A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1984. évi 10. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1983. november 2-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratait Vientianéban, 1984. április 10-én cserélték ki.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között Budapesten, 1983. november 2-án aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„KONZULI EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság
és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság között

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa

attól az óhajtól vezetve, hogy a két állam közötti baráti kapcsolatokat tovább szélesítsék és a konzuli kapcsolatokat fejlesszék,

elhatározták, hogy konzuli egyezményt kötnek és ebből a célból meghatalmazottakat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. fejezet

Meghatározások

1. Cikk

Az Egyezményben használt kifejezések jelentése a következő:

1. „konzulátus”, a főkonzulátus, a konzulátus, az alkonzulátus és a konzuli ügynökség;

2. „konzuli kerület” az a terület, ahol a konzulátus konzuli tisztviselője konzuli feladatok ellátására jogosult;

3. „konzulátus vezetője” az a főkonzul, konzul, alkonzul vagy konzuli ügynök, aki a konzulátust vezeti;

4. „konzuli tisztviselő” az a személy - ideértve a konzulátus vezetőjét is -, akit konzuli feladatok ellátására hatalmaztak fel;

5. „konzuli alkalmazott” az a személy, aki nem konzuli tisztviselő és a konzulátuson igazgatási vagy műszaki feladatokat lát el. „Konzuli alkalmazott” továbbá a konzulátus kisegítő személyzetének tagja is;

6. „konzulátus tagja” a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott;

7. „konzuli helyiségek” a kizárólag a konzulátus céljaira használt épület, épületrész és az ezekhez tartozó földterületek, bárki legyen is azok tulajdonosa;

8. „konzuli irattár” a konzulátus minden irata, okmánya, levelezése, könyve, filmje, hangszalagja, nyilvántartása és rejtjelanyaga, valamint az ezek őrzésére szolgáló iratszekrények és egyéb bútorok;

9. „repülőgép” minden olyan légi jármű, amely a küldő állam nyilvántartásában szerepel, kivéve a katonai repülőgépeket;

10. „hajó” a küldő állam lobogójának használatára jogosult hajó, kivéve a hadihajókat.

II. fejezet

Konzulátus létesítése.
A konzuli tisztviselő kinevezése

2. Cikk

(1) A fogadó államban konzulátust csak ennek az államnak a hozzájárulásával lehet létesíteni.

(2) A konzulátus székhelyét, rangját és a konzuli kerületet a küldő állam és a fogadó állam közös megállapodással állapítja meg.

3. Cikk

(1) A küldő állam a konzulátus vezetőjének kinevezése előtt diplomáciai úton a fogadó állam hozzájárulását kéri a kinevezéshez.

(2) A küldő állam a beleegyezés kézhezvétele után diplomáciai képviselete útján megküldi a fogadó állam Külügyminisztériumának a konzuli kinevezési okiratot (konzuli patens), vagy a konzulátus vezetőjének kinevezéséről szóló más okiratot. Ebben fel kell tüntetni a konzulátus vezetőjének családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, a konzuli kerületet és a konzulátus székhelyét.

(3) A fogadó állam a konzuli kinevezési okirat, vagy a konzulátus vezetőjének kinevezéséről szóló más okirat bemutatása után lehetőleg rövid időn belül kiadja részére az exequaturt vagy a működésre vonatkozó más engedélyt.

(4) A konzulátus vezetője csak az exequatur vagy a működésre vonatkozó más engedély kiadása után kezdheti meg feladatai ellátását.

(5) A fogadó állam az exequatur vagy a működésre vonatkozó más engedély kiadása előtt beleegyezését adhatja a konzulátus vezetőjének feladatai ideiglenes ellátásához.

(6) A fogadó állam hatóságai az exequatur vagy a működésre vonatkozó más engedély, illetőleg az ideiglenes működésre vonatkozó beleegyezés megadásakor megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzulátus vezetője a feladatait elláthassa.

4. Cikk

A küldő állam diplomáciai úton közli a fogadó állammal annak a konzuli tisztviselőnek családi és utónevét, állampolgárságát, rangját, akit a konzulátusra nem a konzulátus vezetőjének nevezett ki.

5. Cikk

Konzuli tisztviselő csak a küldő állam állampolgára lehet és nem lehet a fogadó állam állandó lakosa.

6. Cikk

A fogadó állam diplomáciai úton a küldő államot bármikor értesítheti - anélkül, hogy e döntését indokolnia kellene - arról, hogy a konzulátus vezetőjének működési engedélyét, vagy a működésre vonatkozó más engedélyét visszavonta, illetőleg, hogy a konzulátus más tagját nem kívánatos személynek tartja.

Ebben az esetben a küldő államnak a konzulátus vezetőjét, vagy más tagját vissza kell hívnia. Ha a küldő állam ésszerű határidőn belül nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a fogadó állam megtagadhatja, hogy ezt a személyt a konzulátus vezetőjének vagy a konzulátus tagjának elismerje.

III. fejezet

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

7. Cikk

A fogadó állam gondoskodik a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott megfelelő védelméről és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy feladatukat elláthassák és élvezhessék azokat a jogokat, könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, amelyeket az Egyezmény és a fogadó állam jogszabályai számukra biztosítanak.

8. Cikk

(1) Ha a konzulátus vezetője bármilyen ok miatt nem láthatja el a feladatát, vagy ha a konzulátus vezetőjének hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a küldő állam a konzulátus ideiglenes vezetésével megbízhatja e konzulátus, vagy a fogadó államban működő másik konzulátusa konzuli tisztviselőjét, illetőleg a fogadó államban működő diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének egyik tagját. A küldő államnak a fogadó államot erről előzetesen diplomáciai úton tájékoztatnia kell.

(2) Az a személy, akit a konzulátus ideiglenes vezetésével bíztak meg, ugyanolyan jogokat, könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket élvez, mint amelyek a konzulátus vezetőjét az Egyezmény szerint megilletik.

(3) Ha a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagját bízzák meg a konzulátus ideiglenes vezetésével, e megbízás nem érinti a diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

9. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőt az Egyezmény szerint megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek kiterjednek a küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének arra a tagjára is, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett személy konzuli tevékenysége nem érinti diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

10. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó állam jogszabályainak megfelelően földterületek, épületek vagy épületrészek tekintetében tulajdonjogot, továbbá használati vagy bérleti jogot szerezhet a konzulátus, a konzuli tisztviselő, illetőleg a konzuli alkalmazott lakása céljára, feltéve, hogy a küldő állam állampolgára és nem a fogadó állam állandó lakosa.

(2) A fogadó állam szükség esetén segítséget nyújt a küldő államnak az (1) bekezdésben meghatározott földterületek, épületek vagy épületrészek tulajdonjogának, használati vagy bérleti jogának a megszerzéséhez.

11. Cikk

(1) A konzulátus épületén el lehet helyezni a küldő állam címerét, valamint a küldő és a fogadó állam nyelvén a konzulátus elnevezését.

(2) A konzulátus épületére, valamint a konzulátus vezetőjének lakására ki lehet tűzni a küldő állam zászlaját.

(3) A konzulátus vezetője az általa használt járművekre kitűzheti a küldő állam zászlaját.

12. Cikk

(1) A konzuli helyiségek sérthetetlenek. A fogadó állam biztosítja a konzulátus helyiségeinek védelmét.

(2) A fogadó állam hatóságai a konzuli helyiségekbe a konzulátus vezetőjének, a küldő állam diplomáciai képviselete vezetőjének, vagy az általuk erre feljogosított személynek az engedélye nélkül nem léphetnek be.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései a konzulátus tagjának lakására is vonatkoznak, amennyiben nem állampolgára vagy nem állandó lakosa a fogadó államnak.

13. Cikk

A konzuli irattár mindig és az elhelyezéstől függetlenül sérthetetlen.

14. Cikk

(1) A fogadó állam megengedi és védelmében részesíti a konzulátus szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A küldő állam kormányával, valamint a küldő állam bárhol levő diplomáciai képviseleteivel és más konzuli képviseleteivel való érintkezés során a konzulátus minden megfelelő eszközt felhasználhat, ideértve a diplomáciai vagy konzuli futárokat és a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióadó-állomást azonban a konzulátus csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

(2) A konzulátus hivatalos levelezése sérthetetlen.

(3) A konzuli küldeményt alkotó csomagokat a jellegükre utaló látható külső jellel kell ellátni, azok csak a hivatalos levelezést vagy a hivatalos használatra szolgáló tárgyakat tartalmazhatják.

(4) A konzuli küldeményt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad.

(5) A konzuli küldeményt szállító személyt - konzuli futár - ugyanazok a jogok, kiváltságok és mentességek illetik meg, mint a küldő állam diplomáciai futárát.

(6) A konzuli futárt olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely feltünteti futári minőségét és a konzuli küldeményt alkotó csomagok számát. Konzuli futár csak a küldő állam állampolgára lehet, aki a fogadó államnak nem állandó lakosa. A fogadó állam a konzuli futárt tevékenységének gyakorlása során védelemben részesíti. A konzuli futár személyes sérthetetlenséget élvez, nem tartóztatható fel, nem vehető őrizetbe és személyes szabadsága semmilyen más módon nem korlátozható.

(7) Konzuli küldeményt a repülőgép parancsnoka is vihet. A parancsnokot el kell látni olyan okirattal, amely feltünteti a konzuli küldemény darabszámát, a parancsnokot azonban nem lehet konzuli futárnak tekinteni. A konzulátus tagja a konzuli küldeményt közvetlenül és akadálytalanul veheti át a repülőgép parancsnokától, illetőleg adhatja át neki.

15. Cikk

A konzulátus tagja sérthetetlen, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára és nem is állandó lakosa. Nem szabad őrizetbe venni, letartóztatni, vagy személyes szabadságában más módon korlátozni. A fogadó állam köteles vele illő tisztelettel bánni és megtenni minden szükséges intézkedést személye, szabadsága és méltósága bármilyen megsértésének megakadályozására.

16. Cikk

(1) A konzulátus tagja, aki a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól. Mentes továbbá a fogadó állam polgári és államigazgatási joghatósága alól is, kivéve:

a) a fogadó állam területén levő személyi tulajdonban álló ingatlanra vonatkozó polgári pert, hacsak az ingatlant nem a küldő állam javára, a konzulátus céljára tartja birtokában;

b) az olyan hagyatéki eljárással kapcsolatos pert, amelyben magánszemélyként, mint végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok, örökös vagy hagyományos és nem a küldő állam képviselőjeként szerepel;

c) az olyan polgári pert, amely a fogadó államban, hivatalos tevékenysége körén kívül folytatott bármilyen szabadfoglalkozással, vagy kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos.

(2) A konzulátus tagjával szemben, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára és nem állandó lakosa, semmiféle végrehajtási intézkedést nem lehet tenni, kivéve az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett eseteket, amennyiben a végrehajtás személye vagy lakása sérthetetlenségének csorbítása nélkül foganatosítható.

(3) A konzulátus tagjával együtt élő családtagok, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgárai és nem is állandó lakosai, olyan mértékben mentesek a fogadó állam joghatósága alól és olyan személyes sérthetetlenséget élveznek, mint a konzulátus tagja.

(4) A küldő állam lemondhat a konzulátus tagját, valamint ezek családtagjait megillető mentességről. A lemondásnak minden esetben kifejezettnek kell lennie és írásban kell megtenni. A joghatóság alóli mentességről való lemondás a polgári és államigazgatási ügyekben nem tekinthető a határozatok végrehajtása alóli mentességről való lemondásnak is. Ehhez külön lemondás szükséges.

(5) Ha az e cikk rendelkezései szerint a fogadó állam joghatósága alól mentes személy keresetet indít, a főkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre.

17. Cikk

(1) A konzulátus tagja, aki a küldő állam állampolgára és nem a fogadó állam állandó lakosa, nem köteles tanúvallomást tenni.

(2) A küldő állam beleegyezésével a konzulátus tagja - aki a küldő állam állampolgára és nem állandó lakosa a fogadó államnak - felkérésre tanúvallomást tehet.

(3) A konzulátus tagját, aki a küldő állam állampolgára és a fogadó államnak nem állandó lakosa, nem lehet kényszeríteni arra, hogy tanúvallomást tegyen, vagy e célból a bíróság előtt megjelenjen és nem lehet őt felelősségre vonni a vallomástétel megtagadása vagy a bíróság előtti meg nem jelenés miatt.

(4) A konzulátusnak az a tagja, aki a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa, megtagadhatja, hogy hivatali ügyekkel összefüggő tényekről tanúvallomást tegyen.

(5) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásakor megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy elkerülhető legyen a konzulátus munkájának akadályozása. Ha mód van rá, a tanúvallomást szóban vagy írásban a konzulátuson vagy a konzulátus tagjának lakásán is meg lehet tenni.

(6) E cikk rendelkezései egyaránt vonatkoznak a bíróságok és más állami szervek eljárására.

(7) E cikk rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a konzulátus tagjával együtt élő családtagokra is, ha azok a küldő állam állampolgárai és a fogadó államnak nem állandó lakosai.

18. Cikk

(1) A konzulátus tagja a fogadó államban mentes minden kötelező közérdekű szolgálat alól, ideértve a honvédelmi kötelezettséget is.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése a konzulátus tagjával együtt élő családtagokra is vonatkozik, ha azok a küldő állam állampolgárai és a fogadó államnak nem állandó lakosai.

19. Cikk

A konzulátus tagja, valamint a vele együtt élő családtagjai - amennyiben a küldő állam állampolgárai és a fogadó államnak nem állandó lakosai - mentesek minden olyan kötelezettség alól, amely a fogadó állam jogszabályai szerint a külföldiekre a nyilvántartásuk, továbbá a lakhatási vagy a letelepedési engedélyük megszerzésével kapcsolatban fennáll.

20. Cikk

(1) A küldő állam a fogadó államban mentes minden adó és illeték kivetése és behajtása alól a kizárólag konzuli célokra szolgáló földterületek, épületek vagy épületrészek tekintetében, ideértve a konzulátus tagja lakását is, amennyiben ezek a küldő állam tulajdonában vannak, illetőleg a nevében eljáró természetes és jogi személy bérli azokat,

valamint az ilyen ingatlanok megszerzésére vonatkozó szerződések és okiratok tekintetében, ha a küldő állam az ingatlanokat kizárólag konzuli célokra szerzi meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a szolgáltatások igénybevételéért járó díjakat.

21. Cikk

A küldő állam mentes a fogadó államban minden adó és illeték kivetése és behajtása alól a küldő állam tulajdonában, birtokában, illetőleg használatában levő konzuli célokat szolgáló ingóvagyon vagy annak megszerzése tekintetében.

22. Cikk

A konzulátus tagja, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgára és nem állandó lakosa, a szolgálati kötelezettségek teljesítéséért kapott munkabér tekintetében mentes minden adó és illeték fizetése alól a fogadó államban.

23. Cikk

(1) A konzulátus tagjai, valamint a velük együtt élő családtagok, amennyiben a fogadó államnak nem állampolgárai és nem állandó lakosai, mentesek mindenfajta országos és helyi adó, illetőleg illeték alól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentességek nem vonatkoznak:

a) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókra;

b) a fogadó állam területén levő személyi tulajdonban álló ingatlanok után járó adókra és illetékekre, az Egyezmény 20. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

c) a fogadó állam által kirótt öröklési és tulajdonátruházási adókra és illetékekre;

d) a fogadó államban levő forrásból eredő magánjövedelem után járó adókra és illetékekre;

e) a jogügyletekre és az ezekkel összefüggő okiratokra vonatkozó bírósági és más illetékre, az Egyezmény 20. Cikke rendelkezéseinek fenntartásával;

f) az igénybe vett szolgáltatások díjaira és illetékeire.

24. Cikk

(1) Minden tárgy, ideértve a gépjárműveket is, amelyet a konzulátus hivatalos használatára hoztak be, ugyanúgy mentes a behozatal miatt vagy azzal kapcsolatban kivethető vám és illeték alól, mint a küldő állam diplomáciai képviseletének hivatalos használatára behozott tárgy.

(2) A konzuli tisztviselő és családtagjai személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. A konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott, valamint a velük együtt élő családtagok - amennyiben a fogadó államnak nem állampolgárai és nem állandó lakosai -, a személyi poggyászuk és a személyes használatukra szolgáló más tárgyak tekintetében a behozatal miatt vagy azzal kapcsolatban kivethető vám és illeték alól ugyanúgy mentesek, mint a küldő állam diplomáciai képviselete személyzetének megfelelő tagjai.

(3) A (2) bekezdésben „a diplomáciai képviselet személyzetének megfelelő tagjai” kifejezés a diplomáciai személyzet tagjaira vonatkozik, ha konzuli tisztviselőről, és az igazgatási és műszaki személyzet tagjaira utal, ha a konzuli alkalmazottról van szó.

25. Cikk

Mindazok a személyek, akik számára ez az Egyezmény könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket biztosít, kötelesek - könnyítéseik, kiváltságaik és mentességeik csorbítása nélkül - a fogadó állam jogszabályait megtartani, ideértve a közlekedési szabályokat és a gépjárművek kötelező biztosítására vonatkozó előírásokat is.

26. Cikk

A fogadó állam területén a konzulátus tagjai és a velük együtt élő családtagok számára mozgási szabadságot biztosít, amennyiben ez nem ellentétes a fogadó állam olyan jogszabályaival, amelyek az egyes területekre való beutazást és tartózkodást állambiztonsági okokból tiltják vagy korlátozzák.

IV. fejezet

Konzuli feladatok

27. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő előmozdítja a küldő állam és a fogadó állam között a baráti kapcsolatok megszilárdítását, elősegíti az együttműködés sokoldalú fejlesztését és elmélyítését politikai, gazdasági, tudományos, kulturális, jogi, idegenforgalmi és más területeken.

(2) A konzuli tisztviselő jogosult védelmezni a küldő állam és a küldő állam állampolgárainak jogait és érdekeit.

28. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületben az e fejezetben megállapított feladatokat ellátni. A konzuli tisztviselő ezen kívül más konzuli feladatokat is elláthat, amennyiben azok nem ellentétesek a fogadó állam jogszabályaival.

(2) A konzuli tisztviselő a konzuli feladatok ellátása során közvetlenül szóban és írásban fordulhat

a) a konzuli kerület illetékes hatóságaihoz;

b) a fogadó állam központi szerveihez, ha ez nem áll ellentétben a fogadó állam jogszabályaival.

(3) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületen kívül csak a fogadó állam hozzájárulásával láthat el feladatokat.

(4) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam jogszabályaival összhangban, konzuli illetékeket szedni. A konzuli illetékek a fogadó államban mentesek minden adó és illeték alól.

29. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületben:

a) a küldő állam polgárairól nyilvántartást vezetni;

b) a küldő állam jogszabályai szerint állampolgársági ügyekben kérelmeket átvenni és iratokat kiadni;

c) a küldő állam jogszabályainak megfelelően házasságkötésnél közreműködni, feltéve, hogy mindkét fél a küldő állam állampolgára;

d) a küldő állam állampolgárainak születéséről és haláláról értesítést kapni és ezeket anyakönyvezni;

e) a küldő állam jogszabályai szerint a küldő állam állampolgárait érintő családi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatokat átvenni.

(2) A konzuli tisztviselő tájékoztatja a fogadó állam illetékes hatóságait az (1) bekezdés c) és d) pontjának megfelelően elvégzett anyakönyvi bejegyzésekről, ha ezt a fogadó állam jogszabályai megkívánják.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt rendelkezések nem mentesítik a küldő állam érintett állampolgárait az alól a kötelezettség alól, hogy a fogadó állam jogszabályaiban előírt rendelkezéseknek eleget tegyenek.

30. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult

a) a küldő állam állampolgárai számára útlevelet kiállítani, meghosszabbítani, kiterjeszteni, abba bejegyzéseket tenni, érvényteleníteni és bevonni;

b) be-, ki-, valamint átutazásra jogosító vízumot kiadni.

31. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult a konzulátuson, lakásán vagy a küldő állam állampolgárának lakásán, valamint repülőgépén az alábbi cselekmények végzésére, amennyiben nem ütköznek a fogadó állam jogszabályaiba:

1. írásba foglalja vagy hitelesíti és megőrzi a küldő állam állampolgárainak nyilatkozatait;

2. írásba foglalja, hitelesíti és megőrzi a küldő állam állampolgárainak végrendeleteit vagy más egyoldalú jogügyleteit;

3. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket, kivéve azokat, amelyek a fogadó államban levő ingatlanokra vonatkozó jogok alapítására vagy átruházására irányulnak;

4. írásba foglalja vagy hitelesíti a küldő állam állampolgárai és a fogadó állam állampolgárai között létrejött jogügyleteket, ha ezek kizárólag a küldő állam területén levő érdekekre vonatkoznak vagy ennek az államnak a területén teljesítendők;

5. hitelesíti a küldő állam állampolgárainak névaláírását, hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól származó iratokat, valamint ezeknek az iratoknak másolatait és kivonatait;

6. hitelesíti a küldő állam vagy a fogadó állam hatóságaitól származó iratok fordítását;

7. megőrzésre átvesz a küldő állam állampolgáraitól vagy ezek számára vagyontárgyakat és iratokat.

32. Cikk

A konzuli tisztviselő által az Egyezmény 31. Cikkének megfelelően kiállított, hitelesített vagy lefordított okiratok a fogadó államban ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel rendelkeznek, mintha azokat a fogadó állam illetékes hatóságai vagy intézményei állították volna ki, hitelesítették, vagy fordították volna.

33. Cikk

A konzuli tisztviselő szükség esetén a fogadó állam bíróságának vagy más illetékes hatóságának a küldő állam polgára részére, vagy az állampolgár őrizetlen vagyonának védelme érdekében gyám vagy gondnok személyére javaslatot tehet.

34. Cikk

(1) Ha a küldő állam állampolgára a fogadó államban meghalt, erről az illetékes hatóság a küldő állam konzuli tisztviselőjét haladéktalanul értesíti és díjtalanul megküldi számára a halotti bizonyítványt, vagy a halálesetet tanúsító egyéb okiratot.

(2) Ha a fogadó állam hatósága arról szerez tudomást, hogy bármely állampolgárságú személy után ebben az államban olyan hagyaték maradt, amelyben a küldő állam állampolgára érdekelt, az említett hatóság erről a küldő állam konzuli tisztviselőjét haladéktalanul értesíti.

(3) A fogadó állam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett hagyaték megőrzése érdekében a fogadó állam jogszabályai szerint megfelelő intézkedéseket tesz, és ha végrendelet van, annak másolatát megküldi a konzuli tisztviselőnek, valamint tájékoztatást ad az örökösökre, a hagyaték állagára és értékére vonatkozóan rendelkezésre álló adatokról, tájékoztatja továbbá a konzuli tisztviselőt arról, hogy az ügyben mikor indul meg az eljárás, illetőleg az eljárás milyen szakaszba jutott.

(4) A (2) bekezdésben említett hagyaték megőrzése érdekében a konzuli tisztviselő együttműködhet a fogadó állam illetékes hatóságaival, így különösen

a) a hagyatékban bekövetkezhető kár megelőzése érdekében tett intézkedésekben, ideértve az ingóságok eladását is;

b) a hagyatéki gondnok kijelölésében és a hagyaték megőrzésével kapcsolatos egyéb kérdések rendezésében.

(5) Abban az esetben, ha a fogadó államban levő hagyatékban a küldő államnak olyan állampolgára érdekelt, aki nem lakik a fogadó államban és ott képviselve nincs, a konzuli tisztviselő jogosult őt a fogadó állam bíróságai vagy egyéb hatóságai előtt közvetlenül vagy meghatalmazottja útján képviselni.

(6) Ha a hagyatéki eljárásnak a fogadó állam területén történt lefolytatása után a hagyatékhoz tartozó ingóságok, vagy az ingóságok és ingatlanok eladásából befolyt ellenérték olyan örököst vagy hagyományost illet, aki a küldő állam állampolgára és nem lakik a fogadó állam területén, továbbá meghatalmazottat sem jelölt meg, az említett vagyontárgyakat, vagy az eladásukból befolyt ellenértéket a küldő állam konzulátusának át kell adni, amennyiben:

a) az illetékes hatóságok - ha ennek helye van - hozzájárultak a hagyatéki vagyontárgyak vagy az eladásukból befolyt ellenérték átadásához;

b) a fogadó állam joga által előírt határidőben bejelentett hagyatéki terheket kifizették vagy azokra biztosítékot adtak;

c) az öröklési illetéket megfizették vagy arra biztosítékot adtak.

35. Cikk

(1) Ha a küldő államnak olyan állampolgára, akinek a fogadó államban nincs állandó lakóhelye, ott-tartózkodása során az utóbbi államban meghal, a hátrahagyott ingóságait minden külön eljárás nélkül a küldő állam konzuli tisztviselőjének ki kell szolgáltatni, feltéve, hogy az elhunytnak a fogadó államban levő hitelezői igényeit kielégítették vagy biztosították.

(2) A konzuli tisztviselő jogosult a fogadó állam jogszabályainak figyelembevételével az e cikk (1) bekezdésében, valamint a 34. Cikk (6) bekezdésében említett hagyatékot külföldre küldeni.

36. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a konzuli kerületben a fogadó állam hatóságai előtt a küldő állam olyan állampolgárait képviselje, akik távol vannak, vagy valamilyen fontos okból nincsenek abban a helyzetben, hogy a jogaikat és érdekeiket kellő időben megvédjék. Ez a képviselet addig áll fenn, amíg a képviselt személy ki nem jelöli a meghatalmazottját, vagy saját maga nem látja el a jogainak és érdekeinek védelmét.

37. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő a konzuli kerületben jogosult arra, hogy a küldő állam állampolgárával kapcsolatot létesítsen és fenntartson, tanácsokat adjon neki és bármely segítségben részesítse, ideértve szükség esetén a jogi segítség nyújtására tett intézkedéseket is. A fogadó állam semmilyen módon nem akadályozza azt, hogy a küldő állam állampolgára a konzulátussal kapcsolatba lépjen vagy a konzulátust felkeresse.

(2) A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül értesítik a küldő állam konzuli tisztviselőjét a küldő állam állampolgárának őrizetbe vételéről, letartóztatásáról vagy személyes szabadságának bármilyen korlátozásáról.

(3) A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy a küldő állam őrizetbe vett, letartóztatott, személyes szabadságában bármely formában korlátozott vagy szabadságvesztés büntetését töltő állampolgárát késedelem nélkül, de legkésőbb az állampolgár személyes szabadságát érintő intézkedés megtételétől számított nyolc napon belül meglátogassa és vele kapcsolatot tartson fenn.

(4) A konzuli tisztviselő ésszerű időszakonként meglátogathatja a küldő állam letartóztatott, illetőleg személyes szabadságában bármilyen más módon korlátozott, vagy szabadságvesztés büntetését töltő állampolgárát, és beszélhet vele.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt jogok a fogadó állam jogszabályaival összhangban valósulnak meg, de ezek a jogszabályok nem hiúsíthatják meg a jogok gyakorlati érvényesülését.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy a küldő állam repülőgépeinek a fogadó állam területén segítséget nyújtson.

(2) A konzuli tisztviselő a repülőgép fedélzetére mehet, a repülőgép parancsnoka és a személyzet tagjai pedig felvehetik a kapcsolatot a konzuli tisztviselővel, mihelyt a repülőgép földet ért.

(3) A konzuli tisztviselő segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz bármely ügyben, amely a küldő állam repülőgépeivel, ezek parancsnokával és személyzetével kapcsolatos feladataival függ össze.

39. Cikk

A konzuli tisztviselőnek joga van arra, hogy

a) a küldő állam repülőgépét útközben vagy a légikikötőben ért, vagy a repülőgépen történt bármilyen eseményt kivizsgáljon, a küldő állam repülőgépének parancsnokát és személyzetének tagjait meghallgassa, a repülőgép okmányait ellenőrizze, tájékoztatást kapjon a repülőgép útirányáról és rendeltetési helyéről, valamint, hogy elősegítse a repülőgépnek a légikikötőbe való belépését, a légikikötőben való tartózkodását és a légikikötő elhagyását - anélkül, hogy a fogadó állam hatóságainak jogait megsértené;

b) a repülőgép parancsnoka és a személyzet tagjai között keletkezett bármely vitát eldöntse, ideértve a munkabérrel és a munkavállalási szerződéssel kapcsolatos vitákat is, ha ezt a küldő állam jogszabályai lehetővé teszik és ez nem sérti a fogadó állam hatóságainak jogait;

c) intézkedéseket tegyen a repülőgép parancsnokának, vagy a személyzet bármely tagjának kórházi kezelése, illetőleg hazatérése érdekében;

d) a küldő állam jogszabályainak megfelelően a repülőgépekkel kapcsolatban átvegyen, elkészítsen vagy hitelesítsen bármilyen nyilatkozatot vagy okiratot.

40. Cikk

(1) Ha a fogadó állam bírósága vagy más illetékes hatósága a küldő állam repülőgépének fedélzetén bármilyen kényszerintézkedést szándékozik tenni, vagy vizsgálatot kíván indítani, erről a fogadó állam illetékes hatóságai értesítik a konzuli tisztviselőt. Az értesítést az intézkedés megkezdése előtt kell megadni, hogy a konzuli tisztviselő vagy képviselője jelen lehessen annak megtételénél. Ha a konzuli tisztviselő vagy megbízottja nem volt jelen, kérésére a fogadó állam illetékes hatóságai részletes tájékoztatást adnak a történtekről.

(2) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a rendes vám-, útlevél- és egészségügyi ellenőrzésre, valamint azokra a ténykedésekre, amelyek a repülőgép parancsnokának kérésére vagy beleegyezésével történnek.

41. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik az illetékes konzuli tisztviselőt, ha a küldő állam repülőgépét a fogadó államban szerencsétlenség éri, vagy kárt szenved, illetőleg, ha a küldő állam állampolgárának a tulajdonában levő bármilyen vagyontárgyat - ideértve a harmadik állam kárt szenvedett repülőgépe rakományának részét is - a fogadó állam területén megtalálnak, vagy ha azt ennek az államnak a légikikötőjében rakják ki. A fogadó állam illetékes hatóságai ugyanígy értesítik a konzuli tisztviselőt azokról a már megtett intézkedésekről is, amelyeket az utasok, a repülőgép, a rakomány, a repülőgépen levő más vagyontárgyak, vagy a repülőgépről lekerült vagyontárgyak megmentése érdekében tettek.

(2) A konzuli tisztviselő bármely segítséget megadhat az (1) bekezdésben említett kárt szenvedett repülőgépnek, utasainak és személyzete tagjainak; e célból segítségért fordulhat a fogadó állam illetékes hatóságaihoz. A konzuli tisztviselő megteheti az (1) bekezdésben említett intézkedéseket, továbbá intézkedhet a repülőgép megjavítása érdekében, vagy az illetékes hatóságokhoz fordulhat ilyen intézkedések megtétele érdekében.

(3) Ha a küldő állam tulajdonában levő kárt szenvedett repülőgépet vagy bármilyen, a repülőgéphez tartozó vagyontárgyat a fogadó állam területén megtalálják, illetőleg, ha az a fogadó állam légikikötőjébe kerül és sem a repülőgép parancsnoka, sem a repülőgép tulajdonosa, vagy annak az ügynöke, sem a repülőgép biztosítója nincs olyan helyzetben, hogy a repülőgép vagy a vagyontárgy megőrzésére intézkedést tegyen, vagy azzal rendelkezzék, a konzuli tisztviselőt felhatalmazottnak kell tekinteni arra, hogy a repülőgép tulajdonosa nevében megtegye azokat az intézkedéseket, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne. E bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan vagyontárgy tekintetében is, amely a repülőgép rakományának részét képezi és a küldő állam természetes vagy jogi személyének tulajdonában van.

(4) Ha bármely olyan tárgyat találnak a fogadó állam területén, amely harmadik állam szerencsétlenséget szenvedett repülőgépének rakományához tartozik, de a küldő állam természetes vagy jogi személyének a tulajdonában van - feltéve, hogy sem a repülőgép parancsnoka, sem a tárgy tulajdonosa vagy ügynöke, sem az érdekelt biztosítók nincsenek abban a helyzetben, hogy az ilyen tárgy megőrzéséről gondoskodjanak, illetőleg, hogy rendelkezzenek vele - a konzuli tisztviselőt meghatalmazottnak kell tekinteni, hogy a tulajdonos nevében olyan intézkedéseket tegyen, amelyeket e célból maga a tulajdonos is megtenne.

42. Cikk

A 38-41. Cikkek rendelkezéseit a hajókra is megfelelően alkalmazni kell.

43. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésétől számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésére Vientianéban kerül sor.

(2) Az Egyezmény még további hat hónapig érvényben marad attól a naptól számítva, amikor az egyik Magas Szerződő Fél a másik Magas Szerződő Félnek írásban bejelenti az Egyezmény felmondására irányuló szándékát.

Ennek hiteléül a Magas Szerződő Felek Meghatalmazottai aláírták és pecséttel látták el az Egyezményt.

Készült Budapesten, az 1983. évi november hó 2. napján két eredeti példányban, magyar, lao és francia nyelven. Mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén a francia nyelvű szöveg az irányadó.

(Aláírások)”

3. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1984. május hó 10. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére