A jogszabály mai napon ( 2019.10.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

135/1992. (X. 1.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló Megállapodás kihirdetéséről

(A Megállapodás 1991. október 18-án hatályba lépett.)

1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Thaiföldi Királyság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló Bangkokban, 1991. október 18-án aláírt Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

2. § A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Thaiföldi Királyság és a Magyar Köztársaság között
a beruházások ösztönzéséről és védelméről

A Thaiföldi Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek)

attól az óhajtól vezetve, hogy fokozzák az együttműködést a két ország kölcsönös előnyére,

attól a szándéktól vezetve, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Szerződő Fél állampolgárainak és társaságainak a másik Szerződő Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

elismerve, hogy a beruházások elősegítése és kölcsönös védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket,

a következőkben állapodtak meg:

1. Cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés jelent mindenfajta vagyoni értéket, és különösen, de nem kizárólag

a) ingó és ingatlan tulajdont és minden más tulajdonjogot, mint a jelzálogjog, a kézizálogjog vagy más zálogjogok;

b) részvényeket, kötvényeket és az ilyen társaságok tulajdonában való érdekeltség más fajtáit;

c) pénzre szóló követelést és pénzértékkel bíró, szerződés keretében nyújtott bármely szolgáltatásra vonatkozó igényt;

d) szellemi tulajdonjogot azon Szerződő Fél jogszabályai szerint, amelynek területén a beruházások megvalósulnak.

2. Az „állampolgár” kifejezés jelent minden olyan természetes személyt, aki az egyik Szerződő Fél állampolgárságával rendelkezik az ennek a Szerződő Félnek a területén érvényben levő jogszabályok szerint.

3. A „társaság” kifejezés jelent bármely olyan jogi személyt, amelyet az egyik Szerződő Fél területén érvényben levő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be vagy alapítottak, akár korlátolt felelősséggel, akár nem, és akár anyagi haszon céljából, akár nem.

4. A „jövedelem” kifejezés beruházásból származó öszszeget jelent, és különösen, de nem kizárólag, magában foglalja a nyereséget, a kamatot, a tőkehozadékot, az osztalékot, a jogdíjat vagy egyéb díjakat.

5. A „terület” kifejezés jelenti azt a területet, amelyen bármelyik Szerződő Félnek a nemzetközi joggal összhangban szuverenitása vagy joghatósága van.

2. Cikk

1. A Megállapodás előnyei csak olyan esetekben nyernek alkalmazást, amikor az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy társaságai által a másik Szerződő Fél területén megvalósított beruházásokat az illetékes hatóság annak a Szerződő Félnek a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban befogadta vagy szükség esetén más módon írásban jóváhagyta, amelynek területén a beruházás megvalósul.

2. A Megállapodás minden olyan beruházásra alkalmazandó, amelyet az egyik Szerződő Fél területén a másik Szerződő Fél állampolgárai vagy társaságai 1973. január 1-je után létesítettek.

3. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél, terveit és irányelveit figyelembe véve, elősegíti és megkönnyíti a másik Szerződő Fél állampolgárai vagy társaságai által a területén létesített beruházásokat.

2. Az egyik Szerződő Fél állampolgárai vagy társaságai által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházások teljes védelmet és biztonságot élveznek az utóbbi Szerződő Fél jogszabályai alapján.

4. Cikk

1. Az egyik Szerződő Fél állampolgárainak vagy társaságainak a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásai és az azokból származó jövedelmek igazságos és méltányos elbánásban részesülnek, amely nem kedvezőtlenebb, mint az az elbánás, amelyben az utóbbi Szerződő Fél vagy bármely harmadik állam állampolgárainak és társaságainak beruházásai és jövedelmei részesülnek.

2. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél állampolgárait vagy társaságait a területén levő beruházásaik irányítása, használata, élvezete vagy az azok feletti rendelkezés tekintetében igazságos és méltányos elbánásban részesíti, amely nem kedvezőtlenebb, mint amit saját állampolgárainak és társaságainak vagy bármely harmadik állam állampolgárainak és társaságainak nyújt.

3. Mindegyik Szerződő Fél eleget tesz minden olyan kötelezettségnek, a Megállapodásban meghatározott kötelezettségeken túlmenően, amelyet a másik Szerződő Fél állampolgárainak vagy társaságainak beruházásaival kapcsolatban elvállalt.

5. Cikk

A Megállapodásnak azon rendelkezései, amelyek szerint nem nyújtható kedvezőtlenebb elbánás, mint amit bármelyik Szerződő Fél vagy harmadik állam állampolgárai vagy társaságai élveznek, nem értelmezhetők úgy, mintha azok az egyik Szerződő Felet arra köteleznék, hogy a másik Szerződő Fél állampolgáraira vagy társaságaira kiterjessze azt a kedvezményes elbánást, előnyt vagy kiváltságot, amelyet az előbbi Szerződő Fél

a) valamely vámunió vagy szabadkereskedelmi övezet vagy közös külső vámtarifa-övezet vagy monetáris unió vagy regionális gazdasági együttműködési társulás létrehozása vagy kiterjesztése alapján; vagy

b) ilyen unió vagy övezet belátható időn belül történő létrehozásához vagy kiterjesztéséhez vezető megállapodás elfogadása révén; vagy

c) ugyanahhoz a földrajzi régióhoz tartozó harmadik országgal vagy országokkal létesített olyan megegyezés alapján, amely, különleges tervek keretében, a regionális együttműködést van hivatva előmozdítani gazdasági, szociális, foglalkoztatási, környezeti, ipari vagy pénzügyi területeken; vagy

d) a „kedvezményezett személy” státusának bizonyos személy vagy társaság részére való megadása alapján a beruházások ösztönzéséről szóló thaiföldi törvények alapján; vagy

e) kizárólag vagy főrészt adózásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy megegyezés, illetőleg belső törvényhozás alapján nyújt.

6. Cikk

1. a) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél állampolgárának vagy társaságának beruházásait közvetlenül vagy közvetve kisajátítási vagy államosítási intézkedésnek vetik alá, az említett állampolgárt vagy társaságot a másik Szerződő Fél területén igazságos és méltányos elbánásban kell részesíteni, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyben hasonló intézkedéssel kapcsolatban bármely harmadik állam állampolgárait és társaságait részesítik. Ilyen intézkedés csak közérdekből hozható, megfelelő törvényes eljárás keretében és kártalanítás fizetése ellenében. Ez a kártalanítás megfelelő, ténylegesen átváltható, indokolatlan késedelem nélkül teljesítendő és szabadon átutalható.

b) A kisajátítás vagy államosítás törvényességét és a kártalanítás összegét és fizetési módját megfelelő törvényes eljárás keretében felülvizsgálják.

2. Ha az egyik Szerződő Fél olyan társaság vagyonát veti kisajátítási vagy államosítási intézkedés alá, amelyet a területén hatályban levő jogszabályoknak megfelelően jegyeztek be vagy alapítottak, és amelyben a másik Szerződő Fél állampolgára vagy társasága részvényekkel rendelkezik, az e Cikk 1. bekezdésének rendelkezéseit olyan mértékben kell alkalmazni, hogy a másik Szerződő Fél állampolgára vagy társasága, aki vagy amely ezeknek a részvényeknek a tulajdonosa, az említett bekezdésben foglaltak szerint kártalanításban részesüljön.

3. Ha az egyik Szerződő Fél állampolgárának vagy társaságának a másik Szerződő Fél területén létesített beruházásai háború vagy egyéb fegyveres összeütközés, forradalom, nemzeti szükségállapot, lázadás, felkelés vagy zendülés következtében a másik Szerződő Fél területén kárt szenvednek, az említett állampolgár vagy társaság a helyreállítás, kártalanítás, kárpótlás vagy más rendezés tekintetében semmiképpen sem részesül kedvezőtlenebb elbánásban, mint amelyben azonos körülmények között a másik Szerződő Fél állampolgára vagy társasága vagy egy harmadik állam állampolgára vagy társasága részesülne.

7. Cikk

Mindegyik Szerződő Fél garantálja a másik Szerződő Fél állampolgárai és társaságai részére beruházásaik tőkéjének és a beruházásokból származó jövedelmeknek a szabad átutalását, valamint a 6. Cikk szerinti kártalanítás fizetését.

8. Cikk

1. Ha az egyik Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége fizetést teljesít egy állampolgárnak vagy társaságnak nem-kereskedelmi kockázatokra vonatkozó biztosítási kötvény alapján, amelyet a másik Szerződő Fél területén megvalósuló tőkeberuházással vagy annak egy részével kapcsolatban kötött, az utóbbi Szerződő Fél elismeri:

a) hogy ennek az állampolgárnak vagy társaságnak minden joga vagy követelése az előbbi Szerződő Félre vagy annak kijelölt ügynökségére száll át, akár jogszabály, akár jogügylet alapján; és

b) hogy az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége jogutódlás következtében jogosult az ilyen állampolgár vagy társaság jogainak gyakorlására és követeléseinek érvényesítésére.

2. Következésképpen, az előbbi Szerződő Fél vagy annak kijelölt ügynöksége kívánsága szerint jogosult, hogy minden ilyen jogot vagy követelést ugyanolyan mértékben érvényesítsen, mint jogelődje.

3. Ha az előbbi Szerződő Fél e Cikk 1. bekezdésének a) pontja alapján történő átruházás folytán a másik Szerződő Fél törvényes pénznemében pénzösszegeket vagy azokra vonatkozó követeléseket szerez, ezeket a pénzösszegeket és követeléseket szabadon felhasználhatja az utóbbi Szerződő Fél területén felmerülő kiadásainak fedezésére.

9. Cikk

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Szerződő Félnek, hogy a Megállapodás működését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Szerződő Fél az ilyen tanácskozás iránt megértést tanúsít és arra megfelelő alkalmat nyújt.

10. Cikk

1. A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitákat, lehetőség szerint, tanácskozás vagy tárgyalás útján kell rendezni.

2. Amennyiben a Szerződő Felek közötti vitát ily módon hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. Az ilyen választottbíróságot minden egyes esetben a következő módon alakítják meg:

a) mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy tagot, és ez a két tag azután megválasztja egy harmadik állam állampolgárát, akit a Szerződő Felek jóváhagyásával a választottbíróság elnökének jelölnek ki;

b) az említett tagokat három hónapon belül, az elnököt négy hónapon belül kell kijelölni attól az időponttól számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a javaslatáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjesszék.

4. Amennyiben az e Cikk 3. bekezdésében megjelölt határidőkön belül a szükséges kijelöléseket nem teszik meg, bármelyik Szerződő Fél, egyéb vonatkozó megállapodás hiányában, felkérheti a Nemzetközi Bíróság elnökét a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az elnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha említett feladatának ellátásában egyébként akadályoztatva van, az alelnököt kérik fel a szükséges kijelölések megtételére. Amennyiben az alelnök a Szerződő Felek egyikének állampolgára, vagy ha ő is akadályoztatva van az említett feladat ellátásában, a szükséges kijelölések megtételére a Nemzetközi Bíróságnak azt a tagját kérik fel, aki a szolgálati rangsorban őt követi, és aki a Szerződő Felek egyikének sem állampolgára.

5. a) A választottbíróság határozatát szavazattöbbséggel hozza meg. Az ilyen határozat mindkét Szerződő Félre kötelező.

b) A választottbíróság azon jogkörének fenntartásával, hogy a költségek tekintetében eltérően rendelkezzen, mindegyik Szerződő Fél viseli saját választottbírósági tagjának és választottbírósági eljárásbeli képviseletének költségeit. Az elnök költségeit és a fennmaradó költségeket a két Szerződő Fél egyenlő részben viseli.

c) Az ennek a bekezdésnek az a) és b) pontjaiban nem érintett minden más kérdés tekintetében a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

11. Cikk

Ha mindkét Szerződő Fél Szerződő Államként csatlakozott az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló, Washingtonban, 1965. március 18-án létrejött Egyezményhez, mindegyik Szerződő Fél hozzájárul ahhoz, hogy a másik Szerződő Fél állampolgára vagy társasága által létesített beruházásokkal kapcsolatban felmerülő jogi vitát ennek az állampolgárnak vagy társaságnak a kérelmére békéltetés vagy választottbírósági úton való rendezés céljából az említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban előterjesszék.

12. Cikk

A Megállapodás az aláírásának napján lép hatályba, és tízéves kezdeti időszakra hatályban marad. Korlátlan ideig továbbra is hatályban marad, amíg azt az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Félhez intézett, tizenkét hónapos előzetes írásbeli értesítéssel, diplomáciai úton fel nem mondja. Mindazonáltal a Megállapodás hatályosságának ideje alatt jóváhagyott tőkeberuházás tekintetében a Megállapodás rendelkezései a hatályvesztés időpontjától számított további tízéves időszakra érvényben maradnak.

Ennek hiteléül, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a Megállapodást aláírták.

Készült két eredeti példányban, Bangkokban, 1991. október 18. napján, angol nyelven.

A Thaiföldi Királyság
Kormánya nevében
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
Arsa Sarasin s. k.,
külügyminiszter
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter

Jegyzőkönyv

A Thaiföldi Királyság és a Magyar Köztársaság között, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló Megállapodás aláírásával egyidejűleg az alulírottak megállapodtak a következő rendelkezésekben, amelyek az említett Megállapodás szerves részét képezik:

1. Megállapítást nyert, hogy az 5. Cikk c) pontja az ugyanazon földrajzi régióban létrejött nemzetközi együttműködési megállapodásra vonatkozik, mint például az ASEAN vagy az EGK.

2. Megállapítást nyert, hogy az 5. Cikk d) pontjában említett „kedvezményezett személy” kifejezés olyan személyt vagy társaságot jelent, akinek a thaiföldi „Beruházás-ösztönző törvény” keretében megadták a kedvezményezett személy státusát.

Ennek hiteléül, a Kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a Jegyzőkönyvet aláírták.

Készült két eredeti példányban, Bangkokban, 1991. október 18. napján, angol nyelven.

A Thaiföldi Királyság
Kormánya nevében
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
Arsa Sarasin s. k.,
külügyminiszter
Dr. Kupa Mihály s. k.,
pénzügyminiszter”

3. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1991. október 18-tól kezdődően kell alkalmazni.

(2) E rendelet végrehajtásáról a pénzügyminiszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére