A jogszabály mai napon ( 2019.10.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

63/1988. (VIII. 1.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1988. április 22-én megtörtént.)

1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság és a Holland Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten 1987. szeptember hó 2. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A BERUHÁZÁSOK ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS KÖLCSÖNÖS VÉDELMÉRŐL

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. a „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely a társaságokban és vegyesvállalatokban való részvétellel kapcsolatos, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban és vegyesvállalatokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t;

e) közjog alapján nyújtott jogokat, beleértve a természeti kincsek kutatását, feltárását, kitermelését és kiaknázását.

2. a „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai;

b) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapítottak.

3. a „tulajdonában levő vagy irányított” kifejezés olyan tulajdont vagy irányítást jelent, amely közvetlenül vagy közvetett módon bármely Szerződő Fél területén levő leányvállalat vagy fiókintézmény útján valósul meg.

2. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és jogszabályaival összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létesítendő beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek jogszabályaival összhangban, 1973. január 1. után vettek tulajdonba vagy irányítás alá.

3. cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy a beruházások feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes fizikai biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb mint amit saját vagy bármely harmadik állam beruházójának beruházásához nyújt, aszerint, hogy melyik kedvezőbb a beruházó számára.

3. Amennyiben az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott, vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások vagy az ilyen unió, illetőleg intézmény létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.

4. A jelen cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármely Szerződő Fél egy harmadik állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy egy harmadik állammal fennálló viszonosság alapján nyújtott.

5. Mindegyik Szerződő Fél eleget tesz azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival kapcsolatban esetleg elvállalt.

4. cikk

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedést, amely a másik Szerződő Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztja beruházásaitól, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket közérdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél esetleg elvállalt;

c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetését előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak. Az ilyen kártalanítás az érintett beruházás valódi értékét képviseli és annak érdekében, hogy az igénybejelentők számára tényleges legyen, indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó az érintett igénybejelentők által megjelölt országba, annak az országnak a valutájában, melynek az igénybejelentők honosai, vagy az általuk elfogadott bármely konvertibilis valutában.

2. Mindkét Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás, kártérítés vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.

5. cikk

A Szerződő Felek garantálják a beruházással kapcsolatos fizetések átutalását. Az átutalást szabadon konvertálható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni.

Az ilyen átutalások magukban foglalják, különösen, de nem kizárólag:

a) a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és pótlólagos összegeket;

b) a nyereséget, a kamatokat, az osztalékot és más folyó jövedelmet;

c) a kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) jogdíjakat vagy egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket.

6. cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházójának beruházásait jogszabállyal létrehozott rendszer alapján nem kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az ilyen biztosítás feltételei értelmében az említett beruházó jogainak a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra való átállását a másik Szerződő Fél elismeri.

7. cikk

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő, általános vagy különös szabályok annyiban irányadók, amennyiben a jelen Megállapodásnál előnyösebbek.

8. cikk

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

9. cikk

1. A jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél kormánya rendezi.

2. Amennyiben a vitát ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót és ez a két választottbíró az elnököt illetően megállapodik egy harmadik állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben az egyik Szerződő Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölésre. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti a Nemzetközi Bíróság Elnökét a szükséges kijelölésre.

5. Amennyiben e cikk (4) bekezdésében említett esetekben a Nemzetközi Bíróság Elnöke akadályoztatva van ezen funkciója gyakorlásában vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, az Alelnököt kérik fel a szükséges kijelölésekre. Amennyiben az Alelnök akadályoztatva van ezen funkciója gyakorlásában vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a Bíróság rangidős tagját, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára, kérik fel a szükséges kijelölésekre.

6. A választottbíróság a törvények tisztelete alapján hozza meg döntéseit, beleértve különösen a jelen Megállapodást és a két Szerződő Fél közötti, a tárgyra vonatkozó más megállapodásokat, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait és elveit.

7. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

8. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a Felekre végleges és kötelező.

9. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

10. cikk

1. Bármely Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházás kisajátításával vagy államosításával kapcsolatos minden vitát a vitában álló felek lehetőség szerint békés úton rendeznek.

2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik fél kérte a vita békés rendezését, azt a vitában álló bármely fél kérésére választottbíróság elé terjesztik. Ebben az esetben a 9. cikk 3-9 bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. Mindazonáltal a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete mellett működő Választottbíróság Elnökét kérik fel a megfelelő kijelölésekre.

3. Ha mindkét Szerződő Fél tagja „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Egyezménynek”, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti, az e cikk (1) bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

11. cikk

A Holland Királyság tekintetében a jelen Megállapodás a Királyság európai részére és Arubara alkalmazandó, kivéve, ha a 12. cikk (1) bekezdésében előirányzott jegyzék másként nem rendelkezik.

12. cikk

1. A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves időszakra marad hatályban.

2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves időszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerződő Fél sem mondja fel a lejárat időpontja előtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy jegyzékben felmondja a jelen Megállapodást a megfelelő hatályossági időszak lejárta előtt legalább hat hónappal.

3. Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző cikkek további 15 éves időszakra érvényben maradnak.

4. E cikk (2) bekezdésében említett határidőre nézve a Holland Királyság Kormánya jogosult arra, hogy a jelen Megállapodás alkalmazását a Királyság egyes részei tekintetében külön is felmondhassa.

Készült Budapesten, 1987. szeptember 2-án, két eredeti példányban, angol nyelven.

(Aláírások)”

3. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1988. június 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére