A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1986. évi 32. törvényerejű rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Budapesten, 1986. június 3-án aláírt konzuli egyezmény kihirdetéséről * 

(Az egyezmény megerősítő okiratainak kicserélése 1986. október 30-án Pekingben megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között Budapesten, 1986. június 3-án aláírt konzuli egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„Konzuli egyezmény
a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között

A Magyar Népköztársaság
és a Kínai Népköztársaság

attól az óhajtól vezettetve, hogy szabályozzák és erősítsék konzuli kapcsolataikat,

és ezáltal védelmezzék a két állam és állampolgáraik jogait és érdekeit,

elősegítsék a két ország baráti együttműködésének fejlődését,

elhatározták, hogy

Konzuli Egyezményt kötnek és e célból Meghatalmazottaikat kinevezték,

akik az alábbiakban állapodtak meg:

I. Rész

Meghatározások

1. Cikk

Az Egyezményben szereplő kifejezéseken az alábbiakat kell érteni:

a) a „konzuli képviselet” főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus vagy konzuli ügynökség;

b) a „konzuli képviselet vezetője” az a személy, akit a küldő állam megbízott azzal, hogy a konzuli képviseletet irányítsa;

c) a „konzuli tisztviselő” az a személy - ideértve a képviselet vezetőjét is -, akit e minőségében a küldő állam megbízott azzal, hogy konzuli feladatokat lásson el;

d) a „konzuli alkalmazott” a konzuli képviseleten igazgatási, műszaki vagy kisegítő munkakörben alkalmazott személy;

e) a „konzuli képviselet tagja” a konzuli tisztviselő és a konzuli alkalmazott;

f) a „konzuli kerület” az a terület, ahol a konzuli képviselet a konzuli feladatok ellátására jogosult;

g) a „konzuli helyiségek” a kizárólag a konzuli képviselet céljaira használt épületek, vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre;

h) a „küldő állam állampolgára” a küldő állam természetes és jogi személye;

i) a „küldő állam hajója” minden olyan hajó, amelyet a küldő államban lajstromoztak és annak zászlaját viseli, kivéve a katonai használatú hajókat.

II. Rész

Konzuli képviselet létesítése, a konzuli képviselet tagjainak kinevezése és megbízatása

2. Cikk

(1) A küldő állam konzuli képviseletet a fogadó állam területén csak ennek az államnak a beleegyezésével létesíthet.

(2) A konzuli képviselet székhelyét, rangját, konzuli kerületét, valamint az ezekkel kapcsolatos változtatásokat a küldő és a fogadó állam közös megegyezéssel állapítja meg.

3. Cikk

(1) A küldő állam diplomáciai úton eljuttatja a fogadó államhoz a konzuli képviselet vezetőjének kinevezéséről szóló okiratot, amelyben fel kell tüntetni a konzuli képviselet vezetőjének nevét, rangját, a konzuli képviselet székhelyét és rangját, valamint a konzuli kerületet.

(2) A konzuli kinevezési okirat kézhezvétele után a fogadó állam a lehető leggyorsabban kiadja a működési engedélyt. A működési engedély kiadása megtagadását a fogadó állam nem köteles indokolni.

(3) A konzuli képviselet vezetője akkor kezdheti meg hivatalos tevékenységét, miután megkapta a működési engedélyt. A működési engedély megszerzése előtt a konzuli képviselet vezetője a fogadó állam beleegyezésével ideiglenesen is elláthatja a feladatait.

(4) A fogadó állam, miután a konzuli képviselet vezetőjének a működési engedélyt kiadta vagy hozzájárult ahhoz, hogy feladatait ideiglenesen ellássa, haladéktalanul értesíti a konzuli kerület illetékes hatóságait és megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a konzuli képviselet vezetője feladatait elláthassa, élvezhesse az Egyezményben meghatározott jogokat, kiváltságokat és mentességeket.

4. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet vezetője feladatainak ellátásában akadályozva van, vagy ha a hivatala ideiglenesen nincs betöltve, a konzuli képviselet vezetésére átmenetileg vagy ugyanezen konzuli képviselet konzuli tisztviselője, illetve a küldő államnak a fogadó államban levő másik konzuli képviselete konzuli tisztviselője, vagy a küldő államnak a fogadó államban levő diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja kaphat megbízatást. A kijelölt személy nevét és eredeti beosztását előzetesen közölni kell a fogadó állam Külügyminisztériumával.

(2) A konzuli képviselet ideiglenes vezetésével megbízott személy ugyanazokat a jogokat, kiváltságokat és mentességeket élvezi és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint az Egyezmény 3. Cikke szerint a konzuli képviselet vezetésére kinevezett személyt.

(3) Ha e cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint a konzuli képviselet ideiglenes vezetésével a küldő állam diplomáciai képviselete, diplomáciai személyzetének tagját bízták meg, e megbízatás nem érinti diplomáciai kiváltságait és mentességeit.

5. Cikk

A küldő állam kellő időben írásban közli a fogadó állammal:

a) a konzuli képviselet tagjainak nevét, beosztását, érkezésük és végleges eltávozásuk, illetve működésük megszűnésének időpontját, továbbá a konzuli képviseleten folytatott működésük során megbízatásukban bekövetkezett változásokat;

b) a konzuli képviselet tagja családtagja nevét, állampolgárságát, érkezési és végleges eltávozási időpontját, valamint annak tényét, hogy valaki a konzuli képviselet tagja családtagjává vált vagy megszűnt családtagja lenni.

6. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő csakis a küldő állam állampolgára lehet és nem lehet a fogadó állam állandó lakosa.

(2) A konzuli alkalmazott lehet a küldő állam vagy a fogadó állam állampolgára.

7. Cikk

A fogadó állam diplomáciai úton bármikor értesítheti a küldő államot arról, hogy valamely konzuli tisztviselőt nemkívánatos személynek tekint, vagy hogy valamely konzuli alkalmazott nem elfogadható. Döntését nem köteles megindokolni. Ebben az esetben a küldő állam vagy visszavonja a konzuli tisztviselő kinevezését, visszahívja, vagy megszünteti a konzuli képviseleten a megbízatását. Amennyiben a küldő állam ésszerű időn belül nem tesz eleget az értesítésből reá háruló kötelezettségének, a fogadó állam visszavonhatja a konzuli képviselet vezetőjének működési engedélyét, a konzuli alkalmazottat illetően pedig megtagadhatja e minőségének további elismerését.

III. Rész

Könnyítések, kiváltságok és mentességek

8. Cikk

(1) A fogadó állam a konzuli tisztviselőknek megadja a kellő tiszteletet és minden megfelelő intézkedést megtesz annak érdekében, hogy testi épségüket, szabadságukat és méltóságukat semmiféle sérelem ne érje.

(2) A fogadó állam különleges felelősséget visel az iránt, hogy biztosítsa a konzuli helyiségek és a konzuli tisztviselők lakásának sérthetetlenségét és megakadályozza károsításukat, továbbá a konzuli képviselet nyugalmának megzavarását és méltóságának csorbítását.

9. Cikk

(1) A küldő államnak joga van arra, hogy a fogadó állam jogszabályainak megfelelően a fogadó állam területén vásároljon, bérbe vegyen, építsen vagy más megengedett módon birtokába jusson konzuli helyiségeknek, konzuli tisztviselők lakásául szolgáló épületeknek vagy épületrészeknek és a hozzájuk tartozó telkeknek.

(2) A fogadó államnak segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a küldő állam konzuli helyiségekhez jusson és szükség esetén ahhoz is, hogy a küldő állam konzuli képviseletének tagjai megfelelő lakáshoz jussanak.

10. Cikk

(1) A konzuli helyiségek sérthetetlenek. A fogadó állam hatóságai ezekbe csak abban az esetben léphetnek be, ha rendelkeznek a konzuli képviselet vezetőjének, vagy a diplomáciai képviselet vezetőjének vagy az egyikük által kijelölt személynek az engedélyével.

(2) A konzuli helyiségek nem használhatók olyan célokra, amelyek nincsenek kapcsolatban a konzuli feladatok ellátásával.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a konzuli tisztviselők lakására is.

11. Cikk

A konzuli képviselet helyiségei, berendezései, vagyontárgyai és közlekedési eszközei mentesek mindennemű igénybevétel alól.

12. Cikk

(1) A küldő államnak joga van arra, hogy a konzuli képviselet épületén állami címerét, valamint a képviselet megnevezését a küldő és a fogadó állam nyelvén elhelyezze.

(2) A küldő államnak joga van arra, hogy a konzuli képviselet épületére, a konzuli képviselet vezetőjének lakására és a hivatalos ügyben használt közlekedési eszközre a nemzeti zászlaját kitűzze.

(3) A küldő államnak az e cikkben megfogalmazott jogai érvényesítésekor tiszteletben kell tartania a fogadó állam jogszabályait és szokásait.

13. Cikk

(1) A konzuli képviselet irattára mindenkor, bárhol is van elhelyezve, sérthetetlen.

(2) Nem hivatalos iratok és tárgyak az irattárban nem tarthatók.

14. Cikk

(1) A konzuli képviseletnek joga van a kormányával, a küldő államnak akár a fogadó államban, akár harmadik államban működő diplomáciai és konzuli képviseleteivel kapcsolatot tartani. Ebből a célból a konzuli képviselet minden nyilvános távközlő eszközt felhasználhat, igénybe veheti a nyílt és rejtjelezett üzeneteket, a diplomáciai vagy konzuli küldeményt. Rádió adóvevő állomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

(2) A konzuli képviselet hivatalos levelezése és a kívülről jól látható jelzéssel ellátott konzuli küldemény sérthetetlen. A fogadó állam hatóságainak ezeket sem felnyitnia, sem visszatartania nem szabad. A konzuli küldemény csak hivatalos iratokat, anyagokat és hivatali célra használt tárgyakat tartalmazhat.

(3) A konzuli futár csak a küldő állam állampolgára lehet és nem lehet a fogadó állam állandó lakosa. A konzuli futárnak rendelkeznie kell e minőségét bizonyító hivatalos igazolvánnyal. A konzuli futár a diplomáciai futárral azonos jogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik a fogadó állam területén.

(4) A konzuli küldeményt rá lehet bízni a küldő állam légi járművének vagy hajójának parancsnokára. A légi jármű vagy hajó parancsnokának azonban rendelkeznie kell a küldemény darabszámát igazoló hivatalos okirattal, de nem tekinthető konzuli futárnak. A fogadó állam jogszabályainak megfelelően a konzuli tisztviselő közvetlenül és szabadon átveheti vagy átadhatja a konzuli küldeményt a légi jármű vagy hajó parancsnokának.

15. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, kivéve az alábbi polgári pereket:

a) a fogadó állam területén levő magántulajdonban álló ingatlanra vonatkozó pert, kivéve azt az ingatlant, amelyet a küldő állam képviselőjeként és a konzuli képviselet céljára tart birtokában;

b) az olyan hagyatékra vonatkozó pert, amelyben a konzuli tisztviselő végrendeleti végrehajtóként, hagyatéki gondnokként, örökösként vagy hagyományosként és nem a küldő állam képviselőjeként érdekelt;

c) harmadik személy által indított olyan pert, amelyet gépkocsi, hajó vagy légi közlekedési eszköz által a fogadó állam területén okozott balesetből származó kártérítés iránt indítottak.

(2) Ha a fogadó állam az e cikk (1) bekezdésében felsoroltak alapján végrehajtási intézkedést foganatosít, akkor az csak a konzuli tisztviselő személye és lakása sérthetetlenségének csorbítása nélkül eszközölhető.

(3) A konzuli alkalmazott hivatali tevékenysége mentes a fogadó állam büntető, polgári és államigazgatási joghatósága alól, kivéve az e cikk (1) bekezdés c) pontjának polgári pereit.

(4) Ha a fogadó állam a konzuli alkalmazottat letartóztatja, őrizetbe veszi vagy ellene büntetőeljárást indít, akkor erről haladéktalanul tájékoztatni kell a konzuli képviselet vezetőjét.

16. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő nem kötelezhető arra, hogy tanúvallomást tegyen.

(2) A konzuli alkalmazott felkérhető arra, hogy tanúként vegyen részt a bírósági vagy államigazgatási eljárásban. Az e cikk (3) bekezdésében említett eseteket kivéve a konzuli alkalmazott nem tagadhatja meg a tanúvallomást.

(3) A konzuli alkalmazott nem kötelezhető arra, hogy hivatali feladatával kapcsolatos ügyben tanúvallomást tegyen vagy azzal kapcsolatos iratokat, tárgyakat rendelkezésre bocsásson. A konzuli alkalmazottnak jogában áll visszautasítani azt, hogy a küldő állam jogszabályaival kapcsolatban szakértőként tanúvallomást tegyen.

(4) Ha a fogadó állam illetékes hatóságai a konzuli alkalmazottat tanúvallomásra felkérik, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez a hivatali tevékenységét ne akadályozza. A konzuli képviselet vezetőjének kérése esetén, amennyiben ez megvalósítható, a konzuli alkalmazott a tanúvallomását szóban vagy írásban a konzuli képviseleten vagy a lakásán is megteheti.

17. Cikk

(1) A küldő állam lemondhat a 15. és 16. Cikkekben előírt bármely kiváltságról és mentességről. Minden ilyen esetben a lemondásnak kifejezettnek kell lennie és azt a fogadó állammal írásban kell közölni.

(2) Ha a 15. Cikk alapján joghatósági mentességet élvező személy saját kezdeményezésére pert indít, akkor nem hivatkozhat a joghatóság alóli mentességre az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében.

(3) A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentességről való lemondás nem tekinthető az ítélet végrehajtása alóli mentességről való hallgatólagos lemondásnak. Ebben az esetben a mentességről külön le kell mondani.

18. Cikk

A konzuli képviselet tagja - a fogadó állam azon jogszabályainak tiszteletben tartásával, amelyek bizonyos övezetekre a belépést állambiztonsági okok miatt korlátozzák vagy megtiltják - a fogadó államban szabadon közlekedhet.

19. Cikk

A konzuli képviselet tagja mentes mindenfajta személyi munkakötelezettség, közérdekű és katonai szolgálat alól. Mentes továbbá mindazon kötelezettség alól, amelyet a fogadó állam jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és tartózkodási engedélye tekintetében, valamint egyéb, a külföldiekre vonatkozó hasonló kötelezettségek tekintetében előírnak.

20. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságai az alábbi esetekben nem vetnek ki és szednek be adót vagy illetéket:

a) a küldő állam vagy a küldő államot képviselő természetes vagy jogi személy tulajdonában levő vagy általa bérelt minden olyan épület, épületrész vagy telek után, amely kizárólag a 9. Cikkben említett bármely célra szolgál, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyletekre és okiratokra;

b) kizárólag konzuli célokra tulajdonban tartott, bérbe vett vagy más módon szerzett konzuli képviseleti ingóságok után.

(2) Az e cikk (1) bekezdése nem vonatkozik:

a) a teljesített szolgáltatásokért járó díjakra;

b) azokra az adókra vagy illetékekre, amelyeket a fogadó állam jogszabályai szerint a küldő állammal vagy az annak nevében eljáró személlyel szerződő személynek kell fizetnie;

c) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókra.

21. Cikk

A küldő állam javára konzuli szolgáltatások címén beszedett illetékekre, vagy az ilyen illetékek befizetését igazoló nyugtákra a fogadó állam illetékes hatóságai nem vetnek ki és nem hajtanak be adót vagy illetéket.

22. Cikk

A konzuli képviselet tagja mentes a fogadó állam illetékes hatóságai által kivetett mindenfajta adó és illeték fizetése alól, kivéve:

a) a fogadó állam területén fekvő magántulajdonban levő ingatlanok után fizetendő adót vagy illetéket, kivéve a 20. Cikk (1) bekezdés a) pontjában említetteket;

b) a fogadó államban hivatali tevékenységen kívül folytatott magántevékenységből származó jövedelem után fizetendő adót és illetéket;

c) bejegyzési, államigazgatási és bírósági eljárási illetéket, jelzálog- és bélyegilletéket, a 20. Cikk kivételével;

d) az öröklési és vagyonátruházási adót és illetéket, a 20. és 24. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával;

e) az áruk és szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

f) a teljesített szolgáltatásokért járó díjakat.

23. Cikk

(1) A fogadó állam a jogszabályai szerint engedélyezi a behozatalt és a kivitelt, és mentességet biztosít minden vám, adó és illeték tekintetében, ide nem értve a raktározási, szállítási és hasonló szolgáltatások díját:

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra, ideértve a gépjárműveket;

b) a konzuli tisztviselő személyes használatára szolgáló tárgyakra, ideértve a gépjárműveket és a berendezkedéshez szükséges tárgyakat.

(2) Az e cikk (1) bekezdése b) pontját alkalmazni kell a konzuli alkalmazott megbízatása utáni első berendezkedésére behozott tárgyakra.

(3) A konzuli tisztviselő magával hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. Az említett poggyászt megvizsgálni csak akkor lehet, ha komoly ok van annak feltételezésére, hogy az olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az e cikk (1) bekezdése b) pontjában, vagy amelyeknek behozatala vagy kivitele a fogadó állam jogszabályai szerint tilos, vagy amelyek annak vesztegzárra vonatkozó jogszabályai alá esnek. Az ilyen megvizsgálás csak a konzuli tisztviselő, illetőleg képviselője jelenlétében történhet.

24. Cikk

(1) Ha a konzuli képviselet tagja vagy annak családtagja a fogadó államban elhalálozik és ingóságokat hagy hátra, a fogadó államnak mentesítenie kell az örökhagyó ingóságait az öröklési adó és illeték alól, amennyiben:

a) az örökhagyó nem a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa;

b) az a személy, aki a hagyatékra igényt tarthat, nem a fogadó állam állampolgára vagy állandó lakosa;

c) az adott ingóságokat az örökhagyó mint a konzuli képviselet tagja vagy annak családtagja szerezte.

(2) A fogadó állam engedélyezi az örökhagyó ingóságainak a kivitelét, kivéve azokat a tárgyakat, amelyeket az örökhagyó a fogadó államban szerzett és halála idején kiviteli tilalom alatt álltak.

25. Cikk

A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak családtagjai külön is részesülnek azokban a kiváltságokban és mentességekben, amelyeket az Egyezmény a konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak számára biztosít, kivéve az Egyezmény 26. Cikke (2) bekezdésében foglaltakat.

26. Cikk

(1) A konzuli alkalmazott, aki a fogadó állam állampolgára, állandó lakosa vagy a fogadó államban jövedelmező magántevékenységet folytat, nem részesül az Egyezmény által biztosított kiváltságokban és mentességekben, kivéve a 16. Cikk (3) bekezdésében foglaltakat.

(2) A konzuli alkalmazott családtagja, aki a fogadó állam állampolgára, állandó lakása vagy a fogadó államban jövedelmező magántevékenységet folytat, nem részesül az Egyezményben biztosított kiváltságokban és mentességekben.

27. Cikk

(1) A konzuli képviselet tagjait az Egyezményben említett kiváltságok és mentességek attól az időponttól kezdve illetik meg, amikor tisztségük betöltése céljából a fogadó állam államhatárát átlépik, vagy ha már a fogadó állam területén tartózkodnak, úgy attól az időponttól kezdve, amikor a szolgálatukat megkezdték.

(2) A konzuli képviselet tagjainak családtagjait az Egyezmény szerinti kiváltságok és mentességek attól az időponttól kezdve illetik meg, amikortól a konzuli képviselet tagját megilletik a kiváltságok és mentességek, vagy amikortól a fogadó állam államhatárát átlépték, vagy pedig attól az időponttól kezdve, amikor a konzuli képviselet tagjának családtagjává váltak.

(3) Ha a konzuli képviselet tagjának megbízatása megszűnt, kiváltságai és mentességei, valamint családtagjai kiváltságai és mentességei attól az időponttól kezdve szűnnek meg, amikor a fogadó állam területét elhagyják, vagy amikor az erre adott ésszerű határidő lejár. A konzuli képviselet tagjai családtagjainak kiváltságai és mentességei megszűnnek akkor is, amikor e személyek már nem tartoznak a konzuli képviselet tagjának családtagjai közé. Amennyiben e személyeknek szándékukban áll a fogadó állam területét ésszerű határidőn belül elhagyni, a kiváltságaik és mentességeik megmaradnak az elutazásuk időpontjáig.

(4) A konzuli képviselet tagjának elhalálozása esetén családtagjai a kiváltságokat és mentességeket mindaddig élvezik, amíg a fogadó állam területét el nem hagyják vagy amíg az erre adott ésszerű határidő le nem jár.

IV. Rész

Konzuli feladatok

28. Cikk

A fogadó állam a konzuli képviselet feladatainak ellátásához minden könnyítést és segítséget megad.

29. Cikk

(1) Az Egyezményben említett feladatokon kívül a konzuli tisztviselőnek joga van minden olyan egyéb tevékenység gyakorlására, amellyel őt a küldő állam megbízza, ha azt nem tiltják a fogadó állam jogszabályai.

(2) A konzuli tisztviselő csak a konzuli kerületen belül láthat el konzuli feladatokat. A konzuli kerületen kívül csak a fogadó állam beleegyezésével lehet konzuli feladatokat ellátni.

(3) A fogadó állam értesítése után, amennyiben azt a fogadó állam nem ellenzi, a konzuli tisztviselő harmadik állam képviseletében is elláthat konzuli feladatokat.

30. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult:

a) védelemben részesíteni a küldő állam és állampolgárai jogait és érdekeit;

b) előmozdítani a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális, oktatási és idegenforgalmi kapcsolatok fejlődését, továbbá más területeken is elősegíteni a két ország közötti baráti kapcsolatokat;

c) tájékozódni minden megengedett módon a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális, oktatási és egyéb viszonyairól s arról jelenteni a küldő állam kormányának.

31. Cikk

A konzuli tisztviselő a konzuli feladatok végzése során a következő hatóságokhoz fordulhat:

a) a konzuli kerület illetékes helyi hatóságaihoz;

b) a fogadó állam központi hatóságaihoz a fogadó állam jogszabályai és szokásai által lehetővé tett kereteken belül.

32. Cikk

A konzuli képviselet a küldő állam jogszabályaival összhangban a fogadó államban végzett konzuli szolgáltatásaiért meghatározott díjat, illetve illetéket szedhet.

33. Cikk

Ha a küldő állam állampolgára távolléte miatt vagy más okból nem képes kellő időben megvédeni saját jogait vagy érdekeit, a konzuli tisztviselő a fogadó állam jogszabályainak tiszteletben tartásával jogosult a fogadó állam bírósága vagy más hatóságai előtt képviselni az érintett állampolgárt, vagy megfelelő képviseletről gondoskodni azokban az esetekben, amikor az nem nevez meg saját képviselőt vagy maga nem válik képessé jogainak és érdekeinek képviseletére.

34. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult:

a) a küldő állam jogszabályai alapján állampolgársággal kapcsolatos kérelmeket átvenni;

b) a küldő állam állampolgárairól nyilvántartást vezetni;

c) a küldő állam állampolgárainak születését vagy elhalálozását anyakönyvezni és erről értesítést kapni;

d) a fogadó állam illetékes hatóságai közreműködésével megkötött házasságot vagy a házasság felbontását nyilvántartani, feltéve, hogy legalább az egyik fél a küldő állam állampolgára;

e) amennyiben ezt a fogadó állam jogszabályai nem ellenzik, közreműködni a küldő állam állampolgárai közötti házasságkötésnél és a házasságkötésről anyakönyvi kivonatot kiállítani.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében foglaltak nem mentesítik az érintett személyeket az alól a kötelezettség alól, hogy eleget tegyenek a fogadó állam jogszabályai által előírt kötelezettségeiknek.

35. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult útleveleket, vízumokat vagy más hasonló okiratokat kiállítani, visszavonni, megújítani, módosítani, érvényességüket meghosszabbítani és azokba egyéb változtatásokat bejegyezni.

36. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő, ha ez nem ellentétes a fogadó állam jogszabályaival, jogosult:

a) bármely állampolgársággal rendelkező magánszemély kérésére olyan okiratokat és azok másolatát elkészíteni, hitelesíteni, hitelességüket tanúsítani, illetőleg igazolni, azokat felülhitelesíteni vagy más módon érvényesíteni, amelyek a küldő államban kerülnek felhasználásra;

b) a küldő állam állampolgárai kérésére olyan okiratokat és azok másolatát elkészíteni, hitelesíteni, hitelességüket tanúsítani, illetőleg igazolni, azokat felülhitelesíteni vagy más módon érvényesíteni, amelyek a fogadó vagy egy harmadik államban kerülnek felhasználásra;

c) okiratokat lefordítani és a fordítás helyességét igazolni.

(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett okiratot a fogadó államban kívánják felhasználni, ennek az államnak a hatóságai kötelesek ugyanolyan jogi jelentőséggel és bizonyító erővel bíró okiratként elfogadni, mintha azt a fogadó állam illetékes hatóságai állították volna ki, hitelesítették vagy fordították volna, amennyiben ez a fogadó állam jogszabályaival összhangban áll.

37. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a fogadó állam jogszabályai által megszabott keretek között a küldő állam cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, vagy távollevő állampolgára érdekeit védelmezni. Ha ez szükségessé válik, a fogadó állam illetékes hatóságának a gyámi vagy a gondnoki tisztség betöltésére alkalmas személyeket javasolhat.

(2) Ha a fogadó állam illetékes hatósága arról szerez tudomást, hogy a küldő állam állampolgára részére gyámot vagy gondnokot kell kirendelni, erről a konzuli tisztviselőt azonnal értesíti.

38. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a konzuli kerületen belül érintkezni és találkozni a küldő állam állampolgáraival, számukra javaslatokat tenni és különféle segítséget nyújtani, ideértve a jogi segítséget is.

(2) A fogadó állam semmiféle módon nem akadályozhatja, hogy a küldő állam állampolgárai érintkezésbe lépjenek a konzuli képviselettel vagy felkeressék a konzuli képviseletet.

(3) A konzuli tisztviselő felkérheti a fogadó állam illetékes hatóságait, hogy nyújtsanak segítséget a küldő állam azon állampolgárai hollétének felkutatásához, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a fogadó államban tartózkodnak.

(4) Ha ezt a fogadó állam jogszabályai nem tiltják, a konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam állampolgáraitól okiratokat, készpénzt és értéktárgyakat átvenni és megőrizni.

39. Cikk

(1) A fogadó állam illetékes hatóságainak haladéktalanul, de legkésőbb 7 napon belül tájékoztatniuk kell a konzuli képviseletet, ha a küldő állam állampolgárát a konzuli kerületben őrizetbe vették, letartóztatták, vagy bármely más módon személyes szabadságában korlátozták.

(2) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő állam őrizetbe vett, letartóztatott, szabadságvesztés-büntetését töltő állampolgárát felkeresni, vele a kapcsolatot felvenni és beszélni, valamint számára jogi segítséget nyújtani. A fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított három napon belül engedélyezik, hogy a konzuli tisztviselő meglátogassa az illető állampolgárt, a későbbiekben pedig ésszerű időközönként lehetővé teszik a látogatások megismétlését.

(3) A fogadó állam illetékes hatóságainak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a küldő állam érintett állampolgárát az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogokról.

(4) A konzuli tisztviselőnek az e cikk (2) bekezdésében meghatározott jogokat a fogadó állam jogszabályaival összhangban kell gyakorolnia. A fogadó állam jogszabályainak alkalmazása ugyanakkor nem korlátozhatja az e cikkben meghatározott jogok gyakorlását.

40. Cikk

Ha a fogadó állam illetékes hatóságai értesülnek arról, hogy a küldő állam állampolgára a fogadó állam területén elhalálozott, eltűnt, súlyosan megsérült vagy egyébként bajba jutott, erről haladéktalanul értesítik a küldő állam konzuli képviseletét, és kérelemre halotti anyakönyvi kivonatot állítanak ki vagy átadják az elhalálozást tanúsító egyéb okirat másolatát.

41. Cikk

Ha a fogadó államban a küldő állam állampolgára után hagyaték maradt, vagy bármely állampolgárságú örökhagyó után olyan hagyaték maradt, amelyben a küldő állam állampolgára érdekelt, erről az illetékes hatóság a konzuli tisztviselőt haladéktalanul értesíti.

42. Cikk

Ha a küldő állam állampolgára után a fogadó államban hagyaték maradt, de a fogadó államban nincs örököse vagy hagyományosa, a konzuli tisztviselő kapcsolatba léphet a fogadó állam illetékes hatóságaival és jogosult a fogadó állam jogszabályaival összhangban intézkedéseket tenni az illető javak biztosítása és megőrzése érdekében. A konzuli tisztviselő kérheti, hogy jelen legyen, amikor a fogadó állam illetékes hatósága a vagyont leltárba veszi, illetőleg a biztosítására intézkedéseket tesz.

43. Cikk

A konzuli tisztviselő jogosult arra, hogy a küldő állam azon állampolgárának képviseletében, aki nem tartózkodik a fogadó államban, a fogadó állam bíróságától, más hatóságától vagy magánszemélyétől az érintett állampolgárt megillető hagyatékot vagy ajándékot átvegye, beleértve az örökrészt, kötelesrészt, öregségi nyugdíjat, társadalombiztosítási juttatást és biztosítási térítést, és ezeket a javakat átadja az érintett állampolgárnak.

44. Cikk

Ha a küldő állam azon állampolgára, aki nem a fogadó állam állandó lakosa, a fogadó államban való ideiglenes tartózkodás alatt elhalálozik és a fogadó államban nincs hozzátartozója vagy képviselője, s ott nincs tartozása, a konzuli tisztviselő a hátrahagyott tárgyakat jogosult átvenni, megőrizni, és az átvételükre jogosult személynek továbbítani.

45. Cikk

A konzuli tisztviselőnek a 43. és a 44. Cikkekben felsorolt feladatai gyakorlása közben tiszteletben kell tartania a fogadó állam jogszabályait.

46. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult a küldő államnak a konzuli kerületben levő kikötőbe vagy más horgonyzó helyre érkezett hajója számára minden segítséget vagy támogatást megadni.

(2) A konzuli tisztviselő érintkezésbe léphet a hajóval és eljárhat - kívánsága szerint - más konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott kíséretében annak fedélzetén, mihelyt a hajó engedélyt kapott arra, hogy a parttal kapcsolatot létesítsen.

(3) A parancsnok és a hajószemélyzet tagjai érintkezésbe léphetnek a konzuli tisztviselővel és ebből a célból felkereshetik a fogadó államnak a kikötő térségéről és a külföldiek beléptetéséről szóló jogszabályaival összhangban a konzuli képviseletet vagy a konzuli tisztviselő által kijelölt más megfelelő helyet.

(4) A konzuli tisztviselő a küldő állam hajójával vagy a hajó parancsnokával, illetőleg a hajószemélyzet tagjaival szemben fennálló kötelességének teljesítésével kapcsolatos minden ügyben támogatást kérhet a fogadó állam illetékes hatóságaitól.

47. Cikk

(1) A konzuli tisztviselő jogosult:

a) a fogadó állam illetékes hatóságai jogkörének sérelme nélkül kivizsgálni a hajók útja során történt eseményeket, kihallgatni a hajó parancsnokát vagy a személyzet tagjait, s a hajó útjára és céljára vonatkozó nyilatkozatot kérni;

b) a fogadó állam illetékes hatóságai jogkörének sérelme nélkül a küldő állam jogszabályai által lehetővé tett kereteken belül megoldani a hajó parancsnoka és személyzete között keletkezett vitákat, ideértve a munkabérre és a munkaszerződésre vonatkozó vitákat is;

c) a hajó parancsnoka vagy a személyzet tagjainak gyógykezeléséről vagy a hajóról való távozásukról és hazautazásukról intézkedni;

d) átvenni, megvizsgálni, megszövegezni, továbbítani, hitelesíteni a hajóval kapcsolatos okiratokat;

e) elvégezni egyéb, a hajóval kapcsolatos feladatokat, amelyekkel a küldő állam illetékes hatóságai őt megbízzák.

(2) A konzuli tisztviselő a fogadó állam jogszabályai által megengedett kereteken belül minden segítséget megadhat a hajó parancsnokának és a hajószemélyzet tagjainak, beleértve a jogi segítséget is.

48. Cikk

(1) Ha a fogadó állam bíróságai vagy más illetékes hatóságai a küldő állam hajóján kényszerintézkedéseket kívánnak foganatosítani, vagy hivatalos vizsgálatot folytatni, erről előre értesíteniük kell a konzuli képviseletet, lehetővé téve, hogy a cselekmény idejére a konzuli tisztviselő vagy képviselője a helyszínre érjen. Ha sürgős szükség esetén az előzetes értesítés nem lehetséges, a fogadó állam illetékes hatóságai a cselekmény után haladéktalanul értesítik a konzuli képviseletet, s ha azt a konzuli tisztviselő kéri, haladéktalanul teljes körű tájékoztatást adnak a megtett intézkedésekről.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak arra az esetre is, ha a fogadó állam illetékes hatóságai a parton foganatosítanak hasonló intézkedéseket a hajó parancsnokával, vagy a személyzet tagjaival szemben.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, amikor a fogadó állam illetékes hatóságai az útlevélkezeléssel, vámvizsgálattal, járványmegelőzéssel, az életnek a tengeren való biztonságával, olajszennyeződéssel, a rádiótávírással vagy egyéb hasonló jellegű üggyel kapcsolatban végeznek szokásos jellegű, vagy a hajó parancsnokának beleegyezésével történő vizsgálatokat.

49. Cikk

Ha a küldő állam hajója a fogadó államnak a konzuli kerülethez tartozó belső vizein vagy területi vizein balesetet szenved, zátonyra fut vagy egyéb súlyos tengeri szerencsétlenség történik, a fogadó állam illetékes hatóságai haladéktalanul értesítik erről a konzuli képviseletet s tájékoztatást adnak a hajón tartózkodó személyek, illetve a szállított áruk megmentése érdekében tett vagy megtenni szándékozott intézkedésekről.

50. Cikk

A 46-49. Cikkekben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a küldő állam polgári légi járműveire is. Alkalmazásuk ugyanakkor nem sértheti a fogadó állam és a küldő állam közötti hatályos kétoldalú egyezmények rendelkezéseit, vagy azon többoldalú egyezmények rendelkezéseit, amelyeknek mindkét állam részese.

V. Rész

Általános rendelkezések

51. Cikk

(1) Az Egyezmény alapján kiváltságokban és mentességekben részesülő minden személynek - kiváltságai és mentességei sérelme nélkül - kötelessége tiszteletben tartani a fogadó állam jogszabályait, ideértve a közlekedési szabályokat is.

(2) A konzuli képviseletnek az a tagja, aki a küldő állam állampolgára, a fogadó állam területén hivatalos feladatai ellátásán kívül nem folytathat kereskedelmi vagy egyéb hasznot hajtó tevékenységet.

(3) A küldő állam tulajdonában levő és a konzuli képviselet által használt gépjárművek, valamint a konzuli képviselet tagjainak és családtagjaiknak tulajdonában levő gépjárművek tekintetében tiszteletben kell tartani a fogadó államnak a kötelező biztosításra vonatkozó rendelkezéseit.

52. Cikk

(1) A küldő állam diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagját a fogadó államban a diplomáciai feladatok mellett konzuli feladatok ellátásával is meg lehet bízni.

(2) A küldő állam diplomáciai képviselete közli a fogadó állam Külügyminisztériumával a diplomáciai képviselet diplomáciai személyzete azon tagjának nevét és rangját, akit konzuli feladatok ellátásával bíztak meg.

(3) A diplomáciai képviselet diplomáciai személyzetének azt a tagját, akire e cikk (1) és (2) bekezdése vonatkozik, ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint amelyek az Egyezmény értelmében a konzuli tisztviselőt. A diplomáciai képviseletnek ez a tagja a diplomáciai beosztása folytán őt megillető kiváltságokban és mentességekben továbbra is részesül.

53. Cikk

(1) Ezt az Egyezményt meg kell erősíteni és a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított harmincadik napon lép hatályba. A megerősítő okiratokat Pekingben kell kicserélni.

(2) Az Egyezmény határozatlan időre szól és még további hat hónapig hatályban marad, attól a naptól számítva, amikor azt a Szerződő Felek egyike felmondta. A felmondást írásban, diplomáciai úton kell közölni.

Készült Budapesten, 1986. év június hónap 3. napján, két példányban, magyar és kínai nyelven; mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § *  E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1986. november 29-től kell alkalmazni.

A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére