A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1987. évi 8. törvényerejű rendelet

a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről * 

(Az Elnöki Tanács megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnél 1984. május 4-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztáraság Elnöki Tanácsa a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség által előterjesztett és a Magyar Népköztársaság képviseletében 1980. június 17-én aláírt, a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hiteles magyar fordítása a következő:

„Egyezmény
a nukleáris anyagok
fizikai védelméről

Az Egyezmény szerződő államai:

Elismerve, hogy minden országnak joga van arra, hogy békés célra atomenergiát állítson elő és használjon fel, valamint törvényes érdeke fűződik ahhoz, hogy az atomenergia békés célra történő felhasználásából származó előnyöket kihasználja,

Meggyőződve a nemzetközi együttműködés megkönnyítésének szükségességéről az atomenergia békés célra történő felhasználása területén,

Óhajtva a nukleáris anyagok jogtalan előállításából és felhasználásából származó esetleges veszélyek elhárítását,

Meggyőződve arról, hogy a nukleáris anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények rendkívül súlyos következményekkel járhatnak, ezért sürgősen megfelelő és hatékony intézkedéseket kell tenni az ilyen bűncselekmények megelőzésére, felfedésére és az elkövetők megbüntetésére,

Tudatában a nemzetközi együttműködés szükségességének avégett, hogy minden egyes szerződő állam saját belső jogrendszerével és a jelen Egyezménnyel összhangban hatékony intézkedések történjenek a nukleáris anyagok fizikai védelmére,

Meggyőződve arról, hogy az Egyezménynek meg kell könnyítenie a nukleáris anyag biztonságos továbbítását,

Hangsúlyozva a nukleáris anyagok fizikai védelmének fontosságát a hazai felhasználás, tárolás és szállítás során,

Elismerve a katonai célokra felhasznált nukleáris anyagok hatékony fizikai védelmének fontosságát és tudomásul véve, hogy ezeket az anyagokat most és a jövőben is szoros fizikai védelem alatt kezelik,

Megállapodtak az alábbiakban:

1. Cikk

Az egyezményben:

a) „nukleáris anyag” jelenti a plutóniumot, kivéve, ha a plutónium-238 izotóp koncentrációja meghaladja a 80%-ot; az urán-233-at; a 235-ös vagy 233-as izotópban dúsított uránt; a természetben előforduló izotópkeveréket tartalmazó uránt, kivéve az ércet és ércmaradványokat; továbbá bármilyen anyagot, amely az előbbiek közül egy- vagy többfélét tartalmaz;

b) „235-ös, vagy 233-as izotópban dúsított urán” jelenti a 235-ös vagy 233-as izotópot vagy mindkettőt olyan mennyiségben tartalmazó uránt, amelynél ezen izotópok mennyiségi aránya a 238-as izotóphoz képest nagyobb, mint a 235-ös izotóp és a 238-as izotóp természetben előforduló aránya;

c) „nemzetközi nukleáris szállítás” jelenti a nukleáris anyagokat tartalmazó szállítmány bármely szállítóeszközzel történő fuvarozást, amelynek célja az állam területén kívül esik. A szállítás a feladó államában a feladótól való indulással kezdődik és a rendeltetési hely államában, a címzetthez való megérkezéssel fejeződik be.

2. Cikk

1. Ez az Egyezmény a békés célra felhasznált nukleáris anyagokra vonatkozik, azok nemzetközi nukleáris szállítása folyamán.

2. A 3. és 4. Cikk, valamint az 5. Cikk 3. pontja kivételével az Egyezmény a békés célra felhasznált nukleáris anyagokra a hazai felhasználás és tárolás folyamán is vonatkozik.

3. Azon kötelezettségeken kívül, amelyeket a szerződő államok a békés célra felhasznált nukleáris anyagok hazai felhasználása, tárolása és szállítása tekintetében a 2. pontban megjelölt Cikkekben kifejezetten elvállaltak, egyetlen Cikk sem értelmezhető oly módon, hogy az érinti a szerződő államok bármelyikének szuverenitását, a békés célra felhasznált nukleáris anyagok hazai felhasználása, tárolása és szállítása terén.

3. Cikk

Belső jogrendszerének megfelelően és a nemzetközi joggal összhangban minden szerződő állam megfelelő lépéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy amennyire lehetséges, a nemzetközi nukleáris szállítás során a nukleáris anyagokat területén belül, illetve a fennhatósága alá tartozó hajó vagy repülőgép fedélzetén, amennyiben a hajót vagy repülőgépet az illető országba vagy országából történő szállításra alkalmazzák, az 1. Függelékben leírt szintű védelemben részesíti.

4. Cikk

1. Egyetlen szerződő állam sem exportál nukleáris anyagokat vagy engedélyezi ilyen anyagok exportját addig, amíg kielégítő nyilatkozatot nem kapott arra vonatkozólag, hogy ezek az anyagok a nemzetközi nukleáris szállítás során az 1. Függelékben leírt szintű védelemben részesülnek.

2. Egyetlen szerződő állam sem importál nukleáris anyagokat vagy engedélyezi ilyen anyagok importját olyan országból, amely részese az Egyezménynek, hacsak nem kap kielégítő nyilatkozatot arról, hogy ezek az anyagok a nemzetközi nukleáris szállítás során az 1. Függelékben leírt szintű védelemben részesülnek.

3. A szerződő államok a területükön keresztül sem szárazföldjükön, sem belső víziútjaikon, sem pedig repülőtereiken vagy kikötőinek érintésével nem engedélyezik nukleáris anyagok tranzitszállítását olyan államok között, amelyek nem részei az Egyezménynek, hacsak a szerződő állam nem kap kielégítő nyilatkozatot arra nézve, hogy - amennyire lehetséges - ezek a nukleáris anyagok a nemzetközi nukleáris szállítás során az 1. Függelékben leírt szintű védelemben részesülnek.

4. Belső jogrendszerének keretein belül minden szerződő állam alkalmazza az 1. Függelékben leírt szintű fizikai védelmet azokra a nukleáris anyagokra, amelyeket az illető ország egyik részéből ugyanazon ország egy másik részébe szállítanak nemzetközi vízi vagy légi úton.

5. Az a szerződő állam, amely felelős kielégítő nyilatkozatok beszerzéséért arra vonatkozólag, hogy a nukleáris anyagokat az 1. Függelékben megjelölt szintű védelemben fogják részesíteni az 1-3. pont szerint, megjelöli és előre tájékoztatja azokat az államokat, amelyeken keresztül - szárazföldön vagy belső víziúton - a nukleáris anyagok szállítása várható, illetve felsorolja repülőtereit vagy kikötőit, amelyeket a szállítmány előreláthatólag érint.

6. Az 1. pontban megjelölt kielégítő nyilatkozat beszerzéséért való felelősség kölcsönös megállapodással átruházható a szállításban importáló államként érintett másik szerződő államra.

7. E Cikk egyetlen pontja sem értelmezhető úgy, hogy az érinti valamely állam területi szuverenitását és joghatóságát, beleértve légterét és tengeri felségvizeit is.

5. Cikk

1. A szerződő államok kijelölik, és közvetlenül vagy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségen keresztül közlik egymással, melyik az a központi hatóságuk, amely felelős a nukleáris anyagok fizikai védelméért és nukleáris anyagok jogtalan elvétele, használata vagy átalakítása, illetve ezek alapos okkal feltételezhető veszélye esetén a visszaszerzési és elhárítási művelet összehangolásáért, valamint azt, hogy ezzel a hatósággal a kapcsolat hogyan vehető fel.

2. Nukleáris anyagok lopása, rablása vagy bármely más jogtalan elvétele, valamint ezek alapos okkal feltételezhető veszélye esetén a szerződő államok belső jogrendszerükkel összhangban az alábbiak szerint a lehető legnagyobb segítséget nyújtják az ilyen anyagok visszaszerzésében és védelmében bármely szerződő államnak, amely ezt kéri. Ezen belül:

a) A szerződő állam megfelelő lépéseket tesz, hogy nukleáris anyagok lopásáról, rablásáról vagy egyéb jogtalan elvételéről, valamint ezek alapos okkal feltételezhető veszélyéről a lehető leggyorsabban tájékoztassa azokat a szerződő államokat, amelyeket az esemény feltehetőleg érint. Ha szükséges, tájékoztat nemzetközi szervezeteket is;

b) ahol szükséges, az érintett szerződő államok információcserét folytatnak egymással és a nemzetközi szervezetekkel a fenyegetett nukleáris anyag védelme, a szállítótartály épségének ellenőrzése vagy a jogtalanul igénybe vett nukleáris anyag felkutatása céljából, és:

(i) összehangolják erőfeszítéseiket diplomáciai vagy egyéb megegyezéses csatornákon keresztül;

(ii) felkérés esetén segítséget nyújtanak;

(iii) biztosítják az ellopott vagy a fent említett egyéb események következtében hiányzó nukleáris anyagok visszajuttatását.

Az ilyen együttműködés megvalósításának eszközeit az érintett szerződő államok határozzák meg.

3. A szerződő államok alkalmas módon együttműködnek és tanácskoznak egymással, közvetlenül vagy nemzetközi szervezetek révén, avégett, hogy útmutatást szerezzenek a nemzetközi szállításra kerülő nukleáris anyagok fizikai védelmét biztosító rendszerek tervezése, fenntartása és továbbfejlesztése tekintetében.

6. Cikk

1. A szerződő államok belső jogrendszerükkel összhangban megfelelő intézkedéseket hoznak, hogy megőrizzék azon információk titkosságát, amelyeket az Egyezmény rendelkezései révén egy másik szerződő államtól bizalmas módon kapnak, vagy amelyekhez az Egyezmény végrehajtására irányuló tevékenységben való részvételük útján jutottak. Ha a szerződő államok bizalmas információkat nyújtanak nemzetközi szervezeteknek, azok intézkedéseket tesznek, hogy biztosítsák az ilyen információk bizalmas jellegének megőrzését.

2. Az Egyezmény nem kötelezi a szerződő államokat arra, hogy olyan információkat szolgáltassanak ki, amelyeket belső jogrendszerük alapján nem jogosultak megadni, vagy amelyek veszélyeztetnék az állam biztonságát vagy a nukleáris anyagok fizikai védelmét.

7. Cikk

1. Az alábbi cselekmények szándékos elkövetése minden szerződő állam saját belső jogrendszerében büntetendő:

a) nukleáris anyagok jogtalan átvétele, birtoklása, használata, továbbítása, átalakítása, a tőle való megszabadulás vagy az ilyen anyagok szétszórása, ha a cselekmény halált, súlyos testi sérülést vagy jelentős anyagi kárt okoz, vagy ezek okozására alkalmas;

b) nukleáris anyagok lopása vagy rablása;

c) nukleáris anyagok elsikkasztása vagy csalás útján történő megszerzése;

d) nukleáris anyagok követelése fenyegetéssel, erőszakkal vagy bármely más módon történő megfélemlítéssel;

e) fenyegetés a következő cselekményekkel:

(i) nukleáris anyag felhasználása halál, súlyos testi sérülés vagy jelentős anyagi kár okozására;

(ii) a b) alpontban megjelölt büntetendő cselekmények bármelyikének elkövetése abból a célból, hogy ezzel természetes vagy jogi személyt, nemzetközi szervezetet vagy államot valaminek a megtételére vagy attól való tartózkodásra kényszerítsenek;

f) kísérlet az a), b) vagy c) alpontokban megjelölt bármelyik büntetendő cselekmény elkövetésére;

g) részesség az a)-f) alpontokban megjelölt bármelyik büntetendő cselekményben.

2. A jelen Cikkben megjelölt büntetendő cselekményeket minden szerződő állam büntetendővé teszi megfelelő büntetésekkel, amelyekben figyelembe veszik a cselekmények jellegének súlyosságát.

8. Cikk

1. Minden szerződő állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a 7. Cikkben felsorolt büntetendő cselekmények elkövetőivel szemben eljárhasson az alábbi esetekben:

a) a büntetendő cselekményt az állam területén vagy az államban bejegyzett hajó vagy repülőgép fedélzetén követték el;

b) a gyanúsított az illető állam polgára.

2. Minden szerződő állam megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy e bűncselekmények elkövetőivel szemben eljárhasson azokban az esetekben is, amikor a gyanúsított az állam területén tartózkodik, és a 11. Cikk alapján történő kiadatásra az 1. pontban megjelölt egyik állam részére sem kerül sor.

3. Az Egyezmény nem zárja ki a saját belső jogrendszer alapján végzett büntető igazságszolgáltatást.

4. Az 1. és 2. pontban megjelölt szerződő államokon kívül bármely más szerződő állam is eljárhat a nemzetközi jognak megfelelően, ha a kérdéses nemzetközi nukleáris szállításban exportőrként vagy importőrként léphet fel.

9. Cikk

Ha a körülmények szükségessé teszik, az a szerződő állam, amelynek területén a gyanúsított tartózkodik, saját belső jogrendszerével összhangban megfelelő intézkedéseket hoz - a letartóztatást is beleértve - a gyanúsított jelenlétének biztosítására, a büntetőeljárás vagy a kiadatás céljából. A jelen Cikk alapján tett intézkedéseket haladéktalanul közli a 8. Cikk értelmében intézkedésre köteles államokkal, és szükség szerint az összes érintett álammal.

10. Cikk

Az a szerződő állam, melynek területén a gyanúsított tartózkodik - ha kiadatására nem kerül sor - haladéktalanul megbízza az üggyel az arra hatáskörrel rendelkező szervét abból a célból, hogy büntetőeljárást folytasson saját belső jogrendszere szerint.

11. Cikk

1. A 7. Cikkben felsorolt büntetendő cselekmények a szerződő államok között fennálló kiadatási szerződésekben olyan büntetendő cselekményeknek minősülnek, amelyek elkövetői kiadhatók. A szerződő államok vállalják, hogy a jövőben kötendő kiadatási szerződéseikben e büntetendő cselekmények olyan büntetendő cselekményekként szerepelnek majd, amelyek elkövetői kiadhatók.

2. Ha egy szerződő állam, amely a kiadatást szerződés meglététől teszi függővé, kiadatási kérelmet kap egy másik szerződő államtól, amellyel nincs kiadatási szerződése, az Egyezményt a kiadatás jogi alapjának tekintheti e büntetendő cselekmények tekintetében. A kiadatás a megkeresett állam belső jogrendszerében előírt egyéb feltételektől is függ.

3. Azok a szerződő államok, amelyek a kiadatást nem teszik függővé szerződés meglététől, e büntetendő cselekményeket olyan bűncselekményeknek tekintik, amelyek elkövetői az állam belső jogrendszerében előírt feltételek szerint kiadhatók.

4. A szerződő államok a köztük történő kiadatás szempontjából e bűncselekményeket úgy tekintik, mintha azokat nemcsak az elkövetési hely államában, hanem minden olyan szerződő állam területén is elkövették volna, amely a 8. Cikk 1. pontja alapján intézkedéseket tesz, hogy e büntetendő cselekmények elkövetőivel szemben eljárhasson.

12. Cikk

Bármely személynek, akivel szemben a 7. Cikkben felsorolt büntetendő cselekmények kapcsán eljárás folyik, az eljárás minden szakaszában biztosítják a megfelelő bánásmódot.

13. Cikk

1. Valamennyi szerződő állam a legnagyobb fokú segítséget nyújtja a másiknak a 7. Cikkben felsorolt bűncselekmények miatt indított büntetőeljárásokkal kapcsolatban, beleértve az eljáráshoz szükséges, rendelkezésükre álló bizonyítékok átadását is. Minden esetben a megkeresett állam jogszabályait kell alkalmazni.

2. Az 1. pont rendelkezései nem érintenek semmilyen egyéb, már megkötött vagy a jövőben megkötendő két- vagy többoldalú szerződésben vállalt kötelezettséget a büntetőügyekben történő kölcsönös, részleges vagy teljes segítségnyújtással kapcsolatban.

14. Cikk

1. Valamennyi szerződő állam tájékoztatja a letéteményest azon törvényeiről és más jogszabályairól, amelyek az Egyezmény végrehajtását szolgálják. A letéteményes ezeket az információkat időszakonként megküldi a szerződő államoknak.

2. Az a szerződő állam, amelyben a gyanúsított ellen büntetőeljárás folyik, az eljárás befejezéséről és eredményéről, amennyiben lehetséges elsőként tájékoztatja a közvetlenül érintett államokat. A szerződő állam értesíti az eljárás befejezéséről és eredményéről a letéteményest is, aki tájékoztatja az összes államot.

3. A nukleáris anyagok belföldi békés célra történő felhasználásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos bűncselekmény elkövetése esetén, ha mind a gyanúsított, mind a nukleáris anyag az érintett szerződő állam területén marad, az Egyezmény egyetlen pontja sem tekinthető úgy, hogy az a szerződő államot az ilyen bűncselekményt követő büntetőeljárással kapcsolatos információk kiadására kötelezné.

15. Cikk

Az Egyezményhez csatolt Függelékek az Egyezmény szerves részét képezik.

16. Cikk

1. A letéteményes az Egyezmény hatályba lépése után öt évvel konferenciára hívja össze a szerződő államokat, hogy felülvizsgálják az Egyezmény végrehajtását és azt, hogy preambuluma, rendelkezései és függelékei mennyiben felelnek meg az akkor fennálló helyzetnek.

2. Ezt követően legkorábban öt évenként a szerződő államok többsége a letéteményeshez benyújtott javaslat alapján további konferenciákat hívhat össze ugyanezzel a céllal.

17. Cikk

1. Ha két vagy több szerződő állam között az Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása terén vita merül fel, ezt tárgyalások útján vagy bármely más olyan békés módon rendezik, amely elfogadható valamennyi, a vitában részt vevő fél számára.

2. Bármely olyan jellegű vitát, amelyet az 1. pontban ismertetett módon nem lehet rendezni, a vitában részt vevő bármelyik fél kérésére választott bíróság elé, vagy a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni döntés céljából. Ha a vitát választott bíróság elé terjesztik, és a beterjesztés keltétől számított hat hónapon belül a vitában részt vevő felek nem tudnak megegyezni a választott bíróság összetételében, valamelyik fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét vagy az Egyesült Nemzetek főtitkárát, hogy nevezzen ki egy vagy több bírót. A vitában részt vevő felektől érkező, egymásnak ellentmondó felkérések esetén az Egyesült Nemzetek főtitkárához érkező felkérésnek van elsőbbsége.

3. Az Egyezmény aláírásakor, megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor minden szerződő állam bejelentheti, hogy a 2. pontban felsorolt rendezési eljárásokat nem tekinti magára nézve kötelezőnek. Más szerződő állam sem tekinti magára nézve kötelezőnek a 2. pontban felsorolt rendezési eljárásokat olyan szerződő állammal szemben, amely fenntartásokkal élt ezen eljárással kapcsolatban.

4. Bármely szerződő állam, amely a 3. pont szerinti fenntartással élt, bármikor visszavonhatja fenntartását a letéteményes értesítése útján.

18. Cikk

1. Az Egyezmény a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség bécsi székhelyén és az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén 1980. március 3-tól hatályba lépéséig aláírásra nyitva áll valamennyi állam számára.

2. Az Egyezmény az aláíró államok számára megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás után lép hatályba.

3. Hatályba lépése után az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll valamennyi állam számára.

4. a) Az Egyezmény aláírásra vagy csatlakozásra nyitva áll nemzetközi szervezetek vagy integrációs és egyéb jellegű regionális szervezetek számára, feltéve, hogy e szervezet független államokból alakult, és jogosult az Egyezmény által szabályozott területeken nemzetközi egyezmények megtárgyalásában való részvételre, ilyen egyezmények megkötésére és végrehajtására.

b) A feladatkörükbe tartozó ügyekben ezek a szervezetek saját nevükben gyakorolhatják azokat a jogokat és vállalhatják azt a felelősséget, amelyet az Egyezmény a szerződő államokra ruház.

c) Az ilyen szervezet az Egyezményhez történő csatlakozásakor tájékoztatja a letéteményest, mely államok a tagjai, és az Egyezmény mely Cikkei nem vonatkoznak rá.

d) Az ilyen szervezet nem rendelkezik többletszavazattal tagállamai szavazatain túlmenően.

5. A megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat a letéteményesnél kell elhelyezni.

19. Cikk

1. Az Egyezmény harminc nappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményesnél elhelyezték a huszonegyedik megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányt.

2. Az Egyezmény minden olyan állam tekintetében, amely azt a huszonegyedik megerősítési, elfogadási vagy jóváhagyási okmány elhelyezése után erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá vagy csatlakozik hozzá, harminc nappal azután lép hatályba, hogy az állam elhelyezte a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okmányokat.

20. Cikk

1. A 16. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a szerződő államok javaslatot tehetnek az Egyezmény módosítására. A módosítási javaslatot a letéteményesnél kell benyújtani, aki azt haladéktalanul megküldi valamennyi szerződő államnak. Ha a szerződő államok többsége kéri a letéteményest, hogy a javasolt módosítás megvitatására hívjon össze konferenciát, a letéteményes valamennyi szerződő államot meghívja erre a konferenciára, amely legkorábban harminc nappal a meghívók szétküldése után kezdődik. Bármely módosítást, amelyet valamennyi szerződő állam kétharmados többségével fogadnak el, a letéteményes haladéktalanul eljuttat minden szerződő államnak.

2. Minden szerződő állam számára, amely letétbe helyezte a módosításra vonatkozó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányait, a módosítás az attól számított harminc nap elteltével lép hatályba, amikor a szerződő államok kétharmada elhelyezte a letéteményesnél megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányát. Ezután a módosítás bármely további szerződő állam részére akkor lép hatályba, amikor elhelyezi a módosításra vonatkozó megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okmányát.

21. Cikk

1. Bármely szerződő állam felmondhatja az Egyezményt a letéteményeshez intézett írásbeli jegyzék útján.

2. A felmondás száznyolcvan nappal azt követően lép hatályba, hogy a jegyzéket a letéteményes megkapta.

22. Cikk

A letéteményes haladéktalanul értesíti valamennyi államot:

a) az Egyezmény minden egyes aláírásáról;

b) minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmány letétbe helyezéséről;

c) bármely fenntartásról vagy annak visszavonásáról a 17. Cikk értelmében;

d) valamely szervezettől kapott közlésről a 18. Cikk 4. c) pontja szerint;

e) az Egyezmény hatályba lépéséről;

f) az Egyezmény bármely módosításának hatályba lépéséről;

g) bármely felmondásról a 21. Cikk szerint.

23. Cikk

Az Egyezmény eredeti példányát, amelynek arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség főigazgatójánál helyezik letétbe, aki annak hiteles másolatát valamennyi államnak megküldi.

Ennek hiteléül az alulírottak, megfelelő felhatalmazással rendelkezve, aláírták az egyezményt, amelyet 1980. március 3-án Bécsben és New Yorkban nyitottak meg aláírásra.

I. függelék

A II. függelék csoportosítása szerinti
nukleáris anyagok nemzetközi szállítása során
alkalmazandó fizikai védelmi szintek

1. Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagokra a nemzetközi nukleáris szállítással együtt járó tárolás során:

a) a III. csoportba tartozó anyagokra: olyan területen belüli tárolás, amely csak ellenőrzés után közelíthető meg;

b) a II. csoportba tartozó anyagokra: őrök vagy elektronikus készülékek által állandó felügyelet alatt tartott területen belüli tárolás, amelyet korlátozott számú belépési hellyel ellátott fizikai akadály vesz körül, vagy bármely más terület, amely ezzel egyenértékű fizikai védelmi szinttel rendelkezik;

c) az I. csoportba tartozó anyagokra: tárolás a fentiek szerint a II. csoportra előírt védett területen belül, amelyet csak olyan személyek közelíthetnek meg, akiknek megbízhatóságát előzetesen megállapítják. A terület felügyeletét olyan őrség biztosítja, amely állandó kapcsolatban áll a megfelelő biztonsági erőkkel. Különleges intézkedéseket kell tenni bármilyen támadásnak, jogtalan bejutásnak vagy az anyag jogosulatlan eltávolításának felfedezésére és megelőzésére.

2. Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagokra a nemzetközi szállítás során:

a) a II. és a III. csoportba tartozó anyagok esetén a szállítás különleges óvintézkedések között történik, amelyek magukban foglalják a feladó, a címzett és a fuvarozó előzetes megegyezéseit, valamint az exportáló és az importáló ország törvényeitől és más jogszabályaitól függően kötendő előzetes megállapodást természetes és jogi személyek között, amelyben rögzítik a szállításért való felelősség átszállásának idejét, helyét és rendjét.

b) az I. csoportba tartozó anyagok esetén a szállítást a II. és III. csoportra a fentiek szerint előírt óvintézkedések mellett hajtják végre, de kísérők állandó felügyelete alatt és olyan körülmények között, amelyek szoros kapcsolatot biztosítanak a megfelelő biztonsági erőkkel.

c) Nem érc vagy ércmaradvány formájában levő természetes urán esetén az 500 kilogrammot meghaladó mennyiség szállítási óvintézkedései tartalmazzák a szállításról szóló előzetes értesítést, amely közli a szállítás módját, az érkezés várható időpontját, valamint a szállítmány megérkezéséről küldendő visszaigazolást.

II. függelék

Nukleáris anyagok csoportosítása

Anyag Forma Csoport
I. II. III.c)
1. Plutóniuma) Besugárzatlanb) 2 kg vagy több 500 g és 2 kg között 500 g vagy kevesebb,
de 15 g-nál több
2. Urán-235 Besugárzatlanb) 5 kg vagy több 1 kg és 5 kg között 1 kg vagy kevesebb,
de 15 g-nál több
- 20% 235U-ra vagy nagyobb mértékben dúsított urán
- 10% 235U-ra, de 20% 235U-nál kisebb mértékben dúsított urán 10 kg vagy több 10 kg-nál kevesebb,
de 1 kg-nál több
- a természetes fölé, de 10% 235U-nál kisebb mértékben dúsított urán 10 kg vagy több
3. Urán-233 Besugárzatlanb) 2 kg vagy több 500 g és 2 kg között 500 g vagy kevesebb,
de 15 g-nál több
4. Besugárzott üzemanyag Soványított vagy természetes urán, tórium vagy kevéssé dúsított üzemanyag (10%-nál alacsonyabb hasadóanyagtartalom)d), e)
a) Minden plutónium, a 80% plutónium-238 izotóp-koncentrációt meghaladó kivételével.
b) Reaktorban nem besugárzott vagy reaktorban besugárzott, de árnyékolás nélkül egy méterről mérve 100 rad/óránál alacsonyabb sugárzási szinttel rendelkező anyagok.
c) A III. csoportba nem tartozó mennyiségeket és a természetes uránt megfelelő körültekintéssel kell kezelni.
d) Bár ez a védelmi szint ajánlott, a konkrét körülmények értékelése alapján az államok ettől eltérő fizikai védelmi csoportot is meghatározhatnak.
e) Egyéb üzemanyagok, amelyek eredeti hasadóanyag-tartalmukból kifolyólag az I. vagy II. csoportba tartoznak, eggyel alacsonyabb csoportba sorolhatók, ha sugárzási szintjük egy méter távolságból árnyékolás nélkül mérve besugárzás után meghaladja a 100 rad/órát.

3. § A Magyar Népköztársaság a megerősítő okirat letétbehelyezése alkalmával a következő szövegű fenntartást tette:

„A Magyar Népköztársaság nem tekinti magára nézve kötelezőnek az egyezmény 17. Cikke 2. pontjának azon rendelkezését, miszerint a 17. Cikk 1. pontja alapján nem rendezett vitát a vitában érdekelt felek egyikének kérésére választott bíróság, illetve a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.”

4. § (1) Ez a törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1987. február 8. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére