A jogszabály mai napon ( 2019.08.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

89/1989. (VIII. 5.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről

(A megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1989. május 16-án megtörtént.)

1. § A Kormány *  a Magyar Köztársaság *  és a Svájci Államszövetség között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről Bernben, 1988. október 5. napján aláírt megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről

Preambulum

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svájci Szövetségi Tanács

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy fokozzák a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek és tartsanak fenn az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházások számára,

FELISMERVE, hogy szükséges elősegíteni és védelemben részesíteni a külföldi beruházásokat a két állam gazdasági fellendülésének előmozdítása érdekében,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Meghatározások

A Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházó” kifejezés bármelyik Szerződő Fél tekintetében vonatkozik:

a) azokra a természetes személyekre, akik az egyik Szerződő Fél törvényei szerint annak állampolgárai;

b) azokra a jogi személyekre, ideértve a vállalatokat, társaságokat, gazdasági társulásokat és más szervezeteket, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint alapítottak vagy más megfelelő módon hoztak létre, és székhelyük ugyanezen Szerződő Fél területén van, valamint tényleges gazdasági tevékenységüket is itt fejtik ki;

c) azokra a jogi személyekre, amelyeket bármely ország jogszabályai szerint alapítottak, és amelyek az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy az egyik Szerződő Fél területén székhellyel rendelkező és ott tényleges gazdasági tevékenységet folytató jogi személyek közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak.

2. A „beruházás” kifejezés magában foglal minden vagyoni értéket és különösen:

a) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb dologi jogot mint a szolgalmi jog, jelzálogjog, zálogjog, kézizálogjog;

b) részvényt, üzletrészt vagy a társaságokban való érdekeltség bármely egyéb formáját;

c) pénzre vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra szóló követelést;

d) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogokat (mint a szabadalom, használati minta, ipari minta vagy modell, védjegy, kereskedelmi név, eredetmegjelölés), know-how-t és good-will-t;

e) közjogi koncessziókat, ideértve a természeti erőforrások kutatására, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziókat, továbbá minden más törvény, a jogszabályoknak megfelelő szerződés vagy hatósági határozat által megadott jogokat.

2. Cikk

Az alkalmazás területe

1. A jelen Megállapodás azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket az egyik Szerződő Felek területén, törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően, a másik Szerződő Fél beruházói hoztak létre, amennyiben e beruházás gazdasági tevékenységgel kapcsolatos és 1972. december 31. után valósult meg.

2. A jelen Megállapodás nem érinti a Szerződő Felek olyan beruházásokra vonatkozó jogait és kötelezettségeit, amelyek nem tartoznak a Megállapodás hatálya alá.

3. Cikk

A beruházások elősegítése és engedélyezése

1. Mindegyik Szerződő Fél területén lehetőség szerint elősegíti a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait és törvényeivel, illetőleg rendelkezéseivel összhangban engedélyezi az ilyen beruházásokat.

2. Miután egy Szerződő Fél a beruházást területén engedélyezte, megadja, törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, az e beruházással, valamint a licencia megállapodások, a műszaki, kereskedelmi és igazgatási közreműködésre vonatkozó szerződések teljesítésével kapcsolatos szükséges engedélyeket. Szükség esetén mindegyik Szerződő Fél elősegíti a külföldi állampolgárságú tanácsadók és más szakemberek tevékenységéhez szükséges engedélyek kiadását.

4. Cikk

A beruházásokkal kapcsolatos védelem és elbánás

1. Mindegyik Szerződő Fél védelmet nyújt a másik Szerződő Fél beruházói által a területén törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban létrehozott beruházások számára és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedéssel az ilyen beruházások irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét, bővítését, eladását és esetleges felszámolását.

2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által a területén létrehozott beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti. Ez az elbánás nem lehet kedvezőtlenebb mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a saját beruházói által a területén létrehozott beruházásokat részesíti vagy mint amelyben mindegyik Szerződő Fél a területén a legnagyobb kedvezményes elbánást élvező beruházók által megvalósított beruházásokat részesíti, feltéve, ha ez az utóbbi elbánás a kedvezőbb.

3. A legnagyobb kedvezményes elbánás nem alkalmazandó azon kedvezményekre, amelyeket a Szerződő Felek harmadik állam beruházóinak szabadkereskedelmi övezetben, vám- vagy gazdasági unióban való részvétele vagy azokhoz való csatlakozása alapján nyújtanak.

5. Cikk

Hazatelepítés és átutalás

Mindegyik Szerződő Fél, amelynek területén a másik Szerződő Fél beruházói beruházást hoznak létre, megadja e beruházók számára az ezen beruházásaikkal kapcsolatos fizetések szabad átutalásának lehetőségét, így különösen az alábbiak tekintetében:

a) a kamat, az osztalék, a nyereség és más folyó jövedelmek;

b) a kölcsönök visszafizetése;

c) a beruházás igazgatásával kapcsolatos költségek fedezetére szolgáló összegek;

d) a jogdíjak és más a jelen Megállapodás 1. Cikk (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában felsorolt jogokkal kapcsolatos fizetések;

e) a beruházás fenntartásához vagy fejlesztéséhez szükséges pótlólagos tőkehozzájárulás;

f) a beruházás elidegenítéséből, illetőleg részleges vagy teljes felszámolásából származó bevételek, ideértve a befektetett tőke értéknövekedését.

6. Cikk

Tulajdonkorlátozás és kártalanítás

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz sem közvetett, sem közvetlen módon a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait érintő kisajátítási, államosítási vagy azonos természetű, illetőleg azonos következményekkel járó intézkedést, kivéve, ha az intézkedéseket közérdekből, megkülönböztetés nélkül és megfelelő törvényes eljárás keretében hozzák, és feltéve, hogy a tényleges és megfelelő kártalanításról rendelkeznek. A kártalanítás összegét, beleértve a kamatokat, a beruházás származási országának valutájában késedelem nélkül fizetik ki a jogosult személy részére, tekintet nélkül annak tartózkodási- és lakóhelyére.

2. Az egyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, szükségállapot vagy lázadás következtében kárt szenvednek, ez utóbbi részéről a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében a jelen Megállapodás 4. Cikk (2) bekezdése szerinti elbánásban részesülnek.

7. Cikk

Kedvezőbb rendelkezések

Amennyiben bármelyik Szerződő Fél a másik szerződő Féllel olyan feltételekben állapodott meg vagy állapodik meg a jövőben, amelyek a beruházót a jelen Megállapodásban biztosítottaknál kedvezőbb elbánásra jogosítják, ezek a feltételek lesznek az irányadók a jelen Megállapodásban előirányzott feltételekkel szemben.

8. Cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél nem kereskedelmi kockázatokra bármilyen pénzügyi garanciát nyújt a beruházója által a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan, az utóbbi elismeri az előző Szerződő Fél azon jogosultságát, hogy a jogutódlás elve értelmében, amikor az előző Szerződő Fél az említett garancia alapján fizetést teljesít, a beruházó jogai őt illessék meg.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták rendezése

1. A Szerződő Felek között a jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat diplomáciai úton rendezik.

2. Amennyiben a két Szerződő Fél a vita felmerülésétől számított tizenkét hónapon belül nem tud egymással megállapodásra jutni, a vitát bármelyik Szerződő Fél kérésére háromtagú választottbíróság elé terjesztik. Mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró kijelöl egy olyan elnököt, aki egy harmadik állam állampolgára.

3. Ha az egyik Szerződő Fél nem jelöli ki választottbíráját és két hónapon belül nem tesz eleget a másik Szerződő Fél ezirányú kérésének, a választottbírót a másik Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki.

4. Ha a két választottbíró az elnök személyében a kijelölésüktől számított két hónapon belül nem tud megállapodni, az elnököt bármelyik Szerződő Fél kérésére a Nemzetközi Bíróság Elnöke jelöli ki.

5. Amennyiben a jelen Cikk 3. és 4. bekezdésében meghatározott esetekben a Nemzetközi Bíróság elnöke az adott funkció ellátásában akadályoztatva van, vagy ha bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a kijelöléseket az Alelnök teszi meg, és amennyiben ez utóbbi akadályoztatva van vagy bármelyik Szerződő Fél állampolgára, a kijelölést a Bíróság azon rangidős bírája teszi meg, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára.

6. Feltéve, hogy a Szerződő Felek más rendelkezésben nem állapodnak meg, maga a választottbíróság határozza meg eljárási rendjét.

7. A választottbíróság határozatai véglegesek és kötelezőek mindkét Szerződő Félre.

10. Cikk

Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti viták rendezése

1. Az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója közötti beruházási viták rendezése érdekében, a jelen Megállapodás 9. Cikkének (A Szerződő Felek közötti viták rendezése) sérelme nélkül, az érintett felek tárgyalásokat folytatnak.

2. Ha ezek a tárgyalások hat hónapon belül nem vezetnek eredményre, a vitában álló felek az alábbiak szerint járhatnak el:

a) A jelen Megállapodás 6. Cikkéből eredő vitát a beruházó kérésére az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló 1965. március 18-i Washingtoni Egyezmény által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.

b) A jelen Cikk 2. bekezdésének a) pontjában nem hivatkozott vita esetén, feltéve, hogy a vitában álló mindkét fél ilyen alávetésben megállapodik, a vitát a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik.

3. Amennyiben a vitában álló felek nem tudnak abban megegyezni, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás a legalkalmasabb-e, a választás joga a beruházót illeti. A vitában álló Szerződő Fél sem az eljárás bármely szakaszában, sem az ítélet végrehajtása során nem hivatkozhat kifogásként arra a tényre, hogy biztosítási szerződés alapján a beruházó felmerült kárát teljesen vagy részben fedező kártalanításban részesült.

4. Azt a társaságot, amelyet az egyik Szerződő Fél területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be, illetőleg alapítottak, és amely a vita felmerülését megelőzően a másik Szerződő Fél állampolgárainak vagy társaságainak irányítása alatt állt, a Washingtoni Egyezmény értelmében és annak 25. Cikke (2) bekezdése b) pontja szerint az utóbbi Szerződő Fél társaságának kell tekinteni.

11. Cikk

Kötelezettségek betartása

Mindkét Szerződő Fél folyamatosan biztosítja azoknak a kötelezettségeknek a betartását, amelyeket a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásaival kapcsolatosan elvállalt.

12. Cikk

Záró rendelkezések

1. A jelen Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Fél értesítette egymást arról, hogy a nemzetközi megállapodások megkötéséhez és hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos eljárásoknak eleget tett, a Megállapodás tíz évig marad hatályban. A Megállapodás további öt-öt évre azonos feltételek mellett meghosszabbodik, amennyiben azt hatályának lejárta előtt hat hónappal írásban nem mondják fel.

2. A jelen Megállapodás írásbeli felmondása esetén az 1-11. Cikkek rendelkezései további tíz évig érvényben maradnak a hivatalos értesítés előtt létesített beruházások tekintetében.

KÉSZÜLT két eredeti példányban Bernben, 1988. október 5. napján, magyar, francia és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

JEGYZŐKÖNYV

A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a beruházások kölcsönös elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás aláírása alkalmából a felhatalmazott alulírottak még az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek a fenti Megállapodás szerves részének tekintendők.

Az 1. Cikkhez

a) Az 1. Cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti beruházótól kérhető az ilyen ellenőrzés bizonyítása annak érdekében, hogy az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházás megvalósult vagy megvalósítandó, a beruházót a másik Szerződő Fél beruházójának ismerhesse el.

b) Az 1. Cikk (1) bekezdésének c) pontjában hivatkozott beruházók a jelen Megállapodás 6. Cikke alapján nem támaszthatnak igényt, ha a kártalanítást megkapták egy másik olyan beruházásvédelmi megállapodás hasonló rendelkezései értelmében, amelyet az a Szerződő Fél kötött, amelynek területén a beruházás megvalósult.

A 4. Cikkhez

a) Az e Cikk szerinti elbánást úgy kell értelmezni, hogy az azokra a beruházásokra vonatkozik, amelyekre a Szerződő Felek beruházói jogi személyt hoztak létre.

b) A „gazdasági unióban” való tagság magában foglalja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában (KGST) való tagságot.

KÉSZÜLT két eredeti példányban Bernben, 1988. október 5. napján, magyar, francia és angol nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)”

3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1989. május 16-ától kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére