A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

23/1987. (VII. 22.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1986. évi november hó 24. napján aláírt, a magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről

(Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1987. évi április hó 10. napján megtörtént. Az Egyezmény 1987. évi április hó 10. napján hatályba lépett.)

1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között Budapesten, 1986. évi november hó 24. napján aláírt, a magyar-csehszlovák vasúti forgalom szabályozásáról szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

„Egyezmény
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a vasúti forgalom szabályozásáról

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek), figyelembe véve a vasúti forgalom állandó fejlődését és azt, hogy annak korábbi szabályozása már nem felelt meg teljes mértékben a jelenlegi követelményeknek, elhatározták, hogy a vasúti forgalomról új egyezményt kötnek. Ebből a célból kinevezték meghatalmazottaikat,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapodtak meg.

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Bevezető rendelkezések

(1) A vasúti forgalom a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között az erre a forgalomra megnyitott vasúti határátmenetekben történik.

A Szerződő Felek biztosítják a kölcsönös vasúti forgalom folyamatos és zavartalan lebonyolítását, figyelembe véve a két Fél érdekeit.

(2) A csatlakozó és átmeneti szolgálatot a Magyar Népköztársaságot és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot összekötő vasúti pályákon az üzemváltó állomásokon bonyolítják le. Minden határátmenetben a határállomások közül az egyik üzemváltó állomás. A Szerződő Felek illetékes szervei egyes vasúti határátmenetekben megállapodhatnak két üzemváltó állomás kijelölésében.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei megállapodhatnak abban, hogy mely üzemváltó állomásokon és mely vasúti vonalszakaszokon milyen mértékben és módon bonyolítják le közösen a csatlakozó és átmeneti szolgálatot. A közös szolgálat folyamatos biztosításáért a Szerződő Felek illetékes szervei azonos mértékben felelősek.

2. cikk

Értelmező rendelkezések

Az Egyezményben szereplő fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni:

(1) »Területi állam«: az az állam, amelynek területén a csatlakozó és átmeneti szolgálatot lebonyolítják;

»szomszédos állam«: a másik állam.

(2) »Vasutak«: a Magyar Államvasutak (MÁV) és a Csehszlovák Államvasutak (CsD).

(3) »Tulajdonos vasút«: annak a Szerződő Félnek a vasútja, amelynek állama területén az üzemváltó állomás van;

»Szomszédos vasút«: a másik Szerződő Fél vasútja.

(4) »Csatlakozó és átmeneti szolgálat«: minden olyan vasúti tevékenység, amelyet a nemzetközi megállapodásokkal összhangban a Szerződő Felek kötelesek az utasok, poggyászok, kocsik, áruk, gyors- és expresszáruk, konténerek és rakszerek átmenete érdekében elvégezni az egyik Szerződő Fél vasútjáról a másik Szerződő Fél vasútjára.

(5) »Határforgalom ellenőrző szolgálat«: a Szerződő Felek illetékes szerveinek személyek, áruk, közlekedési eszközök forgalmának útlevél-, vám- és deviza ellenőrzésére, valamint állategészségügyi és növényvédelmi járványügyi ellenőrzésre irányuló tevékenysége.

(6) »Üzemváltó állomás«: az a vasútállomás, ahol a csatlakozó és átmeneti szolgálatot végzik.

(7) »Határállomás«: rendszerint az államhatár előtti utolsó vasútállomás a szomszédos állam területén.

(8) »Adatállomás«: az a távadatfeldolgozó rendszerben üzemelő berendezésekkel ellátott munkahely, amely az adatokat felveszi, ellenőrzi, kódolja, kezeli, előkészíti és kapcsolatban van a vasúti számítógéppel.

(9) »Határvonal«: az üzemváltó állomás és a határállomás közötti vasútvonal; olyan határátmenet esetén, ahol két üzemváltó állomás van, a határvonal ezek között helyezkedik el.

(10) »Határcsatlakozó vonal«: az államhatár és az üzemváltó állomás közötti vonalrész.

(11) »Határvonalszakasz«: az államhatár és a határállomás közötti vonalrész.

(12) »Az illetékes szervek alkalmazottai«: azok a személyek, akik az Egyezményből adódó feladatokat végrehajtják.

(13) »Peage forgalom«: a vasúti forgalomnak az a módja, amelyben az egyik Szerződő Fél állomásai között a forgalom a másik Szerződő Fél államának területén keresztül bonyolódik le.

3. cikk

Vasúti határátmenetek

(1) Vasúti határátmenetre az alábbi határvonalak állnak rendelkezésre:

Rajka-Rusovce

Komárom-Komárno

Szob-Stúrovó

Somoskőújfalu-Filakovo

Bánréve-Lenartovce

Hidasnémeti-Cana

Sátoraljaújhely-Slovenské Nové Mesto.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt határvonalakon az üzemváltó állomások a következők:

Rajka,

Komárom,

Stúrovo,

Somoskőújfalu,

Bánréve,

Hidasnémeti,

Slovenské Nové Mesto.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt határvonalakon a határállomások a következők:

Rusovce,

Komárno,

Szob,

Filakovo,

Lenartovce,

Cana,

Sátoraljaújhely.

(4) A Szob-Stúrovo határvonalon forgalomszabályozó állomás:

Kamenica nad Hronom.

(5) Díjszabási pont valamennyi vasúti határátmeneten az államhatár.

(6) A Szerződő Felek illetékes szervei megegyeznek, hogy milyen forgalmakat bonyolítanak le az egyes határvonalakon. Megállapodhatnak abban, hogy a jelen cikk (1) bekezdésében felsorolt határátmenetek közül egyesek üzemét korlátozzák, valamint a (2) és (3) bekezdésben megjelölt üzemváltó állomásokat és határállomásokat megcserélik. Üzemváltó állomások kijelölésénél figyelembe veszik azoknak a Szerződő Felek területén való egyenletes elosztását olyan formában, hogy a kölcsönös teljesítmények és szolgáltatások lehetőség szerint mindkét Szerződő Fél részéről azonosak legyenek.

4. cikk

Üzemvitel a határvonalon

(1) A nemzetközi vonatforgalmat az üzemváltó állomásig a határvonalon a szomszédos vasút saját vonatszemélyzetével és mozdonyával végzi. A Szerződő Felek illetékes szervei eltérően is megállapodhatnak.

(2) Az államhatárt át nem lépő vonatok forgalmát a határvonalakon mindkét vasút saját területén maga biztosítja.

5. cikk

Szolgálati nyelv

(1) Az üzemváltó állomáson az illetékes szervek alkalmazottai között az írásbeli és szóbeli érintkezés a területi állam hivatalos nyelvén történik. A Szerződő Felek vasútjai között a vasúti forgalmat érintő valamennyi távirati és távbeszélő érintkezés a szomszédos állam hivatalos nyelvén folyik. Ez nem érinti az Egyezmény 15. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat.

(2) Az illetékes szervek azon alkalmazottai, akik a másik Szerződő Fél területén levő állomáson és vonatokon teljesítenek szolgálatot, kötelesek annak az államnak a hivatalos nyelvét olyan mértékben ismerni, hogy képesek legyenek magukat megértetni a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek alkalmazottaival és az utasokkal.

(3) Azokat a szolgálati utasításokat és szolgálati nyomtatványokat, amelyeket a Szerződő Felek vasútjai egymás között kicserélnek, nem kell fordítással ellátni.

(4) Azokat a jegyzőkönyveket, amelyeket az illetékes szervek alkalmazottai vesznek fel és írnak alá, két nyelven kell elkészíteni.

6. cikk

A kölcsönös forgalom lebonyolítása

(1) A Szerződő Felek vasútjai a vonatkozó nemzetközi szerződések szerint tájékoztatnak minden olyan akadályról, amely korlátozhatja, megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a vasúti forgalom zavartalan lebonyolítását a két állam között, vagy bármilyen módon kedvezőtlenül befolyásolhatja a másik állam vasúti forgalmát.

(2) Üzemváltó állomáson, határállomáson, továbbá határvonalon észlelt forgalmi akadályokat az a vasút köteles megszüntetni, amely államának területén azok keletkeztek. A Szerződő Felek vasútjai - lehetőségeikhez képest - felkérésre segítséget nyújtanak egymásnak a forgalmi akadályok megszüntetésében, különösen a szükséges berendezések, járművek és anyagok, valamint munkaerő rendelkezésre bocsátásával. A segítségnyújtás térítés ellenében történik.

7. cikk

Vasúti rendészeti szolgálat

(1) A vasúti rendészeti szolgálatot üzemváltó állomáson, határállomáson, valamint a határvonalon saját utasításaik szerint annak az államnak az illetékes szervei biztosítják, amelynek területén az adott állomás, illetőleg határvonalszakasz fekszik.

(2) A vasúti rendészeti szolgálatot azokon a vonatokon, amelyeket az egyik vasút a másik állam területén továbbít, a vonatot továbbító vasút alkalmazottai látják el, annak a Szerződő Félnek előírásai szerint, amely állam területén a vonat van.

8. cikk

Az üzemváltó állomás szolgálati helyiségei

A szomszédos állam illetékes szervei részére az üzemváltó állomáson szolgálatuk megfelelő ellátásához szükséges szolgálati helyiségeket, esetleg egyéb területeket kell biztosítani. A helyiségeket a Szerződő Felek hivatalos nyelvén készült megfelelő felirattal kell megjelölni, oly módon, hogy a szomszédos állam hivatalos nyelvén írt szöveg áll az első helyen.

A szomszédos állam illetékes szervei ezeket a helyiségeket jogosultak saját állami címerükkel és zászlójukkal is megjelölni.

9. cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak kirendelése és képviseletek létesítése

(1) Az Egyezményből eredő feladatok teljesítésére a Szerződő Felek illetékes szervei a másik Szerződő Fél államának területére - a szükséges időtartamra - megfelelő számú alkalmazottat rendelhetnek ki.

(2) A szomszédos vasút az üzemváltó állomáson saját költségre képviseletet létesíthet. A részletek szabályozása a vasutak közötti megállapodás alapján történik.

10. cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak jogi helyzete a szomszédos állam területén

(1) Az illetékes szervek alkalmazottai szolgálati tevékenységüket a szomszédos állam területén saját államuk törvényei és egyéb előírásai alapján végzik. Ezeknek a törvényeknek és előírásoknak keretei között azonban kötelesek figyelembe venni a másik Szerződő Fél illetékes szerveinek rendelkezéseit is. Az egyik Szerződő Fél illetékes szervei alkalmazottainak a másik Szerződő Fél államának területén végrehajtott szolgálati tevékenysége olyan jogi következményekkel jár, mintha azt saját államuk területén végezték volna.

(2) Az illetékes szervek alkalmazottai a szomszédos állam területén elkövetett szolgálati vétségükért kizárólag a saját felettes szervüknek felelősek.

(3) Az illetékes szervek a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottaikat azonnal visszahívják, ha azt a másik Szerződő Fél illetékes szervei kérik. A visszahívás iránti kérelmet nem szükséges indokolni.

(4) Ha az egyik Szerződő Fél illetékes szerveinek alkalmazottját a szomszédos állam területén őrizetbe vették, letartóztatták vagy személyes szabadságában egyéb módon korlátozták, annak szolgálati főnökségét erről haladéktalanul értesíteni kell. Egyidejűleg a szolgálat zavartalan ellátása és a Szerződő Felek érdekeinek védelme céljából a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

(5) Az egyik Szerződő Fél illetékes szerveinek a szomszédos állam területére szolgálatra kirendelt alkalmazottai, valamint a közös háztartásban élő házastárs és kiskorú gyermekek - ha ezek nem a szomszédos állam állampolgárai - mentesek az egyenes adók és illetékek fizetése alól.

11. cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak védelme és segítségnyújtás a szomszédos állam területén

(1) Az illetékes szerveknek a szomszédos állam területén szolgálati tevékenységet ellátó alkalmazottjai jogvédelmére a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a polgári jogi, családjogi és büntető ügyekre vonatkozó jogi kapcsolatok szabályozásáról Prágában, 1961. november 2-án aláírt szerződés rendelkezései vonatkoznak.

(2) A Szerződő Felek illetékes szervei saját államuk területén a másik Szerződő Fél illetékes szervei alkalmazottainak biztosítják a szolgálat zavartalan ellátását és kérésükre szükség esetén kellő segítséget és védelmet nyújtanak.

(3) A Szerződő Felek illetékes szervei saját államuk területén a másik Szerződő Fél illetékes szervei alkalmazottainak szolgálati tartózkodásuk idején saját alkalmazottaiknak nyújtottakhoz hasonló színvonalú étkeztetést és lakást, valamint egyéb hasonló szociális ellátást biztosítanak, azonos feltételek mellett.

12. cikk

Az illetékes szervek alkalmazottainak szociális biztosítása

(1) Az illetékes szervek alkalmazottainak szociális biztosítására a szomszédos állam területén való tartózkodás alatt a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti szociálpolitikai együttműködésről Budapesten, 1959. január 30-án kötött Egyezmény rendelkezései vonatkoznak.

(2) Az illetékes szervek alkalmazottai, valamint a velük közös háztartásban élő házastárs és kiskorú gyermekek a szomszédos állam területén megbetegedés vagy baleset esetén díjtalanul orvosi segítségben részesülnek a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között az egészségügy és az orvostudomány területén történő együttműködés tárgyában Budapesten, 1981. december 22-én aláírt Egyezmény alapján.

13. cikk

Egyenruha-viselés

A vasutak alkalmazottai a szomszédos állam területén történő szolgálati tartózkodásuk alatt jogosultak egyenruhát vagy szolgálati jelvényt viselni.

II. fejezet

Vasúti és postai rendelkezések

14. cikk

Vasúti építmények és berendezések létesítése, fenntartása és felügyelete

(1) Üzemváltó állomáson, határállomáson, valamint határvonalon vasúti építmények és berendezések létesítését, felügyeletét, valamint fenntartását és felújítását - amennyiben az Egyezmény eltérő rendelkezést nem tartalmaz - saját költségeire a tulajdonos vasút végzi.

(2) Az államhatár vonalát átszelt vasúti építmények és berendezések fenntartását és felújítását, valamint e berendezések felügyeletét a vasutak - esetleg a Szerződő Felek egyéb illetékes szervei - külön megállapodásban szabályozzák.

15. cikk

Vasúti szolgálat a határcsatlakozó vonalon és az üzemváltó állomáson

(1) A vonatforgalom lebonyolítása az államhatártól az üzemváltó állomás bejárati jelzőjéig elvileg annak a vasútnak az utasításai szerint történik, amely az Egyezmény 4. cikke értelmében a vonatot továbbítja. A szolgálati érintkezésnél a vonatot továbbító vasút hivatalos nyelvét kell alkalmazni. Azoknak a vonatoknak az összeállítására és menesztésére, amelyeket az üzemváltó állomáson a szomszédos vasútnak adnak át, a szomszédos vasút szolgálati utasításai érvényesek.

Kivételt képez a Szob-Stúrovo határmenetben lebonyolított vonatforgalom, amelynek részleteit a vasutak külön megállapodásban szabályozzák.

(2) A vasúti szolgálatot az üzemváltó állomáson a tulajdonos vasút látja el, amennyiben a Szerződő Felek illetékes szervei nem állapodnak meg ettől eltérően.

(3) Az üzemváltó állomásról vonat csak a Szerződő Felek illetékes szerveinek hozzájárulásával meneszthető.

(4) A vasutak a másik Szerződő Fél vasúthálózatán vontatójárműveiket csak a másik vasút előzetes hozzájárulásával üzemeltethetik.

(5) Amennyiben a Szerződő Felek vasútjai eltérően nem állapodnak meg, az egyik vasút vontatójárművét a másik vasút céljaira nem lehet igénybe venni. Ugyanez vonatkozik a másik vasút alkalmazottainak igénybevételére is.

16. cikk

Menetrendek

(1) A két ország vasútjai a Szerződő Felek illetékes szerveivel történt egyeztetés után megállapodnak a határvonalakon közlekedő vonatok menetrendjében. A menetrendek szerkesztésénél biztosítani kell az azonos vonatnemekre történő csatlakozást.

(2) Az államhatáron keresztül közlekedő vonatok menetrendjének összeállításánál az üzemváltó állomáson vagy határállomáson olyan tartózkodást kell biztosítani, amely a határforgalmi ellenőrző szolgálat ellátásához szükséges.

17. cikk

A vasúti kocsik átadása és átvétele

A teher- és személykocsikat, szállítótartályokat, konténereket, rakszereket, rakodólapokat, valamint a vasúti küldeményeket a Szerződő Felekre kötelező nemzetközi szabályok alapján kell átvenni és átadni. A Szerződő Felek illetékes szervei könnyítésekben csak az egymás közötti forgalomban állapodhatnak meg.

18. cikk

Szolgálati távirat és szolgálati küldemény

(1) A vasúti szolgálati táviratok és a levelezés, valamint egyéb szolgálati küldemények továbbítása az érvényben levő nemzetközi szerződések és a vasutak közötti megállapodások szerint történik.

(2) A szolgálati levelezést és az egyéb szolgálati küldeményeket az üzemváltó állomáson a másik vasút kijelölt alkalmazottjának jegyzéke kíséretében kell átadni. A továbbítás mindkét vasút vonalain díjtalan.

19. cikk

Távközlési és biztosítóberendezési szolgálat

(1) A határforgalom lebonyolítását szolgáló távközlési és biztosítóberendezések, valamint a vasutak közötti távközlési kapcsolatokat szolgáló egyéb berendezések kiépítését és karbantartását mindegyik vasút saját állama területén maga biztosítja. A Szerződő Felek illetékes szervei ettől eltérően is megegyezhetnek.

(2) A szomszédos állam területén elhelyezett helyhez kötött jelzők és a hozzájuk tartozó biztosítóberendezési tartozékok, valamint a telefonok fenntartása és javítása annak a vasútnak a kötelessége, amely államának területén az ezek kezeléséhez szükséges helyek vannak.

(3) Az adatok előkészítését, feldolgozását, átvitelét és rögzítését szolgáló vasúti adatállomások és az ehhez esetleg szükséges klímaberendezések beszerzése, felszerelése, karbantartása annak a vasútnak a feladata, amelynek céljait az adatállomás szolgálja. Az adatállomás megfelelő technikával, pl.: telefonnal, rádióval való ellátása és ezek fenntartása a tulajdonos vasút feladata.

(4) Azoknak a távközlési és biztosítóberendezéseknek, amelyek az üzemváltó állomások és a határállomások közötti határvonal forgalmának lebonyolítását és irányítását szolgálják, ezeken az állomásokon kell végződniük és nem kapcsolhatók be a vasutak hálózatába. A távközlési vonalakat úgy kell kialakítani, hogy azok az üzemváltó állomás, illetve a határállomás körzetén kívüli vonalakra, valamint a postai telefon- és telexhálózatra a szomszédos állam területén ne legyenek kapcsolhatók.

(5) A Szerződő Felek illetékes szerveinek hozzájárulásával a vasutak megállapodhatnak

a) az üzemváltó állomásról a szomszédos vasút hálózatához kapcsolódó vasúti távközlési összeköttetések,

b) a vasutak vezető szervei közötti vasúti távközlési összeköttetések

létesítésében.

(6) Az üzemváltó állomáson, valamint az üzemváltó állomás és a határállomás között vasúti rádiókörzetek létesítésére és üzemeltetésére annak az államnak a szabályai irányadók, amelynek területén a berendezést üzemeltetik.

(7) Az illetékes szervek alkalmazottai díjtalanul használhatják a szomszédos vasút távközlési berendezéseit szolgálati célból. E berendezések magáncélokra való használata nincs megengedve. A (4) és (5) bekezdésben jelzett összeköttetések a nyilvános (postai) távközlési hálózattal nem kapcsolhatók össze.

(8) Az államhatáron keresztül vezető vasúti távközlési és biztosítóberendezési vezetékek üzemeltetésének és fenntartásának kérdéseit a vasutak külön megállapodásban szabályozzák.

20. cikk

Postaszolgálat az üzemváltó állomáson

(1) Az államhatáron keresztül továbbított postaküldemények kölcsönös cseréje a Szerződő Felekre kötelező Egyetemes Postaegyezmény, továbbá annak végrehajtási megállapodásai és a Szerződő Felek illetékes postaszervei között kötött megállapodások alapján történik.

(2) A Szerződő Felek illetékes postaszervei a vasutakkal egyetértésben kijelölik a postaküldemények kölcsönös cseréjére alkalmas vasútállomásokat. A cserét rendszerint az üzemváltó állomáson végzik.

(3) A postazárlatok cseréjét a vasutak alkalmazottai is végezhetik a Szerződő Felek illetékes szerveinek megállapodása alapján.

III. fejezet

A határforgalom ellenőrzésére és az államhatár átlépésére vonatkozó előírások

21. cikk

A határforgalom-ellenőrző szolgálat ellátása

A jelen Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt üzemváltó állomásokon a határforgalmi ellenőrző szolgálat ellátását a Szerződő Felek illetékes szervei a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti államhatáron a határforgalom közös ellenőrzéséről Prágában, 1976. június 18-án aláírt Egyezményben foglaltak szerint végzik.

22. cikk

Az államhatár átlépése

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveinek alkalmazottai az államhatárt az Egyezményből eredő feladatok ellátása céljából az 1., illetve a 2. számú melléklet szerint határátlépési igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) lépik át. Az igazolványok mintáját a Szerződő Felek illetékes szervei az Egyezmény hatálybalépését megelőzően egymásnak megküldik.

(2) Indokolt esetben, különösen segélyvonatok, hóekék igénybevételekor, továbbá amikor sürgős intézkedésre van szükség és nincs lehetőség a Szerződő Felek illetékes szervei alkalmazottai részére igazolvány kiállítására, az államhatár átlépése a 3., illetőleg a 4. számú melléklet szerinti névjegyzék alapján történik.

(3) Rendkívüli esetben, ha a Szerződő Felek illetékes szerveinek alkalmazottai igazolvánnyal nem rendelkeznek és a névjegyzékben sincsenek feltüntetve, az államhatárt a másik Szerződő Fél határőrizeti szerveinek előzetes értesítésével és hozzájárulásával, a menetigazolványba történő bejegyzés alapján lépik át.

(4) Azon személyek, akik a jelen Egyezmény alapján lépik át az államhatárt, a másik állam területén történő tartózkodásuk során kötelesek megtartani annak törvényeit és egyéb jogszabályait. A fogadó állam illetékes szervei megszüntethetik azon személyek ott-tartózkodását vagy megtagadhatják beléptetését, akik ezen állam törvényeit vagy egyéb jogszabályait megsértették. Ezt az intézkedést megindokolni nem szükséges.

23. cikk

Határátlépési igazolvány

(1) Az igazolványt a Szerződő Felek illetékes szervei öt évig terjedő érvényességgel állítják ki és érvényessége további öt évre meghosszabbítható.

(2) Az igazolványt a másik Szerződő Fél illetékes szervének nem kell láttamoznia.

(3) Az igazolvány elvesztését vagy megsemmisülését a tulajdonos köteles az azt kiállító szervnek haladéktalanul bejelenteni. Ha az elvesztés vagy megsemmisülés a másik állam területén következik be, ezt ezen állam legközelebbi illetékes szervének is haladéktalanul be kell jelenteni, amely hazatérés céljából erről igazolást állít ki.

(4) Az igazolvány korlátlan számú határátlépésre jogosít.

24. cikk

Névjegyzék

(1) A névjegyzéket - amelybe legfeljebb 20 személyt lehet felvenni - a vasutak állítják ki.

(2) A névjegyzékbe felvett személyek az államhatár átlépésekor személyazonosságukat fényképpel ellátott szolgálati vagy személyazonossági igazolvánnyal kötelesek igazolni. Az államhatárt átlépni és a másik állam területén tartózkodni csak határátlépési igazolvánnyal rendelkező személlyel együtt lehet.

(3) A névjegyzéket 4 példányban kell elkészíteni a kiállító szerv államának hivatalos nyelvén. A névjegyzék egy példánya a kiállító szervnél, további egy példánya az igazolvánnyal rendelkező személynél, egy-egy példánya pedig a Szerződő Felek határőrizeti szervénél marad.

25. cikk

Tartózkodás a másik állam területén

(1) Az igazolvány tulajdonosa jogosult az Egyezményben meghatározott feladatok ellátása céljából az államhatárt a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott határvonalak közül az igazolványban feltüntetett helyen átlépni.

Amennyiben az Egyezményből eredő feladatok teljesítése azt megköveteli, az igazolvány tulajdonosa az államhatárt kivételes esetben a legközelebbi közúti határátkelőhelyen is átlépheti. A határvonal mentén az államhatárt csak mindkét Szerződő Fél határőrizeti szerveinek előzetes engedélye után lehet gyalog átlépni.

(2) Az igazolvány tulajdonosa a másik állam területén való tartózkodása során jogosult az üzemváltó, illetve határállomás területének elhagyására azon helység közigazgatási területén belül, amelynek területén az üzemváltó, illetőleg határállomás fekszik. Eltávozását köteles bejelenteni az illetékes határőrizeti vagy az erre kijelölt szervnek.

26. cikk

Ki- és beszállás a határvonalon

Vasúti alkalmazottaknak a határvonalon vonatról kiszállni vagy arra felszállni - a vasútbiztonsággal összefüggő rendkívüli esetet kivéve - kizárólag szolgálati célból, a határőrség és a vámszervek engedélyével lehet.

27. cikk

A szolgálati tevékenység ellátásával összefüggő hivatalos okmányok, fizetőeszközök és egyéb tárgyak kivitele és behozatala

(1) A vasúti alkalmazottak szolgálatuk ellátásával összefüggésben jogosultak a szomszédos állam területére bevinni, illetve onnan kihozni:

a) hivatalos okmányokat;

b) szolgálatuk ellátásához szükséges tárgyakat, anyagokat, valamint szolgálati helyiségek berendezéséhez szükséges egyéb tárgyakat.

(2) A vasúti alkalmazottak szolgálatuk ellátásával kapcsolatosan jogosultak a szomszédos állam területéről kihozni az illetékek beszedéséből és a menetjegyek eladásából származó fizetőeszközöket.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tárgyak és fizetőeszközök behozatala vagy kivitele behozatali, illetőleg kiviteli engedély nélkül, vám- és illetékmentesen történhet.

28. cikk

A vasúti alkalmazottakra vonatkozó vámrendelkezések

(1) A vasutaknak a szomszédos állam területén szolgálatot teljesítő alkalmazottai az államhatár átlépése alkalmával vámellenőrzés alá esnek.

(2) A vasutaknak tartós szolgálatteljesítés céljából a szomszédos állam területére költöző alkalmazottai vám- és illetékmentesen, valamint behozatali, illetőleg kiviteli engedély nélkül magukkal vihetik átköltözködési ingóságaikat, 3 példányban kiállított jegyzék alapján.

(3) A vasutaknak a szomszédos állam területén szolgálatuk ellátása céljából átmenetileg tartózkodó alkalmazottai vám- és illetékmentesen, behozatali vagy kiviteli engedély nélkül magukkal vihetik a személyes szükségleti tárgyait, valamint a saját célra szolgáló, a tartózkodás idejére szükséges élelmiszer mennyiséget is.

(4) A Szerződő Felek illetékes szervei közösen állapítják meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a (2) és (3) bekezdésben említett vasúti alkalmazottak a szomszédos állam területén vásárolt tárgyakat kivihetik.

IV. fejezet

Különleges rendelkezések

29. cikk

Felelősség

(1) Ha a csatlakozó és átmeneti szolgálat során a határvonalon, üzemváltó állomáson vagy határállomáson a vasútüzem tevékenységi körében bekövetkezett rendkívüli események következtében valamely utas meghal vagy megsérül, illetőleg olyan tárgy, amelyet magával visz vagy magán visel megsérül vagy megsemmisül, a kártérítési igény érvényesítésére jogosulttal szemben a területi állam joga szerint az a vasút tartozik felelősséggel, amely államának területén a kárt okozó esemény bekövetkezett.

(2) A felelősség vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, ha az ott megjelölt helyen, illetőleg esemény során harmadik személy (nem utas és nem vasúti alkalmazott) sérülése vagy halála következik be, vagy olyan tárgy sérül vagy semmisül meg, amely nem tartozik fuvarozási szerződés hatálya alá.

(3) Ha vasútüzemben bekövetkezett balesetnél a csatlakozó és átmeneti szolgálattal összefüggő tevékenysége közben határvonalon, üzemváltó állomáson vagy határállomáson, illetőleg szolgálatba menet vagy onnan hazatérve a szomszédos vasút alkalmazottja meghal vagy megsérül, vagy olyan tárgy, amelyet magán visel vagy magával visz megsérül vagy megsemmisül, a jogi helyzetet a kártérítés szempontjából úgy kell megítélni, mintha a kár a szomszédos államban következett volna be.

(4) A fuvarozási szerződésekből, valamint járművek, rakszerek, szállítótartályok, konténerek, rakodólapok elveszéséből és megrongálódásából eredő felelősség kérdésében a Szerződő Felekre, illetőleg a vasutakra kötelező két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglaltak irányadók.

(5) A vasutaknak az (1) és (4) bekezdésben szabályozott felelősség következtében - az egymással szembeni igények érvényesítése tekintetében - az alábbiak szerint kell eljárniok:

a) a vasúti alkalmazottak által okozott károkat az a vasút viseli, amelynek ezek alkalmazottai;

b) a vasúti forgalom céljára vagy annak biztosítására szolgáló építmények, berendezések és vontató járművek nem kielégítő állapotából eredő károkat az a vasút viseli, amely ezeket az építményeket, berendezéseket és vontató járműveket fenntartani és felújítani köteles;

c) egyéb vasúti járművek nem kielégítő műszaki állapotából keletkezett károkért az a vasút a felelős, amely e járműveket műszakilag utoljára átvette;

d) ha a kárt mindkét vasút vagy mindkét vasút alkalmazottai okozták, azt közrehatásuk arányában, ha pedig nem lehet biztosan megállapítani, hogy melyik vasút vagy melyik vasút alkalmazottai okozták, vagy a közrehatás aránya nem tisztázható, a kárt a vasutak egyenlő arányban viselik;

e) a vasutak maguk viselik az elháríthatatlan ok folytán bekövetkezett károkat.

(6) Annak szabályozása, hogy a vasutak egymással szemben viszontkereseti igénnyel felléphetnek-e, milyen mértékben érvényesítik azt és milyen módon nyújtanak egymásnak kártérítést, a vasutak hatáskörébe tartozik.

30. cikk

A teljesítményekért és szolgáltatásokért járó térítések kiegyenlítése és elszámolása

(1) A vasutak egymás között természetben egyenlítik ki:

a) a vontatási teljesítményeket;

b) a tulajdonos vasút által a másik vasút, vagy a szomszédos állam egyéb szervei kizárólagos rendelkezésére bocsátott épületek, helyiségek, esetleg egyéb területek és berendezések használati díjait;

c) egyéb teljesítményeket és a vasút által a másik Szerződő Fél szervei részére nyújtott, az Egyezmény teljesítésével összefüggő szolgáltatásokat.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja értelmében történő kölcsönös kiegyenlítések után fennmaradó egyenleget a követelő vasút önköltségeinek alapján pénzben kell kifejezni, és ezt ugyancsak saját önköltsége alapján kocsitengely-kilométerre átszámítani, ezek az (1) bekezdés a) pontjában foglalt vontatási teljesítményekkel együtt kerülnek kiegyenlítésre.

31. cikk

Peage-forgalom

A peage-forgalom lebonyolítását a Szerződő Felek külön megállapodásban szabályozzák.

32. cikk

Vitás kérdések rendezése

Az Egyezmény értelmezése, valamint alkalmazása során felmerülő vitás kérdéseket a Szerződő Felek illetékes szervei közötti tárgyalásokkal, ennek eredménytelensége esetén diplomáciai úton kell rendezni.

33. cikk

Az egyezmény végrehajtása

Az Egyezményben foglaltak végrehajtására a Szerződő Felek illetékes szervei külön megállapodásokat köthetnek.

V. fejezet

Záró rendelkezések

34. cikk

(1) Az Egyezményt a Szerződő Felek alkotmányos előírásai szerint jóvá kell hagyni. Azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek a jóváhagyásról szóló jegyzéket kicserélik.

(2) Az Egyezmény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a kölcsönös vasúti forgalom szabályozásáról szóló, Budapesten, 1963. október 22-én aláírt Egyezmény.

(3) Az Egyezmény a Szerződő Felek egyetértésével módosítható.

(4) Az Egyezmény a hatálybalépés napjától számított öt évig marad hatályban, és ez az időtartam további öt évre meghosszabbodik mindaddig, amíg azt az egyik Szerződő Fél írásban legalább egy évvel az adott 5 éves időszak letelte előtt fel nem mondja.

Az Egyezmény készült Budapesten, 1986. év november hó 24. napján, két eredeti példányban, mindkettő magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

1. melléklet

Az igazolvány 1. oldala
CESKOSLOVENSKÁ SOCIALISTICKÁ
REPUBLIKA
CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG
Státny znak CSSR
A CSSZSZK állami címere
PREUKAZ
IGAZOLVÁNY
pre prekracovanie státnych hraníc
na úcel
az államhatár átlépésére ..................
................................................. céljából.
Císlo:
Szám:
Az igazolvány 2. oldala
Priezvisko a meno
Családi és utónév
Dátum a miesto narodenia
Születési hely, év, hó nap
Rodné císlo
Személyi szám
Státna príslusnost
Állampolgárság
Zamestnávatel a sluzobné postavenie
Munkahely és szolgálati beosztás
Drzitel preukazu je oprávneny
prekrocit státne hranice (mieste) v úseku
Az igazolvány tulajdonosa jogosult
átlépni az államhatárt
átkelőhelyen (szakaszon)
Az igazolvány 3. oldala
Fotografia
Fénykép
3,5 × 4,5 cm
Peciatka
Pecsét
Podpis drzitela
A tulajdonos aláírása
Tento preukaz platí do
Ezen igazolvány érvényes ig
Platnost predlzená do
Meghosszabbítva ig
Podpis Peciatka
Aláírás Pecsét
Vydal
Kiadó szerv
Miesto a dátum
Kiadás helye és ideje
Peciatka Podpis
Pecsét Aláírás
Az igazolvány 4. oldala
Úradné záznamy:
Hivatalos bejegyzések

2. melléklet

Az igazolvány 1. oldala
MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG
MADARSKÁ LUDOVÁ REPUBLIKA
(Címer)
(Státny znak)
HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY
PREUKAZ
Az igazolvány 2. oldala (2. számú melléklet)
Az igazolvány 3. oldala (2. számú melléklet)
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG
MADARSKÁ LUDOVÁ REPUBLIKA
(Címer)
(Státny znak)
HATÁRÁTLÉPÉSl IGAZOLVÁNY
PREUKAZ
amely a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a vasúti forgalom szabályozásáról 1986. november 24. napján megkötött Egyezmény alapján került kiadásra.
Ktory bol vydany na základe Dohody medzi vládou Ceskoslovenskej socialistickej republiky a vládou Madarskej ludovej republiky o zeleznicnej doprave uzavretej dna 24. novembra 1986.
Az igazolvány 8 oldalt tartalmaz
Preukáz obsahuje 8 strán
Az igazolvány 4. oldala (2. számú melléklet)
Személyi szám:
Rodné cislo
Családi név:
Priezvisko
Utónév:
Meno
Születési hely, év, hó, nap:
Miesto a dátum narodenia
Állandó lakhely:
Trvalé bydlisko
Szolgálati beosztás:
Sluzobné zaradenie
Az igazolvány 5. oldala (2. számú melléklet)
Fénykép
(Fotografia)
Saját kezű aláírás
Podpis
Az igazolvány 6. oldala (2. számú melléklet)
Érvényes:
Platnost:

19____________év__________hó____________napjáig

do dna_____________mesiace__________roku 19 _______

Kelt:
Dna
Pecsét
Peciatka aláírás - podpis
Meghosszabbítva:
Predlzené

19___________év_________________hó_____napjáig

de dna__________mesiaca______________roku 19______

Kelt:
Dna
Pecsét
Peciatka aláírás - podpis
Az igazolvány 7. oldala (2. számú melléklet)
HIVATALOS BEJEGYZÉSEK
ÚRADNÉ ZÁZNAMY
Az igazolvány 8. oldala (2. számú melléklet)
HIVATALOS BEJEGYZÉSEK
URADNÉ ZÁZNAMY
A határátlépési igazolvány a
Preukaz
átkelőhelyen (szakaszon)
pre priechod (v pásme)
munkavégzés céljából határátlépésre jogosít
oprávnuje na prekrocenie hraníc na úcel práce.
Kelt:
Dna
Pecsét
Peciatka aláírás - podpis
Az igazolvány 9. oldala (2. számú melléklet)
(a borítólap belső oldala)
A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY
TULAJDONOSÁNAK JOGAI
ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
(Tudnivalók)
A határátlépési igazolványt hivatalos célra adják ki és a Magyar Népköztársaság Kormánya, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormánya között a vasúti forgalom szabályozásáról szóló, 1986. november 24-én aláírt Egyezmény alapján való szolgálat ellátására használható fel.
1. A határátlépési igazolvány tulajdonosa jogosult az államhatárt - az igazolvány érvényességi idején belül - korlátlan számban átlépni.
2. A határátlépési igazolvány a szolgálat ellátásának idejére a vasútvonalakon az államhatár átlépésére, valamint a közös határállomás, illetőleg a határállomás területén és helységben történő tartózkodásra jogosít. A határállomás vagy üzemváltó állomás területének elhagyását köteles az illetékes határőrizeti vagy az arra kijelölt szervnek bejelenteni.
3. Az Egyezmény értelmében határátlépésre jogosult személyek az államhatárt menetrendszerinti vonatokon léphetik át.Ha a szolgálati érdek megkívánja, e személyek az államhatárt rendkívüli vonatokon, mozdonnyal vagy más vasúti szállítóeszközzel, valamint a legközelebbi közúti határátkelőhelyen is átléphetik.
4. A vasúti pálya, a távközlési és jelzőberendezések felügyeletére és fenntartására jogosult személyek szükség szerint az államhatárt vasútvonal mentén gyalog is átléphetik, előzőleg azonban jelenteniük kell az illetékes határforgalmi ellenőrző szervnél, amely erről értesíti a szomszédos állam illetékes határforgalmi ellenőrző szervét.
5. A határátlépési igazolvány tulajdonosa az igazolvány elvesztését vagy megsemmisülését a kiadó szervnek köteles haladéktalanul bejelenteni. Ha az igazolvány a másik állam területén veszett el vagy semmisült meg, ezt a körülményt az illető állam legközelebbi belügyi szervénél kell bejelenteni, amely erről olyan igazolást ad ki, amellyel az illető személy az országába visszatér.
Az igazolvány 10. oldala
(a borítólap külső oldala)

3. melléklet

Menny zoznam
pracovnikov prislusnych orgánov oprávenych prekrocit ceskoslovensko-mad’arské státne hraníce pri pouzití pomocdych vlakov, snehovych pluhov a v prípadoch, ked’ to vyzaduje rychly zásah a pre procovnikov príslusnych orgánov nie je mozné vystavit preukaz na prekracovanie státnych hraníc na hranicnom priechode (pohranicnej trati) ...................................................
Priezvisko a meno drzitela preukazu na prekrácovanie státnych hraníc ......................................................................................
Cislo preukazu na prekracovanie státnych hraníc ..................
Poradova
císlo
Priezvisko a
meno
Císlo sluzobného
alebo abcianskeho
preukazu
1.
2.
....
20.
.......................... .......................... ..........................
Dátum
vystavenia
Peciatka Podpis
Platnost do ...................................................
Vystavujúcí orgán .......................................
Priechodová peciatka príslusnych pohranicnych orgánov.

4. melléklet

NÉVJEGYZÉK
azokról a személyekről, akik a magyar-csehszlovák államhatáron szolgálati feladatok ellátása céljából a .............................. határátkelőhelyen (határvonalon) az álamhatárt átléphetik.
Az Igazolvánnyal rendelkező személy családi és utóneve:
.................................................................................................
.................................................................................................
Az Igazolvány száma: ........................................................

Sorszám
Családi
és utónév
Személyi igazolvány
vagy szolgálati
igazolvány száma
1.
2.
....
20.
A kiállítás helye és ideje, a munkát elrendelő bélyegzője és aláírása.
Érvényes: 19....... évi ........................... hó .......... napjáig
Kelt: ....................................................................................
Az illetékes határőrizeti szerv átlépési bélyegzője.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1987. évi április hó 10. napjától kell alkalmazni.

(2) *  E rendelet végrehajtásáról a közlekedésért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére