1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya között a belvízi hajózási forgalomról aláírt Egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Holland Királyság Kormánya közötti ipari, gazdasági és műszaki együttműködésről szóló Egyezménynek a szellemében,
elismerve azt, hogy a két Fél fennálló sokoldalú szerződésekből adódó jogainak és kötelezettségeinek sértetlenül kell maradniuk,
attól az óhajtól vezérelve, hogy a személyek és áruk belvízi hajókkal való szállítását szabályozzák,
arra törekedve, hogy a kétoldalú belvízi hajózási forgalmat továbbfejlesszék, és
azon fáradozva, hogy figyelembe vegyék ennek keretében a Duna-Majna csatorna megnyitása utáni kölcsönös érdekeket,
a következőkben állapodtak meg:
(1) A jelen Megállapodás értelmében
a) holland hajók: a holland belvízi hajónyilvántartásba hivatalosan bejegyzett belvízi hajók, amelyekre a rajnai hajózáshoz tartozás okmányát kiállították;
b) magyar hajók: a magyar belvízi hajónyilvántartásba hivatalosan bejegyzett belvízi hajók, amelyekre a Dunára használatos hajózási okiratot kiállították;
c) holland hajózási vállalatok: hajózást végző vállalatok vagy vállalkozók, amelyek hajói holland belvízi hajózási jegyzékbe vannak bejegyezve, és amelyekre a rajnai hajózáshoz tartozás okmányát kiállították;
d) magyar hajózási vállalatok: hajózást végző olyan vállalatok vagy vállalkozók, amelyek állandó cég- vagy székhelye a Magyar Köztársaság felségterületén van;
e) illetékes hatóságok: a Magyar Köztársaságban a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Holland Királyság esetében a Közlekedési és Közmunkaügyi Minisztérium, amennyiben azok nem közlik egymással más hatóságok vagy intézmények illetékességét;
f) kikötők: a tengeri és belvízi kikötők, a be- és kirakodóhelyek, valamint a személyhajózás kikötési helyei.
(2) A jelen Megállapodás értelmében
a) tranzitforgalom: az a forgalom, amelynél az egyik Fél hajóin személyeket, illetve árukat szállítanak a másik Fél területén keresztül, amelynek keretében személyek, illetve áruk sem felvételre, sem kirakásra nem kerülnek;
b) kétoldalú forgalom: a két Fél kikötői közötti forgalom a két Fél hajóival, amelynek során személyeket, illetve árukat vesznek fel, illetve rakodnak ki;
c) harmadik állam forgalma: a két Fél kikötői közötti forgalom harmadik ország hajóival, amelynek során személyeket, illetve árukat vesznek fel, illetve rakodnak ki;
d) harmadik országos forgalom: az egyik Fél hajóival való forgalom a másik Fél kikötői és egy harmadik ország kikötői között, amelynek során személyeket és árukat vesznek fel, illetve rakodnak ki;
e) cabotage: a másik Fél két kikötője közötti forgalom, amelynek során személyeket, illetve árukat vesznek fel, illetve rakodnak ki.
A magyar hajók a holland víziutakon és a holland hajók a magyar víziutakon a 3-7. Cikk iránymutatása szerinti szállításokkal összefüggésben közlekedhetnek és a kikötőket és a kikötőhelyeket használhatják. Ez megfelelően érvényes az úszóberendezések és úszótestek szállítására és az új hajók átszállítására is.
A magyar és a holland hajók a másik Fél területén keresztül a tranzitforgalomban utasokat és árukat szállíthatnak.
(1) Magyar és holland hajók a kétoldalú forgalomban szállíthatnak személyeket és árukat a két Fél kikötői között.
(2) A kétoldalú forgalomban a két Fél hajózási vállalatai megosztás nélkül részesednek a rakomány mennyiségéből.
(3) Bármelyik Fél illetékes hatóságának kérésére a vegyesbizottság javaslatára meg kell állapodni a kétoldalú forgalomban végzett szállítási szolgáltatásokért fizetendő, gazdasági szempontból elfogadható irányárakban és járulékos feltételekben.
A harmadik állam forgalma csak azokban az esetekben engedhető meg, amelyekben az illetékes hatóságok a vegyesbizottság javaslatára megállapodnak.
A harmadik országos forgalom csak azokban az esetekben engedhető meg, amelyekben az illetékes hatóságok a vegyesbizottság javaslatára megállapodnak.
A másik Fél kikötői között személyek és/vagy áruk szállítása csak az illetékes hatóság különleges engedélye alapján engedhető meg.
A hajókra, személyzetre, utasaikra és a rakományukra annak a Félnek a jogi előírásai érvényesek, amelynek belvízi útjain azok közlekednek.
Ezzel kapcsolatban a felek a következőkben állapodnak meg:
a) Amennyiben az egyik Fél felségterületén a hajóra, rakományra és személyzetre vonatkozóan kiadott okmányok és igazolások megfelelnek a másik Fél felségterületén érvényes előírásoknak, akkor a másik Fél illetékes hatóságai az ezen Fél okmányainak és igazolásainak bemutatása ellenében kiállítja a saját okmányait és igazolásait.
b) A hajó vezetőjére vonatkozó okmányokat és igazolásokat csak akkor állítják ki, ha egy közös vizsgabizottság kiegészítő igazolást ad ki a víziutak és az ott érvényes rendszabályok ismeretéről. A közös vizsgabizottságot a vegyesbizottság jelöli ki.
c) Hajók csak akkor szállíthatnak veszélyes árukat, ha azok rendelkeznek a mindenkori víziutakra előírt érvényes engedélyezési bizonyítvánnyal.
A két Fél a saját és a másik Fél hajóit a 2-7. Cikkek alapján biztosított közlekedési jogok igénybevételénél azonos módon kezeli. Ez különösen vonatkozik:
a) zsilipek, kikötői berendezések és kikötőhelyek használatánál;
b) hajózási és kikötői illetékek kivetésénél;
c) az illetékes hatóságok kezeléseinél;
d) az üzemanyag- és a kenőanyag-ellátásnál.
Mindkét Fél a saját és a másik Fél hajóit azonos módon kezeli a fedélzeten szállított élelmezési és hajózási raktárkészletek vámkezelésénél. Ugyanez vonatkozik a hajókon felhasználásra vagy használatra szolgáló üzem- és kenőanyagokra.
(1) A két Fél hajózási vállalatai a másik Fél területén annak belső jogszabályainak figyelembevételével csak olyan mértékben létesíthetnek képviseleteket és folytathatnak fuvarszerző tevékenységet, amilyen mértékben a kölcsönösség alapján a másik Fél felségterületén ez engedélyezett.
(2) A hajózási vállalatok a szállításaik gazdaságosságának elősegítése érdekében megállapodhatnak egymással az üzemeltetési műszaki és kereskedelmi együttműködésben.
(1) Mindkét Fél biztosítja a másik Fél hajózási vállalatainak annak a jogát, hogy bevételeiket szabadon átutalhassák a saját területükre.
(2) Az átutalás a hivatalos árfolyamon szokásos határidőn belül megy végbe. Amennyiben mindkét állam pénzneme szabadon konvertálható, akkor az ilyen átutalásokat az érvényes devizapiaci árfolyamokon hajtják végre a folyamatban lévő kifizetéseknél; ezekre kizárólagosan a hasonló körülményekkel rendelkező többi országra érvényes devizarendelkezések vonatkoznak. A pénzátutalásokra csak az ilyen pénzügyi műveleteknél szokásos bankilletékeket vetik ki.
(1) A két Fél hajóin a személyzet tagjainak a határ átlépéséhez utazási okmánnyal, és amennyiben szükséges, tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük.
(2) A személy- és az áruszállító hajókon a személyzet tagjaival együtt be- és kiutazhatnak azok házastársai és gyermekei, amennyiben az (1) bekezdésben említett okmányok birtokában vannak. A 15 év alatti gyermekek bármelyik szülő útiokmányába bejegyezhetők.
(3) Valamennyi, az (1) és (2) bekezdésekben felsorolt, fedélzeten lévő személyt be kell jegyezni a személyzeti jegyzékbe.
(4) A két Fél az (1) bekezdésben megjelölt okmányok mintáját kicseréli egymás között.
Baleset, katasztrófa, a fedélzeten lévő személy súlyos betegsége esetén, vagy egyéb okoknál fogva, mint jégzajlás, amelyek a továbbutazást vagy hazautazást lehetetlenné teszik, az illetékes hatóságok megteremtik annak lehetőségét, hogy a másik Fél ilyen eseményben részes hajójának megfelelő segítséget lehessen nyújtani.
(1) A jelen Egyezmény teljesítéséhez és alkalmazásának felügyeletére vegyesbizottság áll fel, amely legalább évente egyszer, váltakozóan, az egyik Fél országában összeül. A vegyesbizottságba az illetékes hatóságok három tagot jelölnek ki. A vegyesbizottság tanácskozásaiba szakértők is bevonhatók. A vegyesbizottság ügyrendet határoz meg. A két Fél illetékes hatóságai mindkét Fél esetében felváltva látják el a vegyesbizottság elnöki teendőit.
(2) A vegyesbizottság kiemelt feladata:
a) a két Fél hajói forgalmának statisztikai meghatározása;
b) javaslatok tétele az illetékes hatóságok számára a kétoldalú forgalomban alkalmazandó, a szállítási szolgáltatásokért fizetendő irányárakról és járulékos feltételekről [4. Cikk (3) bekezdés];
c) javaslatok tétele az illetékes hatóságok számára a harmadik állam forgalmáról (5. Cikk), valamint a harmadik országos forgalomról (6. Cikk);
d) a közös vizsgabizottság kijelölése [8. Cikk b) bekezdése].
(3) A jelen Cikk (2) bekezdése szerinti javaslatok alapján előirányzott megállapodások olyan módon jönnek létre, hogy az illetékes hatóságok vegyesbizottság által részükre előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban kölcsönösen két héten belül egyetértésüket közlik.
(4) Amennyiben a vegyesbizottságban nem jön létre egyezség, akkor bármelyik Fél kezdeményezésére az illetékes hatóságok képviselői négy héten belül tanácskozásra összeülnek.
(5) A vegyesbizottság feladata továbbá, hogy mindkét Félnek javaslatokat terjesszen elő a jelen Egyezménynek a belvízi hajózási forgalom fejleményeihez való alkalmazkodáshoz, valamint minden olyan kérdés megoldásához, amely a jelen Egyezmény alkalmazásából adódik.
Az illetékes hatóságok a vegyesbizottságnak megküldik kérésére mindazokat az okmányokat, amelyekre a 15. Cikk (2) bekezdése szerinti feladataik teljesítéséhez szüksége van.
A jelen Egyezmény értelmezésében vagy alkalmazásában fellépő véleménykülönbségeket az illetékes hatóságok közvetlen tárgyalások útján tisztázzák. Amennyiben nem hozható létre egyetértés, akkor a véleménykülönbségeket diplomáciai úton szüntetik meg.
A jelen Egyezmény rendelkezései a Holland Királyság csak európai felségterületére érvényesek.
(1) A jelen Egyezményt határozatlan időre kötik meg.
(2) Ez az Egyezmény azon nap utáni második hónap első napján lép hatályba, amelyen a két szerződő Fél arról értesítette egymást, hogy a hatálybalépéshez szükséges belső előírásoknak eleget tettek.
(3) A jelen Egyezményt bármelyik szerződő Fél tizenkét hónapos határidővel, írásban, diplomáciai úton felmondhatja. Ebben az esetben az Egyezmény a felmondási határidő elteltével hatályát veszti.
Készült Hágában, 1991. február 6-án, két-két eredeti példányban, magyar, holland és német nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén a német szöveg az irányadó.
| A Magyar Köztársaság Kormánya részéről | A Holland Királyság Kormánya részéről | |
| Siklós Csaba s. k. | J. R. H. Maij-Weggen s. k. |
A Magyar Köztársaság és a Holland Királyság Kormányai között a belvízi hajózási Egyezmény aláírása alkalmából a két Szerződő Fél meghatalmazott képviselője megállapodott a következő, az Egyezményt kiegészítő rendelkezésekben:
(1) A preambulumban említett multilaterális szerződések alatt elsősorban a Felülvizsgált Rajnai Hajózási Akta és a Közös Piac Szerződése, valamint a Belgrádi Konvenció értendő.
(2) A 8. Cikk b) bekezdésében említett vizsgabizottság mindkét Félnél három tagból áll, és feladata a kiképzési programok összeállítása, ezen programok végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, a kiképzett hajóskapitányok vizsgáztatásának végrehajtása és az igazolások kiállítása.
Készült Hágában, 1991. február 6-án, két-két eredeti példányban, magyar, holland és német nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén a német szöveg az irányadó.
| A Magyar Köztársaság Kormánya részéről | A Holland Királyság Kormánya részéről | |
| Siklós Csaba s. k. | J. R. H. Maij-Weggen s. k. | |
3. § (1) E rendelet 1992. október 20-án lép hatályba, rendelkezéseit 1992. október 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.
