A jogszabály mai napon ( 2019.10.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1985. évi 19. törvényerejű rendelet

a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság részéről az elfogadási okirat letétbe helyezése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknál 1985. április 29-én megtörtént: a Magyar Népköztársaság ezen a napon vált a Nemzetközi Fejlesztési Társulás tagjává.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányát e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának hivatalos magyar fordítása a következő:

„A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmánya

A Kormányok, amelyek nevében a jelen alapokmányt aláírták, figyelembe véve,

hogy a konstruktív gazdasági célokat, a világgazdaság egészséges fejlődését és a nemzetközi kereskedelem kiegyensúlyozott növekedését szolgáló, kölcsönös együttműködés erősíti a nemzetközi kapcsolatokat, és ily módon hozzájárul a békének és a világ jólétének a megőrzéséhez;

hogy a gazdasági fejlődés meggyorsítása, amely elősegíti az életszínvonal növekedését és a legkevésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi haladását, nem csupán ezeknek az országoknak, hanem a nemzetközi közösség egészének érdekében is kívánatos;

hogy a legkevésbé fejlett országok erőforrásainak fejlesztését segítő magán-, és állami tőke nemzetközi áramlásának növekedése előmozdítaná e célok elérését,

a következőkben állapodnak meg:

Bevezető Cikk

Nemzetközi Fejlesztési Társulás (a továbbiakban: Társulás) alakul és az alábbi rendelkezéseknek megfelelően működik:

I. Cikk

Célok

A Társulás célja, hogy a világnak a Társulás tagsági körébe tartozó legkevésbé fejlett térségeiben előmozdítsa a gazdasági fejlődést és a termelékenységet, növelve ezáltal ott az életszínvonalat elsősorban úgy, hogy a jelentős fejlesztési szükségletek fedezésére a hagyományos kölcsönöknél rugalmasabb feltételekkel és a fizetési mérleget kevésbé terhelve pénzeszközöket folyósít, elősegítve ezzel a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Bank) fejlesztési céljait és kiegészítve annak tevékenységét.

A Társulás minden döntésében a jelen cikk rendelkezéseinek szem előtt tartásával jár el.

II. Cikk

Tagság; induló jegyzések

1. szakasz. Tagság

a) A Társulás eredeti tagjai a Banknak a mellékelt „A” Táblázatban felsorolt azon tagjai, amelyek a XI. Cikk 2. szakaszának c) bekezdésében meghatározott időpontban, vagy ezen időpont előtt fogadják el a tagságot a Társulásban.

b) A Bank más tagjai a Társulás által előírt időpontban és feltételek mellett válhatnak tagokká.

2. szakasz. Induló jegyzések

a) A tagság elfogadásakor minden tagnak a számára megállapított pénzösszeget kell lejegyeznie. Az ilyen jegyzés jelölésére a továbbiakban az „induló jegyzés” elnevezés szolgál.

b) Minden eredeti tag számára a megállapított induló jegyzés az „A” Táblázatban a neve mellett szereplő USA dollárösszeg, az 1960. január 1-én érvényes súly és finomság szerint számítva.

c) Az eredeti tagok számára megállapított induló jegyzések 10%-a aranyban vagy szabadon átváltható pénzeszközben a következők szerint teljesítendő: 50% azon időpontot követő 30 napon belül, amikor a Társulás a XI. Cikk 4. szakasza szerint megkezdi műveleteit vagy abban az időpontban esedékes, amikor az eredeti tag taggá válik, attól függően, melyik időpont a későbbi; 12,5% a Társulás műveleteinek megkezdését követő egy év elteltével, további 12,5% pedig minden ezt követő évben - mindaddig, amíg az induló jegyzés 10%-ának teljes egészében való befizetése meg nem történik - évenként válik esedékessé.

d) Az induló jegyzés fennmaradó 90%-át az „A” Táblázat I. részében feltüntetett eredeti tagok aranyban vagy szabadon átváltható pénzeszközben, az „A” Táblázat II. részében feltüntetett eredeti tagok pedig saját pénznemeikben fizetik. Az induló jegyzés ezen 90%-át az eredeti tagok öt - évenként egyenlő - részletben teljesítik, a következők szerint: az első részlet azon időpontot követő 30 napon belül, amikor a Társulás a XI. Cikk 4. szakasz értelmében megkezdi műveleteit vagy abban az időpontban esedékes, amikor az eredeti tag taggá válik, attól függően, melyik időpont a későbbi; a második részlet a Társulás műveleteinek megkezdését követő egy év elteltével, a következő részletek pedig - mindaddig, amíg az induló jegyzés 90%-ának teljes egészében való befizetése meg nem történik - minden ezt követő évben válnak esedékessé.

e) A Társulás bármely tagtól, annak saját, a fenti d) bekezdés, illetve a IV. Cikk 2. szakasza szerint pénznemében befizetett vagy befizetendő bármely azon hányada helyett, amelyet a Társulás a műveleteinek lebonyolításához nem igényel, elfogad olyan nem kamatozó, át nem ruházható, a Társaság részére - a kijelölt letéteményesnél vezetett számlán jóváírás révén történő - bemutatáskor fizetést ígérő váltókat vagy hasonló kötelezvényeket, amelyeket a tag kormánya vagy a tag által kijelölt letéteményes bocsátott ki.

f) Az alapokmány céljaira a Társulás szabadon átváltható pénznemnek tekinti:

i) annak a tagnak a pénznemét, amelyet a Társulás a Nemzetközi Valuta Alappal való véleménycserét követően a Társulás műveletei céljára megfelelően átválthatónak ítél más tagok pénznemeire; vagy

ii) az olyan tag pénznemét, amely hozzájárul ahhoz, hogy pénznemét - a Társulásnak megfelelő feltételek mellett - a Társulás műveleteinek lebonyolítása céljára más tagok pénznemeire átváltsák.

g) Az „A” Táblázat I. részében megnevezett valamennyi tagnak, hacsak az ettől való eltéréshez a Társulás hozzá nem járul, az e szakasz d) bekezdésének megfelelően szabadon átváltható fizetőeszközként fizetett fizetőeszközét illetően ugyanazt az átválthatóságot kell fenntartani, amely a befizetés idején állt fenn.

h) A nem-eredeti tagok induló jegyzéseinek teljesítésére vonatkozó feltételeket, valamint azok összegét és fizetési határidejét a Társulás e cikk I. szakasza b) bekezdésének figyelembevételével határozza meg.

3. szakasz. A felelősség korlátozása

Tagság alapján egyetlen tag sem felelős a Társulás kötelezettségeiért.

III. Cikk

Az eszközök pótlása

1. szakasz. Pótlólagos jegyzések

a) A Társulás, az eredeti tagok induló jegyzései teljes befizetésének ütemezését figyelembe véve, az általa megfelelőnek tartott bármely időpontban és ezt követően hozzávetőlegesen ötéves időközönként, felülvizsgálja eszközeinek megfelelő voltát, és - amennyiben azt indokoltnak tartja - általános jegyzésnövelésre ad engedélyt. Az előzőekben foglaltakat nem érintve, általános vagy egyedi jegyzésnövelés mindazonáltal bármely időpontban engedélyezhető azzal, hogy egyedi növelés csak az érintett tag kérése alapján képezheti megfontolás tárgyát. Az e szakasznak megfelelő jegyzések jelölésére a továbbiakban a „pótlólagos jegyzés” elnevezés szolgál.

b) Az alábbi c) bekezdés rendelkezéseinek fenntartása mellett a pótlólagos jegyzések engedélyezése során a jegyzés engedélyezett összegét, illetve a jegyzésre vonatkozó feltételeket a Társulás határozza meg.

c) Bármely pótlólagos jegyzés engedélyezése során minden tag számára lehetővé kell tenni, hogy - a Társulás által méltányosan megállapított feltételek mellett - olyan összeget jegyezhessen, amely képessé teszi viszonylagos szavazóerejének fenntartására; jegyzésre azonban egyetlen tag sem kötelezhető.

d) Az e szakasz hatálya alá tartozó esetekben minden határozatot az összes szavazat kétharmados többségével kell meghozni.

2. szakasz. Tag által valamely más tag pénznemében nyújtott kiegészítő eszközök

a) A Társulás, az alapokmány rendelkezéseivel összhangban kialakított feltételek mellett, olyan megállapodásokat hozhat létre, amelyek szerint bármely tagtól, az e tag által induló vagy bármely pótlólagos jegyzés címén fizetendő összegen felül, egy másik tag fizetőeszközében kiegészítő eszközöket vesz át, azzal, hogy a Társulás ilyen megállapodást mindaddig nem köt, amíg meg nem győződik arról, hogy az a tag, amelynek pénznemét a megállapodás érinti, e fizetőeszköz kiegészítő eszközként való igénybevételéhez - s az ilyen igénybevételre vonatkozó feltételekhez - hozzájárul. Az ilyen eszközök átvételére vonatkozó megállapodások előírásokat tartalmazhatnak az ezen eszközökből származó hasznok felosztására, valamint ezen eszközök szétosztására olyan esetben, ha az eszközöket nyújtó tag tagsága a Társulásban megszűnik, vagy a Társulás műveleteinek végzését tartósan felfüggeszti.

b) A Társulás a hozzájárulást nyújtó tagnak Különleges Fejlesztési Igazolást ad át, amely feltünteti a nyújtott eszközök összegét és a fizetőeszköz nemét, valamint az ezen eszközökkel kapcsolatos megállapodásban foglalt feltételeket. A Különleges Fejlesztési Igazolás szavazati jogot nem biztosít, és kizárólag a Társulásra ruházható át.

c) E szakasz egyetlen rendelkezése sem zárja ki azt, hogy a Társulás valamely tagtól - e tag saját fizetőeszközében - eszközöket fogadjon el olyan feltételekkel, amelyekben a taggal megállapodik.

IV. Cikk

Pénznemek

1. szakasz. A pénznemek felhasználása

a) Az „A” Táblázat II. részében feltüntetett tagoknak akár szabadon át-, akár át nem váltható azon pénznemét, amelyet a Társulás a II. Cikk 2. szakaszának d) bekezdése alapján annak a kilencven százalékos résznek a befizetése címén kapott, amelyet e tagok saját pénznemükben teljesíthetnek, valamint e tagok pénznemében jelentkező azon összegeket, amelyek az előbbiekből tőke, kamat és egyéb költség címén keletkeznek, a Társulás felhasználhatja az illető tag területén felmerülő igazgatási kiadásainak fedezésére, továbbá - amennyiben ez összhangban áll az egészséges pénzügyi politikával - a Társulás által finanszírozott és az illető tag területén megvalósuló programok céljaira, valamint e tag területén előállított áruk és ott teljesített szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére; mindezen túlmenően e fizetőeszközök - akkor és abban a mértékben, amikor és amennyiben ezt az érintett tag és a Társulás közötti megállapodásban foglaltak szerint e tag gazdasági és pénzügyi helyzete indokolja - az érintett tag területén kívül megvalósuló, a Társulás által finanszírozott programok céljaira is szabadon átválthatók vagy más módon felhasználhatók.

b) Az eredeti tagok induló jegyzésein kívül a Társulás által egyéb jegyzések befizetése címén kapott pénznemek, valamint ezekből tőke, kamat vagy egyéb költség címén származó - e pénznemekben jelentkező - összegek felhasználására azok a feltételek az irányadók, amelyek szerint az ilyen jegyzéseket engedélyezték.

c) A Társulás által nem jegyzés, hanem egyéb úton kiegészítő eszközként kapott pénznemek, valamint ezekből tőke, kamat vagy egyéb költség címén származó - e pénznemekben jelentkező - összegek felhasználására az azokban a megállapodásokban foglalt feltételek az irányadók, amelyek alapján a pénznemeket elfogadják.

d) A Társulás által kapott valamennyi egyéb pénznem a Társulás által szabadon felhasználható és átváltható, s e tevékenység nem képezheti korlátozás tárgyát azon tag részéről, amelynek pénznemét felhasználják vagy átváltják; az előzőekben foglaltak mindazonáltal nem akadályozzák, hogy a Társulás azzal a taggal, amelynek területén a Társulás által finanszírozott valamely program megvalósul, megállapodjék a Társulás által ilyen finanszírozással kapcsolatban tőke, kamat vagy egyéb költség címén e pénznemben kapott eszközök felhasználásának korlátozásában.

e) A Társulás megfelelő lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy a II. Cikk 2. szakaszának d) bekezdése alapján az „A” Táblázat I. részében felsorolt tagok által befizetett jegyzések részleteit ésszerű időközökben, hozzávetőlegesen részarányos alapon használja fel, hacsak e jegyzések azon részletei, amelyeket aranyban vagy nem a jegyzést végrehajtó tag pénznemében teljesítettek, ennél gyorsabban fel nem használhatók.

2. szakasz. A különböző pénznemekben tartott készletek értékének fenntartása

a) Ha valamely tag pénznemének névértéke csökken vagy valamely tag pénznemének devizaértéke a Társulás megítélése szerint a tag területén jelentős mértékben csökken, a tag ésszerű időn belül köteles a Társulásnak saját pénznemében olyan kiegészítő összeget befizetni, amely elegendő a tag által a Társulásnak a II. Cikk 2. szakasza d) bekezdése alapján fizetett pénznem jegyzéskori értékének, illetve az e pont rendelkezései értelmében befizetett pénznem értékének fenntartásához, függetlenül attól, hogy ezt a II. Cikk 2. szakaszának e) bekezdése alapján elfogadott kötelezvény formájában őrzik-e vagy sem, azzal azonban, hogy az előzőekben foglaltak csak addig és olyan mértékben alkalmazandók, amíg és amilyen mértékben e pénznemet fel nem használták, vagy azt más tag pénznemére át nem váltották.

b) Amikor valamely tag pénznemének névértékét felemelik, vagy a Társulás megítélése szerint a tag pénznemének devizaértékét a tag területén jelentős mértékben felértékelik, a Társulás ésszerű időn belül a tag részére - pénznemében - olyan összeget térít vissza, amely megegyezik ezen pénznem összegének értéknövekedésével, amelynek során az e szakasz a) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

c) A Társulás eltekinthet az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától, ha a Nemzetközi Valuta Alap valamennyi tag pénznemének névértékét egységesen és arányosan módosítja.

d) Az e szakasz a) bekezdése alapján valamely pénznem értékének fenntartása céljából befizetett összegek ugyanabban a mértékben válthatók át és használhatók fel, mint maga az adott pénznem.

V. Cikk

Műveletek

1. szakasz. Az eszközök felhasználása és a finanszírozás feltételei

a) A világnak a Társulás tagsági körébe tartozó legkevésbé fejlett területei további fejlődéséhez a Társulás pénzeszközöket bocsát rendelkezésére.

b) A Társulás által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök az érintett térség vagy térségek szükségletei szempontjából a Társulás megítélése szerint kiemelkedően fontos fejlesztési célokra, és - különleges esetektől eltekintve - meghatározott programok megvalósítására szolgálnak.

c) A Társulás nem bocsát pénzeszközöket rendelkezésre, ha megítélése szerint a finanszírozás céljából a megvalósító személy méltányos feltételek mellett magáneszközöket is igénybe vehet, vagy a finanszírozás a Bank által nyújtandó szokásos kölcsönnel biztosítható.

d) A Társulás csak szakértői bizottság által - az adott javaslat érdemét illető gondos tanulmányozása alapján - tett ajánlásra bocsát pénzeszközöket rendelkezésre. Minden ilyen bizottságot a Társulás nevez ki, és tagjai között szerepelnie kell az azon tagot vagy tagokat képviselő kormányzó vagy kormányzók megbízottjának, amelynek vagy amelyeknek a területén a tanulmányozás tárgyát képező program létesül, továbbá a Társulás szakmai személyzetéből egy vagy több tagnak. Azt a követelményt, amely szerint a bizottságban helyet kell biztosítani a kormányzó vagy kormányzók megbízottjának, abban az esetben nem szükséges betartani, ha a pénzügyi eszközöket nemzetközi, vagy regionális közjogi szervezeteknek nyújtják.

e) A Társulás nem finanszírozza a programot, ha az a tag, amelynek területén a program megvalósul, ellenzi annak finanszírozását, ha nemzetközi vagy regionális közjogi szervezetek részére történt finanszírozásáról van szó, a Társulásnak nem szükséges azonban megbizonyosodnia arról, hogy az egyes tagok nem tettek azzal kapcsolatban ellenvetést.

f) A Társulás nem támaszt olyan feltételt, hogy az általa történő finanszírozás összegeit egy meghatározott tag, vagy egyes meghatározott tagok területén kell felhasználni. E rendelkezés azonban nem akadályozhatja a Társulást abban, hogy az alapok felhasználására vonatkozóan az alapokmány rendelkezéseivel összhangban meghatározott korlátozásoknak eleget tegyen, ideértve azokat a korlátozásokat is, amelyek a Társulás és a hozzájárulást nyújtó tag közötti megállapodás értelmében a kiegészítő eszközökkel kapcsolatosak.

g) A Társulás intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az általa történő finanszírozás összegeit csak arra a célra használják fel, amelyre a finanszírozást biztosították, különös tekintettel a gazdaságosság, hatékonyság és a nemzetközi kereskedelmi versenyképesség szempontjaira, és tekintet nélkül politikai vagy más, nem gazdasági jellegű befolyásolásokra vagy megfontolásokra.

h) Bármely finanszírozási művelet keretében nyújtandó pénzeszközök csak olyan mértékben bocsáthatók a kedvezményezett rendelkezésére, ahogy azok a programmal összefüggésben ténylegesen felmerült kiadások fedezéséhez szükségesek.

2. szakasz. A finanszírozás formája és feltételei

a) A Társulás általi finanszírozás kölcsönök formájában történik. Emellett azonban a Társulás egyéb formában is végrehajthat finanszírozást, akár

i) a III. Cikk I. szakasza szerint jegyzett alapokból, valamint az ezekből eredő tőke, kamat vagy egyéb költség címén képződő alapokból, ha az ilyen jegyzésekre vonatkozó engedély kifejezetten az ilyen finanszírozást írja elő;

akár pedig

ii) különleges körülmények esetén, a Társulás számára nyújtott kiegészítő eszközökből, valamint az ezekből eredő tőke, kamat vagy más költség címén képződő alapokból, amennyiben azok a megállapodások, amelyek alapján az ilyen eszközök nyújtása történik, kifejezetten felhatalmazást adnak e finanszírozásra.

b) Az előző pont rendelkezéseinek fenntartásával a Társulás az általa megfelelőnek ítélt formában és feltételekkel hajt végre finanszírozást, figyelembe véve az érintett térség vagy térségek gazdasági helyzetét és távlatait, valamint a program jellegét és az ahhoz kapcsolódó követelményeket.

c) A Társulás valamely tag, a Társulás tagságába tartozó valamely terület kormánya, illetőleg az előzőek valamely politikai részegysége, a tag vagy tagok területén levő köz- vagy magánintézmény, továbbá nemzetközi vagy regionális közjogi szervezetek számára hajt végre finanszírozást.

d) Abban az esetben, ha valamely kölcsönt nem tagnak nyújtanak, a Társulás belátása szerint, megfelelő kormány-, vagy más garanciát, illetve garanciák adását kívánhatja meg.

e) A Társulás - különleges esetekben - helyi kiadásokra külföldi pénznemekben eszközöket bocsáthat rendelkezésre.

3. szakasz. A finanszírozási feltételek módosítása

A Társulás akkor és abban a mértékben, amikor és amennyiben minden idevágó körülmény szempontjából - az érintett tag pénzügyi és gazdasági helyzetét és kilátásait is ideértve - azt megfelelőnek ítéli, az általa meghatározott feltételek kikötése mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy enyhítsék vagy másképpen módosítsák azokat a feltételeket, amelyek szerint valamely finanszírozás végrehajtását előirányozták.

4. szakasz. Más nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési segítséget nyújtó tagokkal való együttműködés

A Társulás együttműködik azokkal a nemzetközi közjogi szervezetekkel és tagokkal, amelyek a világ legkevésbé fejlett térségeinek pénzügyi és műszaki segítséget nyújtanak.

5. szakasz. Vegyes műveletek

Az alapokmányban meghatározott műveleteken kívül a Társulás jogosult arra, hogy

i) kölcsönalapokat vegyen annak a tagnak a hozzájárulásával igénybe, amelynek pénznemében a kölcsönt meghatározták;

ii) garantáljon olyan értékpapírokat, amelyekbe befektetett;

iii) eladjon és megvegyen olyan értékpapírokat, amelyeket saját maga bocsátott ki, vagy garantált, vagy amelyekbe befektetett;

iv) különleges esetekben garantáljon olyan, más forrásokból származó kölcsönöket, amelyek az e cikk rendelkezéseivel nem összeegyeztethetetlen célokat szolgálnak;

v) valamely tag kérésére műszaki segítséget és tanácsadói szolgáltatást nyújtson; és

vi) műveleteivel együttjáró olyan egyéb jogköröket gyakoroljon, amelyek szükségesek vagy kívánatosak céljai megvalósításának érdekében.

6. szakasz. Politikai tevékenység tilalma

A Társulás és tisztviselői nem avatkozhatnak be a tagok politikai ügyeibe, és az érintett tag vagy tagok politikai jellege sem befolyásolhatja őket döntéseikben. Döntéseik meghozatalában csakis gazdasági szempontok lehetnek mérvadóak és e szempontokat pártatlanul kell mérlegelniök annak érdekében, hogy az alapokmányban megfogalmazott célok megvalósuljanak.

VI. Cikk

Szervezet és igazgatás

1. szakasz. A Társulás szervezete

A Társulás Kormányzótanácsból, ügyvezető igazgatókból, elnökből, valamint a Társulás által meghatározott feladatokat ellátó egyéb tisztviselőkből és személyzetből áll.

2. szakasz. Kormányzótanács

a) A Társulás teljes jogkörét a Kormányzótanács gyakorolja.

b) A Bank minden olyan kormányzója és helyettes kormányzója, aki kinevezését a Bank egy olyan tagjától nyeri, amely egyben a Társulásnak is tagja, hivatalból a Társulásnak is kormányzója, illetve helyettes kormányzója. A helyettes kormányzó csakis elöljárója távollétében szavazhat. A Bank Kormányzótanácsának elnöke hivatalból elnöke a Társulás Kormányzótanácsának is, kivéve, ha a Bank Kormányzótanácsának elnöke olyan államot képvisel, amely nem tagja a Társulásnak, amely esetben a Kormányzótanács a kormányzók egyikét a Kormányzótanács elnökévé választja. Ha a tagok valamelyikének tagsága a Társulásban megszűnik, az általa kinevezett kormányzó vagy helyettes kormányzó ezen tisztsége megszűnik.

c) A Kormányzótanács az ügyvezető igazgatókra ruházhatja bármely jogkörének gyakorlását, kivéve:

i) új tagok felvételét és felvételük feltételeinek a meghatározását;

ii) pótlólagos jegyzések engedélyezését és az azokra vonatkozó feltételek meghatározását;

iii) valamely tag tagságának felfüggesztését;

iv) az alapokmánynak az ügyvezető igazgatók részéről történő értelmezése elleni fellebbezések elbírálását;

v) az e cikk 7. szakaszának megfelelően a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kialakítását (az ideiglenes és ügyviteli jellegű, nem hivatalos jellegű intézkedések kivételével);

vi) a Társulás műveleteinek tartós felfüggesztésére és vagyonának felosztására vonatkozó döntést;

vii) az e cikk 12. szakaszának megfelelően a Társulás tiszta jövedelme felosztásának meghatározását; és

viii) az alapokmány módosítására irányuló javaslatok jóváhagyását.

d) A Kormányzótanács évente egyszer éves ülést, további üléseket pedig akkor tart, ha azt a Kormányzótanács előírja, vagy ha az ügyvezető igazgatók összehívják.

e) A Kormányzótanács éves ülését a Bank Kormányzótanácsának éves ülésével egyidőben tartja.

f) A Kormányzótanács üléseinek határozatképességéhez az összes szavazat legalább kétharmadát leadni jogosult kormányzók többségének a részvétele szükséges.

g) A Társulás szabályzattal olyan eljárást állapíthat meg, amelynek révén az ügyvezető igazgatók valamely meghatározott kérdésben a kormányzók szavazatait anélkül is megszerezhetik, hogy a Kormányzótanács ülését összehívnák.

h) A Kormányzótanács és - hatáskörük keretein belül - az ügyvezető igazgatók a Társulás üzletvezetéséhez szükséges szabályzatot és rendelkezéseket hozhatnak.

i) A kormányzók és helyettes kormányzók ebben a minőségükben szolgálataikért a Társulástól ellenszolgáltatást nem kapnak.

3. szakasz. Szavazás

a) Minden eredeti tag induló jegyzésére tekintettel 500 szavazattal és induló jegyzésének minden 5000 USA dollárja után további egy szavazattal rendelkezik. Az eredeti tagokat nem induló, hanem egyéb jegyzéseik alapján olyan szavazati jog illeti meg, amelyeket a Kormányzótanács - az esettől függően - a II. Cikk 1. szakasza b) bekezdésének, illetve a III. Cikk I. szakasza b) és c) bekezdéseinek rendelkezéseivel összhangban megállapít. Az olyan eszközkiegészítések, amelyek a II. Cikk 1. szakaszának b) bekezdése szerint jegyzésnek, vagy a III. Cikk 1. szakasza szerinti pótlólagos jegyzésnek minősülnek, szavazati jogot nem adnak.

b) Kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a Társulás elé terjesztett minden ügyben egyszerű szavazattöbbséggel kell dönteni.

4. szakasz. Ügyvezető igazgatók

a) Az ügyvezető igazgatók felelősek a Társulás általános műveleteinek viteléért és e célból gyakorolják mindazon jogokat, amelyekkel az alapokmány felruházta őket, vagy amelyeket a Kormányzótanács ruházott reájuk.

b) A Társulás ügyvezető igazgatóinak összetétele akként alakul, hogy annak hivatalból a Bank mindegyik olyan ügyvezető igazgatója tagja, akit, vagy i) a Bank egy olyan tagja nevezett ki, amely egyszersmind a Társulásnak is tagja, vagy ii) olyan választásban választották meg, amelyben a Bank legalább egy olyan tagjának a szavazata, amely tag egyúttal a Társulásnak is tagja, hozzájárult a megválasztásához. A Bank minden ilyen ügyvezető igazgatójának helyettese hivatalból helyettes igazgatója a Társulásnak is. Bármely igazgató megbízása megszűnik, ha az a tag, amely őt kinevezte, vagy ha azon tagok mindegyike, amelynek a szavazata alapján megválasztották, megszűnik a Társulás tagja lenni.

c) Minden olyan igazgató, aki a Bank kinevezett ügyvezető igazgatója, annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel az őt kinevező tag a Társulásban rendelkezik. Minden igazgató, aki egyben a Bank választott ügyvezető igazgatója is, annyi szavazat leadására jogosult, amennyivel a Társulásnak azon tagja, vagy tagjai, amelynek vagy amelyeknek a szavazatait az ügyvezető igazgatóknak a Bankban történt megválasztásához számításba vették, a Társulásban rendelkezik. Az igazgató által leadható valamennyi szavazat egy szavazati egységet képez.

d) A helyettes igazgató az őt kijelölő igazgató távollétében teljeskörű felhatalmazással jár el. Ha az igazgató jelen van, helyettese részt vehet az üléseken, de nem szavazhat.

e) Az ügyvezető igazgatók ülésének határozatképességéhez az összes szavazat legalább felét képviselő igazgatók többségének a részvétele szükséges.

f) Az ügyvezető igazgatók annyiszor ülnek össze, ahányszor a Társulás ügymenete azt megkívánja.

g) A Kormányzótanács szabályzatot alkot, amely szerint a Társulás valamely olyan tagja, amely nem jogosult a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni, képviselőt küldhet a Társulás ügyvezető igazgatóinak minden olyan ülésére, amelyen az illető tag által előterjesztett kérelmet, vagy az illető tagot különösen érintő ügyet tárgyalnak.

5. szakasz. Az elnök és a személyzet

a) A Bank elnöke hivatalból elnöke a Társulásnak. Az elnök a Társulás ügyvezető igazgatóinak az elnöke, de szavazati joggal nem rendelkezik, kivéve a szavazategyenlőség esetén leadható döntő szavazatát. Részt vehet a Kormányzótanács ülésein, de ott sem szavazhat.

b) A Társulás elnöke a Társulás végrehajtó személyzetének a főnöke. Az ügyvezető igazgatók irányítása mellett vezeti a Társulás ügyeinek rendes vitelét, és általános irányításuk mellett gondoskodik a tisztviselők és a személyzet megszervezéséről, kinevezéséről és elbocsátásáról. A gyakorlatilag lehetséges mértékben a Bank tisztviselőit és személyzetét oly módon kell kinevezni, hogy azok egyúttal a Társulás tisztviselőiként és személyzeteként is működhessenek.

c) A Társulás elnöke, tisztviselői és személyzete - feladatuk ellátásában - kizárólag a Társulásnak tartoznak szolgálati kötelezettséggel, más hatóságnak nem. A Társulás minden tagjának tiszteletben kell tartania e kötelezettségek nemzetközi jellegét és tartózkodnia kell minden arra irányuló cselekedettől, amely e személyeket feladataik ellátásának gyakorlásában befolyásolná.

d) A Társulás tisztviselőinek és személyzetének kinevezésekor - a legmagasabb fokú hatékonyság és szakismeret biztosítása elsődlegességét fenntartva - figyelemmel kell lenni annak fontosságára, hogy a kiválasztás a lehető legszélesebb földrajzi képviseleti alapon történjék.

6. szakasz. Viszony a Bankhoz

a) A Társulás a Banktól különálló és független egység, és a Társulás pénzalapjai a Bank pénzalapjaitól különállóan és elválasztva kezelendők. A Társulás a Banktól nem vehet fel, illetve a Banknak nem nyújthat kölcsönt, de ez nem zárja ki, hogy a Társulás azon pénzalapjait, amelyeknek saját finanszírozási műveleteihez nincs szüksége, a Bank kötelezvényeibe fektesse be.

b) A Társulás a Bankkal megállapodásra juthat a szolgáltatások, a személyzet és a létesítmények vonatkozásában, illetve az olyan ügyviteli kiadások visszatérítése tekintetében, amelyeket bármelyik szervezet a másik nevében hajt végre.

c) Az alapokmányban foglalt egyetlen rendelkezés alapján sem tehető a Társulás a Bank tevékenységéért vagy kötelezettségeiért, sem a Bank a Társulás tevékenységeiért vagy kötelezettségeiért felelőssé.

7. szakasz. Kapcsolatok más nemzetközi szervezetekkel

A Társulás hivatalos megállapodásokat köt az Egyesült Nemzetekkel és ilyen megállapodásokat köthet más olyan közjogi nemzetközi szervezetekkel is, amelyek rokon területeken szakfeladatokat látnak el.

8. szakasz. A hivatalok elhelyezése

A Társulás központja a Bank központja. A Társulás bármely tag területén létesíthet egyéb hivatalokat.

9. szakasz. Letéteményesek

Minden tag saját központi bankját jelöli ki letéteményesül, amelynél a Társulás az illető tag pénznemében levő készleteit vagy egyéb vagyonát tarthatja, vagy, ha a tagnak nincs központi bankja, e célra olyan más intézményt kell kijelölnie, amely a Társulás számára elfogadható. Eltérő kijelölés hiányában a Bank számára letéteményesként kijelölt intézmény egyben a Társulásnak is letéteményese.

10. szakasz. Kapcsolattartás

Minden tag egy megfelelő szervet jelöl ki, amellyel a Társulás az alapokmány körében felmerülő bármely ügyben a kapcsolatot tarthatja. Más külön kijelölés hiányában a Bank számára kijelölt szerv a Társulás kapcsolattartó szerve is.

11. szakasz. Jelentések közzététele és tájékoztatás nyújtása

a) A Társulás éves jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a számláiról készült hiteles könyvvizsgálói nyilatkozatot, és megfelelő időközönként, a tagoknak pénzügyi helyzetéről összesített kimutatást, valamint műveletei eredményét feltüntető eredménykimutatást küld.

b) A Társulás egyéb olyan jelentéseket is közzé tehet, amelyeket feladatainak ellátása érdekében kívánatosnak tart.

c) A jelen szakasz alapján készített minden jelentés, kimutatás és küldemény szövegét a tagoknak meg kell küldeni.

12. szakasz. Rendelkezés a tiszta jövedelemről

A Kormányzótanács időről időre rendelkezik a Társulás tiszta jövedelmének sorsáról, kellő tekintettel a tartalékképzésre és az előre nem látható kiadásokra.

VII. Cikk

Kilépés; a tagság felfüggesztése; a műveletek felfüggesztése

1. szakasz. A tagok kilépése

Bármely tag a Társuláshoz intézett és annak központjában írásban átadott értesítéssel bármikor kiléphet a Társulásból. A kilépés az értesítés kézhezvételének időpontjában válik hatályossá.

2. szakasz. A tagság felfüggesztése

a) Ha egy tag a Társulással szemben fennálló valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a Társulás - az összes szavazat többségével rendelkező kormányzók többségi határozatával - felfüggesztheti annak tagságát. A tagságában így felfüggesztett tag a felfüggesztés időpontjától számított egy év elteltével automatikusan elveszti tagságát, hacsak egy ugyanilyen többségű határozat a tag eredeti jogállását vissza nem állítja.

b) A felfüggesztés időtartama alatt a tag - a kilépésre vonatkozó jog kivételével - nem gyakorolhatja az alapokmányból eredő jogait, de kötelezettségeinek eleget kell tennie.

3. szakasz. A Bankban viselt tagság felfüggesztése vagy megszűnése

Ha valamely tagot a Bankban viselt tagságában felfüggesztik, vagy a Bankban a tagsága megszűnik, ugyanez történik automatikusan a Társulásban viselt tagságát illetően is.

4. szakasz. A kormányok jogai és kötelezettségei, amelyeknek tagsága megszűnik

a) Ha valamely kormány tagsága megszűnik, az - ebben a szakaszban, és a X. Cikk c) bekezdésében foglaltak kivételével - alapokmányból eredő jogok nem illetik meg, de - hacsak e szakasz másként nem rendelkezik - a Társulással szemben tagként, kölcsönfelvevőként, garánsként vagy más módon vállalt valamennyi pénzügyi kötelezettsége tekintetében felelőssége fennmarad.

b) Ha valamely kormány tagsága megszűnik, a Társulásnak és a kormánynak egymással el kell számolnia. Ezen elszámolás részeként a Társulás és a kormány megállapodhat a kormánynak a jegyzései fejében kifizetendő összegben, valamint a kifizetés pénznemében és időpontjában. A „jegyzés” kifejezést, ha valamely tag - kormány vonatkozásában az ennek a cikknek az alkalmazásában merül fel, úgy kell érteni, mint amely magában foglalja mind a tagkormány induló jegyzését, mind pedig bármely pótlólagos jegyzését.

c) Ha ilyen megállapodás a kormány tagságának megszűntétől hat hónapon belül, vagy a Társulás és a kormány megállapodása szerinti valamely más időpontig nem jön létre, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

i) A kormánynak jegyzés címén a Társulással szemben fennálló minden további kötelezettsége megszűnik azzal a kivétellel, hogy a kormánynak haladéktalanul be kell fizetnie a Társulásnak, a tagsága megszűnésének időpontjában esedékes és kifizetetlen azon összegeket, amelyek a Társulás megítélése szerint, a finanszírozási műveleteivel kapcsolatos, ebben az időpontban fennálló kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek.

ii) A Társulás a kormánynak visszafizeti azokat a pénzalapokat, amelyeket a kormány saját jegyzés címén befizetett, vagy amelyek az ezekből nyújtott kölcsönök törlesztése címén a kormány tagsága megszűnésének időpontjában a Társulás birtokában vannak, kivéve ezeknek azt a mértékét, amely - a Társulás véleménye szerint - a finanszírozási műveleteivel kapcsolatos, ebben az időpontban esedékes kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.

iii) A Társulás minden olyan kölcsöntörlesztésből, amelyet a kormány tagságának megszűnését követően kapott ugyan, de a kölcsönre vonatkozó szerződést ezen időpont előtt kötötték meg, a kormánynak részarányos részesedést fizet, kivéve azokat a kölcsönöket, amelyeket a Társulásnak olyan megállapodások alapján nyújtott kiegészítő eszközökből folyósítanak, amelyek az elszámolási jogok tekintetében külön rendelkezéseket tartalmaznak. E részesedés az ilyen kölcsönök teljes tőkeösszegének olyan hányadával lesz egyező, ahogy a kormány által jegyzés címén befizetett, és az előző ii) bekezdés alapján neki még vissza nem térített teljes összeg aránylik az összes tag által jegyzéseik címén befizetett azon teljes összeghez, amelyet a Társulásnak a finanszírozási műveleteivel kapcsolatos, a kormány tagságának megszűnése időpontjában esedékes kötelezettségei teljesítéséhez felhasználnak, vagy amelyre a Társulás véleménye szerint ebben az időpontban e célból szükség lesz. A fizetéseket a Társulás részletekben és akkor téríti, ahogyan és amikor a kölcsöntörlesztéseket megkapja, de éves részleteknél semmiképp sem gyakrabban. A részleteket a Társulás az általa kapott pénznemben teljesíti, azonban a Társulás, saját belátása szerint, az érintett kormány pénznemében is teljesíthet.

iv) A jegyzés címén a kormánynak járó bármely összeg visszatartható addig, amíg a kormány, vagy a tagsági körbe tartozó valamely terület kormánya vagy ezek bármely politikai egysége vagy intézménye a Társulással szemben akár mint adós, akár mint garáns, kötelezettségben marad és ez az összeg, a Társulás választási joga szerint, igénybe vehető minden ilyen esedékessé váló kötelezettség teljesítése céljából.

v) A kormány, mindent összeszámítva, semmilyen körülmények között sem kaphat - az e c) bekezdés alapján a következő összegek közül a kevesebbiket meghaladó összeget: a) a kormány által jegyzése alapján befizetett összeget, vagy b) a Társulásnak a kormány tagságának megszűnése időpontjában az üzleti könyvei szerint kimutatható tiszta vagyona szerint azon hányadot, amely a kormány jegyzéseinek az összes tag jegyzései teljes összegéhez való viszonyítása alapján számítható ki.

vi) Az itt előírt számításokat a Társulás által ésszerűen meghatározott alapokon kell elvégezni.

d) A kormánynak az e szakasz alapján járó összeget minden esetben csak a kormány tagságának megszűnése napjától számított hat hónap elteltével lehet kifizetni. Ha valamely kormány tagságának megszűnése időpontjától számított hat hónapon belül a Társulás az e cikk 5. szakasza alapján műveleteit felfüggeszti, az illető kormány minden jogára nézve az említett 5. szakasz rendelkezései az irányadók, és az 5. szakasz alkalmazása szempontjából a szóban forgó kormányt a Társulás tagjának kell tekinteni azzal a kivétellel, hogy szavazati joggal nem rendelkezik.

5. szakasz. A műveletek felfüggesztése és a kötelezettségek rendezése

a) A Társulás az összes szavazat többségét leadni jogosult kormányzók egyszerű szavazattöbbségével tartósan felfüggesztheti műveleteit. A műveletek ilyen felfüggesztése után a Társulás azonnal beszüntet minden tevékenységet, kivéve a vagyonának rendes kezelésével, megóvásával és értékesítésével, valamint a kötelezettségeinek rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. E kötelezettségek végső rendezéséig és vagyonának felosztásáig a Társulás fennmarad, és a Társulás, valamint tagjainak az alapokmány szerinti összes kölcsönös jogai és kötelezettségei sértetlenül érvényben maradnak, kivéve azt, hogy tagot tagságában felfüggeszteni, vagy tagnak kilépnie nem lehet, és hogy a tagok között csakis az e szakasz rendelkezései alapján szabad felosztást végezni.

b) A tagok számára a jegyzésük jogán mindaddig nem szabad felosztást végrehajtani, amíg a hitelezőkkel szembeni minden kötelezettséget teljes egészében ki nem egyenlítették vagy ez iránt nem intézkedtek, továbbá, amíg a Kormányzótanács az összes szavazattöbbséget leadni jogosult kormányzók egyszerű szavazattöbbsége alapján úgy nem dönt, hogy e felosztást végre kell hajtani.

c) A Társulás az előzőekben foglalt feltételek megvalósulása esetén, illetve a Társulásnak nyújtott kiegészítő eszközökkel kapcsolatban létesített valamely olyan megállapodással összhangban, amely ezen eszközök felosztására nézve külön rendelkezéseket tartalmaz, vagyonát a tagok között részarányosan, mégpedig az általuk jegyzések címén befizetett összegek arányában osztja fel. Bármely tag esetében a jelen c) bekezdés előző rendelkezésének megfelelően történő felosztás előfeltétele az, hogy a Társulásnak az ilyen taggal szemben fennálló összes követelését előzőleg kielégítsék. A felosztás időpontját, pénznemét, annak készpénzben vagy más értékformában való teljesítését a Társulás határozza meg, a méltányosság és jogegyenlőség figyelembevételével. Az egyes tagok felosztott részesedésének az értékforma, illetve azon pénznem tekintetében, amelyben azt kifejezték, nem kell szükségképpen azonosnak lennie.

d) Az a tag, amely a Társulás által az e szakasz, vagy a 4. szakasz értelmében felosztott vagyonból részesült, e vagyoni érték tekintetében ugyanazokat a jogokat élvezi, mint amelyeket a felosztás előtt azok tekintetében a Társulás élvezett.

VIII. Cikk

Jogállás, mentességek és kiváltságok

1. szakasz. E cikk céljai

Annak érdekében, hogy a Társulás a reá ruházott feladatokat elláthassa, a maga területén valamennyi tag biztosítja a Társulás számára az e cikkben meghatározott jogállást, mentességeket és kiváltságokat.

2. szakasz. A Társulás jogállása

A Társulás teljes jogi személyiséggel és különösen arra vonatkozó képességgel rendelkezik, hogy

i) szerződéseket köt;

ii) ingatlan és ingó tulajdont szerez és afölött rendelkezik;

iii) jogi eljárást kezdeményez.

3. szakasz. A Társulás helyzete bírói eljárás tekintetében

A Társulás ellen eljárást indítani csak azon tag területén működő és joghatósággal rendelkező illetékes bíróság előtt lehet, ahol a Társulásnak hivatala működik, ahol az idézés vagy az eljárásról kézbesítendő más értesítés átvételére a Társulás megbízottat jelölt ki, illetve, ahol értékpapírokat bocsátott ki vagy garantált. Nem indítható azonban eljárás a tagok, vagy olyan személyek részéről, amelyek vagy akik a tagok nevében járnak el, vagy igényüket azoktól származtatják. A Társulás vagyona és követelései - bárhol és bárki birtokában legyenek is - mentesek a lefoglalás, letiltás, vagy a végrehajtás minden formája alól, mindaddig, amíg a Társulás ellen jogerős ítéletet nem hoztak.

4. szakasz. Mentesség a vagyon foglalása alól

A Társulás vagyona és követelései - bárhol és bárki birtokában legyenek is - mentesek az államigazgatási vagy jogalkotói intézkedésen alapuló kutatás, igénybevétel, elkobzás és kisajátítás, vagy a foglalás bármely más formája alól.

5. szakasz. Irattárak mentessége

A Társulás irattárai sérthetetlenek.

6. szakasz. Vagyontárgyak korlátozások alóli mentessége

A Társulás minden vagyona és követelése az alapokmányban meghatározott műveletek végrehajtásához szükséges mértékben és az alapokmány egyéb rendelkezéseiben foglaltak figyelembevételével, mentes a korlátozások, rendszabályok, ellenőrzések és bármilyen természetű moratórium alól.

7. szakasz. Közlésekre vonatkozó kiváltságok

A Társulástól származó, illetve a Társulásnak címzett hivatalos közléseket a tagok ugyanolyan elbánásban részesítik, mint más tagok hivatalos közléseit.

8. szakasz. Tisztviselők és alkalmazottak mentességei és kiváltságai

A Társulás minden kormányzója, ügyvezető igazgatója, helyettes tisztviselője és alkalmazottja

i) hivatalos minőségében végzett tevékenysége tekintetében mentes a jogi eljárás alól, kivéve, ha a Társulás e mentességről lemond;

ii) amennyiben nem belföldi honosok, a bevándorlási korlátozások, a külföldiek nyilvántartására vonatkozó követelmények és a nemzeti szolgálati kötelezettségek tekintetében ugyanolyan mentességekben részesülnek és a devizakorlátozásokat illetően ugyanolyan könnyítéseket élveznek, mint más tagok hasonló rangú képviselői, tisztviselői, és alkalmazottai;

iii) az utazási lehetőségek tekintetében ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint más tagok hasonló rangban levő képviselői, tisztviselői és alkalmazottai.

9. szakasz. Adómentesség

a) A Társulás, annak vagyona, követelései, jövedelme, az alapokmányban engedélyezett műveletei és ügyletei teljes adó- és vámmentességet élveznek. A Társulás mentes továbbá minden adó vagy illeték beszedéséért vagy megfizetéséért való felelősség alól.

b) Nem vethető ki adó a Társulás által azon ügyvezető igazgatóknak, helyetteseknek, tisztviselőknek és alkalmazottaknak folyósított fizetésekre és illetményekre, akik nem helybeli állampolgárok, alattvalók vagy honosok.

c) Nem vethető ki semmiféle adó a Társulás által kibocsátott kötelezvényekre vagy értékpapírokra (ezek osztalékára és kamatára), bárki birtokában legyenek is:

i) amely e kötelezvényekkel vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez, pusztán azon az alapon, hogy azokat a Társulás bocsátotta ki; vagy

ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a kibocsátás megjelölt - vagy a tényleges - fizetésének helye, vagy pénzneme, vagy a Társulás bármely hivatalának, illetőleg üzleti tevékenységének helye szolgál.

d) Nem vethető ki semmiféle adó a Társulás által garantált kötelezvényekre vagy értékpapírokra (és ezek osztalékára vagy kamatára), bárki birtokában legyenek is:

i) amely e kötelezvényekkel, vagy értékpapírokkal szemben hátrányos megkülönböztetést eredményez, pusztán azon az alapon, hogy azokat a Társulás garantálja; vagy

ii) ha az ilyen adózás kizárólagos jogalapjául a Társulás bármely hivatalának vagy üzleti tevékenységének helye szolgál.

10. szakasz. A cikk alkalmazása

Saját területén minden tag megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a jelen cikkben lefektetett elveket saját jogszabályaiban érvényre juttassa, és a Társulást a megtett részletes intézkedésekről tájékoztatja.

IX. Cikk

Módosítások

a) Valamely tagnak, kormányzónak vagy az ügyvezető igazgatónak az alapokmánynak a módosítására irányuló bármilyen javaslatát a Kormányzótanács elnökéhez kell eljuttatni, aki azt a Tanács elé terjeszti. Ha a javasolt módosítást a Kormányzótanács jóváhagyja, a Társulás körlevél vagy távirat útján valamennyi tagot felkéri annak közlésére, elfogadja-e a javasolt módosítást. Ha az összes szavazat négyötödével rendelkező tagok háromötöde elfogadta a javasolt módosítást, a Társulás ezt a tényt valamennyi taghoz címzett hivatalos közleménnyel igazolja.

b) Az előző a) bekezdésre tekintet nélkül valamennyi tag elfogadó nyilatkozata szükséges minden olyan módosításhoz, amely

i) a Társulásból való kilépés VII. Cikk I. szakaszában meghatározott jogának;

ii) a III. Cikk 2. szakasza c) bekezdésében biztosított jognak;

iii) A II. Cikk 3. szakaszában előírt felelősségkorlátozásnak

a megváltoztatására irányul.

c) A módosítások valamennyi tag tekintetében a hivatalos értesítés keltétől számított három hónap elteltével lépnek hatályba, hacsak a körlevél vagy a távirat ennél rövidebb időszakot nem jelöl meg.

X. Cikk

Értelmezés és döntőbíróság

a) Az alapokmány rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban valamely tag és a Társulás, vagy a Társulás valamely tagjai között felmerült vitás kérdést az ügyvezető igazgatók elé kell terjeszteni döntés végett. Ha a kérdésben különösen érdekelt a Társulás bármely olyan tagja, amely a Bankba ügyvezető igazgatót kinevezni nem jogosult, akkor az a VI. Cikk 4. szakaszának g) bekezdése értelmében jogosult képviseltetni magát.

b) Minden olyan ügyben, amelyben az ügyvezető igazgatók a fenti a) bekezdés alapján döntést hoztak, bármely tag kérheti, hogy a kérdést a Kormányzótanács elé terjesszék, amelynek döntése végleges. Amennyiben a Társulás ezt szükségesnek tartja, a Kormányzótanács döntéséig az ügyvezető igazgatók döntése alapján járhat el.

c) Ha a Társulás és egy kilépett ország között, vagy a Társulás műveletei tartós felfüggesztésének ideje alatt a Társulás és bármely tag között vita merül fel, az ilyen vitát egy háromtagú döntőbíróság elé kell utalni, amelynek egyik tagját a Társulás, egy másik tagját a szóban forgó ország jelöli ki, az elnököt pedig a felek eltérő megállapodása hiányában a Nemzetközi Bíróság elnöke vagy más olyan hatóság jelöli ki, amelyet a Társulás által elfogadott szabályzat előír. Az elnök teljes jogkörrel dönt minden olyan eljárási kérdésben, amelyben a felek között nézeteltérés áll fenn.

XI. Cikk

Záró rendelkezések

1. szakasz. Hatálybalépés

Ezen alapokmány akkor lép hatályba, amikor azt az „A” Táblázatban feltüntetett összes jegyzéseknek legalább hatvanöt százalékát képviselő kormányok nevében aláírták és amikor az e cikk 2. szakaszának a) bekezdésében megjelölt okiratokat részükről letétbe helyezték, de semmi esetre sem lép hatályba 1960. szeptember 15. előtt.

2. szakasz. Aláírás

a) Minden kormány, amelynek nevében az alapokmányt aláírják, letétbe helyez a Banknál egy okiratot, amely feltünteti, hogy az alapokmányt saját jogrendszerének megfelelően elfogadta, és megtette mindazokat a lépéseket, amelyek az alapokmány alapján fennálló kötelezettségeinek a teljesítéséhez szükségesek.

b) Minden kormány attól az időponttól kezdve válik a Társulás tagjává, amikor a fenti a) bekezdésben említett okiratot részéről letétbe helyezték azzal, hogy egyetlen kormány sem válhat a Társulás tagjává, mielőtt az alapokmány az e cikk I. szakasza alapján hatályba nem lép.

c) Az alapokmány a Bank központjában 1960. december 31-én üzletzárásig írható alá azon országok kormányai nevében, amelyek neve az „A” Táblázatban szerepel, azzal, hogy amennyiben eddig az időpontig az alapokmány nem lépne hatályba, a Bank ügyvezető igazgatói azt az időtartamot, amelyen belül az alapokmány aláírható, nem több mint hat hónappal meghosszabbíthatják.

d) Az alapokmány-hatálybalépés után - bármely olyan ország kormánya nevében aláírható, amelynek tagságát a II. Cikk I. szakaszának b) bekezdése szerint elfogadták.

3. szakasz. Területi hatály

Az alapokmány aláírásával minden kormány elfogadja azt mind a saját nevében, mind pedig olyan terület tekintetében, amelynek nemzetközi kapcsolataiért e kormány felelős, kivéve azokat, amelyekre nézve a kormány a Társuláshoz címzett írásbeli értesítéssel kizárja ezt.

4. szakasz. A Társulás beiktatása

a) Mihelyt az alapokmány az ezen cikk I. szakasza értelmében hatályba lép, az elnök összehívja az ügyvezető igazgatók ülését.

b) A Társulás ennek az ülésnek a napján kezdi meg műveleteit.

c) Amíg a Kormányzótanács első ülésre össze nem ül, addig az ügyvezető igazgatók gyakorolják a Kormányzótanácsot megillető valamennyi jogot, kivéve azokat, amelyeket az alapokmány a Kormányzótanács részére tartott fenn.

5. szakasz. Nyilvántartásba vétel

A Bank felhatalmazást kap arra, hogy az Egyesült Nemzetek alapokmánya 102. Cikkével, és a közgyűlés által annak alapján elfogadott szabályzattal összhangban ezt az alapokmányt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba vétesse.

Készült Washingtonban, egyetlen példányban, amelyet a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank levéltárában helyeznek letétbe, amely aláírásával vállalta, hogy ellátja az alapokmány letéteményesének tisztét, valamint azt, hogy az alapokmányt az Egyesült Nemzetek Titkárságánál nyilvántartásba véteti és azt, hogy az „A” táblázatban szereplő kormányokat értesíti arról az időpontról, amikor az alapokmány, a XI. Cikk I. szakasza értelmében, hatályba lép.

„A” Táblázat - Induló jegyzések (US dollár millióban) * 

I. Rész

Ausztrália 20 18
Ausztria 5 04
Belgium 22 70
Dánia 8 74
Dél-afrikai Unió 10 09
Egyesült Államok 320 29
Egyesült Királyság 131 14
Finnország 3 83
Franciaország 52 96
Hollandia 27 74
Japán 33 59
Kanada 37 83
Luxemburg 1 01
Német Szövetségi Köztársaság 52 96
Norvégia 6 72
Olaszország 18 16
Svédország 10 09
763 07

II. Rész

Afganisztán 1 01
Argentína 18 83
Bolívia 1 06
Brazília 18 83
Burma 2 02
Ceylon 3 03
Chile 3 53
Costa Rica 0 20
Dominikai Köztársaság 0 40
Ecuador 0 65
Egyesült Arab Köztársaság 6 03
El Salvador 0 30
Etiópia 0 50
Fülöp-szigetek 5 04
Ghana 2 36
Görögország 2 52
Guatemala 0 40
Haiti 0 76
Honduras 0 30
India 40 35
Indonézia 11 10
Irak 0 76
Irán 4 54
Írország 3 03
Izland 0 10
Izrael 1 68
Jordánia 0 30
Jugoszlávia 4 04
Kína 30 26
Kolumbia 3 53
Korea 1 26
Kuba 4 71
Libanon 0 45
Malájföld 2 52
Marokkó 3 53
Mexikó 8 74
Nicaragua 0 30
Pakisztán 10 09
Panama 0 02
Paraguay 0 30
Peru 1 77
Spanyolország 10 09
Szaúd-Arábia 3 70
Szudán 1 01
Thaiföld 3 03
Tunézia 1 51
Törökország 5 80
Uruguay 1 06
Venezuela 7 06
Vietnam 1 51
236 93
Összesen: 1000 00”

3. § (1) *  Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1985. április 29-től kell alkalmazni.

(2) *  Az Alapokmány VI. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a kincstár gondoskodik.

(3) *  A kincstár a Társulás jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételű és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni.


  Vissza az oldal tetejére