A Kormány a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv) 39. § (1) bekezdésében megjelölt egyszerűsített vagyonértékelés szabályairól a következőket rendeli el:
1. § Az egyszerűsített, eszköz szerinti vagyonértékelést (a továbbiakban: egyszerűsített vagyonértékelés) az értékelés időpontjában felveendő leltár alapján, az 1. számú melléklet szerinti módszerrel kell elvégezni.
2. § Az egyszerűsített vagyonértékelésbe - a 2. számú melléklet szerint - a lízingelt eszközt is be kell vonni.
3. § Az egyszerűsített vagyonértékelés során egyes vagyontárgyakra (vagyoncsoportokra) a közgyűlés döntésétől függően szakértői értékbecslést is lehet alkalmazni.
4. § Ez a rendelet 1992. március 1-jén lép hatályba.
I. Tárgyi eszközök értékelése
1. A termőföldet, az erdőt és a telkesítést az egyszerűsített vagyonértékelésnél nem kell figyelembe venni.
2. A belterületi ingatlanokat forgalmi értékbecsléssel kell értékelni.
3. Az 1986. január 1. napja előtt aktivált tárgyi eszköz nettó értékét - az ültetvény és a halastó kivételével - az eredeti bekerülési értéknek a 6. pontban megadott árindexekkel történő felszorzásával és ezen összegből az 1991. évben hatályos (a vállalkozási nyereségadóról szóló, többször módosított 1988. évi IX. tv. 2. számú melléklete szerinti) amortizációs normák levonásával kell meghatározni.
4. Az 1986. január 1. napját követően aktivált tárgyi eszköz nettó értékét - az ültetvény és a halastó kivételével - az eredeti bekerülési értéknek a 6. pontban megadott árindexekkel történő felszorzásával és ezen összegből az 1992. évtől hatályos (1991. évi LXXXVI. tv. 2. számú mellékletének „A” fejezete szerinti) amortizációs normák levonásával kell meghatározni.
5. A 3. és 4. pontban foglalt azon tárgyi eszközök esetében, amelyeket 1992-ben felújítottak, az egyszerűsített vagyonértékelés során a felújítással növelt bruttó értékből kell kiindulni.
6. A tárgyi eszközök értékelésénél figyelembe vehető árindexek:
| 1986. | 1986. | 1987. | 1988. | 1989. | 1990. | ||
| Megnevezés | jan. 1. előtti | évi | |||||
| aktiválás esetén,% | |||||||
| Építés | 192 | 190 | 177 | 168 | 151 | 130 | |
| Belföldi gép | 181 | 179 | 171 | 175 | 153 | 130 | |
| Rubelelszámolású importgép | 341 | 338 | 340 | 348 | 305 | 295 | |
| Nem rubelelszámolású importgép | 213 | 211 | 188 | 171 | 153 | 130 | |
| Egyéb beruházás | 190 | 188 | 179 | 172 | 154 | 130 | |
7. A 3-6. pontban foglaltakat a szövetkezet nyilvántartásában „0” értékben szereplő tárgyi eszközökre is alkalmazni kell.
8. Az ültetvényeket abban az esetben:
a) a könyv szerinti érték 1,25-szeresén lehet figyelembe venni, ha az állókultúra történelmi borvidéken van és a hagyományos piacképes gyümölcsöst, feltéve mindkét esetben, hogy az állományhiány a 15%-ot nem haladja meg;
b) a könyv szerinti érték 0,75-szeresét lehet figyelembe venni, ha az állományhiány a 30%-ot meghaladja és az állókultúra nem a történelmi borvidéken található.
Minden egyéb ültetvényt a könyv szerinti nettó értéken kell figyelembe venni.
9. A halastavak értékelése:
a) A halastavak értékelésénél a föld értékét 5000 Ft/ha-ban kell meghatározni. A földértéket hozzá kell adni az építményértékhez.
b) Az építmény értéke
b.a) a 20 évnél régebben épített és nem felújított halastó esetében „0”;
b.b) a 20 évnél nem régebbi, illetőleg felújított halastó esetében az 1990. évben épített vagy felújított halastó új értékéből az évi 5,0%-os amortizáció levonásával állapítható meg.
Az 1990. évben épített vagy felújított halastavak értéke
| - körtöltéses tavak esetén | 200 000 Ft/ha | |
| - hossztöltéses tavak esetén | 180 000 Ft/ha | |
| - völgyzáró gátas tavak esetén | 160 000 Ft/ha | |
| - telelő tavak esetén | 500 Ft/m2 |
szerinti összeg.
10. Minden olyan átértékelt - a 3-9. pontokban foglalt - tárgyi eszköz esetében, amelynek értékelése során „0”, vagy ahhoz közeli rendkívül alacsony érték keletkezne, de a közgyűlés megítélése szerint az magasabb értéken is eladható, az eszköz értéke az eredeti bruttó értéknek:
- építmény esetében legfeljebb 50%-a,
- gépek esetében legfeljebb 30%-a,
- egyéb tárgyi eszközöknél legfeljebb 25%-a
lehet.
II. Forgóeszközök értékelése
1. A saját termelésű készletek közül azokat, amelyek nyilvántartási ára kisebb, mint az adott termék értékesítési ára, átlagos értékesítési áron kell értékelni. Ha az előállítási költség magasabb, mint az átlagos értékesítési ár, ilyenkor is az értékesítési árat kell alkalmazni.
2. A vásárolt készleteket beszerzési áron kell értékelni.
Kivételt képeznek:
- az olyan mezőgazdasági eredetű vásárolt készletek, amelyekből a szövetkezetnek saját termelésű készlete is van, ezeket a 2/a pont szerint kell értékelni;
- a kurrens áruk, anyagok, amelyeket piaci áron lehet értékelni;
- azok az elfekvő készletek, amelyek legalább két éve raktáron vannak, ezeket részlegesen vagy teljesen le lehet értékelni.
III. Értékpapírok értékelése
1. A tőzsdei forgalomban lévő részvényeket, kötvényeket az utolsó tőzsdei árfolyamon kell értékelni.
2. Az egyéb értékpapírokat piaci értéken, vagy ha ez nem ismert, könyv szerinti értéken kell figyelembe venni.
Az I-III. pontban nem említett eszközöket a könyv szerinti értéken lehet figyelembe venni.
A szövetkezet által lízingbe vett eszközök közül bevonhatók az értékelésbe mindazok, amelyek az eredeti szerződés szerint a lízingdíj kifizetését követően, maradvány értéken a szövetkezet tulajdonába kerülnének. Erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha a lízing-szerződés alapján a bérbeadó hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezet tagja (az árverési vevő) az eszköz leendő tulajdonosaként a lízingszerződésbe a szövetkezet jogutódjaként beléphessen.
Az ilyen lízingelt eszközt „speciális vagyonértékű jogként”, a lízingdíj hátralékát pedig - a kamatot is magában foglaló - „speciális hiteltartozásként” lehet elfogadni.
Az ilyen eszközök értékét az általános szabályok alkalmazásával (1. számú melléklet szerint) kell megállapítani és az eszköz hátralevő lízingdíját a Tv. 39. § (5)-(6) bekezdései szerint az eszközhöz kell kapcsolni.
A fenti eljárás esetén - tekintettel arra, hogy a lízingszerződést az új bérlő a lízingbe adó hozzájárulása alapján változatlan feltételekkel vállalta át - az átvállalás az adózás szempontjából nem minősül új szerződésnek.
