A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1990. évi CIV. törvény

a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól * 

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer újraszabályozását megelőzően, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével az 1991. évi központi költségvetésről és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól az alábbi törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1991. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE

A helyi önkorműányzatok, a Társadalombiztosítási Alap és a nem állami szervek központi költségvetéshez való kapcsolódásának szabályai

1. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékeit – a gazdaság teljesítőképessége, valamint a külső és belső egyensúlyi helyzetre való tekintettel – a következők szerint állapítja meg:

a) *  Közvetlenül – felhasználási kötöttség nélkül – illeti meg a települési önkormányzatokat:– minden az e törvény 64–68. §-ai alapján az 1991. évben emelkedő kamatozású és 1991. március 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló kölcsöntartozás után, egy állandó lakosra számítva 200 Ft levonásával 5000 Ft.

– 1990-ben önkormányzati választásra jogosult községek, nagyközségek részére

2 000 000 Ft
– egy állandó lakosra számítva 2 000 Ft
– az üdülővendégek után beszedett gyógy- és üdülőhelyi díj vagy idegenforgalmi adó minden forintjához

2 Ft
– kommunális tevékenységhez (közvilágítás, temető- és útfenntartás, lakásgazdálkodás) egy állandó lakosra számítva


1 400 Ft
– települési szociális alapellátáshoz egy állandó inaktív lakosra számítva
3 100 Ft

b) Közvetlenül – felhasználási kötöttség nélkül – illeti meg a feladatot ellátó önkormányzatokat:

– a gyermek- és ifjúságvédelem egy ellátottjára
210 000 Ft
– a szociális intézmények egy ellátottjára
147 000 Ft
– az idősek és fogyatékosok napközi otthonának egy ellátottjára
24 000 Ft
– az idősek és fogyatékosok szállást is nyújtó otthonának egy ellátottjára
40 000 Ft
– a fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthonai és a gyógypedagógiai intézmények egy ellátottjára

172 000 Ft
– egy óvodai ellátottra 15 000 Ft
– egy nemzetiségi, etnikai óvodai ellátottra (kiegészítő hozzájárulás)
5 000 Ft
– általános iskolai oktatásban részesülő egy nappali tagozatos tanulóra, há-rom levelező tagozatos tanulóra, három 14–16 éves, iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevő tanulóra



30 000 Ft
– alsó fokú zenei képzésben részesülő egy tanulóra
19 000 Ft
– általános iskolai oktatásban részesülő fogyatékos gyermekekre
56 000 Ft
– gimnáziumi oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy levelező tagozatos tanulóra

44 000 Ft
– szakközépiskolai oktatásban részt vevő egy nappali tagozatos, illetve három esti vagy levelező tagozatos tanulóra


54 000 Ft
– szakmunkásképzésben részt vevő egy tanulóra
33 000 Ft
– az önkormányzatok által fenntartott szakmunkás-iskolai tanműhelyekben oktatott egy tanulóra

36 000 Ft
– általános és középiskolai nemzetiségi, etnikai vagy két tannyelvű oktatásban részesülő egy tanulóra (kiegészítő hozzájárulás)


14 000 Ft
– általános és középfokú diákotthonban és externátusban elhelyezett egy tanulóra

53 000 Ft
– helyi közművelődési feladatokra egy állandó lakosra számítva
100 Ft
– az önálló költségvetéssel rendelkező vidéki kőszínházak egy nézőjére
450 Ft
– az önálló költségvetéssel rendelkező fővárosi kőszínházak egy nézőjére
300 Ft

c) Minden megyei és a fővárosi önkormányzatot megillet
50 000 000 Ft

A megyei, fővárosi önkormányzatoknál ez az összeg és részben a (7) bekezdés szerinti illetékbevételek kapcsolódnak az igazgatási, valamint a megyei levéltárral, a könyvtárral, a múzeumokkal, a művelődési központokkal, a pedagógiai intézetekkel, a sporthivatalokkal összefüggő feladatokhoz.

d) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 3. számú mellékletben *  önkormányzatonként bemutatott normatív állami hozzájárulásokat ahhoz az önkormányzathoz juttassa el, amelyikhez a feladat – a hatáskör-telepítés és az önkormányzatok döntése, s az általuk adott információ alapján – kerül.

e) Az igényjogosultságot jelentő mutatószámok részletes ismertetését a 4. melléklet tartalmazza.

f) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1991. évi központi költségvetés, a helyi önkormányzatok, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló törvények elfogadását követően azonnal mérje fel az önkormányzatoknál az új vagy módosított normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámokat. Egyúttal pontosítsa a nemzetiségi, etnikai vagy kéttannyelvű oktatást igénybe vevők számát. Ez utóbbi fedezetére 50 millió forint szolgál.

g) *  Azok a helyi önkormányzatok, amelyek normatív állami hozzájárulásban részesülnek és évközben a feladatot átadják a Tv. 3. § (1) bekezdésben foglalt más intézménynek, kötelesek az erről szóló megállapodást – az átadást megelőző hónap 5. napjáig – a Pénzügyminisztériumnak, a Belügyminisztériumnak, valamint az ágazatilag illetékes minisztériumnak megküldeni. A feladat átadása csak a hónap első napjával történhet. Az önkormányzat számára a normatív állami hozzájárulás folyósítása az átadás hónapjának első napjától megszűnik. A normatív állami hozzájárulással az átadás időpontjáig az átadó önkormányzat számol el a tárgyév végén.

h) *  Két vagy több önkormányzat között évközben történő normatív állami hozzájárulással támogatott feladat átadás-átvétel esetén – az ágazati minisztériumok értesítésének kivételével – a g) pont előírásai alkalmazandók.

A normatív állami hozzájárulást a Pénzügyminisztérium az átvétel időpontjától folyósítja a feladatot átvevő önkormányzatnak, amellyel az átvevő önkormányzat a tárgyév végén számol el.

i) *  Az évközben szétváló önkormányzatoknak megállapodást kell kötniük az állami hozzájárulás alapját képező mutatószámok és ehhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, a címzett- és céltámogatás, valamint a fejezetek által lebontott állami hozzájárulás megosztásáról. A 3. számú melléklet szerinti normatív állami hozzájárulással a jogutód önkormányzatok az év végén számolnak el.

(2) a) A helyi önkormányzatok nagy költségigényű (korábban általában megyeközponti) fejlesztési és rekonstrukciós feladataihoz kapcsolódó címzett támogatások öszszege 11 814,5 millió forint. Ennek önkormányzatonként és címenként részletezett összegét az 5. melléklet tartalmazza.

b) A megyei önkormányzatokat az 1990. évi január 1-jei állandó lakosok után 400 Ft/fő fejlesztési célú állami támogatás illeti meg címzett támogatásként, amelyet a térségi feladatokkal összefüggő, folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók, továbbá a települési önkormányzatokkal összefüggő – 1991 előtt keletkezett, a címzett és céltámogatási körbe nem vont – kötelezettségek teljesítésére kell felhasználni.

(3) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataihoz a 6. mellékletben felsorolt feltételek mellett és mértékben céltámogatást igényelhetnek. Erre a célra 6210,0 millió forint szolgál. A Kormány 1991. január 15-éig tegye közzé a támogatások igénylésének mechanizmusát és az illetékes parlamenti bizottságokkal, valamint az önkormányzatok érdekszövetségével egyeztetve 1991. március 31-éig tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a keret felosztására.

(4) A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzat összege 5948,5 millió forint. Ennek célonként részletezett összegét és az igénybevétel feltételeit a 7. melléklet tartalmazza. A Kormány felhatalmazást kap a központosított előirányzat címei közötti átcsoportosításra, valamint az 1991. november 30-áig fel nem használt részének felosztására.

(5) Az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben levő helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatási keret összege 5 milliárd forint.

A Kormány – a lakosság elemi ellátását végző intézmények folyamatos üzemeltetésére tekintettel – legkésőbb 1991. január 15-éig intézkedjék az önkormányzatok ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségének előírására. A helyi önkormányzatok képviselőtestületei 1991. február 28-áig terjeszthetik elő igényeiket. A Kormány 1991. március 31-éig tesz javaslatot az Országgyűlésnek a keret 75%-ának önkormányzatok közötti felosztására. A fennmaradó 25%-ot az év során előálló pénzügyi feszültségek enyhítésére kell tartalékolni.

E keretből azon településeken, ahol eddig tanács nem működött, az új önkormányzatok dologi feltételeinek megteremtéséhez egyszeri támogatást igényelhetnek. Ezek közül az 1000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok 150 000 forint, az 1000 fő feletti állandó lakosú önkormányzatok 200 000 forint támogatásban részesülhetnek. Az igénylés határideje 1991. január 15-e a Belügyminisztériumon keresztül.

(6) A települési önkormányzatokat az állandó lakosság által 1989-re bevallott – az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott – személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknél az 1989. január 1-jei állapot szerinti egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-bevétel 50%-a nem éri el a 3200 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően azon városi önkormányzatoknak, amelyeknél az így számított összeg nem éri el az 5000 forintot, a bevételt e szintig, de legfeljebb 25 millió forinttal a központi költségvetés kiegészíti.

(7) A megyeszékhely – Pest megyében a köztársasági megbízott által kijelölt – város önkormányzati hivatala (illetékhivatala) által beszedett illetékekből a város illetékességi területén beszedett összeg a megyeszékhely – Pest megyében a kijelölt – város önkormányzatát, míg a megye illetékességi területén beszedett összeg – az előző összeg kivételével – a megyei önkormányzatot illeti meg. A megyei önkormányzat ebből a bevételből – az illetékügyi feladatot ellátó önkormányzattal történt megállapodás alapján – biztosítja a megyeszékhely, illetve a kijelölt városon kívüli illetékügyi feladatok személyi és dologi kiadásainak fedezetét. A fővárosi önkormányzati hivatal (illetékhivatal) által beszedett illeték a fővárosi önkormányzatot illeti meg.

(8) A helyi önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság 30%-a illeti meg a területileg illetékes önkormányzatot. E rendelkezés végrehajtásáról a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter intézkedik.

(9) Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak az Országgyűlés által jóváhagyott Vagyonpolitikai Irányelvek alapján, az Állami Vagyonügynökség által történő értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési, illetve megyei önkormányzatot illeti meg.

(10) A főváros önkormányzatait megilletik az e törvényben megállapított bevételi források. A forrásoknak a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztásánál – a feladatokkal és a hatáskörökkel összhangban – a Fővárosi Közgyűlés rendelkezik. Az Országgyűlés felhatal- mazza a pénzügyminisztert, hogy a főváros esetében mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés nem dönt, a forrásoknak a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására, a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó időarányos részét egy összegben, a Fővárosi Közgyűlés számlájára utalja. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbításáról.

(11) * 

2. § (1) A Társadalombiztosítási Alap részére az 1989. évi XLVIII. törvényben az 1990. évre garantált bevételi többlet biztosításához előirányzott állami hozzájárulás összege 5420 millió forint. Az előirányzat felhasználása a Társadalombiztosítási Alap 1990. évi zárszámadásának országgyűlési jóváhagyását követő 15 napon belül történhet meg. Ha a tényleges kiegészítési kötelezettség nem éri el az előirányzott összeget, akkor a különbözet felhasználásáról az Országgyűlés dönt. Amennyiben viszont a tényleges kötelezettség meghaladja az előirányzatot, a túllépést az általános tartalékból kell fedezni.

(2) Az állami költségvetés az 1989–90. években keletkezett tartozásaiból 1991-ben a következőket téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak:

– a Társadalombiztosítási Alap 1989. évi zárszámadásához kötődő visszatérítés

1 600 millió Ft
– az 1990. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján

300 millió Ft
– a társadalombiztosítás által 1990-ben kifizetett, politikai rehabilitáció címén felmerült nyugdíj-kiegészítés megtérítése, tételes elszámolás alapján


500 millió Ft
– az Alap által 1990-ben kifizetett családi pótlék miatti tartozás kamata
3 500 millió Ft
– az 1991. év során az állampolgári jogú családi pótlékkal kapcsolatos költségtérítés, tételes elszámolás alapján

400 millió Ft
– az 1991-ben kifizetésre kerülő, politikai rehabilitáció címén felmerült nyugdíj-kiegészítés, tételes elszámolás alapján


1 845 millió Ft
Összesen: 8 145 millió Ft

(3) Az állami költségvetés garantálja a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről szóló törvényben *  jóváhagyott kiadásainak teljesítését akkor is, ha a bevételek erre nem nyújtanak fedezetet. A vállalt garancia nem keletkeztet fizetési kötelezettséget akkor, ha a fedezethiány abból ered, hogy a be nem hajtott követelések állománya

– ide nem értve a felszámolások miatt véglegesen behajthatatlanná vált követeléseket – meghaladja az 1990. december 31-én fennálló állományt.

3. § (1) Az állami megbízás alapján közfeladatokat ellátó nem állami intézmények, a hittudományi egyetemek és főiskolák támogatásának normatívái:

– szociális intézményi ellátás 147 000 Ft/fő
– idősek és fogyatékosok napköziotthoni ellátása
24 000 Ft/fő
– fiatalkorúak gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása
172 000 Ft/fő
– óvodai ellátás 15 000 Ft/fő
– általános iskolai oktatás 30 000 Ft/fő
– alsó fokú zenei képzés 19 000 Ft/fő
– általános iskolai fogyatékos gyermekek oktatása
56 000 Ft/fő
– szakközépiskolai oktatás 54 000 Ft/fő
– gimnáziumi oktatás 44 000 Ft/fő
– szakmunkásképző iskolai oktatás 33 000 Ft/fő
– szakmunkásiskolai tanműhelyi oktatás
36 000 Ft/fő
– nemzetiségi vagy két tannyelvű oktatás (kiegészítő hozzájárulás)
14 000 Ft/fő
– diákotthoni ellátás 53 000 Ft/fő
– felsőoktatási nappali hallgatók oktatása
72 000 Ft/fő

(2) Pártok támogatására 700 millió forint szolgál, ennek pártonként részletezett összegét – a pártokról szóló törvény *  rendelkezése alapján – a II. fejezet 5. címe tartalmazza. Társadalmi szervek támogatására 400 millió forint, nemzetiségi szövetségek támogatására 200 millió forint az előirányzat. E keretek felosztásáról az Országgyűlés által létrehozott (megbízott) testület dönt. Az 1990-ben is támogatásban részesülő szakszervezeti művelődési intézmények támogatására 200 millió forint fordítható.

(3) Egyházak közvetlen támogatására 1099,9 millió forint szolgál. Ebből 561,4 millió forint a hitéleti tevékenység támogatása, 538,5 millió forint az egyházi ingatlanok felújításához történő állami hozzájárulás. A keret felosztására az egyházak magyarországi legfelsőbb szervei, illetve nem hierarchikus felépítésű egyházak esetén az erre felhatalmazott szervezeti egységeik által delegált képviselőkből álló testület jogosult.

A központi költségvetés keretében ellátott állami feladatok normatívái és bevételei

4. § (1) A központi költségvetési szervek által ellátott állami feladatok közül az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 48 864 Ft/év/fő. A normatíva alapján járó támogatás felhasználásáról a felsőoktatási intézmény dönt.

(2) A központi költségvetés bevétele a pénzintézetek, valamint a totó-lottó játék bonyolítását végző társaságok államot megillető osztaléka.

A központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege

5. § (1) *  Az Országgyűlés az 1–4. §-ban foglaltakra is tekintettel a központi költségvetés 1991. évi összes kiadását 933,547,9 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) *  Az 5. §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 854.761,8 millió forintban állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok (rovatok) szerinti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A központi költségvetés 5. §-ban megállapított kiadási főösszege és a 6. §-ban megállapított bevételi főösszege különbözetének összegével (a továbbiakban: hiány), 78 786,1 millió forinttal az államadósság növekszik.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az (1) bekezdésben meghatározott hiány finanszírozására

– 60 000 millió forint összegű hosszú lejáratú jegybanki hitelt vegyen fel, a hitel kamata 25%, azonos a jegybank által a kereskedelmi bankoknak 1991-ben nyújtott refinanszírozási hitel alapkamatával;

– 15 000 millió forint összegben államkötvényt bocsásson ki;

– 3786,1 millió forinttal növelje az értékesített kamatozó és diszkont-kincstárjegyek állományát.

A központi költségvetés végrehajtási szabályai

821. § * 

22. § (1) * 

(2) * 

23. § * 

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE

A központi költségvetés hiánya és más állami feladatok finanszírozását szolgáló, az 1991. évet megelőzően eszközölt, illetőleg 1991-től megvalósuló hitel- és értékpapír-műveletekből származó központi költségvetési adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés a következő szabályokat határozza meg:

24. § Az államadósság belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét az 1990. év végén az alábbi tartozások képezik:

(1) A Magyar Nemzeti Bankkal szemben:

a) a központi költségvetés hiányának részbeni fedezetéül 1991 előtt felvett hitelek – beleértve azokat a hiteleket is, amelyek 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint költségvetési bevételként kerültek elszámolásra – fennálló állománya (várhatóan 442,6 milliárd forint);

b) az 1986. évi V. törvény 17. § a) pontja alapján egyes gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául felvett hitel (20,5 milliárd forint);

c) az 1986. évi V. törvény 17. § b) pontja alapján az 1987. január 1-jétől létrejött kereskedelmi bankok és átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezetéül felvett hitelek még vissza nem fizetett része (5,8 milliárd forint);

d) az 1989. évi XVIII. törvény 22. § (1) bekezdése szerinti vállalati forgóalap-rendezési hitel még vissza nem fizetett része (várhatóan 23,6 milliárd forint);

e) bizonyos nemzetközi pénzügyi szervezetek – Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi Beruházási Bank, Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Nemzetközi Fejlesztési Társaság – alaptőkéjéhez való hozzájárulás Magyar Nemzeti Bank által megelőlegezett összege (várhatóan 7,9 milliárd forint);

f) a Magyar Nemzeti Bank által felvett és a központi költségvetésnek továbbkölcsönzött világbanki hitelek (várhatóan 1 milliárd forint);

g) az Állami Fejlesztési Intézet – és annak jogelődje – által ellátott állami beruházási feladatok finanszírozását szolgáló, a Magyar Nemzeti Bank által 1968–1990 között nyújtott refinanszírozási hitelekből 1990. december 31-éig keletkező tartozások állománya (várhatóan 262,9 milliárd forint);

h) az a) és c) pontban szereplő költségvetési feladatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények vissza nem vásárolt állománya (4,5 milliárd forint);

i) az e törvény 32. § (1) bekezdésében foglalt hitel.

(2) Más belföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban szereplő költségvetési fel-adatok részbeni finanszírozására kibocsátott államadóssági kötvények és értékesített kincstárjegyek állománya (várhatóan 30,1 milliárd forint).

25. § (1) Az 1990. év végén az államadósság nem belföldi jövedelemtulajdonosokkal szembeni részét a rubel- és nem rubelviszonylatokból fölvett kormányhitelekből (8,4 milliárd forint) és a magyar állam által a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól közvetlenül felvett hitelekből (várhatóan 24 milliárd forint) eredő tartozások alkotják.

(2) A nem belföldi jövedelemtulajdonosok felé fennálló (1) bekezdés szerinti államadóssággal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat a XXV. Nemzetközi Elszámolások bevételi és kiadási fejezetekben kell előirányozni és elszámolni.

26. § (1) A Magyar Nemzeti Bank 1990. december 31-i hatállyal nyújtson hitelt a központi költségvetésnek a 24. § (1) bekezdés e)–f) pontjaiban szereplő állami feladatok forrásául, valamint g) pontjában szereplő tartozás átvállalására.

(2) A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételekkel:

a) külön-külön szerződést kössön a következő államadósság-elemek kezelésére:

aa) az (1) bekezdés szerinti hitelek;

ab) a 24. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő hitelek azon része, amely 1981-ig az éves zárszámadási törvények szerint a költségvetési bevételek között elszámolt összegekből keletkezett (281,2 milliárd forint);

ac) a 24. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hitelek; illetőleg

b) vonja össze egy új szerződésbe és így kezelje a 24. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő azon hiteleket, amelyek a jóváhagyott éves zárszámadási törvények alapján a költségvetési hiány részbeni finanszírozására a központi költségvetés forgóalapja javára kerültek felvételre (161,4 milliárd forint).

27. § A 24. § (1) bekezdésének b)c) és h) pontjában szereplő államadósság kezelésére vonatkozó, érvényben lévő szerződéseket a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke az e törvényben szabályozott feltételek szerint módosítja.

28. § (1) A 24. § (1) bekezdésének d)–e) pontjában, valamint a 26. § (2) bekezdés ab) pontjában szereplő államadósság-elemek lejárata 1991-től kezdődően 5 év türelmi idővel együtt 15 év;

(2) a 24. § (1) bekezdésének g) pontjában szereplő refinanszírozási hitel 26. § (1) bekezdése szerint nyújtott jegybanki hitellel való átvállalása miatti államadósság lejárata különbözik aszerint, hogy a refinanszírozási hitel milyen kihelyezéseket finanszírozott:

a) azon részénél, amely állami kölcsönök forrását képezte és az államháztartáson kívüli adós – a 31. § (3) bekezdésében szereplő rendelkezések figyelembevételével – a kölcsön visszafizetésére kötelezett, a lejárat megegyezik az adóssal kötött eredeti szerződésben meghatározottal;

b) további részénél azonos az (1) bekezdés szerintivel.

(3) A 24. § (1) bekezdés f) pontjában, a 26. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a 27. §-ban szereplő államadósság-elemek lejárata az érvényben lévő bel- és külföldi szerződésekben foglaltakkal legyen azonos.

29. § A 26–27. §-okban szereplő államadósság-elemek az 1991. évben egységesen 9%-kal kamatoznak.

30. § A 24. § (2) bekezdésében és a 25. §-ban szereplő államadósságok lejárati és kamatfeltételei megegyeznek az érvényben lévő belföldi és nemzetközi szerződésekben, illetőleg kibocsátási szabályokban rögzítettekkel.

31. § (1) *  A 24.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti tartozásra a Magyar Nemzeti Bank által a központi költségvetésnek nyújtott hitelt a Pénzügyminisztérium kölcsönözze tovább az Állami Fejlesztési Intézetnek. Az Állami Fejlesztési Intézet a továbbkölcsönzött hitelből fizesse vissza a Magyar Nemzeti Banknak fennálló refinanszírozási hitel összegét.

(2) *  A refinanszírozási hitelből és más forrásból az Állami Fejlesztési Intézet – és annak jogelődje – által eszközölt összes kihelyezések alapján az államháztartáson kívüli adósok felé fennálló követelések összege153.696,2 millió forint, amiből 22.746,0 millió forint az állami kölcsönök, 130.940,9 millió forint az állami alapjuttatások utáni járadékok összege.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönítés megvalósításával összefüggésben az Országgyűlés

a) *  az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján a Költségvetési Törvény 31. § (3) bekezdés a)–b) pontjában szereplő, adósságszolgálati kötelezettségek alól adott mentesítések, illetőleg a refinanszírozási hitelből adósságkonverzió és közvetlenül vállalkozásokban való állami részesedés megszerzésére felhasznált rész összege – a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 37. §-ában elengedett követelésen felül – az 1991. év végén 14.138 millió, illetőleg 4.358 millió forint. A tételes felsorolást a 8. számú melléklet tartalmazza;

b) *  tudomásul veszi, hogy a refinanszírozási hitelből a Gabcikovó–Nagymaros Vízlépcső beruházásra 1990 végéig várhatóan felhasználásra kerülő 33 400 millió forint visszafizetése teljes egészében a központi költségvetést terheli, mivel az Országgyűlés 24/1989. (XI. 10.) határozatával a beruházás Magyarországon megvalósuló részének leállításáról hozott döntés miatt a tervezett erőmű által termelendő villamos energia árbevételéből számításba vett törlesztési forrás nem jön létre.

(4) A (3) bekezdés szerinti rendelkezések figyelembevételével meghatározott, államháztartáson kívüli adós által teljesítendő adósságszolgálattal fedezett továbbkölcsönzött hitelrész összege az Állami Fejlesztési Intézet központi költségvetéssel szembeni kötelezettsége. * 

(5) *  A (2) bekezdés szerinti törlesztéseket és járadékokat, az állami kölcsönök kamatát, valamint a jamburgi gáz árbevétel összegét – amelyeket a központi költségvetés belföldi adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni – az Állami Fejlesztési Intézet köteles

(6) Az (5) bekezdés szerinti törlesztések, kamatok és járadékok összegét a központi költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat bevételi fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

(7) Az (1) bekezdésben szereplő és a központi költségvetés által részére továbbkölcsönzött jegybanki hitelből az Állami Fejlesztési Intézet az 1990. év végéig nyújtott refinanszírozási hiteleket fizesse vissza a Magyar Nemzeti Banknak.

32. § Az Országgyűlés hozzájárul, hogy:

(1) a központi költségvetés folyamatos fizetőképességének biztosításához szükséges állami forgóalap megteremtésére a pénzügyminiszter 1990. december 31-i hatállyal 40 milliárd forint, az államadósság növelését eredményező hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;

(2) a hitel:

a) *  kamata azonos a 29. § szerintivel;

b) lejárata 1991-től kezdődően 8 év türelmi idővel együtt 15 év. Amennyiben a központi költségvetés a türelmi időszak folyamán valamelyik évben többlettel zár, a visszafizetést a többletből – az Országgyűlés által meghatározott összegben – a türelmi időszak vége előtt meg kell kezdeni.

33. § Az e törvény által szabályozott államadósság egyes összetevői közül a 26–27. és 32. §-okban szereplő jegybanki hitelek, valamint a 24. § (1) bekezdés h) pontjában és (2) bekezdésében szereplő államkötvények 28–29. és 32. §-okban meghatározott törlesztési és kamatterheit, továbbá a 24. § (2) bekezdésében szereplő kincstárjegyek kamatterheit a központi költségvetés XXVI. Belföldi Adósságszolgálat kiadási fejezetében kell előirányozni és elszámolni.

34. § * 

35. § * 

A helyi önkormányzat költségvetése

36. § (1) * 

(2)–(4) * 

(5) * 

(6) * 

A helyi önkormányzatok pénzellátása

37. § * 

A kötelezettségvállalás rendje

3842. § * 

Könyvvezetési kötelezettség

43. § * 

Záró rendelkezések

44. § * 

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÁLLAMI PÉNZÜGYEKRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI II. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL ÉS KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL

45–59. § * 

ÖTÖDIK RÉSZ

A FOGYASZTÁSI ADÓRÓL ÉS A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSRŐL SZÓLÓ 1989. ÉVI LI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL

60–63. § * 

HATODIK RÉSZ

A LAKÁSCÉLÚ KÖLCSÖNÖK KAMATAIRÓL * 

64. § (1) Azoknak a kölcsönöknek a kamata, törlesz-tőrészlete és adósság összege, amelyeket az Országos Takarékpénztár vagy a takarékszövetkezet az 1988. december 31-e előtt hatályban volt jogszabályok alapján lakásépítés, lakásvásárlás vagy egyéb építési munkák céljára nyújtott, az adós választása szerint 1991. január 1. napjától kezdődően a 65. vagy a 66. § rendelkezései szerint változik meg.

(2) Az adós a kölcsönt nyújtó pénzintézet felszólítását követő 30 napon belül nyilatkozhat, hogy a kölcsön törlesztését a törvény 65. vagy 66. §-a alapján kívánja-e teljesíteni. Amennyiben ilyen nyilatkozatot határidőben nem tesz, úgy a kölcsön törlesztését a 65. §-ban foglaltak szerint kell megfizetni.

65. § *  (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott kölcsön kamata egységesen évi 12%-ra változik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célra nyújtott 3,5%-nál magasabb és nem változó kamatozású kölcsönök kamata 1993. január 1-jétől évi 12%.

66. § (1) A 64. § (1) bekezdése szerinti:

a) kamatmentes vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamatozású kölcsönökre az 1991. január 1. napján fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás felét; * 

b) az évi 3,5%-nál magasabb mértékben megállapított és nem változó kamatozású kölcsönökre az 1992. január hó 1-jén fennálló és nem fizetési késedelemből eredő tőketartozás egyharmadát az állam elengedi.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott csökkentett kölcsönökre 1991. január 1-jétől; a b) pontban meghatározott csökkentett kölcsönökre pedig 1992. január 1-jétől a lakáscélú bankkölcsönök mindenkori kamatát kell megfizetni.

67. § (1) A kamatmentes és 1–3,5%-os kamatozású kölcsönök törlesztésére 1991. évben egységesen havonta 1500 forinttal többet kell megfizetni, mint a kölcsönszerződésben meghatározott havi törlesztőrészlet.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet nem nyújt fedezetet az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat megfizetésére, úgy a fedezetlen kamathányadot továbbra is a költségvetés viseli.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján megállapított törlesztőrészlet magasabb, mint az esedékes tőkehányad és a 65. §-ban vagy a 66. §-ban meghatározott kamat összege, úgy a különbözet a tartozást csökkenti, a törlesztési idő ennek arányában rövidül meg.

68. § A kölcsönszerződés kezese az eredeti szerződésben foglalt feltételek szerint felel a kölcsön visszafizetéséért, a szerződés egyéb feltételei nem változnak.

Hatálybalépés

69. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 23. § (1) bekezdés és a 60–63. §-ok kivételével 1991. január 1. napjától kell alkalmazni. * 

1. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez * 

A központi költségvetés 1991. évi kiadásai * 

2. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez * 

A központi költségvetés 1991. évi bevételei * 

3. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez * 

4. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez * 

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásai * 

5. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Címzett támogatások az 1991. évre * 

6. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvény 1. §-ához

Céltámogatások 1991. évre * 

7. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez * 

Központosított előirányzatok 1991. évre * 

8–10. számú melléklet az 1990. évi CIV. törvényhez *