A jogszabály mai napon ( 2019.08.19. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

94/1988. (XII. 22.) MT rendelet

a vagyonjegyről

1. § (1) *  Az egyes jogi személyek vállalata vagy leányvállalata, valamint a gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: kibocsátó) a gazdálkodáshoz szükséges saját pénzeszközeinek bővítése, a hosszútávú vagyoni érdekeltség megteremtése érdekében - ellenérték fejében - vagyonjegyet bocsáthat ki.

(2) *  A kibocsátó a vele munkaviszonyban álló dolgozója számára ingyenesen megszerezhető vagyonjegyet is kibocsáthat.

(3) A vagyonjegy kibocsátását jogszabály engedélyhez kötheti.

(4) *  Vagyonjegy 1993. május 15. napjáig bocsátható ki.

2. § (1) A vagyonjegy bemutatóra vagy névre szóló értékpapír.

(2) Az ingyenes vagyonjegy csak névre szóló lehet.

(3) A vagyonjegyben a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszeg (névérték) után a vagyonjegy birtokosának - a kibocsátó által elért nyereség mértékétől függően - évente osztalékot fizet.

(4) Az azonos névértékű vagyonjegyhez ugyanabban a kibocsátásban azonos jogok fűződnek.

3. § (1) *  A vagyonjegy kibocsátásáról gazdasági társaság esetén a társasági szerződésben, illetve az alapszabályban erre feljogosított szervezet vagy személyek, egyéb kibocsátó esetében az igazgató dönt.

(2) A kibocsátás részletes feltételeit az (1) bekezdésben meghatározott szervezet vagy személy(ek) által jóváhagyott szabályzatban kell megállapítani.

(3) A szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:

a) a kibocsátás teljes összegét, a vagyonjegyek névértékét és darabszámát,

b) az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét,

c) az osztalék kifizetésének időpontját,

d) a vagyonjegy vásárlására jogosultak körének esetleges korlátozását, továbbá a vagyonjegy átruházásának kizárását, illetve korlátozását.

(4) A szabályzatot - a vagyonjegy-tervezet szövegével, valamint a kibocsátó pénzügyi helyzetére, különösen vagyonának értékére, valamint az általa esetlegesen korábban kibocsátott értékpapírokra vonatkozó tájékoztatással együtt - a kibocsátás előtt 30 nappal közzé kell tenni a vásárlásra jogosultak részére.

4. § (1) A vagyonjegyen fel kell tüntetni:

a) a kibocsátó és képviselőjének megnevezését;

b) a vagyonjegy névértékét és sorszámát;

c) a kibocsátás időpontját;

d) az osztalék kiszámításának módját, illetve az osztalék mértékét;

e) a vagyonjegy kiállításának helyét és időpontját;

f) a kibocsátó képviselőjének aláírását;

g) a vagyonjegy megvásárlására jogosultak körét, ha a szabályzat ezt korlátozta;

h) az átruházás esetleges kizárását, korlátozását;

i) a tulajdonos nevét, ha a vagyonjegy névre szól.

(2) Az ingyenes vagyonjegyen az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon kívül fel kell tüntetni a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 6. § (3) bekezdésében foglaltakat is.

(3) Az az értékpapír, amelyből az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem vagyonjegy.

5. § (1) Vagyonjegyet minden természetes személy vásárolhat.

(2) A vásárolt vagyonjegy átvételekor annak teljes névértékét meg kell fizetni.

(3) A vásárolt vagyonjegy - ha azt a kibocsátó nem korlátozta - természetes személyek között átruházható. Az átruházáshoz fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges átruházás semmis.

6. § (1) Az ingyenes vagyonjegyet az adózott eredmény terhére kell kibocsátani. A kibocsátott ingyenes vagyonjegyek névértékének összege az alapítói vagyont növeli. A kibocsátott összes ingyenes vagyonjegy névértéke nem haladhatja meg a kibocsátáskori vagyon 10 százalékát.

(2) *  Az ingyenes vagyonjegy a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és nyugdíjasok között - a névre szóló vagyonjegyek átruházására vonatkozó szabályok megtartásával - átruházható.

(3) *  A dolgozó halála vagy - a nyugdíjazás esetét kivéve - munkaviszonya megszűnése esetén a kibocsátót az ingyenes vagyonjegyre vételi jog illeti meg. A vételi jogot legalább névértéken kell gyakorolni.

7. § (1) A névre szóló vagyonjegy átruházását a kibocsátó korlátozhatja, illetve kizárhatja.

(2) A vagyonjegynek a korlátozásba ütköző átruházása semmis.

(3) A kibocsátó - a tulajdonos kérésére - köteles a vásárolt vagyonjegyet névértéken visszavásárolni, ha a vagyonjegy átruházását kizárta, illetve korlátozta.

8. § (1) A névre szóló vagyonjegyekről és tulajdonosaikról a kibocsátó nyilvántartást vezet. Az ilyen vagyonjegyből származó jogait a tulajdonos csak akkor érvényesítheti, ha a nyilvántartásba bejegyezték.

(2) A névre szóló vagyonjegy átruházása a vagyonjegyre vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik.

9. § (1) A kibocsátó egyesülése, szétválása, kiválása, vagy más szervezetté történő átalakulása esetén a kibocsátó általános vezetését ellátó szervezet vagy személy, az ingyenes vagyonjegyek tárgyában - az azokban foglalt kötelezettségek teljesítéséről - határozni köteles.

(2) A kibocsátó jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonjegy tulajdonosait a vagyonjegy névértékének megfelelő összeg illeti meg. Ha a fennmaradó vagyon a névértékek összegét nem éri el, a tulajdonosok csak arányos kielégítésre tarthatnak igényt.

(3) A vagyonjegy tulajdonosai a (2) bekezdésben megjelölt igényeiket - a felszámolási eljárás, illetve a végelszámolás során - érvényesíthetik.

10. § A vagyonjegyet nyomdai úton - az értékpapírokra vonatkozó előírások szerint - kell előállítani.

11. § A kibocsátó köteles gazdálkodásának főbb adatairól - külön jogszabály szerinti módon és tartalommal - a vagyonjegy-tulajdonosokat évente tájékoztatni.

12. § A vagyonjegy elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok az irányadók.

13. § (1) *  Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba. Az 1989. január 1-je előtt kibocsátott vagyonjegyekre eredeti feltételeik érvényesek.

(2) * 


  Vissza az oldal tetejére