A jogszabály mai napon ( 2019.08.20. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

5/1994. (I. 18.) Korm. rendelet

a Genfben, 1948. június 19-én elfogadott, a repülőgépekhez fűződő jogok nemzetközi elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

[A csatlakozásról szóló okiratot a Magyar Köztársaság külügyminisztere 1993. május 21-én a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) Főtitkáránál letétbe helyezte.]

1. § A Kormány a Genfben, 1948. június 19-én elfogadott, a repülőgépekhez fűződő jogok nemzetközi elismeréséről szóló Egyezményt e rendelettel kihirdeti.

2. § Az Egyezmény magyar nyelvű fordítása a következő:

„EGYEZMÉNY A REPÜLŐGÉPEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK NEMZETKÖZI ELISMERÉSÉRŐL

Hivatalos szöveg: angol, francia és spanyol nyelven.

Készült Genfben, 1948. június 19-én.

Nyilvántartásba vette a Nemzetközi Repülési Szervezet 1958. szeptember 9-én.

Tekintettel arra, hogy az 1944-ben Chicagóban tartott Nemzetközi Polgári Repülési Konferencia egy olyan Egyezmény elfogadására tett javaslatot, amely a repülőgépekhez fűződő jogok átruházásával foglalkozik, továbbá

tekintettel arra, hogy a nemzetközi polgári légiközlekedés jövőbeni növekedése érdekében kívánatos, hogy a repülőgépekhez fűződő jogokat nemzetközi szinten is elismerjék,

az alulírott hivatalos meghatalmazottak Kormányaik nevében a következőkben állapodtak meg:

I. Cikk

(1) A Szerződő Államok vállalják, hogy a jövőben elismerik

a) a repülőgéphez fűződő tulajdonjogokat;

b) a repülőgép tulajdonjogának adásvétel útján történő megszerzésének jogát, amely a repülőgép birtoklásával párosul;

c) a repülőgép birtoklásának jogát hat hónapos vagy annál hosszabb időtartamú bérlet alatt;

d) a repülőgépekre vonatkozó jelzálog, zálog és hasonló jogokat, amelyeket szerződés útján hoztak létre, adósság kifizetésének biztosítékául;

feltéve, hogy ezen jogok

(i) keletkezésük időpontjában azon Szerződő Állam törvényeivel összhangban jöttek létre, amelyekben a repülőgép nemzeti hovatartozását nyilvántartásba vették, és

(ii) azokban a Szerződő Államokban szabályosan nyilvántartásba vétettek, amelyekben a repülőgép nemzeti hovatartozását nyilvántartásba vették.

A különböző Szerződő Államokban egymást követő bejegyzések szabályosságát azon állam nyilvántartásba vételkor fennálló törvényei szerint kell meghatározni, amelyben a repülőgép nemzeti hovatartozását nyilvántartásba vették.

(2) Jelen Egyezmény rendelkezései nem akadályozzák a repülőgéphez fűződő bármely jog elismerését egyetlen Szerződő Államban sem, de a Szerződő Államok nem ismerhetnek el olyan jogokat, amelyek megelőznék a jelen Cikk (1) bekezdésében említett jogokat.

II. Cikk

(1) Egy adott repülőgépre vonatkozó összes bejegyzésnek ugyanazon nyilvántartásban kell szerepelnie.

(2) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az I. Cikk (1) bekezdésében említett bármely jog bejegyzésének harmadik személyekkel szembeni hatását azon Szerződő Állam törvényei szerint kell meghatározni, ahol a bejegyzés megtörtént.

(3) A Szerződő Államok megtilthatják olyan jogok bejegyzését, amelyek törvényeik szerint nem érvényesíthetőek.

III. Cikk

(1) A nyilvántartás fenntartásáért felelős hatóság címét fel kell tüntetni minden repülőgép nemzeti hovatartozását feltüntető nyilvántartási bizonyítványban.

(2) Minden személy jogosult a hatóságtól a bejegyzett adatokról másolatot vagy kivonatot kérni. Ezen másolatok vagy kivonatok a bejegyzés tartalmát illetően az ellenkező bizonyításáig igaznak tekintendők.

(3) Ha bármely Szerződő Állam törvénye kimondja, hogy egy okmány bejegyzés céljából történő benyújtása ugyanolyan hatályú, mint maga a bejegyzés, akkor jelen Egyezmény szempontjából is azonos hatályúnak tekintendő. Ez esetben azonban megfelelő módon biztosítani kell, hogy az okmány a nyilvánosság számára hozzáférhető legyen.

(4) A nyilvántartást vezető hatóságnak joga van méltányos díjakat kiróni a végzett szolgáltatások ellenértékeként.

IV. Cikk

(1) Amennyiben,

a) a repülőgép mentésével kapcsolatos térítéssel, illetve

b) a repülőgép fenntartásához, megóvásához elengedhetetlenül szükséges különleges kiadásokkal kapcsolatban felmerülő igények

azon Szerződő Állam joga alapján, ahol a mentési, illetve fenntartási munkálatok befejeződtek, a repülőgépet terhelő zálog-, illetve egyéb biztosíték jellegű jogokat keletkeztetnek, az így keletkezett jogokat a Szerződő Államok elismerik, s minden egyéb, a repülőgépen fennálló joggal szemben előnyben részesítik.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogokat az események bekövetkeztének időrendjével fordított sorrendben kell kielégíteni.

(3) A fenti jogok bármelyike a mentési, illetve fenntartási munkálatok befejeztétől számított három (3) hónapon belül bejegyezhető a nyilvántartásba.

(4) A szóban forgó jogokat csak abban az esetben kell elismerni más Szerződő Államban a (3) bekezdésben említett három hónapos határidő lejárta után, ha ezen három hónapos időtartam alatt

a) a (3) bekezdésnek megfelelően bejegyezték a jogot a nyilvántartásba, és

b) a kiadások, költségek összegében megállapodtak, vagy a joggal kapcsolatban bírósági eljárás indult. Ami a bírósági eljárást illeti, a bírósági fórum szabályai fogják azokat a feltételeket meghatározni, amelyek alapján a három hónapos időszakot meg lehet szakítani, vagy fel lehet függeszteni.

(5) Ezen Cikk érvényes az I. Cikk (2) bekezdés rendelkezései ellenére is.

V. Cikk

Az I. Cikk (1) bekezdés d) pontjában említett jog kiterjed minden általa biztosított összegre. A kamat összege azonban nem haladhatja meg a végrehajtási eljárást megelőző három év alatt, valamint a végrehajtási eljárás folyamán keletkezett kamatok együttes összegét.

VI. Cikk

Egy végrehajtás alatt lévő repülőgép, vagy az azzal kapcsolatos jogok bármelyikének zárolása/lefoglalása vagy értékesítése esetén a Szerződő Államok nem kötelesek elismerni a zár alá vevő/lefoglaló, végrehajtó, hitelezővel vagy a vevővel szemben az I. Cikk (1) bekezdésében említett bármely jogot, vagy annak átruházását, ha azt az értékesítési vagy végrehajtási eljárás tudtával hozták létre vagy hajtották végre azok a személyek, akik ellen az eljárás irányult.

VII. Cikk

(1) Egy végrehajtás alatt lévő repülőgép értékesítésével kapcsolatos eljárást azon Szerződő Állam joga alapján kell meghatározni, ahol az értékesítésre sor kerül.

(2) A következő rendelkezéseket azonban mindenkor figyelembe kell venni:

a) az értékesítés időpontját és helyét legalább hat héttel előbb meg kell határozni;

b) a végrehajtó hitelező köteles a repülőgépre vonatkozó feljegyzések hitelesített kivonatát a bírósághoz vagy más illetékes hatósághoz benyújtani.

Köteles továbbá az értékesítést nyilvános hirdetmény útján kihirdetni azon a helyen, ahol a repülőgép nemzeti hovatartozását nyilvántartásba vették, az ott érvényes törvényekkel összhangban, legalább egy hónappal a kitűzött időpontot megelőzően. Ezzel egyidejűleg köteles ajánlott, lehetőleg légipostai levélben a bejegyzett tulajdonost és a repülőgéphez fűződő jogok, valamint a IV. Cikk (3) bekezdése szerint jogok bejegyzett jogosultjait a nyilvántartásban szereplő címeiken értesíteni.

(3) A (2) bekezdés követelményeinek figyelmen kívül hagyásából származó következményeket azon Szerződő Állam törvényei határozzák meg, ahol az értékesítésre sor kerül. Minden olyan értékesítés azonban, amely a jelen bekezdés követelményeinek megszegésével történik, az értékesítést követő 6 hónapon belül megsemmisíthető azon személyek által előterjesztett kérelem alapján, akiknek a fenti követelmény megszegéséből kifolyólag kára származott.

(4) A végrehajtási eljárás során értékesítésre nem kerülhet sor mindaddig, amíg a végrehajtó hitelező követelését megelőző, azzal szemben a jelen Egyezmény alapján elsőbbséget élvező - megfelelő hatóságok előtt bizonyított - jogok ki nem elégíthetők az értékesítés során befolyt összegből, illetőleg, ha azok kielégítését a vevő nem vállalja.

(5) Amennyiben azon Szerződő Állam területén, ahol a végrehajtási eljárás során értékesítésre kerül sor, bármely repülőgép, amelyet az I. Cikkben hivatkozott jogok valamelyike terhel adósság visszafizetésének biztosítása céljából, személyi vagy vagyoni kárt okoz, az adott Szerződő Állam joga elrendelheti az érintett repülőgép, vagy ugyanazon személy tulajdonában lévő, s ugyanazon hitelező javára fennálló joggal terhelt másik repülőgép lefoglalásának/zár alá vételének esetére azt,

a) hogy a fenti (4) bekezdés rendelkezései nem érvényesülnek, a sérülést vagy kárt szenvedő személyre, illetve annak képviselőjére, ha ő a lefoglalást/zár alá vételt kérő hitelező;

b) hogy bármely, az I. Cikkben hivatkozott jog, amely valamely adósság visszafizetésének biztosítékaként a repülőgépet terheli, nem érvényesíthető a sérülést vagy kárt szenvedett személlyel, illetve képviselőjével szemben a végrehajtási értékesítés során befolyt vételár 80%-át meghaladó összegben.

A fentiek alól kivételnek számít az az eset, amikor a repülőgépet üzemeltető személy vagy annak képviselője a sérülés vagy kár fedezésére megfelelő *  és hatályban lévő állami vagy egyéb biztosítást kötött.

(6) Azon Szerződő Állam törvényei alapján, amelyben az értékesítésre sor kerül, az értékesítést eredményező végrehajtási eljárás folyamán valamennyi hitelező érdekében, jogosan felmerült költségeket minden más igényt megelőzően kell kielégíteni, megelőzve a IV. Cikkben írt elsőbbségi igényeket is.

VIII. Cikk

Egy végrehajtás alatt lévő repülőgépnek a VII. Cikk rendelkezéseinek megfelelően történő értékesítése az adott repülőgép tulajdonjogának átruházását eredményezi minden olyan jogtól mentesen, amelyet a vevő nem vállal magára.

IX. Cikk

Egy végrehajtás alatt lévő repülőgépnek a VII. Cikk rendelkezéseivel összhangban történő értékesítésének esetét kivéve, a repülőgép nem törölhető a nyilvántartásból, s nem jegyezhető be egy másik Szerződő Állam nyilvántartásába mindaddig, amíg a bejegyzett jogok valamennyi jogosultja kielégítést nem nyert, illetve hozzá nem járult az átjegyzéshez.

X. Cikk

(1) Amennyiben az 1. Cikkben meghatározott természetű, repülőgépre vonatkozóan bejegyzett jog, amely valamely tartozás visszafizetésének biztosítására szolgál, a repülőgépet nyilvántartó Szerződő Állam jogszabályainak megfelelően kiterjed meghatározott helyeken raktározott tartalékalkatrészekre is, a fenti jogot valamennyi Szerződő Állam elismeri mindaddig, amíg a tartalékalkatrészek a meghatározott helyen, illetve helyeken maradnak. A fentieknek az a feltétele, hogy megfelelő nyilvános hirdetmény legyen kitéve azon a helyen, ahol a tartalékalkatrészeket tárolják, s hogy harmadik személyek ennek révén értesüljenek a tartalékalkatrészeken fennálló teherről. A hirdetménynek tartalmaznia kell a teher leírását, a jogosult nevét és címét, valamint azt, hogy a kérdéses teher hol van nyilvántartva.

(2) Annak a nyilatkozatnak a másolatát, amely feltünteti ezen tartalékalkatrészek jellegét és hozzávetőleges számát, csatolni kell, vagy bele kell foglalni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratba. Ezeket az alkatrészeket ki lehet cserélni hasonlóakra, ha az a hitelező jogainak sérelme nélkül megvalósítható.

(3) A VII. Cikk (1) és (4) bekezdéseinek, valamint a VIII. Cikknek a rendelkezései érvényesülnek a végrehajtás alatt álló tartalékalkatrészek értékesítésével kapcsolatban is. Amennyiben a végrehajtási biztosítékkal nem rendelkező hitelező kéri a VII. Cikk (4) bekezdését erre az értékesítésre vonatkozóan úgy kell értelmezni, hogy az értékesítés csak akkor megengedett, ha az értékesítési ajánlat összege legalább kétharmada annak az értéknek, amelyet az értékesítésért felelős hatóság által kijelölt szakértők határoztak meg a tartalékalkatrészek értékeként. Az értékesítés során befolyt összeg elosztásakor az illetékes hatóság a végrehajtást kérő hitelező igényének biztosítása érdekében lecsökkentheti a korábbi jogokkal rendelkezők részére kifizetendő összeget, a VII. Cikk (6) bekezdésében hivatkozott költségek levonása utáni összeg kétharmadára.

(4) Jelen Cikk szempontjából a „tartalékalkatrészek” kifejezés a repülőgép alkatrészeit, hajtóműveket, légcsavarokat, rádiókészülékeket, műszereket, berendezéseket, bútorokat, ezek alkatrészeit és általában minden olyan egyéb jellegű cikket jelent, amelyet a repülőgépbe való beszerelésre, illetve más leszerelt részek vagy cikkek kicserélésére tartanak fenn.

XI. Cikk

(1) A jelen Egyezmény rendelkezései vonatkoznak minden egyes Szerződő Állam területén valamennyi repülőgépre, amelyek nemzeti hovatartozását más Szerződő Államban vették nyilvántartásba.

(2) Minden Szerződő Államban alkalmazni kell mindazokra a repülőgépekre vonatkozóan, amelyeknek nemzeti hovatartozását az adott Szerződő Államban vették nyilvántartásba

a) a II., III., IX. Cikk rendelkezéseit, valamint

b) a IV. Cikk rendelkezéseit, kivéve, ha a mentési, illetve fenntartási munkálatok befejezésére a Szerződő Állam területén került sor.

XII. Cikk

Jelen Egyezmény rendelkezései semmiképpen nem korlátozhatják a Szerződő Államok azon jogát, hogy az adott repülőgéppel kapcsolatban érvényt szerezzenek bevándorlási vám-, illetve légiforgalmi jogszabályaiknak.

XIII. Cikk

A jelen Egyezmény nem vonatkozik azokra a repülőgépekre, amelyeket a hadsereg, a Pénz- és Vámügyőrség és a Rendőrség használ.

XIV. Cikk

Jelen Egyezmény szempontjából a Szerződő Államok illetékes igazságszolgáltatási és közigazgatási szervei közvetlenül tarthatják a kapcsolatot egymással, saját nemzeti jogrendszerük ezzel ellentétes rendelkezéseinek figyelembevétele mellett.

XV. Cikk

A Szerződő Államok kötelesek minden olyan intézkedést meghozni, amelyek jelen Egyezmény rendelkezéseinek teljesítéséhez szükségesek, és kötelesek az ICAO Főtitkárát ezen intézkedésekről folyamatosan tájékoztatni.

XVI. Cikk

Jelen Egyezmény szempontjából a „repülőgép” kifejezés magában foglalja a géptestet, a hajtóműveket, a légcsavarokat, a rádiókészülékeket és minden egyéb olyan cikket, amelynek célja a repülőgépben történő felhasználás, függetlenül attól, hogy az érintett cikk fel van-e szerelve a repülőgépre, vagy azt átmenetileg leszerelték arról.

XVII. Cikk

Amennyiben nemzeti hovatartozás céljából külön repülőgép-nyilvántartást vezetnek bármely olyan területen, amelynek külügyi kapcsolataiért a Szerződő Államok valamelyike felel, jelen Egyezményben a Szerződő Állam jogára történő hivatkozások alatt az adott terület jogára való hivatkozásokat kell érteni.

XVIII. Cikk

Jelen Egyezmény aláírására mindaddig sor kerülhet, amíg a XX. Cikk rendelkezéseivel összhangban az hatályba nem lép.

XIX. Cikk

(1) A jelen Egyezmény az aláíró Államok által ratifikálható.

(2) A ratifikáló okmányt az ICAO levéltárában kell letétbe helyezni, amely tájékoztatásul szolgál minden egyes aláíró és csatlakozó Állam számára a letét időpontjáról.

XX. Cikk

(1) Amint két aláíró Állam letétbe helyezte a jelen Egyezményt ratifikáló okmányokat, az Egyezmény közöttük a második ratifikáló okmány letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba. Minden további Állam vonatkozásában azonban, amely ezt követően helyezi letétbe ratifikáló okiratát, az Egyezmény a mindenkori letétbe helyezést követő 90. napon lép hatályba.

(2) Az ICAO értesít minden aláíró Államot az Egyezmény különböző Államokra vonatkozó hatálybalépésének időpontjáról.

(3) Amint a jelen Egyezmény hatályba lép az ICAO Főtitkára az Egyesült Nemzeteknél nyilvántartásba véteti.

XXI. Cikk

(1) A jelen Egyezményhez a hatálybalépést követően más Államok is csatlakozhatnak.

(2) A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az ICAO levéltárába történő letétbe helyezésével történik. Az ICAO köteles a letétbe helyezés időpontjáról, valamennyi aláíró és csatlakozó Államot értesíteni.

(3) A csatlakozás a csatlakozási okiratnak az ICAO levéltárába történő letétbe helyezését követő 90. napon lép hatályba.

XXII. Cikk

(1) Bármely Szerződő Állam felmondhatja a jelen Egyezményt az ICAO-nak átadott felmondási nyilatkozattal. Az ICAO köteles a nyilatkozat kézhezvételének időpontjáról valamennyi aláíró és csatlakozó Államot értesíteni.

(2) A felmondó nyilatkozat az ICAO általi kézhezvételt követő 6 hónap elteltével lép hatályba.

XXIII. Cikk

(1) Bármely Állam a ratifikáló vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésekor kijelentheti, hogy a jelen Egyezmény elfogadása nem vonatkozik egy vagy több olyan területre, amelynek külkapcsolataiért az adott Állam felelős.

(2) Az ICAO a fenti nyilatkozatról értesíti valamennyi aláíró vagy csatlakozó Államot.

(3) Azon területek kivételével, amelyekkel kapcsolatosan a jelen Cikk (1) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tettek, az Egyezmény minden olyan területre vonatkozik, amelynek külkapcsolataiért a Szerződő Állam felelős.

(4) Bármely Állam csatlakozhat jelen Egyezményhez, összes vagy egyes területei nevében, amelyek tekintetében jelen Cikk (1) bekezdésével összhangban nyilatkozatot tett, és erre a csatlakozásra vonatkoznak a XXI. Cikk (2) és (3) bekezdései.

(5) Bármely Szerződő Állam felmondhatja az Egyezményt a XXII. Cikk rendelkezéseinek megfelelően valamennyi vagy némely olyan terület vonatkozásában, amelynek külkapcsolataiért az adott Állam felelős.

A FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott meghatalmazottak hivatalos megbízásaik birtokában a jelen Egyezményt aláírták.

KÉSZÜLT Genfben, 1948. június 19-én, angol, francia és spanyol nyelven. Mind a három nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

A jelen Egyezmény az ICAO levéltárába került letétbe helyezésre, ahol a XVIII. Cikkel összhangban nyitva áll további Államok aláírására.”

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. augusztus 19. napjától kell alkalmazni.

(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére