A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

14/1994. (IV. 29.) KTM-MKM együttes rendelet

műemlékek védetté nyilvánításáról, továbbá műemléki védettség megszüntetéséről

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott, többször módosított 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. § (1) Műemléki jellegűvé nyilvánítjuk a

a) Székesfehérvár, Ady Endre u. 5. számú

(311 tulajdoni lap, 144 hrsz., 655 m2 terület),

b) Székesfehérvár, Fő u. 2. számú

(424 tulajdoni lap, 274 hrsz., 399 m2 terület),

c) Székesfehérvár, Fő u. 9. számú

(268 tulajdoni lap, 93 hrsz., 191 m2 terület),

d) Székesfehérvár, Kossuth u. 10. számú

(534 tulajdoni lap, 413 hrsz., 634 m2 terület),

e) Székesfehérvár, Rózsa u. 2. számú

(273 tulajdoni lap, 98 hrsz., 272 m2 terület)

ingatlanokon álló épületeket.

(2) Városképi jelentőségűvé nyilvánítjuk a

a) Székesfehérvár, Ady Endre u. 1. számú

(309 tulajdoni lap, 142 hrsz., 407 m2 terület),

b) Székesfehérvár, Arany János u. 19. számú

(456 tulajdoni lap, 320 hrsz., 267 m2 terület),

c) Székesfehérvár, Fő u. 3. számú

(272 tulajdoni lap, 97 hrsz., 1131 m2 terület),

d) Székesfehérvár, Fő u. 11. számú

(264 tulajdoni lap, 85 hrsz., 379 m2 terület),

e) Székesfehérvár, Kossuth u. 3. számú

(498 tulajdoni lap, 374 hrsz., 755 m2 terület),

f) Székesfehérvár, Kossuth u. 5. számú

(497 tulajdoni lap, 373 hrsz., 654 m2 terület),

g) Székesfehérvár, Oskola u. 12. számú

(407 tulajdoni lap, 250 hrsz., 282 m2 terület),

h) Székesfehérvár, Szent János köz 2. számú

(421 tulajdoni lap, 270 hrsz., 506 m2 terület)

ingatlanokon álló épületeket.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt épületek műemléki védettsége elrendelésének célja, hogy biztosítsa a Székesfehérvár történelmi Belvárosában, műemléki jelentőségű területen álló ingatlanok, épületek egyedi védelmét.

Az ingatlanokon álló épületek a székesfehérvári városképre jellemző, az utcaképek jelentős, meghatározó elemei építészeti, művészettörténeti, illetve régészeti jelentőségűek.

Jelentős a csak e városra jellemző kialakításuk, kapcsolatuk műemléki védettségű épületekkel vagy jelentős képzőművészeti alkotással, illetve térképező szerepük.

A védelem régészeti feltárásokkal részlegesen már igazolt védművek (városfalak, kapu - Kossuth u.), templomhoz kapcsolódó kora-középkori temető (Szent Kereszt templom és részlegesen feltárt temetője - Fő u. - Rózsa u.) feltárását biztosítja.

A kapcsolódó épületek esetében tömbméretű rehabilitációt, tömbbelső egységes kezelését és városképet gazdagító kialakításokat tesz lehetővé.

2. § (1) *  Műemléki jellegűvé nyilvánítjuk a Békés vármegyei SZEGHALOM város Kossuth tér 7. számú, a 4943 számú tulajdoni lapon, 975/5 hrsz. alatt felvett, 606 m2 nagyságú földrészleten álló volt református iskola épületet.

(2) A műemléki védelem elrendelésének célja az 1861-ben a Szeghalmi Református Egyház által építtetett templom, parókia, kántorlak és magtár alkotta épületegyüttes részeként épült, klasszicizáló eklektikus stílusú épület építészeti értékeinek megóvása, a település történetében és a városképben betöltött fontos helye alapján a házzal és környezetével harmonizáló használatának biztosítása.

3. § (1) *  Műemléki jellegűvé nyilvánítjuk a Fejér vármegyei ERCSI településen lévő, Villanytelep utcai, a 216 számú tulajdoni lapon, 124 hrsz. alatt felvett és az Ercsi Cukorgyár kezelésében lévő ingatlanon álló egykori magtárat. Az egyedi védelem az ingatlan egészére nem terjed ki, azonban az ingatlan műemléki környezetnek minősül.

(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a barokk magtárak közül méreténél fogva is kiemelkedő, a település arculatát jelentősen befolyásoló építmény fennmaradásának biztosítása.

4. § (1) *  Műemléki jellegűvé nyilvánítjuk a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei JÁSZÁROKSZÁLLÁS, Széchenyi u. 31. számú, a 379 számú tulajdoni lapon, 294 helyrajzi számon nyilvántartott, 2386 m2 területű ingatlanon álló lakóépületet, istállót, pincét és kerti építményt.

(2) A védelem célja a Jászságban jellegzetes redemptusház - amely az országban egyedülálló középmagyar típusú konyhával rendelkezik - és melléképítményeinek a település gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődését, hagyományait bemutató tájházként való fenntartásának biztosítása.

5. § (1) *  Műemléki jellegűvé nyilvánítjuk a Komárom-Esztergom vármegyei PILISSZENTLÉLEK, Hunyadi J. u. 42. számú, a 186 tulajdoni lapon, 92 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, 329 m2 területű ingatlanon álló népi lakóépületet.

(2) A védelem elrendelésének célja a pilisi hegyi falvak jellegzetes alaprajzi és formai jegyein túl a tornácoszlopok és a főhomlokzat tekintetében a magyarországi szlovák nemzeti építészeti örökséget is megtestesítő épület tájházként való fenntartásának biztosítása.

6. § Az Országos Műemlékjegyzék felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy

a) *  a Baranya vármegyei HOMORÚD község Ságvári E. u. 1. számú, a 311 tulajdoni lapon 204 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, műemlékileg védett népi lakóépület lebontásra került;

b) *  a Pest vármegyei DABAS, Biksza M. u. 493. számú, a 4777 helyrajzi szám alatt népi lakóépület a természetes romlás miatt életveszélyessé vált; megmentésére azonnali beavatkozással sincs reális esély. Az épület kiemelkedő, pótolhatatlan szerkezeti megoldással, berendezéssel nem rendelkezik;

c) *  a Somogy vármegyei KAPOSVÁR-KAPOSFÜRED, Szőlőhegyi (volt Vörös Október) u. 3. számú, a 10914 tulajdoni lapon, 15263 helyrajzi szám alatt nyilvántartott üzem területén lévő, építészetileg értéktelen épület védetté nyilvánítási indoka megszűnt;

ezért műemléki védettségüket megszüntetjük.

7. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett épületek értékeinek fenntartásáról, jó karbantartásáról az épület tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni, a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I. 31.) ÉM rendeletben foglaltak szerint.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.