A jogszabály mai napon ( 2019.08.18. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

91/1989. (VIII. 17.) MT rendelet

a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a beruházások védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1989. április 13-án megtörtént.)

1. § A Kormány *  a Magyar Köztársaság *  Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a beruházások védelméről Budapesten 1988. június hó 6. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya között a beruházások védelméről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Finn Köztársaság Kormánya,

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy fokozzák a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházása számára, és

FELISMERVE, hogy szükséges védelemben részesíteni a két Fél beruházóinak beruházásait és elősegíteni a tőkeáramlást, valamint az egyéni üzleti kezdeményezéseket a két Fél gazdasági felvirágoztatása érdekében,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

Meghatározások

(1) A Megállapodás szempontjából:

a) a „beruházás” gazdasági tevékenységgel kapcsolatos minden vagyoni értéket jelent, és különösen, de nem kizárólag magában foglal:

(i) ingó és ingatlan tulajdont, valamint minden egyéb tulajdonjogot, mint jelzálogjog, zálogjog vagy kézizálogjog;

(ii) a társaságok részvényeit, kötvényeit és adósleveleit vagy az ilyen társaságok tulajdonában való érdekeltséget;

(iii) pénzre szóló követelést vagy bármely gazdasági értékkel bíró szolgáltatásra vonatkozó jogot;

(iv) szerzői jogokat, ipari tulajdonjogokat (mint a szabadalom, védjegy, ipari minta) technikai eljárásokat, know-how-t, kereskedelmi neveket és good-will-t;

(v) törvény vagy szerződés alapján nyújtott üzleti koncessziót, ideértve a természeti erőforrások kutatására, művelésére, kitermelésére vagy kiaknázására vonatkozó koncessziót;

b) a „jövedelem” beruházásból származó összeget jelent, különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat és egyéb díjakat;

c) a „beruházó” bármelyik Fél állampolgárát vagy társaságát jelenti az alábbi meghatározás szerint:

(i) az „állampolgárok” Finnország és Magyarország tekintetében azokat a természetes személyeket jelentik, akik az egyik ország állampolgárai, annak törvényei szerint;

(ii) a „társaságok” Finnország és Magyarország tekintetében azokat a társaságokat, cégeket vagy személyegyesüléseket jelentik, amelyeket Finnország és Magyarország bármely részén a hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be illetőleg alapítottak.

d) a „terület” Finnország és Magyarország tekintetében azt a területet jelenti, amely a Finn Köztársaságot, illetőleg a Magyar Népköztársaságot alkotja.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén olyan társaság szándékozik beruházni, amelyre nem vonatkozik a jelen Cikk (1) c) (ii) bekezdésének meghatározása, amelyben azonban a másik Szerződő Fél beruházóinak jelentős érdekeltsége van, az előző Szerződő Fél, ha engedélyezi a beruházást, a két Szerződő Fél közötti kölcsönös megegyezés alapján, a társaságot olyannak tekinti, mint amelyik a jelen Megállapodás védelmét élvezi a szóban forgó beruházás tekintetében.

2. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

(1) A Megállapodás kizárólag azokra a beruházásokra alkalmazandó, amelyeket a fogadó ország törvényei, rendelkezései és eljárási szabályai szerint hoztak létre.

(2) A jelen Cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek fenntartásával a Megállapodást az egyik Szerződő Fél beruházója által a másik Szerződő Fél területén 1973. január 1. után létrehozott minden beruházásra alkalmazni kell.

3. Cikk

A beruházások védelme

Mindegyik Szerződő Fél, törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően, valamint a nemzetközi joggal összhangban, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait mindenkor igazságos és méltányos elbánásban részesíti.

4. Cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás

(1) Az 5. Cikk rendelkezéseinek fenntartásával egyik Szerződő Fél sem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban a másik Szerződő Félnek a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban területén engedélyezett beruházásait vagy jövedelmeit, mint harmadik állam beruházóinak beruházásait vagy jövedelmeit.

(2) Bármelyik Szerződő Fél beruházói, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, szükségállapot, lázadás vagy zendülés következtében kárt szenvednek ez utóbbi Szerződő Fél részéről nem részesülnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyet ez a Fél harmadik állam beruházóinak nyújt a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében. Az ilyen kifizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.

5. Cikk

Kivételek

A Megállapodás azon rendelkezései, amelyek szerint nem nyújtható kedvezőtlenebb elbánás, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújtanak, nem értelmezhetők oly módon, mint amelyek kötelezik az egyik Szerződő Felet arra, hogy kiterjessze a másik Szerződő Fél beruházóira azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amely:

a) bármely olyan létező vagy a jövőben létrejövő vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet, illetőleg regionális együttműködés más formáinak létrehozására irányuló megállapodás alapján áll fenn, amelynek bármelyik Szerződő Fél részese, vagy részesévé válhat, vagy

b) bármely kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy megegyezés alapján áll fenn.

6. Cikk

Tulajdonkorlátozás

(1) Egyik Szerződő Fél sem hoz a másik Szerződő Fél beruházójának beruházását érintő kisajátítási, államosítási intézkedéseket vagy államosítással, illetőleg kisajátítással azonos következményekkel járó bármely más intézkedést, kivéve, ha az alábbi feltételek fennállnak:

a) az intézkedéseket közérdekből és megfelelő törvényes eljárás keretében hozzák;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek;

c) az intézkedésekkel együtt rendelkezéseket hoznak az azonnali, megfelelő és tényleges kártalanítás fizetéséről. A kártalanítás összegének el kell érnie a beruházás azon piaci értékét, amelyet a fenti bekezdésben említett intézkedések meghozatalát közvetlenül megelőzően vagy azok ismertté válásakor képviselt. A kártalanítás a Szerződő Fél országából konvertibilis valutában szabadon átutalható az érték meghatározása napján alkalmazott hivatalos árfolyamon. Az átutalás indokolatlan késedelem nélkül teljesítendő, olyan időtartamon belül, amely rendszerint szükséges az átutalási formaságok teljesítéséhez, minden esetre azonban hat hónapon belül. A kártalanítás magában foglalja a fizetés időpontjáig a Szerződő Fél központi bankja által meghatározott, megfelelő kereskedelmi kamatlábbal számított kamatot.

(2) A jelen Cikk (1) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók a beruházásból származó jövedelmekre is, valamint felszámolás esetén, a felszámolásból folyó bevételekre.

7. Cikk

A beruházás és jövedelmek hazatelepítése

(1) Mindegyik Szerződő Fél, törvényeinek és rendelkezéseinek megfelelően, korlátozás vagy indokolatlan késedelem nélkül (hat hónapon belül) engedélyezi az alábbiak bármely konvertibilis valutában történő átutalását:

a) a tiszta nyereség, az osztalék, a jogdíjak a műszaki segítségnyújtásért járó díj és egyéb díjak, a kamat, valamint a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásából származó egyéb jövedelmek;

b) a másik Szerződő Fél beruházói által megvalósított beruházás teljes vagy részleges felszámolásából származó bevételek;

c) az egyik Szerződő Fél beruházói által a másik Szerződő Fél beruházóitól felvett olyan kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegek, amelyeket mindkét Szerződő Fél beruházásnak ismert el; és

d) a másik Szerződő Fél állampolgárai vonatkozásában, akiket a területén megvalósuló beruházással kapcsolatosan alkalmaznak, ezen állampolgároknak az említett munkából származó keresete.

(2) A Szerződő Felek engedélyezik továbbá azon ingatlan vagyontárgyaknak a területükről való szabad kivitelét, amelyek a másik Szerződő Fél beruházója által megvalósított beruházás részét képezik.

(3) A Szerződő Felek vállalják, hogy a jelen Cikk (1) és (2) bekezdésében hivatkozott átutalások tekintetében ugyanolyan kedvező elbánást nyújtanak, mint amelyben a harmadik állam beruházói által megvalósított beruházásokból származó átutalások részesülnek.

8. Cikk

Egyéb szabályok

Amennyiben bármelyik Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között fennálló vagy a jövőben létrejövő nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenően olyan, akár általános, akár különös szabályozást tartalmaznak, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásban biztosított elbánásnál kedvezőbbre jogosítják, úgy ez a szabályozás irányadó a jelen Megállapodással szemben, amennyiben előnyösebb.

9. Cikk

A Szerződő Fél és a beruházó közötti viták

(1) Mindegyik Szerződő Fél ezennel hozzájárul ahhoz, hogy a Megállapodás 6. Cikke alapján az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az utóbbi által az előző területén megvalósított beruházással kapcsolatban felmerülő vitákat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (a továbbiakban „a Központ”) elé terjesztik az Állam és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából.

(2) Azt a társaságot, amelyet az egyik Szerződő Fél területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be, illetőleg alapítottak, és amelyben a vita felmerülését megelőzően a másik Szerződő Fél beruházóinak jelentős tulajdona van, a jelen Megállapodás 1. Cikke (2) bekezdésében foglalt feltételek fenntartásával, az Egyezmény 25. Cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint, az Egyezmény szempontjából úgy kell tekinteni, mint a másik Szerződő Fél társaságát.

(3) Amennyiben ilyen vita felmerül, és három hónapon belül a vitában álló felek nem tudnak megegyezni vagy a vitát nem tudják véglegesen rendezni helyi jogorvoslat útján vagy más módon, akkor, ha az érintett beruházó írásban is hozzájárul a vita Központ elé terjesztéséhez az Egyezmény szerinti békéltető vagy választottbírósági eljárás útján való rendezés céljából, úgy bármelyik fél a Központ Főtitkárához intézett ez irányú kérelemben kezdeményezheti az eljárást, az Egyezmény 28. és 36. Cikkének megfelelően.

Az érintett beruházót illeti a választás joga abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni abban, hogy a békéltető vagy a választottbírósági eljárás alkalmasabb-e. A vitában álló Szerződő Fél sem az eljárás bármely szakaszában, sem a határozat végrehajtása során kifogásként nem hivatkozhat arra a tényre, hogy a vitában ellenérdekű félként szereplő beruházó biztosítási szerződés alapján teljes vagy részleges kártalanításban részesült.

(4) Egyik Szerződő Fél sem viszi diplomáciai útra a Központ elé terjesztett vitákat, kivéve, ha:

a) a Központ Főtitkára vagy a megalakult békéltető bizottság vagy választottbíróság úgy dönt, hogy a vita nem tartozik a Központ joghatósága alá, vagy

b) a másik Szerződő Fél a választottbíróság által hozott határozathoz nem tartja magát, vagy annak nem tesz eleget.

10. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták

(1) A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat, lehetőség szerint diplomáciai úton rendezik.

(2) Amennyiben a Szerződő Felek közötti vitát ily módon nem sikerült rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé terjesztik.

(3) A választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon alakítják meg. A választottbírósági eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül mindegyik Szerződő Fél kijelöli a választottbíróság egy tagját. E két tag ezután megválasztja egy harmadik állam állampolgárát, akit a két Szerződő Fél jóváhagyásával a választottbíróság elnökének jelölnek ki. Az elnököt a két másik tag kijelölésétől számított két hónapon belül kell kijelölni.

(4) Amennyiben a jelen Cikk (3) bekezdésében kikötött határidőkön belül a szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél, egyéb megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölés megtételére. Amennyiben az elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha feladatának ellátásában egyébként akadályoztatva van, az alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha ő is akadályoztatva van feladatának ellátásában, a szükséges kijelölések megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára és egyébként nincs akadályoztatva feladata ellátásában.

(5) A választottbíróság határozatait szavazattöbbséggel hozza. A határozat mindkét Szerződő Félre kötelező. Az elnök és a választottbíróság tagjainak költségét a Szerződő Felek egyenlő részben viselik. A választottbíróság határozatában azonban úgy is rendelkezhet, hogy a két Szerződő Fél közül az egyik nagyobb mértékben viselje a költségeket, és ez a határozat kötelező mindkét Szerződő Félre. A választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

11. Cikk

Jogutódlás

Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházóinak kifizetést teljesít beruházással kapcsolatosan az általa nyújtott garancia alapján, a másik Szerződő Fél, az előbbi Szerződő Fél 10. Cikken alapuló jogainak sérelme nélkül, elismeri az ilyen beruházó jogainak és követeléseinek az említett Szerződő Félre történő átszállását és ezen Szerződő Fél jogutódlását az ilyen jogok és kötelezettségek tekintetében.

12. Cikk

Tanácskozások

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a jelen Megállapodás alkalmazását érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Fél azzal szemben megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

13. Cikk

Hatálybalépés, időbeli hatály és felmondás

(1) A jelen Megállapodás attól az időponttól számított harminc nap múlva lép hatályba, amikor a Szerződő Felek Kormányai értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges alkotmányos követelményeknek eleget tettek.

(2) A jelen Megállapodás tizenöt éves időszakra marad hatályban. Ezt követően a Megállapodás hatályban marad attól az időponttól számított tizenkét hónapig, amikor bármelyik Szerződő Fél írásban értesítette a másikat a felmondásról.

(3) A jelen Megállapodás felmondása hatálybalépésének időpontja előtt létesített beruházások tekintetében az 1-12. Cikkek rendelkezései a Megállapodás hatályának lejártától számított további tízéves időszakra érvényben maradnak, nem érintve az általános nemzetközi jog szabályainak azt követő alkalmazását.

ENNEK HITELÉÜL, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban Budapesten, 1988. június 6. napján, angol nyelven.

(Aláírások)”

3. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit azonban 1989. május 12-től kezdődően kell alkalmazni.

(2) *  E rendelet végrehajtásáról a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére