1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között Budapesten, az 1979. évi október hó 8. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződést e törvényerejű rendelettel hirdeti ki.
2. § A Szerződés magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Görög Köztársaság Elnöke nagy jelentőséget tulajdonítva a két ország között az igazságügyi kapcsolatok területén kialakítandó együttműködésnek,
elhatározták, hogy polgári és bűnügyi jogsegélyszerződést kötnek, és ebből a célból Meghatalmazottaikat kinevezték,
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:
(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél területén személyük és vagyonuk tekintetében ugyanolyan jogvédelemben részesülnek, mint az utóbbi Szerződő Fél saját állampolgárai.
(2) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai szabadon fordulhatnak a másik Szerződő Fél bíróságaihoz, ügyészségeihez és közjegyzőihez (a továbbiakban: „igazságügyi hatóságok”), amelyeknek hatásköre kiterjed a Szerződésben említett ügyekre, továbbá a másik Szerződő Fél egyéb hatóságaihoz is: megjelenhetnek e hatóságok előtt, kérelmeket terjeszthetnek elő és kereseteket indíthatnak előttük, ugyanolyan feltételek között, mint e Szerződő Fél saját állampolgárai.
(3) A Szerződés Első fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a két Szerződő Fél jogi személyeire is.
(1) A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai jogsegélyt nyújtanak egymásnak a polgári ügyekben, ideértve a kereskedelmi jog és a családjog területét is, továbbá a büntető ügyekben.
(2) Az igazságügyi hatóságok más hatóságok részére is jogsegélyt nyújtanak, ha azok hatásköre kiterjed az (1) bekezdésben említett ügyekre.
A Szerződő Felek igazságügyi hatóságai a jogsegélyforgalom során a központi szerveik útján érintkeznek egymással, nevezetesen a Magyar Népköztársaság esetében az Igazságügyi Minisztérium, illetőleg a Legfőbb Ügyészség, a Görög Köztársaság esetében pedig az Igazságügyi Minisztérium útján. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételének a lehetőségét.
A Szerződő Felek különböző eljárási cselekmények teljesítésével nyújtanak egymásnak kölcsönösen jogsegélyt, így különösen iratok megküldése és átadása, házkutatás, bűnjelek lefoglalása és megküldése, szakvélemények átadása, terheltek, tanúk, szakértők kihallgatása, felek és más személyek meghallgatása, valamint helyszíni szemle útján.
(1) A jogsegély iránti kérelemnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
a) a megkereső hatóság megnevezését;
b) a megkeresett hatóság megnevezését;
c) annak az ügynek a megjelölését, amelyben a jogsegélyt kérik;
d) a felek, vádlottak, gyanúsítottak és elítéltek nevét, lakáscímét és állampolgárságát;
e) a felek képviselőinek nevét és lakáscímét;
f) a jogsegély iránti kérelem tárgyát és a teljesítéséhez szükséges adatokat, valamint
g) büntető ügyben a bűncselekmény leírását és minősítését.
(2) A jogsegély iránti megkeresést aláírással és pecséttel kell ellátni.
(1) A megkeresett hatóság a jogsegély iránti kérelem teljesítése során a saját államának jogát alkalmazza.
(2) Ha a megkeresett hatóság nem illetékes a jogsegély iránti kérelem elintézésére, a megkeresést az illetékes hatósághoz teszi át.
(3) Ha a jogsegély iránti kérelemben megnevezett személy a megadott címen nem található, vagy ha ismeretlen, a megkeresett hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a cím megállapítására; ha a jogsegély iránti kérelem teljesítése lehetetlen, az iratokat vissza kell küldeni a megkereső hatósághoz annak feltüntetésével, hogy a kérelemben megnevezett személy a megadott címen nem található, illetőleg, hogy a lakáscímét nem lehetett megállapítani.
(4) A jogsegély iránti kérelem teljesítése után a megkeresett hatóság visszaküldi az iratokat a megkereső hatóságnak, és ha a kérelem a (3) bekezdésben megjelöltön kívül valamilyen más körülmény folytán nem volt teljesíthető, közli a megkereső hatósággal azokat a körülményeket, amelyek a teljesítést akadályozták.
(1) Az olyan tanú vagy szakértő ellen - tekintet nélkül az állampolgárságára - aki a megkeresett Szerződő Fél igazságügyi hatóságai által kézbesített idézésre a megkereső Szerződő Fél hatósága előtt megjelenik, nem lehet büntető eljárást indítani, illetőleg a rá kiszabott büntetést nem lehet végrehajtani, olyan bűncselekmény miatt, amelyet a megkereső Szerződő Fél határának átlépése előtt követett el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség megszűnik, ha a tanú vagy szakértő attól a naptól számított tizenöt nap elteltével, amelyen az igazságügyi hatóságok közölték vele, hogy a további jelenlétére már nincs szükség, továbbra is a megkereső Szerződő Fél területén tartózkodik, bár módja lett volna annak az elhagyására. A határidőbe nem számít bele az az idő, amely alatt a tanú vagy szakértő a saját akaratától független okból nem hagyhatta el az ország területét. A mentesség akkor is megszűnik, ha a tanú vagy szakértő a megkereső Szerződő Fél területének elhagyása után oda visszatér.
(1) Az egyik Szerződő Fél területén valamely hatóság által ügykörén belül kiállított, vagy hitelesített, a megszabott alakiságoknak megfelelő és pecséttel ellátott okiratokat a másik Szerződő Fél területén további hitelesítés nélkül el kell fogadni.
(2) Nem szorulnak további hitelesítésre azok a magánokiratok sem, amelyeket az egyik Szerződő Fél bírósága vagy más illetékes hatósága hitelesített, amennyiben azokat a másik Szerződő Fél bírósága vagy más hatósága előtt kívánják felhasználni.
(1) A megkeresett hatóság a kézbesítést a saját államában hatályban levő eljárási szabályok szerint teljesíti, ha a kézbesítendő iratot a saját államának nyelvén szerkesztették, vagy ahhoz ilyen nyelvű vagy francia nyelvű hiteles fordítást csatoltak. Ellenkező esetben a kézbesítendő iratot csak akkor adják át a címzettnek, ha az azt önként elfogadja.
(2) A jogsegély iránti megkeresésben meg kell jelölni a címzett pontos lakcímét és a kézbesítendő irat megnevezését.
A megkeresett hatóság a saját államának joga szerint igazolja a kézbesítés megtörténtét. Az igazolás tartalmazza a kézbesítés helyét, időpontját és annak a személynek a nevét, akinek az iratot átadták.
(1) A Szerződő Feleknek joga van arra, hogy diplomáciai vagy konzuli képviseletük útján saját állampolgáraik részére iratokat kézbesítsenek.
(2) E kézbesítési módnál kényszer alkalmazásának nincs helye.
A megkeresett Szerződő Fél nem igényelheti a jogsegély költségeinek megtérítését. Mindegyik Szerződő Fél maga viseli a jogsegéllyel kapcsolatban a saját területén felmerült összes költségeket.
A Szerződő Felek Igazságügyi Minisztériumai kérelemre kölcsönösen tájékoztatják egymást a saját államukban hatályban levő jogszabályokról.
A jogsegély megtagadható:
1. ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint politikai vagy katonai bűncselekmény;
2. ha a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint a kérelem teljesítése sértené a szuverenitását, a biztonságát vagy a közrendjét.
(1) A Szerződő Felek kölcsönösen megküldik egymásnak a másik Szerződő Fél állampolgáraira vonatkozó születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat, valamint az említett anyakönyvi bejegyzések módosításait és kiegészítéseit.
(2) A halotti anyakönyvi kivonatok megküldése hivatalból történik, a többieké kérelemre. Valamennyi okiratot költségmentesen, diplomáciai úton kell megküldeni.
Ha a Szerződés rendelkezései alapján vagyontárgyak, fizetőeszközök vagy követelések átadására, kivitelére, illetőleg átutalására kerül sor, ez a megkeresett Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően történik.
A Szerződő Felek igazságügyi szervei kölcsönös kapcsolataik során a saját nemzeti nyelvüket használják, szükség esetén francia nyelvű fordítást is mellékelnek. A megküldendő iratokat és okiratokat azonban le kell fordítani a megkeresett Szerződő Fél nyelvére vagy francia nyelvre.
A Szerződő Felek egyikének az az állampolgára - ideértve a jogi személyeket is -, aki a másik Szerződő Fél bírósága előtt lép fel és a Szerződő Felek egyikének a területén lakik, nem kötelezhető perköltségbiztosíték adására kizárólag azért, mert külföldi, vagy mert a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, illetőleg a székhelye nincs ez utóbbi Szerződő Fél területén.
Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a másik Szerződő Fél igazságügyi hatóságai előtt ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan terjedelemben élvezik a költségmentességet, az illetékmentességet és egyéb hasonló természetű kedvezményeket, valamint az ingyenes jogi képviseletet, mint a belföldiek.
(1) Annak a kérelmezőnek a személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó igazolásokat, aki részesülni kíván a 19. Cikkben említett kedvezményekben, annak a Szerződő Félnek az illetékes hatóságai adják ki, amelynek a területén lakik.
(2) Ha az említett kedvezményekben részesülni kívánó kérelmezőnek egyik Szerződő Fél területén sincs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, az igazolást annak az államnak a diplomáciai vagy konzuli képviselete is kiadhatja, melynek a kérelmező állampolgára.
(3) Az az igazságügyi hatóság, amely a 19. Cikk alapján előterjesztett kérelemről határoz, kiegészítő tájékoztatásokat kérhet a bizonyítványt kiállító szervtől.
Ha az egyik Szerződő Fél állampolgára részesülni kíván a 19. Cikkben említett kedvezményben és erre vonatkozóan kérelmet kíván előterjeszteni a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához, ezt a kérelmét a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes hatóságnál nyújthatja be. Az a hatóság, amelynél a kérelmet előterjesztették, a kérelmet és a rá vonatkozó jegyzőkönyvet a 20. Cikknek megfelelően kiállított iratokkal együtt továbbítja a másik Szerződő Fél illetékes hatóságához.
(1) Az egyik Szerződő Félnek az az állampolgára, aki a másik Szerződő Fél területén lakik, ez utóbbi állam saját állampolgáraival egyenlő elbánást élvez a végrendeleti és a törvényes öröklést illetően; ez a rendelkezés azonban nem érinti az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat. A javak és jogok ugyanazokkal a feltételekkel szállnak reájuk, mint a saját állampolgárokra.
(2) Az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága által kiadott öröklési bizonyítványnak, illetőleg a végrendeleti végrehajtói igazolásnak a másik Szerződő Fél területén is megvan a bizonyító ereje a tanúsított tények tekintetében.
(1) A Szerződő Felek egyikének állampolgára által tett végintézkedés alakilag érvényes, ha megfelel:
a) azon állam jogának, amelynek a területén készítették;
b) azon Szerződő Fél jogának, amelynek az örökhagyó a végintézkedés vagy a halála időpontjában az állampolgára volt, vagy
c) azon állam jogának, amelynek a területén az örökhagyónak a b) pontban említett időpontok valamelyikében a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye volt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a végintézkedés visszavonására is.
(1) A Szerződő Felek a Szerződésben meghatározott feltételek mellett elismerik és végrehajtják területükön a másik Szerződő Fél területén meghozott következő határozatokat:
a) a polgári jogi, családjogi és kereskedelmi jogi ügyekben meghozott határozatokat;
b) a büntető ügyekben meghozott határozatokat a kártérítési igények tekintetében;
c) a választottbírósági határozatokat.
(2) A bíróság előtt megkötött és jóváhagyott egyezségek az (1) bekezdésben említett bírósági határozatokkal egy tekintetbe esnek.
A 24. Cikkben említett határozatok a következő feltételek megléte esetén ismerhetők el és hajthatók végre:
a) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a határozatot hozták, az jogerőssé és végrehajthatóvá vált;
b) ha annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint, amelynek területén a végrehajtást kérik, e Szerződő Fél bíróságának az ügyben nincs kizárólagos joghatósága;
c) ha az eljárásban részt nem vett pervesztes felet kellő időben és szabályszerűen megidézték, illetőleg a perbeli cselekvőképességgel nem rendelkező pervesztes fél szabályszerűen képviseltethette magát; a hirdetményi idézés nem felel meg ezeknek a feltételeknek;
d) ha a határozat nem ellentétes olyan korábbi jogerős határozattal, amelyet a bíróság ugyanazok között a felek között ugyanabban a tárgyban és ugyanazon a jogalapon annak a Szerződő Félnek a területén hozott meg, ahol a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani, továbbá ha e Szerződő Fél bíróságán ugyanebben az ügyben nem indítottak korábban eljárást;
e) ha a határozat elismerése és végrehajtása nincs ellentétben annak a Szerződő Félnek a közrendjével és a jogrendszerének alapelveivel, amelynek területén a határozatot el kell ismerni és végre kell hajtani.
(1) A választottbírósági határozatok elismerésére és végrehajtására a New Yorkban, 1958. június 10-én aláírt Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A bíróság a feleket választottbírósági útra utasítja, ha olyan pert indítanak előtte, amelynek tárgyában a felek választottbírósági hatáskört kikötötték.
(1) A határozat végrehajtására vonatkozó kérelmet közvetlenül annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága előtt lehet előterjeszteni, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani, de annál a bíróságnál is elő lehet terjeszteni, mely az ügyben első fokon határozatot hozott. Ez utóbbi esetben a kérelmet a 3. Cikkben meghatározott módon meg kell küldeni a másik Szerződő Fél illetékes bíróságának.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) a határozat egy kiadványát vagy hitelesített másolatát, továbbá a határozat jogerejét és végrehajthatóságát tanúsító igazolást, hacsak ez magából a határozatból ki nem tűnik;
b) igazolást arról, hogy az eljárásban részt nem vett pervesztes felet kellő időben és szabályszerűen megidézték, és amennyiben nem volt perbeli cselekvőképessége, szabályszerűen képviselték;
c) az a) és b) pontokban említett okiratok hiteles fordítását a Szerződés 17. Cikkében meghatározott nyelvek valamelyikén.
(3) Választottbírósági határozat esetében a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a választottbírósági kikötés szabályszerűen hitelesített másolatát, valamint e kikötés és valamennyi szükséges okirat szabályszerűen hitelesített fordítását is, a Szerződés 17. Cikkében meghatározott nyelvek valamelyikén.
(1) Annak a Szerződő Félnek a bírósága, amelynek területén a határozatot végre kell hajtani, azt a saját jogszabályainak megfelelően hajtja végre.
(2) A végrehajtás iránti kérelemről határozó bíróság annak megállapítására szorítkozik, hogy a Szerződés 25., 26. és 27. Cikkében meghatározott feltételek fennállnak-e.
(3) A végrehajtást szenvedő érvényesítheti annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerinti kifogásokat, amelynek bírósága a határozatot meghozta.
(1) Ha azt a peres felet, aki a Szerződés 18. Cikke alapján mentességet élvezett a perköltségbiztosíték adása alól, az egyik Szerződő Fél bírósága által meghozott jogerős határozat az eljárási költségek megfizetésére kötelezi, ezt a határozatot a jogosult kérelmére a másik Szerződő Fél területén illetékmentesen végre kell hajtani.
(2) Az (1) bekezdésben említett határozat végrehajtásáról döntő bíróság annak megállapítására szorítkozik, hogy az eljárási költségekre vonatkozó határozat jogerős és végrehajtható-e.
(3) A Szerződés 27. Cikkének rendelkezéseit az eljárási költségekre vonatkozó határozatok tekintetében is alkalmazni kell.
A 24. Cikkben említett, a 25., 26. és 27. Cikkben meghatározott feltételeknek megfelelő bírósági határozatok abban az esetben ismerhetők el és hajthatók végre, ha a Szerződés hatálybalépését követően váltak jogerőssé és végrehajthatóvá.
A Szerződés Harmadik fejezetének rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek azokat a jogszabályait, amelyek a végrehajtás során fizetőeszközök, követelések vagy vagyontárgyak átutalására vonatkoznak.
(1) A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik Szerződő Fél kérelmére a saját jogszabályaiknak megfelelően büntetőeljárást indítanak azok ellen a saját állampolgáraik ellen, akik a másik Szerződő Fél területén bűncselekményt követtek el.
(2) A büntetőeljárás lefolytatására irányuló kérelemhez mellékelni kell a vizsgálat eredményére vonatkozó iratokat és a meglevő tárgyi bizonyítási eszközöket, valamint az ügyben a bűncselekmény elkövetésének helye szerint alkalmazandó büntető jogszabályok szövegét.
(3) A megkeresett Szerződő Fél tájékoztatja a megkereső Szerződő Felet a büntetőeljárás eredményéről, és ítélet esetében megküldi neki a jogerős ítélet másolatát is.
(1) A Szerződést meg kell erősíteni és a megerősítési okiratok kicserélésétől - amelyre Athénban kerül sor - számítva a harmincadik napon lép hatályba.
(2) A Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a két állam között 1904. december 21-én Athénban aláírt kiadatási szerződés.
(3) A Szerződést bármelyik Szerződő Fél felmondhatja. A felmondás az erről szóló értesítésnek a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételétől számított hat hónap elteltével válik hatályossá.
Ennek hiteléül a Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecsétjükkel látták el a Szerződést.
Kelt Budapesten, az 1979. évi október hó 8. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar, görög és francia nyelven - a három szöveg egyaránt hiteles. Eltérés esetén a francia szöveg az irányadó.
(Aláírások)”
3. § * E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1981. évi augusztus hó 14. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.
