A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

33/1984. (X. 31.) MT rendelet

az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény végrehajtásáról

Az állami vállalatokról szóló - az 1981. évi 20. és az 1984. évi 22. törvényerejű rendelettel módosított - 1977. évi VI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 53. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1-5. § * 

(A Vt. 12-14. §-ához)

Vállalati tanács általános vezetésével működő vállalat * 

6. § *  (1) *  A vállalati tanács a dolgozók választott küldötteiből, a vállalatvezetés képviselőiből, továbbá az alapítói jogokat gyakorló szerv által kijelölt személyből áll. A vállalati tanács minden tagját egy szavazat illeti meg.

(2) *  A vállalati tanács tagjainak a számát a vállalat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A tagok száma hatnál kevesebb és ötvennél több nem lehet.

(3) *  A vállalati tanács tagjainak felét a dolgozók választják. A dolgozói küldöttek létszámába a vállalati tanács közülük választott elnöke nem számít bele. A vállalati tanács másik fele a vállalatvezetés képviselőiből és az alapítói jogokat gyakorló szerv által kijelölt személyből áll. A vállalatvezetés képviselőinek legfeljebb egyharmadát az igazgató jelöli ki. Az igazgató közeli hozzátartozóját [Ptk. 685. § b) pont] kivéve olyan személyt is jelölhet, aki nem a vállalat dolgozója.

(4) A dolgozók választott küldötteinek számát, továbbá azt, hogy a vállalati tanácsnak a vállalatvezetés képviselőiként mely szervezeti egységek vezetői a tagjai, a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

7. § *  (1) A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik arról, hogy a vállalati tanácsba a dolgozók küldötteiket vállalati gyűlésen vagy szervezeti egységenként, illetve több szervezeti egységnél összevontan tartott gyűlésen választják meg. Ha a választás nem vállalati gyűlésen történik, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt is, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(4) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.

(2) A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb, vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hat havi időtartamba a vállalat jogelődjével fennálló főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani.

(3) Dolgozói küldöttnek a vállalat igazgatója és igazgatóhelyettese nem választható meg. A szervezeti és működési szabályzat további vezető állású dolgozókat is kizárhat a küldöttek köréből.

(4) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. E rendelkezéseket kell alkalmazni a küldöttek felmentése esetében is.

(5) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak.

(6) A küldöttek jelölésének, megválasztásának és felmentésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

8. § *  (1) A vállalati tanács hatáskörébe tartozik:

a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása,

b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,

c) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

d) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételnek az elhatározása,

e) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,

f) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,

h) az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése, minősítése és munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,

i) a vállalat általános vezetésének a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére való átruházása,

j) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá, vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,

k) döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.

(2) A szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, hogy az (1) bekezdés b), c), d) és f) pontjában említett döntés mikor jelentős.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett ügyekben a vállalat igazgatója dönt.

9. § *  (1) A vállalati tanács a dolgozói küldöttek közül - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időtartamra - elnököt és elnökhelyettest választ. A 9/C. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel vállalati tanács elnöke - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - hívja össze és vezeti a tanács üléseit.

(2) A vállalati tanács ülésein a tagok csak személyesen vehetnek részt. A vállalat igazgatója tanácskozási joggal a vállalati tanács állandó meghívottja, aki az ülésen - az elháríthatatlan akadályoztatást kivéve - köteles részt venni. A tanács ülésére tanácskozási joggal más is meghívható.

(3) A vállalati tanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, ezen belül a dolgozók küldötteinek háromnegyede részt vesz. A 8. § (1) bekezdés e), valamint h)-j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges; a szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a tanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök - akadályoztatása esetén az elnökhelyettes - szavazata dönt.

(4) Az igazgató megválasztásának (megerősítésének), valamint felmentésének kérdésében a vállalati tanács titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más eseteit is meghatározhatja.

(5) A vállalati tanácsot évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha

a) tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri,

b) az igazgató kéri.

(6) A vállalati tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.

(7) A vállalati tanács működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

9/A. § *  A vállalati tanács tagjai részére az igazgató köteles a tevékenységük ellátásához szükséges felvilágosításokat megadni és kívánság esetén biztosítani, hogy az érintett tag külső szakértő segítségét is igénybe vehesse.

9/B. § *  (1) A vállalati tanács bármely tagja, az igazgató és az ellenőrző bizottság tagja kérheti a bíróságtól a vállalati tanács által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a szervezeti és működési, vagy más belső szabályzatba ütközik (jogsértő határozat).

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerint jog azt a személyt, aki - a tévedés, megtévesztés és a fenyegetés esetét (Ptk. 210. §) kivéve - a határozathoz szavazatával hozzájárult.

(3) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - jogvesztés terhe alatt - a határozat meghozatalától számított harminc nap alatt a vállalat ellen kell megindítani. A keresetindításnak halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(4) A jogsértő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi.

9/C. § *  (1) Az ellenőrző bizottság tagjának a vállalat dolgozója nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretében a vezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács ülésén jelen lehetnek és felszólalhatnak.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a vállalati tanács üléseit, ha vállalat érdeke azt kívánja.

(4) Az ellenőrző bizottság létszámának, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

A vállalat dolgozói közgyűlésének vagy küldöttgyűlésének általános vezetésével működő vállalat

10. § (1) A vállalat dolgozói közgyűlésének a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó tagja.

(2) A közgyűlést az igazgató, illetőleg - akadályoztatása esetén, vagy ha a közgyűlés napirendjén az igazgató megválasztása, beszámoltatása, felmentése szerepel - a vezetőség megbízott tagja hívja össze és vezeti.

(3) *  A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada részt vesz. A 14. § (1) bekezdésének a), g)-j) pontjaiban meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges. A szervezeti és működési szabályzat más esetekre is minősített többséget írhat elő. Egyéb ügyekben a közgyűlés a határozatait szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az igazgató, illetőleg az elnök szavazata dönt.

(4) Az igazgató és a vezetőség megválasztásának, valamint felmentésének kérdésében a közgyűlés titkos szavazással dönt. A szervezeti és működési szabályzat a titkos szavazás más esetét is meghatározhatja.

(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebben fel kell tüntetni az egyes napirendi pontok előterjesztőjét, a javaslatot, a döntést és a döntéstől eltérő álláspontokat.

11. § (1) A közgyűlést évente legalább egyszer, valamint akkor is össze kell hívni, ha tagjainak egynegyede az ok megjelölésével kéri.

(2) A közgyűlés működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

12. § (1) *  A vállalatnál közgyűlés helyett küldöttgyűlés működhet. A küldöttgyűlés tagjait a vállalat dolgozói szervezeti egységenként, illetve a szervezeti egységeknél összevontan tartott gyűlésen választják meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni, hogy mely szervezeti egységek választanak egy, illetőleg több küldöttet. A választásban a vállalattal munkaviszonyban álló minden dolgozó részt vehet, a határozatképesség megállapításánál [(3) bekezdés] azonban figyelmen kívül kell hagyni azokat a dolgozókat, akiknek a munkaviszonya szünetel.

(2) *  A küldötteket öt évre választják. A szervezeti és működési szabályzat ennél két évvel rövidebb vagy hosszabb időtartamot is meghatározhat. Küldöttnek az választható meg - ha a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik, vagy egyéb feltételeket nem állapít meg -, aki a vállalattal legalább hat hónapja főfoglalkozású munkaviszonyban áll, kivéve, ha a vállalatot hat hónapnál rövidebb időn belül létesítették. A hathónapi időtartamba a vállalat jogelődjével fennállott főfoglalkozású munkaviszonyt be kell számítani.

(3) A küldöttet választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a választásra jogosultak legalább kétharmada részt vesz. A választás titkos szavazással történik. Küldötté azt választják meg, aki a leadott érvényes szavazatok több mint felét megszerezte.

(4) A küldött tevékenységéről évente beszámol megválasztóinak. A választók a küldöttet felmenthetik; ennek során a (3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A küldött jogait csak személyesen gyakorolhatja.

13. § (1) *  A vállalat igazgatója hivatalból tagja a küldöttgyűlésnek.

(2) A küldöttgyűlésre a 10. § (2)-(5) bekezdésében és a 11. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

14. § *  (1) A vállalat dolgozóinak közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozik:

a) a vállalat mérlegének elfogadása és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítása,

b) a vállalat tevékenységi körének jelentős módosítása,

c) a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakulásának, valamint a gazdasági társaságban való jelentős részvételének az elhatározása,

d) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása,

e) a munkaerő foglalkoztatására vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

f) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása,

g) az igazgató és a vezetőség megválasztása, beszámoltatása, felmentése, az igazgató minősítése, munkájának értékelése, az igazgató felett a külön jogszabályban meghatározott munkáltatói jogok gyakorlása,

h) a vállalat általános vezetésének vállalati tanácsra, további közgyűlésről küldöttgyűlésre, illetőleg küldöttgyűlésről közgyűlésre való átruházása,

i) a vállalat szétválásának, más vállalattal való egyesülésének, illetőleg más vállalatba történő beolvadásának, valamint gazdasági társasággá vagy szövetkezetté történő átalakulásának elhatározása, más vállalat beolvadásának elfogadása,

j) a vállalat beruházásaira vonatkozó jelentős döntések meghozatala,

k) a döntés azokban a kérdésekben, amelyeket törvény, törvényerejű rendelet, vagy minisztertanácsi rendelet a hatáskörébe utal.

(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azt, hogy az (1) bekezdés b), c), e) és j) pontjában említett döntés mikor jelentős.

15. § *  (1) Ha a szervezeti és működési szabályzat előírja vezetőség létesítését, a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) a vezetőséget öt évi időtartamra választja a vállalat dolgozói közül. Küldöttgyűlés esetében vezetőségi tagnak csak küldött választható. A vezetőséget, illetőleg egyes tagjait a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) felmentheti.

(2) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) hatáskörébe tartozó kérdések közül a szervezeti és működési szabályzat a 14. § (1) bekezdésének b), *  f) és j) pontjában foglaltakat, valamint az igazgató minősítését és munkájának értékelését a vezetőségre ruházhatja.

(3) A vezetőség üléseit az igazgató vezeti, aki a vezetőségnek hivatalból tagja. Az igazgató a saját munkájának értékelésére, valamint minősítésére vonatkozó határozathozatalban nem vehet részt.

(4) A vezetőség létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

(5) A dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) és a vezetőség hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.

16. § *  (1) Az ellenőrző bizottság tagjának vállalati dolgozó nem választható. Az ellenőrző bizottság feladata a vállalat ügyvezetésének ellenőrzése. Ennek keretében a vezető állású dolgozóktól felvilágosítást kérhet, a vállalat könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg szakértővel megvizsgáltathatja.

(2) Az ellenőrző bizottság tagjait a vezetőség ülésén, a közgyűlésen (küldöttgyűlésen) jelen lehetnek és felszólalhatnak.

(3) Az ellenőrző bizottság köteles összehívni a dolgozók közgyűlését (küldöttgyűlését), illetőleg ha a vállalatnál vezetőség működik, akkor a vezetőséget, ha a vállalat érdeke azt kívánja.

(4) Az ellenőrző bizottság létszámát, megválasztásának, felmentésének, valamint működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

Igazgató általános vezetésével működő vállalat

17. § (1) Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok általános vezetését az igazgató látja el.

(2) Államigazgatási felügyelet alatt állnak

a) a közüzemi vállalatok, valamint

b) *  az alapítói jogokat gyakorló szerv által kijelölt vállalatok.

(3) * 

18. § (1) Az igazgatótanács tagjai:

a) az igazgató,

b) az igazgatóhelyettes (igazgatóhelyettesek),

c) a vállalat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetői,

d) *  a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú vállalati dolgozó, akiket a dolgozók közvetlenül választanak; ezek száma azonban b)-c) pontokban megjelölt vezetők együttes számát nem haladhatja meg.

(2) *  Az igazgatótanács tagjainak számát az alapítói jogokat gyakorló szerv állapítja meg.

19. § (1) Az igazgatótanács elnöke a vállalat igazgatója.

(2) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada részt vesz. Az igazgatótanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

(3) * 

(4) Az igazgatótanács döntéseit szavazattöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében a vállalat igazgatójának szavazata dönt. A 20. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában meghatározott ügyekben a döntéshez kétharmados többség szükséges.

(5) Az igazgatótanácsra egyebekben a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

20. § (1) Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik:

a) * 

b) a vállalat mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyása;

c) a vállalat üzlet- és árpolitikájával, a termékek és szolgáltatások szerkezetének alakításával, valamint a gazdasági-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos fő irányok meghatározása;

d) vállalat tevékenységi körének - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - jelentős módosítása;

e) * 

f) a vállalat szervezeti és működési szabályzatának megállapítása, ennek keretében az elkülönült szervezeti egységek meghatározása;

g) a vállalat által felhasználható jövedelem elosztása elveinek meghatározása.

(2) A vállalatot létesítő határozat az (1) bekezdésben nem említett ügyet is az igazgatótanács hatáskörébe utalhat.

(3) Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó ügyekben a vállalat igazgatója dönt.

(4) * 

21. § (1) Ha a vállalatot létesítő határozat nem rendelte el igazgatótanács létrehozását, a szervezeti és működési szabályzat az igazgató mellett működő, véleményezési jogkörrel rendelkező testületi szerv alakítását írhatja elő.

(2) Az (1) bekezdésben említett testületi szerv létszámát, összetételét és a véleményezési jogkörébe tartozó ügyeket a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg.

Közös szabályok

22. § (1) A vállalat általános vezetését

a) a vállalati tanács a dolgozók közgyűlésére vagy küldöttgyűlésére,

b) a dolgozók közgyűlése küldöttgyűlésre vagy vállalati tanácsra,

c) a dolgozók küldöttgyűlése közgyűlésre vagy vállalati tanácsra

ruházhatja át (átalakulás).

A határozatot meg kell küldeni az alapítói jogokat gyakorló szerv vezetőjének és a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek. * 

(2) * 

23. § (1) *  Ha a vállalatot létesítő határozat a vállalat általános vezetését vállalati tanácsra vagy a dolgozók közgyűlésére (küldöttgyűlésére) ruházza, az alapítói jogokat gyakorló szerv a vállalat első szervezeti és működési szabályzata tervezetének elkészítésére - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - megbízottat jelöl ki.

(2)-(3) * 

(4) *  A szervezeti és működési szabályzatot a tervezet szerint alakított vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) állapítja meg. Ennek során a 9., a 10., illetőleg a 13. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) elnökének tisztségét - szavazati joggal - a megbízott, illetőleg a bizottság elnöke tölti be.

(5) A vállalat ügyeit

a) az (1) bekezdésben szabályozott esetben a megbízott,

b) a (2) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben az igazgató,

c) * 

intézi mindaddig, amíg a vállalat általános vezetését ellátó szerv nem alakult meg, és a vállalat igazgatóját nem választotta meg.

(6) A vállalat általános vezetését ellátó szerv az igazgatót alakuló ülésén választja meg.

(A Vt. 15. §-ához)

24. § * 

25. § (1) *  A vállalati tanács és a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) az igazgatót határozott - általában ötévi - időre választja.

Az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapítói jogokat gyakorló szerv az igazgatót határozatlan vagy határozott - általában - ötévi - időre nevezi ki.

(2) *  A vállalati tanács, közgyűlés (küldöttgyűlés) határozott időre választott igazgatót a határidő lejárta előtt kétharmados többséggel titkos szavazás során hozott határozatával további határozott időre megerősítheti munkakörében. Ebben az esetben pályázat kiírására nincs szükség. A határozott időre szóló kinevezés ugyancsak megújítható.

26-28. § * 

28/A. § *  (1) A vállalati tanács, illetőleg a vezetőség tagjai az előző évi egy főre jutó bruttó vállalati átlagkereset tíz százalékának megfelelő összegű éves tiszteletdíjban részesülnek.

(2) Ha a vállalat mérlege két éven át veszteséget mutat, a következő évben a tagok részére tiszteletdíj nem jár. A tiszteletdíj csak a következő nyereséges év utáni évben folyósítható ismét.

(3) Az ellenőrző bizottság tagjai a vállalati tanács, illetőleg a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) által megállapított díjazásban részesülhetnek.

28/B. § *  A vállalati tanács és a vezetőség tagjait a szakszervezeti tisztségviselőkkel azonos munkajogi védelem (Mt. 16. §) *  illeti meg.

28/C. § * 

(A Vt. 25. §-ához)

29. § *  A vállalat tevékenységi körét átfogóan - a nemzetgazdaság egységes ágazati osztályozási rendszerére is figyelemmel - legfeljebb szakágazatra, kereskedelmi tevékenységénél indokolt esetben ezen belül termékfőcsoportra utalással kell megállapítani.

(A Vt. 26. §-ához)

30. § *  (1) *  A vállalat a tevékenységi körének módosítására vonatkozó döntéséről köteles értesíteni az illetékes ágazati minisztert.

(2)-(3) * 

(A Vt. 27. §-ához)

31. § (1) *  Ha a vállalat szervezeti egysége önálló vállalattá alakul, a vállalat gondoskodik az induló vagyonról.

(2) * 

(A Vt. 28. §-ához)

32. § (1) *  Államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatnál az alapítói jogokat gyakorló szerv határozata elrendelheti a vállalat szervezeti egységének más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz való átcsatolását. Ebben az esetben az alapítói jogokat gyakorló szerv a megszerzett jogok gyakorlására jogosult, illetőleg az elvállalt kötelezettségek teljesítésére köteles más vállalatot jelöl ki; a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetése alatt álló vállalat csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.

(2) * 

(3) *  Az alapítói jogokat gyakorló szerv az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalat egyes vagyontárgyait

a) a termelési szerkezet jelentősebb változtatása (korszerűsítése) és a lakosság közszükségleti cikkekkel (szolgáltatásokkal) történő ellátásának javítása érdekében átcsoportosíthatja más államigazgatási felügyelet alatt álló vállalathoz, vagy

b) elvonhatja és az ágazati tevékenységi körébe tartozó alapítványi célra fordíthatja.

(4) *  Az (1) és (3) bekezdés szerinti szervezeti egység vagy vagyon átcsoportosítására, illetve elvonására nem kerülhet sor, ha az az érintett vállalat fizetőképességét veszélyeztetné.

(5) *  Az (1) és (3) bekezdés szerinti alapítói döntések meghozatalához a pénzügyminiszter, továbbá - ha az alapítói jogokat gyakorló szerv nem az ágazati miniszter - az ágazati miniszter előzetes egyetértése szükséges. Ha a vállalatnak bankkölcsöntartozása van, a vagyontárgyak átcsoportosításához ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.

(6) *  Az elvonás időpontjában fennálló tartozásokért - az átcsoportosított szervezeti egység vagy az elvont vagyon erejéig és az elvonás arányában - a vagyon felett rendelkezési jogot, illetve tulajdonjogot szerző vállalat vagy alapítvány kezesként felel.

(A Vt. 30. §-ához)

33. § *  A képviseletre jogosult személyek kötelesek névaláírásukat - közjegyző által hitelesítve - a cégbíróságnak benyújtani vagy a vállalatot a cégbíróság előtt személyesen jegyezni.

(A Vt. 30/C-30/D. §-aihoz)

34. § *  A vállalat szervezeti és működési szabályzatát - a megállapításától, illetve módosításától számított harminc napon belül - meg kell küldeni a cégbíróságnak.

35-40. § * 

41-42. § * 

43. § (1) *  A vállalatot honvédelmi feladat megoldása érdekében az alapítói jogokat gyakorló szerv vezetője utasíthatja.

(2) * 

(A Vt. 42-43. §-aihoz)

44. § * 

45. § (1) *  A vállalatnak a megszüntetéséhez a pénzügyminiszter, a központi piacfelügyeleti szerv vezetője, továbbá - ha az alapítói jogokat gyakorló szerv nem az ágazati miniszter - az ágazati miniszter egyetértése szükséges. Ha pedig a vállalatnak bankkölcsön-tartozása van, ki kell kérni a kölcsönt nyújtó pénzintézet véleményét is.

(2)-(3) * 

46. § (1) *  A vállalatnak a megszüntetése esetében vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) általános vezetésével működő vállalat jogutódként csak e vállalat hozzájárulásával jelölhető ki.

(2) *  Az alapítói jogokat gyakorló szerv a vállalat megszüntetésekor köteles gondoskodni - a nemzetgazdaság szükségleteit, lehetőségeit és a dolgozók érdekeit figyelembe véve, a munkaügyi előírásoknak megfelelően, az illetékes munkaügyi szervvel együttműködve - a munkaerő megfelelő átcsoportosításáról.

(A Vt. 45. §-ához)

47. § *  (1) *  Közüzemi vállalatok:

- a hírközlési alapellátást,

- a menetrend alapján végzett helyközi, távolsági, vasúti és közúti személyszállítást,

- szabadságvesztésre ítéltek vállalati foglalkoztatását,

- az energiaszolgáltatást (villany-, gázszolgáltatást),

- a vízellátást, a csatornázást, a fürdőszolgáltatást,

- a helyi személyszállítást szolgáló tömegközlekedést,

- a köztisztasági szolgáltatást,

- a településtisztasági szolgáltatást,

- a parkosítást és a városi kertészetet,

- a kéményseprést és a tüzeléstechnikai szolgáltatást,

- az állami bérlakások és egyéb ingatlanok kezelését és fenntartását,

- az egyéb város- és községgazdálkodási szolgáltatást,

- a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást,

- az egészségügyi szolgáltatást,

- a kulturális feladatot, továbbá

- a temetkezést

ellátó vállalatok.

(2) * 

48. § * 

(A Vt. 49. §-ához)

49. § A tröszt keretében működő vállalat felszámolása esetén - amennyiben a vállalat vagyona nem elegendő a hitelezők teljes kielégítésére - a tröszt a vállalat tartozásaiért kezesként felel.

(A Vt. 50. §-ához)

50. § *  (1) *  A tröszt vezérigazgatója a tröszti vállalat igazgatójának kinevezése és felmentése előtt köteles kikérni az alapítói jogokat gyakorló szerv véleményét.

(2) * 

51. § * 

52. § * 

53. § * 

54. § (1) *  Ez a rendelet 1985. január hó 1. napján lép hatályba.

(2)-(3) * 

(4) * 

(5) * 

55. § * 


  Vissza az oldal tetejére