A jelen Szerződés I. és II. fejezetében megállapított valamennyi határidő, a 60. Cikk szerinti felülvizsgálaton kívül, a Szerződő Államok határozatával módosítható.

b) A határozatot a Közgyűlésen vagy írásban történő szavazás útján hozzák, és annak egyhangúnak kell lennie.

c) Az eljárás részleteit a Végrehajtási Szabályzat írja elő.

48. Cikk

Késedelem egyes határidők megtartásában

1. Amennyiben a jelen Szerződésben vagy a Végrehajtási Szabályzatban előírt valamely határidőt a postai szolgálat megszakadása, a posta elkerülhetetlen kiesése vagy késedelme folytán nem tartanak meg, az ilyen határidőt - a Végrehajtási Szabályzatban részletesen felsorolt esetekben és az ott előírt bizonyítási és egyéb feltételektől függően - megtartottnak kell tekinteni.

2. a) Saját vonatkozásában minden Szerződő Állam köteles elfogadni a nemzeti törvényhozása által valamely határidő elmulasztása esetére megengedett kimentési okokat.

b) Saját vonatkozásában minden Szerződő Állam - határidő elmulasztása esetén - elfogadhat az a) pontban előírtaktól eltérő kimentési okokat is.

49. Cikk

A nemzetközi szervek előtti eljárás joga

Ügyvéd, szabadalmi ügyvivő vagy más személy, aki annál a nemzeti hivatalnál, ahol a nemzetközi bejelentést benyújtották, eljárni jogosult, a bejelentés ügyében eljárhat a Nemzetközi Irodánál, a nemzetközi kutatási szervnél és a nemzetközi elővizsgálati szervnél.

IV. fejezet

Műszaki szolgáltatások

50. Cikk

Szabadalmi tájékoztató szolgáltatások

1. A Nemzetközi Iroda szolgáltatásként a közzétett iratok, főként szabadalmak és közzétett bejelentések alapján rendelkezésére álló műszaki és azzal kapcsolatos egyéb tájékoztatást adhat (ezeket a jelen cikk „tájékoztató szolgáltatásnak” nevezi).

2. A Nemzetközi Iroda ezt a tájékoztató szolgáltatást akár közvetlenül, akár egy vagy több nemzetközi kutatási szerv vagy egyéb szakosított, nemzeti vagy nemzetközi intézmény közvetítésével nyújthatja, amelyekkel megállapodást köthet.

3. A tájékoztató szolgáltatásnak úgy kell működnie, hogy a műszaki és technológiai ismeretek, beleértve a rendelkezésre álló közzétett „know-how”-k, megszerzését különösen a fejlődő országoknak minősülő Szerződő Államok számára könnyítse meg.

4. A tájékoztató szolgáltatást a Szerződő Államok kormányai, ezek állampolgárai és a területükön lakó személyek vehetik igénybe. A Közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy a szolgáltatásokat mások is igénybe vegyék.

5. a) A Szerződő Állam kormányának nyújtott szolgáltatást önköltségi áron, fejlődő országnak minősülő Szerződő Állam kormányának nyújtott szolgáltatást pedig az önköltségi ár alatt kell nyújtani, feltéve, hogy a különbözet a Szerződő Államok kormányain kívülállók részére nyújtott szolgáltatásokból származó nyereségből vagy az 51. Cikk 4. bekezdésében említett forrásokból fedezhető.

b) Az a) pontban jelzett önköltségi árat úgy kell érteni, hogy az magában foglalja a nemzeti hivatal vagy a nemzetközi kutatási szerv feladatainak teljesítésével szükségképpen velejáró minden költséget.

6. E cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Közgyűlés és az általa megszabott keretek között a Közgyűlés által erre a célra létesíthető munkacsoportok állapítják meg.

7. A Közgyűlés, amennyiben szükségesnek tartja, az 5. bekezdésben előírtak kiegészítésére egyéb fedezeti módozatokat is ajánlhat.

51. Cikk

Műszaki segítségnyújtás

1. A Közgyűlés Műszaki Segítségnyújtó Bizottságot (a jelen cikk további részében: „Bizottság”) létesít.

2. a) A Bizottság tagjait a Szerződő Államok közül választják, figyelemmel a fejlődő országok megfelelő képviseletére.

b) A Főigazgató, saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérelmére, felhívja a fejlődő országok számára műszaki segítséget nyújtó kormányközi szervezetek képviselőit, hogy a Bizottság munkájában vegyenek részt.

3. a) A Bizottság feladata a fejlődő országoknak minősülő Szerződő Államok számára nemzeti vagy regionális szabadalmi rendszerük kifejlesztését szolgáló műszaki segítség megszervezése és ellenőrzése.

b) A műszaki segítségnyújtás magában foglalja többek között a szakemberképzést, a szakértők rendelkezésére bocsátását és felszerelés küldését bemutatás és használat céljára.

4. A jelen cikk keretébe tartozó tervek költségeinek fedezése céljából a Nemzetközi Iroda megállapodásokat igyekszik kötni egyrészről a műszaki segítségnyújtásra illetékes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és kormányközi szervezetekkel, nevezetesen az Egyesült Nemzetek Szervezetével, az Egyesült Nemzetek ügynökségeivel, valamint az Egyesült Nemzetek szakosított szerveivel, másrészről a műszaki segítségnyújtásban részesülő államok kormányaival.

5. E cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat a Közgyűlés és az általa megszabott keretek között a Közgyűlés által erre a célra létesíthető munkacsoportok állapítják meg.

52. Cikk

Összefüggések a Szerződés egyéb rendelkezéseivel

E fejezet nem érinti a jelen Szerződés más fejezeteinek pénzügyi rendelkezéseit. E rendelkezések nem alkalmazhatók sem a jelen fejezetre, sem annak végrehajtására.

V. fejezet

Igazgatási rendelkezések

53. Cikk

Közgyűlés

1. a) A Közgyűlés - az 57. Cikk 8. bekezdésében foglaltak kivételével - a Szerződő Államokból áll.

b) Minden Szerződő Állam kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők segíthetnek.

2. a) A Közgyűlés

(i) foglalkozik minden kérdéssel, amely az Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve a jelen Szerződés alkalmazásával kapcsolatos;

(ii) ellátja a Szerződés egyéb rendelkezéseiben számára előírt feladatokat;

(iii) útmutatást ad a Nemzetközi Irodának a felülvizsgálati konferenciák előkészítésére;

(iv) megvizsgálja és jóváhagyja a Főigazgatónak az Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét és az Unió hatáskörébe tartozó kérdésekben megadja számára a szükséges utasításokat;

(v) megvizsgálja és jóváhagyja a 9. bekezdésnek megfelelően létesített Végrehajtó Bizottság jelentéseit és tevékenységét és utasításokat ad számára;

(vi) megállapítja az Unió munkatervét, elfogadja hároméves költségvetését és jóváhagyja zárszámadását;

(vii) elfogadja az Unió pénzügyi szabályzatát;

(viii) olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket szükségesnek tart az Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

(ix) meghatározza, hogy melyek azok a nem Szerződő Államok, valamint - a 8. bekezdésben foglaltak kivételével - azok a kormányközi szervezetek és nemzetközi nem kormányszervezetek, amelyek ülésein megfigyelői minőségben részt vehetnek;

(x) megtesz minden szükséges intézkedést az Unió célkitűzéseinek megvalósítására, és ellátja a jelen Szerződésből adódó egyéb feladatokat.

b) A Szervezet által igazgatott más uniót is érintő kérdésekben a Közgyűlés a Szervezet Koordinációs Bizottsága véleményének meghallgatása után határoz.

3. Egy küldött csak egy államot képviselhet és csak ennek a nevében szavazhat.

4. Minden Szerződő Államnak csak egy szavazata van.

5. a) A határozatképességhez a Szerződő Államok felének jelenléte szükséges.

b) A Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha a határozatképesség nincs meg; ezek a határozatok azonban - kivéve a saját eljárásra vonatkozó határozatokat - csak akkor válnak végrehajthatókká, ha a határozatképességet és a szükséges többséget a Végrehajtási Szabályzatban előírt, írásban történő szavazással elérték.

6. a) A Közgyűlés határozatait - a 47. Cikk 2. bekezdése b) pontja, az 58. Cikk 2. bekezdése b) pontja, az 58. Cikk 3. bekezdése és a 61. Cikk 2. bekezdése b) pontja kivételével - a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza.

b) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

7. Ha olyan kérdésekről van szó, amelyek kizárólag a II. fejezet által kötelezett államokat érintik, a 4., 5. és 6. bekezdésben a Szerződő Államokra vonatkozó bármely utalás úgy tekintendő, mint amely csak a II. fejezet által kötelezett államokra alkalmazandó.

8. Nemzetközi kutatási szervként vagy nemzetközi elővizsgálati szervként kijelölt kormányközi szervezet a Közgyűlés ülésein megfigyelőként részt vehet.

9. Ha a Szerződő Államok száma meghaladja a negyvenet, a Közgyűlés Végrehajtó Bizottságot létesít. A jelen Szerződésben vagy a Végrehajtási Szabályzatban említett bármely, a Végrehajtó Bizottságra vonatkozó utaláson ezt a Bizottságot kell érteni, ha az már megalakult.

10. A Végrehajtó Bizottság létesítéséig a Főigazgató által kidolgozott munkatervet és évi költségvetést - a munkaterv és a hároméves költségvetés keretei között - a Közgyűlés hagyja jóvá.

11. a) *  A Közgyűlés rendes ülésszakra kétévenként egyszer ül össze, éspedig, kivételes esetektől eltekintve, a Szervezet Közgyűlésével azonos időszakban és helyen; összehívásáról a Főigazgató gondoskodik.

b) *  A Végrehajtó Bizottság vagy a Szerződő Államok egynegyedének kívánságára a Főigazgató a Közgyűlést rendkívüli ülésszakra hívja össze.

12. A Közgyűlés ügyrendjét maga állapítja meg.

54. Cikk

Végrehajtó Bizottság

1. Miután a Közgyűlés a Végrehajtó Bizottságot létrehozta, arra az alábbi rendelkezések vonatkoznak.

2. a) A Végrehajtó Bizottság - az 57. Cikk 8. bekezdésében említett kivétellel - a Közgyűlés által a Közgyűlés tagállamainak sorából választott államokból alakul.

b) A Végrehajtó Bizottság minden tagállamának kormányát egy-egy küldött képviseli, akit munkájában helyettes küldöttek, tanácsadók és szakértők támogathatnak.

3. A Végrehajtó Bizottság tagállamainak száma a Közgyűlést alkotó tagállamok számának egynegyede. A betöltendő helyek számításánál a néggyel való osztás után fennmaradó számot figyelmen kívül kell hagyni.

4. A Végrehajtó Bizottság tagjainak megválasztásakor a Közgyűlés figyelembe veszi a méltányos földrajzi elosztást.

5. a) A Végrehajtó Bizottság tagjai az őket megválasztó közgyűlési ülésszak berekesztésétől a következő közgyűlési rendes ülésszak végéig maradnak hivatalukban.

b) A Végrehajtó Bizottság tagjainak legfeljebb kétharmada újraválasztható.

c) A Közgyűlés szabályozza a Végrehajtó Bizottság tagjai megválasztásának és esetleges újraválasztásának módozatait.

6. a) A Végrehajtó Bizottság

(i) előkészíti a Közgyűlés napirendjének tervezetét;

(ii) *  javaslatokat terjeszt a Közgyűlés elé az Uniónak a Főigazgató által elkészített munkatervi és kétéves költségvetési tervezetére;

(iii) * 

(iv) megfelelő észrevételekkel a Közgyűlés elé terjeszti a Főigazgató időszakos jelentéseit és a zárszámadások ellenőrzésére vonatkozó évi jelentéseket;

(v) megtesz minden célszerű intézkedést avégett, hogy a Főigazgató a Közgyűlés határozatainak megfelelően és a Közgyűlés két rendes ülésszaka között kialakuló körülményeket figyelembe véve végrehajtsa az Unió munkatervét;

(vi) ellátja a jelen Szerződésből reá háruló egyéb feladatokat.

b) Azokban a kérdésekben, amelyek a Szervezet által igazgatott más uniót is érintenek, a Végrehajtó Bizottság a Szervezet Koordinációs Bizottságának véleménye alapján határoz.

7. a) A Végrehajtó Bizottság évenként egyszer rendes ülésszakra ül össze; összehívásáról a Főigazgató gondoskodik. Üléseit lehetőleg a Szervezet Koordinációs Bizottságának üléseivel azonos időszakban és helyen tartja.

b) A Főigazgató, saját kezdeményezésére vagy a Bizottság elnökének vagy a tagok egynegyedének kívánságára, a Végrehajtó Bizottságot rendkívüli ülésszakra hívja össze.

8. a) A Végrehajtó Bizottság minden tagállamának egy szavazata van.

b) A Végrehajtó Bizottság határozatképességéhez a tagállamok felének jelenléte szükséges.

c) A Végrehajtó Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

d) A tartózkodás nem számít szavazatnak.

e) Egy küldött csak egy államot képviselhet, és csak ennek a nevében szavazhat.

9. Az a Szerződő Állam, amely nem tagja a Végrehajtó Bizottságnak, valamint nemzetközi kutatási szervként és nemzetközi elővizsgálati szervként kijelölt bármely kormányközi szervezet a Bizottság ülésein megfigyelőként részt vehet.

10. A Végrehajtó Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

55. Cikk

Nemzetközi Iroda

1. Az Unióra háruló igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda látja el.

2. A Nemzetközi Iroda az Unió különböző szerveinek titkársága.

3. A Főigazgató az Unió legfőbb tisztviselője és képviselője.

4. A Nemzetközi Iroda hivatalos lapot és a Végrehajtási Szabályzatban vagy a Közgyűlés által megjelölt egyéb kiadványokat ad ki.

5. A Végrehajtási Szabályzat szabja meg azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a nemzeti hivatalok teljesíteni kötelesek azért, hogy elősegítsék a Nemzetközi Irodának, a nemzetközi kutatási szerveknek és a nemzetközi elővizsgálati szerveknek a jelen Szerződésből fakadó feladatai megvalósítását.

6. A Főigazgató és az általa kijelölt tisztviselő szavazati jog nélkül részt vesz a Közgyűlés, a Végrehajtó Bizottság és a jelen Szerződés vagy a Végrehajtási Szabályzat értelmében létesített bármely más bizottság vagy munkacsoport valamennyi ülésén. A Főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e testületek titkári teendőit.

7. a) A Nemzetközi Iroda a Közgyűlés útmutatásai alapján és a Végrehajtó Bizottsággal együttműködve előkészíti a felülvizsgálati konferenciákat.

b) A Nemzetközi Iroda a felülvizsgálati konferenciák előkészítése tárgyában szakvéleményt kérhet a kormányközi szervezetektől és a nemzetközi nem kormányszervezetektől.

c) A Főigazgató és az általa kijelölt személyek, szavazati jog nélkül, részt vesznek a felülvizsgálati konferenciák tanácskozásain.

8. A Nemzetközi Iroda ellátja a rábízott egyéb feladatokat.

56. Cikk

Műszaki Együttműködési Bizottság

1. A Közgyűlés Műszaki Együttműködési Bizottságot (e cikk további részében: „Bizottság”) létesít.

2. a) A Közgyűlés meghatározza a Bizottság összetételét és kinevezi annak tagjait, figyelemmel a fejlődő országok méltányos képviseletére.

b) A nemzetközi kutatási szervek és a nemzetközi elővizsgálati szervek hivatalból tagjai a Bizottságnak. Ha ilyen szerv valamely Szerződő Állam nemzeti hivatala, e Szerződő Államot a Bizottságban más nem képviselheti.

c) A Szerződő Államok számától függően a Bizottság tagjainak létszáma meg kell, hogy haladja a hivatalból részt vevő tagok számának kétszeresét.

d) A Főigazgató, saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kívánságára, felhívja az érdekelt szervezetek képviselőit, hogy az őket érdeklő vitában vegyenek részt.

3. A Bizottság célja, hogy tanácsokkal és javaslatokkal hozzájáruljon:

(i) a jelen Szerződésben meghatározott szolgáltatások állandó tökéletesítéséhez;

(ii) mindaddig, amíg több nemzetközi kutatási szerv és nemzetközi elővizsgálati szerv működik, a dokumentációs anyagoknak és munkamódszereiknek egyöntetűvé és jelentéseiknek lehető legmagasabb színvonalúvá tételének biztosításához;

(iii) a Közgyűlés vagy a Végrehajtó Bizottság kezdeményezésére azoknak a sajátos műszaki problémáknak a megoldásához, amelyek egyetlen nemzetközi kutatási szerv létesítésével kapcsolatban felmerülnek.

4. A Szerződő Államok és az érdekelt nemzetközi szervezetek írásban a Bizottsághoz fordulhatnak a hatáskörébe tartozó kérdésekben.

5. A Bizottság tanácsokkal és javaslatokkal fordulhat a Főigazgatóhoz vagy ez utóbbin keresztül a Közgyűléshez, a Végrehajtó Bizottsághoz, a nemzetközi kutatási szervekhez vagy a nemzetközi elővizsgálati szervekhez, vagy ezek közül egyesekhez, és valamennyi átvevő hivatalhoz vagy közülük egyesekhez.

6. a) A Főigazgató a Bizottság tanácsainak és javaslatainak szövegét minden esetben a Végrehajtó Bizottság elé terjeszti, és hozzájuk észrevételeket fűzhet.

b) A Végrehajtó Bizottság a Bizottság tanácsával vagy javaslatával vagy egyéb tevékenységével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és felhívhatja a Bizottságot, hogy a hatáskörébe tartozó kérdéseket tanulmányozza, és ezekről jelentést tegyen. A Végrehajtó Bizottság a Bizottság tanácsait, javaslatait és jelentéseit megfelelő észrevételekkel ellátva a Közgyűlés elé terjesztheti.

7. A Végrehajtó Bizottság létesítéséig a 6. bekezdésnek a rá vonatkozó utalásait a Közgyűlésre vonatkozó utalásoknak kell tekinteni.

8. A Bizottság eljárását a Közgyűlés szabja meg.

57. Cikk

Pénzügyek

1. a) Az Uniónak költségvetése van.

b) Az Unió költségvetése magában foglalja saját bevételeit és kiadásait, valamint a Szervezet által igazgatott uniók közös költségeire vonatkozó költségvetéshez való hozzájárulást.

c) Az uniók közös költségeinek tekintendők azok a költségek, amelyek nemcsak az Unióval, hanem a Szervezet által igazgatott egy vagy több más unióval is kapcsolatosak. Az Unió érdekeltségének arányában vesz részt e közös költségek viselésében.

2. Az Unió költségvetésének készítésénél figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amelyek a Szervezet által igazgatott többi unió költségvetésével való összehangolásból erednek.

3. Az 5. bekezdésben foglaltak kivételével az Unió költségvetésének forrásai a következők:

(i) a Nemzetközi Iroda által az Unióval kapcsolatban teljesített szolgáltatások illetékei és díjai;

(ii) a Nemzetközi Iroda Unióval kapcsolatos kiadványainak eladásából származó bevételek, illetve a kiadványok utáni jogdíjak;

(iii) adományok, hagyományok és támogatások;

(iv) bérleti díj, kamat és egyéb vegyes bevételek.

4. A Nemzetközi Irodának járó illetékek és díjak összegét, valamint a kiadványok eladási árait úgy kell megállapítani, hogy azok rendes körülmények között fedezzék a Nemzetközi Irodának a jelen Szerződés igazgatásával kapcsolatban felmerülő összes kiadásait.

5. a) Ha a költségvetési év hiánnyal zárul, a tagállamok - a b) és c) pontokban foglalt kivételekkel - hozzájárulást fizetnek a hiány fedezésére.

b) A Szerződő Államok hozzájárulását a Közgyűlés állapítja meg, kellően figyelembe véve az államokból a kérdéses évben érkezett nemzetközi bejelentések számát.

c) Ha a hiány átmenetileg, egészben vagy részben más módon is fedezhető, a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a hiányt át kell vinni és a Szerződő Államoknak nem kell hozzájárulást fizetni.

d) Ha az Unió pénzügyi helyzete lehetővé teszi, a Közgyűlés úgy határozhat, hogy az a) pont szerint befizetett bármely hozzájárulást a folyósító Szerződő Államnak vissza kell téríteni.

e) Ha a Szerződő Állam a b) pont szerinti hozzájárulást a Közgyűlés által megállapított időponttól számított két éven belül nem fizeti meg, nem gyakorolhatja szavazati jogát az Unió szerveiben. Az Unió bármely szerve azonban megengedheti az ilyen államnak a szavazati jog gyakorlását e szervben, ha meggyőződött arról, hogy a fizetési késedelem rendkívüli és elháríthatatlan körülményeknek tulajdonítható.

6. Ha a költségvetést az új költségvetési év kezdete előtt nem fogadták el, az előző évi költségvetés előirányzatai a pénzügyi szabályzat értelmében továbbra is alkalmazásra kerülnek.

7. a) Az Uniónak forgóalapja van, amely a Szerződő Államok egyszeri befizetéséből áll. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés elrendelheti felemelését. Ha az alap egy részére nincs többé szükség, azt vissza kell téríteni.

b) A Szerződő Államok kezdeti befizetését az említett alapba, valamint az alap növelését célzó részesedés összegét a Közgyűlés az 5. bekezdés b) pontjában foglaltakhoz hasonló elvek alapján állapítja meg.

c) A befizetés feltételeit a Főigazgató javaslata alapján és a Szervezet Koordinációs Bizottsága állásfoglalásának meghallgatása után a Közgyűlés határozza meg.

d) A visszatérítés arányos a Szerződő Államok által fizetett összegekkel, figyelemmel a befizetések időpontjára.

8. a) A Szervezet székhelyére vonatkozó egyezmény - amelyet azzal az állammal kötöttek, ahol a Szervezet működik - rendelkezik arról, hogy a forgóalap elégtelensége esetén az említett állam előleget folyósít. Az előleg összegét és feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött külön megállapodások határozzák meg. Amíg az előleget nyújtó állam a kötelezettségét vállalja, hivatalból tagja a Közgyűlésnek és a Végrehajtó Bizottságnak.

b) Akár az a) pontban jelzett állam, akár a Szervezet írásbeli értesítéssel felmondhatja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás a közlés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

9. A pénzügyi ellenőrzést a pénzügyi szabályzat értelmében egy vagy több Szerződő Állam vagy külső könyvszakértők végzik. Ezeket - beleegyezésükkel - a Közgyűlés jelöli ki.

58. Cikk

Végrehajtási Szabályzat

1. A Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzat a következőket szabályozza:

(i) azokat a kérdéseket, amelyek vonatkozásában a Szerződés kifejezetten a Végrehajtási Szabályzatra utal vagy amelyekre előírásokat kíván meg;

(ii) az igazgatási jellegű követelményeket, kérdéseket vagy eljárást;

(iii) a jelen Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását elősegítő minden részletet.

2. a) A Végrehajtási Szabályzatot a Közgyűlés módosíthatja.

b) A módosításhoz - a 3. bekezdésben foglalt kivételekkel - a leadott szavazatok háromnegyedes többsége szükséges.

3. a) A Végrehajtási Szabályzat határozza meg azokat a szabályokat, amelyeknek módosítása

(i) csak egyhangú határozattal, vagy

(ii) csak azzal a feltétellel lehetséges, hogy sem olyan Szerződő Állam, amelynek nemzeti hivatala nemzetközi kutatási szervként vagy nemzetközi elővizsgálati szervként működik, sem pedig - ha ez a szerv kormányközi szervezet - olyan Szerződő Állam, amely e szervezet tagja, és amelyet e szervezet illetékes szervében tömörült többi tagállam erre felhatalmazott, nem ellenzi.

b) Annak érdekében, hogy a Végrehajtási Szabályzat bármely szabályát a jövőben ne kelljen alkalmazni, az szükséges, hogy az a) pont (i) vagy (ii) alpontjaiban említett feltételeket megfelelően teljesítsék.

c) Annak érdekében, hogy a Végrehajtási Szabályzat bármely szabályára a jövőben az a) pontban említett követelmények vonatkozzanak, egyhangú hozzájárulás szükséges.

4. A Végrehajtási Szabályzat előírja, hogy az Ügyintézési Utasításokat a Közgyűlés ellenőrzése mellett a Főigazgató határozza meg.

5. A Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezéseinek ütközése esetén a Szerződés rendelkezései az irányadók.

VI. fejezet

Vitás kérdések

59. Cikk

Vitás kérdések

A 64. Cikk 5. bekezdésében foglaltak kivételével két vagy több Szerződő Állam között a jelen Szerződés vagy a Végrehajtási Szabályzat értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdést, amely tárgyalások útján nem rendezhető, az érdekelt államok bármelyike a Nemzetközi Bíróság elé terjesztheti a Bíróság szabályzatában előírt kérelem alakjában, kivéve, ha az érintett államok más elintézési módban nem egyeznek meg. A Bíróság elé terjesztett vitás ügyről a kérelmet előterjesztő Szerződő Állam tájékoztatja a Nemzetközi Irodát, amely a többi Szerződő Állam figyelmét felhívja az ügyre.

VII. fejezet

Felülvizsgálat és módosítások

60. Cikk

A Szerződés felülvizsgálata

1. A jelen Szerződést a Szerződő Államok időközönként külön konferenciákon felülvizsgálhatják.

2. A felülvizsgálati konferencia összehívásáról a Közgyűlés határoz.

3. Nemzetközi kutatási szervként vagy nemzetközi elővizsgálati szervként kijelölt kormányközi szervezet a felülvizsgálati konferencián megfigyelői minőségben részt vehet.

4. Az 53. Cikk 5., 9. és 11. bekezdése, az 54. Cikk, az 55. Cikk 4-8. bekezdései, az 56. és 57. Cikk akár felülvizsgálati konferencián, akár a 61. Cikk rendelkezései szerint módosíthatók.

61. Cikk

A Szerződés egyes rendelkezéseinek módosítása

1. a) Az 53. Cikk, 5., 9. és 11. bekezdése, az 54. Cikk, az 55. Cikk 4-8. bekezdései, az 56. és 57. Cikk módosításait a Közgyűlés bármely tagállama, a Végrehajtó Bizottság vagy a Főigazgató javasolhatja.

b) A javaslatokat a Főigazgató legalább hat hónappal a Közgyűlés elé terjesztésük előtt közli a Szerződő Államokkal.

2. a) Az 1. bekezdésben említett cikkek módosítását a Közgyűlés fogadja el.

b) Az elfogadáshoz a leadott szavazatok háromnegyede szükséges.

3. a) Az 1. bekezésben említett cikke módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, amikor a Főigazgató a Közgyűlést - a módosítás elfogadása időpontjában - alkotó államok háromnegyed részétől alkotmányos eljárásuknak megfelelően kiállított írásos elfogadó nyilatkozatot kap.

b) Az említett cikkek ekként elfogadott módosítása azokra az államokra nézve kötelező, amelyek a módosítás hatályba lépésének időpontjában a Közgyűlés tagjai, azzal azonban, hogy a Szerződő Államok pénzügyi kötelezettségeit növelő minden módosítás csak azokra az államokra kötelez, amelyek a módosítás elfogadásáról értesítést küldtek.

c) Az a) pont szerinti módosítás azokra az államokra kötelező, amelyek a módosítás a) pont szerinti hatályba lépésének időpontját követően lesznek a Közgyűlés tagjai.

VIII. fejezet

Zárórendelkezések

62. Cikk

A Szerződésben való részvétel feltételei

1. Az ipari tulajdon oltalmára létesült nemzetközi Unió bármely tagállama részese lehet a jelen Szerződésnek, ha

(i) azt aláírja és ezt követően megerősítő okiratát vagy

(ii) csatlakozási okiratát letétbe helyezi.

2. A megerősítő vagy a csatlakozási okiratokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

3. Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény stockholmi szövege 24. Cikkének rendelkezéseit a jelen Szerződésre is alkalmazni kell.

4. A 3. bekezdés semmiképpen sem értelmezhető úgy, mintha bármely Szerződő Állam részéről olyan területre vonatkozó tényleges helyzet elismerését vagy hallgatólagos elfogadását foglalná magában, amely területre másik Szerződő Állam az említett bekezdés alapján a jelen Szerződést alkalmazhatóvá teszi.

63. Cikk

A Szerződés hatálybalépése

1. a) A jelen Szerződés - a 3. bekezdésben foglalt rendelkezések kivételével - három hónap elteltével lép hatályba azt követően, amikor nyolc állam megerősítő vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte, feltéve, hogy ez államok közül legalább négy az alábbi feltételek egyikét teljesíti:

(i) a Nemzetközi Iroda által közzétett legújabb évi statisztika szerint az államban benyújtott bejelentések száma meghaladja a negyvenezret;

(ii) a Nemzetközi Iroda által közzétett legújabb évi statisztika szerint az állam állampolgárai vagy az ott lakhellyel rendelkező személyek valamely külföldi országban legalább ezer bejelentést tettek;

(iii) a Nemzetközi Iroda által közzétett legújabb évi statisztika szerint az állam nemzeti hivatalához külföldi állampolgároktól vagy külföldi országokban lakhellyel rendelkező személyektől legalább tízezer bejelentés érkezett.

b) A jelen bekezdés alkalmazásában a „bejelentés” kifejezés nem vonatkozik a használati minta bejelentésekre.

2. A 3. bekezdésben foglaltak kivételével minden olyan állam vonatkozásában, amely az 1. bekezdés szerinti hatálybalépés időpontjában még nem tagja a jelen Szerződésnek, a Szerződés a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontját követő három hónap elteltével lép hatályba.

3. A II. fejezet rendelkezései és a jelen Szerződés mellékletét alkotó Végrehajtási Szabályzat megfelelő szabályai azonban csak attól az időponttól kezdve alkalmazhatók, amikor az 1. bekezdésben felsorolt feltételek közül legalább egyet teljesítő három olyan állam lesz részese a Szerződésnek, amely a 64. Cikk 1. bekezdése értelmében nem nyilatkozik úgy, hogy nem tartja magára kötelezőnek a II. fejezet rendelkezéseit. Ez az időpont azonban nem lehet korábbi, mint az 1. bekezdésben megjelölt eredeti hatálybalépés időpontja.

64. Cikk

Fenntartások

1. a) Bármelyik állam olyan nyilatkozatot tehet, hogy a II. fejezet rendelkezései nem kötik.

b) Az a) pont szerinti nyilatkozatot tevő államokra a II. fejezet és a Végrehajtási Szabályzat megfelelő rendelkezései nem kötelezők.

2. a) Az az állam, amely az 1. bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot nem tette meg, kijelentheti, hogy:

(i) a 39. Cikk 1. bekezdésének azok a rendelkezései nem kötik, amelyek a nemzetközi bejelentés másolatának és az utóbbi (előírás szerint készített) fordításának átadására vonatkoznak;

(ii) a nemzeti eljárás elhalasztására vonatkozóan a 40. Cikkben előírt kötelezettség nem akadályozza meg azt, hogy a nemzetközi bejelentést vagy annak fordítását a nemzeti hivatal közzétegye vagy közzétetesse, azzal azonban, hogy az állam nem mentesül a 30. és 38. Cikkben előírt korlátozások alól.

b) Az ilyen nyilatkozatot tevő államok ennek megfelelően kötelezettek.

3. a) Bármelyik állam kijelentheti, hogy a nemzetközi bejelentések nemzetközi közzétételét saját vonatkozásában nem igényli.

b) Ha az elsőbbségi naptól számított tizennyolc hónapos határidő lejártakor a nemzetközi bejelentés csak az a) pont szerinti nyilatkozatot tevő államok megjelölését tartalmazza, a nemzetközi bejelentésnek a 21. Cikk 2. bekezdése szerinti közzétételére nem kerül sor.

c) A b) pontban előírt rendelkezések alkalmazása esetén azonban a Nemzetközi Iroda a nemzetközi bejelentést közzéteszi, éspedig:

(i) a bejelentő kérelmére: a Végrehajtási Szabályzatnak megfelelően;

(ii) ha a nemzetközi bejelentésen alapuló nemzeti bejelentést vagy szabadalmat olyan megjelölt állam nemzeti hivatala teszi közzé, amely az a) pont szerint nyilatkozatot tett, vagy az ilyen hivatal helyett teszik közzé: e közzététel után késedelem nélkül, de nem az elsőbbségi napot követő tizennyolc hónap eltelte előtt.

4. a) Az az állam, amelynek nemzeti törvényhozása a technika állásának hatályát szabadalmaira nézve a közzétételt megelőző időponttól számítva ismeri el, de a technika állása szempontjából az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján igényelt elsőbbség napját az államban történő tényleges benyújtás napjaként nem ismeri el, úgy nyilatkozhat, hogy az őt megjelölő nemzetközi bejelentésnek a területén kívüli benyújtását a technika állása szempontjából nem tekinti saját területén történt tényleges benyújtásnak.

b) Azt az államot, amely az a) pont szerinti nyilatkozatot teszi, a 11. Cikk 3. bekezdése nem kötelezi.

c) Az az állam, amely az a) pont szerinti nyilatkozatot teszi, egyidejűleg köteles írásban megjelölni azt az időpontot, amelytől kezdődően, és azokat a feltételeket, amelyek mellett az őt megjelölő nemzetközi bejelentésre vonatkozóan a technika állásának hatálya területén beáll. Ez a nyilatkozat a Főigazgatóhoz intézett értesítéssel bármikor módosítható.

5. Bármelyik állam úgy nyilatkozhat, hogy az 59. Cikket nem tartja magára nézve kötelezőnek. Az ilyen nyilatkozatot tevő Szerződő Állam és más Szerződő Állam között felmerülő vitás kérdésekben az 59. Cikk rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra.

6. a) A jelen cikk szerinti minden nyilatkozatot írásban kell közölni. A nyilatkozat közölhető a Szerződés aláírásával egyidejűleg, a megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor, vagy - az 5. bekezdésben említett eset kivételével - utólagosan bármikor a Főigazgatóhoz intézett közléssel. Ez utóbbi esetben a nyilatkozat hatálya a Főigazgatóval való közlés időpontját követő hat hónap elteltével áll be és nem érintheti azokat a nemzetközi bejelentéseket, amelyeket e hathavi határidő lejárta előtt nyújtottak be.

b) A jelen cikk szerint tett bármely nyilatkozat a Főigazgatóhoz intézett közléssel bármikor visszavonható. A visszavonás hatálya a Főigazgatóval történt közlés időpontjától számított három hónap elteltével áll be és - a 3. bekezdés szerinti nyilatkozat visszavonása esetében - nem érinti azokat a nemzetközi bejelentéseket, amelyeket e háromhavi határidő lejárta előtt nyújtottak be.

7. A jelen Szerződéssel kapcsolatban az 1-5. bekezdésben említett fenntartásokon kívül más fenntartásnak nincs helye.

65. Cikk

Fokozatos alkalmazás

1. Ha a nemzetközi kutatási szervvel vagy a nemzetközi elővizsgálati szervvel kötött megállapodás az e szerv által intézésre átvett nemzetközi bejelentések számát vagy fajtáját ideiglenesen korlátozná, a Közgyűlés megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelen Szerződést és a Végrehajtási Szabályzatot a nemzetközi bejelentések meghatározott csoportjaira nézve fokozatosan alkalmazzák. Ezt a rendelkezést a 15. Cikk 5. bekezdésében említett nemzetközi jellegű kutatási kérelmekre is alkalmazni kell.

2. A Közgyűlés meghatározza azt a kezdő időpontot, amelytől számítva - az 1. bekezdésben foglaltak fenntartásával - nemzetközi bejelentéseket lehet benyújtani és nemzetközi elővizsgálati kérelmeket lehet előterjeszteni. Ezt az időpontot legkésőbb a jelen Szerződésnek a 63. Cikk 1. bekezdése szerinti hatálybalépését vagy a II. fejezetnek a 63. Cikk 3. bekezdése szerinti alkalmazását követő hatodik hónap elteltéig kell megállapítani.

66. Cikk

Felmondás

1. A jelen Szerződést a Főigazgatóhoz küldött közléssel bármely Szerződő Állam felmondhatja.

2. A felmondás a közlésnek a Főigazgatóhoz történt kézbesítését követő hat hónap elteltével lép hatályba. A felmondás nem érinti a nemzetközi bejelentés hatályát a felmondó államban, ha a bejelentés benyújtása és - amennyiben a felmondó államot kiválasztották - a kiválasztás az említett hat hónap eltelte előtt történt meg.

67. Cikk

Aláírás és nyelvek

1. a) A jelen Szerződést egyetlen eredeti, francia és angol nyelven készült példányban kell aláírni; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

b) A Főigazgató az érdekelt kormányok meghallgatása után gondoskodik japán, német, orosz, portugál és spanyol, valamint a Közgyűlés által megjelölt bármely más nyelvű hivatalos fordításról.

2. A jelen Szerződés Washingtonban, 1970. december 31-ig aláírásra nyitva áll.

68. Cikk

A letéteményes feladata

1. A jelen Szerződés eredeti példányát, ha már aláírásra nem áll nyitva, a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.

2. A jelen Szerződésről és a mellékletét alkotó Végrehajtási Szabályzatról a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény valamennyi tagállama kormányának és kívánságra bármely más állam kormányának.

3. A jelen Szerződést a Főigazgató az Egyesült Nemzetek Szervezete Titkárságánál nyilvántartásba vétel végett bejelenti.

4. A jelen Szerződés és a Végrehajtási Szabályzat módosításáról a Főigazgató két-két, általa hitelesített másolatot küld valamennyi Szerződő Állam kormányának és kívánságra bármely más állam kormányának.

69. Cikk

Közlések

A Főigazgató az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény valamennyi tagállamának kormányával közli:

(i) a 62. Cikk szerinti aláírásokat;

(ii) a megerősítő vagy csatlakozási okiratok 62. Cikk szerinti letételét;

(iii) a jelen Szerződés hatálybalépésének időpontját és azt az időpontot, amelytől kezdve a II. fejezet a 63. Cikk 3. bekezdése szerint alkalmazható;

(iv) a 64. Cikk 1-5. bekezdése értelmében tett nyilatkozatokat;

(v) a 64. Cikk 6. bekezdése b) pontja értelmében tett visszavonásokat;

(vi) a 66. Cikk értelmében közölt felmondásokat;

(vii) a 31. Cikk 4. bekezdése értelmében tett nyilatkozatot.”

3. § * 

4. § *  E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1980. évi június hó 27. napjától kell alkalmazni.

5. § *  (1) *  Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Szerződéshez csatolt Végrehajtási Szabályzatot rendeletben kihirdesse. * 

(2) *  Az Ügyintézési Utasítások magyar fordításának közrebocsátásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére