A jogszabály mai napon ( 2019.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

12/1990. (VII. 24.) Korm. rendelet

a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között Budapesten, 1988. évi május hó 26. napján aláírt, a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás megerősítő okiratait Bécsben, 1989. június 26-án cserélték ki.)

1. § A Kormány a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a beruházások elősegítéséről és védelméről szóló, Budapesten, 1988. május 26. napján aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„Megállapodás
a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság
között a beruházások elősegítéséről és védelméről

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, a továbbiakban „Szerződő Felek”

attól az óhajtól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a Szerződő Felek közötti szélesebb gazdasági együttműködéshez;

felismerve, hogy a beruházások elősegítése és védelme az ilyen beruházások megvalósítására irányuló készséget erősíti és ezáltal lényegesen hozzájárulhat a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez

az alábbiakban állapodtak meg.

1. Cikk

Meghatározások

A jelen Megállapodás szempontjából

(1) a „beruházás” kifejezés magában foglal mindenfajta önálló kereső tevékenység gyakorlására szolgáló vagyonértéket, különösen, de nem kizárólag:

a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint egyéb dologi jogokat és biztosítéki jogokat, úgymint jelzálogjogokat, visszatartási jogokat, zálogjogokat, használati jogokat és hasonló jogokat;

b) a vállalkozásokban való részesedési jogokat és az érdekeltség más fajtáit;

c) olyan pénzre vonatkozó igényeket, melyet azért adtak, hogy gazdasági értéket hozzanak létre, vagy olyan szolgáltatásokra vonatkozó igényeket, amelyeknek gazdasági értékük van;

d) a szerzői jogokat, az iparjogvédelmet, azaz a feltalálói szabadalmakat, védjegyeket, ipari mintákat és modelleket, valamint a használati mintákat, a technikai eljárásokat, a know-how-t, a kereskedelmi neveket és a good-will-t;

e) a természeti kincsek kutatására és kitermelésére vonatkozó közjogi koncessziókat;

(2) a „beruházó” kifejezés jelöl

a) minden természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgára és a másik Szerződő Fél területén beruházást végez;

b) minden jogi személyt, szervezetet, vagy egyesülést, akár van jogi személyisége, akár nincs, amely az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint törvényesen jött létre, ennek a Szerződő Félnek a területén van székhelye és, amely a másik Szerződő Fél területén beruházást végez;

(3) a „jövedelem” kifejezés azokat az összegeket jelöli, amelyeket egy beruházás eredményez, különösen, de nem kizárólag a nyereséget, a kamatot, a tőkenövekményt, az osztalékot, a szerzői jogdíjat, a licencdíjakat és más ellenszolgáltatásokat;

(4) a „kisajátítás” kifejezés magában foglalja az államosítást vagy az azonos következményekkel járó más intézkedést.

2. Cikk

A beruházások elősegítése és védelme

(1) Mindegyik Szerződő Fél lehetőség szerint elősegíti területén a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, ezeket jogszabályaival összhangban engedélyezi és minden esetben igazságos és méltányos elbánásban részesíti.

(2) Azok a beruházások, amelyeket az egyik Szerződő Fél jogszabályaival összhangban ennek területén a másik Szerződő Fél beruházói valósítanak meg, a jelen Megállapodás teljes védelmét élvezik. A beruházással azonos védelmet élveznek a beruházásokból származó jövedelmek és újrabefektetésük esetén az abból származó jövedelmek is. Az újrabefektetés, a beruházás jogszerű bővítése, megváltoztatása vagy átalakítása új beruházásnak számít.

3. Cikk

A beruházásokkal kapcsolatos elbánás

(1) Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait, melyeket területén a létesítésére és használatára érvényes jogszabályok betartásával hoztak létre, nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti, mint a saját beruházóinak vagy harmadik állam beruházóinak beruházásait.

(2) Mindegyik Szerződő Fél területén, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházással összefüggő tevékenységét, különösen a beruházás igazgatása, felhasználása, használata és hasznosítása tekintetében, nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti, mint a saját beruházóinak vagy a harmadik állam beruházóinak tevékenységét.

(3) A jelen Megállapodásnak azokat a rendelkezéseit, melyek szerint az az elbánás, amelyben a másik Szerződő Fél beruházói részesülnek nem lehet kevésbé kedvező, mint az, amelyben egy harmadik állam beruházói részesülnek, nem lehet úgy értelmezni, mint amely az egyik Szerződő Felet arra kötelezi, hogy a másik Szerződő Fél beruházóinak az elbánás, a kedvezmények vagy kiváltságok olyan jelenlegi vagy jövőbeni előnyét megadja, amely

a) vámunióból, közös piacból, szabadkereskedelmi övezetből vagy gazdasági közösséghez tartozásból;

b) adóügyi nemzetközi megállapodásból, egyezményből vagy belső jogszabályból;

c) a határforgalom megkönnyítésére vonatkozó szabályozásokból.

4. Cikk

Kártalanítás

(1) Az egyik Szerződő Fél beruházóinak a beruházásait a másik Szerződő Fél területén csak közérdekből, törvényes eljárás alapján és kártalanítás ellenében szabad kisajátítani. A kártalanításnak meg kell felelnie a beruházás közvetlenül azon időpont előtti értékének, amikor a tényleges vagy fenyegető kisajátítás nyilvánosan ismertté vált. A kártalanítást indokolatlan késedelem nélkül kell teljesíteni és utána a fizetés időpontjáig annak az államnak a szokásos bankszerű kamatlábával, amelynek területén a beruházást megvalósították, kamatot kell fizetni; a kártalanításnak ténylegesen értékesíthetőnek és szabadon átutalhatónak kell lennie. Legkésőbb a kisajátítás időpontjában megfelelő módon gondoskodni kell a kártalanítás megállapításáról és teljesítéséről.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél olyan társaság vagyonértékét sajátítja ki, amelyet a jelen Megállapodás 1. Cikke (2) bekezdésének alkalmazásában saját társaságaként kell tekinteni és amelyben a másik Szerződő Fél beruházójának részesedése van, úgy akként alkalmazza e Cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit, hogy ennek a beruházónak a megfelelő kártalanítása biztosított legyen.

(3) A beruházónak joga van az (1) bekezdés szerinti feltételek meglétét felülvizsgáltatni annak a Szerződő Félnek az illetékes szerveivel, amelyik a kisajátítást elrendelte.

(4) A beruházónak joga van a kisajátítás miatti kártalanítás nagyságát felülvizsgáltatni annak a Szerződő Félnek az illetékes szerveivel, amelyik a kisajátítást elrendelte vagy a 8. Cikk szerinti nemzetközi választott bírósággal.

(5) Az e Cikk (1) bekezdésében, (2) bekezdésében, (3) bekezdésében és (4) bekezdésében szabályozott ügyekben az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén nem részesülnek kevésbé kedvező elbánásban, mint saját beruházói vagy harmadik állam beruházói.

(6) Az egyik Szerződő Fél beruházóit és a másik Szerződő Fél részvételével a közös vállalatokat, amelyek a másik Szerződő Fél területén háború, más fegyveres összeütközés, szükségállapot vagy más ezekhez hasonlítható esemény következtében beruházásaikban kárt szenvednek, ez a másik Szerződő Fél az ezzel kapcsolatban hozott minden intézkedés tekintetében nem részesíti kevésbé kedvező elbánásban, mint saját beruházóit vagy harmadik állam beruházóit.

5. Cikk

Átutalások

(1) Mindegyik Szerződő Fél szavatolja a másik Szerződő Fél beruházóinak a beruházással kapcsolatban álló fizetés indokolatlan késedelem nélküli szabad átutalását szabadon átváltható pénznemben különösen, de nem kizárólag

a) a tőke és a beruházás fenntartására vagy bővítésére szánt pótlólagos összegek;

b) a beruházás igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt összegek;

c) a jövedelmek;

d) a kölcsönök visszafizetése;

e) a beruházás teljes vagy részleges felszámolása vagy elidegenítése esetében a bevétel;

f) a 4. Cikk (1) bekezdése szerinti kártalanítás átutalását.

(2) Az e Cikk (1) bekezdése szerinti elbánásnak nem szabad kedvezőtlenebbnek lennie, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújtanak.

(3) Az e Cikk szerinti átutalások az átutalás napján mindenkor érvényes árfolyamon történnek. A bankköltségek igazságosak és arányosak lesznek.

6. Cikk

Belépési jog

Ha az egyik Szerződő Fél vagy az általa erre felhatalmazott intézet, beruházóinak a másik Szerződő Fél területén lévő beruházásáért fennálló garancia alapján fizetést teljesít, úgy ez a másik Szerződő Fél, az elsőként említett Szerződő Fél beruházója, 8. Cikkből származó jogainak és az elsőként említett Szerződő Fél 9. Cikkből származó jogainak sérelme nélkül elismeri ezen beruházó minden jogának vagy igényének, törvény erejénél fogva, vagy jogügylet alapján az elsőként említett Szerződő Félre való átszállását. A másik Szerződő Fél elismeri továbbá az elsőként említett Szerződő Félnek valamennyi ezen jogba vagy igénybe való belépését, amelyeket az elsőként említett Szerződő Fél ugyanolyan terjedelemben jogosult gyakorolni, mint jogelődje. Az átruházott igények alapján az illető Szerződő Félnek teljesítendő fizetések átutalására a 4. Cikk és az 5. Cikk értelemszerűen érvényes.

7. Cikk

Egyéb kötelezettségek

(1) Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályaiból vagy a Szerződő Felek között ezen Megállapodás mellett fennálló vagy a jövőben létrejövő nemzetközi kötelezettségekből olyan általános vagy különös szabályozás adódik, amely által a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait kedvezőbb elbánásban kell részesíteni, mint amit a jelen Megállapodás nyújt, úgy ez a szabályozás a szóban lévő Megállapodást annyiban megelőzi, amennyiben kedvezőbb.

(2) Mindegyik Szerződő Fél be fog tartani minden szerződéses kötelezettséget, amelyet a másik Szerződő Fél beruházóival szemben a területén általa engedélyezett beruházás vonatkozásában elvállalt.

8. Cikk

A beruházási viták rendezése

(1) Ha az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között beruházásból vita keletkezik, úgy a vitában álló felek között ezt, amennyire lehetséges, barátságos úton rendezik. Ha az ilyen vitát nem lehet barátságos úton rendezni, akkor a beruházónak minden belső államigazgatási és bírósági jogorvoslatot ki kell merítenie.

(2) Ha a 4. Cikk (4) bekezdésén vagy az 5. Cikken alapuló vitát a kielégítően meghatározott igény írásbeli közlésétől számított tizennyolc hónapon belül az (1) bekezdésben előirányzott módon nem lehet rendezni, úgy a vitát a Szerződő Félnek vagy a másik Szerződő Fél beruházójának kérelmére egyezségi eljárás vagy választottbírósági eljárás lefolytatása céljából az 1965. március 18-án Washingtonban aláírásra megnyitott, Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény által létrehozott Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja elé terjesztik. Választottbírósági eljárás esetén ezzel a Megállapodással az egyik Szerződő Fél és egy beruházó közötti külön választottbírósági megállapodás nélkül is mindegyik Szerződő Fél eleve, visszavonhatatlanul hozzájárul az ilyen vitáknak a Központ elé történő terjesztéséhez és a választottbírósági ítélet kötelező erejének elismeréséhez. Ez a hozzájárulás magában foglalja a lemondást annak megköveteléséről, hogy a belső államigazgatási és bírósági jogorvoslatot kimerítették.

9. Cikk

A Szerződő Felek közötti viták

(1) A Szerződő Felek közötti vitás kérdéseket a jelen Megállapodás értelmezéséről vagy alkalmazásáról, amennyire lehetséges, barátságos tárgyalásokkal rendezik.

(2) Ha a vitás kérdés hat hónapon belül nem rendezhető, úgy azt a két Szerződő Fél egyikének kívánságára választottbíróság elé terjesztik.

(3) A választottbíróságot esetről-esetre alakítják meg, mindegyik Szerződő Fél egy tagot nevez ki és a két tag egymással megegyezik az elnök személyét illetően egy harmadik állam állampolgárában, akit mindkét Szerződő Fél kormánya nevez ki. A tagokat két hónapon belül kell kinevezni, miután az egyik Szerződő Fél a másikkal közölte, hogy a vitás kérdést választottbíróság elé kívánja terjeszteni, az elnököt pedig további két hónapon belül kell kinevezni.

(4) Ha a (3) bekezdésben jelzett határidőket nem tartják be, úgy más megállapodás hiányában, mindegyik Szerződő Fél a Nemzetközi Bíróság elnökét felkérheti arra, hogy a szükséges kinevezéseket foganatosítsa. Amennyiben a Nemzetközi Bíróság elnöke a két Szerződő Fél egyikének állampolgára, vagy egyéb okok miatt akadályoztatva van, azonos feltételek mellett az alelnököt vagy az ő akadályoztatása esetén a Nemzetközi Bíróság rangidős tagját lehet felkérni a kinevezések foganatosítására.

(5) A választottbíróság maga szabályozza eljárását.

(6) A választottbíróság e Megállapodás, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján hozza meg döntését. Szavazattöbbséggel dönt; a döntés végleges és kötelező.

(7) Mindegyik Szerződő Fél viseli a választottbírósági eljárás során tagjának és képviseletének költségeit; az Elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a két Szerződő Fél egyenlő részben viseli. A bíróság azonban döntésében más költségrendezést is előírhat.

10. Cikk

A Megállapodás alkalmazása

Ez a Megállapodás azokra a beruházásokra érvényes, amelyeket az egyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél jogszabályaival összhangban annak területén 1973. január 1. után valósítottak meg.

11. Cikk

Hatálybalépés és időtartam

(1) Ezt a Megállapodást meg kell erősíteni, a Megállapodás azt a hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba, amelyben a megerősítésről szóló okiratokat kicserélték.

(2) A Megállapodás tíz évig marad hatályban; annak lejárta után meghatározatlan időre meghosszabbodik, hacsak a két Szerződő Fél egyike tizenkét hónapos határidővel írásban fel nem mondja. A tíz év lejárta után a Megállapodás bármikor felmondható, a felmondás után azonban még egy évig hatályban marad.

(3) Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontjáig hoztak létre, az 1-10 Cikkek a Megállapodás hatályvesztésének napjától még további tíz éven keresztül érvényesek.

Készült Budapesten, 1988. május 26-án, két eredeti példányban, mindkettő magyar és német nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

A MAGYAR
NÉPKÖZTÁRSASÁG
RÉSZÉRŐL
AZ OSZTRÁK
KÖZTÁRSASÁG
RÉSZÉRŐL
Dr. Villányi Miklós s. k., Alois Mock s. k.,”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1989. szeptember 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére