1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között a vámhatóságaik közötti kölcsönös adminisztratív segélynyújtásról szóló Egyetértési Memorandumot e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyetértési Memorandum magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Kormánya;
Figyelembe véve, hogy a vámtörvények megszegése kárt okoz országaik gazdasági, pénzügyi és társadalmi érdekeinek;
Figyelembe véve, hogy a kábítószerek és pszichotrop anyagok kereskedelme veszélyt jelent a közegészségügyre és a társadalomra;
Figyelembe véve az áruk behozatala vagy kivitele esetén esedékes vámok, adók és más díjak pontos kivetésének, valamint tilalmak, korlátozások és ellenőrzések megfelelő végrehajtásának fontosságát;
Meggyőződve arról, hogy vámtörvények megszegésének megelőzésére és a vámok beszedésében a nagyobb pontosság elérésére irányuló erőfeszítéseket hatékonyabbá teszi a vámhatóságaik közötti szorosabb együttműködés révén;
Tekintettel a kétoldalú kölcsönös segítségnyújtást elősegítő nemzetközi dokumentumokra az alábbiakban állapodtak meg:
A jelen Egyetértési Memorandum alkalmazásában:
a) a „Vámhatóság” kifejezés alatt a Magyar Köztársaságban a Vám- és Pénzügyőrséget, az Egyesült Királyságban Őfelsége Vámok és Közvetett Adók Igazgatóságát kell érteni;
b) a „vámtörvény” kifejezés alatt minden, az áruk behozatalával, kivitelével és átvitelével kapcsolatban a vámhatóságok által alkalmazott törvényi és adminisztratív rendelkezést kell érteni, beleértve:
(I) a vámok, adók és más díjak beszedését, biztosítását vagy visszatérítését;
(II) tilalmakat, korlátozásokat vagy ellenőrzési intézkedéseket;
(III) a kábítószerek és pszichotrop anyagok illegális kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket;
c) a „megszegés” kifejezés alatt vámtörvények bármely megsértését vagy annak kísérletét kell érteni.
(1) A két Kormány vámhatóságaikon keresztül és a jelen Memorandumban lefektetett rendelkezésekkel összhangban kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak;
a) a vámtörvények megfelelő betartásának biztosítása érdekében;
b) a vámtörvények megszegésének megelőzése, nyomozása és megtorlása érdekében;
c) a vámtörvények alkalmazására vonatkozó okmányok kézbesítésével kapcsolatos esetekben.
(2) A jelen Memorandum keretei között a segítséget annak az országnak a törvényeivel és jogszabályaival összhangban nyújtják, amelyikben a megkeresett vámhatóság működik és ezen vámhatóság hatáskörén belül és rendelkezésére álló erőforrások keretei között.
(3) A jelen Memorandum nem érinti a vámok, adók és más díjak behajtását.
(1) A két vámhatóság megküld egymásnak, felkérésre vagy saját kezdeményezésre, minden olyan rendelkezésre álló információt, amely segíti a vámtörvény megfelelő alkalmazásának biztosítását.
(2) Megkeresés esetén, ha a megkeresett vámhatóság nem rendelkezik a kért információval, saját belátása szerint intézkedéseket tesz az információ beszerzése érdekében saját vámtörvénye rendelkezéseivel összhangban.
A két vámhatóság megküldi egymásnak azon áruk jegyzékét, amelyek valószínűleg illegális forgalom tárgyát képezik területeik között. Ezeket a jegyzékeket szükség szerint felülvizsgálják.
Felkérésre, az egyik vámhatóság megküldi a másik vámhatóságnak az alábbi ügyekkel kapcsolatos információkat:
a) a felkérő vámhatóság területére behozott árukat jogszerűen vitték-e ki a megkeresett vámhatóság területéről;
b) a felkérő vámhatóság területéről kivitt árukat jogszerűen vitték-e be a megkeresett vámhatóság területére és az árukat, ha volt ilyen, milyen vámeljárásban kezelték.
A két vámhatóság - saját kezdeményezésére vagy felkérésre - megküldi egymásnak mindazokat a jelentéseket, bizonyítékokat vagy okmányok hitelesített másolatait, amelyek tartalmaznak minden rendelkezésre álló információt a vámtörvény megszegését vagy feltehető megszegését jelentő befejezett vagy tervezett cselekményekről.
A két vámhatóság tájékoztatja egymást, ha a csalások új módszereit derítik fel. Megküldik egymásnak a kérdéses módszereket leíró, nyomozószolgálataik által készített jelentések másolatait vagy kivonatait.
A jelen Memorandumban említett okmányokat helyettesíteni lehet az ugyanilyen célra bármilyen formában készített számítógépes információval. Az anyag értelmezéséhez vagy felhasználásához szükséges minden lényeges információt egyidejűleg kell megküldeni.
(1) Eredeti nyilvántartásokat és okmányokat csak olyan esetekben kérhetnek, amikor a hitelesített másolat elégtelen.
(2) Az átadott eredeti nyilvántartásokat és okmányokat a lehető legrövidebb időn belül vissza kell küldeni.
Mindkét vámhatóság - saját kezdeményezésére vagy a másik vámhatóság írásos megkeresésére - saját törvényei feltételei szerint és saját adminisztratív gyakorlatával összhangban különleges megfigyelést tart fenn egyebek között:
a) a felkérő vámhatóság által alkalmazott vámtörvények alkalomszerű vagy szokásos megsértésével gyanúsított személyek mozgása, különösen a megkeresett vámhatóság területére történő belépése és az onnan való kilépése;
b) a felkérő vámhatóság területén lényeges illegális kereskedelemhez vezető, a felkérő vámhatóság által jelzett gyanús áru- és fizetőeszközmozgás;
c) a felkérő vámhatóság területén esetleg lényeges illegális kereskedelmet jelentő áruk raktározására használt helyek;
d) a felkérő vámhatóság által alkalmazott a vámtörvények megszegéséhez feltehetőleg használt szállítóeszközök
felett.
Az ilyen adatgyűjtés eredményeit közlik a kérést előterjesztő vámhatósággal.
(1) Ha az egyik vámhatóság úgy kéri, a másik vámhatóság minden hivatalos adatgyűjtést kezdeményezni fog azokkal a cselekményekkel kapcsolatban, amelyek a felkérő vámhatóság által alkalmazott vámtörvényeket sértik vagy feltehetőleg sértik. Az ilyen adatgyűjtés eredményeit késedelem nélkül közlik a kérést előterjesztő hatósággal.
(2) Ezeket az adatgyűjtéseket a megkeresett vámhatóságra kötelező törvények és rendelkezések szerint folytatják le.
Az egyik vámhatóságnak a vámtörvényt sértő cselekmények nyomozására feljogosított tisztviselője a másik vámhatóság jóváhagyásával jelen lehet amikor az ilyen vámtörvényt sértő cselekmények nyomozását és felderítését célzó cselekményeket végeznek azon a területen, ahol a megkeresett vámhatóság működik, ha az ilyen vámtörvényt sértő cselekmények a megkereső vámhatóságnak az érdekkörében merülnek fel.
Ha azon ország bíróságai vagy hatóságai, ahol az egyik vámhatóság működik, így kérik az eléjük került vámtörvényt sértő cselekményekkel kapcsolatban, a megkeresett vámhatóság felhatalmazhatja tisztviselőit, hogy tanúként vagy szakértőként megjelenjenek az ilyen bíróságok vagy hatóságok előtt. Az ilyen tisztviselők bizonyítékot nyújtanak a hivatali tevékenységük során általuk megállapított tényekkel kapcsolatban, valamint olyan nyilvántartásokat, okmányokat, egyéb anyagokat vagy ezek hitelesített másolatait terjesztik elő, amelyeket az eljárás szempontjából lényegesnek tarthatnak.
Amikor a jelen Memorandum által előírt esetekben az egyik vámhatóság tisztviselői jelen vannak azon a területen, ahol a másik vámhatóság működik, nekik mindig képesnek kell lenniük bizonyítani hivatalos minőségüket. Amíg ott tartózkodnak ugyanazt a védelmet élvezik, mint a hazai vámtisztviselők az ott hatályban levő törvényeknek megfelelően. Nem viselhetnek sem egyenruhát, sem fegyvert.
(1) A beszerzett információkat, közléseket és okmányokat kizárólag a jelen Memorandum céljaira lehet felhasználni, kivéve azokat az eseteket, amikor az egyik vámhatóságnak - saját törvényei értelmében - kötelessége értesíteni a törvényt sértő vagy feltehetőleg törvényt sértő cselekményekről egy másik állam illetékes hatóságait vagy egy Vámunió Igazgatóságát és a tájékoztatást adó vámhatóság ehhez kifejezetten írásban hozzájárul és a tájékoztatást fogadó vámhatóságra vonatkozó törvények az ilyen felhasználást megengedik.
(2) A jelen Memorandum értelmében az egyik vámhatóságnak átadott kéréseket, információkat, szakértői jelentéseket és más közléseket ugyanolyan védelemben részesítik azon a területen, ahol ez a vámhatóság működik, mint a hasonló természetű okmányokat és információkat saját nemzeti törvényei szerint.
(1) A tájékoztatást fogadó vámhatóság jelen Memorandum céljaival összhangban és tárgyi hatályának keretei között saját bizonyítékaikban, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint a bíróság elé vitt eljárásaikban és vádemeléseikben bizonyítékként felhasználhatják a jelen Memorandumnak megfelelően beszerzett információkat és okmányokat.
(2) Az ilyen információknak és okmányoknak bíróságokon bizonyítékként való felhasználását és a nekik tulajdonított súlyt azon ország nemzeti jogi rendszerének megfelelően határozzák meg, ahol a felkérő vámhatóság működik.
(1) Az egyik vámhatóság felkérésére a másik vámhatóság kézbesíti azon ország illetékes hatóságai által saját vámtörvényeinek alkalmazása során folytatott eljárásaival és ezen hatóságok által hozott határozatokkal kapcsolatos iratokat a területen lakó vagy bejegyzett személyhez vagy személyekhez, ahol a felkérő vámhatóság működik.
(2) Iratok kézbesítését a jelen Memorandum szerint azon ország törvényeinek és gyakorlatának megfelelően végzik, ahol a megkeresett vámhatóság működik. A kézbesítés iránti kérés az irat rövid tartalmát tartalmazza.
(3) Ha a megkereső vámhatóság úgy kívánja, a kézbesítést meghatározott módon végzik, feltéve, hogy a kért eljárás teljesíthető azon ország törvényei és gyakorlata szerint, ahol a megkeresett vámhatóság működik.
(4) A kézbesítés bizonyítéka lehet egy, az érintett személy által igazolt és keltezéssel ellátott átvételi elismervény vagy a megkeresett vámhatóság igazolása, amely jelzi a kézbesítés módját és idejét.
A jelen Memorandum szerinti bármilyen információt csak a magyar Vám- és Pénzügyőrség vezetője, illetve Őfelsége Vámok és Közvetett Adók igazgatói által kijelölt tisztviselők között lehet átadni.
(1) Ha az egyik vámhatóság úgy véli, hogy a tőle kért segítségnyújtás kárt okozhat azon ország nyilvános politikájának vagy szuverenitásának, biztonságának vagy más lényeges érdekeinek, ahol az működik, vagy ipari, kereskedelmi vagy szakmai titok megsértését eredményezhetné, visszautasíthatja a segítségnyújtást vagy bizonyos feltételek teljesítéséhez kötheti azt.
(2) Ha a segítségnyújtást visszautasítják, a visszautasításról hozott döntést és annak okát haladéktalanul írásban közölni kell.
Ha az egyik vámhatóság olyan segítséget kér, amelyet ő maga nem tudna teljesíteni, ha azt a másik kérné, a kérésében felhívja erre a körülményre a figyelmet. Az ilyen kérés teljesítése kizárólag a megkeresett vámhatóság belátásán múlik.
Mindkét vámhatóság lemond a jelen Memorandum végrehajtásával kapcsolatban felmerülő költségek megtérítésének igényéről, kivéve a 13. cikkben említett tisztviselőknek fizetett ellátmányt és a tolmácsok ellátmányát. Az ilyen ellátmányt az a hatóság fizeti, amely kérte, hogy a tisztviselőket idézzék meg tanúként vagy szakértőként.
(1) A jelen Memorandum rendelkezéseit a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság területén alkalmazzák.
(2) A jelen Memorandum szerint előírt segítséget közvetlenül a két vámhatóság között nyújtják.
(3) A két vámhatóság közösen határozza meg azokat a részletes intézkedéseket, amelyek a jelen Memorandum végrehajtásához szükségesek.
(4) A jelen Memorandum értelmezésében esetleg felmerült bármely nézeteltérést diplomáciai úton rendezik.
(1) Mindkét Kormány értesíti a másikat, amikor teljesítették a jelen Egyetértési Memorandum hatálybaléptetéséhez szükségesnek tartott alkotmányos eljárásokat. Az Egyetértési Memorandum az utolsó ilyen kormányértesítés keltének napján lép hatályba.
(2) A két vámhatóság találkozni fog a jelen Memorandum feltételeinek áttekintése céljából a memorandum hatálybalépésének napjától számított minden három év elteltével, hacsak írásban másképpen meg nem egyeznek.
(3) A jelen Memorandumot bármely Állam Kormánya megszüntetheti a másik Kormányhoz írásban intézett hat hónapos felmondással.
A fenti feljegyzés a Magyar Köztársaság Kormánya és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság Kormánya között elért egyetértést képez.
Készült Budapesten, az 1990. év szeptember hónapjának 28-ik napján, két példányban, magyar és angol nyelveken, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.”
3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az Egyetértési Memorandum 23. cikke (1) bekezdésében meghatározott időponttól kell alkalmazni.
