Az építésügyről szóló 1964. évi III. számú törvény végrehajtására kiadott, módosított 30/1964. (XII. 12.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük el:
1. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Heves megyei Mezőtárkány községben, a füzesabonyi 1. számú tulajdoni lapon a 4 hrsz. alatt felvett, 201 m2 területű, a Rákóczi utcában álló barokk magtárat, amely feltehetően magában foglalja a község középkori templomát.
(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a község feltehetően középkori eredetű épületének, jellegzetes településképi elemeinek megőrzése, az épületkutatás lehetőségének fenntartása.
2. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Heves megyei Mezőtárkány községben
a) a Kossuth u. 28. számú, a füzesabonyi 257. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 201/2. helyrajzi számú, 1399 m2 területen álló, a XVIII. század közepén épült káptalani kúriát,
b) a Budai Nagy Antal út 1. számú, a füzesabonyi 1060. számú tulajdoni lapon az 1099 hrsz. alatt nyilvántartott, 3568 m2 területen fekvő, a XIX. század elején épült, volt káptalani tiszttartói lakot,
c) az Eger-patak hídjával szemben, külterületen, a füzesabonyi 2/0. számú tulajdoni lapon a 028/2 hrsz. alatt nyilvántartott területen álló, 1810-ben állított Nepomuki Szent János szobrot,
d) a Laskó-patak hídjával szemben, belterületen, a füzesabonyi 7. számú tulajdoni lapon a 468 hrsz. alatt nyilvántartott, az Egri Közúti Igazgatóság kezelésében lévő országos közúton (Rákóczi Ferenc út) álló, 1805-ben létesült Nepomuki Szent János szobrot,
e) a Dózsa úton, a füzesabonyi 7. számú tulajdoni lapon 507 hrsz. alatt nyilvántartott, az Egri Közúti Igazgatóság kezelésében lévő közterületen, 1813-ban állított Kálvária csoportot,
f) a Kossuth u. 60., a füzesabonyi 491. számú tulajdoni lapon 469 hrsz. alatt nyilvántartott, 5018 m2 területű ingatlanon álló, 1793-ban állított kőkeresztet.
(2) A XVIII. század végén, XIX. század elején létesült káptalani kúria, káptalani tiszttartói lak, a Nepomuki Szent János szobrok, a Kálvária csoport és a kőkereszt az egykori egri káptalani birtok gazdag provinciális barokk kori épületegyüttesének fellelhető építményei. A műemléki védelem e kultúrtörténeti emlékek megőrzését célozza.
3. § (1) Műemlékké nyilvánítjuk a Heves megyei Egerszalók községben, az egri 2. számú tulajdoni lapon a 739 hrsz. alatt felvett, az Egerszalók Község Önkormányzata tulajdonában lévő közterületen, a Rákóczi út mentén álló, 1800 körül állított Nepomuki Szent János szobrot.
(2) A műemléki védettség elrendelésének célja a község késő barokk kultúráját tükröző műtárgyának megőrzése.
4. § (1) Műemlék jellegűvé nyilvánítjuk a Tolna megyei Kölesd község területén a Petőfi Sándor utca és a Sió-Kapos-csatorna közé eső területen álló Petőfi emlékméhes épületét. A védettség kiterjed az 1. számú tulajdoni lapon az 1525 hrsz. alatt nyilvántartott, 231 m2 területű ingatlan egészére.
(2) A műemléki védettség elrendelésének célja Petőfi Sándor kölesdi tartózkodásának emlékét őrző, az egykori Sass-kúria mellett álló méhes épületének, mint a Tolna megyei Petőfi emlékhelyek egyikének, eredeti állapotban történő megőrzése.
5. § (1) * Műemlékké nyilvánítjuk a Baranya megyei Pécs város II. ker., Szent István tér 9. számú, a 3118. számú tulajdoni lapon az 18425/2 hrsz. alatt nyilvántartott, 1455 m2-es ingatlan tér felőli oldalán álló négylakásos lakóépületet.
(2) * Az 1878-1879-ben épült 4 lakásos lakóépület műemléki védelmének célja a tér felőli neoreneszánsz homlokzat megőrzése.
6. § A jelen rendeletben műemléki védettség alá helyezett épületek értékeinek fenntartásáról, jó karbantartásáról, az épület tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni, a műemlékvédelemről szóló, módosított 1/1967. (I. 31.) ÉM rendeletben foglaltak szerint.
7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
