A jogszabály mai napon ( 2019.10.23. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

6/1994. (II. 18.) IKM-PM-NM együttes rendelet

a mecseki bányászatban munkát végzők bányászati keresetkiegészítéséről

A 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a mecseki bányászatban munkát végzők egészségromlásának megelőzése érdekében, a következőket rendeljük el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a mecseki uránérc- és szénbányászati tevékenységet folytató, a melléklet szerinti munkakörökben munkát végző, társadalombiztosítás szempontjából biztosítottnak minősülő bányamunkásokra, valamint az őket foglalkoztató, bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet).

2. § (1) A gazdálkodó szervezeteknél a bányamunkás a mellékletben felsorolt munkakörökben háromezer, illetőleg négyezer műszakot meghaladóan nem végezhet munkát.

(2) A műszakok számításakor valamennyi ténylegesen teljesített műszakot - ideértve a töredékműszakokat is - figyelembe kell venni.

(3) Munkakör-változtatás esetén a korlátozás szempontjából irányadó műszakszám megállapítása

a) ha a bányamunkás a háromezer műszakszámú munkakörből négyezer műszakszámúba kerül, 1,33;

b) ellenkező esetben 0,75

szorzószám alkalmazásával történik.

3. § (1) A korlátozás alá eső munkakörben munkát végző bányamunkást - a munkakörére előírt műszakszám teljesítésével - a gazdálkodó szervezet által megállapított és havonta folyósított bányászati keresetkiegészítés illeti meg.

(2) A bányászati keresetkiegészítés a megállapítást megelőző három naptári év alatt elért - a hűségjutalommal növelt - munkajogi átlagkereset 63%-a. Ha nem munkaviszony keretében történik a munkavégzés, akkor a bányászati keresetkiegészítés a bányamunkás tevékenységének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak - a hűségjutalommal növelt - szakágazati átlagkeresetének 63%-a.

(3) Az 1993. december 31-ig bányászati keresetkiegészítésre jogosultságot szerzőnek a bányászati keresetkiegészítését és nyugdíjas szénjárandóságát 1994. január 1-jétől a központi költségvetés finanszírozza, és a gazdálkodó szervezetek folyósítják. A folyósítás előkészítését a Pénzügyminisztérium végzi, a bányavállalatok számára történő negyedévenkénti utólagos elszámolással. A bányászati keresetkiegészítésre 1994. január 1-jétől jogosulttá válók keresetkiegészítését annak a gazdálkodó szervezetnek kell finanszíroznia és folyósítania, ahol a jogosultsági igény megnyílik.

(4) A bányászati keresetkiegészítés nem képez társadalombiztosítási járulékalapot, a keresetkiegészítés mentes mind a nyugdíjjárulék, mind az egészségbiztosítási járulék alól.  * 

A bányászati keresetkiegészítésben részesülő csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult.  *  Más társadalombiztosítási ellátás a bányászati keresetkiegészítés alapján nem állapítható meg.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó, gazdálkodó szervezet jogutód nélküli felszámolása vagy bányászati tevékenységének megszűnése esetén a bányászati keresetkiegészítésért az állam felelősséget visel, fedezetét az állami költségvetés garantálja, a folyósítást az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság végzi. A folyósítás során a felmerülő költségek megtérítéséről a Pénzügyminisztérium, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megállapodik.

4. § (1) A bányászati keresetkiegészítés a bányamunkást mindaddig megilleti, amíg öregségi (korkedvezményes öregségi) nyugdíjra jogosulttá nem válik, illetve amíg részére korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat nem állapítanak meg.

A keresetkiegészítés nem vonható meg és nem csökkenthető azon a címen, hogy a bányamunkás keresőfoglalkozást folytat, és abból vagy egyéb forrásból jövedelmet élvez.

(2) A bányászati keresetkiegészítésre jogosulttá vált bányamunkás egészségi állapotának megfelelő más munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, valamint - ha ennek feltételei fennállnak - új szakmára való átképzését a gazdálkodó szervezetnek elő kell segítenie.

(3) Az év közben keresetkiegészítésre jogosulttá vált, munkaviszonyban álló bányamunkást a hűségjutalom abban az esetben is megilleti, ha jogosultsága megállapítását követően a gazdálkodó szervezetnél munkaviszonya megszűnik.

(4) A bányászokat megillető szénjárandóságra a keresetkiegészítésben részesülő bányamunkás - a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok szerint - jogosult. Jogosultsága fennáll akkor is, ha ez az új munkahelyén egyébként nem illetné meg.

(5) Ha a keresetkiegészítésre jogosult bányamunkást a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján is megilleti keresetkiegészítés, választása szerint bármelyiket igényelheti azzal, hogy egyidejűleg csak az egyik jogcímen jogosult keresetkiegészítésre.

A keresetkiegészítés jogcímét a foglalkoztatott a folyósító szervhez intézett írásos nyilatkozattal többször is módosíthatja választási joga alapján. A bányászati keresetkiegészítésre jogosultat az e rendeletben meghatározott egyéb kedvezmények - választásától függetlenül - megilletik.

5. § A bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos jogvitákat a munkaviszonyban álló bányamunkások esetében a munkaügyi vitákra vonatkozó szabályok, egyéb esetekben a polgári peres eljárás általános szabályai szerint kell elbírálni.

6. § (1) A gazdálkodó szervezeteknek a teljesített műszakok számáról, az ellátott munkakörről és munkaviszony esetén az átlagkeresetről is igazolást kell kiadni a bányamunkások számára, ha azok munkaviszonya vagy tevékenysége megszűnik.

(2) A gazdálkodó szervezeteknek biztosítaniuk kell a keresetkiegészítésre jogosulttá váltak folyamatos egészségügyi megfigyelését.

(3) Az e rendeletben a keresetkiegészítéssel kapcsolatban nem szabályozott kérdéseket - a rendelet keretei között - a gazdálkodó szervezetek rendezik.

7. § E rendelet alkalmazásában:

a) „Bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet” magyarországi bányavállalatot, bányát, bányászati tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságot, bányavállalkozást, továbbá az ezekből kivált (önállósult) gazdasági egységet jelöl;

b) „Bányászati tevékenység”, „bányászat”, „bányavállalkozó” kifejezéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. fogalommeghatározása szerint kell érteni.

8. § (1) *  Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat 1994. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) Azoknak a bányamunkásoknak a keresetkiegészítését, akik a szénbányászatban 1987. július 22-én már rendelkeztek a bányászati keresetkiegészítésre jogosító feltételekkel, 1994. december 31-ig meg kell állapítani.

Melléklet a 6/1994. (II. 18.) IKM-PM-NM együttes rendelethez

1. 3000 műszakos föld alatti ércbányászati munkakörök:

csapat vájár,

csapat segédvájár,

csapat csillés,

csapat lakatos,

omlasztó vájár,

omlasztó segédvájár,

omlasztó csillés,

fenntartó vájár,

fenntartó segédvájár,

fenntartó csillés,

vasútépítő vájár,

vasútépítő segédvájár,

vasútépítő csillés,

perforátor fúrós,

torkrétező,

aknász,

segédaknász.

2. 4000 műszakos ércbányászati munkakörök:

Valamennyi állandó föld alatti munkakör, az 1. pontban foglaltak kivételével.

3. 4000 műszakos föld alatti szénbányászati munkahelyek és munkakörök:

I. Munkahelyek

- fejtés (alap- és légvágattal bezárólag),

- elővájás,

- feltárás,

- folyóméteres fenntartás,

- föld alatti fúrás,

- föld alatti tűzvédelem (gátolás, iszapolás),

- tényleges bányamentés.

II. A 3. pont alatti munkahelyen munkát végzők munkaköri jegyzéke:

csillés fenntartó (föld alatti),

csillés (gátoló, iszapoló),

csillés (injektáló),

csillés (termelő),

fúrómester I. (föld alatti),

fúrómester II. (föld alatti),

fúrómunkás (föld alatti),

lakatos (bányaelektro) I.,

lakatos (bányaelektro) II.,

lakatos (bányaelektro) III.,

lakatos (csoportvezető) föld alatti,

lakatos (termelő) I. föld alatt,

lakatos (termelő) II. föld alatt,

lakatos (termelő) III. föld alatt,

vájár (csapatvezető),

vájár (falazó) I.,

vájár, segédvájár (falazó) II.,

vájár (fejtési jöv. gépkezelő) I.,

vájár (fejtési jöv. gépkezelő) II.,

vájár, segédvájár (fejtési jöv. gépkezelő) III.,

vájár (fenntartó) I.,

vájár, segédvájár (fenntartó) II.,

vájár (gátoló, iszapoló) I.,

vájár, segédvájár (gátoló, iszapoló) II.,

vájár (injektáló) I.,

vájár, segédvájár (injektáló) II.,

vájár (omlasztó) I.,

vájár, segédvájár (omlasztó) II.,

vájár (önjáró gépkezelő) I.,

vájár (önjáró gépkezelő) II.,

vájár, segédvájár (önjáró gépkezelő) III.,

vájár (termelő) I.,

vájár, segédvájár (termelő) II.,

vájár (vágathajtó, gépkezelő) I.,

vájár (vágathajtó, gépkezelő) II.,

vájár, segédvájár (vágathajtó, gépkezelő) III.,

vill. gép, motor és kész. szer. (fa) I.,

vill. gép, motor és kész. szer. (fa) II.,

vill. gép, motor és kész. szer. (fa) III.,

vill. szerelő (csop. vez. fa) I.,

vill. szerelő (föld alatt) II.,

vill. szerelő (föld alatt) III.,

vill. szerelő (föld alatt) IV.

Termelésirányítók, ha munkaidejük több mint 80%-át föld alatti munkahelyen töltik:

robbantómester,

aknász,

körletvezető-helyettes,

körletvezető,

szakvezető bányamester,

föld alatti gépészeti művezető,

föld alatti villamos művezető.


  Vissza az oldal tetejére