A jogszabály mai napon ( 2021.01.22. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

1993. évi II. törvény

a földrendező és a földkiadó bizottságokról * 

Annak érdekében, hogy a földrendező bizottságok működése a jelentkező igényekhez igazodjon, valamint, hogy a részarány-földtulajdonosok az őket megillető földterületeket természetben megkaphassák, illetőleg a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítása biztosítva legyen, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

A földrendező bizottság

1-8. § * 

A részarány-földtulajdon helyének meghatározása

9. § (1) * 

(2)-(3) * 

9/A-12. § * 

12/A. § *  (1) *  A szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai - ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába vagy - a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján - a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanok kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok alapján adja meg.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanok közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(3) *  Az (1) bekezdésben meghatározott földrészletek önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

12/B. § * 

12/C. § * 

12/D. § *  (1) *  A szövetkezet használatában levő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott utak - ha azok nem a szövetkezet tulajdonát képezik - az illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonába, vagy a fővárosi önkormányzat nyilatkozata alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába kerülnek a (2) bekezdésben meghatározott utak kivételével. A fővárosi önkormányzat nyilatkozatát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az ehhez kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján adja meg.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott utak közül a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozók a Magyar Állam tulajdonába és a védett vagy védelemre tervezett természeti területen működő igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(3) *  Az utak önkormányzati tulajdonba kerüléséről az ingatlanügyi hatóság dönt.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság az önkormányzat tulajdonjogát a határozat alapján hivatalból bejegyzi.

(5) Ha az út a kárpótlási földalapot is érinti, az (1)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(6) A szövetkezet vagyonnevesítésében szereplő út esetében a 12/A. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

A közös tulajdon megszüntetésének külön szabályai * 

12/E. § *  (1) *  A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a tulajdonostársak a közös tulajdont szerződéssel nem szüntetik meg.

(2) *  E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a halastó művelési ágú ingatlanokra, valamint az erdőkre, ide nem értve a külterületen található - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. §-a (1) bekezdése szerinti - fásítást.

12/F. § *  (1) *  Ha a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba végleges hatósági döntéssel bejegyezték, bármely tulajdonostárs kezdeményezheti az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg. Az önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmet legkésőbb 2012. június 1-jéig lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. E határidő elmulasztása esetén a közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt határidőig azon tulajdonostársak is benyújthatják önálló ingatlan kialakítása iránti kérelmüket, akik a 12/H. § (8) bekezdése alapján a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradtak.

(3) Az ingatlan-nyilvántartásba osztatlan közös tulajdonként bejegyzett ingatlanok esetében a megosztások költségeit - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állam viseli.

(4) Soron kívüli eljárás abban az esetben folytatható le, ha az eljárás költségeit a soronkívüliséget igénylő, kérelmező tulajdonostárs magára vállalja. A soron kívüli eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

12/G. § *  (1) Az önálló ingatlan kialakítására vonatkozó kérelmet írásban az ingatlanügyi hatóság által erre rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet több tulajdonostárs együttesen is benyújthatja, és kérhetik az önálló ingatlan osztatlan közös tulajdonban történő kiadását.

(2) *  A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság határozatban meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát, figyelemmel a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra.

12/H. § *  (1) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni.

(2) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(3) A sorsolás során a 9/C. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsolás ellen az ingatlanügyi hatóságnál kifogás nyújtható be.

(4) *  Az önálló földrészlet kialakítására - a visszamaradó földrészletet és a kialakuló ingatlanok megközelíthetőségét biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével - a 9/C. § (6) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A földrészlet megosztást követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények - a keletkező önálló földrészletekre történő - visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(6) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot - határidő kitűzésével - ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(8) Akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.

(9) Az önálló ingatlanná alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni.

12/I. § *  A 12/E-12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.

12/J. § *  Ha közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról.

12/K. § *  A közös tulajdonnak az e törvény rendelkezései szerinti megszüntetése következtében létrejött közös tulajdon megszüntetésére a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

12/L. § *  (1) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére az ingatlanügyi hatóság átadja a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt kérelemben szereplő adatokat és a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosainak a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait.

(2) A földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a megosztási eljárás befejezéséig az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendelet szerinti feladatai ellátása céljából kezelheti.

12/M. § *  (1) A 12/L. § szerinti, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás és jogi szolgáltató részére történő adatszolgáltatást követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az e törvény szerinti közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség.

(2) Ha a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó valamennyi kérelem nem került visszavonásra, akkor a korábban benyújtott, a Ptk. szerinti megosztásra irányuló változási vázrajz nem használható fel.

Záró rendelkezések

13. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvény alkalmazásában

a) *  tanya: a település külterületén levő, eredetileg kisüzemi mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetőleg épületcsoport és a hozzá tartozó termőföld együttese. Az e törvény alkalmazásában használt egyéb fogalmakat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell alkalmazni;

b) * 

c) *  tanyatulajdonos: e törvény vonatkozásában tanyatulajdonosnak kell tekinteni az ingatlan-nyilvántartásban a tanya e törvény hatálybalépésekor feltüntetett tulajdonosát, annak házastársát, egyeneságbeli rokonát és testvérét.

(3) *  A földrendező bizottság és a földkiadó bizottság a helyi igényeknek megfelelően a 8. § (3) bekezdés szerint közös javaslattal kezdeményezhetik a kárpótlási hatóságnál a földkijelölési határozat módosítását. A javaslat előkészítése során a kárpótlásra a jogosult földigénylők és a részarány-földtulajdonosok érdekeire egyaránt figyelemmel kell lenni.

(4) *  Ha a földkiadás, illetőleg a részarány-földtulajdon helyének meghatározása céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvános sorsolást tart, az erről szóló közleményt a sorsolást megelőzően legalább harminc nappal a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. A közleménynek tartalmaznia kell a sorsolás helyét, időpontját, a sorsolásra kerülő táblák helyrajzi számát, területét, AK értékét, a terület hasznosítására vonatkozó korlátozásokat (védett természeti terület stb.) és az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelőjét. A közleményben meg kell jelölni a sorsoláson részvételre jogosultak körét. A sorsolást a helyben szokásos módon is meg kell hirdetni. A sorsoláson bármely okból meg nem jelenő jogosult később a mulasztására hivatkozva semmiféle jogot sem érvényesíthet, ebből az okból a sorsolás eredménye nem változtatható meg.

(5) * 

(6) Az előző bekezdés szerinti eljárást követően a törvény hatálya alá tartozó földrészletek művelési ágát a tulajdonba adásukat követően lehet megváltoztatni. * 

(7) * 

(8) *  Az 5. § (1) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 13. § (5) bekezdésében meghatározott határidőket az 1992. évi II. törvény 13-21. §-ai szerinti földkijelölési határozat véglegessé válásának napjától kell számítani. A földkiadó bizottság a földkijelölési határozat véglegessé válásáról az érdekelteket a helyben szokásos módon értesíti.

13/A. § * 

14. § * 

15. § * 

16. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5/A. § (3) bekezdése szerinti költségtérítés igénylésének, kifizetésének, ellenőrzésének és visszatérítésének eljárási rendjét rendeletben állapítsa meg.

16/A. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti ingatlanügyi hatóságot rendeletben jelölje ki.

17. § * 

18. § *  (1) *  E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit - a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.

(2) *  A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,

a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának,

b) *  amelyben az ingatlanügyi hatóság a keretmérést elvégezte, vagy végleges határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának

időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(2a) *  2012. december 29-e előtt indult olyan eljárást, amelyben az ingatlanügyi hatóság a keretmérést elvégezte, illetve végleges határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(3) * 

19. § *  E törvénynek a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvénnyel megállapított 12/G. § (2) bekezdését, 9/C. § (9) bekezdését, 9/E. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek minősül az is, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 9/C. § (1)-(4) bekezdése alapján sorsolást folytatott le, és a sorsolási jegyzőkönyvet megküldte az ingatlanügyi hatóságnak.

20. § *  E törvénynek az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi LVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 12/M. §-át a Módtv2. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére