A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1985. évi 9. törvényerejű rendelet

a Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál az 1984. évi június hó 20. napján megtörtént. Az egyezmény az 1985. évi június hó 20. napján lép hatályba.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Genfben, az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„Nemzetközi munkaügyi konferencia

159. számú egyezmény

Egyezmény a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (Rokkant személyek)

Elfogadta a konferencia hatvankilencedik ülésszakán Genfben 1983. június 20-án

Hiteles szöveg

159. számú egyezmény

A szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról
(Rokkant személyek)

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa Genfbe hívott egybe, és amely hatvankilencedik ülésszakán 1983. június 1. napjától ülésezett,

figyelembe véve a szakmai rehabilitációról (a rokkantakról) szóló 1955. évi ajánlásban és az emberi képességek fejlesztéséről szóló 1975. évi ajánlásban foglalt nemzetközi előírásokat,

figyelembe véve továbbá, hogy a szakmai rehabilitációról (a rokkantakról) szóló 1955. évi ajánlás elfogadása óta jelentős fejlemények mentek végbe a rehabilitációs szükségletek értelmezésében, a rehabilitációs szolgálatok működési körében és szervezetében, valamint sok tagállamnak az említett ajánlás által érintett kérdésekre vonatkozó jogában és gyakorlatában,

tekintettel arra, hogy 1981-et az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése a rokkantak nemzetközi évévé nyilvánította „a teljes részvétel és az egyenlőség” jegyében, és hogy átfogó nemzetközi akcióprogram szolgálja azt, hogy nemzetközi és nemzeti szinteken hatékony intézkedések szülessenek a rokkant személyek társadalmi életben és a fejlődésben való „teljes részvételének” megvalósítása, valamint az „egyenlőség” elérése céljából,

tekintettel továbbá arra, hogy ezek a fejlemények szükségessé tették olyan új nemzetközi előírások elfogadását e tárgyban, amelyek figyelembe veszik különösen azt az igényt, hogy a rokkant személyek valamennyi kategóriája számára mind a városokban, mind falusi területeken egyenlő lehetőséget és elbánást biztosítsanak a foglalkoztatásban és a közösségbe való beilleszkedésben,

az ülésszak negyedik napirendi pontjában szereplő javaslatokat fogadott el a szakmai rehabilitációra vonatkozóan, és miután

úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezménybe kell foglalni,

a mai napon, azaz ezerkilencszáznyolcvanhárom június huszadikán elfogadta az alábbi egyezményt, amelyre a következőképpen kell hivatkozni: a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló 1983. évi egyezmény.

I. Rész - Meghatározás és hatály

1. cikk

1. Az Egyezmény alkalmazásában a „rokkant személy” kifejezés olyan egyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra vonatkozó kilátásai valamely megfelelően megállapított testi vagy szellemi károsodás miatt lényegesen csökkentek.

2. Az Egyezmény alkalmazása során valamennyi tagállam figyelembe veszi, hogy a szakmai rehabilitáció célja az, hogy a rokkant személyeket képessé tegye alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra, ezáltal elősegítve e személyeknek a társadalomba való beilleszkedését, illetve visszailleszkedését.

3. Az Egyezmény előírásait a tagállamok olyan intézkedésekkel alkalmazzák, amelyeket a nemzeti feltételek lehetővé tesznek, és amelyek a nemzeti gyakorlattal összhangban vannak.

4. Az Egyezmény előírásait a rokkantak valamennyi kategóriájára alkalmazni kell.

II. Rész - A szakmai rehabilitáció elvei és a rokkant személyekre vonatkozó foglalkoztatáspolitika

2. cikk

Valamennyi tagállam nemzeti feltételeivel, gyakorlatával és lehetőségeivel összhangban a szakmai rehabilitációra és a rokkant személyek foglalkoztatására nemzeti politikát alakít ki, alkalmaz és azt időnként felülvizsgálja.

3. cikk

A jelzett politika segítséget nyújt annak biztosításához, hogy megfelelő szakmai rehabilitációs intézkedések terjedjenek ki a rokkant személyek valamennyi kategóriájára és segítsék elő a rokkant személyek elhelyezkedési lehetőségeit a nyílt munkaerőpiacon.

4. cikk

A jelzett politikának a rokkant és a többi dolgozó közötti egyenlő lehetőségek elvére kell épülnie. Tiszteletben kell tartani a rokkant férfi és női dolgozók lehetőségeinek egyenlőségére és az egyenlő elbánásra vonatkozó követelményt. Külön pozitív intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a rokkant és a többi dolgozó közötti ténylegesen egyenlő lehetőségeket és egyenlő elbánást ne lehessen a többi dolgozóval szembeni diszkriminációként értelmezni.

5. cikk

A munkáltatók és dolgozók képviseleti szerveivel tanácskozni kell a jelzett politika alkalmazásáról, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyek a szakmai rehabilitációval foglalkozó hivatalos és magánszervezetek közötti együttműködést és egyeztetést hivatottak előmozdítani. A rokkant személyeket vagy érdekeiket képviselő szervekkel szintén tanácskozni kell.

III. Rész - A rokkant személyek szakmai rehabilitációjára és foglalkoztatására létrejött szolgálatok fejlesztése érdekében végzett nemzeti szintű tevékenység

6. cikk

Valamennyi tagállam törvény vagy rendelet útján, avagy a nemzeti feltételekkel és gyakorlattal összhangban álló más módon megteszi azokat a lépéseket, amelyek a jelen egyezmény 2., 3., 4. és 5. cikkeinek érvényesüléséhez szükségesek.

7. cikk

Az illetékes hatóságok, hogy képessé tegyék a rokkant személyeket munka vállalására, megtartására és az abban való előrehaladásra, intézkedéseket tesznek szakmai tanácsadó, képzési, elhelyező, foglalkoztató és egyéb kapcsolódó szolgálatok biztosítása és munkájuk értékelése útján; a dolgozók számára létező általános szolgálatokat - ahol szükséges és lehetséges - a megfelelő változásokkal kell felhasználni.

8. cikk

Intézkedéseket kell tenni a falusi és a távoli településeken élő rokkant személyek részére szakmai rehabilitációs és foglalkoztatási szolgálatok létesítése és fejlesztése érdekében.

9. cikk

Valamennyi tagállam arra törekszik, hogy biztosítsa a rehabilitációs tanácsadók és a rokkant személyek szakmai rehabilitációjáért, szakképzéséért, elhelyezéséért és foglalkoztatásáért felelős megfelelő képzettségű egyéb személyzet kiképzését és igénybe vehetőségét.

IV. Rész - Záró rendelkezések

10. cikk

Az egyezmény megerősítését bejegyzés céljából közölni kell a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával.

11. cikk

1. Az Egyezmény hatálya a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek csak azokra a tagjaira terjed ki, amelyeknek megerősítését a főigazgató bejegyezte.

2. Az Egyezmény két tagállam megerősítésének a főigazgató által történő bejegyzésétől számított tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

3. Ezt követően az Egyezmény az egyes tagállamok tekintetében a megerősítésének a főigazgató által történő bejegyzését követő tizenkét hónap elteltével lép hatályba.

12. cikk

1. Minden tagállam, amely az Egyezményt megerősítette, az Egyezményt annak eredeti hatálybalépésétől számított tíz év elteltével mondhatja fel a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához bejegyzés céljából tett közléssel. A felmondás a bejegyzést követő egy év elteltével válik hatályossá.

2. Az a tagállam, amely az Egyezményt megerősítette és amely az előbbi bekezdésben megjelölt tízéves időszak lejártát követő egy éven belül nem él az ebben a cikkben meghatározott felmondási jogával, az Egyezménynek további tíz évre részese marad, ezt követően az Egyezményt mindig újabb tízéves időszak lejártával mondhatja fel, az ebben a cikkben meghatározott feltételek mellett.

13. cikk

1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója közli a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyi tagállamával mindazoknak a megerősítéseknek és felmondásoknak a bejegyzését, amelyekről a Szervezet egyes tagállamai őt értesítették.

2. A főigazgató - a vele közölt második megerősítés bejegyzésének közlésével egyidőben - felhívja a Szervezet tagállamainak figyelmét arra az időpontra, amikor az Egyezmény hatályba lép.

14. cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatója az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 102. cikke értelmében nyilvántartásbavétel céljából részletes tájékoztatást küld az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára számára minden általa az előző cikkek értelmében bejegyzett megerősítésről és felmondásról.

15. cikk

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa minden olyan esetben, amikor szükségesnek tartja, jelentést tesz az Általános Konferenciának az Egyezmény alkalmazásáról, és megvizsgálja, nem lenne-e helyes az Egyezmény teljes vagy részleges módosítását a Konferencia napirendjére tűzni.

16. cikk

1. Abban az esetben, ha a Konferencia olyan új egyezményt fogad el, amely teljesen vagy részben módosítja az Egyezményt, és feltéve, hogy az új egyezmény nem rendelkezik másként:

a) módosítást tartalmazó új egyezmények valamely tagállam részéről történő megerősítése - a fenti 8. cikkben foglaltakra tekintet nélkül - ezen Egyezmény azonnali felmondását jelenti, ha és amikor a módosítást tartalmazó új egyezmény hatályba lépett,

b) a módosítást tartalmazó új egyezmény hatálybalépésétől kezdve ezt az Egyezményt a tagállamok már nem erősíthetik meg.

2. Ez az Egyezmény azonban jelenlegi alakjában és tartalmában hatályban marad azon tagállamok között, amelyek ezt az Egyezményt megerősítették, a módosítást tartalmazó új egyezményt azonban nem erősítették meg.

17. cikk

Ennek az Egyezménynek francia és angol szövege egyaránt hiteles.”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1985. évi június hó 20. napjától kell alkalmazni.

(2) *  A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a feladatkörükben érintett miniszterekkel egyetértésben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére