A jogszabály mai napon ( 2019.08.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1987. évi 13. törvényerejű rendelet

a konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről * 

(A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál 1987. június 19-én megtörtént.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a konzuli kapcsolatokról Bécsben, az 1963. évi április hó 24. napján elfogadott egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

„Bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatokról

Ebben az Egyezményben részes államok

megemlékezve arról, hogy a népek között ősi idők óta létesültek konzuli kapcsolatok,

figyelembe véve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségére, a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, valamint a nemzetek közötti baráti kapcsolatok előmozdítására vonatkozó céljait és elveit,

tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzeteknek a diplomáciai kapcsolatokról és mentességekről tartott konferenciája elfogadta az aláírásra 1961. április 18-án megnyílt Bécsi Szerződést a diplomáciai kapcsolatokról.

meggyőződve arról, hogy a konzuli kapcsolatokra, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó nemzetközi Szerződés is hozzájárulhat az országok közötti baráti kapcsolatok kifejlesztéséhez, tekintet nélkül alkotmányos és társadalmi berendezésük különbözőségére,

felismerve, hogy a kiváltságok és mentességek célja nem egyének előnyben részesítése, hanem az, hogy biztosítsa az illető államok nevében a konzuli képviseletek útján végzendő feladataik hatékony teljesítését,

megerősítve, hogy a nemzetközi szokásjog szabályai továbbra is irányadók az Egyezmény rendelkezéseivel kifejezetten nem szabályozott kérdésekre,

megállapodtak a következőkben:

1. Cikk

Fogalommeghatározások

1. Az Egyezmény alkalmazása körében a következő kifejezéseken az alábbiakat kell érteni:

a) „konzuli képviselet” minden főkonzulátus, konzulátus, alkonzulátus vagy konzuli ügynökség;

b) „konzuli kerület” az a terület, ahol egy konzuli képviselet konzuli feladatok végzésére jogosult;

c) a „konzuli képviselet vezetője” az a személy, akit megbíztak azzal, hogy e minőségben tevékenykedjék;

d) „konzuli tisztviselő” minden olyan személy, ideérve a konzuli képviselet vezetőjét is, akit e minőségben megbíztak konzuli feladatok végzésével;

e) „konzuli alkalmazott” a konzuli képviseleten igazgatási vagy műszaki munkakörben alkalmazott minden személy:

f) a „kisegítő személyzet tagja” a konzuli képviseleten kisegítő munkakörben alkalmazott minden személy;

g) a „konzuli képviselet tagjai” a konzuli tisztviselők, a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

h) a „konzuli személyzet tagjai” a konzuli képviselet vezetőjét a konzuli tisztviselők, valamint a konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai;

i) a „magánszemélyzet tagja” a konzuli képviselet valamely tagjának kizárólagos magánszolgálatra alkalmazott személy;

j) „konzuli helyiségek” a konzuli képviselet kizárólagos céljaira használt épületek vagy épületrészek és az ezekhez tartozó telkek, tekintet nélkül tulajdonjogi helyzetükre;

k) „konzuli irattár” a konzuli képviselet minden irata, okmánya, levelezése, könyve, filmje, hangszalagja, nyilvántartása és rejtjelanyaga, valamint az ezek védelmére és őrzésére szolgáló iratszekrények és egyéb bútorok.

2. A konzuli tisztviselőknek két kategóriája van; a hivatásos konzuli tisztviselők és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők kategóriája. Az Egyezmény II. fejezetének rendelkezéseit a hivatásos konzuli tisztviselők által vezetett konzuli képviseletekre; a III. fejezet rendelkezéseit a tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett konzuli képviseletekre kell alkalmazni.

3. A konzuli képviseletek azon tagjainak jogállását, akik a fogadó állam honosai vagy állandó lakosai, az Egyezmény 71. Cikke határozza meg.

Első fejezet

A KONZULI KAPCSOLATOK ÁLTALÁBAN

I. Rész

Konzuli kapcsolatok felvétele és fenntartása

2. Cikk
Konzuli kapcsolatok felvétele

1. Az államok között konzuli kapcsolatok felvétele kölcsönös megegyezéssel történik.

2. Két állam között a diplomáciai kapcsolatok felvételében történt megegyezés - ellenkező utalás hiányában - magában foglalja a konzuli kapcsolatok felvételét is.

3. A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem vonja maga után ipso facto a konzuli kapcsolatok megszakadását.

3. Cikk
Konzuli feladatok végzése

A konzuli feladatokat a konzuli képviseletek végzik. E feladatokat az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően diplomáciai képviseletek is végezhetik.

4. Cikk
Konzuli képviselet létesítése

1. Konzuli képviselet létesítése a fogadó állam területén csak ennek az államnak a beleegyezésével történhet.

2. A konzuli képviselet székhelyét, rangját és konzuli kerületét a küldő állam állapítja meg a fogadó állam hozzájárulásával.

3. A konzuli képviselet székhelyét, rangját vagy konzuli kerületét a külső állam csak a fogadó állam beleegyezésével módosíthatja.

4. A fogadó állam beleegyezése szükséges ahhoz, hogy egy főkonzulátus vagy konzulátus a székhelyétől eltérő más helységben alkonzulátust vagy konzuli ügynökséget nyisson.

5. A meglévő konzulátushoz tartozó, de annak székhelyén kívüli hivatal megnyitásához a fogadó állam kifejezett és előzetes hozzájárulása szükséges.

5. Cikk
Konzuli feladatok

A konzuli feladatok a következők:

a) a küldő állam, valamint a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó államban, a nemzetközi jog által megengedett keretek között;

b) a küldő állam és a fogadó állam közötti kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztésének előmozdítása, és baráti kapcsolataik elősegítése minden más módon, az Egyezmény rendelkezéseinek keretei között;

c) tájékozódás minden megengedett módon a fogadó állam kereskedelmi, gazdasági, kulturális és tudományos életének viszonyairól és alakulásáról, ezekről jelentéstétel a küldő állam kormányainak és felvilágosítás adása az érdekelt személyeknek;

d) útlevelek és egyéb útiokmányok kiállítása a küldő állam honosai részére, valamint vízumok és megfelelő iratok kiadása a küldő államba utazó személyek számára;

e) segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei részére;

f) eljárás közjegyzői és anyakönyvvezetői minőségben és ezekhez hasonló, valamint egyéb közigazgatási feladatok végzése, amennyiben ezt a fogadó állam törvényei és más jogszabályai nem tiltják;

g) a küldő állam honosai, természetes és jogi személyei érdekeinek védelme a fogadó állam területén folyó hagyatéki ügyekben, a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően;

h) a fogadó állam törvényei és más jogszabályai által megszabott keretek között a küldő állam kiskorú és cselekvőképtelen állampolgárai érdekeinek védelme, különösen, ha számukra gyámság vagy gondnokság elrendelése szükséges;

i) a fogadó államban hatályban levő gyakorlat és eljárási szabályok figyelembevételével a küldő állam honosainak képviselete vagy megfelelő képviseletük biztosítását szolgáló intézkedések tétele a fogadó állam bíróságai vagy más hatóságai előtt avégből, hogy a fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak megfelelően ideiglenes intézkedések hozatalát kérjék ezen állampolgárok jogainak és érdekeinek megóvására, amennyiben azok távollétük vagy bármely más ok miatt jogaikat és érdekeiket nem tudják időben megvédeni;

j) bírósági és peren kívüli iratok továbbítása vagy megkeresésének teljesítése a hatályos nemzetközi megállapodásoknak megfelelően vagy ilyen megállapodások hiányában a fogadó állam törvényeivel és más jogszabályaival összeegyeztethető minden más módon;

k) a küldő állam törvényeiben és más jogszabályaiban előírt ellenőrzési és felügyeleti jogok gyakorlása a küldő állam szerinti nemzeti hovatartozással rendelkező tengeri és folyami hajók, a küldő államban lajstromozott repülőgépek, valamint ezek személyzete felett;

l) segítség nyújtása a jelen Cikk k) pontjában említett hajóknak és repülőgépeknek, valamint azok személyzetének, a hajók útjáról szóló nyilatkozatok átvétele, a hajóokmányok megvizsgálása és láttamozása, valamint a fogadó állam hatóságai jogkörének csorbítása nélkül vizsgálat folytatása az útközben történt balesetekre vonatkozóan, és amennyiben a küldő állam törvényei és más jogszabályai engedélyezik, a kapitány, a tisztek és a tengerészek közötti mindenfajta vitás ügy rendezése;

m) a küldő állam által a konzuli képviseletre bízott bármely más feladat elvégzése, amelyet a fogadó állam törvényei és más jogszabályai nem tiltanak, illetve amelyeket a fogadó állam nem ellenez vagy amelyeket a küldő állam és a fogadó állam között hatályban levő nemzetközi megállapodások tartalmaznak.

6. Cikk
Konzuli feladatok végzése a konzuli kerületen kívül

Különleges körülmények fennállta esetén a konzuli tisztviselő a fogadó állam beleegyezésével konzuli kerületén kívül is elláthatja feladatait.

7. Cikk
Konzuli feladatok végzése harmadik államban

A küldő állam, miután az érdekelt államokat erről értesítette, megbízhatja az egyik államban létesített konzuli képviseletét azzal, hogy a konzuli feladatokat egy másik államban ellássa, kivéve, ha ezt valamelyik érdekelt állam kifejezetten ellenzi.

8. Cikk
Konzuli feladatok végzése harmadik állam részére

A küldő állam, miután a fogadó államot erről kellőképpen értesítette, a fogadó államban egy harmadik állam részére is végezhet konzuli feladatokat feltéve, hogy ezt a fogadó állam nem ellenzi.

9. Cikk
A konzuli képviselet vezetőinek osztályai

1. A konzuli képviselet vezetői négy osztályba tartoznak, nevezetesen:

a) főkonzulok;

b) konzulok;

c) alkonzulok;

d) konzuli ügynökök.

2. A jelen Cikk 1. bekezdése semmiben sem korlátozza a Szerződő Feleknek azt a jogát, hogy - a konzuli képviselet vezetőit kivéve - a konzuli tisztviselők elnevezését meghatározzák.

10. Cikk
A konzuli képviselet vezetőinek kinevezése és elfogadása

1. A konzuli képviselet vezetőit a küldő állam nevezi ki, hivatalbalépésükhöz pedig a fogadó állam járul hozzá.

2. Az Egyezmény rendelkezéseinek fenntartásával, a konzuli képviselet vezetője kinevezésének és elfogadásának módozatait a küldő állam és a fogadó állam törvényei, más jogszabályai és szokásai határozzák meg.

11. Cikk
Kinevezési okirat vagy értesítés a kinevezésről

1. A küldő állam a konzuli képviselet vezetője részére minden kinevezés esetén, kinevezési okirat vagy hasonló okmány formájában okiratot állít ki, amely tanúsítja minőségét és rendszerint megadja vezeték- és keresztnevét, a kategóriát és osztályát, amelybe tartozik, valamint a konzuli képviselet konzuli kerületét és székhelyét.

2. A kinevezési okiratot vagy hasonló okmányt a küldő állam diplomáciai vagy más megfelelő úton továbbítja annak az államnak a kormányához, amelynek területén a konzuli képviselet vezetője feladatait végezni fogja.

3. Ha a fogadó állam ezt elfogadja, a küldő állam a kinevezési okirat vagy hasonló okmány helyett a jelen Cikk 1. bekezdésében említett adatokat tartalmazó értesítést küldhet.

12. Cikk
Exequatur

1. A konzuli képviselet vezetője hivatalbalépésének elfogadása a fogadó állam „exequatur”-nak nevezett felhatalmazás történik, bármilyen is e felhatalmazás formája.

2. Az az állam, amely megtagadja az exequatur kiadását, ennek indokait nem köteles közölni a küldő állammal.

3. A 13. és 15. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a konzuli képviselet vezetője az exequatur elnyerése előtt nem kezdheti meg működését.

13. Cikk
A konzuli képviselet vezetőjének ideiglenes elfogadása

A konzuli képviselet vezetőjének hivatalbalépése ideiglenesen elfogadható az exequatur kiadása előtt is. Ebben az esetben a jelen Egyezmény rendelkezései alkalmazandók.

14. Cikk
A konzuli kerület hatóságainak értesítése

A fogadó állam, miután a konzuli képviselet vezetőjének hivatalbalépését - akár ideiglenesen is - elfogadta, haladéktalanul értesíteni tartozik a konzuli kerület illetékes hatóságait. Egyben gondoskodni tartozik a szükséges intézkedések megtételéről avégből, hogy a konzuli képviselet vezetője a rábízott feladatokat elvégezhesse és az az Egyezmény rendelkezéseiben előírt bánásmódban részesüljön.

15. Cikk
A konzuli képviselet vezetője feladatainak ideiglenes gyakorlása

1. Ha a konzuli képviselet vezetője hivatali tevékenységének gyakorlásában akadályozva van, vagy ha hivatala nincs betöltve, átmenetileg ideiglenes vezető járhat el a konzuli képviselet vezetőjeként.

2. Az ideiglenes vezető vezeték- és keresztnevét a küldő állam diplomáciai képviselete útján vagy - ha a küldő államnak a fogadó államban nincs diplomáciai képviselete - a konzuli képviselet vezetője útján vagy ennek akadályoztatása esetén a küldő állam bármely erre illetékes hatósága útján közli a fogadó állam Külügyminisztériumával vagy az általa kijelölt hatósággal. Ennek az értesítésnek rendszerint előzetesen kell történnie. A fogadó állam a beleegyezésétől teheti függővé az olyan személynek ideiglenes vezetőként való elfogadását, aki a fogadó államban a küldő államnak nem diplomáciai képviselője vagy konzuli tisztviselője.

3. A fogadó állam illetékes hatóságai az ideiglenes vezetőnek támogatást és védelmet kötelesek nyújtani. Az ideiglenes vezető működése idején az Egyezmény rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak rá, mint az illető konzuli képviselet vezetőjére. A fogadó állam azonban nem köteles biztosítani az ideiglenes vezető számára azokat a könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket, amelyeknek a konzuli képviselet vezetője részére való biztosítása olyan feltételektől függ, amelyeknek az ideiglenes vezető nem felel meg.

4. Ha a küldő állam a fogadó államban levő diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének egy tagját nevezi ki a jelen Cikk 1. bekezdése alapján ideiglenes vezetőnek, ez a személy a diplomáciai kiváltságokat és mentességeket továbbra is élvezi, feltéve, hogy ezt a fogadó állam nem ellenzi.

16. Cikk
Rangsorelsőbbség a konzuli képviseletek vezetői között

1. A konzuli képviseletek vezetőit az egyes osztályokban az exequatur megadásának időpontja szerint illeti meg a rangelsőbbség.

2. Abban az esetben azonban, ha a konzuli képviselet vezetőjének hivatalbalépését az exequatur elnyerése előtt ideiglenesen fogadták el, a rangsorelsőbbség tekintetében az ideiglenes elismerés időpontja irányadó; ezen a rangsorelsőbbségen az exequatur megadása nem változtat.

3. Két vagy több konzuli képviseletvezető között, akik az exequaturt vagy az ideiglenes elfogadást azonos időpontban kapták meg, a rangsorelsőbbséget az az időpont határozza meg, amikor a kinevezési okiratot, vagy hasonló okmányt vagy a 11. Cikk 3. bekezdésben említett értesítést a fogadó államnak átadták.

4. Az ideiglenes vezetők rangsorban a konzuli képviseletek vezetői után következnek. A közöttük levő rangsorelsőbbséget az ideiglenes vezetőkénti hivatalbalépés időpontja és a 15. Cikk 2. bekezdése szerint átadott értesítésekben megjelölt időpontok határozzák meg.

5. Azok a tiszteletbeli konzuli tisztviselők, akik konzuli képviseletek vezetői, az előző bekezdésekben megállapított sorrend és szabályok szerint rangsorban minden osztályban a hivatásos konzuli képviseletvezetők után következnek.

6. A konzuli képviseletek vezetőit rangsorelsőbbség illeti meg az egyéb konzuli tisztviselőkkel szemben.

17. Cikk
Diplomáciai feladatok végzése konzuli tisztviselők útján

1. Olyan államban, ahol a küldő államnak diplomáciai képviselete és harmadik állam diplomáciai képviselete révén sincs képviselve, a konzuli tisztviselő - a fogadó állam beleegyezésével és anélkül, hogy ez konzuli minőségét érintené - megbízható diplomáciai feladatok végzésével. Az ilyen feladatok végzése a konzuli tisztviselőt nem jogosítja diplomáciai kiváltságokra és mentességekre.

2. A fogadó állam értesítése után a konzuli tisztviselő megbízható azzal, hogy a küldő államot bármely nemzetközi szervezetnél képviselje. Ha a konzuli tisztviselő ilyen minőségben jár el, joga van mindazokra a kiváltságokra és mentességekre, amelyeket a nemzetközi szokásjog vagy a nemzetközi megállapodások a kormányközi szervezetekhez küldött képviselőknek biztosítanak; konzuli működésének gyakorlásában azonban nincs joga szélesebb körű joghatóság alóli mentességre, mint amely a konzuli tisztviselőt e Szerződés alapján megilleti.

18. Cikk
Ugyanazon személy kinevezése konzuli tisztviselőnek két vagy több állam részéről

A fogadó államba, annak beleegyezésével, ugyanazt a személyt két vagy több állam is kinevezheti konzuli tisztviselőnek.

19. Cikk
A konzuli személyzet tagjainak kinevezése

1. A 20., 22. és 23. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával a küldő állam saját belátása szerint nevezi ki a konzuli személyzet tagjait.

2. A küldő állam a konzuli képviselet vezetője kivételével az összes konzuli tisztviselő vezeték- és keresztnevét, kategóriáját és osztályát annyival előbb közli a fogadó állammal, hogy az - ha kívánja - gyakorolhassa a 23. Cikk 3. bekezdésében biztosított jogait.

3. A küldő állam - ha törvényei és más jogszabályai ezt előírják - exequaturt kérhet a fogadó államtól, az olyan konzuli tisztviselő részére is, aki nem a konzuli képviselet vezetője.

4. A fogadó állam - ha törvényei és más jogszabályai ezt előírják - exequaturt adhat az olyan konzuli tisztviselő részére is, aki nem a konzuli képviselet vezetője.

20. Cikk
A konzuli személyzet létszáma

A konzuli személyzet létszámára vonatkozó külön megállapodás hiányában a fogadó állam megkívánhatja, hogy ezt a létszámot az általa - a konzuli kerület körülményeire és viszonyaira, valamint az illető konzuli képviselet szükségleteire figyelemmel - ésszerűnek és természetesnek vélt keretek között tartsák.

21. Cikk
A konzuli képviselet konzuli tisztviselői közötti rangsorelsőbbség

A konzuli képviselet konzuli tisztviselői közötti rangsort és annak minden megváltoztatását a küldő állam diplomáciai képviselete, vagy ha a fogadó államban ilyen képviselet nincs, a konzuli képviselet vezetője közli a fogadó állam Külügyminisztériumával vagy az e minisztérium által kijelölt hatósággal.

22. Cikk
A konzuli tisztviselők állampolgársága

1. A konzuli tisztviselőknek főszabályként a küldő állam honosainak kell lenniök.

2. A konzuli tisztviselőket a fogadó állam honosai közül nem lehet kinevezni, hacsak ahhoz a fogadó állam kifejezetten hozzá nem járul; e hozzájárulás bármikor visszavonható.

3. A fogadó állam fenntarthatja ugyanezt a jogot harmadik állam olyan honosa tekintetében is, aki egyúttal nem állampolgára a küldő államnak.

23. Cikk
Persona non grata

1. A fogadó állam bármikor értesítheti a küldő államot arról, hogy a konzuli tisztviselő persona non grata, illetőleg, hogy a konzuli személyzet bármely más tagja nem elfogadható. Ez esetben a küldő állam az érdekelt személyt a körülményeknek megfelelően vagy visszahívja, vagy működését a konzuli képviseleten megszünteti.

2. Ha a küldő állam megtagadja vagy ésszerű határidőn belül elmulasztja a jelen Cikk 1. bekezdésében említett kötelezettségének teljesítését, a fogadó állam a körülményeknek megfelelően vagy visszavonhatja az exequaturt az érdekelt személytől, vagy megtagadhatja, hogy őt továbbra is a konzuli személyzet tagjának tekintse.

3. A konzuli képviselet tagjává kinevezett személyt nem elfogadhatónak lehet nyilvánítani a fogadó állam területére érkezése előtt, vagy ha már ott tartózkodik, a konzuli képviseleten való hivatalbalépése előtt. Ilyen esetben a küldő államnak a kinevezést vissza kell vonnia.

4. A jelen Cikk 1-3. bekezdéseiben említett esetekben a fogadó állam nem köteles közölni a küldő állammal elhatározásának indokait.

24. Cikk
A kinevezések, érkezések és távozások közlése a fogadó állammal

1. A fogadó állam Külügyminisztériumát vagy az e minisztérium által kijelölt hatóságot értesíteni kell:

a) a konzuli képviselet tagjainak kinevezéséről, kinevezésüket követően a konzuli képviseletre való megérkezésükről, végleges eltávozásukról vagy működésük megszüntetéséről, valamint a jogállásukat érintő mindazokról a változásokról, amelyek a konzuli képviseleten való működésük során bekövetkezhetnek;

b) a konzuli képviselet tagjának háztartásában élő családtagok megérkezéséről és végleges eltávozásáról, valamint megfelelő esetben arról, hogy valamely személy családtag lett vagy megszűnt az lenni;

c) a magánszemélyzet tagjainak megérkezéséről és végleges eltávozásáról, valamint megfelelő esetben ilyen minőségben teljesített szolgálatuk megszűnéséről;

d) a fogadó államban állandó lakóhellyel rendelkező személyeknek a konzuli képviselet tagjaként vagy a magánszemélyzet kiváltságokra és mentességekre jogosított tagjaként való alkalmazásáról és elbocsátásáról.

2. Az érkezésről és a végleges eltávozásról lehetőleg előzetes értesítést is kell adni.

II. Rész

A konzuli működés megszűnése

25. Cikk
A konzuli képviselet tagja működésének megszűnése

A konzuli képviselet tagjának működése megszűnik, különösen ha

a) a küldő állam értesíti a fogadó államot e működés megszűnéséről;

b) az exequaturt visszavonják;

c) a fogadó állam értesíti a küldő államot, hogy az érintett személyt nem tekinti többé a konzuli személyzet tagjának.

26. Cikk
Távozás a fogadó állam területéről

A fogadó állam köteles - még fegyveres összeütközés esetén is - a konzuli képviselet tagjainak és a magánszemélyzet azon tagjainak, akik nem állampolgárai a fogadó államnak, valamint állampolgárságtól függetlenül az említett személyek háztartásában élő családtagoknak biztosítani a szükséges időt és könnyítéseket ahhoz, hogy távozásukat előkészíthessék és működésük megszüntetése után az ország területét mielőbb elhagyhassák. A fogadó államnak, ha ez szükséges, különös kötelessége, hogy az érintett személyek és vagyontárgyaik számára - kivéve a fogadó állam területén szerzett olyan vagyontárgyakat, amelyeknek kivitele a távozás időpontjában tilos - a szükséges szállítóeszközöket rendelkezésre bocsássa.

27. Cikk
A konzuli helyiségek, a konzuli irattár, valamint a küldő állam érdekeinek védelme rendkívüli esetekben

1. Ha két állam között a konzuli kapcsolatok megszakadnak:

a) a fogadó állam köteles - még fegyveres összeütközés esetén is - tiszteletben tartani és megvédeni a konzuli helyiségeket, valamint a konzuli képviselet vagyontárgyait és a konzuli irattárat;

b) a küldő állam megbízhat a konzuli helyiségek, valamint az ott levő vagyontárgyak és a konzuli irattár védelmével a fogadó állam számára is elfogadható, harmadik államot;

c) a küldő állam a saját, valamint állampolgárai érdekeinek védelmét a fogadó állam számára is elfogadhatóvá harmadik közös államra bízhatja.

2. A konzuli képviselet ideiglenes vagy végleges bezárása esetén a jelen Cikk 1. bekezdése a) pontjának rendelkezései alkalmazandók. Ezen felül:

a) ha a küldő államnak - bár a fogadó államban diplomáciai képviselet révén nincs képviselve - a fogadó állam területén másik konzuli képviselete is van, e konzuli képviselet megbízható a bezárt konzuli képviselet helyiségeinek, az ott levő vagyontárgyaknak és a konzuli irattárnak az őrzésével, valamint - a fogadó állam beleegyezésével - azzal, hogy a bezárt konzuli képviselet kerületében konzuli feladatokat végezzen; vagy

b) ha a küldő államnak a fogadó államban sem diplomáciai képviselete, sem másik konzuli képviselete nincs, a jelen Cikk 1. bekezdése b) és c) pontjainak rendelkezései alkalmazandók.

Második fejezet

A KONZULI KÉPVISELETEKRE, A HIVATÁSOS KONZULI TISZTVISELŐKRE ÉS A KONZULI KÉPVISELET EGYÉB TAGJAIRA VONATKOZÓ KÖNNYÍTÉSEK, KIVÁLTSÁGOK ÉS MENTESSÉGEK

I. Rész

A konzuli képviseletre vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

28. Cikk
A konzuli képviselet tevékenységéhez nyújtott könnyítések

A fogadó állam a konzuli képviselet feladatainak teljesítéséhez minden könnyítést megad.

29. Cikk
A nemzeti lobogó és címer használata

1. A küldő államnak joga van arra, hogy nemzeti lobogóját és címerét - a jelen Cikk rendelkezéseinek megfelelően - a fogadó államban használja.

2. A küldő állam nemzeti lobogója és címere kitűzhető a konzuli képviselet épületére, annak bejárati kapujára, valamint a konzuli képviselet vezetőjének lakására és - hivatali célú használatuk során - közlekedési eszközeire.

3. A jelen Cikkben biztosított jogok gyakorlása során figyelembe kell venni a fogadó állam törvényeit, más jogszabályait és szokásait.

30. Cikk
Elhelyezés

1. A fogadó állam - törvényeinek és más jogszabályainak keretei között - köteles megkönnyíteni a küldő államnak a konzuli képviselet számára szükséges helyiségek területén történő megszerzését vagy segítségére lenni a képviselet más módon való elhelyezésében.

2. A fogadó állam szükség esetén köteles segítséget nyújtani a konzuli képviseletnek abban is, hogy tagjai megfelelő lakást kapjanak.

31. Cikk
A konzuli helyiségek sérthetetlensége

1. A konzuli helyiségek a jelen Cikkben megszabott mértékig sérthetetlenek.

2. A fogadó állam hatóságai nem léphetnek be a konzuli helyiségek azon részébe, amelyet a konzuli képviselet kizárólag hivatali céljaira használ, kivéve ha ahhoz a konzuli képviselet vezetője, az általa kijelölt személy vagy a küldő állam diplomáciai képviseletének vezetője hozzájárult. A konzuli képviselet vezetőjének hozzájárulását azonban tűzvész vagy azonnali védelmi intézkedéseket követelő egyéb elemi csapás esetén vélelmezni lehet.

3. A jelen Cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a fogadó állam különös kötelessége, hogy minden megfelelő intézkedéssel megvédje a konzuli helyiségeket bármely behatolás vagy kártétel ellen és megakadályozza a képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását.

4. A konzuli helyiségek, azok berendezése és a konzuli képviselet vagyontárgyai, valamint közlekedési eszközei mentesek a honvédelmi vagy közérdekű célokra történő igénybevétel minden formája alól. Abban az esetben, ha az említett célokból kisajátítás válnék szükségessé, minden megfelelő intézkedést meg kell tenni, hogy elkerüljék a konzuli működés gyakorlásának akadályozását, a küldő állam részére pedig azonnali, megfelelő és tényleges kártérítést kell fizetni.

32. Cikk
A konzuli helyiségek adómentessége

1. A konzuli helyiségek és a hivatásos konzuli képviseletvezető lakása, ha azok tulajdonosa vagy bérlője a küldő állam vagy a küldő állam nevében eljáró bármely személy, mentesek mindenfajta országos, regionális vagy községi adó és illeték alól, a tényleges szolgáltatások díját ide nem értve.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett adómentesség nem vonatkozik azokra az adókra és illetékekre, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint a küldő állammal vagy annak nevében eljáró személlyel szerződő személynek kell fizetnie.

33. Cikk
A konzuli irattár és a konzuli okmányok sérthetetlensége

A konzuli irattár és a konzuli okmányok mindenkor, bárhol is vannak elhelyezve, sérthetetlenek.

34. Cikk
Szabad mozgás

A fogadó állam a területén - a bizonyos övezetekbe való belépést állambiztonsági okokból tiltó vagy szabályokhoz kötő törvényeinek és rendeleteinek fenntartásával - a konzuli képviselet minden tagja számára biztosítja a szabad mozgást és közlekedést.

35. Cikk
Szabad érintkezés

1. A fogadó állam megengedi és védelemben részesíti a konzuli képviselet szabad érintkezését minden hivatalos ügyben. A konzuli képviselet a küldő állam kormányával, valamint a küldő állam bárhol levő diplomáciai képviseleteivel és más konzuli képviseleteivel való érintkezése során minden megfelelő eszközt felhasználhat, ideértve a diplomáciai vagy konzuli futárokat, a diplomáciai vagy konzuli poggyászt és a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is. Rádióadó-állomást azonban a konzuli képviselet csak a fogadó állam hozzájárulásával létesíthet és használhat.

2. A konzuli képviselet hivatalos levelezése sérthetetlen. „Hivatalos levelezésen” kell érteni a konzuli képviselettel és annak tevékenységével kapcsolatos minden levelezést.

3. A konzuli poggyászt sem felnyitni, sem visszatartani nem szabad. Abban az esetben azonban, ha a fogadó állam illetékes hatóságainak komoly okuk van annak feltételezésére, hogy a poggyász a jelen Cikk 4. bekezdésében említett levelezésen, iratokon és tárgyakon kívül más tárgyakat is tartalmaz, kérhetik, hogy a poggyászt a küldő állam egy meghatalmazott képviselője jelenlétükben felnyissa. Ha e kérelmet a küldő állam hatóságai visszautasítják, a poggyászt feladási helyére visszaküldik.

4. A konzuli poggyászt alkotó csomagokat a jellegükre utaló, látható külső jellel kell ellátni s azok csak hivatalos levelezést, valamint kizárólag hivatalos használatra szánt okmányokat vagy tárgyakat tartalmazhatnak.

5. A konzuli futárt olyan hivatalos okmánnyal kell ellátni, amely feltünteti minőségét és a konzuli poggyászt alkotó csomagok számát. A konzuli futár - kivéve ha ebbe a fogadó állam beleegyezik - nem lehet sem a fogadó állam honosa, és - hacsak nem a küldő állam honosa - nem lehet a fogadó államban állandó lakhellyel bíró személy sem. A fogadó állam a konzuli futárt tevékenységének gyakorlása során védelemben részesíti. A konzuli futár személye sérthetetlen és ellene a letartóztatás vagy visszatartás semmiféle formája sem alkalmazható.

6. A küldő állam, valamint diplomáciai és konzuli képviseletei eseti konzuli futárt is kijelölhetnek. Ilyen esetben is a jelen Cikk 5. bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy az ott említett menetességek megszűnnek, mihelyt az eseti futár a rábízott konzuli poggyászt a címzettnek átadta.

7. A konzuli poggyászt rá lehet bízni olyan hajó vagy kereskedelmi repülőgép parancsnokára, amelynek valamely belépésre kijelölt kikötőbe, illetőleg repülőtérre kell érkeznie. A parancsnokot a konzuli poggyászt alkotó csomagok számát feltüntető hivatalos okmánnyal kell ellátni, őt azonban nem lehet konzuli futárnak tekinteni. Az illetékes helyi hatóságokkal való megállapodás alapján a konzuli képviselet kiküldheti valamelyik tagját, hogy a hajó vagy a repülőgép parancsnokától a konzuli poggyászt közvetlenül és szabadon birtokba vegye.

36. Cikk
Érintkezés a küldő állam honosaival

1. A küldő állam honosaival kapcsolatos konzuli feladatok gyakorlásának megkönnyítése érdekében:

a) a konzuli tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy a küldő állam honosaival szabadon érintkezzenek és őket felkeressék. A küldő állam honosainak ugyanígy joguk van ahhoz, hogy a konzuli tisztviselőkkel érintkezzenek és őket felkeressék;

b) amennyiben az érdekelt személy ezt kéri, a fogadó állam illetékes hatóságai kötelesek késedelem nélkül értesíteni a küldő állam konzuli képviseletét, ha annak konzuli kerületében a küldő állam honosságával rendelkező valamely személyt letartóztattak, bebörtönöztek, előzetes letartóztatásba helyeztek vagy bármely más módon feltartóztattak. A letartóztatott, bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott személy részéről a konzuli képviselethez intézett mindenfajta közlést, a fogadó állam illetékes hatóságai ugyancsak késedelem nélkül kötelesek továbbítani. E hatóságok kötelesek késedelem nélkül felvilágosítani az érdekelt személyt a jelen bekezdés alapján biztosított jogairól;

c) a konzuli tisztviselőknek joguk van ahhoz, hogy a küldő állam letartóztatott, bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott honosát felkeressék, vele személyesen beszéljenek, illetve levelezzenek és ellássák jogi képviseletét. A konzuli tisztviselőknek joguk van felkeresni a küldő állam olyan honosait is, akiket konzuli kerületükben bírói ítélet alapján bebörtönöztek vagy fogvatartanak. A konzuli tisztviselőknek azonban tartózkodniuk kell a bebörtönzött, előzetes letartóztatásba helyezett vagy bármely más módon feltartóztatott személy érdekében való fellépéstől, ha az illető ezt kifejezetten ellenzi.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett jogokat a fogadó állam törvényei és más jogszabályai keretében kell gyakorolni, de e törvényeknek és más jogszabályoknak lehetővé kell tenniök azon célok teljes megvalósulását, amelyek érdekében a jelen Cikk az említett jogokat biztosítja.

37. Cikk
Értesítés halálesetről, gyámságról vagy gondnokságról, hajótörésről és repülőszerencsétlenségről

Ha a fogadó állam illetékes hatóságai megfelelő értesülések birtokában vannak, kötelesek arra, hogy:

a) a küldő állam honosának halála esetén erről késedelem nélkül értesítsék azt a konzuli képviseletet, amelynek kerületében a haláleset történt;

b) késedelem nélkül közöljenek az illetékes konzuli képviselettel minden olyan esetet, amikor a küldő állam kiskorú vagy cselekvőképtelen honosa számára gyám vagy gondnok kirendeléséről kellene gondoskodni. A gyám vagy gondnok kirendelése tekintetében azonban ilyen esetben is a fogadó állam törvényei és más jogszabályai alkalmazandók;

c) ha a küldő állam nemzeti hovatartozásával rendelkező hajó a fogadó állam parti tengerében vagy belső vizein hajótörést szenved, illetve zátonyra fut, vagy ha a küldő államban lajstromozott légijármű a fogadó állam területén balesetet szenved, a fogadó államnak késedelem nélkül értesítenie kell a baleset helyszínéhez legközelebb fekvő konzuli képviseletet.

38. Cikk
Érintkezés a fogadó állam hatóságaival

A konzuli tisztviselők feladataik végzése során a következő hatóságokhoz fordulhatnak:

a) konzuli kerületük illetékes helyi hatóságaihoz;

b) a fogadó állam illetékes központi hatóságaihoz, amikor és amilyen mértékben ezt a fogadó állam törvényei, más jogszabályai és szokásai vagy az e tárgyban kötött nemzetközi megállapodások lehetővé teszik.

39. Cikk
Konzuli adók és illetékek

1. A konzuli képviselet a fogadó állam területén olyan díjakat és illetékeket szedhet, amelyeket a konzuli cselekményekért a küldő állam törvényei és más jogszabályai előírnak.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett díjak és illetékek címén beszedett összegek és az ezekre vonatkozó nyugták a fogadó államban mentesek minden adó és illeték alól.

II. Rész

A hivatásos konzuli tisztviselőkre és a konzuli képviselet egyéb tagjaira vonatkozó könnyítések, kiváltságok és mentességek

40. Cikk
A konzuli tisztviselők védelme

A fogadó állam a konzuli tisztviselőkkel illő tisztelettel bánik és minden megfelelő intézkedést megtesz a személyük, szabadságuk és méltóságuk elleni minden sérelem megakadályozására.

41. Cikk
A konzuli tisztviselők személyes sérthetetlensége

1. A konzuli tisztviselőket őrizetbe venni vagy előzetes letartóztatásba helyezni csakis súlyos bűncselekmény elkövetése esetén és az illetékes igazságügyi hatóság határozata alapján lehet.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett eset kivételével a konzuli tisztviselőket nem lehet bebörtönözni, sem személyes szabadságukat bármely más módon korlátozni, kivéve, ha ez jogerős bírói ítélet végrehajtásaként történik.

3. Ha a konzuli tisztviselő ellen büntető eljárást indítottak, köteles megjelenni az illetékes hatóságok előtt. Az eljárást azonban a konzuli tisztviselőt hivatali állásából következően megillető tisztelettel és - a jelen Cikk 1. bekezdésben említett eset kivételével - oly módon kell lefolytatni, hogy az minél kisebb mértékben akadályozza a konzuli feladatok végzését. Ha a jelen Cikk 1. bekezdésében említett körülmények között szükségessé válik a konzuli tisztviselő előzetes letartóztatásba helyezése, ellene az eljárást a legrövidebb határidőn belül meg kell indítani.

42. Cikk
Értesítés a letartóztatásról, a fogvatartásról vagy az eljárásról

A konzuli személyzet valamely tagjának letartóztatásáról, előzetes letartóztatásba helyezéséről vagy az ellene indított büntető eljárásról a fogadó állam köteles azonnal értesíteni a konzuli képviselet vezetőjét. Ha az említett intézkedések valamelyikét a konzuli képviselet vezetőjével szemben alkalmazzák, a fogadó állam köteles erről a küldő államot diplomáciai úton tájékoztatni.

43. Cikk
Joghatóság alóli mentesség

1. A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak a konzuli feladatok gyakorlása során végzett cselekményeik tekintetében nem tartoznak a fogadó állam bírói és államigazgatási joghatósága alá.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései azonban nem alkalmazandók:

a) az olyan szerződés kötéséből eredő polgári per esetén, amelyet valamely konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott kifejezetten vagy hallgatólagosan nem a küldő állam megbízottjaként kötött; vagy

b) valamely harmadik személy által indított olyan polgári per esetén, amelyet gépjármű, hajó vagy repülőgép által a fogadó állam területén okozott balesetből származó kártérítés iránt indítottak.

44. Cikk
Tanúzási kötelezettség

1. A konzuli képviselet tagjait fel lehet hívni arra, hogy bírói vagy államigazgatási eljárás során tanúvallomást tegyenek. A konzuli alkalmazottak és a kisegítő személyzet tagjai a tanúvallomást - a jelen Cikk 3. bekezdésében említett eseteket kivéve - nem tagadhatják meg. Ha valamely konzuli tisztviselő a tanúkénti közreműködést megtagadja, vele szemben semmiféle kényszerintézkedés vagy más szankció nem alkalmazható.

2. A tanúvallomást kérő hatóság köteles elkerülni, hogy a konzuli tisztviselőt feladatai teljesítésében akadályozza. E hatóság a konzuli tisztviselő tanúvallomását - minden olyan esetben, amikor az lehetséges - annak lakásán vagy a konzuli képviseleten is felveheti vagy írásbeli nyilatkozat formájában is elfogadhatja.

3. A konzuli képviselet tagjai nem kötelesek vallomást tenni a hivataluk gyakorlásával kapcsolatos tényekről, és nem kötelesek bemutatni az erre vonatkozó levelezést és hivatalos okmányokat. Joguk van megtagadni azt is, hogy mint a küldő állam nemzeti jogának szakértői tegyenek vallomást.

45. Cikk
Lemondás a kiváltságokról és mentességekről

1. A küldő állam lemondhat a konzuli képviselet tagjának a 41., 43. és 44. Cikkekben említett kiváltságairól és mentességeiről.

2. A jelen Cikk 3. bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a lemondásnak mindig kifejezettnek kell lennie és azt írásban kell közölni a fogadó állammal.

3. Ha a konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott pert indít olyan ügyben, amelyben a 43. Cikk alapján mentességet élvezne a joghatóság alól, akkor az alapkeresettel közvetlenül összefüggő viszontkereset tekintetében nem hivatkozhat többé a joghatóság alóli mentességre.

4. A polgári és államigazgatási joghatóság alóli mentességről való lemondást nem lehet úgy tekinteni, hogy az magában foglalja az ítélet végrehajtása alóli mentességéről való lemondást is; ehhez külön lemondás szükséges.

46. Cikk
Mentesség a külföldiek nyilvántartásba vételére és a tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok alól

1. A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak, valamint a háztartásukban élő családtagok mentesek mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedélyek tekintetében előírnak.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésének rendelkezései azonban nem alkalmazandók arra a konzuli alkalmazottra, aki a küldő államnak nem állandó alkalmazottja, vagy aki a fogadó államban jövedelmező magántevékenységet folytat; sem az ilyen konzuli alkalmazott családtagjára.

47. Cikk
Mentesség a munkavállalási engedélyre vonatkozó szabályok alól

1. A küldő állam részére teljesített szolgálat tekintetében a konzuli képviselet tagjai mentesek azon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó államnak a külföldi munkaerő alkalmazására vonatkozó törvényei vagy más jogszabályai a munkavállalási engedély vonatkozásában előírnak.

2. A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak magánszemélyzetének tagjai - amennyiben semmi más jövedelmező magánfoglalkozást nem gyakorolnak - mentesek a jelen Cikk 1. bekezdésében említett kötelezettségek alól.

48. Cikk
Mentesség a társadalombiztosítási szabályok alól

1. A jelen Cikk 3. bekezdése rendelkezésének fenntartásával a konzuli képviselet tagjai - a küldő államnak teljesített szolgálataik tekintetében -, valamint a háztartásukban élő családtagjaik mentesek a fogadó államban esetleg érvényben levő társadalombiztosítási szabályok alól.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett mentesség a magánszemélyzet azon tagjaira is vonatkozik, akik kizárólag a konzuli képviselet tagjainak alkalmazásában állnak, feltéve, hogy:

a) nem állampolgárai vagy nem állandó lakosai a fogadó államnak, és

b) kiterjednek rájuk a küldő államban vagy harmadik államban hatályban levő társadalombiztosítási szabályok.

3. A konzuli képviselet azon tagjainak, akik a jelen Cikk 2. bekezdésében említett mentességben nem részesülő személyeket alkalmaznak, teljesíteniök kell azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam társadalombiztosítási szabályai a munkáltatóra rónak.

4. A jelen Cikk 1. és 2. bekezdésében említett mentesség nem zárja ki a fogadó állam társadalombiztosítási rendszerében való önkéntes részvételt, feltéve, hogy ezt a fogadó állam lehetővé teszi.

49. Cikk
Adómentesség

1. A konzuli tisztviselők és a konzuli alkalmazottak, valamint a háztartásukban élő családtagjaik mentesek minden személyes vagy dologi, országos, regionális és községi adó és illeték alól, kivéve:

a) az áruk vagy szolgáltatások árába rendszerint belefoglalt közvetett adókat;

b) a fogadó állam területén fekvő, magántulajdonban álló ingatlanok után járó adókat és illetékeket, a 32. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával;

c) a fogadó állam által kirótt örökösödési és tulajdonátruházási illetékeket, az 51. Cikk b) pontja rendelkezéseinek fenntartásával;

d) a fogadó államban levő forrásból eredő magánjövedelem - ideértve a tőkehozadékot is - után járó adókat és illetékeket, valamint a fogadó államban levő kereskedelmi vagy pénzügyi vállalkozásokba befektetett tőke adóját;

e) a szolgáltatások fejében kiszabott díjakat;

f) bejegyzési, bírósági vagy jegyzőkönyvi, jelzálog- és bélyegilletékeket, a 32. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával.

2. A kisegítő személyzet tagjai a szolgálatukért kapott munkabér tekintetében mentesek az adók és illetékek alól.

3. Olyan személyek alkalmazása esetén, akiknek fizetése vagy munkabére a fogadó államban nem mentes a jövedelemadó alól, a konzuli képviselet tagjainak tiszteletben kell tartaniok azokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a jövedelemadó behajtása tekintetében a munkáltatókra rónak.

50. Cikk
Vám és vámvizsgálat alóli mentesség

1. A fogadó állam az általa hozott törvények és rendelkezések szerint engedélyezi a behozatalt és biztosít mentességet minden vám és adó, valamint a kapcsolatos közterhek tekintetében, ide nem értve a raktározási, fuvar- és hasonló szolgáltatások díját;

a) a konzuli képviselet hivatalos használatára szolgáló tárgyakra;

b) olyan tárgyakra vonatkozólag, amelyek a konzuli tisztviselő és a háztartásban élő családtagok személyes használatára szolgálnak, ideértve a berendezkedéséhez szükséges tárgyakat. A behozott fogyasztási Cikkek nem haladhatják meg azt a mennyiséget, amely az érdekelt személyek közvetlen használatára szükséges.

2. A konzuli alkalmazottak a jelen Cikk 1. bekezdésében említett kiváltságokat és mentességeket élvezik az első berendezkedésük céljára behozott tárgyakat illetően.

3. A konzuli tisztviselők és a háztartásukban élő családtagok magukkal hozott személyi poggyásza mentes a vámvizsgálat alól. Az említett poggyászt megvizsgálni csak akkor lehet, ha komoly okok vannak annak feltételezésére, hogy az olyan tárgyakat tartalmaz, amelyek nem szerepelnek a jelen Cikk 1. bekezdése b) pontjában, vagy amelyeknek behozatala vagy kivitele a fogadó állam törvényei vagy más jogszabályai szerint tilos, vagy amelyek annak vesztegzárra vonatkozó törvényei vagy más jogszabályai alá esnek. Az ilyen vámvizsgálat csak a konzuli tisztviselő vagy az illető családtag jelenlétében történhet.

51. Cikk
Öröklés a konzuli képviselet tagja vagy annak valamely családtagja után

A konzuli képviselet tagjának vagy a háztartásában élő családtagjának halála esetén a fogadó állam köteles arra, hogy:

a) lehetővé tegye az elhunyt ingóságainak kivitelét, kivéve azokat a fogadó államban szerzett ingóságokat, amelyeknek kivitele az elhalálozás időpontjában tilos volt;

b) ne rójon ki semmiféle országos, regionális vagy községi örökösödési vagy tulajdonátruházási illetéket az olyan ingóvagyon után, amely kizárólag azért volt a fogadó államban, mert az elhunyt mint a konzuli képviselet tagja, vagy mint a konzuli képviselet tagjának családtagja tartózkodott ott.

52. Cikk
Mentesség a személyes szolgáltatások alól

A fogadó állam köteles mentesíteni a konzuli képviselet tagjait és a háztartásukban élő családtagjaikat minden személyes szolgáltatás, a közmunka bármely formája és a katonai terhek, mint a katonai igénybevétel, beszolgáltatás és beszállásolás alól.

53. Cikk
A konzuli kiváltságok és mentességek kezdete és megszűnése

1. Az Egyezményben említett kiváltságok és mentességek a konzuli képviselet valamennyi tagját attól az időponttól kezdve illetik meg, amikor hivataluk elfoglalása céljából a fogadó állam területére lépnek, vagy ha már korábban a fogadó állam területén tartózkodtak, attól az időponttól kezdve, amikor a konzuli képviseleten hivatalba lépnek.

2. A konzuli képviselet tagjának a háztartásban élő családtagjait, valamint magánszemélyzetének tagjait az e Szerződésben említett kiváltságok és mentességek a következő időpontok közül a legkésőbbitől kezdve illetik meg: az az időpont, amelytől kezdve az illető konzuli tisztviselő a jelen Cikk 1. bekezdése szerint kiváltságokat és mentességeket élvez; az az időpont, amikor a fogadó állam területére lépnek; vagy amikor az említettek szerint családtaggá vagy a magánszemélyzet tagjává válnak.

3. Ha a konzuli képviselet tagjának hivatalos megbízatása véget ér, az őt, valamint a háztartásban élő családtagokat és magánszemélyzetének tagjait megillető kiváltságok és mentességek rendszerint a következő időpontok közül a korábbitól számítva szűnnek meg: vagy amikor az illető személy a fogadó állam területét elhagyja, vagy amikor az erre adott ésszerű határidő lejárt, de az említett időpontokig a kiváltságok és mentességek mindenképpen, még fegyveres összeütközés esetén is fennállnak. A jelen Cikk 2. bekezdésében említett személyek kiváltságai és mentességei abban az időpontban szűnnek meg, amelytől kezdve e személyek nem tartoznak többé a konzuli képviselet tagjának családjához, vagy amelytől kezdve nem állnak többé a konzuli képviselet tagjának szolgálatában, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy ha e személyek ésszerű határidőn belül el kívánják hagyni a fogadó állam területét, akkor kiváltságaik és mentességeik távozásuk időpontjáig még fennállnak.

4. Ugyanakkor a konzuli tisztviselő vagy konzuli alkalmazott joghatóság alóli mentessége a hivataluk gyakorlása során végzett ténykedéseik tekintetében időbeli korlátozás nélkül fennmarad.

5. A konzuli képviselet tagjának halála esetén a háztartásban élő családtagok az őket megillető kiváltságokat és mentességeket továbbra is élvezik a következő időpontok közül a korábbi bekövetkezéséig: vagy a fogadó állam területének elhagyásáig, vagy az erre adott ésszerű határidő lejártáig.

54. Cikk
Harmadik államok kötelezettségei

1. Ha a konzuli tisztviselő akár az állomáshelyére utaztában vagy visszatértében, akár a küldő államba való hazautazása során harmadik állam területén halad át vagy ott tartózkodik - amely állam neki, ha ez szükséges volt, vízumot adott -, e harmadik állam köteles részére biztosítani az Egyezmény egyéb Cikkeiben említett azokat a mentességeket, amelyek az átutazásához, illetve visszatéréséhez szükségesek lehetnek. Ugyanez vonatkozik a háztartásában élő, s kiváltságokat és mentességeket élvező családtagokra is, akik a konzuli tisztviselővel utaznak, vagy külön utaznak hozzá, vagy a küldő államba külön térnek vissza.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében foglaltakhoz hasonló körülmények között harmadik államok nem akadályozhatják a konzuli képviselet többi tagjának és a velük közös háztartásban élő családtagoknak a területükön való átutazását.

3. Harmadik államok az átmenő hivatalos levelezésnek és más hivatalos közlésnek, ideértve a rejtjeles vagy számjeles üzeneteket is, ugyanazt a szabadságot és védelmet biztosítják, mint amelynek nyújtására az Egyezmény alapján a fogadó állam köteles. A konzuli futároknak, akiknek - ha ez szükséges volt - vízumot adtak, valamint az átmenő konzuli poggyásznak ugyanazt a sérthetetlenséget és védelmet biztosítják, mint amelyeknek nyújtására az Egyezmény alapján a fogadó állam köteles.

4. A harmadik államokat a jelen Cikk 1., 2. és 3. bekezdése alapján terhelő kötelezettségek megfelelően vonatkoznak az e bekezdésekben említett azokra a személyekre és hivatalos közlésekre, valamint a konzuli poggyászra is, amelyek erőhatalom következtében kerültek a harmadik állam területére.

55. Cikk
A fogadó állam törvényeinek és más jogszabályainak tiszteletben tartása

1. Kiváltságainak és mentességeinek sérelme nélkül kötelessége e kiváltságokat és mentességeket élvező minden személynek, hogy tiszteletben tartsa a fogadó állam törvényeit és más jogszabályait. Ugyancsak kötelessége, hogy tartózkodjék a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól.

2. A konzuli helyiségeket nem szabad olyan módon használni, amely összeférhetetlen a konzuli feladatok gyakorlásával.

3. A jelen Cikk 2. bekezdésének rendelkezései nem zárják ki azt a lehetőséget, hogy a konzuli képviselet elhelyezésére szolgáló épület valamely részében más szervek vagy intézmények irodáit rendezzék be, feltéve, hogy ezeket az irodahelyiségeket elkülönítették a konzuli képviselet által használt helyiségektől. Ilyen esetben az Egyezmény alkalmazása körében az említett irodák nem tekintendők a konzuli helyiségek részének.

56. Cikk
Szavatossági biztosítás

A konzuli képviselet tagjai kötelesek betartani mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a szavatossági biztosítás tekintetében minden gépjármű, hajó vagy repülőgép üzembentartására előírnak.

57. Cikk
A jövedelmező magánfoglalkozásra vonatkozó különleges rendelkezések

1. A hivatásos konzuli tisztviselők nem gyakorolhatnak a fogadó államban egyéni haszonra irányuló semmiféle foglalkozást vagy kereskedelmi tevékenységet.

2. Az e fejezetben említett kiváltságok és mentességek nem illetik meg:

a) azokat a konzuli alkalmazottakat és a kisegítő személyzet azon tagjait, akik a fogadó államban jövedelmező magánfoglalkozást gyakorolnak;

b) a jelen bekezdés a) pontjában említett személyek családtagjait és magánszemélyzetük tagjait;

c) a konzuli képviselet tagjainak azon családtagjait, akik a fogadó államban jövedelmező magánfoglalkozást gyakorolnak.

Harmadik Fejezet

A TISZTELETBELI KONZULI TISZTVISELŐKRE ÉS AZ ÁLTALUK VEZETETT KONZULI KÉPVISELETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

58. Cikk

A könnyítésekre, kiváltságokra és mentességekre vonatkozó általános rendelkezések

1. A tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett konzuli képviseletekre a 28., 29., 30., 34., 35., 35., 36., 37., 38. és 39. Cikkek, valamint az 54. Cikk 3. bekezdése és az 55. Cikk 2. és 3. bekezdései alkalmazandók. E konzuli képviseletek könnyítéseit, kiváltságait és mentességeit ezenkívül az 59., 60., 61. és 62. Cikkek szabályozzák.

2. A tiszteletbeli konzuli tisztviselőkre a 42. és 43. Cikkek, a 44. Cikk 3. bekezdése, a 45. és 53. Cikkek, valamint az 55. Cikk 1. bekezdése alkalmazandók. E konzuli tisztviselők könnyítéseit, kiváltságait és mentességeit ezenkívül a 63., 64., 65., 66. és 67. Cikkek szabályozzák.

3. Az Egyezményben említett kiváltságok és mentességek nem illetik meg a tiszteletbeli konzuli tisztviselők, valamint azon konzuli alkalmazottak családtagjait, akik tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviselet alkalmazásában állnak.

4. Tiszteletbeli konzuli tisztviselők által vezetett, két különböző országban levő két konzuli képviselet, konzuli poggyászt csak a két fogadó állam beleegyezésével küldhet egymásnak.

59. Cikk

A konzuli helyiségek védelme

A fogadó állam minden szükséges intézkedést megtesz, hogy védelmezze a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviselet helyiségeit, megvédje azokat bármely behatolás vagy kártétel ellen és megakadályozza a konzuli képviselet nyugalmának megzavarását vagy méltóságának csorbítását.

60. Cikk

A konzuli helyiségek adómentessége

1. A tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviselet helyiségei, ha azok tulajdonosa vagy bérlője a küldő állam, mentesek mindenfajta országos, regionális vagy községi adó és illeték alól, a tényleges szolgáltatások díját ide nem értve.

2. A jelen Cikk 1. bekezdésében említett adómentesség nem vonatkozik az említett adókra és illetékekre, ha azokat a fogadó állam törvényei és más jogszabályai szerint a küldő állammal szerződő személynek kell fizetnie.

61. Cikk

A konzuli irattár és a konzuli okmányok sérthetetlensége

A tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviselet konzuli irattára és konzuli okmányai mindenkor, bárhol is vannak elhelyezve, sérthetetlenek, feltéve, hogy azokat elkülönítették az egyéb iratoktól és okmányoktól, különösen a konzuli képviselet vezetőjének és a vele dolgozó személyeknek magánlevelezésétől, valamint az ezek foglalkozásával vagy üzleti ügyeivel kapcsolatos javaktól, könyvektől vagy iratoktól.

62. Cikk

Vámmentesség

A fogadó állam az általa hozott törvények és rendeletek szerint engedélyezi a behozatalt és biztosítja a mentességet minden vám és adó, valamint a kapcsolatos közterhek tekintetében - ide nem értve a raktározás, fuvar és hasonló szolgáltatások díját - a következő tárgyakra, ha azok kizárólag a tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviselet hivatalos használatára szolgálnak: címerek, lobogók, jelvények, pecsétek és pecsétnyomók, könyvek, hivatalos nyomtatványok, irodai bútorok, irodaberendezések és felszerelések, valamint mindazok a hasonló tárgyak, amelyeket a konzuli képviselet részére vagy kérelmére a küldő állam oda küld.

63. Cikk

Büntető eljárás

Ha a konzuli tisztviselő ellen büntető eljárást indítottak, köteles megjelenni az illetékes hatóságok előtt. Az eljárást azonban a tiszteletbeli konzuli tisztviselőt hivatali állásából következően megillető tisztelettel és - ha csak az illető személy nincs letartóztatásban vagy őrizetben - oly módon kell lefolytatni, hogy az a konzuli feladatok végzését minél kisebb mértékben akadályozza. Ha a tiszteletbeli konzuli tisztviselő előzetes letartóztatásba helyezése válik szükségessé, ellene az eljárást a legrövidebb határidőn belül meg kell indítani.

64. Cikk

A tiszteletbeli konzuli tisztviselő védelme

A fogadó állam köteles biztosítani a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek mindazt a védelmet, amelyre neki hivatali állásából következően szüksége lehet.

65. Cikk

Mentesség a külföldiek nyilvántartásba vételére és a tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályok alól

A tiszteletbeli konzuli tisztviselők - azok kivételével, akik a fogadó államban egyéni haszonra valamilyen foglalkozást vagy kereskedelmi tevékenységet folytatnak - mentesek mindazon kötelezettségek alól, amelyeket a fogadó állam törvényei és más jogszabályai a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedélyek tekintetében előírnak.

66. Cikk

Adómentesség

A tiszteletbeli konzuli tisztviselő a küldő államtól a konzuli hivatalának gyakorlásáért kapott fizetése és járandóságai után mentes minden adó és illeték alól.

67. Cikk

Mentesség a személyes szolgáltatások alól

A fogadó állam köteles mentesíteni a tiszteletbeli konzuli tisztviselőket minden személyes szolgáltatás, a közmunka bármely formája, valamint a katonai terhek, mint a katonai igénybevétel, beszolgáltatás és beszállásolás alól.

68. Cikk

A tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményének fakultatív jellege

Tiszteletbeli konzuli tisztviselők kinevezéséről vagy fogadásáról minden állam szabadon dönthet.

Negyedik fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

69. Cikk

Nem-konzuli képviseletvezetők, konzuli ügynökök

1. Minden állam szabadon dönthet olyan konzuli ügynökök által vezetett konzuli ügynökségek létesítése vagy elfogadása tekintetében, akiket a küldő állam nem nevezett ki konzuli képviseletvezetőnek.

2. Azokat a feltételeket, amelyek mellett a konzuli ügynökségek a jelen Cikk 1. bekezdése szerint tevékenységüket gyakorolhatják, valamint a konzuli ügynökségeket vezető konzuli ügynökök lehetséges kiváltságait és mentességeit a küldő állam és a fogadó állam közötti megállapodás szabályozza.

70. Cikk

Konzuli feladatok végzése diplomáciai képviselet útján

1. Az Egyezmény rendelkezései - az általuk engedett mértékben - abban az esetben is alkalmazandók, ha a konzuli feladatokat diplomáciai képviselet végzi.

2. A diplomáciai képviselet azon tagjainak nevét, akik a képviselet konzuli osztályán dolgoznak, vagy akiket más módon konzuli feladatok végzésével bíztak meg, közölni kell a fogadó állam Külügyminisztériumával vagy e minisztérium által kijelölt hatósággal.

3. A diplomáciai képviselet a konzuli feladatok végzése során a következő hatóságokhoz fordulhat:

a) a konzuli kerület helyi hatóságaihoz;

b) a fogadó állam központi hatóságaihoz, ha ezt a fogadó állam törvényei, más jogszabályai és szokásai, vagy az e tárgyban kötött nemzetközi megállapodások lehetővé teszik.

4. Azokat a kiváltságokat és mentességeket, amelyeket a diplomáciai képviseleteknek a jelen Cikk 2. bekezdésében említett tagjai élveznek, továbbra is a nemzetközi jognak a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó szabályai határozzák meg.

71. Cikk

A fogadó állam honosai vagy állandó lakosai

1. Azok a konzuli tisztviselők, akik a fogadó állam honosai vagy a fogadó állam állandó lakosai - feladataik ellátása során kifejtett, hivatalos ténykedéseik tekintetében - csak joghatóság alóli mentesség és személyes sérthetetlenségben, továbbá a 44. Cikk 3. bekezdésében említett kiváltságokban részesülnek, hacsak a fogadó állam nem biztosít számukra az említetteken túlmenő könnyítéseket, kiváltságokat és mentességeket. A fogadó államnak a 42. Cikkben előírt kötelezettsége az említett konzuli tisztviselők tekintetében is fennáll. Ha ilyen konzuli tisztviselő ellen büntető eljárást indítottak, az eljárást - hacsak az illető személy nincs letartóztatásban vagy őrizetben - oly módon kell lefolytatni, hogy az a konzuli feladatok végzését minél kisebb mértékben akadályozza.

2. A konzuli képviselet egyéb olyan tagjai, akik a fogadó állam honosai vagy a fogadó állam állandó lakosai és családtagjaik, valamint a jelen Cikk 1. bekezdésében említett konzuli tisztviselők családtagjai könnyítésekben, kiváltságokban és mentességekben csak a fogadó állam által engedett mértékben részesülnek. A konzuli képviselet tagjának családtagjai és a magánszemélyzet tagjai, akik a fogadó állam honosai vagy a fogadó állam állandó lakosai, könnyítésekben, kiváltságokban és mentességekben szintén csak a fogadó állam által megengedett mértékben részesülnek. A fogadó államnak e személyek feletti joghatóságát mindazonáltal oly módon kell gyakorolnia, hogy méltánytalanul ne akadályozza a konzuli képviselet munkáját.

72. Cikk

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

1. Az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása során a fogadó állam az államok között nem tehet hátrányos megkülönböztetést.

2. Nem tekinthető hátrányos megkülönböztetésnek, ha

a) a fogadó állam azért alkalmazza az Egyezmény egyes rendelkezéseit megszorítóan, mivel azokat a küldő államban levő saját konzuli képviseletével szemben a küldő állam ugyancsak megszorítóan alkalmazza;

b) egyes államok szokás vagy megállapodás alapján kölcsönösen kedvezőbb elbánást biztosítanak egymásnak, mint amilyent az Egyezmény rendelkezései megkívánnak.

73. Cikk

E Szerződés viszonya más nemzetközi szerződésekhez

1. Az Egyezmény rendelkezései nem érintik más érvényben levő nemzetközi szerződések hatályát az azokban részes államok viszonylatában.

2. Az Egyezmény egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg az államokat abban, hogy olyan nemzetközi szerződéseket kössenek, amelyek az Egyezmény rendelkezéseit megerősítik, kiegészítik, továbbfejlesztik, vagy alkalmazási területüket kiszélesítik.

Ötödik fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. Cikk

Aláírás

Az Egyezmény 1963. október 31-ig az Osztrák Köztársaság Szövetségi Külügyminisztériumában, azt követően pedig 1964. március 31-ig az Egyesült Nemzetek Szervezete New York-i székhelyén aláírásra nyitva áll az Egyesült Nemzetek Szervezete vagy valamely szakosított intézmény tagállamai, illetve a Nemzetközi Bíróság Alapszabályzatában részes államok, valamint bármely más állam számára, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése meghív arra, hogy az Egyezmény részese legyen.

75. Cikk

Megerősítés

Az Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

76. Cikk

Csatlakozás

Az Egyezmény csatlakozásra nyitva áll a 74. Cikkben említett mind a négy kategóriába tartozó valamennyi állam számára. A csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál kell letétbe helyezni.

77. Cikk

Hatálybalépés

1. Az Egyezmény a huszonkettedik megerősítő vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál történt letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

2. Minden olyan államra nézve, amely az Egyezményt a huszonkettedik megerősítő vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után erősíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az Egyezmény az illető állam megerősítő vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követő harmincadik napon lép hatályba.

78. Cikk

A főtitkár közlései

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a 74. Cikkben említett mind a négy kategóriába tartozó valamennyi államot értesíti:

a) az Egyezmény aláírásáról, illetve a megerősítő vagy csatlakozási okiratok letételéről a 74., 75. és 76. Cikkek szerint;

b) az Egyezménynek a 77. Cikk szerinti hatálybalépése időpontjától.

79. Cikk

Hiteles szövegek

Az Egyezmény eredeti példányát - amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkáránál kell letétbe helyezni, aki az Egyezmény hiteles másolatát a 74. Cikkben említett mind a négy kategóriába tartozó valamennyi államnak megküldi.

Fentiek hiteléül az alulírott, kormányaik által erre nézve kellően feljogosított teljhatalmú meghatalmazottak az Egyezményt aláírták.

Kelt Bécsben, ezerkilencszázhatvanhárom április huszonnegyedik napján.”

3. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1987. évi július hó 19. napjától kell alkalmazni.

(2) *  Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a tiszteletbeli konzuli tisztviselők küldésére és fogadására, valamint működésére vonatkozó szabályokat.

(3) *  E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a külpolitikáért felelős miniszter - az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben - gondoskodik. * 


  Vissza az oldal tetejére