Hatály: 2021.I.1. - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról * 

Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

1. § *  (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.

(2) *  E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti „méhesházas” gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT és Z betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva.

II.

A BELFÖLDI GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

1/A. § (1)-(2) * 

(3) * 

Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett

2. § (1) *  Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

(2) *  Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

(3) *  Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a haláleset vagy megszűnés napján a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

(4) *  Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján - de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül - bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekintetni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

(5) *  Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti tulajdonos az adó alanya.

(6) *  Az adó alanya az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

(7) *  Az adóévre járó adót az adóalany köteles megfizetni.

Az adókötelezettség keletkezése

3. § *  (1) *  Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni.

(2) *  Az adókötelezettség az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adókötelezettség változása, megszűnése, az adófizetési kötelezettség szünetelése * 

4. § *  (1) *  Az adóalany körülményeiben, illetve a gépjárműben beállott olyan változást, amely az adókötelezettségre is kihatással van, e változásra okot adó körülmény bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell figyelembe venni.

(2) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyben a hatóság a gépjárművet bármely okból a forgalomból kivonta.

(3) *  Ha a forgalomból kérelemre kivont gépjárművet a kivonást követő hónapban a kivonást kérelmező újra forgalomba helyezteti, akkor az adókötelezettség - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - nem szűnik meg a forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával.

(4) *  Kérelemre szünetel az adófizetési kötelezettség, ha a gépjármű a rendőrhatóság igazolása szerint jogellenesen került ki az adóalany birtokából. A szünetelés a jogellenes cselekmény bekövetkezését követő hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a gépjármű az adóalany birtokába visszakerült. A szünetelés időszakára időarányosan eső adót nem kell megfizetni. Ha a gépjármű nem kerül vissza az adóalany birtokába, akkor a jogellenes állapot bekövetkezésének időpontját követő év utolsó napján az adóalany ezen gépjárműve utáni adókötelezettsége megszűnik.

Adómentesség

5. § Mentes az adó alól

a) *  a költségvetési szerv,

b) *  az egyesület, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

c) *  az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell,

d) *  az egyházi jogi személy tulajdonában lévő gépjármű,

e) *  a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

f) *  a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab - 100 kW teljesítményt meg nem haladó, nem a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatásra és személygépkocsis személyszállító szolgáltatásra használt - személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint/adóév erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,

g) *  a környezetkímélő gépkocsi,

h)-i) * 

j) *  az a gépjármű, amelynek adómentességét nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó,

k) *  az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.

Az adó alapja

6. § *  (1) *  Az adó alapja személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi az illetékes közlekedési hatóságot a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.

(2) *  Az adó alapja az autóbusz, a lakókocsi, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege.

(3) *  Az adó alapja a tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege, növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

(4) *  Az adó alapja nyergesvontató esetében a nyergesvontató saját tömegének kétszerese, növelve a nyergesvontatóval vontatható, átmenőfékes vontatmány (félpótkocsi) megengedett legnagyobb össztömege és a nyergesvontató saját tömege pozitív különbözetének felével.

Az adó mértéke

7. § *  (1) Az adó mértéke a 6. § (1) bekezdése szerinti adóalap után a gépjármű

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években 140 Ft/kilowatt.

(2) *  Az adó mértéke az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után: * 

a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 850 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz esetén 1380 Ft.

(3) *  Az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű után személyszállító gépjármű esetében 10 000 forint, tehergépjármű esetében pedig 46 000 forint adót kell fizetni. A rendszámtábla próbajárműre való kiadása esetén 23 000 forint adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap első napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók.

Adókedvezmény

8. § *  (1) *  20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete II. alpontja szerinti „5”, „6”, „7” vagy „8” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

(2) *  30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet - a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9”, „10”, „11”, „12” környezetvédelmi osztály-jelzéssel (kóddal) ellátott.

(3) * 

(4) *  Ha az adóalany az adóévben tehergépjárművével - fuvarokmánnyal igazoltan - olyan kombinált áruszállítást alkalmazott, amelynél Magyarország területén vasúton vagy belvízen megtett út járatonként 100 km-nél hosszabb volt, az (5) bekezdésben meghatározott adókedvezményre jogosult.

(5) Az adókedvezmény mértéke 30-60 járat teljesítése esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított - fizetendő adó 10%-a, 60 járat felett 20%-a. 2004. január 1-jétől az adókedvezmény mértéke 40 járat feletti teljesítés esetén a tehergépjármű után adóévre - az (1)-(2) bekezdés alapján megállapított fizetendő adó 10%-a.

(6) *  Az adóalany a kombinált áruszállítás után járó adókedvezmény iránti - fuvarokmánnyal igazolt - kérelmét az adóév július 1. napjától nyújthatja be a gépjármű adóztatására illetékes adóhatósághoz.

(7) *  Az (5) bekezdés szerinti adókedvezmény csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

Az adó megállapítása és kezelése

9. § *  (1) *  Gépjárműadóügyben az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon. Az adóztatási feladatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az adóalany hatósági nyilvántartás címadat rovatába bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerint illetékes települési, a fővárosban a kerületi önkormányzati, a Margitsziget tekintetében pedig a Budapest XIII. kerületi önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban együtt: adóhatóság) látja el. Ha a nyilvántartásban a lakcím, a székhely vagy a telephely megváltozik, az adóztatási feladatok ellátására a változást követő év első napjától az új lakcím, székhely vagy telephely szerint illetékes adóhatóság jogosult. Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonváltozással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonváltozás bejelentése évének utolsó napjáig a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonos nyilvántartásba bejegyzett lakcíme, székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság az illetékes a tulajdonváltozással érintett gépjármű adóztatására.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt változások esetén a változást követő év első napjától esedékes adót kell az új cím szerint illetékes adóhatóságnál megfizetni.

(3) *  Az adóztatási feladatokat az ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű és a próbajármű esetében a gépjárműre kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedélyben, illetve ideiglenes forgalmi engedélyben megjelölt lakóhely, székhely (ideértve a fióktelepet is) szerint illetékes adóhatóság látja el.

(4) Amennyiben az adóalany adótartozása az egy évi adótételt meghaladja, és a közúti közlekedési nyilvántartásban újabb adóalanyt [2. § (1) bek.] a közlekedési igazgatási hatóság nem tüntetett fel, az adóhatóság kezdeményezheti a gépjárműnek a forgalomból való kivonását.

9/A. § *  Az önkormányzati adóhatóságnak nem kell határozatot hoznia, ha az adóalany az adóévben - az 5. § valamely rendelkezése alapján - mentes az adó alól. Az önkormányzati adóhatóság az adóévi adómentesség tényét a nyilvántartásában rögzíti.

III.

A KÜLFÖLDÖN NYILVÁNTARTOTT GÉPJÁRMŰVEK ADÓJA

Az adó fizetésére kötelezett

10. § Az adót az üzembentartó köteles megfizetni.

Az adókötelezettség kezdete

11. § *  Az adókötelezettség Magyarország területére való belépés napjával kezdődik.

Az adókötelezettség megszűnése, szünetelése

12. § (1) *  A gépjármű adókötelezettsége megszűnik azon a napon, amikor Magyarország területét elhagyja.

(2)-(3) * 

(4) Szünetel az adókötelezettsége a forgalom számára használhatatlanná vált gépjárműnek a használhatatlansága időtartama alatt. A használhatatlanságot hatósági bizonyítvánnyal vagy a javítóüzem által kiállított okirattal kell bizonyítani.

Adómentesség

13. § (1)-(2) * 

(3) *  Mentes az adó alól a kombinált árufuvarozásra nemzetközi viszonylatban alkalmazott, külföldön nyilvántartott tehergépjármű, amely az árut Magyarország területén

a) a határátlépés helyétől vagy az áru feladási helyétől az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - vasúti állomásra vagy belvízi kikötőbe közúton fuvarozza (előfuvarozás), illetőleg

b) a vasútállomásról vagy belvízi kikötőből az útirány szerinti legközelebbi - attól légvonalban legfeljebb 70 kilométer távolságra levő - határátlépés helyére vagy az áru rendeltetési helyére közúton elfuvarozza (utánfuvarozás).

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg a tehergépjárművet

a) előfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből vasúton, illetve vízi úton abba az államba lép ki, amelyből közúton belépett,

b) utánfuvarozás esetén akkor, ha a vasúti állomásról vagy belvízi kikötőből közúton abba az államba lép ki, amelyből vasúton vagy vízi úton belépett,

c) ha a (3) bekezdésben meghatározott távolságot túllépte.

(5) *  Mentes az adó alól a katasztrófa következményeinek enyhítését szolgáló, azonnali támogatást nyújtó és nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) nemzetközi segélyszállítmányt fuvarozó gépjármű.

(6) *  Részben vagy egészben mentes az adó alól az a gépjármű, amelynek adómentességét vagy kedvezményét - ideértve az adó mértékét is - nemzetközi egyezmény vagy viszonosság biztosítja. A viszonosság tekintetében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(7) *  Mentes az adó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, továbbá az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - üzemeltetésében lévő szolgálati gépjármű.

(8) *  A (3) és (4) bekezdés szerinti adómentesség csak azon tehergépjármű után jár, amely a kombinált szállítási útvonal vasúti vagy/és vízi szakaszát is igénybe vette.

14. § * 

A fizetendő adótétel és a megfizetés módja * 

15. § *  (1) A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű (e bekezdés alkalmazásában a járműszerelvény is) esetén az oda, illetve a visszaútra 10 000-10 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, loco célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 30 000-30 000 Ft adót kell fizetni. A 12 tonna össztömeget meg nem haladó, tranzit célra használt (ideértve a harmadik országos engedély ilyen felhasználását is) fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 20 000-20 000 Ft, míg a 12 tonna össztömeget meghaladó, tranzit célra használt fuvarozási engedéllyel közlekedő gépjármű esetén az oda, illetve a visszaútra 60 000-60 000 Ft adót kell fizetni. Az előzőek szerinti adófizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a fuvarozási engedély érvénytelen, illetve azt az adózó jogszerűtlenül használta fel, vagy fuvarozási engedély nélkül közlekedett.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti adótételek oda-, illetőleg visszaútra, a fuvarozás időtartamára, legfeljebb 48-48 órára Magyarország területén való tartózkodásra vonatkoznak. Az előző időtartamot meghaladó tartózkodás esetén minden megkezdett 48 óránként kell az adót az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megfizetni. E bekezdés szerinti fuvarozási időtartamba (tartózkodási időbe) nem számít bele a külön jogszabályban meghatározott forgalomkorlátozási időszak.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti adótétel első alkalommal való átutalása előtt az adózó vagy képviselője legalább 10 nappal megelőzően köteles az állami adó- és vámhatóságnál az e célra rendszeresített nyomtatványon bejelentkezni.

(3) *  Az adót az adózó vagy pénzügyi képviselője - a tehergépjármű Magyarország területére való belépését legalább 2 munkanappal megelőzően - átutalással fizeti meg. Az átutalás közleményrovatában - a következő sorrendben - rögzíteni kell az adózó adószámát, a fuvarozási engedély sorszámát az országkóddal együtt, a tehergépjármű rendszámát, valamint loco fuvarozás esetében az „L”, míg tranzit vagy 3. országos fuvarozás esetében a „T” betűjelet.

(4) *  Az adófizetés tényét az adózó (gépjárművezető) az átutalás megtörténtét bizonyító irattal igazolja, melyet magyarországi közlekedése során járműokmányként köteles megőrizni.

(5) *  Az adót az állami adó- és vámhatóság külföldi gépjárműadó számlája javára kell megfizetni.

16. § * 

Az adó megfizetésének ellenőrzése * 

17. § *  (1) *  Magyarország területén közlekedő külföldön nyilvántartott tehergépjármű esetében az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzését az állami adó-és vámhatóság végzi.

(2) *  Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, az állami adó- és vámhatóság az adóhiányt és annak ötszörösét adóbírság címén állapítja meg. A határozatot az állami adó- és vámhatóság kihirdetés útján közli, mely fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(3) *  Az adóhiányt és az adóbírságot az adózó átutalással vagy készpénzzel fizeti meg. A készpénz átvételéről az állami adó- és vámhatóság készpénzátvételi elismervényt ad, amely az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolására is szolgál.

(4) *  Az adóhiány és adóbírság megfizetéséig az állami adó- és vámhatóság a gépjármű továbbhaladását megakadályozhatja. Nem tartható vissza az élő állatot, illetve a gyorsan romló árut szállító gépjármű. Ebben az esetben a fizetési kötelezettséget a tulajdonossal, illetve a tényleges üzembentartóval szemben kell érvényesíteni.

IV. * 

CÉGAUTÓ * 

Az adó tárgya * 

17/A. § *  (1) *  Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.

(2) *  Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja és 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya * 

17/B. § *  (1) Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

(2) *  Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő.

(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.

(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése * 

17/C. § *  (1) *  A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.

(2) *  A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője számolja el, és

a) a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,

b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.

(3) *  Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.

(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.

(5) *  Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

(6) *  Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.

(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Adómentesség * 

17/D. § *  Mentes az adó alól az a személygépkocsi,

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b) *  amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet,

c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,

e) *  amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, nonprofit gazdasági társaság kizárólag - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti - súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos vagy autista magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

f) *  amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek,

g) *  amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltetet,

h) *  amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.

Az adó mértéke * 

17/E. § *  Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő:

Környezetvédelmi osztály-jelzés
gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) „0”-„4” osztályjelzések esetén „6”-„10” osztályjelzések esetén „5”; „14-15” osztályjelzések esetén
0-50 16 500 Ft 8 800 Ft 7 700 Ft
51-90 22 000 Ft 11 000 Ft 8 800 Ft
91-120 33 000 Ft 22 000 Ft 11 000 Ft
120 felett 44 000 Ft 33 000 Ft 22 000 Ft

A kétszeres adóztatás kizárása * 

17/F. § *  A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság * 

17/G. § *  (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.

V. * 

ÉRTELMEZŐ, ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

18. § E törvény alkalmazásában

1. *  gépjármű: az olyan szállító vagy vontató eszköz, amelyet beépített erőgép hajt, használata közben közutat vesz igénybe, és rendszámtáblával ellátott,

2. *  pótkocsi: a gépjármű által vontatható teher- és sátras utánfutó, lakópótkocsi, műhelykocsi vagy hasonló jellegű, más, nem önjáró jármű, amely rendszámtáblával ellátott,

3. *  személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is beleértve - legfeljebb kilenc állandó ülőhely van, ide nem értve az e törvény szerinti autóbuszt, valamint motorkerékpárt,

4. *  személyszállító gépjármű: az autóbusz, a motorkerékpár, valamint a hatósági nyilvántartás szerint személyszállításra szolgáló más gépjármű,

5. tehergépjármű: a 3-4. pontban fel nem sorolt gépjármű és pótkocsi,

6. *  autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felső vezetékhez nem kötött gépjármű, amelyben a vezető ülésével együtt kilencnél több állandó ülőhely van,

7. *  motorkerékpár: olyan gépjármű, amelynek két vagy három kereke van és a tervezési legnagyobb sebessége 45 km/óránál nagyobb, továbbá olyan négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege legfeljebb 550 kg és motorteljesítménye nem haladja meg a 15 kilowattot;

8. *  külföldön nyilvántartott az a gépjármű, amelynek forgalmi engedélyét és hatósági jelzését (rendszámát) nem magyar hatóság adta ki, kizárólag külföldön nyilvántartott gépjárművekből álló gépjárműszerelvény esetén az adó megállapítása a vontató honossága szerint történik, feltéve, ha nemzetközi egyezmény e kérdésben másként nem rendelkezik,

9. *  környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1-jén hatályos 2. § (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül,

10. *  költségvetési szerv az állam, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti szerv,

11. *  helyi és helyközi tömegközlekedés lebonyolítását szolgálja a gépjármű (autóbusz), amellyel a vállalkozó a kizárólag menetrend szerinti személyszállítást díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehető módon végzi,

12. *  súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2016. április 1-jén hatályos 2. § a) pontja szerint súlyos mozgáskorlátozottnak vagy 2. § h) pontja szerint egyéb fogyatékossággal élőnek minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, igazolás, hatósági határozat másolatával igazolja,

13. *  segédmotoros kerékpár: olyan két-, három- vagy négykerekű jármű, amelyet 50 cm3-t meg nem haladó lökettérfogatú belső égésű motor vagy legfeljebb 4 kW teljesítményű egyéb motor hajt, tervezési végsebessége 45 km/óránál nem nagyobb és saját tömege legfeljebb 350 kg,

14. *  muzeális jellegű az a gépjármű, amelyet legalább 30 éve gyártottak, használata kizárólag a jellegével összefüggő célból történik, továbbá az eredeti műszaki jellemzőit nem változtatták meg, vagy annak megfelelően helyreállították. A jármű muzeális jellegének megállapítására és igazolására az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben foglaltak az irányadók,

15. *  személytaxi: a külön jogszabály szerinti személytaxi-szolgáltatás vagy a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás végzésére jogosult vállalkozás személygépkocsija, amely a hatóság által kiadott taxiengedéllyel és meghatározott színű rendszámtáblával ellátott;

16. mezőgazdasági vontató: mezőgazdasági munka végzésére készült, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes,

17. *  külföldön nyilvántartott gépjármű és pótkocsi üzemben tartója azon személyek egyike, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították; vagy akit a jogi személy vagy más személyi egyesülés nevére kiállított forgalmi engedélyben a jogi személy vagy a személyi egyesülés mellett feltüntettek; vagy aki a járművet Magyarország területén használja; vagy aki azt az ország területéről kilépteti,

18. *  gépjármű forgalomból való kivonásának minősül a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet szerinti forgalomból való kivonás,

19. *  légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű gépjármű, pótkocsi: az a jármű, amelyik a Tanács 96/53/EK Irányelvének II. Melléklete szerinti légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerrel rendelkezik. Amennyiben az önkormányzati adóhatóság az adómegállapítása során e tényt nem vette figyelembe, akkor az adóalany ezt a közlekedési hatóság által kiadott hatósági bizonyítvánnyal, az igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki szakértő szakvéleményével vagy „útkímélő tengely” bejegyzést tartalmazó forgalmi engedély bemutatásával igazolhatja,

20. *  terhelhetőség (raksúly): a tehergépjármű esetében a hatósági nyilvántartásban feltüntetett megengedett legnagyobb össztömeg (összsúly) és a saját tömeg (önsúly) különbözete,

21. *  kombinált árufuvarozás: a tehergépjármű, (nyerges) pótkocsi, (vontató egységes vagy anélküli), csereszekrény vagy konténer (20 lábas vagy ennél nagyobb) az útvonal kezdő vagy záró szakaszát közúton, a másik légvonalban 100 kilométert meghaladó szakaszát pedig vasúton, belvízi járaton teszi meg,

22. *  katasztrófa: elemi csapás, ipari szerencsétlenség vagy háborús esemény, amelynek során és következtében jelentős számú emberi élet kerül közvetlen veszélybe,

23. *  segélyszállítmány: az a szállítmány, amely a 13. § (5) bekezdésében meghatározott célra szolgál, és ezt a körülményt az alábbi szervek valamelyike igazolja: Magyar Vöröskereszt, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve ezek külföldi megfelelője, a szállítmányt küldő vagy fogadó államában működő magyar külképviselet, a segélyszállítmányt küldő vagy azt szervező egyházi jogi személy képviselője, a segélyszállítmányt küldő természetes vagy jogi személy lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes külföldi önkormányzat,

24. *  munkagép: minden szállító vagy vontató eszköznek - függetlenül a rendszámtábla jellegétől - nem minősülő jármű; amely önerejéből 15 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,

25. *  gyártási év: a hatósági nyilvántartásban ilyen elnevezéssel szereplő naptári év,

26. *  lassú jármű és a lassú jármű pótkocsija: a 2021. január 1-jén hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései alapján igazolólappal vagy a fehér alapon 3-3 piros betű- és számjellel, Y kezdőbetűjellel és igazolólappal ellátott jármű, amely a sík úton önerejéből vagy vontatója által 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes,

27. *  nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi,

28. *  hybrid meghajtású az a jármű, amely elektromos és hagyományos belső égésű motorral van ellátva,

29. *  környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16”,

30. * 

31. *  pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing,

32. *  ideiglenesen forgalomban tartott gépjármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 1-2., 4-5. pontja szerint „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű,

33. *  próbajármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 7-11. pontja szerint „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű,

34. *  kiviteli célú gépjármű: A Korm. rendelet 63/A. § (2) bekezdés 13-18. pontja szerint „I” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű.

Átmeneti és vegyes rendelkezések

19. § (1)-(3) * 

(4) * 

(5) * 

(6) *  Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy a gépjárműadó nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának szabályait rendelettel állapítsa meg. * 

19/A. § *  A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. §-ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója.

19/B. § *  E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 17/C. § (1)-(3) és (5) bekezdését és 18. § 30. pontját azon egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni, amely esetén a személygépkocsi bérletére vonatkozó szerződés 2013. június 30-át követően lép hatályba.

Hatálybaléptető rendelkezések

20. § (1) Ez a törvény 1992. év január hó 1. napján lép hatályba.

(2) * 

(3) *  E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: az Európai Parlament és a Tanács 1999/62/EK irányelve a nehéz-tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról.

VI. * 

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS * 

21. § * 


  Vissza az oldal tetejére