A jogszabály mai napon ( 2019.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet

a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról * 

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(A Tv. 2. §-ához)

1. § (1) A Tv. alkalmazásában az örökbefogadott személyt az örökbefogadó leszármazójának kell tekinteni.

(2) Ha a kárpótlás iránti kérelmet a leszármazó vagy a házastárs terjeszti elő, a volt tulajdonos, illetőleg a felmenő halálát, továbbá a leszármazás vagy a házastársi kapcsolat tényét is igazolni kell.

(3) Ha a kárpótlásra jogosult a magyar hatóságok által kiállított személyi okmányokkal nem rendelkezik, az állampolgárságára vonatkozó adatokról az adatlapon (17. §) feltüntetetteknek megfelelően nyilatkozik.

(A Tv. 3. §-ához)

2. § (1) Tanya esetén a kár mértékének meghatározása során a tanyaépületre - ha annak alapterülete megállapítható - a Tv. 3. számú mellékletének a) pontjában, a tanyaépülethez tartozó termőföldre pedig a Tv. 13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a kár mértéke az így kiszámított értékek együttes összege.

(2) Ha a tanyaépület alapterülete nem állapítható meg, a tanyaépületre vonatkozó kár mértékét 100 m2 alapulvételével kell kiszámítani.

(3) A Tv. és e rendelet alkalmazásában tanya a település külterületén lévő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés), továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás céljára létesített tanyaépület (lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport) és a hozzátartozó termőföld együttese.

3. § Ha a tulajdon tagsági jogot megtestesítő értékpapírra vagy társasági részesedést kifejező vagyoni értékű jogra vonatkozott, a kár mértékét a Tv. 3. számú mellékletének b) pontjában foglalt átalányérték alapján, a kárpótlásra jogosult tulajdoni részesedésének a társaság bejegyzett alaptőkéjéhez (törzstőkéjéhez) viszonyított arányos összegben [Tv. 4. § (4) bek.] kell megállapítani.

4. § * 

5. § (1) A Tv. 3. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az állami tulajdonba vett üzem (vállalat, vállalkozás) gazdálkodását szolgáló összes vagyontárgyat, így a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges, illetőleg e célra szolgáló ingatlant (ingatlanrészt), termelőberendezést és egyéb állóeszközt - ha a tulajdonos személye azonos - egy vagyontárgynak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett - több vagyonelemből álló -vagyontárgy esetén a kárpótlás mértéke a jogosult választása szerinti vagyonelemhez kapcsolódó átalányérték [3. számú melléklet a) vagy b) pont] alapján állapítható meg.

6. § (1) A Tv. 3. számú melléklete b) pontjának alkalmazása során az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámát a tulajdonbavételt megelőző 1 év legmagasabb alkalmazotti létszámának alapulvételével kell meghatározni.

(2) *  Alkalmazottként kell figyelembe venni a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozónak minősülő segítő családtagot is.

(A Tv. 4. §-ához)

7. § (1) A kárpótlás forintösszegének kerekítése során az 500 forint vagy ennél kisebb maradékot figyelmen kívül kell hagyni, az 500 forintnál nagyobb maradékot pedig 1000 forintra kell kerekíteni.

(2) A Tv. alkalmazásában tulajdoni tárgy alatt a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyat (5. §), illetőleg az egy vagyontárgyra vonatkozó összes tulajdoni illetőséget (3. §) kell érteni.

(A Tv. 5-6. §-aihoz)

8. § *  (1) *  A kárpótlási jegyek kibocsátója az állam, amelyet az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képvisel. A kárpótlási jegyekegyes sorozatainak ki bocsátásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gondoskodik.

(2) *  A kibocsátás ütemét az elbírált igények számától függően a kárpótlási hatóság határozza meg.

(3) *  A kárpótlási hatóság megbízási szerződést köt a Magyar Államkincstárral az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 76. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kezelési és őrzési feladatok ellátására, így különösen a kárpótlási jegyek elsődleges forgalomba hozatalával kapcsolatos feladatok megszervezésére, a kárpótlási jegyek jogerős vagy véglegessé vált határozatban megjelölt jogosultaknak történő kiadására, a maradványérték-igazolások kárpótlási jegyre történő cseréjére, a kárpótlási jegyek címletváltására, a szövetkezeti, illetve az állami földalapok földárverésein befolyó kárpótlási jegyekkel és mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványokkal kapcsolatos kezelési és kiadási feladatok ellátására, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok érvénytelenítésére, a kárpótlási jegyek és a mezőgazdasági vállalkozást támogató utalványok Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére megsemmisítés céljából történő átadásának előkészítésére.

9. § * 

(A Tv. 7. §-ához)

10. § A kárpótlásra jogosult által a kárpótlási jegy formájában megszerzett vagyoni érték (a kárpótlási jegy névértéke, kamata, az ellenében megszerzett életjáradék, illetve a Tv. 24. §-ában meghatározott támogatás) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény (a továbbiakban SZJA Tv.) 7. §-ának 28. pontja alapján - mint kártalanítás - mentes a magánszemélyek jövedelemadója alól.

11. § A kárpótlási jegy adómentességére (10. §) tekintettel az SZJA Tv. 35. §-ában meghatározott befektetési kedvezmények nem vehetők igénybe a kárpótlási jegy ellenében történő vagyonszerzésnél.

12. § Egzisztencia Hitel, illetőleg más privatizációs hitel igénylése esetén a kárpótlási jegyet saját erőként csak olyan mértékben kell figyelembe venni, amilyen mértékben (arányban) a saját pénzforrás igazolását a vonatkozó jogszabályok, ennek hiányában pedig az üzletszabályok a hitel elnyerésének feltételéül megkövetelik.

13. § (1) *  A devizakülföldi által az őt megillető kárpótlási jegyekkel a Tv. 7. §-a alapján történő tulajdon szerzéséhez a földről szóló 1987. évi I. törvényben meghatározott pénzügyminisztériumi előzetes engedélyre nincs szükség.

(2) * 

13/A. § *  A kárpótlásra jogosult örökösét a hagyaték tárgyát képező kárpótlási jegy felhasználása során a jogelődjével azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

13/B. § *  (1) *  A kárpótlási hatóság címlet, sorozat és sorszám szerint köteles elszámolni

a) a kárpótlásra jogosult (vagy örökösei) részére kiállított,

b) gazdálkodó szervezetenként az árverésen felhasznált,

c) a kiállításra nem került

kárpótlási jegyekkel.

(2) *  Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került - ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett - továbbá a forgalomba nem került kárpótlási jegyekkel címlet, sorozat és sorszám szerint el kell számolni.

13/C. § *  Az állami vagyon privatizációja során felhasznált és bevont, vagy egyéb módon az állam tulajdonába került - ideértve a központi költségvetési szervek által megszerzett, továbbá a forgalomba nem került kárpótlási jegyek megsemmisítéséről - az egyes értékpapírok előállításának, kezelésének és fizikai megsemmisítésének biztonsági szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően - a kárpótlási hatósággal, valamint az állami vagyonkezelő szervezettel együttműködve - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik.

(A Tv. 8. §-ához)

14. § (1) *  Az Állami Vagyonügynökség a kárpótlási hatóság által szolgáltatott adatok értékelése alapján tesz javaslatot a Kormánynak a kárpótlási jegyek meghatározott sorozatának vagy valamennyi kárpótlási jegy vásárlási célú felhasználásának felfüggesztésére. A kárpótlási jegyek egyes sorozatainak felfüggesztését eldöntő nyilvános sorsolás közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvét a Kormány részére készített előterjesztéshez csatolni kell. A Kormány döntését két országos napilapban is közzé kell tenni.

(2) A Tv. 8. §-ának (3)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket

a) a vállalati tanács, továbbá a vállalat dolgozói közgyűlésének (küldöttgyűlésének) általános vezetésével működő átalakuló állami vállalatoknál akkor kell alkalmazni, ha az átalakulási tervüket a Tv. kihirdetéséig nem nyújtották be az Állami Vagyonügynökséghez,

b) az államigazgatási felügyelet alatt működő állami vállalatok esetében akkor kell alkalmazni, ha az alapító szerv az átalakításról a Tv. hatálybalépése után dönt.

(3) Az Állami Vagyonügynökség - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a már gazdasági társasággá átalakult állami vállalatok vagyonát megtestesítő, s az Állami Vagyonügynökséget megillető részvényeket (üzletrészeket) kárpótlási jegyek ellenében is értékesítheti.

(A Tv. 9. §-ához)

15. § (1) *  Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban kell felhívni.

(2) Amennyiben az Állami Vagyonügynökség, illetve az önkormányzat által értékesített vagyontárgy volt tulajdonosának személye ismeretlen, akkor a jogosultat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal, két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdető tábláján megjelenő hirdetményben, továbbá a helyben szokásos egyéb módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy elővásárlási jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet.

(A Tv. 11. §-ához)

16. § (1) * 

(2) *  A kárpótlási hatóság a külföldön lakó kárpótlásra jogosult kérelmének elbírálása során külföldre közvetlenül levelezhet.

(A Tv. 12. §-ához)

17. § (1) A kárpótlásra irányuló kérelmet az e rendelet mellékletének megfelelő nyomtatványon („Adatlapon”) kell előterjeszteni.

(2) *  Az államigazgatási szerv, az önkormányzat jegyzője, a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezet, a levéltár, továbbá minden, ilyen adattal rendelkező jogi személy - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - köteles a kárpótlási kérelem elbírálásához szükséges adatot, okiratot, vagy ennek másolatát - kérelemre - a jogosult rendelkezésére bocsátani.

(3) *  Az Adatlapot az abban megjelölt okirati bizonyítékokkal együtt a kárpótlási hatósághoz kell eljuttatni. Az Adatlap és más bizonyításra alkalmas okirat beszerzésének költségei a kérelmezőt terhelik.

18. § (1) *  A kárpótlásra jogosultság a termőföld és más ingatlan esetében - a tulajdonelvonásról rendelkező hatósági határozaton vagy ilyen tartalmú más közokiraton kívül - az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) által e célra kiállított hatósági bizonyítvánnyal (a továbbiakban: bizonyítvány) is igazolható.

(2) A bizonyítvány a kárpótlásra jogosultság, valamint a kárpótlás mértékének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. A bizonyítványhoz az eredeti okiratokat vagy azok másolatát nem kell csatolni.

(3) *  A bizonyítványt az ingatlanügyi hatóság a nála őrzött okiratok (telekkönyvi betét, földnyilvántartási birtokív, térkép, földrendezési, zártkertrendezési, tagosítási, földmegváltási, földfelajánlási, földértékelési, földmérési stb. iratok) alapján a jogosult kérelmére adja ki.

19. § (1) *  Aki a tulajdonelvonást megelőzően az ingatlannyilvántartáson kívül tulajdonjogot vagy a tulajdonra ingatlannyilvántartáson kívüli jogcímet szerzett, és ezt a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó érvényes okirattal bizonyítja, az ingatlanügyi hatóságtól bizonyítvány kiállítását kérheti. A bizonyítvány a bejegyzett jogosult adatait tartalmazza, egyben utal a bejelentett igényre is. A kárpótlási hatóság a bizonyítvány és a tulajdonjogszerzést igazoló okiratok alapján dönt a jogosultság kérdésében.

(2) * 

20. § (1) A termőföldön alapuló kárpótlási igényekről az összesített értesítést szövetkezetenként, illetőleg állami gazdaságonként (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szerv) a termőföldjeik által érintett községek (városok) szerint csoportosítva kell elkészíteni.

(2) Az értesítés a gazdálkodó szervezet termőföldjét érintő kárpótlási igényként olyan mértékű összesített AK értéket tartalmaz, amilyen mértékű kárpótlási jegy kiadása várható az érintett termőföld vonatkozásában.

[A Tv. 13. §-ának (3) bekezdéséhez]

21. § (1) *  Az ingatlanügyi hatóság a termőföldek művelési ágára, területére és AK értékére vonatkozó adatokat e földeknek a gazdálkodó szervezet használatába (kezelésébe) kerülése időpontjának megfelelő állapot szerint igazolja.

(2) A Tv. 13. §-ának (3) bekezdése szerint kell meghatározni és igazolni az AK értéket, ha annak megállapítása az erre felhasználható (pl. földminőséget is feltüntető) térképek hiányában, illetőleg a termőföld azonosítása - a helyrajzi számának vagy AK értékének többszörös megváltozása folytán - erre alkalmas iratok hiányában nem lehetséges.

(3) A Tv. 13. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni abban az esetben is, ha a rendelkezésre álló iratok maguk is számított AK értéket tartalmaznak, vagy ha azokból nem követhető nyomon a termőföld tulajdoni, használati viszonyainak, illetőleg művelési ágának az AK értéket is befolyásoló megváltozása.

(A Tv. 14. §-ához)

22. § A kérelmező az Adatlapon a termőföldért fizetett megváltás (föld utáni térítés) összegét is köteles feltüntetni.

(A Tv. 18. §-ához)

23. § (1) *  A védett és a védelemre tervezett természeti területek listáját a kárpótlási hatóság részére a környezetvédelemért felelős miniszter, illetve a területfejlesztésért felelős miniszter bocsátja rendelkezésre.

(2) *  Abban a kérdésben, hogy valamely védett természeti terület, nemzeti park nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó vagy fokozottan védett terület, a környezetvédelemért felelős miniszter, illetve a területfejlesztésért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

24-52. § * 

53. § (1) Ez a rendelet 1991. augusztus hó 10. napján lép hatályba.

(2) * 

(3) A Tv. kihirdetést követően kötött, határozott időre szóló haszonbérleti szerződést a vételi jog alapján megszerzett termőföld új tulajdonosa azonnali hatállyal felmondja.

(4) *  A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 25. §-ának (4) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba került földterületekről helyrajzi szám, aranykorona érték (AK), művelési ág és terület megjelölésével a kárpótlási hatóság a területileg illetékes önkormányzatokat értesíti.

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A kárpótlási igényeket csak az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített adatlapok és boríték felhasználásával, postai ajánlott küldeményként (vagy személyesen) lehet benyújtani.

2. Ha a 90 napos határidőn belül újabb igényt kíván előterjeszteni, szerezze be a megfelelő típusú adatlapot a postahivatalban, töltse ki, tüntesse fel rajta az első beadványon szereplő borítékszámot, és juttassa el ahhoz a kárrendezési hivatalhoz, ahová első beadványát elküldte.

3. A borítékon található hétjegyű számot minden egyes kitöltött adatlapon fel kell tüntetni az adatlapok jobb felső sarkában szereplő „R” betűt követően, mind az első, mind az esetleges későbbi beadványok esetében.

4. Az adatlapokon a fehér színű rovatokat írógéppel vagy nyomtatott nagybetűkkel kell kitölteni.

5. A kitöltött adatlapokat és a hozzácsatolt okmányokat legkésőbb 1991. november 7-én éjfélig postára kell adni.

6. Összes kárpótlási igényét az alábbiak szerint kell benyújtani valamelyik megyei, illetőleg a fővárosi kárrendezési hivatalnak:

a) ha egyetlen ingatlan után kéri a kárpótlást, ahhoz a megyei kárrendezési hivatalhoz, ahol az ingatlan található;

b) ha több és más-más megyében található ingatlan után kér kárpótlást, akkor válassza ki azt a megyei kárrendezési hivatalt, amelytől összes igényének elbírálását várja;

c) ha az igénylő külföldön lakik, kizárólag Budapesten, a Fővárosi Kárrendezési Hivatalhoz nyújthatja be az igényét.

7. Segítse ügyének gyors elintézését azzal, hogy az adatlapokon szereplő minden kérdésre válaszol!

Ha hiányosan tüntette fel kárpótlási igényét, szíveskedjék a kárrendezési hivatal „hiánypótlási felhívására” a megadott határidőn belül válaszolni, illetőleg a szükséges iratokat elküldeni. Ezek hiányában ügyét csak a rendelkezésre álló hiányos adatok alapján lehet elbírálni.

A „hiánypótlási felhívás”-ban a hivatal visszaküldi azokat az adatlapokat, melyeken a szükséges adatokat nem töltötte ki! Kérjük, hogy lehetőség szerint ezen az adatlapon pótolja a hivatal által megjelölt hiányzó adatokat, és ne töltsön ki új adatlapot.

Ha ez bármilyen ok miatt nem lehetséges, másolja át az új adatlapra a hiányosként visszakapott adatlap jobb felső sarkában lévő összes adatot („A” adatlapon: borítékszám, iktatószám, a beérkezés dátuma; „F”, „H”, „V” adatlapokon: borítékszám, a lap sorszáma, iktatószám), aláhúzásával jelölje meg a „hiánypótlás teljesítése”szöveget, majd a kitöltött adatlapot küldje vissza a hivatalnak.

8. A borítékban az alábbi típusú adatlapok találhatók:

- „A” jelű adatlap: ezen az igénylő személyi adatait kell közölni;

- „F” jelű adatlap: ezen a termőföld (szántó, rét, gyümölcsös, erdő stb.), valamint a tanya elvétele miatti igényt kell feltüntetni;

- „H” jelű adatlap: ezen a lakóház, a lakás, a telek elvétele miatti kárpótlási igényt kell közölni;

- „V” jelű adatlap: ezen a vállalat, az üzem, a vállalkozás elvétele miatti igényt lehet feltüntetni.

Az „A” jelű adatlapot az első igény benyújtásakor egy példányban kell kitölteni. Az „F”, „H”, „V” jelű adatlapokat a volt tulajdonosok és a tulajdoni tárgyak számától függően a megfelelő számban szíveskedjék kitölteni, és az „A” jelű adatlaphoz csatolni! Ismételten felhívjuk szíves figyelmét, hogy minden egyes adatlapon (és újabb igény bejelentésekor is!), az első boríték sorszámát fel kell tüntetni!

9. Az okmányokat vagy eredetiben, vagy hiteles másolatban kell a beadványhoz csatolni. A beküldött eredeti okmányokat legkésőbb a kérelem elbírálásának időpontjában a hivatal visszaküldi.

Az anyakönyvi kivonatokat abban az anyakönyvi hivatalban lehet beszerezni, ahol az igazolandó esemény (születés, házasság, halálozás) történt. Ha leszármazottként, testvéreivel együtt, azonos kárrendezési hivatalhoz nyújtják be igényüket, nem szükséges valamennyiüknek beküldeni az eredeti okmányokat. Ilyenkor az „A” adatlap „17”-es rovatában hivatkozzanak arra a borítékszámra, amelyben az okmányokat beküldték.

10. Lehetőség szerint - a gyors ügyintézés érdekében -szíveskedjék minden igazoló okiratot a kárpótlási igény benyújtása előtt beszerezni.

Ha ez idő hiányában (a 90 napos határidőn belül) nem lehetséges, akkor módja van az iratokat később is mellékelni (legkésőbb a hiánypótlásban megjelölt határidőig). Szíveskedjék, a később beküldött okiratok esetében is, hivatkozni első beadványának borítékszámára.

11. A külföldi állampolgárok a részükre kiállított kárpótlási jegyet külföldre kivihetik, és külföldről behozhatják. A kárpótlási jegyekkel való tulajdonszerzéshez nincs szükség devizahatósági hozzájárulásra vagy pénzügyminisztériumi előzetes engedélyre.

12. *  Azoknak az igénylőknek, akik a sérelem elszenvedése előtt szerezték meg a tulajdonjogot és a tulajdonjogukat igazoló érvényes okirattal rendelkeznek, de azt az ingatlan-nyilvántartásba még nem vezették át, az ingatlanügyi hatóságtól bizonyítvány kiállítását kell kérniük. A bizonyítványt és a tulajdonjogot igazoló okiratot is az adatlapokhoz mellékelni kell!

13. Aki az őt megillető kárpótlás fejében termőföldet kíván szerezni, részt kell vennie annak az mgtsz-nek az árverésén, amelynek a földjére igényt tarthat. Az mgtsz árverésén az a kárpótlásra jogosult vehet részt:

- akinek az elvett termőföldje a szövetkezet tulajdonában vagy használatában van;

- aki a szövetkezetnek 1991. január 1-jén és az árverés időpontjában is a tagja;

- akinek 1991. június 1-jén abban a községben, városban volt az állandó lakóhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterülete van.

Az állami tulajdonú termőföldek árverésén minden kárpótlásra jogosult részt vehet, az igazoltan őt megillető kárpótlási jegyekkel.

14. Ha a kárpótlásra jogosult bármely okból nem jelenik meg az árverésen, később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot nem érvényesíthet. Az árverés eredménye, az említett ok miatt, nem változtatható meg.

AZ „A” ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

1. A legelőször benyújtott kárpótlási igényében, minden adatlapon, az „első beadvány” szöveget húzza alá;

a hiánypótlási felhívásban kapott adatlapokon, a hiányos adatok kitöltésekor, a „hiánypótlás teljesítése” szöveget jelölje meg aláhúzásával!

I. AZ IGÉNYLŐ ADATAI

2. Az „1”-es rovatban a név helye előtti kis kockába a névhez tartozó dr., özv., ifj., id. rövidítést szíveskedjék beírni.

3. Aki asszonynevet visel, szíveskedjék feltüntetni a „2”-es rovatban a leánykori nevét is.

4. Az „5”-ös rovatban szereplő kérdésre a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni.

Az az igénylő, aki magyar állampolgár is, a magyar állampolgárságot szíveskedjék jelezni.

5. A „6”-tól „8”-ig rovatokat szíveskedjék pontosan kitölteni, mert a hivatal az ügyével kapcsolatos minden értesítést erre a címre küld.

II. NYILATKOZAT AZ IGÉNY ELBÍRÁLÁSÁHOZ

6. A „9”-es rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a kárpótlás alapjául szolgáló vagyontárgyak más-más megyében vannak.

(Azt a megyét kell megjelölni, amelynek területéhez az érintett település jelenleg tartozik.)

III. A BENYÚJTOTT ADATLAPOK SZÁMA
TÍPUSONKÉNT

7. Kérjük, szíveskedjék az „A” adatlaphoz csatolt „F”, „H” és „V” jelű adatlapok darabszámát - ellenőrzés céljából - a „10”-es, „11”-es, „12”-es rovatokba beírni.

A „13”-as rovatban a benyújtott igényhez mellékelt okmányok darabszámát kell feltüntetni.

8. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az igénybejelentés dátuma a jogszabály szerint az a nap, amikor az igénybejelentést postára adják (vagy a hivatalban személyesen leadják). Célszerű a kitöltés dátumaként is ezt a napot feltüntetni. Szíveskedjék igénybejelentését aláírni, mert az aláírás nélkül nem fogadható el!

9. A „14”-es rovatban lévő nyilatkozatot annak az igénylőnek kell kitöltenie és aláírnia, akinek az állampolgárságát igazoló, magyar hatóságok által kiállított okmányai nincsenek.

10. A „15”-ös rovatban lévő nyilatkozatot csak annak a kárpótlásra jogosult tanyatulajdonosnak kell aláírnia, aki a tanyája körüli termőföldre igényt tart, s - a törvény alapján biztosított -elővásárlási jogával élni kíván.

11. A „16”-os rovatban lévő nyilatkozatot annak az igénylőnek kell aláírnia, aki az őt megillető kárpótlás fejében termőföldet kíván szerezni, és a termőföld megvásárlásához igénybe kívánja venni a tv. 24. §-ában meghatározott mezőgazdasági vállalkozási támogatást.

Ha az adatlapon ezt a nyilatkozatot nem írja alá, a termőföld árverésekor, az árverést megelőzően, pótlólag nyilatkozhat.

A mezőgazdasági vállalkozóként való bejelentkezés tényét a vállalkozói igazolvány, valamint az APEH bejelentkezési lap hiteles másolatával kell igazolni az illetékes kárrendezési hivatalban, az árverést követő 30 napon belül.

12. A „17”-es rovatot akkor kell kitöltenie és aláírnia, ha leszármazottként és testvéreivel közösen nyújtja be igényét; ilyenkor az igazoló okiratokat csak egyikük mellékeli. A többi testvérnek ebben a rovatban kell feltüntetnie azt a borítékszámot, amelyben az okiratokat az adatlaphoz csatoltan beküldték.

AZ „F”, A „H” ÉS A „V” ADATLAP 1-ES-23-AS SZ. ROVATAINAK KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA

1. Legelőször benyújtott kárpótlási igényében, minden adatlapon az „első beadvány” szöveget húzza alá;

- a hiánypótlási felhíváshoz csatolt adatlapokon, a hiányos adatok kitöltésekor, a „hiánypótlás teljesítése” szöveget jelölje meg aláhúzásával;

- ha első beadványához újabb tulajdoni tárgyról szóló adatlapot kíván mellékelni, az adatlapon az „újabb igény bejelentése” szöveget húzza alá.

2. Az „1”-es rovatra a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell válaszolni.

- Saját jogon az a személy jogosult kárpótlásra, akit sérelem ért.

- Leszármazottként a vér szerinti (beleértve a házasságon kívül született gyermeket is), valamint az örökbe fogadott gyermek(ek), illetve azok további leszármazottai jogosultak a kárpótlásra, ha a volt tulajdonos és a leszármazott „igényjogosult felmenői” közül egyik sem él.

Ezt a rokoni kapcsolatot születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadási határozattal, apasági elismerő nyilatkozattal, apaságot megállapító bírói ítélettel stb. lehet igazolni. A rokoni kapcsolaton kívül az „igényjogosult felmenők” halálát is igazolni kell, pl. halotti anyakönyvi kivonattal, hagyatékátadó végzéssel, öröklési bizonyítvánnyal stb.

- Túlélő házastársként az a személy jogosult kárpótlásra, aki a volt tulajdonossal a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is közös háztartásban, házastársként együtt élt, és a volt tulajdonosnak élő leszármazottai nincsenek. Ezeket a tényeket házassági és halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

3. A „2”-es rovatot minden esetben ki kell tölteni, bármilyen jogcímen kéri a kárpótlást. Ha saját jogon nyújtja be igényét, de neve a sérelem elszenvedése óta bármely okból (pl. magyarosítás, örökbe fogadás stb.) megváltozott, akkor beadványához a névváltoztatásról szóló határozatot is csatolni kell.

4. A „3”-as, „4”-es és „5”-ös számú rovatokat nem kell kitöltenie, ha saját jogon kéri a kárpótlást.

5. A „6”-os rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni. Ha a volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár is volt, akkor a magyar állampolgárságot szíveskedjék aláhúzásával jelezni.

6. A „7”-es, „8”-as rovatokat csak akkor kell kitölteni, ha a volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor nem magyar állampolgár volt. Annak kell az állampolgárságát igazolnia, akinek nincs magyar hatóság által kiállított korabeli okmánya.

7. A „8”-as rovatot annak kell - aláhúzással - kitöltenie, aki magyar állampolgárságát nem szerezte meg, de ténylegesen Magyarországon él (pl. bolgárkertészek). Ezt a tényt állandó tartózkodási engedéllyel igazolni kell.

8. A „9”-es, „10”-es rovatot akkor kell kitöltenie, ha a sérelem a magyar állampolgárságtól való megfosztással összefüggésben érte. (Ez esetben a „6”-os, „7”-es, „8”-as rovatot nem kell kitölteni).

9. A „11”-es, „12”-es, „13”-as kérdésre mindenkinek válaszolnia kell, aki leszármazottként igényli a kárpótlást.

10. A „11”-es rovatba a volt tulajdonos elhalálozásának évét kell beírni.

11. A „12”-es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész (gyermek, unoka, dédunoka) aláhúzásával kell válaszolni.

12. „13”-as rovat: a volt tulajdonos gyermekei közül azokat kell beírni, akik a volt tulajdonos halálakor életben voltak, illetve: már nem éltek, de van leszármazottjuk.

13. A szülő testvéreinek számát („14”-es vagy „17”-es rovat) vagy csak az apa, vagy csak az anya vonatkozásában lehet feltüntetni, attól függően, hogy az igénylő melyik szülő után jogosult a kárpótlásra.

14. A nagyszülők esetében („16”-os rovat) is csak azt az ágat és nagyszülőt (pl. atyai nagyanya) kell megjelölni, aki után az igénylő a kárpótlást kéri.

15. A „14”-től „18”-ig terjedő rovat: a nagyszülők, a szülők, ill. a saját testvérek számába beleértendők az elhunyt testvérek is, kivéve azokat, akik a volt tulajdonos halála előtt elhaláloztak.

16. Ha leszármazottként nyújtja be igényét, a „19”-es rovatban szereplő „Nyilatkozat”-ot alá kell írnia. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha a kárigény elbírálása után újabb kárpótlásra jogosult személy válik ismertté, az ő igényét a valótlan adatot szolgáltató személy kárpótlási összegéből kell kielégíteni. A hamis adatszolgáltatás büntetőjogi következményekkel is járhat!

17. „21”-es, „22”-es rovat: a házastársként igénylő tüntesse fel az okiratokkal bizonyított időpontokat, és írja alá a „23”-as pontban szereplő „Nyilatkozat”-ot. A „Nyilatkozat”-ra egyebekben az előző pontban foglaltak vonatkoznak.

AZ „F” JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-57-ES ROVAT)

1. A „24”-es rovat kérdésére a megfelelő szövegrész aláhúzásával kell válaszolni.

2. A „25”-ös, „26”-os rovatok közül azt a rovatot töltse ki, amely azt a mértékegységet tünteti fel, amely szerint a csereföldet kapta.

3. A „28”-as rovatba azt az összeget kell beírni, amit ténylegesen kézhez vett a volt tulajdonos vagy örököse.

4. „29”-es-„32”-es rovat: az elvételről szóló okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van.

A megfelelő okiratot a beadványhoz kell csatolni.

5. „33”-as-„36”-os rovat: a termőföld helyének meghatározásakor minden adatot fel kell tüntetni, amelyet az igénylő ismer: a város, a község, a kerület nevét, ha a kerület további részekre oszlik, akkor annak nevét is fel kell tüntetni (pl. Debrecen-Nagyerdő; Budapest XVI. ker., Cinkota).

6. „37”-es-„39”-es rovat: az ingatlan-nyilvántartási adatok közül azt az azonosítószámot kell beírni, amely az igénylő nyilvántartási okmányán szerepel (pl. telekkönyvi betétszám). A többi kérdést válasz nélkül kell hagyni. Az igénylő tulajdonjogát igazoló okmányt csatolni kell az adatlapokhoz.

7. *  A „40”-es rovatba akkor kell a birtokív számát beírni, ha az ingatlan-nyilvántartási okmány nem tartalmazza a föld AK (aranykorona)-értékét. Birtokívmásolatot az illetékes ingatlanügyi hatóságnál lehet beszerezni.

8. A „41”-es rovatban az ingatlan-nyilvántartási okmányban (telekkönyvi betétben, telekjegyzőkönyvben, tulajdoni lapon) szereplő helyrajzi számot kell feltüntetni. Ha az okmányban több helyrajzi szám szerepel, minden egyes helyrajzi számról külön adatlapot kell kitölteni.

9. *  „42”-es vagy „43”-as rovat: a termőföld területét abban a mértékegységben kell közölni, amelyet az okmányok tartalmaznak. Ha az adatok közül valamelyik nem szerepel a tulajdonjogot bizonyító okiraton, arra vonatkozóan külön igazolást kell beszerezni az ingatlanügyi hatóságtól (pl. az aranykorona-értékről).

10. „42”-es-„44”-es rovat: a teljes földterületre vonatkozó adatokat tüntesse fel, akkor is, ha a volt tulajdonos csak résztulajdonos volt.

Ha a teljes terület erdő volt, akkor értelemszerűen csak az erre vonatkozó rovatokat kell kitölteni.

11. A „45”-ös rovatban a föld művelési ágaként azt a művelési ágat jelölje meg aláhúzással, amelyik Ön szerint a legértékesebb. Ha ez nem lehetséges, az „egyéb” megjelölésnél kell a művelési ágat meghatározni.

12. „46”-os, „47”-es rovat: az épületek teljes alapterületét kell feltüntetni akkor is, ha a tulajdonos résztulajdonos volt.

13. A „48”-as, „49”-es rovatokba - ha tudja -szíveskedjék beírni, hogy melyik mezőgazdasági nagyüzemhez került a föld.

14. Az „50”-es, „51”-es rovatokban tüntesse fel azt, hogy a földet jelenleg melyik mezőgazdasági nagyüzem használja (az üzem és a település neve).

15. Az „52”-es rovatra a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni.

16. Az „53”-as rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni.

Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a föld a házastársak közös tulajdonában volt, és ez a tény az ingatlan-nyilvántartási adatokból is kitűnik. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona).

17. „54”-„55”-ös rovat: a kárpótlásra jogosultnak akkor kell kitöltenie, ha a sérelmet szenvedő személy (volt tulajdonos) bírósági vagy közjegyzői eljárás keretében tisztázta a tulajdonjogát és a tulajdoni hányadát.

A bíróság vagy a közjegyző előtt lefolytatott hagyatéki eljárás eredményét rögzítő okmányt (hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) az igénybejelentéshez kell csatolni.

18. Az „56”-os rovatban annak kell „igen”-nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ekkor ki kell töltenie az „57”-es, „58”-as rovatokat is.

Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak.

19. Az „59”-es rovatra adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmét szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást.

A „H” JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-48-AS ROVAT)

1. A „24”-„27”-es rovatba az elvételről szóló okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van, és az adatlaphoz mellékelni kell a megfelelő okiratot.

2. „28”-„30”-as rovat: az ingatlan helyét a cím pontos megjelölésével kell meghatározni.

3. A „31”-„33”-as rovatban az ingatlan-nyilvántartási adatokat a korabeli okmányoknak megfelelően kell kitölteni, és az okmányokat mellékelni kell.

Ha a korabeli okmányban több helyrajzi szám szerepel, minden egyes helyrajzi számról külön adatlapot kell kitölteni.

4. A „34”-„35”-ös rovatban - az azonosíthatóság érdekében - az ingatlan jelenlegi címét kell közölni, főképpen akkor, ha az eredeti a sérelem elszenvedése óta megváltozott.

5. A „37”-es rovatban az ingatlan típusát aláhúzással kell meghatározni.

6. „38”-„40”-es rovat: a ház, lakás nagyságát a korabeli iratok (pl. építési engedély, adóív stb.) adatai alapján kell meghatározni; ezeket az okmányokat az adatlaphoz mellékelni kell.

Emeletes épületek esetében az egyes emeletek nagyságát (alapterületét) összesítve kell feltüntetni.

7. A „41”-es rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni.

8. A „42”-es rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni.

Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a ház vagy a lakás a házastársak közös tulajdonában volt, és ez a tény az ingatlan-nyilvántartási adatokból is kitűnik. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona).

9. A „43”-as rovatban tüntesse fel, hogy az ingatlant jelenleg ki használja, illetőleg ki hasznosítja.

10. A „44”-es rovat kérdésére adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást.

11. A „45”-ös rovat kitöltésekor annak kell „igen”-nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására. Ekkor ki kell tölteni a „46”-os, „47”-es rovatokat is.

Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak.

A „V” JELŰ ADATLAP KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA (24-ES-43-AS ROVAT)

1. A „24”-„27”-es rovatba az elvételre vonatkozó okirattal kapcsolatosan minden adatot be kell írni, amelyről az igénylőnek tudomása van, és az adatlaphoz mellékelni kell a megfelelő okiratot.

2. A „28”-„30”-as rovatban a vállalkozásnak, az üzemnek a sérelem elszenvedésekor használt elnevezését kell feltüntetni, mert a korabeli iratokon ez szerepel. Csak így lehet az iratokról másolatot beszerezni (pl. cégjegyzékről, társadalombiztosítási iratokról, KIOSZ-, KISOSZ-nyilvántartásokról).

3. A „31”-„34”-es rovatban a vállalkozás helyeként a központi (a cégjegyzékben szereplő) épület helyét kell megnevezni, és ennek az épületnek az ingatlan-nyilvántartási adatait (ill. telekkönyvi adatait) kell feltüntetni.

4. A „35”-ös rovatban a vállalkozás korabeli címét kell megadni.

5. A „36”-os rovatban a vállalkozás jelenlegi címét kell megadni.

6. *  „37”-es rovat: a vállalkozás államosításkori alkalmazottairól az egészségbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataltól kell igazolást kérni, a kárpótlási igény benyújtása előtt. Az igazoláshoz az alkalmazottak nevének ismerete szükséges, ezért szíveskedjen a névsort az igazolás kéréséhez összeállítani! Alkalmazottként kell figyelembe venni a a vállalkozásban dolgozó, segítő családtagot, közeli hozzátartozót is.

6. A „38”-as rovat kérdésére a megfelelő szöveg aláhúzásával kell válaszolni.

7. A „39”-es rovatban a volt tulajdonos tulajdoni hányadát minden esetben pontosan fel kell tüntetni.

Felhívjuk figyelmét, hogy külön adatlapot kell kitölteni akkor, ha a vállalkozás a házastársak közös tulajdonában volt. Ilyenkor is meg kell jelölni a tulajdoni hányadot (pl. 1/2 rész volt a férj, 1/2 rész volt a feleség tulajdona).

8. A „40”-es rovatra adható válasszal kapcsolatban megjegyezzük: nemzetközi szerződés akkor rendezhette valamely jogosult igényét, ha Magyarország és az az ország, ahová a jogosult a sérelem elszenvedését követően költözött, kötött erre vonatkozó szerződést. Ezekben az esetekben vagy a sérelmet szenvedő személy, vagy leszármazottja kaphatott kárpótlást.

9. A „41”-es rovat kitöltésekor annak kell „igen”-nel válaszolnia, aki jogosultságát nem tudja bizonyítani, és ezért bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt eljárást kell indítania a jogosultság tisztázására.

Ekkor ki kell tölteni a „42”-es, „43”-as rovatokat is.

Az igényt ebben az esetben is be kell nyújtani a Kárrendezési Hivatalnak. Ha a bíróság, közjegyző vagy más szerv előtt indított eljárás során döntés születik, az erről kiállított végzést, más iratot - a boríték számára hivatkozva - pótlólag el kell küldeni a Kárrendezési Hivatalnak.

A) ADATLAP Borítékszám: R *
KÁRPÓTLÁSI IGÉNY
BEJELENTÉSÉHEZ A Iktatószám: *
AZ IGÉNYLŐ
ADATAI ÉS NYILATKOZATAI A beérkezés dátuma:
Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2)
I. Az igénylő adatai
Az igénylő neve: 1
Leánykori neve: 2
Születési hely: 3 Születési idő: 1
Anyja neve: 4
Állampolgársága: 5 magyar (1) nem magyar (2)
Irányítószám: 6 Település:
Utca, házsz., ép., em., ajtó: 7
Állandó lakcíme (ország): 8
II. Nyilatkozat az igény elbírálásához
Kérem, hogy a különböző megyékben található vagyontárgyak utáni kárpótlási igényemet a
megyei hivatal bírálja el! 9
Aláírás:
III. A benyújtott adatlapok száma típusonként
Igénybejelentésemhez benyújtottam:
F típusból 10 db,
H típusból 11 db,
V típusból 12 db adatlapot
és mellékeltem 13 db igazoló okiratot
Kelt:
1991. nap
az igénylő aláírása
14 Annak az igénybejelentőnek kell nyilatkoznia, akinek nincsenek magyar hatóságok által kiállított
személyi okmányai.
Kijelentem, hogy állampolgár vagyok.
14
aláírás
15 Ezt a nyilatkozatot csak a kárpótlásra jogosult tanyatulajdonosnak kell aláírnia.
Kijelentem, hogy ha árverésre azon tanyát és termőföldet is kijelölik, amelyre engem elővásárlási jog illet meg, e jogommal élni kívánok.
aláírás
15
16 Annak az igénybejelentőnek kell nyilatkoznia, aki mint mezőgazdasági vállalkozó,
a tényleges kár és a kárpótlási jegy értéke közötti különbözetre utalványt igényel.
Kijelentem, hogy az adóhatóságnál - az árveréstől számított 30 napon belül - mezőgazdasági vállalkozóként bejelentkezem.
aláírás
16
17 Kérem, hogy kárpótlási igényemet a
beküldött okmányok alapján bírálják el! R számú borítékban
aláírás
A hivatal tölti ki!
18 Hiánypótlás szükséges: igen (1) nem (2) 18
19 A hiánypótlás határideje: 19 19
Rögzítette: Átvette, ellenőrizte:
rögzítő ügyintéző
20
F) ADATLAP Borítékszám: R *
TERMŐFÖLD, TANYA ELVÉTELE
MIATTI F A lap sorszáma:
KÁRPÓTLÁSI IGÉNY
BEJELENTÉSÉHEZ Iktatószám: *
Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újabb igény bejelentése (3)
Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3)
A volt tulajdonos adatai:
Neve a sérelem elszenvedésekor: 2
(nőknél csak leánykori név)
Születési helye: 3
Születési ideje: 4 1
Anyja neve: 5
Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2)
Ha nem magyar, akkor
milyen állampolgár? 7
életvitelszerűen Magyarországon 8 igen (1) nem (2)
élt-e 1990. december 31-én?
A sérelem a magyar állampolgárságától 9 igen (1) nem (2)
való megfosztással összefüggésben érte?
Ha igen, mikor? 10 19
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra.
A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 11 19
A leszármazott rokonsági foka: 12 gyermek (1) unoka (2) dédunoka (3)
A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája.
Szülője testvéreinek száma: 14
Saját testvéreinek száma: 15
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája.
Nagyszülője testvéreinek száma: 16
Szülője testvéreinek száma: 17
Saját testvéreinek száma: 18
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult.
19
aláírás
Milyen arányban jogosult 20 / (Az ügyintéző tölti ki!)
az igénylő a kárpótlásra?
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak leszármazottai nincsenek.
A házasságkötés éve: 21 19 A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 22 19
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs.
Vele - a sérelem elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem.
23
aláírás

*****

Kapott-e a volt tulajdonos vagy más személy a jelzett termőföldért kártalanítást?
24 igen (1) nem (2)
Ha igen, milyen formában:
Csereföld területe: 25 kh + □-öl
vagy: 26 hektár + m2
Csereföld AK értéke: 27 AK + fillér
A pénzbeli megváltás, egyéb kártalanítás összege:
28 Ft
A termőföld elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány)
Megnevezése: 29
Kiállítója: 30
Száma: 31
Kelte: 32 19
A termőföld, tanya adatai a sérülés elszenvedésekor:
Helye:
Megye: 33 33
Település: 34 34
A határrész megnevezése: 35
A dűlő megnevezése: 36
Ingatlan-nyilvántartási adatok:
Telekkönyvi betétszám: 37 vagy
a telekjegyzőkönyv száma: 38 vagy
a tulajdoni lap száma: 39
Birtokívszám: 40
Helyrajzi szám: 41
A termőföld területe: 42 kh + □-öl, ebből erdő kh + □-öl
vagy: 43 hektár + m2, ebből erdő hektár + m2
A termőföld AK értéke: 44 AK + fillér, ebből erdő AK + fillér
Művelési ága, hasznosítás módja: szántó (1) kert (2) rét (3) szőlő (4) gyümölcsös (5) legelő (6) nádas (7)
halastó (8) erdő (9) egyéb (10) éspedig: 45
Ha a termőföld tanyás ingatlan volt:
A lakóépület területe: 46 m2
A gazdasági épületek területe: 47 m2
A termőföld melyik mezőgazdasági nagyüzem használatába került?
Név: 48
Cím: 49
A termőföldet jelenleg melyik mezőgazdasági nagyüzem használja?
Név: 50
Törzsszám: 50
Cím: 51
A sérelem elszenvedésekor a volt tulajdonos a jelzett termőföld kizárólagos tulajdonosa volt?
igen (1) nem (2) 52
Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 53 /
A termőfölddel kapcsolatos egyéb eljárások:
Rendelkezik-e hagyatékátadó végzéssel? igen (1) nem (2) 54
Rendelkezik-e öröklési bizonyítvánnyal? igen (1) nem (2) 55
Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igénnyel összefüggésben
más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1) nem (2) 56
Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 57
Milyen ügyiratszámon? 58
Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e kárpótlást? igen (1) nem (2) 59
A hivatal tölti ki!
Hiánypótlás szükséges: igen (1) nem (2) 60
A hiánypótlás határideje: 61 19
Az ügyintéző feljegyzései:
H) ADATLAP Borítékszám: R *
HÁZINGATLAN, LAKÁS ELVÉTELE
MIATTI H A lap sorszáma:
KÁRPÓTLÁSI IGÉNY
BEJELENTÉSÉHEZ Iktatószám: *
Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újabb igény bejelentése (3)
Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3)
A volt tulajdonos adatai:
Neve a sérelem elszenvedésekor: 2
(nőknél csak leánykori név)
Születési helye: 3
Születési ideje: 4 1
Anyja neve: 5
Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2)
Ha nem magyar, akkor
milyen állampolgár? 7
életvitelszerűen Magyarországon 8 igen (1) nem (2)
élt-e 1990. december 31-én?
A sérelem a magyar állampolgárságától való 9 igen (1) nem (2)
megfosztással összefüggésben érte?
Ha igen, mikor? 10 19
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra.
A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 11 19
A leszármazott rokonsági foka: 12 gyermek (1) unoka (2) dédunoka (3)
A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája.
Szülője testvéreinek száma: 14
Saját testvéreinek száma: 15
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája.
Nagyszülője testvéreinek száma: 16
Szülője testvéreinek száma: 17
Saját testvéreinek száma: 18
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult.
19
aláírás
Milyen arányban jogosult 20 / (Az ügyintéző tölti ki!)
az igénylő a kárpótlásra?
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak nincsenek leszármazottai.
A házasságkötés éve: 21 19 A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 22 19
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Vele - a sérelem
elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem.
23
aláírás
Az üzem, vállalat, vállalkozás elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány):
Megnevezése: 24
Kiállítója: 25
Száma: 26 Kelte: 27 19
Az üzem, vállalat, vállalkozás adatai a sérelem elszenvedésekor:
A vállalkozás neve: 28
A cég neve: 29
Törzskönyvi száma: 30
Székhelyének telekkönyvi adatai:
Megye: 31 31
Település: 32 Kódja: 32
Telekkönyvi betétszám: 33
Korabeli helyrajzi szám: 34
Az érintett üzem, vállalat, vállalkozás helye:
Korabeli címe: 35
Jelenlegi címe: 36
Az alkalmazottak száma a sérelem elszenvedésekor: 37
A volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor az üzem, vállalat stb. kizárólagos igen (1) nem (2) 38
tulajdonosa volt?
Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 39 /
Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e kárpótlást ? igen (1) nem (2) 40
Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igénnyel
összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1) nem (2) 41
Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 42
Milyen ügyiratszámon? 43
A hivatal tölti ki!
Hiánypótlás Hiánypótlás
szükséges: 44 igen (1) nem (2) határideje: 45 19
V) ADATLAP Borítékszám: R *
ÜZEM, VÁLLALAT, VÁLLALKOZÁS
ELVÉTELE MIATTI V A lap sorszáma
KÁRPÓTLÁSI IGÉNY
BEJELENTÉSÉHEZ Iktatószám: *
Első beadvány (1) Hiánypótlás teljesítése (2) Újabb igény bejelentése (3)
Milyen jogcímen kéri a kárpótlást: 1 saját (1) leszármazott (2) túlélő házastárs (3)
A volt tulajdonos adatai:
Neve a sérelem elszenvedésekor: 2
(nőknél csak leánykori név)
Születési helye: 3
Születési ideje: 4 1
Anyja neve: 5
Állampolgársága a sérelem elszenvedésekor: 6 magyar (1) nem magyar (2)
Ha nem magyar, akkor
milyen állampolgár? 7
életvitelszerűen Magyarországon 8 igen (1) nem (2)
élt-e 1990. december 31-én?
A sérelem a magyar állampolgárságától való 9 igen (1) nem (2)
megfosztással összefüggésben érte?
Ha igen, mikor? 10 19
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak annak kell válaszolnia, aki leszármazottként tart igényt a kárpótlásra.
A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 11 19
A leszármazott rokonsági foka: 12 gyermek (1) unoka (2) dédunoka (3)
A volt tulajdonos gyermekeinek száma: 13
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos unokája.
Szülője testvéreinek száma: 14
Saját testvéreinek száma: 15
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos dédunokája.
Nagyszülője testvéreinek száma: 16
Szülője testvéreinek száma: 17
Saját testvéreinek száma: 18
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek,
és az általam megjelölt részre - tudomásom szerint - más nem jogosult.
19
aláírás
Milyen arányban jogosult 20 / (Az ügyintéző tölti ki!)
az igénylő a kárpótlásra?
FIGYELEM! A következő kérdésekre csak akkor kell válaszolnia, ha Ön a volt tulajdonos özvegye, és a volt tulajdonosnak nincsenek leszármazottai.
A házasságkötés éve: 21 19 A volt tulajdonos elhalálozásának éve: 22 19
Nyilatkozat: Kijelentem, hogy a volt tulajdonosnak - tudomásom szerint - élő leszármazottja nincs. Vele - a sérelem
elszenvedésekor és halála időpontjában is - házasságban együtt éltem.
23
aláírás
A házingatlan elvételéről szóló okirat (határozat, telekkönyvi végzés, más okmány):
Megnevezése: 24
Kiállítója: 25
Száma: 26 Kelte: 27 19
A házingatlan, lakás adatai a sérelem elszenvedésekor:
Címe a sérelem elszenvedésekor:
Megye: 28 28
Település: 29 Kódja: 29
Utca, házszám: 30
Ingatlan-nyilvántartási adatok:
Telekkönyvi betétszám: 31 vagy a tulajdoni lap száma: 32
Helyrajzi szám: 33
A házingatlan jelenlegi címe:
Irányítószám, település: 34
Utca, házszám: 35
Az ingatlan besorolása a jelenlegi lakbérövezet vagy település szerint: (Az ügyintéző tölti ki!) 36
Az ingatlan típusa: lakóház (1) lakás (2) üdülő (3) bérház (4) üres belt. ép. telek (5) egyéb (6) 37
A házingatlan, lakás a sérelem elszenvedésekor: földszintes (1) emeletes (2) 38
Az emeletek száma: 39
A beépített szintek teljes alapterülete (négyzetméterben) 40
A volt tulajdonos a sérelem elszenvedésekor a házingatlan kizárólagos igen (1) nem (2) 41
tulajdonosa volt?
Ha résztulajdonosa volt, mekkora volt a tulajdoni hányada? 42 /
Tudomása szerint jelenleg kinek a használatában van a házingatlan? 43
Ön vagy a volt tulajdonos nemzetközi szerződés alapján kapott-e kárpótlást ? igen (1) nem (2) 44
Ön vagy más személy indított-e eljárást a jelen kárpótlási igénnyel
összefüggésben más szervnél (bíróság, közjegyző, egyéb)? igen (1) nem (2) 45
Ha Ön indított eljárást, akkor hol? 46
Milyen ügyiratszámon? 47
A hivatal tölti ki!
Hiánypótlás Hiánypótlás
szükséges: 48 igen (1) nem (2) határideje: 49 19

A kárrendezési hivatal megjegyzései:

A kárrendezési hivatal megjegyzései:

A kárrendezési hivatal megjegyzései:


  Vissza az oldal tetejére