A jogszabály mai napon ( 2018.10.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1992. évi LVII. törvény

a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szólóan létrejött, Ankarában, 1988. évi június 6. napján aláírt szerződés kihirdetéséről * 

(A szerződés megerősítő okiratait Budapesten, 1991. évi április hó 9. napján cserélték ki.)

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság között a polgári és kereskedelmi jogsegélyről szóló, Ankarában, 1988. évi június hó 6. napján aláírt szerződést (továbbiakban: Szerződés) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:

„I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

1. A Szerződő Felek területükön a másik Szerződő Fél állampolgárainak személyi és vagyoni jogaik és érdekeik jogi védelmét saját állampolgáraikéval azonos feltételek mellett biztosítják.

2. Következésképpen, a Szerződő Felek állampolgárai a másik ország területén, jogaik védelme és igényeik érvényesítése végett szabadon és akadály nélkül, e másik Szerződő Fél saját állampolgáraival azonos feltételek mellett fordulhatnak az igazságügyi hatóságokhoz és más illetékes hatóságokhoz.

3. Az előző két bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell azokra a jogi személyekre is, amelyek székhelye a másik Fél területén van, vagy amelyek ez utóbbi jogszabályai szerint alakultak meg.

2. Cikk

A két Szerződő Fél illetékes hatóságai polgári és kereskedelmi ügyekben a Szerződés rendelkezései által meghatározott feltételek mellett jogsegélyt nyújtanak egymásnak.

3. Cikk

Polgári és kereskedelmi ügyekben a jogsegély többek között a következőkre terjed ki: okiratok, hivatalos iratok (hatósági bizonyítványok) készítése, az ellenérdekű felek, tanúk és szakértők meghallgatásáról jegyzőkönyvek felvétele, ténybeli vagy jogi helyzet megállapítása, az ilyen helyzetekre vonatkozó iratok, jelentések és hasonló okmányok elkészítése, valamint iratok kézbesítése és megkeresések teljesítése.

4. Cikk

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes hatóságok jogsegély iránti megkereséseiket igazságügyi minisztériumaik útján terjesztik elő, amelyek központi hatóságoknak minősülnek. Ez nem zárja ki sem az igazságügyi hatóságok közötti közvetlen kapcsolattartást, sem pedig a diplomáciai út igénybevételét.

5. Cikk

A jogsegély iránti megkeresés teljesítése megtagadható, ha az a megkeresett Szerződő Fél megítélése szerint sértené szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy pedig ellentétes lenne jogrendje alapelveivel.

II. FEJEZET

PERKÖLTSÉGBIZTOSÍTÉK, A PERKÖLTSÉGRE VONATKOZÓ ÍTÉLETEK VÉGREHAJTÁSA

6. Cikk

1. Semmiféle biztosítékot vagy letétet nem lehet követelni, bármilyen névvel illessék is, valamelyik Szerződő Fél állampolgáraitól amiatt, hogy külföldiek, vagy hogy az országban nincs lakó- vagy tartózkodási helyük, amikor bírósághoz, vagy bármely más igazságügyi hatósághoz fordulnak felperesként vagy beavatkozóként, feltéve, hogy valamelyik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkeznek.

2. A külföldi minőség vagy a másik Szerződő Fél területén lévő lakóhely hiányának tényéből fakadó mentességet kell alkalmazni az olyan előlegezésekre is, amelyek a felperestől vagy a beavatkozótól a perköltségek biztosítása címén követelhetők.

7. Cikk

1. Ha a 6. Cikk rendelkezései értelmében a biztosíték, letét vagy más előlegezés alól mentesített személyt jogerős határozat a perköltség megfizetésére kötelez, azt a másik Szerződő Fél illetékes hatósága saját területén ingyenesen nyilvánítja végrehajthatóvá.

2. Az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a perköltséget később megállapító bírósági határozatokra is.

3. A perköltségre vonatkozó határozatok végrehajtására irányuló kérelmek a másik Szerződő Fél illetékes hatóságainál, mind a két ország központi hatóságai útján, mind pedig az érdekeltek által előterjeszthetők.

8. Cikk

1. Annak az esetnek a kivételével, amikor a marasztalt Fél fellebbezett, a másik Szerződő Fél illetékes hatósága a Felek meghallgatása nélkül nyilvánítja végrehajthatóvá a költségekre vonatkozó határozatot. Ez a hatóság csak annak vizsgálatára szorítkozik, hogy a meghozott ítélet jogerőre emelkedett-e annak a Szerződő Félnek a jogszabályai értelmében, ahol az ítéletet hozták. A megkereső Állam illetékes hatóságának írásbeli nyilatkozata, amely azt igazolja, hogy a szóban forgó ítélet jogerős, elegendő e feltétel teljesüléséhez. E hatóság illetékességét a megkereső Állam központi hatóságának kell igazolnia.

2. A Fél kérelmére, a perköltség végrehajtására illetékes Állam hatósága egyidejűleg számbaveszi az előbbi Cikkek értelmében felmerült további költségeket és kiadásokat is. Ezek a költségek perköltségnek tekintendők.

III. FEJEZET

KÖLTSÉGMENTESSÉG ÉS INGYENES JOGI TANÁCSADÁS

9. Cikk

1. A Szerződő Felek azon állampolgárai, akik vagyoni helyzetük miatt nem tudják a perrel járó költségeket megfizetni, akár felperesek, akár alperesek, függetlenül továbbá a per fajtájától, ugyanolyan terjedelemben részesülnek költségmentességben és ingyenes jogi tanácsadásban, mint a másik Szerződő Fél saját állampolgárai.

2. A költségmentesség, illetőleg az ingyenes jogi tanácsadás igénybevételéhez előzetesen igazolás szükséges az anyagi helyzetről. Ezt az igazolást annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága állítja ki, amelynek területén a kérelmező állandó vagy ideiglenes lakóhelye van. Ha valamelyik Szerződő Fél állampolgára nem abban az országban lakik, ahol a költségmentesség és az ingyenes jogi tanácsadás lehetőségével élni kíván, az ehhez szükséges bizonyítványt a diplomáciai vagy konzuli képviselőnek hitelesítenie kell; a fenti bizonyítvány hitelesítése költség- és illetékmentes.

3. Ha a kérelmező egyik Szerződő Fél területén sem rendelkezik lakóhellyel, elegendő, ha a költségmentességhez és az ingyenes jogi tanácsadáshoz szükséges bizonyítványt a kérelmező állampolgársága szerinti Állam diplomáciai vagy konzuli képviselete állítja ki.

10. Cikk

A költségmentesség, illetőleg az ingyenes jogi tanácsadás kedvezményének megadására illetékes hatóság erre vonatkozó döntéshozatalát megelőzően, további tájékoztatást kérhet.

E hatóság megvizsgálja a fenti bizonyítványt és a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai által adott tájékoztatását, és e vizsgálat eredményétől függően határoz.

11. Cikk

A költségmentességre és az ingyenes jogi tanácsadásra vonatkozó levelezés a központi hatóságok útján történik. A központi hatóságok adják át a másik Szerződő Fél illetékes hatóságainak a költségmentességre és az ingyenes jogi tanácsadásra vonatkozó kérelmet, az ehhez csatolt iratokat és a kért felvilágosításokat. A kérelmező kérheti a fentieken kívül az eljárásról készült jegyzőkönyv és az ügyre vonatkozó iratok kiadmányát.

12. Cikk

Azt a peres Felet, akinek az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága engedélyezte a költségmentesség és az ingyenes jogi tanácsadás igénybevételét, az alábbi jogok illetik meg:

1. Ingyenes jogi képviselet a perben vagy olyan kérdésben, amelyre vonatkozóan engedélyezték számára a költségmentesség és az ingyenes jogi tanácsadás igénybevételét; az ugyanazon per tekintetében, más igazságügyi fórumok előtt és e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően folyó bármely cselekmény vonatkozásában.

2. A nyilvántartásba vétel illetékének az Állam általi fedezése.

3. Illetékmentesség a költségmentesség és jogi tanácsadás tárgya folytán szükségessé vált bírósági és államigazgatási iratok tekintetében. A költségek megfizetésére kötelezett ellenérdekű peres Fél fellebbezési joga azonban megmarad.

4. Ha ilyen értelmű döntés születik, a napilapokban megjelenő hirdetmények költségeit az Állam fedezi.

IV. FEJEZET

OKIRATOK ÉS TÁJÉKOZTATÁS JOGSZABÁLYOKRÓL

13. Cikk

1. A kellően hitelesített, az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságainak pecsétjével és aláírásával ellátott okiratokat a másik Fél országában hitelesítés nélkül el kell fogadni. Ezt a szabályt kell alkalmazni az aláírt okiratok azon másolataira is, amelyeket a másik Fél országában hatályos jogszabályok értelmében érvényesnek kell tekinteni.

2. Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai által kiállított okiratokat a másik Szerződő Fél országában teljes bizonyító erejű közokiratnak kell tekinteni.

14. Cikk

1. A Felek illetékes hatóságai kötelezettséget vállalnak arra, hogy a másik Szerződő Félnek ingyenesen és diplomáciai úton, kiállításukat követően a legrövidebb időn belül megküldik az országuk területén kötött házasságokra, a területükön történt születésekre és bekövetkezett halálozásokra vonatkozó, a másik Szerződő Fél állampolgárait érintő anyakönyvi kivonatokat.

2. A Szerződő Felek igazságügyi minisztériumai, kérésre, kölcsönösen tájékoztatják egymást polgári jogi és kereskedelmi tárgyú jogszabályaikról.

V. FEJEZET

KÉZBESÍTÉS, MEGKERESÉSEK ÉS CÍMMEGÁLLAPÍTÁS

A) KÉZBESÍTÉSI KÉRELMEK

15. Cikk

Az egyik Szerződő Fél illetékes hatóságai által polgári vagy kereskedelmi ügyben kiállított peres és nem peres iratokat, a másik Szerződő Fél területén található személyeknek, állampolgárságuktól függetlenül a 16. Cikk szerinti eljárásnak megfelelően kell kézbesíteni.

16. Cikk

1. Bármely kézbesítendő iratot két példányban, a megkereső Állam nyelvén kell elkészíteni. Ezenkívül csatolni kell az iratnak a megkeresett Állam nyelvén készült fordítását, két példányban. Ha azonban nehézséget okozna a megkeresett Állam nyelvére való fordítás, el kell fogadni az irat angol vagy francia nyelvű fordítását is.

2. A kézbesítés iránt írásbeli kérelmet kell szerkeszteni, amelynek főként a küldemény jellegét kell feltüntetnie, és ha ennek helye van, a határidőket, a peres felek nevét, perbeli állását, annak az ellenérdekű személynek vagy szervnek a pontos címét, akinek az irat kézbesítését kérik. Az írásbeli kérelmet a megkereső Állam illetékes hatósága készíti, és azt ellátja az illetékes tisztviselő pecsétjével és aláírásával. A kézbesítendő iratokat ehhez az írásbeli kérelemhez kell csatolni.

3. A Szerződő Felek kérelmeiket illetékes hatóságaikon vagy központi hatóságaikon kívül, diplomáciai úton is jogosultak előterjeszteni. Emellett, a Szerződő Felek a másik Szerződő Fél területén lakó állampolgáraik számára nagykövetségi vagy konzulátusi tisztviselők útján is kézbesíthetnek iratokat.

4. A kézbesítés teljesítését igazoló iratokat, tértivevényeket vagy jegyzőkönyveket, illetőleg a kézbesítés esetleges akadályáról szóló közléseket szintén az előző bekezdésekben említett hatóságok útján kell továbbítani.

5. A kézbesítési kérelmet előterjesztő, úgyszintén a megkeresett Fél illetékes hatóságai további, magyarázó jellegű felvilágosításokat és iratokat kérhetnek az iratkézbesítés és a fent említett iratok tartalma tárgyában.

A két Fél illetékes hatóságai közvetlen levelezést folytathatnak e tárgyban.

17. Cikk

1. A kézbesítés teljesítését a megkeresett Fél illetékes hatóságai végzik. Ha a megkeresett hatóság vagy hivatal nem illetékes, a megkeresés teljesítését az iratnak az illetékes hatóság részére történő, közvetlen átadásával biztosítja. Ha szükséges, erről az érintett hatóságok tájékoztatják központi hatóságukat vagy pedig azt a hatóságot, ahonnan a kézbesítés iránti kérelmet kapták.

2. A kézbesítés iránti kérelmet a megkereső Állam kérésének megfelelően kell teljesíteni a megkeresett Állam jogszabályainak megfelelő valamely eljárás keretében, illetőleg különleges eljárásban, ha ez nem ellentétes a belső jogszabályokkal.

18. Cikk

A kézbesítés iránti kérelmet teljesítő hatóság, közvetlenül vagy az illetékes hatóságok útján, a lehető legrövidebb időn belül megküld a megkereső Állam hatóságának egy olyan jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a kézbesítés teljesítését, a kézbesítés teljesítését akadályozó okokat, a teljesítés vagy pedig a teljesítés lehetetlensége módját és időpontját. A teljesítésre vagy annak megkísérlésére, illetőleg a teljesítés érdekében végzett eljárásra vonatkozó jegyzőkönyvet a visszaküldendő, kézbesítendő irat másodpéldányához kell csatolni.

19. Cikk

1. A Szerződő Felek a kézbesítés iránti kérelmek teljesítéséért, úgyszintén a kézbesítésekkel kapcsolatos felvilágosításokért, további iratok megküldéséért és a kézbesítéssel kapcsolatos más hasonló cselekményekért semmiféle költség vagy kiadás megtérítését nem követelik.

2. Az egyik Szerződő Félnél felmerült költségeket és kiadásokat vagy az Állam viseli, ha a belső jogszabályok ezt lehetővé teszik, vagy a pert kezdeményező, illetőleg a kérelmet előterjesztő peres Fél, vagy pedig az a személy, aki a költségek és kiadások felmerüléséért felelős.

B) MEGKERESÉSEK

20. Cikk

1. Az egyik Szerződő Fél igazságügyi hatósága polgári és kereskedelmi ügyekben, belső jogszabályainak megfelelően, megkereséssel fordulhat a másik Fél illetékes hatóságaihoz, akár valamely vizsgálati cselekmény, akár más jogi cselekmény teljesítése végett.

2. A megkereséseket, valamint az erre vonatkozó minden felvilágosítást és iratot két példányban, a megkereső Fél nyelvén kell elkészíteni. Ezenkívül két példányban fordítást kell csatolni, vagy a megkeresett Fél nyelvén, vagy pedig francia, illetőleg angol nyelven.

3. A megkeresés, a körülményektől függően az alábbi adatokat tartalmazhatja:

a) a megkeresést kibocsátó igazságügyi hatóság nevét és ügyszámát;

b) a kereset vagy a bírósági ügy rövid leírását, a peres Felek követelésének és védekezésének összefoglalását;

c) a megkeresés tárgyára vonatkozó egyéb tájékoztatásokat és főként, tételesen, a tisztázandó bizonyítékokat és helyzeteket, valamint a megkeresés teljesítése során felteendő kérdéseket;

d) a tanúk, a szakértők és más olyan személyek személyi adatainak és címének pontos közlését, akiket meg kell hallgatni, vagy akiknek bizonyos témákra vonatkozó ismereteit kérik.

21. Cikk

1. A megkeresett hatóság a megkeresést a belső jogszabályai szerinti eljárást követve teljesíti, és ha szükséges, alkalmazza a belső joga szerinti joghátrányokat. A megkereső hatóság kérésére ez a hatóság, amennyiben nem ellentétes a hazai jogszabályokkal, különleges eljárást is alkalmazhat.

2. Ha a megkereső hatóság kéri, közölni kell vele a megkeresés teljesítésének helyét és időpontját avégett, hogy az érintett felek jelen lehessenek.

3. Az 5. Cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, a megkeresés teljesítése megtagadható, ha az irat hitelessége kétséges, vagy ha a megkeresés teljesítése nem tartozik a megkeresett Fél igazságügyi hatóságainak hatáskörébe.

4. A megkereső Félnek a megkeresett Fél területén lakóhellyel rendelkező állampolgárait érintő megkeresések a megkereső Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete illetékes tisztviselői útján is teljesíthetők.

22. Cikk

1. A megkeresések teljesítéséért semmiféle költség nem kerül felszámításra, ideértve a tanúk költségeit, a fordítók és a szakértők díjazását, a postaköltségeket és egyéb, ezzel kapcsolatos kiadásokat.

2. Mindamellett, a megkeresés teljesítésével kapcsolatos illetékeket és költségeket viselő Félnek megmarad az a joga, hogy kiadásait követelje abban az esetben, ha az a természetes személy vagy intézmény, amely a költségek felmerüléséért felelős, illetőleg az eljárás részese e Szerződő Fél állampolgára.

C) CÍMMEGÁLLAPÍTÁS

23. Cikk

1. Ha a megkereső hatóság által a kézbesítés iránti kérelem vagy a megkeresés teljesítéséhez közölt cím pontatlan vagy nem teljesen ismert, a megkeresett hatóság minden rendelkezésére álló eszközt igénybe vesz a cím megállapítására, ideértve a megkereső Fél által a munkahelyre, a postafiókszámra vonatkozóan közölt felvilágosításokat, továbbá minden, hasonló jellegű információt.

2. Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárának, jogai érvényesítéséhez szüksége van a másik Szerződő Fél területén lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ottani székhelyű jogi személy címének ismeretére, a másik Fél illetékes hatóságai, kérelemre, vizsgálatot folytatnak e cím felkutatására, és a legrövidebb időn belül tájékoztatást adnak róla.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. Cikk

1. A Szerződést meg kell erősíteni. A Szerződés a megerősítő okiratok kicserélését követő 30. napon lép hatályba, melyre Budapesten kerül sor.

2. E Szerződés hatálybalépésével hatályon kívül helyezi a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában Magyarország és Törökország között 1938. június 18-án kötött Egyezményt, és annak helyébe lép.

25. Cikk

1. A Szerződés meghatározatlan időre szól.

2. A Szerződést bármelyik Szerződő Fél bármikor felmondhatja. A felmondás az erről szóló értesítésnek a másik Fél által történt kézhezvétele napjától számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Szerződést aláírták és pecsétjükkel ellátták.

Készült Ankarában, az 1988. évi június hó 6. napján, két példányban, magyar, török és francia nyelven. A szövegek eltérése esetén a francia nyelvű szöveg az irányadó.

(Aláírások)”

3. § (1) E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1991. évi május hó 9. napjától kell alkalmazni.

(2) * 

(3) *  E törvény végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére