A jogszabály mai napon ( 2019.08.25. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1986. évi 31. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Bécsben, az 1985. évi május hó 6. napján aláírt, a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, 1986. szeptember 9-én kicserélték.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a Bécsben, az 1985. évi május hó 6. napján aláírt, a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról szóló szerződést e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő.

„Szerződés
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

és

az Osztrák Köztársaság Szövetségi Elnöke

attól a szándéktól vezettetve, hogy a két állam közötti jogi kapcsolatokat elmélyítsék és az egymás közti jogi forgalmat megkönnyítsék, valamint hogy az elítéltek beilleszkedését a társadalomba előmozdítsák, megegyeztek abban, hogy szerződést kötnek a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról és ebből a célból Meghatalmazottaikat kinevezték,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Általános alapelv

1. Cikk

(1) A Szerződő Államok kötelezik magukat, hogy megkeresésre az alábbi előírások és feltételek szerint kölcsönösen végrehajtják azokat a büntetőügyekben hozott határozatokat, melyekkel az egyik Szerződő Állam bírósága a másik Szerződő Állam állampolgárával szemben jogerősen szabadságvesztés büntetést vagy intézkedést (29. Cikk) szabott ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az az állam terjeszti elő, ahol a bírósági határozatot meghozták (Ítélkező Állam). Ez azonban nem korlátozza annak az államnak, ahol a bírósági határozatot végre kell hajtani (Végrehajtó Állam), azt a jogát, hogy az Ítélkező Államnál az (1) bekezdés szerinti megkeresést kezdeményezze.

Az elítélt joga

2. Cikk

Az elítélt, törvényes képviselője, házastársa, egyenesági rokonai vagy testvérei a Szerződő Államok bármelyikénél maguk is kezdeményezhetik az 1. Cikk szerinti eljárást. Minden elítéltet, akire e Szerződés alkalmazást nyerhet, az Ítélkező Államban e Szerződés lényeges tartalmáról tájékoztatni kell.

Lakóhely, tartózkodási hely

3. Cikk

A végrehajtást csak akkor veszik át, ha az elítélt lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a Végrehajtó Államban van.

A cselekmény kölcsönös bírói büntethetősége

4. Cikk

A végrehajtást csak akkor veszik át, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam joga szerint is bírósági úton büntetendő.

Politikai bűncselekmények

5. Cikk

(1) A végrehajtást nem veszik át, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam nézete szerint politikai jellegű bűncselekmény.

(2) Az olyan büntetendő cselekmény, amelynél figyelemmel az adott eset összes körülményeire, különösen az elkövetés módjára, a felhasznált, vagy kilátásba helyezett eszközökre vagy a beállott, illetőleg a szándékolt következmények súlyosságára a cselekmény köztörvényi jellege a politikaihoz képest túlnyomó, nem tekintendő politikai jellegű bűncselekménynek.

Katonai bűncselekmények

6. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam nézete szerint kizárólag a katonai kötelezettségek megsértésében áll.

Pénzügyi bűncselekmények

7. Cikk

(1) Illeték-, adó-, vám-, jövedéki és devizaügyekben indított büntetőeljárásoknál a végrehajtást szintén átveszik, ha az elítélés alapjául szolgáló cselekmény a Végrehajtó Állam hasonló jellegű törvényi büntető rendelkezése szerint bírósági úton büntetendő lenne.

(2) A végrehajtás átvételét nem lehet azzal az indokkal elutasítani, hogy a Végrehajtó Állam joga nem azonos, illetőleg nem azonos jellegű illeték-, adó-, vám-, jövedék- vagy devizarendelkezéseket ismer, mint az Ítélkező Állam joga.

(3) Az (1) bekezdésben nem említett, a Végrehajtó Állam nézete szerint kizárólag pénzügyi jellegű bűncselekmény esetében a végrehajtás átvételét meg lehet tagadni.

Elévülés

8. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha a szabadságvesztés-büntetés vagy az intézkedés végrehajthatósága a két Szerződő Állam egyikének joga szerint elévült.

Rendkívüli bíróságok

9. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha a határozatot rendkívüli bíróság hozta.

Távollevő elítélése

10. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha a határozatot az elítélt távollétében hozták.

A kettős felelősségrevonás tilalma

11. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha az elítéltet a Végrehajtó Államban ugyanazon cselekmény miatt már jogerősen elítélték vagy felmentették.

Közrend

12. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha az a Végrehajtó Állam nézete szerint közrendjét, vagy jogrendjének alapelveit veszélyezteti.

Elenyésző végrehajtási érdek

13. Cikk

A végrehajtást nem veszik át, ha az elítéltet az Ítélkező Államban fogva tartják és a megkeresés időpontjában 4 hónapot meg nem haladó szabadságvesztés-büntetést vagy intézkedést kell végrehajtani. E feltétel elbírálása céljából a szabadságvesztés-büntetéseket vagy az intézkedéseket, vagy azok végrehajtandó hátralevő részeit egybe kell számítani. Ha az intézkedés végrehajtási tartama határozatlan idejű, akkor az az időpont az irányadó, amikor azt az Ítélkező Állam joga szerint legkésőbben meg kell szüntetni.

Az elítélt hozzájárulása

14. Cikk

(1) A végrehajtásra a Végrehajtó Államban csak akkor kerülhet sor, ha az elítélt ahhoz hozzájárult.

(2) Ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen, akkor a törvényes képviselője hozzájárulását kell beszerezni.

II. Rész

A VÉGREHAJTÁS ÁTVÉTELE ÉS HATÁSAI

A végrehajtás iránti megkeresés

15. Cikk

Ha az Ítélkező Állam nézete szerint a végrehajtás átvételének feltételei e Szerződés szerint fennállnak, akkor az Ítélkező Állam saját belső jogának megfelelően megkeresheti a Végrehajtó Államot a kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának átvétele iránt.

Helytadás

16. Cikk

A 15. Cikk szerint történő megkeresés alapján - amelyhez a 24. Cikkben megjelölt mellékleteket kell csatolni - a Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot, mennyiben tesz eleget a megkeresésnek. A teljes vagy részleges megtagadást indokolni kell.

A végrehajtás foganatosítása

17. Cikk

(1) A 15. Cikk szerinti megkeresés elfogadása esetén a Végrehajtó Állam bírósága azonos nemű és tartamú szabadságvesztés-büntetést vagy intézkedést állapít meg, mint amilyet az Ítélkező Államban kiszabtak. Ha azonban a szabadságvesztés-büntetés vagy intézkedés nemét vagy tartamát illetően nem egyeztethető össze a Végrehajtó Állam jogszabályaival, akkor azt a Végrehajtó Állam bírósága a saját joga szerint az azonos bűncselekményre előírt büntetéshez vagy intézkedéshez igazítja. Ennek a büntetésnek vagy intézkedésnek nemét és tartamát tekintve a lehető legnagyobb mértékben meg kell felelnie annak a büntetésnek vagy intézkedésnek, amelyet a végrehajtandó határozat kiszabott. A Végrehajtó Államot minden esetben kötik az Ítélkező Államban hozott határozat alapjául szolgáló ténymegállapítások.

(2) A Végrehajtó Államban az elítélt a végrehajtás során összhatását tekintve nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint ha a további végrehajtás az Ítélkező Államban történne.

(3) A végrehajtás, beleértve a feltételes szabadságra bocsátást, a Végrehajtó Állam joga szerint történik. Az Ítélkező Államnak a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó, és az elítéltre kedvezőbb jogszabályait alkalmazni kell, amennyiben az a Végrehajtó Állam jogával nem ellentétes.

(4) Az Ítélkező Államban letartóztatásban töltött időt a Végrehajtó Államban kitöltendő szabadságvesztés-büntetés vagy intézkedés tartamába teljes egészében be kell számítani.

Büntetésmegosztás

18. Cikk

Ha az elítélés alapjául több cselekmény szolgál, a végrehajtás azonban csak a szabadságvesztés-büntetésnek vagy intézkedésnek e cselekmények egy része tekintetében foganatosítható, akkor a Végrehajtó Állam bírósága a 17. Cikk szerinti eljárás keretében meghatározza az e cselekményekre jutó végrehajtandó részt.

A végrehajtás hatásai

19. Cikk

(1) Ha a két Szerződő Állam egyikének joga szerint egy külföldi ítélet érvényéhez nemzetközi szerződés szükséges, akkor a végrehajtás átvétele esetén az Ítélkező Állam határozatához ugyanazok a joghatások fűződnek a Végrehajtó Államban, mint ez utóbbi államban a büntetőügyekben hozott határozatokhoz.

(2) Ha a végrehajtás átvételére irányuló megkeresést elfogadták, akkor az Ítélkező Állam az elítéltet a lehető leghamarabb a Végrehajtó Államnak átadja. Ha az átadás megtörtént, vagy ha az elítélt már a Végrehajtó Államban tartózkodik, akkor az Ítélkező Államban a további végrehajtási cselekményeket abba kell hagyni.

(3) Ha az elítélt a Végrehajtó Államban kivonja magát a végrehajtás alól, akkor az Ítélkező Államnak a büntetés hátralevő része tekintetében a végrehajtási joga feléled.

(4) Az Ítélkező Állam végrehajtási joga véglegesen megszűnik akkor, ha az elítélt a büntetést vagy az intézkedést kitöltötte, vagy ha a büntetés alól véglegesen mentesítették.

(5) Ha a Végrehajtó Államban az elítélt ellen a végrehajtás átvétele iránti megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik és a megkeresést elfogadták, akkor ez az állam a büntetőeljárást ideiglenesen megszünteti. A Végrehajtó Állam bűnüldözési joga feléled, ha az elítélt a végrehajtás alól kivonja magát. A Végrehajtó Állam a büntetőeljárást véglegesen megszünteti, ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy ha az elítéltet a büntetés alól véglegesen mentesítették.

Egyéni kegyelem, közkegyelem, perújítás

20. Cikk

(1) Egyéni kegyelemben az elítéltet a Végrehajtó Államban lehet részesíteni. Ez nem zárja ki az Ítélkező Államnak azt a jogát, hogy a Végrehajtó Államnak ilyen kegyelemben való részesítést ajánlja. Ezt az ajánlást a Végrehajtó Államban a kegyelemben részesítésre vonatkozó döntés meghozatalakor jóindulattal figyelembe veszik. Az Ítélkező Állam joga érintetlen marad arra, hogy a saját joghatósági területére vonatkozó hatállyal kegyelmi intézkedést hozzon.

(2) Mind az Ítélkező Államban, mind pedig a Végrehajtó Államban hozott közkegyelem kihat az elítélt javára.

(3) A perújítási kérelem elbírálására kizárólag az Ítélkező Államnak van joghatósága.

Közlések

21. Cikk

(1) A Szerződő Államok a lehető leghamarabb értesítik egymást minden olyan körülményről, amely a végrehajtást befolyásolhatja.

(2) Az Ítélkező Állam különösen az egyéni kegyelemről, a közkegyelemről vagy a perújításról értesíti a Végrehajtó Államot.

(3) A Végrehajtó Állam értesíti az Ítélkező Államot a végrehajtás befejezéséről.

Átadás, átszállítás

22. Cikk

(1) Az elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kiadatásról szóló 1975. február 25-én aláírt szerződés 21. és 22. Cikkeit kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Ha egy elítéltet az egyik Szerződő Államból a másik Szerződő Állam területén keresztül egy harmadik államba, vagy pedig egy harmadik államból az egyik Szerződő Állam területén keresztül a másik Szerződő Államba kell átszállítani a vele szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés vagy intézkedés végrehajtása céljából, akkor a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kiadatásról szóló 1975. február 25-én aláírt szerződés 29. Cikkét kell értelemszerűen alkalmazni.

A felelősségre vonás korlátai

23. Cikk

(1) Ha e Szerződés alkalmazása során valamely elítéltnek a Végrehajtó Állam részére történő átadására kerül sor, akkor őt ott az átadása előtt elkövetett olyan cselekmény miatt, amelyre a hozzájárulás nem vonatkozik, vagy más, az átadása előtt keletkezett ok miatt nem lehet sem felelősségre vonni, sem elítélni vagy személyes szabadságában valamely módon korlátozni, sem pedig egy harmadik államnak kiadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem áll fenn,

1. ha az Ítélkező Állam hozzájárul a büntetőeljáráshoz, a kiadatáshoz, vagy a büntetés, illetőleg intézkedés végrehajtásához;

2. ha az átadott elítélt végleges szabadulása után 45 napnál hosszabb ideig tartózkodik a Végrehajtó Államban, jóllehet azt jogszerűen elhagyhatta volna vagy ha ezen állam elhagyása után oda önként visszatért.

(3) A (2) bekezdés 1. pontja szerinti hozzájárulásra a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kiadatásról szóló 1975. február 25-én aláírt szerződés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

III. Rész

ELJÁRÁS

A megkeresés és mellékletei

24. Cikk

(1) Az e Szerződés alapján történő megkeresést írásban kell elkészíteni.

(2) A megkereséshez mellékelni kell

1. az ítéletnek a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság igazolásával ellátott kiadványát vagy hitelesített másolatát;

2. az alkalmazott törvényi rendelkezések, valamint a feltételes szabadságra bocsátásról szóló rendelkezések szövegét;

3. lehetőleg pontos adatokat az elítéltről, állampolgárságáról, lakóhelyéről és szokásos tartózkodási helyéről;

4. a beszámítandó fogvatartási idő igazolását;

5. az elítélttel készített jegyzőkönyvet, amelyből hozzájárulása kitűnik;

6. más olyan iratot, amely a megkeresés elbírálása szempontjából jelentőséggel bírhat.

A megkeresés kiegészítése

25. Cikk

Ha a Végrehajtó Állam a neki megküldött adatokat és mellékleteket nem tartja kielégítőnek, akkor kéri a szükséges kiegészítést. A kiegészítés megküldésére megfelelő határidőt szabhat; ez indokolt kérelemre meghosszabbítható. Kiegészítés hiányában a Végrehajtó Állam a rendelkezésre álló adatok és mellékletek alapján dönt.

Az érintkezés módja

26. Cikk

E Szerződés alapján az iratváltás egyrészről a Magyar Népköztársaság igazságügyminisztere, másrészről az Osztrák Köztársaság szövetségi igazságügyminisztere között történik. Ez nem zárja ki a diplomáciai út igénybevételét.

Nyelv, hitelesítés

27. Cikk

E Szerződés alapján a megkeresések és közlések, valamint a csatolandó mellékletek lefordítása és hitelesítése nem szükséges.

Költségek

28. Cikk

Az e Szerződés alkalmazása során felmerült költségeket nem térítik meg. Az elítéltnek légi úton történő átadását kérő állam viseli azonban az ilyen átadással felmerülő költségeket.

Meghatározások

29. Cikk

E Szerződés vonatkozásában az „intézkedés” kifejezés a következőket jelenti:

1. a Magyar Népköztársaságban a kényszergyógykezelést, az alkoholisták kényszergyógyítását és a szigorított őrizetet;

2. az Osztrák Köztársaságban a szellemileg fogyatékos jogsértők intézeti elhelyezését, az elvonó kezelésre szoruló jogsértők intézeti elhelyezését, a veszélyes visszaeső bűnözők intézeti elhelyezését.

IV. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Cikk

A jelenleg hatályos többoldalú szerződésekből fakadó kötelezettségeket e Szerződés nem érinti.

31. Cikk

Ezt a Szerződést meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat Budapesten cserélik ki.

32. Cikk

A Szerződés azokra a bírósági határozatokra is alkalmazandó, amelyeket a Szerződés hatálybalépése előtt hoztak.

33. Cikk

(1) E Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(2) E Szerződést határozatlan időre kötik. Azt a Szerződő Államok bármelyike hat hónapos felmondási határidővel diplomáciai úton írásban felmondhatja.

Készült Bécsben 1985. évi május hó 6. napján két eredeti példányban magyar és német nyelven; mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § *  E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1986. december 1. napjától kell alkalmazni.

Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére