A jogszabály mai napon ( 2019.12.11. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1982. évi 42. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság között Managuában, 1981. november 14-én aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az Egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése 1982. november 27-én Budapesten megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság között Managuában, 1981. november 14-én aláírt konzuli egyezményt ezzel a törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény eredeti magyar nyelvű szövege a következő:

„KONZULI EGYEZMÉNY
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A NICARAGUAI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A Magyar Népköztársaság és a Nicaraguai Köztársaság

attól az óhajtól vezetve, hogy államaik érdekeinek, valamint állampolgáraik jogainak és érdekeinek védelmét megkönnyítsék, szabályozzák konzuli kapcsolataikat és ily módon hozzájáruljanak a két állam közötti együttműködéshez és a baráti kapcsolatok erősítéséhez,

elhatározták, hogy Konzuli Egyezményt kötnek és e célból Meghatalmazottaikká kinevezték:

a Magyar Népköztársaság: Puja Frigyes

külügyminisztert,

a Nicaraguai Köztársaság: Miguel D’Escoto külügyminisztert,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg:

I. fejezet

Meghatározások

1. Cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában:

(1) „konzulátus” főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus vagy konzuli ügynökség;

(2) „konzuli kerület” a fogadó államnak az a területe, ahol a konzulátus a konzuli feladatok ellátására jogosult;

(3) a „konzulátus vezetője” a konzulátus élén álló főkonzul, konzul, alkonzul, vagy konzuli ügynök;

(4) „konzuli tisztviselő” az a személy - ideértve a konzulátus vezetőjét is -, akit konzuli feladatok végzésével bíznak meg. E megjelölés alá tartozik az a tisztviselő is, akit a konzuli szolgálattal való ismerkedés céljából küldenek a konzulátusra (gyakornok);

(5) „konzuli alkalmazott” az a személy, aki a konzulátuson igazgatási és műszaki feladatokat lát el. E megjelölésen a gépkocsivezetőt, a háztartási alkalmazottat, a kertészt és a konzulátus fenntartásával kapcsolatos teendőket ellátó más személyeket is érteni kell;

(6) „konzuli helyiségek” - tulajdonjogi helyzetükre való tekintet nélkül - a kizárólag konzuli feladatok végzésére szolgáló épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek - köztük a konzulátus vezetőjének lakása;

(7) „konzuli irattár” a hivatalos levelezés egész anyaga, okiratok, rejtjeleszközök, könyvek, műszaki és irodai eszközök, továbbá az ezek őrzésére szolgáló berendezési tárgyak;

(8) „hajó” a Szerződő Felek lobogójának használatára jogosult minden tengeri jármű, amely tengeri hajózásra szolgál;

(9) „repülőgép” minden olyan légi jármű, amely a Szerződő Felek felségjelének használatára jogosult;

(10) a „küldő állam állampolgára” meghatározás a jogi személyt is magában foglalja.

II. fejezet

Konzulátus létesítése. Konzuli tisztviselők és alkalmazottak kinevezése

2. Cikk

(1) Konzulátust létesíteni a fogadó állam területén csak annak hozzájárulásával lehet.

(2) A konzulátus székhelyét, rangját és konzuli kerületét a küldő és a fogadó állam esetenként közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

(1) A küldő állam a konzulátus vezetőjének kinevezése előtt diplomáciai úton megkéri a fogadó állam hozzájárulását a kinevezéshez.

(2) A hozzájárulás megadása után a küldő állam diplomáciai képviselete bemutatja a fogadó állam külügyminisztériumának a konzuli pátenst vagy más kinevezési okiratot, amelyben fel kell tüntetni a konzulátus vezetőjének családi és utónevét, rangját, a konzulátus székhelyét, valamint a konzuli kerületet.

(3) A konzuli pátens vagy más kinevezési okirat bemutatása után a fogadó állam a lehető legrövidebb időn belül megadja a működési engedélyt (exequatur).

(4) A konzulátus vezetője akkor kezdheti meg működését, amikor a fogadó állam a működési engedélyt (exequatur) megadja.

(5) A fogadó állam hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzulátus vezetője a működési engedély (exequatur) megadása előtt ideiglenesen megkezdhesse működését.

(6) A konzulátus vezetőjének - akár ideiglenes - elismerése után a fogadó állam hatóságai minden szükséges intézkedést megtesznek avégből, hogy a konzulátus vezetője hivatali tevékenységét elláthassa.

4. Cikk

A küldő állam előzetesen közli a fogadó állam külügyminisztériumával annak a konzuli tisztviselőnek - aki nem a konzulátus vezetője - családi és utónevét, rangját és beosztását, továbbá a konzuli alkalmazottak családi és utónevét, valamint állampolgárságát.

5. Cikk

A konzuli tisztviselő csak a küldő állam állampolgára lehet.

6. Cikk

(1) Ha a konzulátus vezetője bármilyen okból nem tudja hivatali tevékenységét folytatni, vagy a konzulátus vezetőjének tisztsége átmenetileg megüresedik, a küldő állam a konzulátus ideiglenes vezetésével megbízhatja a kérdéses konzulátus, vagy a fogadó államban működő más konzulátus valamelyik konzuli tisztviselőjét vagy a fogadó államban működő saját diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének valamelyik tagját. Ennek a személynek családi és utónevét a fogadó állam külügyminisztériumával előzetesen közölni kell.

(2) A konzulátus ideiglenes vezetésével megbízott személy jogosult a konzulátus általa helyettesített vezetője feladatainak ellátására és megilletik ugyanazok a jogok, kiváltságok és mentességek, amelyeket az Egyezmény a konzulátus vezetőjének biztosít.

(3) Ha a küldő állam az (1) bekezdés értelmében saját diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének valamelyik tagját bízza meg a konzulátus ideiglenes vezetésével, ez a megbízás nem érinti e személy diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

7. Cikk

A fogadó állam indoklás nélkül diplomáciai úton bármikor közölheti a küldő állammal, hogy a konzulátus vezetőjének működési engedélyét (exequatur) megvonja, illetve a konzulátus bármely más konzuli tisztviselőjét vagy alkalmazottját nem tartja elfogadhatónak. Ebben az esetben a küldő állam az érintett konzuli tisztviselőt vagy alkalmazottat visszahívja. Amennyiben a küldő állam ezen kötelességének ésszerű időn belül nem tesz eleget, a fogadó állam megtagadhatja az érintett konzuli tisztviselő vagy alkalmazott e minőségének további elismerését.

8. Cikk

(1) A küldő állam - a fogadó állam törvényei által megengedett keretek között és a fogadó állam által meghatározott bármely személytől vagy szervtől tulajdonba, használatba vagy bérbe vehet telkeket, épületeket vagy épületrészeket a konzulátus céljára, valamint a konzuli tisztviselők és azon konzuli alkalmazottak lakásának céljára, akik a küldő állam állampolgárai. A fogadó állam szükség esetén segítséget nyújt a küldő államnak az említett célokra szolgáló telkek, épületek vagy épületrészek megszerzésében.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem mentesítik a küldő államot az alól, hogy tiszteletben tartsa az arra a körzetre vonatkozó városfejlesztési rendelkezéseket vagy egyéb korlátozó intézkedéseket, ahol az említett telkek, épületek vagy épületrészek találhatók.

III. fejezet

Kiváltságok és mentességek

9. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselők védelméről és minden szükséges intézkedést megtesz abból a célból, hogy tevékenységüket folytathassák és élvezhessék mindazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket az Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai a számukra biztosítanak.

10. Cikk

(1) A konzulátus épületén el lehet helyezni a küldő állam címerét, valamint a küldő állam és a fogadó állam nyelvén a konzulátus elnevezését.

(2) A küldő állam lobogóját ki lehet tűzni a konzulátus épületére és a konzulátus vezetőjének lakására.

(3) A konzulátus vezetője hivatali működése során a küldő állam zászlóját az általa használt járműveken is elhelyezheti.

11. Cikk

(1) A konzulátus kizárólagos céljaira szolgáló épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek sérthetetlenek.

A fogadó állam hatóságai az említett épületekbe vagy épületrészekbe és telkekre csak a konzulátus vezetőjének, vagy a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének, vagy az általuk felhatalmazott személy előzetes hozzájárulásával léphetnek be.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései a konzuli tisztségviselők lakására, továbbá azon konzuli alkalmazottak lakására is kiterjednek, akik a küldő állam állampolgárai.

12. Cikk

A konzuli irattár mindenkor és elhelyezésétől függetlenül sérthetetlen.

13. Cikk

(1) A konzulátus kapcsolatot tarthat a küldő állam kormányával, diplomáciai képviseleteivel és konzulátusaival. Ennek során joga van rejtjel használatára, igénybe veheti az általános távközlési eszközöket, valamint a diplomáciai és konzuli futárszolgálatot, beleértve a diplomáciai és konzuli küldeményeket is. Az általános távközlési eszközök igénybevételekor a konzulátusra ugyanaz a díjszabás irányadó, mint a diplomáciai képviseletre.

Rádióállomást a konzulátus csak a fogadó állam engedélyével létesíthet és tarthat üzemben.

(2) A konzulátus hivatalos levelezése a kapcsolattartás igénybe vett eszközétől függetlenül, továbbá a lepecsételt és a hivatalos jelleget láthatóan feltüntető jelzéssel ellátott konzuli küldemények sérthetetlenek, azokat a fogadó állam hatóságai nem ellenőrizhetik, illetve nem tarthatják vissza.

(3) A küldő állam konzuli futárait a fogadó állam területén ugyanazok a jogok, kiváltságok és mentességek illetik meg, mint a diplomáciai futárokat.

(4) A konzuli küldeményt repülőgép vagy hajó parancsnokára is rá lehet bízni, aki azonban nem tekintendő konzuli futárnak. A parancsnokot el kell látni hivatalos irattal, amely feltünteti a küldemény darabszámát. A konzuli küldeményt a konzuli tisztviselő jogosult a parancsnoktól közvetlenül és mindennemű akadályoztatás nélkül átvenni, illetve azt neki átadni.

14. Cikk

A konzuli tisztviselőnek és annak a konzuli alkalmazottnak a személye, aki a küldő állam állampolgára, sérthetetlen; őket letartóztatni vagy bármilyen formában őrizetbe venni nem lehet. A fogadó állam kellő tiszteletet tanúsít irántuk, és minden intézkedést megtesz annak megelőzésére, hogy személyüket, szabadságukat és méltóságukat bármilyen sérelem érje.

15. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, aki a küldő állam állampolgára - a Diplomáciai Kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án elfogadott Bécsi Szerződés 31. Cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglalt kivételektől eltekintve - nem tartozik a fogadó állam joghatósága alá.

(2) A konzuli tisztviselővel és a konzuli alkalmazottal együttélő családtagot, amennyiben a küldő állam állampolgára, ugyanúgy megilleti a fogadó állam joghatósága alóli mentesség és a személyi sérthetetlenség, mint a konzuli tisztviselőt és a konzuli alkalmazottat.

(3) A küldő állam lemondhat a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint családtagjaik mentességéről. A lemondásnak minden esetben kifejezettnek kell lennie.

A fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alóli mentességről való lemondás nem jelent a határozat végrehajtása alóli mentességről való lemondást; ehhez külön lemondás szükséges.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtt nem köteles tanúvallomást tenni.

(2) A konzuli alkalmazott tanúként megidézhető a fogadó állam bírósága vagy más hatósága elé. A hivatali tevékenysége körébe eső ügyekben megtagadhatja a tanúvallomást. Vele szemben semmiféle kényszerintézkedés vagy büntetés nem alkalmazható.

(3) Az e cikk rendelkezései a konzuli tisztviselővel és a konzuli alkalmazottal együttélő családtagjára is kiterjednek, ha a küldő állam állampolgára.

17. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a fogadó államban mentes a honvédelmi és minden egyéb kötelező szolgálat alól.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései kiterjednek a konzuli alkalmazottra, továbbá a konzuli tisztviselővel és a konzuli alkalmazottal együttélő családtagjaira is, amennyiben nem a fogadó állam állampolgárai.

18. Cikk

A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint velük együttélő családtagjaik mentesek minden olyan kötelezettség alól, amelyeket a fogadó állam jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vételével és lakhatási vagy más hasonló megszerzésével kapcsolatban előírnak.

19. Cikk

(1) A konzulátus céljaira szolgáló telkek és épületek vagy épületrészek, valamint a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott lakása, ha a küldő állam állampolgára, a fogadó államban mentesek mindennemű adó, illetőleg ezzel egy tekintet alá eső bármely illeték kivetése és fizetése alól.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a szolgáltatások díjára.

20. Cikk

A fogadó állam azokra az ingóságokra, amelyek a küldő állam tulajdonában vagy birtokában vannak, illetve a konzulátus céljaira szolgálnak, továbbá ezek megszerzésével kapcsolatban semmiféle adót és illetéket nem vet ki és nem hajt be.

21. Cikk

A hivatali kötelesség teljesítéséért kapott illetmény tekintetében a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, amennyiben a küldő állam állampolgára, mentes a fogadó állam által megállapított mindennemű adó és illeték alól.

22. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, ha a küldő állam állampolgára, valamint velük együttélő családtagja a fogadó államban mentes mindennemű országos, területi vagy helyi adó és illeték, továbbá a tulajdonukat képező ingóságok után járó adók és illetékek alól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség nem alkalmazható azokra az adókra és illetékekre, amelyeket külön teljesített szolgáltatások ellenértékeként állapítanak meg vagy szednek be.

23. Cikk

(1) Azok a tárgyak, ideértve a járműveket is, amelyek a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgálnak, a fogadó államban ugyanúgy mentesek a behozatali vám és adó alól, mint a küldő állam diplomáciai képviseletének használatára behozott tárgyak.

(2) A konzuli tisztviselő és alkalmazott, valamint a velük együttélő családtag, amennyiben nem a fogadó állam állampolgára, a személyes használatukra behozott tárgyak tekintetében a fogadó államban ugyanúgy mentesek a behozatali vám alól, mint a küldő állam diplomáciai képviselete személyzetének megfelelő kategóriájú tagjai.

(3) A (2) bekezdésben említett „diplomáciai képviselet személyzetének megfelelő kategóriájú tagjai” kifejezés alatt konzuli tisztviselő esetében a diplomáciai személyzet tagját, konzuli alkalmazott esetében pedig az igazgatási és műszaki személyzet tagját kell érteni.

24. Cikk

A fogadó állam - az állambiztonsági okokból közlekedési tilalom vagy korlátozás alá eső területekre vonatkozó jogszabályai megtartásával - a konzuli kerületben biztosítja a konzuli tisztviselő és alkalmazott mozgásszabadságát, hivatali kötelességük teljesítése céljából.

25. Cikk

Az Egyezmény értelmében kiváltságokat és mentességeket élvező valamennyi személy köteles - kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül - tiszteletben tartani a fogadó állam jogszabályait, ideértve a közúti közlekedésre és a gépjárműbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket is.

26. Cikk

A konzuli alkalmazottat, valamint a konzuli tisztviselővel és alkalmazottal együttélő családtagot - amennyiben a fogadó állam állampolgára, vagy állandó lakosa - csak a jelen Egyezmény 16. Cikkének (2) bekezdésében biztosított kiváltságok és mentességek illetik meg.

IV. fejezet

Konzuli feladatok

27. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult az e fejezetben megjelölt feladatokat ellátni, továbbá - a fogadó állam jogszabályainak sérelme nélkül - más konzuli teendőket ellátni.

(2) A konzuli tisztviselő hivatali feladatainak gyakorlása során szóban vagy írásban a konzuli kerületében levő illetékes hatóságokhoz fordulhat.

28. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő feladata a Szerződő Felek közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlődését elősegíteni és baráti kapcsolataik fejlesztését más módon is előmozdítani.

(2) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult a küldő állam, valamint annak állampolgárai és jogi személyei jogait és érdekeit védelemben részesíteni.

29. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a fogadó állam jogszabályai megtartásával a konzuli kerületben jogosult:

a) állampolgársági ügyekben - a küldő állam törvényeinek megfelelően - eljárni;

b) a küldő állam állampolgárait nyilvántartásba venni;

c) a küldő állam állampolgárainak születését és halálát anyakönyvezni és a megfelelő okiratokat kiállítani. Ez a rendelkezés nem érinti a fogadó állam jogszabályai által előírt anyakönyvezést;

d) a fogadó állam rendelkezéseinek tiszteletben tartásával a küldő állam állampolgárai házasságkötésénél közreműködni, illetve a házasságkötést és a házasság felbontását az anyakönyvbe bejegyezni, amennyiben erre a küldő állam felhatalmazza;

e) a küldő állam állampolgárainak a családjogi helyzetükkel kapcsolatos nyilatkozatait a küldő állam jogának megfelelően átvenni és hitelesíteni;

f) okiratokat hitelesíteni;

g) a konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam állampolgáraitól vagy azok részére értékeket, okiratokat és más tárgyakat letétbe átvenni.

(2) A konzuli tisztviselő köteles - amennyiben a fogadó állam törvényei előírják - annak illetékes szerveit minden olyan személyi állapottal kapcsolatos bejegyzésekről értesíteni, amelyeket az (1) bekezdés c) és d) pontja értelmében a konzulátuson végeztek.

30. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

(1) a küldő állam állampolgárai részére útleveleket kiállítani, megújítani, ezekbe a szükséges változtatásokat bejegyezni és az útleveleket érvényteleníteni;

(2) a küldő államba való beutazásra útiokmányokat kiadni és ezekbe a szükséges változtatásokat bejegyezni;

(3) beutazásra, kiutazásra és átutazásra jogosító vízumokat kiadni.

31. Cikk

A konzuli tisztviselő - a fogadó állam jogszabályaival összhangban - jogosult a küldő állam kiskorú vagy cselekvőképtelen állampolgárainak érdekeit védeni és képviselni, számukra gyám vagy gondnok rendelésére javaslatot tenni és ezek tevékenységét ellenőrizni, amennyiben erre a küldő állam joga felhatalmazza.

32. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő - a konzuli kerületben - elláthatja a küldő állam törvényeiben meghatározott közjegyzői feladatokat:

a) bármilyen állampolgárságú személy kérelmére olyan jogügyletek tekintetében, amelyek a küldő államban teljesítendők;

b) a küldő állam állampolgárainak jogügyletei tekintetében, feltéve, hogy ezek nem a fogadó államban levő ingatlanra vonatkozó jogok alapítását, átruházását vagy megszüntetését tartalmazzák;

c) a konzuli tisztviselő az a)-b) pontokban meghatározott feladatokat a fogadó állam jogszabályaival összhangban látja el.

(2) A konzuli tisztviselőnek jogában áll okiratokat fordítani és azok fordítását hitelesíteni.

33. Cikk

A 32. Cikkben említett okiratok, hitelesítések és fordítások a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőségűek és bizonyító erejűek, mint a fogadó állam illetékes szervei vagy hatóságai által kiállított, lefordított vagy hitelesített iratok.

34. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek a konzuli tisztviselőt a küldő állam állampolgárainak elhalálozásáról tájékoztatni, továbbá esetleges hagyatékukról, örököseikről, hagyományosaikról és végrendeletükről értesíteni.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek a konzuli tisztviselőt a fogadó államban levő örökség megnyílásáról értesíteni, amennyiben az örökösök vagy hagyományosok a küldő állam állampolgárai.

Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, amikor a fogadó állam illetékes hatóságai a küldő állam állampolgárai javára harmadik államban megnyílt örökségről szereznek tudomást.

35. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jelen lehet a küldő állam állampolgára hagyatékának összeírását és megőrzését célzó intézkedések foganatosításánál és jegyzőkönyv aláírásánál, továbbá - a fogadó állam törvényeinek megtartásával - eljárhat a küldő állam állampolgárai öröklési jogának védelmében. Ugyancsak jogosult a fogadó állam illetékes szerveit felkérni arra, hogy az örökség védelmére a szükséges intézkedéseket megtegyék.

(2) Ha a küldő állam állampolgára a fogadó államban való ideiglenes tartózkodása során meghal, a konzuli tisztviselő jogosult a hátrahagyott személyi tárgyakat átvenni, kivéve ha az elhunyt azokra nézve a fogadó államban való tartózkodása során kötelezettséget vállalt.

Az említett személyi tárgyakkal kapcsolatos minden további cselekményt - adott esetben azok kivitelét is ideértve - a fogadó állam törvényei szerint kell végezni.

36. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőnek jogában áll a fogadó állam hatóságai előtt a küldő állam állampolgárainak képviseletében külön felhatalmazás nélkül is eljárni, amennyiben az érdekelt személy - távolléte következtében vagy ügyeinek vitelével megbízott más személy hiányában, illetőleg más okból - érdekeit megvédeni nem tudja. E képviselet megszűnik, ha a képviselt személy önmaga veszi át jogai és érdekei védelmét.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a konzuli tisztviselő a fogadó állam hatályos jogszabályainak megtartásával köteles eljárni.

37. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő - a konzuli kerületben - jogosult a küldő állam bármely állampolgárával találkozni és kapcsolatot tartani, neki tanácsot adni, és őt minden módon támogatni, beleértve szükség esetén a jogi segítség nyújtását is.

A fogadó állam semmilyen módon nem korlátozhatja a küldő állam állampolgárát abban, hogy a konzulátussal érintkezésbe lépjen és azt felkeresse.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai a küldő állam konzuli képviselőjét haladéktalanul tájékoztatják a küldő állam valamely állampolgárának letartóztatásáról, őrizetbe vételéről vagy szabadságának bármilyen formában történt korlátozásáról.

(3) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam letartóztatott, őrizetbe vett, vagy személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozott, illetőleg szabadságvesztés büntetését töltő állampolgárát meglátogatni és vele kapcsolatot tartani.

Az e bekezdésben biztosított jogokat a fogadó állam jogszabályainak megfelelően kell gyakorolni, ezek a jogszabályok azonban nem zárhatják ki az említett jogok érvényesítését.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő támogatást és segítséget nyújthat a küldő állam hajóinak, ha azok a fogadó állam kikötőiben és területi vagy belső vizein tartózkodnak.

(2) A konzuli tisztviselő - amint a hajónak a parttal való szabad érintkezését engedélyezték - jogosult annak fedélzetére lépni. A parancsnok és a személyzet tagjai érintkezésbe léphetnek a konzuli tisztviselővel.

(3) A konzuli tisztviselő a fogadó állam illetékes hatóságaitól segítséget kérhet minden olyan kérdésben, amely a küldő állam hajóival, a parancsnok és a személyzet tagjaival kapcsolatos feladataik teljesítését érinti.

39. Cikk

A konzuli tisztviselő - a konzuli kerületben - jogosult:

a) a fogadó állam hatóságai jogainak sérelme nélkül kivizsgálni a hajót útközben ért minden balesetet, meghallgatni a hajó parancsnokát és személyzetének tagjait, felülvizsgálni a hajóokmányokat, átvenni a hajó útjáról szóló jelentést, tájékozódni a hajó úticéljáról és segítséget nyújtani a hajó befutásakor, kifutásakor és a kikötőben való tartózkodása idején;

b) a fogadó állam hatóságai jogainak sérelme nélkül a parancsnok és a személyzet valamelyik tagja között bármely vitát eldönteni, amennyiben ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik;

c) intézkedni a parancsnok vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése és hazautazása iránt;

d) átvenni, írásba foglalni, igazolni a hajóra vonatkozó bármilyen nyilatkozatot és a küldő állam törvényeiben meghatározott más okiratot.

40. Cikk

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő állam hajóján valamilyen kényszerintézkedést szándékozik foganatosítani vagy hivatalos vizsgálatot kíván indítani, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek erről a konzuli tisztviselőt előzetesen értesíteni, hogy ezeknél a cselekményeknél ő maga vagy képviselője jelen lehessen. Ha a konzuli tisztviselő vagy képviselője nem volt jelen, kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai részletesen tájékoztatják a megtett intézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései arra az esetre is vonatkoznak, amikor a hajó parancsnokát vagy személyzetének tagjait a kikötő helye szerint illetékes hatóságoknak a parton kell meghallgatniuk.

(3) A jelen cikk rendelkezései nem vonatkoznak a rendes vám-, útlevél- és egészségügyi vizsgálatra, valamint a parancsnok kérésére vagy egyetértésével tett intézkedésre.

41. Cikk

(1) Ha a küldő állam hajója a fogadó államban hajótörést szenved, zátonyra fut, partra sodródik vagy más kárt szenved, vagy ha a fogadó állam partján vagy annak közelében olyan tárgyat találnak vagy szállítanak a fogadó állam kikötőjébe, amely a küldő állam valamely állampolgárának a tulajdona és harmadik állam kárt szenvedett hajója rakományának részét képezi, a fogadó állam illetékes hatóságai erről az illetékes konzuli tisztviselőt a lehető legsürgősebben értesítik és egyidejűleg tájékoztatják arról, hogy milyen intézkedést tettek az emberek, a hajó, a rakomány és a hajóhoz tartozó más vagyontárgyak, valamint a hajóhoz tartozó, illetve a hajórakomány részét képező és a hajóról elkerült tárgyak megmentésére.

(2) A fogadó állam hatósága jogainak sérelme nélkül a konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a sérült hajónak, utasainak és legénysége tagjainak minden segítséget megadjon, a hajó kijavítása iránt intézkedjen vagy intézkedés végett, illetve az intézkedés folytatása céljából az illetékes hatóságokat megkeresse.

(3) Ha a kárt szenvedett hajót vagy bármilyen hozzá tartozó tárgyat a fogadó állam partján vagy annak közelében találják meg, vagy a fogadó állam kikötőjébe szállítják és sem a parancsnoknak, sem a tulajdonosnak vagy megbízottjának, sem a biztosítónak nem áll módjában a hajó vagy tárgy megóvása vagy a vele való rendelkezés iránt intézkedni, a konzuli tisztviselőt jogosultnak kell tekinteni arra, hogy a hajó tulajdonosa nevében megtegye ugyanazokat az intézkedéseket, amelyeket e célból ő maga is megtehetne.

E rendelkezések minden olyan tárgyra is kiterjednek, amely a hajórakomány részét és a küldő állam valamely állampolgárának tulajdonát képezi.

(4) Ha olyan tárgyat, amely harmadik állam hajórakományának részét és a küldő állam valamely állampolgárának tulajdonát képezi, a fogadó állam partján vagy annak közelében találnak vagy a fogadó állam kikötőjébe szállítanak és sem a hajó parancsnokának, sem a tárgy tulajdonosának vagy megbízottjának, sem a biztosítónak nem áll módjában a tárgy megóvása vagy a vele való rendelkezés iránt intézkedni, a konzuli tisztviselőt jogosultnak kell tekinteni arra, hogy a tulajdonos nevében megtegye ugyanazokat az intézkedéseket, amelyet e célból maga a tulajdonos is megtehetne.

42. Cikk

A 38., 39., 40. és 41. Cikkben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen a repülőgépekre is alkalmazni kell.

V. fejezet

Záró rendelkezések

43. Cikk

(1) Az Egyezménynek a konzuli tisztviselő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének a konzuli teendők ellátásával megbízott tagjaira is alkalmazni kell.

(2) A konzuli teendőknek az (1) bekezdésben említett személyek által való ellátása nem érinti az őket diplomáciai státusuknál fogva megillető kiváltságokat és mentességeket.

44. Cikk

(1) Az Egyezményt meg kell erősíteni. Az Egyezmény a megerősítő okiratok kicserélését követő 30. napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat Budapesten kell mielőbb kicserélni.

(2) Az Egyezmény attól az időponttól számított hat hónapig marad hatályban, amikor azt az egyik Magas Szerződő Fél írásban felmondja.

Ennek hiteléül a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottjai a jelen Egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Managuában, az 1981. évi november hó 14. napján, két példányban, mindkét példány magyar és spanyol nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § *  Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1982. december 27. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére