A jogszabály mai napon ( 2018.10.21. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Megnyitom a Jogtárban

 

1993. évi XXXIX. törvény

a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi augusztus hó 25. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § A Magyar Köztársaság Országgyűlése a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről Budapesten, az 1989. évi augusztus hó 25. napján aláírt Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. (A Megállapodás megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1992. május 11-én megtörtént. Ennek megfelelően a Megállapodás 1992. július 1-jén hatályba lépett.)

2. § A Megállapodás magyar nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről

A Magyar Népköztársaság Kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság Kormánya

ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZETVE, hogy elmélyítsék a két ország számára kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést,

ATTÓL A SZÁNDÉKTÓL VEZETVE, hogy kedvező feltételeket teremtsenek mindegyik Fél beruházóinak a másik Fél területén megvalósuló beruházásaihoz,

és

FELISMERVE, hogy a beruházások elősegítése és védelme a jelen Megállapodás alapján ösztönzi e területen a kezdeményezéseket,

AZ ALÁBBIAKBAN ÁLLAPODTAK MEG:

1. Cikk

A jelen Megállapodás szempontjából:

1. A „beruházások” kifejezés magában foglal mindenfajta vagyoni értéket, amely a társaságokban és vegyesvállalatokban való részvétellel kapcsolatos, különösen, de nem kizárólag

a) ingó és ingatlan dolgok tulajdonát, valamint minden egyéb vagyoni értékre vonatkozó dologi jogot;

b) részvényeken, kötvényeken és más, társaságokban való érdekeltségen alapuló jogokat;

c) pénzre szóló követelést, good-will-t és egyéb vagyoni értéket, valamint bármilyen gazdasági értékkel bíró szolgáltatást;

d) szellemi tulajdonjogot, technikai eljárásokat és know-how-t.

2. A „beruházó” kifejezés magában foglalja mindegyik Szerződő Fél tekintetében:

a) azokat a természetes személyeket, akik a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően annak állampolgárai;

b) azokat a jogi személyeket, amelyeket a Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően alapítottak.

3. Az Uruguayi Keleti Köztársaság tekintetében a Megállapodás nem alkalmazandó olyan természetes személyek uruguayi beruházásaira, akik mindkét Szerződő Fél állampolgárai és lakóhelyük vagy gazdasági érdekeik központja Uruguayban van.

2. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél elősegíti és törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban engedélyezi a másik Szerződő Fél beruházói által területén létesítendő beruházásokat.

2. A jelen Megállapodás olyan beruházásokra alkalmazandó, amelyeket bármelyik Szerződő Fél beruházói a másik Szerződő Fél területén, ennek törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban, 1973. január 1. után létesítettek.

3. A jelen Megállapodás semmiképpen sem alkalmazandó olyan nézeteltérésekre vagy vitákra, amelyek hatálybalépése előtt keletkeztek.

3. Cikk

1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél beruházói által létesített beruházásokat igazságos és méltányos elbánásban részesíti, és nem akadályozza indokolatlan vagy megkülönböztető intézkedésekkel a beruházások általuk történő működtetését, irányítását, fenntartását, használatát, élvezetét vagy a beruházások feletti rendelkezést.

2. Különösen, mindegyik Szerződő Fél teljes biztonságot és védelmet nyújt az ilyen beruházások számára, amely semmi esetre sem lehet kedvezőtlenebb, mint amit bármely harmadik állam beruházóinak beruházásaihoz nyújt.

3. Amennyiben az egyik Szerződő Fél harmadik állam beruházóinak különleges előnyöket nyújtott, vámuniót, gazdasági uniót vagy hasonló intézményeket létrehozó megállapodások vagy az ilyen unió, illetőleg intézmény létrehozásához vezető ideiglenes megállapodások alapján, ez a Szerződő Fél nem köteles a másik Szerződő Fél beruházói számára ugyanezeket az előnyöket biztosítani.

4. A jelen Cikk szerinti elbánás nem terjed ki azokra az adókra, díjakra, terhekre, valamint adókedvezményekre és adómentességekre, amelyeket bármely Szerződő Fél egy harmadik állam beruházóinak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény vagy bármely más adóügyi egyezmény vagy egy harmadik állammal fennálló viszonosság alapján nyújtott.

4. Cikk

1. Egyik Szerződő Fél sem hoz olyan intézkedéseket, amelyek a másik Szerződő Fél beruházóját közvetlenül vagy közvetve megfosztják beruházásaitól, kivéve, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) az intézkedéseket végszükség esetén vagy közérdekből és törvényes eljárás keretében hozták;

b) az intézkedések nem megkülönböztetőek vagy nem ellentétesek olyan kötelezettséggel, amelyet az előbbi Szerződő Fél esetleg elvállalt;

c) az intézkedések igazságos kártalanítás fizetését előirányzó rendelkezéseket tartalmaznak. Az ilyen kártalanítás indokolatlan késedelem nélkül fizetendő és átutalandó.

2. Mindkét Szerződő Fél beruházóit, akiknek beruházásai a másik Szerződő Fél területén háború vagy más fegyveres összeütközés, szükségállapot, felkelés vagy lázadás következtében kárt szenvednek, a másik Szerződő Fél a visszaszolgáltatás, kártalanítás, kártérítés vagy más értékelhető ellenszolgáltatás tekintetében olyan elbánásban részesíti, amely nem lehet kedvezőtlenebb, mint amelyet harmadik állam beruházóinak nyújt. Az ilyen fizetések szabadon átutalhatók a két Szerződő Fél között.

5. Cikk

1. A Szerződő Felek garantálják a beruházással kapcsolatos fizetések átutalását. Az átutalást szabadon konvertálható valutában, indokolatlan korlátozás és késedelem nélkül kell teljesíteni.

Az ilyen átutalások magukban foglalják, különösen, de nem kizárólag:

a) a beruházás fenntartásához vagy bővítéséhez szükséges tőkét és pótlólagos összegeket;

b) a nyereséget, a kamatokat, az osztalékot és más folyó jövedelmet;

c) a kölcsönök visszafizetésére szolgáló összegeket;

d) jogdíjakat vagy egyéb díjakat;

e) a beruházás eladásából vagy felszámolásából származó bevételeket.

6. Cikk

Amennyiben az egyik Szerződő Fél beruházójának beruházásait jogszabállyal létrehozott rendszer alapján nem kereskedelmi kockázatok ellen biztosítják, az ilyen biztosítás feltételei értelmében az említett beruházó jogainak a biztosítóra vagy viszontbiztosítóra való átszállását a másik Szerződő Fél elismeri.

7. Cikk

Amennyiben bármely Szerződő Fél jogszabályai vagy a Szerződő Felek között jelenleg fennálló vagy a jövőben létrehozandó nemzetközi jogi kötelezettségek a jelen Megállapodáson túlmenő, a másik Szerződő Fél beruházóinak beruházásait a jelen Megállapodásnál kedvezőbb elbánásban részesítő, általános vagy különös szabályokat tartalmaznak, úgy ezek a szabályok olyan mértékben irányadók a jelen Megállapodással szemben, amilyen mértékben kedvezőbbek annál.

8. Cikk

Bármelyik Szerződő Fél javasolhatja a másik Félnek, hogy a jelen Megállapodás érvényesülését érintő bármely kérdésről tanácskozzanak. A másik Fél azzal szemben
megértést tanúsít és megfelelő alkalmat nyújt az ilyen tanácskozásra.

9. Cikk

1. A jelen Megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a Szerződő Felek között felmerülő vitákat lehetőség szerint a két Szerződő Fél Kormánya rendezi.

2. Amennyiben a vitát ily módon a tárgyalások megkezdésétől számított hat hónapon belül nem sikerül rendezni, azt bármelyik Szerződő Fél kérelmére választottbíróság elé terjesztik.

3. A választottbíróságot a következő módon alakítják meg: mindegyik Szerződő Fél kijelöl egy választottbírót, és ez a két választottbíró az elnököt illetően megállapodik egy harmadik állam állampolgárának személyében. A választottbírókat három hónapon belül, az elnököt öt hónapon belül kell kijelölni, attól az időtől számítva, amikor az egyik Szerződő Fél értesítette a másik Szerződő Felet arról a szándékáról, hogy a vitát választottbíróság elé terjeszti.

4. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja választottbírójának kijelölését, és az előírt határidőn belül nem jár így el, a másik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölésre. Ha a két választottbíró az előírt határidőn belül nem tud megállapodni a harmadik választottbíró megválasztásában, bármelyik Fél felkérheti az Egyesült Nemzetek főtitkárát a szükséges kijelölésre.

5. A Felek ellenkező megállapodása hiányában a választottbíróság maga határozza meg eljárási szabályait.

6. A választottbíróság szavazattöbbséggel hozza meg döntését. Az ilyen döntés a Felekre végleges és kötelező.

7. Mindegyik Szerződő Fél viseli kijelölt választottbírójának és képviseletének költségeit. Az elnök költségeit, valamint az egyéb költségeket a Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

10. Cikk

1. Bármelyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél beruházója között az egyik Szerződő Fél beruházója által a másik Szerződő Fél területén létesített beruházással kapcsolatos vitákat az érintett felek lehetőség szerint békés úton rendezik.

2. Amennyiben az ilyen vitákat nem sikerült rendezni attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor az egyik Fél kérte a vita békés rendezését, a vitát az érintett Felek egyikének kérésére annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé kell terjeszteni, amelynek a területén a beruházást létesítették.

Ha az ítéletet nem hozzák meg tizennyolc hónapon belül, az érintett beruházó és az a Szerződő Fél, amelynek területén a beruházást létesítették, megegyeznek abban, hogy a vitát választottbíróság elé terjesztik.

3. Amennyiben a kisajátításra vagy államosításra vonatkozó vitát nem sikerült attól az időtől számított tizennyolc hónapon belül rendezni, amikor a vitát annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé terjesztették, amelyiknek a területén a beruházást létesítették, az érintett beruházó választottbírósághoz fordulhat.

4. Az e Cikk 2. és 3. bekezdésében említett választottbíróságot minden egyes ügyben külön kell létrehozni, és az illetékes a vita rendezésére.

A 9. Cikk 3-7. bekezdéseinek rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók. Mindazonáltal a Párizsi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Választottbíróságának elnökét kérik fel a szükséges kijelölésekre.

5. Egyik Szerződő Fél sem nyújthat diplomáciai védelmet vagy támaszthat nemzetközi igényt olyan vita tekintetében, amelyet egyik beruházója és a másik Szerződő Fél terjesztett annak a Szerződő Félnek az illetékes bírósága elé, amelynek területén a beruházást létesítették, vagy az ebben a Cikkben említett választottbíróság elé, kivéve, ha a másik Szerződő Fél a vitában hozott határozathoz nem tartja magát, és annak nem tesz eleget.

6. Ha mindkét Szerződő Fél tagja a Washingtonban, 1965. március 18-án aláírásra megnyílt, „az Államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló Egyezménynek”, úgy az egyik Szerződő Fél és a másik Szerződő Fél természetes és jogi személyei közötti, az e Cikk 3. bekezdése szerinti vitákat a „Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja” elé terjesztik békéltetési vagy választottbírósági úton való rendezés céljából.

7. Az illetékes bíróságok ítélete e Cikk értelmében az Uruguayi Keleti Köztársaság tekintetében egyfokú bírósági eljárás során hozott végleges bírósági határozatot jelent.

11. Cikk

1. A jelen Megállapodás attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy az országaikban megkövetelt alkotmányos eljárásnak eleget tettek, és 15 éves időszakra marad hatályban.

2. A jelen Megállapodás hatálya további 10 éves időszakokra hallgatólagosan meghosszabbodik, feltéve, hogy azt egyik Szerződő Fél sem mondja fel a lejárat időpontja előtt legalább hat hónappal. Mindegyik Szerződő Fél fenntartja magának azt a jogot, hogy jegyzékben felmondja a jelen Megállapodást a megfelelő hatályossági időszak lejárta előtt legalább hat hónappal.

3. Azokra a beruházásokra, amelyeket a jelen Megállapodás hatályvesztésének időpontja előtt létesítettek, az előző Cikkek további 10 éves időszakra érvényben maradnak.

Készült Budapesten, 1989. augusztus 25-én, két eredeti példányban, magyar és spanyol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles. Készült egy harmadik, angol nyelvű szöveg is, amely a Megállapodás értelmezése esetén hivatkozási alapul szolgál.”

(Aláírások)

3. § A törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1992. július 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére