A jogszabály mai napon ( 2019.11.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/1989. (I. 15.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1988. augusztus 23-án megtörtént.)

1. § A Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Budapesten 1986. május hó 14. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről

A Magyar Népköztársaság Kormánya, és a Belga Királyság Kormánya, saját nevében, valamint a Luxemburgi Nagyhercegség Kormánya nevében a fennálló szerződések értelmében eljárva,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL vezetve, hogy elmélyítsék gazdasági együttműködésüket előnyös feltételeket teremtve az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásokhoz.

FELISMERVE, hogy egy ilyen Megállapodás kedvező hatást gyakorolhat az üzleti kapcsolatok fejlődésére és megerősítheti a bizalmat a beruházások területén,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

(1) A „beruházások” fogalma jelent minden vagyoni értéket és minden közvetlen vagy közvetett hozzájárulást minden társaságban vagy vegyes vállalatban, bármilyen gazdasági tevékenységű is legyen az, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgot, valamint minden egyéb dologi jogot;

b) részvényeket és vállalkozásokban való részesedés más formáit;

c) követeléseket és minden gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó jogot;

d) szerzői jogokat, védjegyeket, szabadalmakat, technikai eljárásokat, kereskedelmi neveket és minden más ipari tulajdonjogot, valamint a „good-will”-t;

e) közjogi koncessziókat.

Annak a jogi formának bármely változása, amelyben a vagyon- és tőkeberuházás vagy újraberuházás történt, semmilyen módon nem érinti azoknak a Megállapodás szerint „beruházási” jellegét.

(2) A „beruházók” fogalma jelenti:

a) minden olyan természetes személyt, akit a belga, a luxemburgi vagy a magyar jogszabályok szerint a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség, illetőleg a Magyar Népköztársaság állampolgárának tekintenek;

b) minden olyan jogi személyt, amely a belga, a luxemburgi vagy a magyar jogszabályoknak megfelelően jött létre és amelynek a székhelye a Belga Királyság, a Luxemburgi Nagyhercegség, illetőleg a Magyar Népköztársaság területén van.

2. Cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél elősegíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait és területén ezeket a beruházásokat jogszabályaival összhangban engedélyezi.

(2) A Megállapodás az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél beruházói által 1973. január 1-jétől kezdődően megvalósított beruházásokra alkalmazandó.

(3) A Megállapodás nem terjed ki azokra a kedvezményekre, amelyeket az egyik Szerződő Fél harmadik államnak nyújt kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény alapján.

3. Cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél vállalja, hogy területén a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait igazságos és méltányos elbánásban részesíti, kizárva minden olyan indokolatlan és megkülönböztető intézkedést, amely megakadályozná azok irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, vagy felszámolását.

(2) A közrend fenntartása érdekében szükséges intézkedések kivételével ezek a beruházások olyan állandó biztonságot és védelmet élveznek, amely legalább azonos azzal, amelyet a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok beruházói élveznek.

(3) Mindazonáltal az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elbánás és védelem nem terjed ki olyan kedvezményekre, amelyeket az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak gazdasági unióban, vámunióban, közös piacban, szabadkereskedelmi övezetben, vagy egy nemzetközi jellegű regionális gazdasági szervezetben való tagságuk vagy ahhoz való társulásuk folytán megadhat.

4. Cikk

(1) Az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósított beruházásokat nem lehet kisajátítani, vagy olyan közvetlen vagy közvetett tulajdonkorlátozással járó más intézkedésnek alávetni, amelynek hasonló kihatása van, kivéve ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket közérdekből és törvényes eljárás keretében hozzák;

b) azok nem megkülönböztetőek és nem ellentétesek olyan külön megállapodásokkal, mint amilyeneket a 7. Cikk (2) bekezdése meghatároz;

c) olyan kártalanítás fizetését előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak, amelynek összege meg kell hogy feleljen az érintett beruházás - a rendelkezések meghozatalát vagy közzétételét megelőző napi - tényleges értékének. A kártalanítást a beruházók részére konvertibilis valutában kell kifizetni és késedelem nélkül szabadon kell átutalni.

(2) Bármelyik Szerződő Fél beruházóit akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború, vagy egyéb fegyveres összeütközés, állami szükségállapot, zavargás vagy felkelés következtében kárt szenvednek, az utóbbi Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás és ellenszolgáltatás, valamint egyéb kártérítés tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem megkülönböztető és legalább azonos azzal, amelyet a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok beruházóinak nyújtott. Az ezen bekezdés szerinti kártalanítást az (1) bekezdés c) pontja rendelkezéseinek megfelelően fizetik.

(3) Ez az elbánás vonatkozik mindegyik Szerződő Fél beruházóira, bármely legyen is a másik Szerződő Fél területén lévő vállalkozásban való részvételének jogcíme.

(4) Mindegyik Szerződő Fél a területén a másik Szerződő Fél beruházóit minden esetben legalább olyan elbánásban részesíti, amely a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő államok beruházóit megilleti.

5. Cikk

(1) Mindegyik Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházással kapcsolatos készpénzzé tehető javai konvertibilis valutában történő szabad átutalását, különösen, de nem kizárólag:

a) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges tőke vagy pótlólagos összegek;

b) nyereség, osztalék, kamatok és egyéb folyó jövedelmek;

c) a kölcsönök visszafizetéséhez szükséges összegek;

d) licencdíjak vagy más költségek;

e) a beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó árbevételek;

f) a 4. Cikk alkalmazásából származó kártalanítások tekintetében.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átutalások az átutalás időpontjában alkalmazandó árfolyamon történnek a hatályos devizarendelkezések alapján, a műveletek fajtái szerint.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben előirányzott garanciák legalább azonosak azokkal, melyeket a hasonló helyzetben levő és legnagyobb kedvezményes elbánásban részesülő beruházóknak nyújtottak.

6. Cikk

(1) Amennyiben a beruházások nem kereskedelmi kockázatait fedező, törvényes vagy szerződéses garancia alapján kártalanítást fizetnek az egyik Szerződő Fél beruházójának, a másik Szerződő Fél elismeri a kártalanított beruházó jogainak a biztosítóra történő átszállását.

(2) Az érintett beruházásra adott garanciáknak megfelelően a biztosító jogosult mindazon jogok érvényesítésére, amelyeket a beruházó gyakorolhatott volna, abban az esetben, ha azok nem szállnak át a biztosítóra.

(3) Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházójának biztosítója közötti minden vitát a Megállapodás 9. Cikkének rendelkezései szerint rendeznek.

7. Cikk

(1) Amennyiben a beruházásokkal kapcsolatos kérdéseket egyidejűleg a Megállapodás és valamelyik Szerződő Fél nemzeti törvényei vagy jogszabályai vagy fennálló nemzetközi kötelezettségek vagy a Felek által a jövőben vállalt nemzetközi kötelezettségek szabályozzák, a másik Szerződő Fél beruházói a számukra legkedvezőbb rendelkezéseket részesíthetik előnyben.

(2) Az egyik Szerződő Fél beruházói külön megállapodásokat köthetnek a másik Szerződő Féllel. Ezeknek a külön megállapodásoknak a rendelkezései azonban nem lehetnek ellentétesek a Megállapodással. Ezen túlmenően az ilyen külön megállapodások alapján létesített beruházásokra a Megállapodás is irányadó.

8. Cikk

(1) A Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos vitákat lehetőség szerint a Szerződő Felek diplomáciai úton rendezik.

(2) Sikertelenség esetén a vitát a Felek képviselőiből álló vegyesbizottság elé utalják, a vegyesbizottság a leginkább érdekelt Fél kérelmére késedelem nélkül összeül.

(3) Amennyiben a vegyesbizottságnak nem sikerül a vitát rendeznie, a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül, azt az egyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé utalják.

(4) A választottbíróságot a következő módon alakítják: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy-egy választottbírót; a két választottbíró a választottbíróság elnökéül közösen kijelöl egy harmadik választottbírót, aki harmadik állam állampolgára. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időponttól számítva, hogy az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott határidőket nem tartják be, az Egyesült Nemzetek Szervezete Főtitkárát kérik fel a szükséges kinevezések iránti eljárásra.

(6) A választottbíróság a Megállapodás rendelkezései, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és elvei alapján hozza meg döntéseit.

(7) A választottbíróság maga határozza meg eljárásának szabályait.

(8) A választottbíróság szavazattöbbséggel dönt; döntései a Szerződő Felek számára véglegesek és kötelezőek.

(9) Mindegyik Szerződő Fél viseli a választottbírósági eljárás során választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

9. Cikk

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között a beruházás kisajátításával, államosításával, vagy a beruházást érintő minden más hasonló intézkedéssel kapcsolatban vita van, az egyik Szerződő Fél beruházója a másik Szerződő Félhez írásos értesítést intéz, amelyhez részletes emlékeztetőt csatol. Lehetőség szerint ezt a vitát a felek békés úton rendezik.

(2) Amennyiben a vita nem rendezhető az (1) bekezdésben meghatározott írásos értesítés keltétől számított hat hónapon belül, úgy az a beruházó választása szerint az alább megjelölt szervezetek mellett működő választottbíróságnak lesz alávetve:

a) a Stockholmi Kereskedelmi Kamara Választottbírósági Intézete;

b) a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbírósága;

c) az államok és más államok állampolgárai közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban 1968. március 18-án kelt egyezmény által létrehozott „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja”, abban az esetben, ha mindegyik a Megállapodásban részes állam annak tagja lesz.

(3) Amennyiben a választottbírósági eljárás az egyik Szerződő Fél kezdeményezésére indul, ez írásban kéri az érintett beruházót, hogy nyilatkozzon, melyik választottbírósági szervezetet választja a vita rendezésére. Abban az esetben, ha a beruházó ezen kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem nyilatkozik, a Szerződő Fél a vitát az általa választott szervezet mellett működő választottbíróság elé terjeszti.

(4) Sem a választottbírósági eljárásnak, sem pedig a választottbírósági ítélet végrehajtásának bármely szakaszában egyik vitában álló Szerződő Fél sem emelhet kifogást amiatt, hogy a vitában ellenérdekű félként álló beruházó, biztosítási kötvény vagy a 6. Cikkben előirányzott garancia alapján olyan kártalanítást kapott, amely veszteségeit teljesen vagy részben fedezi.

(5) A választottbírósági szervezet:

- azon vitában álló félnek, amelynek területén a beruházás található, kolliziós szabályokat is magába foglaló nemzeti joga;

- a Megállapodás rendelkezései;

- a beruházás tekintetében létrejött külön megállapodás rendelkezései;

- a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai és elvei

alapján hozza meg döntéseit.

(6) A választottbíróság ítéletei a vitában álló felek számára véglegesek és kötelezőek. Mindegyik Szerződő Fél kötelezi magát arra, hogy az ítéleteket nemzeti jogszabályaival összhangban végrehajtja.

10. Cikk

(1) A Megállapodás attól a naptól számított egy hónap múlva lép hatályba, amikor a Szerződő Felek értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásoknak eleget tettek. A Megállapodás tíz évig marad hatályban. Amennyiben a Megállapodást egyik Szerződő Fél sem mondja fel a lejárat előtt legalább hat hónappal, az hallgatólagosan további tíz évre hatályban marad. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy a lejárat előtt legalább tizenkét hónappal értesítés útján felmondja a Megállapodást.

(2) Azokra a beruházásokra, melyeket a Megállapodás hatályának lejárta előtt hoztak létre a Megállapodás hatályának lejártától számított további tíz évre hatályban marad.

ENNEK HITELÉÜL, a Kormányai által kellő módon felhatalmazott alulírott képviselők aláírták a Megállapodást.

Készült Budapesten, 1986. május 14-én, két eredeti példányban, magyar és francia nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1988. szeptember 23-tól kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére